Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-14 / 41. szám

SZABAD Bratislava, 19B7. október 14. An 1.— KBs XVIII. évfolyam, 41. szám. HoÍéhész Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Jó szomszédok tanácskozása Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának és a szocialista köztársaságunk kormányának meghívására, október 10-én hazánkba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Munkás-paraszt Kormány küldöttsége Kádár János elv­társnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A magyar nép képviselői ezzel a baráti látogatásukkal viszonozzák köztársasági elnökünk, Antonín Novotny által vezetett csehszlovák párt- és kormányküldöttség három év előtti magyarországi látogatását, amely mint ismeretes áldásosan befolyásolta országaunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlődését és né­peink barátságának elmélyülését. Nyilvánvaló, hogy a szomszédos Magyar Népköztársa­ság népei legfelsőbb képviselőinek csehszlovákiai tar­tózkodása nem csupán azt a célt szolgálja, hogy szim­bolikusan is kifejezze országaink és vezető pártjaink szoros együttműködését és megbonthatatlan baráti kap­csolatait. Ez a találkozás lehetőséget nyújt arra, hogy a két szomszédos ország képviselői — nyílt és őszinte eszmecsere folytán — egyengessék kölcsönös gazdasági kapcsolatainkat, hogy elősegítsék a két ország nemzet­­gazdasága fejlődési irányzatának a lehető legtökélete­sebb összehangolását, a tudományos és műszaki együtt­működésünk sokrétű fejlődését. De ugyanakkor lehető­ség nyílik arra is, hogy a már eddig is széleskörű és mindkét baráti ország népeire kedvezően ható kulturális kapcsolataink további kibontakoztatásáról, valamint CSKP és az MSZMP marxista-leninista alapelvekre épülő a elvtársi együttműködésének hatékony módszereiről és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről tár­gyaljanak. Erre utalt lényegében Novotny elvtárs is a vendégek fogadása alkalmából mondot üdvözlő beszédében, amikor hangsúlyozta, hogy „Népeink közötti baráti kapcsolatok megszilárdítása és a sokoldalú együttműködés bővítése nemcsak országaink fejlődését szolgálja, hanem ez kö­zös hozzájárulást is jelent a szocializmus országai egy­ségének szilárdulásához és a közös szocialista céljaink­hoz általában. De hasonló következtetéseket vonhatunk le Kádár János elvtárs beszédéből is A magyar küldött­ség vezetője ugyanis a látogatás célját így jellemezte: „... azzal a megtisztelő megbízatással érkeztünk a test­véri Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, hogy tovább erősítsük pártjaink, országaink, szocializmust építő né­peink internacionalista barátságát, és bővítsük az együtt­működést az élet minden szakaszán. (Folytatás a 2. oldalon) A helyi vezetés színvonala a magyar mezőgazdaságban ROMÁNY PÁL, a MSZMP-KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője nyilatkozik Hogyan jellemezhetné Romány elv­társ a szocialista úton járó magyar mezőgazdaság helyi vezetési színvo­nalát?­­ A kérdésre egyszerűen úgy is lehetne válaszolni,­ hogy az üzemve­zetés színvonalát a gazdálkodási ered­mény mutatja. Tehát a növekvő ter­melési eredmények azt tanúsítják, hogy vezetés mezőgazdasági üzemeinkben a jó kezekben van. Kérdés azonban, hogy lehet-e így fogalmazni. Lehet-e mondani, hogy például az idei 24 mázsás holdankénti búzatermés országos átlagban egyenlő azzal, hogy „24 karátos“ vezetők vannak minden mezőgazdasági üzemben? Nyilvánvaló, hogy a helyzet sokkal összetettebb ennél. Az üzemi szervezet kialakítá­sának kezdeti gondjain túljutottak szövetkezeteink, gazdaságaink is. A vezetés azonban emberek együttesét jelenti és még egy üzemen belül is találhatók különbségek a vezetők kö­zött. A három fontos tulajdonság: a szocialista tudat, a szakismeret és a szervezőképesség természetesen nem egyformán található meg minden ve­zetőben. Az üzemi vezetésre nagyon sok bel­ső és külső kapcsolat nehezedik. Eze­ket együttesen kell viselnie — termé­szetesen különböző mértékben és mó­don — a munkaszervezeti egységek vezetőinek és a gazdaságok vezetőjé­nek, a társadalmi szervezeteknek és a közgyűlésnek, röviden a gazdasági közösségeknek. Örömmel mondhatjuk, hogy a különböző szintű helyi veze­tésben olyan emberek dolgoznak me­zőgazdasági üzemeink túlnyomó több­ségében, akik képesek a közösségi erőt jól hasznosítani, bizalmat élvez­nek és maguk is bíznak a szocialista mezőgazdaság nagy lehetőségeiben. A mezőgazdasági termelés tervszerű­­sítése, az általános haladás nyilván­valóan megköveteli, hogy mind több, speciálisan képzett szakvezető, az új fajtákat, a korszerűbb technikát jól ismerő és alkalmazni tudó, művelt vezető dolgozzék a mezőgazdaságban. Jelenleg összesen hány mezőgazda­­sági szakember dolgozik Magyarorszá­gon? Milyen fokú a termelőszövetke­zetek szakember ellátottsága? _ Pontosnak nevezhető felméré­sünk van a felső- és középfokú szak­emberek létszámára vonatkozólag. Ez azt mutatják, hogy hogy az elmúlt év közepén a termelőszövetkezetekben országosan 3500 egyetemet végzett, 1700 felsőfokú technikumot és 74 000 középfokú technikumot végzett szak­ember dolgozott. A második ötéves terv idején jelentős növekedést ér­tünk el a mezőgazdasági szakember­­képzésben. A termelőszövetkezetekben dolgozó egyetemi, főiskolai végzettsé­gűek száma 1960­­ és 1966 között meg­kétszereződött. Mindezek ellenére egy mezőgazdasági mérnökre a múlt év­ben az állami gazdaságban 1300 ka­­tasztrális hold mezőgazdasági terület, a termelőszövetkezetekben pedig 3100 katasztrális hold mezőgazdasági terü­let jutott. A szövetkezetekben levő, kereken 10 000 termelési vezetői mun­kakört betöltő (állattenyésztő, üzem­egységvezető stb.) dolgozók 20 száza­léka nem rendelkezett a múlt év kö­zepén szakképesítéssel. Hozzá­tenném azonban rögtön, hogy mintegy 7000 termelőszövetkezeti ágazati vezető ta­nul tovább a különböző szakoktatási intézményekben kereken 4000 techni­kumban, a többi egytemen, felsőfokú technikumban végzi levelező úton tanulmányait. A mezőgazdasági szakembereknek jelentős része természetesen egyéb mezőgazdasági intézményeknél, a ter­melőszövetkezeteken kívül tevékeny­kedik. Az állami gazdaságokban ös­­­szesen 2600 egyetemi végzettségű szakember dolgozik. Ezenkívül a szak­­igazgatásban és a mezőgazdasági vál­lalatoknál is magasan képzett szak­embereket találunk. Magyarországon összesen az elmúlt év közepén 15 000 egyetemet és főiskolát végzett mező­­gazdasági szakemberünk volt. Milyen hatással van a magyar me­zőgazdaság fejlődésére a nagyobb szakember-ellátottság? — Teljes bizonyossággal állítható, hogy nem mondhatnánk magunkénak a jelenlegi gazdasági eredményeket a mezőgazdasági üzemekben és az üze­meken kívül, de ugyancsak a terme­lést segítő szakemberek munkája nél­kül. Országos hírű, kiváló termelési eredményeket elért gazdaságainkban (Folytatás a 3. oldalon) A Dunai Vasmű a szocializmust építő Magyarország egyik legnagyobb alkotása. —tt— Csallóköz szívében. Nagyszombat, Szered, Diószeg, Far­­kashida, Surány, Öt város s mind az öt cukorgyárai­ról ismeretes, mind az ötben már év­tizedekkel ezelöt meghonosodott ez az iparág. Csallóköz. Nem csak a hazai, de a külföldi köztudatban is úgy él ez a szó, mint országunk egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe. Ha a felsorolt városok összekötő­vonalát tekintjük, semmivel sem ka­punk nagyobb területet, mint amekko­rát a Kis- és Nagy-Duna zár magába, amelyet Csallóköznek hívunk. És bár­ épül az ország legnagyobb kapacitású, legmodernebb cukorgyára. 1964-ben rakták le az új gyár alapköveit, s az azóta eltelt időt bizony becsületesen igazolják a hatalmas épületek, a ma­­gasba törő gyárkémény, amely már egy kicsit Dunaszerdahely szimbólu­ma is. Két év múlva megkezdődik a pró­batermelés s Csallóköz cukorrépater­mését mind feldolgozzák. A soron kö­vetkező három-négy év után már tel­jes üzemben működik majd az új gyár. Felvetődik tehát a kérdés: a gyár teljes üzemeltetése nem halad­ja-e meg a nyersanyag, illetve a cu­korrépatermelést. Természetesen nem, hiszen az agrotechnika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban s az sem lényegtelen, hogy az üzem épí­tésének iramával párhuzamosan épí­tik ki az öntözéses gazdálkodás háló­zatát. Ezek a tényezők természetesen emelik majd a cukorrépaföldek hek­tárhozamait, amely gondosan kidol­gozott­ tervek szerint arányban lesz az új cukorgyár kapacitásával. A diószegi cukorgyár az idén száz éves. S ha számba vesszük a továb­biakat, bizony ismét összegyűlik jó pár esztendő. Régi cukorgyárak ezek, jelenleg mind az öt túlterheléssel dolgozik, a hetvenöt napra tervezett kampányok minden esztendőben meg­haladják a száz napot. A dunaszerda­­helyi cukorgyár nemcsak ezek problé­máit oldja majd meg. A legnagyobb, a leglényegesebb probléma mostanáig a cukorrépa elszállítása és a répa­szelet és a melasz visszaszállítása a termelőkhöz. Ez ma nemcsak célsze­rűtlen, de módfelett költséges is. Ám az a megállapítás, hogy Csalló­közben nincs cukorgyár,­­ már csak az 1969/70-es kampány megkezdéséig lesz érvényes, mert Dunaszerdahelyen cukorgyárat építeni. Drága vállalkozás egy gyárat felépíteni, de ez esetben pár éven belül megtérülnek majd a költségek. Itt nem csak a már felso­rolt állapotok játszanak közre, de na­gyon lényeges az is, hogy Csallóköz­nek nagyon jó az úthálózata és a cu­korgyártól egyenlő távolságra eső területeken fekszenek a termőföldek. Eddig minden nagyobb nehézségek nélkül folynak az építkezési munká­latok, s a szakemberek szerint semmi akadálya annak, hogy a gyárat a ter­vezett időre átadják. A napokban ér­keztek meg a lengyel diffúziós be­rendezések. Az új gyár gépi berende­zése eléri majd a világszínvonalat. Ez persze annyit jelent, hogy a munkák oroszlánrészét automatizálják, s en­nek természetesen abban is nagy sze­repe van, hogy a cukormalmokból a legjobb minőségű hazai cukor kerül majd forgalomba. És ha már itt tar­tunk, szóljunk arról is, hogy a duna­­szerdahelyi cukorgyár csak kristály- és porcukrot gyárt majd. A kocka­cukor valahogyan kezd kimenni a di­vatból, s sokkal nagyobb teret hódít helyette a hétgrammos zacskóba cso­magolt kristálycukor. De Dunaszerda­helyen csak kilós csomagolásokat szállít majd a futószalag. Naponta,­­ illetve három műszak alatt 480 ton­nát. Ma még csak az építkezés felénél tartanak, de már harminc cukoripari szakembert alkalmaznak. Ezek a ré­gebbi cukorgyárakból kerültek ide, régi, jó szakemberek, akik a gyár építésében való részvételükkel rászol­gálnak arra, hogy a termelés meg­kezdése után, mint vezető termelési szakemberek dolgozzanak, vagyis a legjobb, leggyakorlottabb szakembe­rek irányítsák a termelést. Eddig már tíz lakásegységet adtak át számukra s a termelés megkezdéséig újabb negyven családi házat építenek fel. Az ország cukorgyáraiban továbbra is folynak a toborzások, hogy az új üzem majd kellően képzett szakem­berekkel indulhasson. De nem csak mint termelőüzem je­lent majd sokat ez a gyár, hanem mint egy lényeges munkaforrás is komoly szerepet tölt be. Évente há­romszáz állandó alkalmazottjuk lesz, s számuk a kampány alat megduplá­zódik. Komoly, nagy vállalkozás, s égető problémát fog megoldani. A cukor­répatermelés célja nemcsak maga a cukor, hanem a melléktermékek ter­melése is. A melasz, a répaszelet az állattenyésztésben komoly szerepet játszik. S Csallóköz nemcsak növény­­termesztésével, de állattenyésztésével is rászolgál arra, hogy az ország egyik legjobb mezőgazdasági területé­nek nyilvánítsuk. S állattenyésztésé­nek további fellendítését is biztosítja majd az épülő cukorgyár. -kszl- Jól megy a szántás és a vetés Mezőgazdaságunk dolgozói jól kihasználják a kedvező időjárást. A hét­­eleji jelentések szerint például a komáromi járás mezőgazdasági üzemei 17 500 hektáron már elvégezték a vetőszántást és körülbelül 12 ezer hek­táron a búza vetését is befejezték. Ha az időjárás továbbra is kedvez, úgy a szovjet származású Bezosztája, Mironovszkaja és a Belocerkevszkaja bú­­zafajtával bevetett területek a jövő hét végén már zöldellnek. Hasonló ütemben végzik az őszi mezőgazdasági munkákat a losonci, az érsekújvári, a lévai és más járásokban is. Például a lévai járás mezőgaz­dasági dolgozói már a búzatermesztésre előirányzott terület 70 százalékán fejezték be a vetést. Itt is szovjet búzafajtákat vetettek. Igaz, ugyan, hogy a vetőmagellátásban mutatkozó kisebb fogyatékosságok miatt itt-ott za­varó körülmények mutatkoztak, ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy azok­ különösebben nem gátolták az őszi munkák menetét. Egyes helyeken, főleg ott ahol a tápanyag iránt igényes szovjet búzafaj­tákat helyezték előtérbe, — vagonhiány miatt — kisebb zavarok mutat­koznak a műtrágyaellátásban. A jövőbeni jó termés biztosítása céljából ezeket a zavaró körülményeket feltétlenül­­ ki kell küszöbölni.

Next