Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-14 / 41. szám
SZABAD Bratislava, 19B7. október 14. An 1.— KBs XVIII. évfolyam, 41. szám. HoÍéhész Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Jó szomszédok tanácskozása Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szocialista köztársaságunk kormányának meghívására, október 10-én hazánkba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Munkás-paraszt Kormány küldöttsége Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A magyar nép képviselői ezzel a baráti látogatásukkal viszonozzák köztársasági elnökünk, Antonín Novotny által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség három év előtti magyarországi látogatását, amely mint ismeretes áldásosan befolyásolta országaunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlődését és népeink barátságának elmélyülését. Nyilvánvaló, hogy a szomszédos Magyar Népköztársaság népei legfelsőbb képviselőinek csehszlovákiai tartózkodása nem csupán azt a célt szolgálja, hogy szimbolikusan is kifejezze országaink és vezető pártjaink szoros együttműködését és megbonthatatlan baráti kapcsolatait. Ez a találkozás lehetőséget nyújt arra, hogy a két szomszédos ország képviselői — nyílt és őszinte eszmecsere folytán — egyengessék kölcsönös gazdasági kapcsolatainkat, hogy elősegítsék a két ország nemzetgazdasága fejlődési irányzatának a lehető legtökéletesebb összehangolását, a tudományos és műszaki együttműködésünk sokrétű fejlődését. De ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a már eddig is széleskörű és mindkét baráti ország népeire kedvezően ható kulturális kapcsolataink további kibontakoztatásáról, valamint CSKP és az MSZMP marxista-leninista alapelvekre épülő a elvtársi együttműködésének hatékony módszereiről és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről tárgyaljanak. Erre utalt lényegében Novotny elvtárs is a vendégek fogadása alkalmából mondot üdvözlő beszédében, amikor hangsúlyozta, hogy „Népeink közötti baráti kapcsolatok megszilárdítása és a sokoldalú együttműködés bővítése nemcsak országaink fejlődését szolgálja, hanem ez közös hozzájárulást is jelent a szocializmus országai egységének szilárdulásához és a közös szocialista céljainkhoz általában. De hasonló következtetéseket vonhatunk le Kádár János elvtárs beszédéből is A magyar küldöttség vezetője ugyanis a látogatás célját így jellemezte: „... azzal a megtisztelő megbízatással érkeztünk a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, hogy tovább erősítsük pártjaink, országaink, szocializmust építő népeink internacionalista barátságát, és bővítsük az együttműködést az élet minden szakaszán. (Folytatás a 2. oldalon) A helyi vezetés színvonala a magyar mezőgazdaságban ROMÁNY PÁL, a MSZMP-KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője nyilatkozik Hogyan jellemezhetné Romány elvtárs a szocialista úton járó magyar mezőgazdaság helyi vezetési színvonalát? A kérdésre egyszerűen úgy is lehetne válaszolni, hogy az üzemvezetés színvonalát a gazdálkodási eredmény mutatja. Tehát a növekvő termelési eredmények azt tanúsítják, hogy vezetés mezőgazdasági üzemeinkben a jó kezekben van. Kérdés azonban, hogy lehet-e így fogalmazni. Lehet-e mondani, hogy például az idei 24 mázsás holdankénti búzatermés országos átlagban egyenlő azzal, hogy „24 karátos“ vezetők vannak minden mezőgazdasági üzemben? Nyilvánvaló, hogy a helyzet sokkal összetettebb ennél. Az üzemi szervezet kialakításának kezdeti gondjain túljutottak szövetkezeteink, gazdaságaink is. A vezetés azonban emberek együttesét jelenti és még egy üzemen belül is találhatók különbségek a vezetők között. A három fontos tulajdonság: a szocialista tudat, a szakismeret és a szervezőképesség természetesen nem egyformán található meg minden vezetőben. Az üzemi vezetésre nagyon sok belső és külső kapcsolat nehezedik. Ezeket együttesen kell viselnie — természetesen különböző mértékben és módon — a munkaszervezeti egységek vezetőinek és a gazdaságok vezetőjének, a társadalmi szervezeteknek és a közgyűlésnek, röviden a gazdasági közösségeknek. Örömmel mondhatjuk, hogy a különböző szintű helyi vezetésben olyan emberek dolgoznak mezőgazdasági üzemeink túlnyomó többségében, akik képesek a közösségi erőt jól hasznosítani, bizalmat élveznek és maguk is bíznak a szocialista mezőgazdaság nagy lehetőségeiben. A mezőgazdasági termelés tervszerűsítése, az általános haladás nyilvánvalóan megköveteli, hogy mind több, speciálisan képzett szakvezető, az új fajtákat, a korszerűbb technikát jól ismerő és alkalmazni tudó, művelt vezető dolgozzék a mezőgazdaságban. Jelenleg összesen hány mezőgazdasági szakember dolgozik Magyarországon? Milyen fokú a termelőszövetkezetek szakember ellátottsága? _ Pontosnak nevezhető felmérésünk van a felső- és középfokú szakemberek létszámára vonatkozólag. Ez azt mutatják, hogy hogy az elmúlt év közepén a termelőszövetkezetekben országosan 3500 egyetemet végzett, 1700 felsőfokú technikumot és 74 000 középfokú technikumot végzett szakember dolgozott. A második ötéves terv idején jelentős növekedést értünk el a mezőgazdasági szakemberképzésben. A termelőszövetkezetekben dolgozó egyetemi, főiskolai végzettségűek száma 1960 és 1966 között megkétszereződött. Mindezek ellenére egy mezőgazdasági mérnökre a múlt évben az állami gazdaságban 1300 katasztrális hold mezőgazdasági terület, a termelőszövetkezetekben pedig 3100 katasztrális hold mezőgazdasági terület jutott. A szövetkezetekben levő, kereken 10 000 termelési vezetői munkakört betöltő (állattenyésztő, üzemegységvezető stb.) dolgozók 20 százaléka nem rendelkezett a múlt év közepén szakképesítéssel. Hozzátenném azonban rögtön, hogy mintegy 7000 termelőszövetkezeti ágazati vezető tanul tovább a különböző szakoktatási intézményekben kereken 4000 technikumban, a többi egytemen, felsőfokú technikumban végzi levelező úton tanulmányait. A mezőgazdasági szakembereknek jelentős része természetesen egyéb mezőgazdasági intézményeknél, a termelőszövetkezeteken kívül tevékenykedik. Az állami gazdaságokban összesen 2600 egyetemi végzettségű szakember dolgozik. Ezenkívül a szakigazgatásban és a mezőgazdasági vállalatoknál is magasan képzett szakembereket találunk. Magyarországon összesen az elmúlt év közepén 15 000 egyetemet és főiskolát végzett mezőgazdasági szakemberünk volt. Milyen hatással van a magyar mezőgazdaság fejlődésére a nagyobb szakember-ellátottság? — Teljes bizonyossággal állítható, hogy nem mondhatnánk magunkénak a jelenlegi gazdasági eredményeket a mezőgazdasági üzemekben és az üzemeken kívül, de ugyancsak a termelést segítő szakemberek munkája nélkül. Országos hírű, kiváló termelési eredményeket elért gazdaságainkban (Folytatás a 3. oldalon) A Dunai Vasmű a szocializmust építő Magyarország egyik legnagyobb alkotása. —tt— Csallóköz szívében. Nagyszombat, Szered, Diószeg, Farkashida, Surány, Öt város s mind az öt cukorgyárairól ismeretes, mind az ötben már évtizedekkel ezelöt meghonosodott ez az iparág. Csallóköz. Nem csak a hazai, de a külföldi köztudatban is úgy él ez a szó, mint országunk egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe. Ha a felsorolt városok összekötővonalát tekintjük, semmivel sem kapunk nagyobb területet, mint amekkorát a Kis- és Nagy-Duna zár magába, amelyet Csallóköznek hívunk. És bár épül az ország legnagyobb kapacitású, legmodernebb cukorgyára. 1964-ben rakták le az új gyár alapköveit, s az azóta eltelt időt bizony becsületesen igazolják a hatalmas épületek, a magasba törő gyárkémény, amely már egy kicsit Dunaszerdahely szimbóluma is. Két év múlva megkezdődik a próbatermelés s Csallóköz cukorrépatermését mind feldolgozzák. A soron következő három-négy év után már teljes üzemben működik majd az új gyár. Felvetődik tehát a kérdés: a gyár teljes üzemeltetése nem haladja-e meg a nyersanyag, illetve a cukorrépatermelést. Természetesen nem, hiszen az agrotechnika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban s az sem lényegtelen, hogy az üzem építésének iramával párhuzamosan építik ki az öntözéses gazdálkodás hálózatát. Ezek a tényezők természetesen emelik majd a cukorrépaföldek hektárhozamait, amely gondosan kidolgozott tervek szerint arányban lesz az új cukorgyár kapacitásával. A diószegi cukorgyár az idén száz éves. S ha számba vesszük a továbbiakat, bizony ismét összegyűlik jó pár esztendő. Régi cukorgyárak ezek, jelenleg mind az öt túlterheléssel dolgozik, a hetvenöt napra tervezett kampányok minden esztendőben meghaladják a száz napot. A dunaszerdahelyi cukorgyár nemcsak ezek problémáit oldja majd meg. A legnagyobb, a leglényegesebb probléma mostanáig a cukorrépa elszállítása és a répaszelet és a melasz visszaszállítása a termelőkhöz. Ez ma nemcsak célszerűtlen, de módfelett költséges is. Ám az a megállapítás, hogy Csallóközben nincs cukorgyár, már csak az 1969/70-es kampány megkezdéséig lesz érvényes, mert Dunaszerdahelyen cukorgyárat építeni. Drága vállalkozás egy gyárat felépíteni, de ez esetben pár éven belül megtérülnek majd a költségek. Itt nem csak a már felsorolt állapotok játszanak közre, de nagyon lényeges az is, hogy Csallóköznek nagyon jó az úthálózata és a cukorgyártól egyenlő távolságra eső területeken fekszenek a termőföldek. Eddig minden nagyobb nehézségek nélkül folynak az építkezési munkálatok, s a szakemberek szerint semmi akadálya annak, hogy a gyárat a tervezett időre átadják. A napokban érkeztek meg a lengyel diffúziós berendezések. Az új gyár gépi berendezése eléri majd a világszínvonalat. Ez persze annyit jelent, hogy a munkák oroszlánrészét automatizálják, s ennek természetesen abban is nagy szerepe van, hogy a cukormalmokból a legjobb minőségű hazai cukor kerül majd forgalomba. És ha már itt tartunk, szóljunk arról is, hogy a dunaszerdahelyi cukorgyár csak kristály- és porcukrot gyárt majd. A kockacukor valahogyan kezd kimenni a divatból, s sokkal nagyobb teret hódít helyette a hétgrammos zacskóba csomagolt kristálycukor. De Dunaszerdahelyen csak kilós csomagolásokat szállít majd a futószalag. Naponta, illetve három műszak alatt 480 tonnát. Ma még csak az építkezés felénél tartanak, de már harminc cukoripari szakembert alkalmaznak. Ezek a régebbi cukorgyárakból kerültek ide, régi, jó szakemberek, akik a gyár építésében való részvételükkel rászolgálnak arra, hogy a termelés megkezdése után, mint vezető termelési szakemberek dolgozzanak, vagyis a legjobb, leggyakorlottabb szakemberek irányítsák a termelést. Eddig már tíz lakásegységet adtak át számukra s a termelés megkezdéséig újabb negyven családi házat építenek fel. Az ország cukorgyáraiban továbbra is folynak a toborzások, hogy az új üzem majd kellően képzett szakemberekkel indulhasson. De nem csak mint termelőüzem jelent majd sokat ez a gyár, hanem mint egy lényeges munkaforrás is komoly szerepet tölt be. Évente háromszáz állandó alkalmazottjuk lesz, s számuk a kampány alat megduplázódik. Komoly, nagy vállalkozás, s égető problémát fog megoldani. A cukorrépatermelés célja nemcsak maga a cukor, hanem a melléktermékek termelése is. A melasz, a répaszelet az állattenyésztésben komoly szerepet játszik. S Csallóköz nemcsak növénytermesztésével, de állattenyésztésével is rászolgál arra, hogy az ország egyik legjobb mezőgazdasági területének nyilvánítsuk. S állattenyésztésének további fellendítését is biztosítja majd az épülő cukorgyár. -kszl- Jól megy a szántás és a vetés Mezőgazdaságunk dolgozói jól kihasználják a kedvező időjárást. A hételeji jelentések szerint például a komáromi járás mezőgazdasági üzemei 17 500 hektáron már elvégezték a vetőszántást és körülbelül 12 ezer hektáron a búza vetését is befejezték. Ha az időjárás továbbra is kedvez, úgy a szovjet származású Bezosztája, Mironovszkaja és a Belocerkevszkaja búzafajtával bevetett területek a jövő hét végén már zöldellnek. Hasonló ütemben végzik az őszi mezőgazdasági munkákat a losonci, az érsekújvári, a lévai és más járásokban is. Például a lévai járás mezőgazdasági dolgozói már a búzatermesztésre előirányzott terület 70 százalékán fejezték be a vetést. Itt is szovjet búzafajtákat vetettek. Igaz, ugyan, hogy a vetőmagellátásban mutatkozó kisebb fogyatékosságok miatt itt-ott zavaró körülmények mutatkoztak, ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy azok különösebben nem gátolták az őszi munkák menetét. Egyes helyeken, főleg ott ahol a tápanyag iránt igényes szovjet búzafajtákat helyezték előtérbe, — vagonhiány miatt — kisebb zavarok mutatkoznak a műtrágyaellátásban. A jövőbeni jó termés biztosítása céljából ezeket a zavaró körülményeket feltétlenül ki kell küszöbölni.