Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-06 / 1. szám

2 Már 1973 derekán... ?! Az öreg félteke bizony sok megol­dásra váró problémát hagyott az új­évre, bár bizonyos kérdésekben az emberiség közeledett egymáshoz, és ennek eredményeként jött létre a hel­sinki európai biztonsági konferenciát előkészítő tárgyalás, amely ha meg­valósul és beváltja a hozzáfűzött re­ményeket, más kontinensek számára is útmutató lehet. Ugyanis napjaink­ban a kölcsönös egymás mellett élés elvének alapján több kollektív biz­tonsági értekezlet, illetve rendszer létrehozása került szóba. A Szovjet­unió nem is olyan régen javasolta, hogy Ázsiában is össze kellene hívni egy biztonsági konferenciát, amely fölfektetné a népek közötti biztonsági rendszer alapját, amely hosszabb idő­re biztosítaná a békés építést. Úgy látszik, hogy az ázsiai térségben ked­vező feltételek vannak a biztonsági konferencia összehívására, azonban még nagyon sok diplomáciai csatáro­zásra van szükség addig, amíg a Kí­nai Népköztársaság is megbékél gondolattal. Amint ismeretes, a Kínai a Népköztársaság ellenzi úgy az euró­pai, mint az ázsiai biztonsági rend­szer megteremtését. Amint látjuk, a biztonsági rendsze­rek létrehozása nem is olyan egysze­rű dolog, és összefügg több kérdés megoldásával. A világpolitika ugyan­is a különböző kontinenseken bekö­vetkezett politikai változások után érlelődik. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXIV. kongresszusán meghirdette a nagy szovjet békeoffenzívát. Azon­ban, hogy ez a program minél előbb valóra váljon, ahhoz az szükséges, hogy a Szovjetunió minden külpoli­tikai erőfeszítését, energiáját erre összpontosítsa. Ha felmerülnek olyan fékező körülmények, mint például a Kínai Népköztársaság vezetőinek szovjetellenes aknamunkája, szakadár tevékenysége, amely óriási károkat idéz elő a felszabadító mozgalmak­ban, akkor, hogy világos és egyszerű kifejezéssel éljünk, a Szovjetunió ne­hezebben tud küzdeni a világbéke megvalósításáért. Az európai biztonsági konferencia összehívása például nagyon is össze­függ a vietnami kérdés rendezésével is. Az Amerikai Egyesült Államok, ha továbbra is folytatja népirtó háború­ját, ezzel az európai biztonsági érte­kezlet sikerét is veszélyezteti, joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon egy biztonsági rendszer le­fogja-e majd az ilyen háborús kalandorok kezét. Persze a negatív jelenségek mellett elég sok a pozitív is. Hogy Európán kívül maradjunk, Latin-Amerikában előre törnek a baloldali erők, foko­zatosan megszilárdul a Chilei Köz­társaság és Kuba egyre nagyobb nép­szerűségnek örvend. Úgy látszik, hogy a kubai példa egyre jobban világít az amerikai imperializmus rabsága alól felszabadulni akaró latin-ameri­kai népek előtt. Mivel ebben a tér­ségben erősödnek a szocializmussal szimpatizáló erők, a szocialista orszá­gok erőteljesebben küzdhetnek na­gyobb jelentőségű problémák megol­dásáért. Visszatérve Európába, a már ismert egyezménysorozatok készítették elő a talajt a biztonsági értekezlet összehí­vására. Épp az évvégi ünnepek előtt őszinte jókívánságok A kubai nép január elsején ünnepelte a forradalom győzelmének 14. évfordulóját. Az államünnep alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a köztársasági elnök, a CSSZSZK kormánya, az or­szágunk népe nevében legszívélyesebben üdvözölte és szerencsekívánatait fejezte ki Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Forradalmi Kormány elnökének és Osvald Dar­­ticos Torradnak, a Kubai Köztársaság elnökének. A pártunk, kormányunk képviselői és a köztársasági elnökünk által küldött távirat hangsúlyozza, hogy 1959. január elseje történelmi jelen­tőségű határkő volt a kubai nép történetében, mert ekkor sikerült hos­­­szú harcok után megdönteni a gyűlölt batista­ rendszert és megteremteni a forradalmi kormány uralmát, amely a Kubai Kommunista Párt és Fidel Castrónak, a kubai nép bevált vezetőjének vezetésével a további években nemcsak megvédte Kuba szabadságát és függetlenségét, hanem fokozato­san megvalósította a kubai társadalom mélyreható forradalmi változásait és az amerikai földrészen elsőként lépett a szocializmus építésének út­jára. A forradalmi Kuba és a CSSZSZK hatósága és együttműködése nagy jelentőségű a szocialista közösség országai egységének és együttműködé­sének megszilárdítása szempontjából — írták többek között a táviratban. SZABAD FÖLDMŰVES öntötték szerződés formájába a két német állam közötti szerződést is. De további tárgyalássorozatokra van ki­látás a különböző rendszerű országok között is. Ezek közül megemlíthető a szovjet—francia közeledést előmoz­dító kétoldali tárgyalássorozat, és az európai gazdasági és kulturális együtt­működési program kidolgozását elő­segítő több állam közti előkészítő tárgyalások. Szó van a Kölcsíjens Gazdasági Segítség Tanácsa és a Kö­zös Piac országai közötti együ­ttmű­ke­­dést elősegítő tárgyalások megkezdé­séről is. A két politikai és gazdasági integráció között kétoldali tárgyalá­sokra kerülne sor. Ugyanis, amint ismeretes, a Közös Piac országai olyan egyezményeket szerettek volna kötni a KGST egyes országaival, hogy megbontsák a szocialista integráció egységét. Természetesen ebbe a szo­cialista országok nem mennek bele és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kul­turális-kereskedelmi kapcsolatokat a két integráció tanácsának kétoldali tárgyalásaival kell javítani. A helsinki előkészítő tárgyaláson többféle javaslat hangzott el azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdődjön az európai biztonsági értekezlet. A szocialista országok — köztük ha­zánk küldöttségének — felszólalóinak az volt a véleménye, hogy már jú­niusban sor kerüllhetne rá. Szovjet államférfiak évvégi nyilatkozatukban annak a reményüknek adtak kifeje­zést, hogy már 1973 derekán sor ke­rül a történelmi jelentőségű értekez­let összehívására. A szocialista orszá­gok részéről tehát megvan a jóindu­lat a békés egymás mellett élés to­vábbi fejlesztésére, a különböző rend­szerű országok gazdasági és kulturá­lis együttműködésére, azonban az igyekezetét fékezik vagy lassítják olyan világpolitikai események, mint az egyre jobban elharapódzó és hit­leri fasisztákra emlékeztető barbár vietnami háború, a közel-keleti hely­zet egy helyen topogása és nem utol­sósorban a Kínai Népköztársaság aknamunkája. Az emberiség azonban a problémák ellenére is bizakodva lépi át az újév küszöbét és reméli, hogy az öreg fél­tekén egyre nagyobb mértékben a jó­zan erők kapnak szót és a háborús konfliktusok kirobbantása helyett tár­gyalóasztalok mellett igyekeznek megoldani a vajúdó problémákat. Le­het, hogy Európában erre már az új­év közepén sor­ kerül, de az­ is elő­fordulhat, hogy az említett zavaró körülmények miatt még elodázzák. Nem is túl lényeges az időpont, ha­nem inkább az, hogy a szocialista országokhoz hasonlóan a más rend­szerű országok is komolyan gondol­ják a békés együttműködést és ennek alapján egy olyan erős biztonsági rendszer jöjjön létre, amely nem en­gedi a fegyverek ropogását. BALLA JÓZSEF a­­z Egyesült Államok elnöke uta­­ratikus­sírást adott a Vietnami Demok­Köztársaság azon területei bombázásának beszüntetésére, ame­lyek a 20. szélességi körtől északra terülnek el. Nixon elnök számít arra, hogy január 8-án újabb találkozóra kerül sor Henry Kissinger, az elnök különleges nemzetközi biztonsági ta­nácsadója, valamint Le Due Tho, VDK kormányának különleges meg­­­bízottja között. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság küldöttsége, amely Párizsban az amerikai féllel folyta­tott tárgyalásokkal van megbízva, az elmúlt hét végén közölte, hogy egyet­ért a különleges megbízottak meg­beszélésének felújításával. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a barbár bombázások nem törték meg a viet­nami népet, és súlyos veszteséget okozott az amerikai légierőnek. A DIFK küldöttsége közölte, hogy teljesen egyetért a VDK küldöttségé­nek állásfoglalásával az amerikai fél­ Újból tárgyalóasztalhoz ülnek fel folytatott megbeszélések felújítá­sának kérdésében, amennyiben az amerikaiak hajlandók visszatérni a december 18. előtti helyzethez. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ SÚLYOS VESZTESÉGEI A közelmúlt napokban Hanoiból közölték, hogy az 1972-es év folya­mán a VDK felett 732 amerikai repü­lőgépet lőttek le, több mint ezer ame­rikai pilótát öltek meg vagy ejtették foglyul. A lelőtt amerikai repülőgé­pek között 54 В—52-es nehézbombá­zó és tíz F 111-es típusú vadászbom­bázó is volt. A VDK fegyveres erői 117 esetben súlyosan megrongálták az amerikai hadihajókat. A vietnami sajtóiroda felhívja a figyelmet arra, hogy a VDK légvédel­mével nem voltak képesek szembe­szállni a korszerű típusú amerikai repülőgépek, még a változtatható szárnyállású F 111-es legújabb típu­sú vadászbombázók sem. A sajtóiroda jelentésb­en rámutat arra is, hogy 1972. november 18-tól — a nagymé­retű bombázás id­ejétől — a VDK fegyveres erői 81 amerikai repülőgé­pet semmisítették meg, köztük 32 stratégiai bombázót és öt­ F 111-es vadászbombázót. JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEK A KREML KONGRESSZUSI PALOTÄJÄBAN A Szovjetunió szilárdan halad a proletár nemzetköziség útján Moszkvában a Kreml Kongresszusi Palotájában kétnapos ünnepi ülést tartottak a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulóján. A nevezetes évfor­dulón együtt ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsa. A nagyarányú díszünnepsé­gen valamennyi szovjet szövetségi köztársaság és több mint 20 külföldi ország képviselői olvasták fel népeik­nek a fél évszázados jubileumát ün­neplő Szovjetunióhoz intézett üdvöz­letüket. Felszólaltak a szocialista or­szágok testvérpártjai küldöttségeinek vezetői, valamint a kapitalista orszá­gokban tevékenykedő kommunista és munkáspártok küldöttségeinek vezetői is. Nagy taps közepette üdvözölte az ötvenéves Szovjetunió népét hazánk nevében dr. Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára is. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiai kommunisták és az egész munkás­­osztály a kapitalizmus ellen vívott here éveiben a bolsevikoktól tanulta, hogyan társadalmi harcoljon a kizsákmányoló rendszer ellen, hogyan verje le a burzsoáziát. Lenin pártjá­nak és a szovjet államnak elméleti fegyvertárából és gyakorlati tapasz­talataiból merítettünk tanulságot a februári győzelem után, az iparosítás és a mezőgazdaság szövetkezetesítési programjának megvalósításában. A szovjet tapasztalatok segítségünkre voltak a gazdaság tervszerű irányítá­sában, a szocialista állam és társada­lom építésében, a szocialista demok­rácia fejlesztésében. A szovjet szövet­ségi állam, az egyenjogú szabad nem­zetek önkéntes szövetsége tapaszta­lataiból merítettünk a nemzetiségi kérdés csehszlovákiai megoldásában. Ma a szocialista föderáció optimális feltételeket teremt a két nemzeti köz­társaság és az egész Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság fejlődéséhez, nemzeteink és nemzetiségeink felvi­rágzásához és közeledéséhez, baráti együttműködéshez a csehszlovák szo­cialista haza építésében. Pártunk főtitkára ezután leszögez­te, hogy a Szovjetunió nélkül és kü­lönösen a Szovjetunióval szemben, nem lehet eredményesen építeni a szocializmust. Szocializmus csak egy van: a marxizmus-leninizmus alapel­vein felépült szocializmus. Ennek út­törője pedig a Szovjetunió. Ez a szo­cializmus itt van, reális, kézzelfog­ható, és az egész világ előtt igazolja a marxista-leninista eszmék életerejét, a szovjet rendszer szilárdságát és tör­­hetetlenségét, a szovjet állam óriási gazdasági és katonai erejét képviselt és igazolja a szovjet nép nagy erköl­csi erejét, tetteket szülő hazafiasságot, és a proletár nemzetköziséget. Husák elvtárs beszéde befejező ré­szében éltette a hős szovjet népet, an­nak dicső lenini kommunista pártját, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, Csehszlovákia és a Szov­jetunió népeinek örök barátságát. Az ünnepi ülés főbeszámolóját Leo­nyid Brezsnyev a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tartotta. Brezsnyev elvtárs hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió félévszázados tör­ténete — a szocialista forradalomban született — és ma a világ egyik leg­erősebb hatalmává vált államuk pá­ratlan növekedésének és sokoldalú fejlődésének­ története. Ez a fél évszá­zad a Szovjetunió zászlaja alatt tömö­rült köztársaságok az országban élő nemzetek, nemzetiségek felnövekedé­sének és igazi gazdasági, politikai és kulturális felvirágzásának története. Ahhoz, hogy ilyen erős szovjet állam létrejöjjön, szükség volt a párt vezető szerepére, helyes politikájára, céltu­datos tevékenységére. A régi cári Oroszországban különösen éles volt a nemzetiségi kérdés, amit a kizsákmá­nyoló osztályok szándékosan szítottak az oszdd meg és uralkodj elv alapján. A szovjet ország előtt felmerült egy­­­ o­ä­t az országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti, a bizalmon, ba­rátságon, testvéri együttműködésen alapuló, elvileg új kapcsolatok kiala­kulásának kérdése, másfelől nemzet­közi vonatkozásban a fiatal szovjet állam megvédésének és nemzeti füg­getlensége biztosításának kérdése. A Szovjetunió Kommunista Pártja ezeket a problémákat sikeresen megoldotta és a szovjet példa az egész világon utat m­utat. Ezzel szemben, amint is­meretes, a nemzetiségi kérdés nap­jainkban is rendkívül éles az Egye­sült Alantokban, Kanadában, Belgium­ban, nem is beszélve Nagy-Brittaniá­­ról, ahol az angol imperializmus évek óta kegyetlen háborút visel Észak- Írország népe ellen. Brezsnyev elvtárs ezután a szovjet ország fejlődéséről beszélt. Megem­lítette, hogy a háború előtti, 1940-es évhez viszonyítva, 1972-ben a Szovjet­unió ipari termelésének volumene 14- szeresére növekedett. Ma a szovjet ipar egyetlen hónap alatt több termé­ket állít elő, mint az egész 1940-es évben. A lakosság reál jövedelme 1940-hez arányítva több mint négysze­resére növekedett, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig hétszeresére. Az országban ma 4,7-szer annyi orvos, 0,5-szer több főiskolai és középisko­lai végzettséggel rendelkező állam­polgár van, mint 1940-ben. A Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára ezután hangsúlyozta, hogy a világ első szocialista országa szi­lárdan halad tovább az internaciona­lizmus útján és a nagy szovjet béke­­offenzíva keretében az eddiginél még fokozottabb mértékben harcol a vi­­lágbéke megőrzéséért. Az SZKP to­vábbra is törekedik a marxista-leni­nista elvek betartására és következe­tes harcot vív a különböző revizio­nista, marxista-ellenes irányzatok el­len. A Szovjetunió híve a békés egy­más mellett élésnek, azonban ez nem jelenti azt, hogy feladja a szocialista elveket és az osztálymegbékélés poli­­tikájára lép. A főtitkár ezután a távlati fejlesz­tési tervekkel foglalkozott. Megemlí­tette, hogy az 1990-ig terjedő fejlesz­tési terv keretében olyan magas szín­vonalra emelik a szovjet nép jólétét hogy még a legmegrögzöttebb kétel­kedők előtt is be lehet bizonyítani a szocialista rendszer lehetőségeit és fölényeit a kapitalista rendszerrel szemben. Sor kerül a szocialista de­mokrácia további tökéletesítésére és egy olyan új alkotmány létrehozására, amely hűen tükrözi a szovjet társa­dalom fejlődésében, az osztályerők alakulásában végbement változáso­kat. Már most folyik az előkészítő munka és még a Szovjetunió Kommu­nista Pártja legközelebbi kongresszu­sa előtt nyilvános vitára bocsátják a tervjavaslatot. A Szovjetunió a kom­munizmus felé tart. Ez az út nem könnyű, de a szovjet emberekben megvannak azok a tulajdonságok, amelyekkel sikerül a kitűzött felada­tokat teljesíteni és célokat elérni. 1973. január 6. Forrón üdvözöljük a félévszázados Szovjetunió népét Hazánk népe országszerte mél­tón, forró szeretettel ünnepelte a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját. Városokban falvak­ban, ünnepi gyűlésekre, összejöve­telekre, megemlékezésekre került sor. Prágában és Bratislavában párt- és állami szerveink legfel­sőbb vezetői, funkcionáriusai, va­lamint további közéleti személyi­ségek ünnepi nagygyűlésen emlé­keztek meg a történelmi évforduló­ról. A prágai Nemzeti Színházban kedves szovjet vendégek jelenlété­ben Gustáv Husák elvtárs, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja főtit­kára, valamint Sztyepan Cservo­­nyenko szovjet nagykövet tartott ünnepi beszédet. Gustáv Husák elvtárs beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió népei kemény osztályharcban alakították meg szocialista hazájukat. Méltatta hogy a Szovjetunió mindig nagy barátja volt Csehszlovákiának. Amikor a burzsoázia elárulta Csehszlovákia népeinek érdekeit és egyetértett a müncheni diktá­tummal, a világon a Szovjetunió volt az egyetlen állam, amely fel­kínálta segítségét a bajbajutott or­szág megvédésére. A hős szovjet katonák szabadították fel a hitleri fasizmus igája alól Csehszlovákiát és a két ország népeinek barátsá­ga közös harcban kiontott vérrel pecsételődött meg. A Csehszlová­kia felszabadításáért vívott harc éveiben született meg a jelszó, amit Klement Gottwald fejezett ki: a Szovjetunióval örök időkre és soha másképp. Husák elvtárs ezután fejtegette hogy milyen nagy jelentősége van és volt az októberi szocialista for­radalomnak, valamint a Szovjet­unió megalakulásának a világ fej­lődése szempontjából. Mivel meg­alakult a világ első szocialista or­szága, világméretben a jó példát követve erőteljesebbé vált a szo­cialista eszmékért való küzdelem. A bratislavai Nemzeti Színház­ban tartott jubileumi ünnepségen Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja az SZLKP KB első titkára mondott beszédet. Fej­tegette, hogy a Szovjetunióban azért sikerült megoldani a nemze­tiségi kérdést, mert a szovjethata­lom felszámolta a kizsákmányoló osztályokat, amelyek a nemzetek közötti ellentétek hordozói és szer­vezői voltak, felszámolta az em­bernek ember által történő kizsák­mányolását, amely a kölcsönös bizalmatlanság eredője és szítja a nacionalista szenvedélyeket. A Szovjetunió a gazdasági blokád és a nyugati hatalmak politikai nyo­mása ellenére is olyan hatalmas korszerű országgá fejlődött, amely ma példát mutat az egész világ emberisége előtt. A részvevők mindkét jubileumi üléséről üdvözlő táviratot küldtek a szovjet népnek az évforduló al­kalmából. Mindkét távirat hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunióban az ugrásszerű fejlődést az segítette elő, hogy a munkásosztály megszi­lárdította hatalmát és annak él­csapata, a Szovjetunió Kommunista Pártja jó politikai szervezőmunká­val, az egész dolgozó nép érdekei­nek megfelelő politikával mozgó­sítani tudta a Szovjetunió polgá­rait a nagy országépítő feladatok­ra. A Szovjetunió ma a világbéke főtámasza, az elnyomott népek reménysége és a szocialista orszá­gok védelmezője. Mindkét távirat­ban köszönetet mondunk azért hogy a Szovjetunió hadserege a többi szocialista baráti országgal együtt segítséget nyújtott hazánk népeinek az 1968-as 69-es években amikor népünk szocialista vívmá­nyai veszélyben forogtak. Hazánk polgárai a jelentős 50 éves jubi­leum alkalmából a testvéri szovjet népnek sok új sikert kívánnak kommunista társadalom építésé­ben, és a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán kitű­zöt békeprogram megvalósításá­ban.

Next