Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-27 / 43. szám

Hasznos segítőtársnak bizonyul A közelmúltban a hazai pia­con is megjelent a Fundazol 50 WP jelzéssel ellátott, szisz­­temikus, kuratív és preventív hatású gombaölő szer. Az ille­tékes hazai szervek tájékoztatá­sa szerint a mezőgazdasági üze­mek már beszerezhetik ezt a készítményt, s jó segítőtársként használhatják fel a mindennapi termelésben. Az 50 százalék be­­nomul hatóanyagú szert a ma­gyarországi Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára gyártja. Az Incheba '73 nemzet­közi vegyipari kiállításon elbe­szélgettünk a magyar kiállítási részleg vezetőivel. Elsősorban a Fundazol 50 WP tulajdonsá­gai felől, valamint alkalmazásá­nak hogyan s mikéntje felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy ez a készít­mény a peronoszpóra és a fi­­toftora kivételével szinte vala­mennyi gombabetegség ellen kitűnő védelmet nyújt. Eredmé­nyesen alkalmazható a gabo­nákban, gyümölcsösökben a sza­badföldi rózsatermesztésben és az üvegházban termesztett dísz­növényeknél, a cukorrépánál és a zöldségesekben is. A ma­gyar szakemberek szívesen fel­világosították, hol, hogyan és mi ellen lehet sikeresen véde­kezni a Fundazol 50 WP készít­mény segítségével. Ezeket szakmai tanácsokat szeretnénk a most tolmácsolni olvasóinknak, elsősorban a nagyüzemi gyü­mölcsösök, kertészetek és a nö­vénytermesztés vezetőinek. VÉDEKEZÉS A ZÖLDSÉGFÉLÉK BETEGSÉGEI ELLEN Kabakosok — uborka, tök, dinnye — esetében a liszthar­mat ellen 0,6—0,7 kilogramm készítményt számítunk egy hek­tárra, s ezt 1000 liter permet­­lében juttatjuk ki. A permete­zést szükség szerint 10—12 na­ponként meg kell ismételni. A növények fuzáriumos és verti­cilliumos tehervadása ellen 0,5 gramm készítmény növényen­kénti beöntözésével védekezhe­tünk. A termésrothadást és fol­­tosodást okozó gombák (ilyenek pl. a Fuzárium, botritisz, szkle­­ronitia, kolletotrikum) ellen 0,05—0,08 százalékos koncent­rációjú permetlével védeke­zünk. Egy hektárra 1000 liter permetlét számítunk. tis A saláta szürkepenész (Botry­cinerea) rothadása ellen 0,05 százalékos permetlevet ké­szítünk. A zeller szeptóriás (Leptoria apii) levélfoltossága esetében 0,04 %-os permetlé vált be leg­jobban. A magról vetett hagyma szür­kepenészes (Botrytis albii) rot­hadása ellen úgy védekezünk, hogy a vetőmagot csávázzuk — egy kilogramm vetőmagra 2 gramm készítmény —, majd egy két lombpermetezést vég­zünk. A lombpermetezéshez ese­tenként 0,5 kg készítményt használunk fel hektáronként. A Fundazol 50 WP a dug­­hagyma és a fokhagyma szkle­­rociumos rothadása ellen is al­kalmazható. Ez esetben a dug­­hagyma, illetve a fokhagyma gerezdek csávázására 100 kilo­grammonként 300—600 gramm készítményt számítunk. VÉDEKEZÉS A SZABADFÖLDI RÓZSATERMESZTÉSBEN ÉS AZ ÜVEGHÁZI DÍSZNÖVÉNYEK ESETÉBEN te A rózsa lisztharmata és feke­levélfoltossága ellen 0,05 %-os permetlét ajánlatos hasz­nálni. A szegfű fertőző hervadása és szártörothadása ellen a fer­tőzött foltok beöntözésével vé­dekezünk. A beöntözéshez négy­zetméterenként 5—15 gramm készítményt és 5—8 liter vizet használjunk. A ciklámen barna gyökérrot­hadása ellen 0,05 %-os, szürke­penésze ellen pedig 0,05—0,1 százalékos permetlével véde­kezhetünk. A begónia lisztharmata ese­tén 0,03—0,06 % os permetlét ajánlatos használni. A freesia gumórothadása el­len a 0,04 százalékos permetlé nyújt védelmet. A fukszia szürkepenészes megbetegedése esetén 0,05—0,1 százalékos permetlevet hasz­náljunk. A mikulásvirág (Poinsettia) gyökér- és szárrothadása ellen 0,1 százalékos permetlével vé­dekezünk. A gladiolus, tulipán és egyéb virághagymák gumóbetegségei ellen a gumók 0,2 %-os oldat­ban történő áztatásával (15— 30 percig) védekezünk. Az ázta­­tást a kiültetés előtt 2—3 nap­pal ajánlatos elvégezni. VÉDEKEZÉS A GYÜMÖLCSÖSÖKBEN Az almafa-lisztharmat ellen termőfaegységenként 1,0—1,2 dkg Fundazol 50 WP-t juttas­sunk ki. A permetlé általában 0,06—0,08 %-osra készíthető. A termőfák számától függően 800—1600 liter víz felhasználá­sával kell számolni hektáron­ként. Itt kell megjegyezni, hogy a szóban forgó szemek atka­­gyérítő mellékhatása is van, de azért szükség esetén nem árt kimondottan atkaölő szere­ket is alkalmazni. A Fundazol 50 WP nem perzseli ugyan a leveleket, de mindenesetre ne permetezzünk a legnagyobb napsütés idején. Az almavarasodás ellen szin­tén védelmet nyújt ez a szer. Normális időjárás esetén a lisztharmat elleni védekezés egyben varasodás elleninek is minősíthető, de ha a varasodás­nak kedvező párás, nedves idő­járás uralkodik, akkor gyakrab­ban, 6—8 naponként kell per­metezni. Figyelem! Ne feled­jük, hogy az almavarasodás fer­tőzési forrásai az ősszel lehul­lott levelekben áttelelő gomba­fonalakból képződő szaporító periféciumok. Ezért a lehullott lombot is fertőtlenítsük. Erre a célra hektáronként 1 kg készít­ményt használjunk, 1600 liter vízben feloldva. A körtefa legsúlyosabb beteg­sége a körtefa-varasodás. Az el­lene való védekezésben nem szabad elmulasztani a fertőzött ágak, varas vesszők varas feké­lyeinek felrepedése idején vég­zendő permetezést, mivel a va­ras fekélyekből származó koni­­diumok hamarább megfertőzik az egészséges részeket, mint a lehullott lombban képződő asz­­kospórák. A védekezés további menete hasonló, mint az alma­varasodás esetében. Végezetül még néhány meg­jegyzés. A permetlé elkészíté­sekor a Fundazol 50 WP-ből először mindig törzsoldatot kell készíteni. Az elkészített per­metlevet még aznap fel kell használni. A permetléhez csak abban az esetben kell nedvesí­tőanyagot keverni, ha olyan növények permetezésére készü­lünk, melyek erősen viaszos bevonatúak. Abban az esetben, ha a Fundazol 50 WP-t más növényvédőszerekkel, esetleg lombtrágyával kívánjuk kever­ni, akkor a nevezett készít­ményt minden esetben utolsó­ként tegyük a keverőkádba, avagy a permetlétartályba. A Fundazol ugyan méregjelzés nélküli készítmény, de nem árt az óvatosság. Permetlékészítés és permetezés közben a dolgo­zók viseljenek az idevágó mun­kabiztonsági előírásoknak meg­felelő védőöltözetet. A nevezett szerrel kezelt zöldségek, gyü­mölcsök csak a permetezés ide­jétől számított 14 nap eltelté­vel fogyas­zthatók! A Fundazol 50 WP száraz, hűvös helyen, légmentesen zárt csomagolás­ban két évig tárolható. Lejegyezte: Kádek Gábor Helikopteres permetezés a munkatársával) kiváló szak­embernek ismerik a könyéken. Ezt igazolják az évek során el­ért jó eredmények is. Persze még gazdagabb lehetne a ter­més, ha nem telepítettek volna olyan fajtákat, amelyek a talaj és éghajlati viszonyoknak nem a legmegfelelőbbek. — Olyat ültettünk, amilyet kaptunk — jelentette ki a szim­patikus szakember. Ettől a hiányosságtól elte­kintve, olyan gondosan kezelik a szőlőt, hogy öröm lesz nézni, s az idén is megvan a gazdag gyümölcse. A szőlészetben sike­resen oldják meg a kártevő ma­darak elleni védelmet is. A jövőre vonatkozólag van­nak olyan elképzelések a já­rásban, hogy társulást hoznak létre a helikopterrel való per­metezésre. Ezt az elképzelést a bolinkai szőlészet vezetője örömmel üdvözli s várja a megvalósítást. A másik völgyben levő Ne­nincén (Nyenye) szintén a he­likopterrel történő permetezés hívei — Képzelje el, tavaly tizen­kétszer kellett permeteznünk, mégis keletkeztek károk — hozta fel érvként Tóth Vince agronómus. — Persze ez azért történt, mert nem tudtunk idő­ben földre menni a gépekkel. Viszont a berregő „Mari néni­nek“ nem okoz gondot közvet­len az ecs után permetezni. Szerintünk a helikopteres meg­oldás sokkal jobb a repülőgép­nél is. Az alacsonyan szálló gépmadár alaposan megrezeg­­teti a leveleket és így a per­metlé a levél minden részére eljut. A legmodernebb eszközzel történő permetezésnek sok híve van a járásban. A közös akarás minden bizonnyal megoldja a fontos társulás létrehozását és a helikopterrel történő perme­tezés nagyban megkönnyíti a nagyüzemi szőlőtáblák szak­szerű védelmét. —tt— A Velký Krtíi-i (nagykürtösi) járás jelentős szőlőtermelő körzetté vált az utóbbi évtized­ben. A legrégibb nagyüzemi fölőtermelő községek közé g­g­i tartozik Dolinka (Inám), amely tavaly egyesült a két szomszé­dos szövetkezettel. Az úttörők vincellérjét, В u­ Istvánt (a felvételen leggyakrabban használt * * bortároló edényeink fa hordók. A bor erjedéséhez a és éréséhez oxigént igényel, ami a hordó akonanyílásán és a dongafák pórusain jut a bor­ba. Az újonnan készült hordókat minden előkészítés nélkül must- és bortárolásra nem használ­hatjuk fel. A fában levő kelle­metlen íz és színanyagok a bort nem kívánatos módon megvál­toztatják. A fehér bor megbar­­nul, a vörösbor elveszti tiszta­ságát, a színanyagának egy ré­sze kiválik, a bor halványabb lesz. Az új hordókat megtöltés, il­letve használatbavétel előtt megfelelően elő kell készíte­nünk, ami a káros anyagok ki­oldásából, kilúgozásából áll. A hordók előkészítése a követke­zőképpen történhetik: pig 1. Az új hordókat néhány na­hideg vízzel megtöltjük, ügyelve arra, hogy a víz a hor­dóban meg ne dohosod­jon, ezért két-három nap múlva kicserél­jük. A hideg víz a fa sejtjeit kitágítja s így lehetővé válik a festékanyagok kioldása. Ezután 3 százalékos forró szódás víz­zel addig öblögetjük az edényt, míg csak tiszta víz nem csorog belőle. Utána forró, majd hideg vizes öblítés következik és ké­­szen áll a hordónk. 2. A hordó kigőzölése vala­mivel tökéletesebb, mint a fen­ti módszer. Erre a célra na­gyon jól megfelelnek a burgo­nyafőző kazánüstök. A hordót akona nyílásával lefelé állítjuk­­fektetjük egy állványra és a csapnyíláson keresztül vezet­jük be a forró vízgőzt, gumi­tömlő segítségével. Ezt a mun­kát mindaddig folytatjuk, amíg csak az akonanyíláson át tiszta víz nem csepeg. Azután követ­kezik a 2—3 százalékos forró szódaoldattal való kiöblítés, majd a meleg és végül a hideg­vizes művelet. Igen helytelen az új hordókat mésszel, konyhasóval és más hasonló „háziszerrel“ kezelni, mert azok tisztátalanná teszik azt. A HORDÓK KÜLSŐ KARBANTARTÁSA ugyancsak fontos feladat. A hordók külső felületét heten­ként legalább egyszer tiszta száraz ronggyal letöröljük, fő­leg a dugónyílások közelében. A hordóra csepegő must és bor elősegíti a különböző penészek és ecetbaktériumok elszaporo­dását és ha ezek bekerülnek a hordóba, ott kedvezőtlen elvál­tozásokat okozhatnak. Legmeg­felelőbb, ha a hordókat még megtöltésük előtt konzerváljuk. Az abroncsokat míniumos olajfestékkel óvjuk a rozsdáso­dástól. A dongákat pedig len­olajjal kenjük be vékonyan, hogy pórusait el ne dugaszoljuk a festékkel. A konzerváláshoz mindig csak olyan olajat, festé­ket szabad használnunk, amely szagtalan és tiszta. AZ ÜRES HORDÓK karbantartása Hogy az üres hordókat egész­séges állapotban megőrizhes­sük, karbantartásukról nem szabad megfeledkeznünk. A legelterjedtebb karbantartási mód a kénezés. A nem csepegő kénszelet elégetése által kelet­kezett kéndioxid (gáz) a hordó belsejében nem engedi kifej­lődni a penészgombákat, és más kórokozókat, illetve elpusz­títja őket. A kénezést 4—6 he­tenként megismételjük. Hekto­literenként egy szelet ként ége­tünk el. A többször kénezett hordót, mielőtt abba bort, vagy mustot öntünk, ki kell forráz­nunk. Ugyanis a gyakori kéne­zés következtében a hordóban kénsav képződik, mely a borra ártalmas, tehát el kell távolí­­tanunk. Ha a hordó penészes, a kénszelet nem ég el benne. Enyhe fokú penészedéskor elég­séges gumicsővel többször be­lefújni a hordóba és azután rendszerint sikerül a ként ben­ne elégetnünk. Ha igyekezetünk mégsem járna eredménnyel, ki kell a hordót először hideg, majd forró és végül ismét hi­deg vízzel öblítenünk. Az öblí­tés után néhány óra hosszáig csöpögőre állítjuk és így már sikerrel képezhetünk. BETEG HORDÓK GONDOZÁSA A gondozatlan hordóban igen hamar megtelepszenek a kárté­kony baktériumok, gombák stb. és ott gyorsan el is szaporod­nak. Leggyakoribbak a penész és az ecetbaktériumok. Az általuk termelt szürkésfekete bevonat zöld és behatol a dongák nyílásai közé és a fa pórusaiba. Az ilyen fertőzött hordó a bornak penész, vagy dohos ízt ad. Mi a teendő eb­ben az esetben? Először is meg­győződünk, hogy a gyertya ég-e benne. Ha a láng elalszik, erő­sen fertőzött a hordónk. Gondo­san kifenekeljük, száraz drót­kefével erősen kikeféljük a dongákat, utána hideg, majd 2 százalékos forró szódaoldat­tal kisúroljuk, s ezután leöblít­jük forró, majd hideg vízzel. Az erősebb dongák alatti penésze­dés esetében a dongákat ki kell gyalulnunk. Ecetes hordók helyrehozása­ igen nehéz munka. A kezdeti stádiumban levő ecetesedésnél még elérhetünk eredményt két százalékos forró szódás oldat többszöri alkalmazásával. S ha ez nem volna célravezető, még utána 1 százalékos kénsav vizes oldatával erősebben próbálkozhatunk. Az megtámadott boros­hordót azonban „ki kell von­nunk a forgalomból“, mert ez bor tárolására nem alkalmas. VÖRÖSBOROS HORDÓK ALKALMAZÁSA FEHÉR BOR TÁROLÁSÁRA Vörösbor huzamosabb ideig történő tárolása esetében a hor­dó szöveteibe beivódik a vörös színanyag. Ha az ilyen hordóba fehér bor kerül, az közvetlenül tarkává, seszínűvé válik. Ezért szükséges az ilyen hordót ala­posan kimosnunk 2—2,5 száza­lékos szódás forróvízzel. Az ol­datot néhány óra hosszáig hagyjuk a hordóban állani és szükség szerint többször megis­mételjük az öblítést, amíg az öblítő víz nem lesz teljesen tiszta. Utána meleg,­ majd hi­deg víz következzen. A fentiekből megállapítható, hogy nem elég a szőlőt gondoz­ni, kitermelni, de éppen olyan fontos a megtermett, előállított termék tárolása is, melyhez ugyanolyan nagy figyelem, gon­dosság és szakértelem szüksé­ges. Vasas Ferenc A boroshordók gondozása Gazdag volt az idei szőlőtermés. MIRTUSZ MYRTUS COMMUNIS A Földközi-tenger mel­lékén őshonos, kis örök­zöld cserje a mirtusz. Apró, illatos levelei át­ellenes vagy örvös állá­súak. Nálunk közkedvelt dísznövény, főként falusi házak ablakában talál­ható. Minden világos helyi­ségben szépen fejlődik. Nyáron a kertbe is kiül­tethetjük, de a tűző nap­tól védeni kell. Ha a gyö­kérzete átszárad vagy a levegő páratartalma na­gyon alacsony, levelei sárgulni, majd hullani kezdenek. Ilyenkor kön­­­nyen megtámadják a kár­tevők. Különösen a pat­tanóbogarak, atkák és levéltetvek ellen védjük. Megköveteli a levelek gyakori permetezését. Központi fűtésű helyiség­ben nem marad meg. Hűvös, de fagymentes helyen teleltessük, s ez alatt az idő alatt öntözé­sét is mérsékeljük, mert a nyugalmi állapotot fel­tétlenül megköveteli. Szaporítását tavasszal, 3—5 centiméteres csúcs­dugványokkal végezzük. A dugványokat vízbe ál­lítjuk, vagy nedves ho­mokba tűzdeljük s az egészet üveglappal borít­juk. A gyökereztetés ide­jén az átlagnál magasabb hőmérsékletet kell biz­tosítani. Sz, F.

Next