Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 1. szám

Elsőrendű feladat a népgazdaság egyensúlyának helyreállítása (Folytatás az 1. oldalról.) — Az árutermelés 3,9 százalékos fokozása. Az összes lehetőségek kiaknázása tartalékok és mellett ez reális feladat, hisz csupán olyan minimum teljesítéséről van szó, amelyet feltétlenül megkövetel a belpiac igényeinek kielégítése. A sertés- és marhahústermelést 5000, a baromfihús termelését 2000 tonnával, a tojástermelést 40 millió darabbal, a tejtermelést pedig 40 millió literrel kell fokozni. teli „E feladatok teljesítése megköveminden egyes mezőgazdasági dolgozó, elsősorban a termelést irányító vezető dolgozók pártos és odaadó hozzáállását — mondotta Janovic miniszter elvtárs. — Feltétlenül meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, nem tűrhetjük tovább, hogy a felsőbb szervek rendeleteit az alárendelt szervezetek, a vállalatok és üzemek csak szükséges teljesítsék, vagy keressék a rosszként lehető és lehetetlen utakat az intézkedések megkerüléséhez. Ma már jól képzett, megfelelő tapasztalatokkal rendelkező szakemberek állnak úgy az üzemek, vállalatok, mint a felsőbb szervek élén, akik képesek megvalósítani a következetes ellenőrzést. Aki kétes utáin a rendeleteket, előírásokat, törvényeket és állami normákat kerülgeti, az ma már nagyon vékony jégen jár.“ Janovic miniszter elvtárs beszámolóját élénk vita követte. Az állami gazdaságok és járási szervek képviselői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági termelés szervezésében és irányításában szükség van egy célszerű reformra, mert az eddigi gazdaságirányítási elvek már nem minden tekintetben tükrözik a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetéből adódó igényeket. Meg kell oldani számos olyan kérdést, amelyek végleges tisztázása feltétele a további fejlődésnek. Hogy az 1971. évre tervezett központi intézkedések értékét és hatékonyságát ne csökkentse az ideiglenes jelleg, a központi szervek ezen intézkedések kidolgozása előtt elvégzik a jelenlegi helyzet alapos elemzését. Kétségtelenül hasznos volt az állami gazdaságok és járási mezőgazdasági irányítószervek képviselőinek kétnapos barcsi tanácskozása. A két nap során számos időszerű probléma került felszínre. A tanácskozás azonban csak akkor teljesíti maradéktalanul küldetését, ha eredményei a gyakorlatban, az 1970. évi tervfeladatok teljesítésében is megmutatkoznak, ha a szavakat tettek is követik. KOVÁCS ZOLTÁN BELPOLITIKA A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Titkárságánál levele szerkesztőségünkhöz Tisztelt Szerkesztőségi Év végi számvetésünk során a hazai magyar sajtó szereplését a nemzetiségi élet szolgálata szempontjából, minthogy a nemzetiségi kérdés megoldásához vezető úton a sajtó tudatformáló erejének igen fontos szerepet tulajdonítunk. Úgy érezzük, hogy ezen a téren a Szabad Földműves fontos küldetést teljesít: a szocialista falu társadalmi viszonyainak segítésén túlmenően formálójává válik a hazai magyar parasztság nemzetiségtudatának is. Ezzel a tevékenységével nemcsak szemléletet alakít, hanem hatékonyan is hozzájárul a nemzetiségi kérdés megoldásához, hiszen a probléma ébrentartásával, megoldásának szorgalmazásával a mi munkánkat is segíti. A Szabad Földműves az elmúlt esztendőben pozitívan járult hozzá hazánk társadalmi és politikai problémáinak, közöttük a nemzetiségi kérdésnek is az elemzéséhez, s ezzel közelebb vitte ügyünk végleges megoldását. A lapnak a konszolidációs folyamatban betöltött szerepe is pozitívan értékelhető. Ezért a magunk részéről az elismerés lángján méltatjuk a Szabad Földműves múlt évi mukáját. Kívánjuk, hogy a következő esztendőben újabb sikereket érjenek el lapjuk terjesztésébe, olvasóink nézeteinek, szakműveltségének formálásban. TOLVAJ BERTALAN, a titkárág vezetője Negyed évszázad a felszabadult Párkány életében 1969. december 28-án ünnepelte Štúrovo, a régi Párkány felszabadulásának 25. évfordulóját. Az a hadművelet, amelynek célja egy hídfő kiépítése volt a Duna balpartján, még októberben elkezdődött. Ez volt az emlékezetes budapesti hadművelet, melynek célja a Budapesten összpontosított fasiszta erők felszámolása volt. A szovjet hadsereg 65 divíziójával szemben a német és magyar erők 36 és fél divíziót kitevő, mintegy 470 ezer emberrel rendelkeztek. Ebben az időben a magyar katonák már a németek utolsó csatlósai voltak, s a fegyelmet csak rendkívül kemény megtorló intézkedésekkel lehetett közöttük fenntartani. Több, mint egy millió ember állt itt egymással szemben, ezeregyszáz tank és magánjáró löveg, több mint ezer repülőgép. Hitler még 1944 őszén parancsot adott Friesner generálisnak Budapest minden áron való megvédésére. A hadművelet viszonylag nagy területen folyt. Magát Budapestet a külvárosokkal 180 ezer katona védelmezte. A tulajdonképpeni hadművelet december 5-én kezdődött. A szovjet hadsereg légiereje és nehéz ütegei készítették elő a támadást. Sumilov csapatai Hatvannál áttörték a német védelmi vonalat, a hadiszerencse azonban forgandó volt. A németek gyorsan magukhoz tértek és ellentámadás veszélye fenyegetett. A szovjet tartalék tankegységek átcsoportosítására kevés volt már az idő, így a harc kimenetelét Pliev generális kozák lovassága döntötte el, akik géppisztolyaikkal és hosszú kardjaikkal a német védelmi vonalakban szörnyű pusztítást végeztek. A németek féltek a kozák lovasságtól, gyors támadásaik ellen szinte képtelenek voltak védekezni. A kezdeti sikerek csak lassan és nagy áldozatokkal alakultak ki. Vác december 8-án esett el. Az Ipolyt a december 9-ről 10-re virradó éjszakán sikerült átlépni, öt nap múlva Ipolyság is felszabadult, bár itt a németek erős védekezésre rendezkedtek be. Léva felszabadítása aztán már gyorsabban ment. Kálna közelében azonban a fasiszták erős összpontosított ellentámadást készítettek elő. Nyolcvan tankot és magánjáró löveget vetettek be a támadó gyalogság mellett. Ipolyság sorsa ezekben a napokban meglehetősen bizonytalan volt. A nácik jól ismerték e hely stratégiai jelentőségét. A katonai szakértők és történészek a kálnai ellentámadást joggal emlegetik úgy, mint a fasiszta erők egyik legjelentősebb csehszlovák területen végrehajtott ellenakcióját. Malinovszky marsal azonban gyorsan áthelyezte ide a friss erőt képviselő 4. harckocsizó hadtestet és a németek ellentámadása kudarcba fulladt. A Budapestért vívott harc még sokáig eltartott. A harapófogó azonban egyre szorosabbra záródott, és december 28-án Párkány elfoglalásával teljesen bezárult. Az ádáz harcok azonban tovább tartottak, egészen Budapest felszabadításáig, amire február végén került sor. 1945 januárjában és februárjában a németeknek még annyi tartalékuk volt, hogy egy tervezett ellentámadás keretében a szovjet seregeket a Balkán félszigetre akarták visszaszorítani. A fanatikus parancsnokokat a titkos csodafegyver ábrándja erősítette. Rendkívül heves volt a harc mindkét oldalról, jelentős veszteségekkel. Legjobban tanúsítják ezt a felszabadított területek temetői. A felszabadított déli területeken lassan tért magához az élet. Dél-Szlovákia magyar nemzetiségű lakossága bizakodva és örömmel várta a felszabadulást. A polgári csehszlovák köztársaság azonban igazságtalanul járt el ezzel a területtel szemben. Alapjában véve mégsem volt ez fasiszta kormány, hiszen a községekben és a járásokon a háború utáni életet forradalmi nemzeti bizottságok irányították, ami lehetőséget biztosított a dolgozók szociális és politikai harcára a proletár internacionalizmus elveinek érvényesítéséért. Amikor ezt a területet Horthy csendőrei szállták meg, elhurcolták a volt vöröskatonákat, a tanácsköztársaságért folytatott harcok résztvevőit, a proletariátus vezetőit. A sors iróniája, hogy a magyar fasizmus áldozatainak ezeken a területeken a mai napig sem állítottak emlékműveket. Az a tény, hogy a csendőrség és a titkos rendőrség a munkásság és a szegényparasztság vezetőit mindjárt a megszállás kezdetén őrizetbe vették, megnehezítette a forradalmi harc feltételeit. Számos eset bizonyítja azonban, hogy a megszállott területekről a magyar fasiszta hadseregbe kényszerített egyszerű emberek gyorsan átlátták a helyzetet és a drasztikus intézkedések ellenére a szökések és átállások száma egyre gyarapodott. A háború utáni első években ezen a területen számos hiba történt. A Magyarországra telepített tehetős parasztgazdák élő és holt leltárukat is magukkal vitték, és az új gazdák a termelést a szükséges berendezés nélkül kezdték el. Az egyszerű dolgozókat pedig az a sérelem érte, hogy a cseh határvidékekre telepítve teljesítettek ott kötelező munkaszolgálatot. Eltelt néhány év, amíg a komáromi hajógyárral kezdve jelentősebb üzemek létesültek ezen a területen, hogy megváltoztassák a vidék kimondottan mezőgazdasági jellegét. Novotný sem méltányolta e vidék szükségleteit. Csak kevesen tudták, hogy egy dolgozó átköltöztetése egyik helyről a másikra kb. 110 ezer koronájába kerül az államnak, viszont egy dolgozó munkalehetőségének a megteremtése Dél-Szlovákia ipari fejlesztésével csupán 40—50 ezer korona költséggel jár. A Duna nálunk 156 kilométeres szakaszon csaknem kihasználatlanul folyik végig és csak károkat okoz, déli szomszédunk pedig új üzemek építésére használja ki a Duna partját, mert így 30 százalékos megtakarítást érnek el az üzemeltetési költségekben más területek költségeihez viszonyítva. A Duna 1965-ben három milliárd koronát meghaladó kárt okozott, és az egész állam segítségére sietett az itteni népnek, amely az alapoktól kezdve építette itt magának új életet, és építi azt magasabb színvonalon az előbbinél. Párkány lakossága is boldogabban ünnepli felszabadulásának negyedszázados évfordulóját, mint a húszéveset ünnepelte. Megindult ugyanis a termelés az új gyár kátránypapír és kartongyártó részlegében és megindult a nyersrost-termelő üzem építése. A befektetés különösen ezen a részlegen térül majd meg. A lomblevelű fákból kitermelt nyersanyag itt alakul majd át keresett cikkekké és a párkányi kombinát kikötőjében nyersanyagot és készárut szállító teherhajók és uszályok bonyolítják le a nagyméretű forgalmat. Jó neve van a Párkányi Állami Gazdaságnak is, ahol az üzem vezetői kiszámították, hogy pl. a vállalat kenyérgabona-termelése negyvenszer annyi ember szükségletét biztosítja, mint amennyi a gazdaságban dolgozik. Gyarapodik a lévai járás is, ahol az épülő gyapotfeldolgozó vállalat a teljes befejezés után 2500 nőnek ad munkalehetőséget. Ú] termelő üzemek létesülnek Ipolyságon, és a többi déli városban is. A budapesti hadművelet befejezése után sor kerülhetett a további déli városok és falvak felszabadítására. Budapest felszabadítása után a második ukrajnai from katonái az ún. bécsi hadműveletbe fogtak, melynek folyamán — március 13-tól április 16-ig — felszabadult egész Dél-Szlovákia, egész Magyarország, és Bécs lakossága is szabadabban lélegzett. Dél-Szlovákia első felszabadult városainak lakosai, párkányiak, ipolyságiak és lévaiak, valamint a környező falvak lakosai negyed évszázad távlatából hálás köszönettel emlékeznek meg a felszabadító hősökről. Du ■4- Növényvédelmi szakemberek kétnapos találkájáról a J. Dimitrov Vegyi Művek tájékoztatási osztályának vezetője kérdéseinkre válaszolva így nyitkozott: “ A minden évben megrendezésre kerülő Új Növényvédelmi Technika Napjain, melyek közül az 1969 évi sorrendben a tizenharmadik, számos szakember vesz részt. A jelenlegi rendezvényen háromszázhetven résztvevőt tartunk nyilván, akik gyakorlati vagy elméleti szinten a növényvédelemmel foglalkoznak. A meghívottak között szerepelnek a gép- és traktorállomások illetékes dolgozói, a járási mezőgazdasági társulások, a különféle kutatóintézetek, a központi hivatalok, a növényvédelmi vegyszereket gyártó vállalatok szakemberei, továbbá olyan személyek, kiknek jelenlétét fontosnak tartottuk. • Az első napon milyen előadások hangzottak el? — A megnyitó előadást Dušan Svoboda, a J. Dimitrov Vegyi Művek Igazgatója tartotta, majd Svitl mérnök, a Cseh Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának képviselője emelkedett szólásra, ezt követőn a főiskolák küldöttei számoltak be a herbicidek használatáról gyakorlati és elméleti szempontból. A külföldiek közül többek között a Kleinkarlbachban nyugatnémetországi működő C. F. SUIESS & SOHN cég képviselője, Rolll mérnök, a Kelevan vegyszerről beszélt, amely burgonyabogár ellen használható sikeresen és nem tartalmaz DDT anyagokat, amely ellen egészségügyi szempontból harcot indítottak a nyugati országokban. Az angol PLANT PROTEKTION cég prágai képviselője Mentberger mérnök előadását filmvetítéssel illusztrálta. A rendezvényen részt vesznek az anyagellátó vállalatok és a kertészkedők és gyümölcsészek szövetségeinek képviselői is. — Mi jellemezte a második nap programját? — Dr. Vladimír Zacih mérnök, a morvaországi Lednicén tevékenykedő kutató előadásával kezdődött a rendezvény második napja. Demecko mérnök beszámolt továbbá az INCHEBA ’69 rendezvénnyel kapcsolatban megtartott nemzetköz kémiai kongresszus eredményeir Ezek után felszólalt а пе [UNK]а tói és SPOLANA vegyipari vállalat kviselője, valamint a prágai Közúti Mezőgazdasági Ellenőrző és tsgáló Intézet küldötte. Szólásra engedtek továbbá a szlovákiai és a sehországi földművesszövetkezetek ,más körületek képviselői. Igen haszs, hogy a gyakorlati szakemberek jönnek összeegyeztetni nézeteik, az elméleti szakemberek nézetei. A jelenlevők tudomást szereznekrról, hogy a legújabb vegyszerek m milyen módon kell a gyakorlatba a halmazni, sőt azt is megtudják, milyen növényvédelmi újdonokat ajánlanak gyártani a kutatóinrtek, mi kerül a közeli években pa. 0 Megemlítene egújabb vegyszerek közül néhány — Piacra kerül az említett Kelevan, továbbá a Etex 40 F. Míg az ismert Dikotex i gabona és a len kultúrák védele volt használatos, addig a Dike 40 F használhatósága kultúrák alpontjából bővül. Burex néven vegyszer kerül alkalmazásra a drépa kultúrákban. összehasonlíó kísérletekre is sor kerül a kliil Pyramin és a hazai Burex proka tekintetében a száraz éghit körzetekben. A Regione néven halomba kerülő új vegyszer alkusának lehetőségeiről Ment bér mérnök beszélt, aki nemrégiben a Zbraslavl Erdő- és Vadgazdi Kutatóintézet munkatársaként ötlött. A kétnapos révény tehát a tapasztalatok egyesén kívül távlati képet nyújtott .enlevőknek a növényvédelem beralmazásra kerülő összes vegyszer ,mi a szakemberek számárayengbevágóan fontos. UCSERA SZILÁRD Ipolyvisk is ünépéit A felszabadulás 25. évfordulóján Ipolyvisk utcáin vörös zászlók lengtek, hirdetve hogy a „kis Moszkva“ lakói nem feledkeztek meg azokról a becsületes szovjet katonákról, akik vérüket hullatták a falu felszabadítási harcaiban és meghozták a szabadságot az ipolymenti falu sokat küzdő, harcoló népének. Az ünnepi gyűlést Fényes Sándor, a helyi pártszervezet elnöke nyitotta meg, majd Bartal Károly, az Ipolysági körzeti hivatal szervezési osztályának vezetője mondott emlékező beszédet. Bartal elvtárs beszámolójában nagyra értékelte a Szovjetunió segítségét, amit a felszabadulási időszakban nyújtott. Amikor 1946-ban a katasztrofális szárazság után nem termett az ipolysági határ, szovjet búza érkezett, hogy a hős falu lakóinak meglegyen a mindennapi kenyere. A Szovjetunió 1948-ban erkölcsi támogatást nyújtott és így vehette át a munkásosztály véglegesen a hatalmat az egész országban. A jelenlegi időszakban is a szovjet segítség mentette meg a szocializmust és Bartal elvtárs az egész falu nevében bátran kijelentette, hogy ma a Szovjetunió támogatása nélkül elképzelhetetlen a szocializmus építése. Amióta 1944. december 24-én megjelent a faluban az első szovjet katona, sok küzdelmes év telt el Ipolyvisken is. Főleg azért, mert az ipolyviskiek nem vártak felsőbb utasításokra, hanem például a szovjet kolhozok példája nyomán a környéken elsőnek megalakították a szövetkezetet és azt az* évszázad alatt olyan magaétre emelték, hogy az megfeleeresett lehetőséget nyújt tagjai, hétköznapok építő munkája ka a múltban is nagy forradalmi imányokkal rendelkező községl,6 szellemű földművesei ezer ezer földművesnek, leendő szövet* parasztnak adták át a szövi** gazdálkodás első éveinek tapétáit. Számtalan tanulmányi r* kapott itt kedvet, erőt új sz*ze* alakításához vagy a meglévőz**ordításához. Negyedzád alatt teljesen újjá született alu. A rossz levegőjű, penészese kat 150 modern ház váltotta fejezőben van az óvoda, megi* az új iskola építését is, a kut pedig már rég a falu lakóinak ékezésére áll. Az ár hangulatát emelte a helyi Як táncszámokkal és szívhez/emekkel tarkított kultúrműsf “agy ünnepnapon az építésbrzR** munkáért a falu lakói járási pártbizottságtól elismerve*et kaptak. Nagy‘P hangulatban ünnepelt Ipolyvzsége, a vörös zászlók mellett más feliratokat láthattunk, a * Szovjetunióval való örök faágét hirdették. Az új évet lyriskiek ismét teremtő alkjával kezdik, a felszabadulás‘0rdu|ájára 200 ezer korona*® kötelezettségvállalást tettének egy része a falu széféeg*t* e*®, más része pedig termelésre irányul. (balra)