Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-10 / 45. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. november 10. Ara 1.— K6s XXIV. évfolyam, 45. szám. A párt vezető szerepe a mezőgazdaságban A Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa óta a mező­­gazdasági termelés rohamléptekkel korszerűsödött. Ma már nemcsak arról van szó, hogy a kézi munkaerőt a termelő ágazatok zömében gépek helyettesítik. Nem véletlen, hogy egy-egy mezőgazdasági dol­gozó évente többszázezer korona értékű terméket produkál, hiszen a mezőgazdasági dolgozók kezében ma már hatékony — igen drága — eszközök vannak. Ezért egyáltalán nem közömbös, hogyan hasz­nálják fel azokat és mennyi idő alatt térül meg a költségük. A munka- és üzemszervezés a szövetkezetekben a vezetők feladata. Az efsz-ek többségében a gazdasági vezetők felelősségük tudatában irányítják a termelést. Mégis előfordul, hogy a rossz szervezés miatt állnak a drága gépek, s hiányosságok végett a vártnál nagyobbak a termelési költségek. Az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése olyan nagy horderejű feladat, amely nem oldható meg fokozott politikai tevékenység nél­kül. Ez a tevékenység a tagság életszínvonalát közvetlenül érinti. Mindez indokolja, hogy a pártszervezetek aktív részesei legyenek az üzem- és munkaszervezés javításának. A napi életben ez számos pártszervezet tevékenységében nem tük­röződik vissza. Gyakori az ilyen vélemény: a korszerű üzem- és mun­kaszervezés annyira sokrétű, olyan nagy felkészültséget követel, hogy a pártvezetőség és az egyszerű párttagok nem sokat tudnak segíteni. Mi az igazság? Amennyiben a pártvezetőségek és pártszervezetek egy-egy munka- és üzemszervezési kérdésben ugyanúgy akarnak eljárni, mint a gaz­dasági vezetők, akkor valóban „komplikált“ a feladat és a pártszer­vezetek nehezen oldják meg. Ezért lényeges, hogy a pártszervezetek elsősorban politikai oldalról közelítsék meg a felmerült problémákat. E tekintetben a pártszervezetek nem alárendelt szerepet töltenek be, hanem hasznos segítői, kezdeményezői lehetnek a korszerűsítésnek. Ilyen összefügésben mindegyik gazdasági vezetőnek el kell ismernie a pártszervezet vezető szerepét, segítőkészségét. Fontos tudatosítani, hogy a pártszervezet a párttagok összessége. Közülük többen felső­fokú szakképzettséggel rendelkeznek, akik jól értenek a termelésszer­vezés bonyolult kérdéseihez. Tagadhatatlan az is, hogy az „egyszerű“ szövetkezeti tagok is rendelkeznek ilyen irányú tapasztalattal és arra is illetékesek, hogy szóvá tegyék a hibákat, javasoljanak és kezde­ményezzenek. Gazdaságonként különböző a pártszervezetek feladata, mert a ter­melés sok helyen még hagyományos módon folyik, másutt pedig ép­pen megtették a kezdeti lépéseket a korszerűsítés felé, vagy pedig korszerű műszaki bázissal rendelkeznek. A pártszervezetnek nem­csak joga, hanem kötelessége is, hogy a taggyűlés érdemben foglal­kozzon a gazdaság fejlesztésével, rávilágítson a korszerűsítés legjár­hatóbb módjára. A tagyűlés szabja meg, mi legyen a feladatuk a kom­munista gazdasági vezetőknek a megvalósításban. Azt hiszem hasz­nos, ahogyan Kelet-Szlovákiában teszik, hogy a pártszervezet taggyű­lésén a gazdasági vezetők beszámolnak jövőbeli elképzeléseikről, az új technika kihasználásáról, s annak gazdaságosságáról stb. A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei az utóbbi évek­ben szép s­ikerekről adhatnak számot. Ebben a kerületben a kuko­rica és a cukorrépa termés túlhaladja az országos átlagot, a Szepes­­ség pedig az országos burgonyatermés jelentős hányadát adja. A ke­rületben a termelésben is szép eredményeket értek el. A termelők ebben az évben a múlt évi valósághoz képest 19 millió literrel adnak el több tejet s ezt a mennyiséget további millió literrel túlteljesítet­ték. Az elmúlt évben például a kerületben még 190 mezőgazdasági üzemet részesítettek állami támogatásban, az idén pedig már csak 90 szövetkezet szorult segítségre. Hozzá kell tenni, hogy a segítségre szoruló gazdaságok nagy többsége a közelmúltban alakult, akkor, ami­kor központilag is támogatták a hegyvidéki és hegyaljai körzetek kisebb-nagyobb földterületeinek egyesítését. A sikerekben nem kis része van a szervező- és az irányító munka magas színvonalának, a kommunisták, a pártszervezetek hozzáállásá­nak. A pártgyűlések látogatottsága jelentősen megnövekedett és a konkrét feladatok teljesítését következetesen ellenőrzik. A számonkérés azonban a pártszervezetek teendőinek csak az egyik fele. Legalább ennyire fontos — ha nem fontosabb — a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében végzett aprólékos napi poli­tikai munka, hiszen az új, a fejlett technikát emberek irányítják. Szá­mos szövetkezetben következetes politikai munkával vezethetik rá a szövetkezeti tagokat a régi módszerek kiküszöbölésének a szüksé­gességére. A régihez való ragaszkodásnak számos oka lehet a megszokottság, az újtól való félelem, de nem egy esetben az egyéni érdek is. A kor­szerű technika, a fejlettebb üzem- és munkaszervezés mellett ugyan­azon munkaterületen kevesebb élő munka szükséges, tehát egyeseket óhatatlanul más munkakörbe kell helyezni. Az idősebbeknél ez az „átállás“ sok nehézséggel jár. A pártszervezeteknek az ilyen emberi vonatkozású dolgokat is nagy gonddal kell megoldaniuk. Persze más jellegű emberi gondok is adódnak. Számos szövetkezet­ben az új gépekre nem könnyű olyan embereket találni, akik felké­szültek, megbízhatók, felelősségtudók, áldozatot vállalók, jól teszik a pártszervezetek, ha a gazdasági vezetők elé követelményként állít­ják, hogy a gépek beszerzése előtt gondoskodjanak kellő számú jól képzett szakemberről. Leghelyesebb, ha a szövetkezetben néznek körül, s az ott dolgozók közül választják ki az arra rátermetteket. Csupán néhány olyan alapvető kérdést említettünk meg, amelyek megvalósítása nagymértékben segíthetné a szövetkezetekben a mun­ka- és üzemszervezés fejlesztését. A tennivalók röviden így foglalha­tók össze- a pártszervezetek kezdeményezzék a termelés korszerűsí­tését, s a gazdasági vezetőktől is követeljék meg ennek érdekében végzendő következetes munkát, mert csak így érvényesülhet a párt vezető szerepe, amely a CSKP XIV. kongresszusa határozatából ered. ILLÉS BERTALAN A csehszlovák—szovjet barátság hó­napját a Szovjetunió és a szocialista országok, valamint a világ haladó erői nagy békemozgalmának időszakában tartják. Az ünnepségek ezért még job­ban kiemelik a Szovjetunió és a szo­cialista tábor többi országainak törté­nelmi feladat­át a világbéke megőrzé­séért folytatott harcban. Az elmúlt héten a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség titkársága sajtóértekezletet tartott, ahol dr. Ka­rol Savés a Központi Bizottság vezető titkára méltatta a hónap jelentőségét és ismertette a legjelentősebb akció­kat. A barátsági hónap keretében több szemináriumot rendeznek, a szovjet irodalom és művészet szerepe a szo­cialista ember tudatának formálásá­ban, a szovjet mezőgazdaság az SZKP XXIV. kongresszusa után címmel és így tovább. Ezekben a napokban a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság Eseménydús barátsági hónap küldöttsége több üzembe, ellátogat, és nagygyűlésen vesz részt. A barátság hónapjának keretében Szlovákia fővárosában is gazdag lesz a műsor. Fellép az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaságból a Darnyicsen­­ka Tánc- és Dalegyüttes, a Berjoszka Állami Táncegyüttes és a Türkmén Szocialista Köztársaság művészegyüt­tese. Bratislavában „A szovjet építő­ipar sikerei“ címen nagyszabású fény­képkiállítást is szerveznek. A­ filmszínházakban több szovjet film bemutatójára is sor kerül. A Vakme­rőség, Csendesek a hajnalok. Balti­­tengertől a Fekete-tengerig, Felszállá­si engedélyt kérek, Északtól délig a Szovjetunióban, Búcsú Pétervártól, Tit­kos jelszó, Eső és szél című filmeket láthatja majd a főváros és a nagyobb helyiségek közönsége. Bratislavában mintegy 100 alapszervezetnél feszti­vált rendeznek a szovjet tudományos­­népszerű és oktató filmekből. A barátság hónapban a nemrégiben munkaérdemrenddel kitüntetett Gabeí­­kovoi [Bősi] Állami Gazdaság is fel­vette a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet. A csehszlovák—szovjet barát­sági és együttműködési szerződés 30. évfordulója alkalmából december 12-én számos ünnepség, megemlékezés lesz az országban. A vezető titkár említést tett a szö­vetség létszámának örvendetes emel­kedéséről. Jelenleg a CSSZBSZ-nek közel 600 ezer tagja van és az elmúlt félévben a tagok száma 56 ezer 046-tal gyarapodott. Szakmelléklet Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója Meg kell gyorsítani az őszi munkák ütemét Ősz van, az egyéves fáradságos mun­kával kitermelt javak begyűjtésének ideje. Sok múlik ilyenkor azon, ho­gyan szervezik meg a munkálatok menetét, hogyan használják ki a gé­peket és persze a kedvező időjárást. Az őszi munkákat irányító központi bizottság legutóbbi ülésén elhangzot­takból kitűnt, hogy egyes járások bi­zony jobban nekigyűrkőzhetnének a munkáknak. Erre annál is inkább szükség van, mivel már kevés nap­sugaras őszutói napra lehet számíta­ni. November első napján ellátogattunk a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgaz­dasági Igazgatóságra, ahol Berkes František mérnökkel, az igazgatóság főagronómusával, valamint Machá­­ček Anton mérnök-agronómussal ar­ról beszélgettünk, milyen ütemben haladnak­ az őszi munkák a nyugat­szlovákiai kerületben. Először az őszi mélyszántás került terítékre. A kerület mezőgazdasági üzemei október 29-ig 71 százalékra teljesítették az őszi szántás tervét, amely nem kevesebb mint 579 ezer 499 hektár szántását irányozza elő. A legjobban a levicei, bratislavai és to­­poľčanyi járás mezőgazdasági dolgo­zói jeleskednek, a Nové Zámky-i és a komárnoi járás viszont nagyon is lemaradt e tekintetben. Persze ez­ ért­hető is, hiszen itt van a legtöbb kuko­rica és cukorrépa, s így előbb a ter­mést kell begyűjteniük. A kerületben december ötödikére tűzték ki az őszi mélyszántás befejezésének határide­jét, s ez reálisnak tűnik. Jó ütemben­­ halad az istállótrágya alászántása is. A kerületben az emlí­tett időpontig 87 ezer 376 hektáron szántották le az istállótrágyát, vagyis a tervezett terület 82 %-án végezték el azt a fontos műveletet. E tekintet­ben a topol­canyi, levicei és galántai járást lehet példaként említeni. A szemes kukorica betakarításának ütemével már korántsem lehetünk elé­gedettek. A kerületben 76 ezer 551 hektáron termett kukorica, s a be­gyűjtés még csak 59,6 %-ra van telje­sítve. Eddig 45 ezer 595 hektárról került le a termés, s ennek 68 száza­lékát géppel takarították be üzemeink. A kukorica begyűjtésében a komár­noi, bratislavai és a galántai járás jár az élen. A betakarítás gépesítése a komárnoi, Dunajská Streda-i és nitrai járásban van a legmagasabb színvo­nalon. A kukorica begyűjtése körüli prob­lémákkal kapcsolatban Berkes mér­nök elmondotta, hogy a kerületben kevés a szárító- és raktárkapacitás, ezért a begyűjtő gépeket sem tudják tökéletesen kihasználni. Az érsekúj­­vári, dunaszerdahelyi és komáromi járásból a közép-, illetve kelet-szlo­vákiai kerületbe szállítják raktározás céljából a kukoricát, hogy ezzel is meggyorsítsák a munkák menetét. Sajnos a kombájnok így is csak két­harmadrészt vannak kihasználva! Cukorrépa 38 ezer 521 hektáron ter­mett. A múlt hónap végéig ezen te­rület 72,7 °/o-áról takarították be üze­meink a termést. A betakarított ter­mésmennyiség 57 %-át gépekkel, két­­menetes módszerrel gyűjtötték be. Beszélgetőtársaim szomorúan nyugtáz­ták, hogy számos helyen hozzá nem értő emberek ülnek a gépeken, s ott a meghibásodás, a kényszerpihenő, s a gépek nincsenek maximálisan ki­használva. Az ideális 2,5 hektáros napi teljesítmény helyett sokhelyütt csak 1,—2,2 hektár jut egy gépre. Jó­­néhány üzemben helytelenül állítják be a gépeket, minek következtében a veszteség 12—15 %, sőt néhol a 30-at is eléri. Egyes helyeken asszonyok gyűjtik a répát a gépek után, hogy ne legyen olyan nagy a veszteség. Machácek mérnök­­ hangsúlyozta, a r­épa begyűjtésének ütemét az is fé­kezi, hogy általában kevés a szállító­­eszköz. Ezért főleg a mezőgazdasági üzemek felelősek, ám egyes esetek­ben a szervezésben is hiányosságok mutatkoznak. Ezen a helyzeten minél előbb változtatni kell, mert jön a csa­padékos, hideg időjárás, s akkor már késő azon keseregni, hogy kár nem volt kihasználni a jó időt. A gyors intézkedésekre leginkább a senicai, trencíni, érsekújvári és levicei járás­ban van szükség, mivel itt vannak legjobban lemaradva a mezőgazdasági üzemek a cukorrépa begyűjtése szem­pontjából. Végül, de nem utolsósorban, na­gyobb gondot kell fordítani a nyugat­szlovákiai kerületben a rétek és le­gelők tápanyagpótlására is. A terve­zett 20 ezer 202 hektárból október végéig alig 4900 hektáron végezték el ezt a szintén fontos teendőt. Egyszóval van még mit tenni min­den szakaszon, hogy nyugodtan, tisz­ta kontóval és lelkiismerettel várhas­suk és köszönthessük az első hópihét. Kádek Gábor

Next