Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-02 / 26. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES A lehetőségek kihasználásával A járási pártkonferencia megállapította, hogy az utóbbi két évben egész sor jó eredményt értünk el a mezőgazdaságban. Lényegesen növeltük a mezőgazdasági földterület termőképességét, ami a növénytermelés növekedésében is megmutatkozott, többek között a gabonafélék átlagos terméshozamának állandósításán, valamint a burgonya-, dohány- és cukorrépa-termesztés színvonalának emelésén keresztül. Javulás volt tapasztalható a takarmánynövények termesztésében — a hatodik ötéves tervidőszak valóságához viszonyítva — szénára számítva — 114 ezer tonnával több tömegtakarmányt termeltünk. Az állattenyésztésben a legnagyobb figyelmet a szarvasmarha- és juhtenyésztés gyors ütemű fejlesztésének szenteltük. Annak ellenére, hogy a jó példák sorát még folytathatnánk, nem elégszünk meg a jelenlegi helyzettel, s keressük az egyes ágazatok belterjesítéséhez vezető utat. A CSKP Központi Bizottsága 4. és 7. ülései határozatainak értelmében legfontosabb feladatunk a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése. Ennek egyik alapfeltétele a gabonaprogram végrehajtása, amely közvetlenül összefügg a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányalap megteremtésével. Járásunkban a jelenlegi ötéves tervidőszak hátralevő három évében 372 ezer tonna gabonát és szemes kukoricát kell termelnünk. Ez az igényes feladat az eddigi eredmények és a legújabb kukoricatermesztési tapasztalatok alapján teljesíthető, hiszen például a Fazekaszalazsányi (Hrnčiarske Zalu- San ) I Efsz-ben 6,26, a Királyi (Kráf) Efsz-ben pedig 5,37 tonnás átlagos terméshozamot értek el. A takarmánynövények termesztésében elsősorban a jobb biológiai anyag felhasználásával kívánunk jobb eredményeket elérni. Igényes feladatok várnak ránk az ipari növények, így a burgonya, a dohány, a zöldség- és gyümölcsfélék, a szőlő stb. termelésében, mert ezzel egyrészt hozzájárulhatunk a lakosság élelmiszerekkel történő ellátásának javításához, másrészt a melléktermékeken keresztül a takarmányalap megteremtéséhez. Mindez azonban megköveteli a gépesítés növelését, különös tekintettel a betakarításra és a betakarítás utáni kezelésre. A CSKP XVI. kongresszusának határozata értelmében növelnünk kell a szarvasmarha és a juh hasznosságát, valamint e tenyészetek jövedelmezőségét. A szükséges takarmányalap megteremtéséhez csak egy út vezet — a takarmánynövények termesztésének belterjesztése. Jelentős tartalékaink vannak a rétek és legelők termésének hasznosításában, hiszen 44 ezer hektár területről van szó. Néhány mezőgazdasági üzemben — a Rimaszécsi (Rimavská Seč), a Gesztetei (Hostice), a Rimajánosi (Rimavské Janovce) stb. Efsz-ben — helyesen értelmezték e fontos politikai feladat teljesítésének szükségszerűségét. A rétek és legelők termésének hasznosítása nagyüzemi technológia segítségével egyelőre lehetetlen, hiszen hiányoznak a lejtős területeken használható gépek és berendezések. A pártkonferenciák határozatainak teljesítéséért A jövőben megkülönböztetett figyelmet fordítunk az egyéves takarmánynövények termesztésére, fejtrágyázására és szakaszos legeltetéssel történő hasznosításukra. Az öntözési lehetőségeket elsősorban az évelő takarmánynövények és a korai burgonya esetében hasznosítjuk. Az öntözött évelő takarmánynövények hektárjáról — száraz anyagban számítva — 10—12 tonna termést takaríthatunk be. A takarmányalap megteremtése és a zöldtrágyázás szempontjából már az idén is megkülönböztetett figyelmet fordítunk a köztes növények termesztésére. Az állattenyésztésben a kommunisták, a mezőgazdaságban dolgozók figyelmét elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére fordítjuk, különös tekintettel a tej- és hústermelésre, valamint az állománygyarapításra. A szarvasmarhák hasznosságával elégedetlenek vagyunk, mert még sok a kiaknázatlan tartalék. Az 1900- as év valóságához viszonyítva a mezőgazdasági üzemekben 4200-al több szarvasmarhát tartanak, de ez nem mutatkozott meg a vágómarhák felvásárlásában. Az állatok hasznossága a nem kielégítő takarmányalap és az abraktakarmányok hiánya következtében csökkent. A tehenek hasznosságának növelése érdekében egész sor intézkedést fogadtunk el, főleg az állomány felújításával, a keresztezési program végrehajtásával és az üszőnevelés javításával kapcsolatban. Az üszők legelőn való nevelése kooperáció alapján történik. Míg a múlt évben járásunkon kívül 1500 üszőt legeltettünk, addig az idén kétszázzal többet. Az üszőnevelésre főleg a Kraskovói Efsz, a Klenoveci Efsz és a Tisoveci Efsz, valamint a Tornaljai (Šafárikovo) Állami Gazdaság szakosodott. A takarmányadagok összeállításánál igénybe vesszük az agrokémiai vállalat és a járási állategészségügyi intézet mellett működő irányított takarmányozási központ szolgáltatásait. A juhtenyésztésben legfontosabb feladatunk az állományfelújítás, valamint a hús- és gyapjútermelés növelése. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben száz anyára számítva száz bárányt neveljenek fel. Az ivarzás szabályozásával tovább folytatjuk az anyaállatok idényen kívüli fedeztetését, főleg a Várgedel (Hodejnv) Efsz-ben, ahol több mint 3200 anyaállatot tartanak. Szívós munka vár a közgazdasági gondolkodásmód formálása szakaszán is. Elégedetlenek vagyunk a munka hatékonyságának és minőségének színvonalával. Az egyforma vagy hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő eredményeket érnek el. Míg például a királyi szövetkezetben egy hektár területre számítva 9156 korona növénytermelési értéket érnek el, addig a lénártfalvi (Lenartovce) szövetkezetben csupán 7424, az albásziban (Nová Bašta) mindössze 6324 koronát. Az ilyen és hasonló példák arra figyelmeztetnek, hogy javítanunk kell az irányítás színvonalán, nagyobb mértékben kell érvényesítenünk az önálló elszámolási rendszert, az anyagi érdekeltség különböző formákt és a tudományos-műszaki haladás vívmányait. Írásomban rámutattam azokra az utakra, amelyeken a járási pártkonferencia után a mezőgazdaság vonalán tovább kell haladnunk. Tudatosítottuk, hogy az igényes feladatokat csakis a kommunisták és a pártonkívüliek mozgósításával teljesíthetjük. A vezető dolgozóktól elvártuk, hogy többet tegyenek a politikaiszervező, nevelő- és irányító munka hatékonyságának növelése érdekében. A jövőben nagyobb igényeket támasztunk a kádermunkával szemben, s arra fogunk törekedni, hogy a dolgozók részére jó munkafeltételeket alakítsunk ki, fejlesszük a dolgozók kezdeményezését, javítsuk az élet- és munkakörnyezetét. Bízunk abban, hogy az összes kommunista és pártonkívüli összefogásával maradéktalanul teljesítjük a pártkonferencién meghatározott mezőgazdasági feladatokat. JÁN gibala, az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának vezető titkára Stratégiánk célja Az aratás és az ezzel összefüggő feladatok előtti napokban az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának a szervezésében a járási párttitkárok, a mezőgazdasági igazgatóságok, a szolgáltató és más partnervállalatok, valamint a kooperációs körzetek mezőgazdasági üzemeinek vezetői részére Tornócon (Trnovec nad Váhom) értekezletet tartottak. A tanácskozáson részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá Ignác Janák az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára is. Jaromir Algayer agrármérnök, a kerületi pártbizottság vezetőségének tagja, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője a beszámolóban említette, hogy a kerület mezőgazdasága a soron levő ötéves tervidőszak eltelt két évében mintegy 640 ezer tonna gabonával maradt adósa társadalmunknak. Nagyra értékelte a piešťanyi kooperációs körzet mezőgazdasági üzemeinek arra irányuló törekvését, hogy a versenymozgalom elmélyítésével, vagyis közös erőfeszítéssel kiegyenlítsék a két év tartozását. A „Kenyeret és békét“ a népnek jelszó jegyében kibontakozó politikai mozgalom napjaink több mint időszerű törevése. Ennek jegyében kell szervezni mezőgazdaságunkban teendőket, vagyis a gabonafélékbe gyűjtését, a termés biztonságos elhelyezését és minden feladatot. Az önellátás elérése ugyanis stratégiai célunk. Kerületi méretekben a foghíjas pótalkatrész-ellátás ellenére is üzemképes a kombájnok többsége. A múlt évekhez viszonyítva a gabona mintegy 10—14 nappal előbb beérett, s így a begyűjtés is hamarabb elkezdődött. A hazaiak mellett a vendégkombájnosok sokasága segíti a jónak ígérkező termés betakarítását, hogy az minél korábban biztonságos helyre kerüljön. Évente visszatérő probléma, mégis aggasztó, hogy május első napjaiban mintegy 9,5 millió korona értékű pótalkatrész hiányzott az NDK-ból származó gabonakombájnok javításához. Emiatt főképpen ezeknek a javítását kellett elodázni,ert a gyártó vállalat többszöri sürgetésre sem szállította leszerződött pótalkatrészek jelentős hányadát. Így a mezőgépjavító, s a mezőgazdasági üzemek gépkarbantartó munkaközösségeinek az érdeme, hogy az E—512 és E—516-08 kombájnok többsége rajthoz állhatott. Maguk bügykölték össze vagy javították ki tudja hányadízben a meghibásodot pótalkatrészeket. A gazdaságokban aggódnak a termésért. Ez érthető, mert az idei eratás nem ígérkezik könnyűnek. A megdőlt gabona próbára teszi az embert és a gépet, s ha egyik-másik kombájn felmondja a szolgálatot, pótalaktrész hiánya miatt esetleg napokig vesztegelhet a gabonatáblán. Többen szerencsének tartják, hogy korábban lemondtak az NDK-ból származó gabonakombájnokról. Azokat is eladták, amelyek rendelkezésükre álltak. Helyükbe KOLOSZ és kombjnokat vásároltak. Az Idő NIVA őket igazolta. A szovjet gyártmányú kombájnok javításához ugyanis vannak pótalkatrészek. Ezek a kombájnok tehát biztosabb háttérrel dolgozhatnak. Ha meghibásodik közülük valamelyik, a javításhoz van tartalékban alkatrész. Arra kell törekedni napjainkban, hogy 17—18 százalékosnál nedvesebb gabonát a gazdaságok ne arassanak, ha csak ezt a szélsőséges időjárás ki nem kényszeríti. A kombájnok csoportos bevetésénél arról is gondoskodni kell, hogy mindig kéznél legyen egy tehetséges műszaki dolgozó, aki nemcsak a gépek állandó üzemképességéről, hanem a veszteségek ellenőrzéséről, vagyis csökkentéséről, a munka jó üteméről és nem utolsósorban a dolgozók rugalmas ellátásáról is példásan gondoskodik. Szükséges, hogy csoportonként s üzemenként naponta kiértékeljék a teljesítményeket, a vezetők a legjobb dolgozókat nyilvánosan megdicsérjék, megjutalmazzák. A gabona szállítását és betárolását szervezzék úgy, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Gondoskodni kell továbbá a betárolt gabona béltartalmának és minőségének a megtartásáról is. A munka dandárjában a gazdaságokban ébren kell tartani a szocialista versenyszellemet, s arra kell törekedni, hogy az aratás ne csak néhány ember feladata maradjon. A társadalmi segítség főleg a szalma behordásában esedékes, hiszen hamarosan elérkezik a jövő évi termés megalapozásának az ideje. Aratás idején persze más feladatok is várnak a gazdaságokra. Ilyen például a növényápolás, az állatok ellátása stb. Kerületi méretben jó színvonalat ért el a tejtermelés. Gondoskodni kell tehát az elért színvonal megtartásáról. Azért is tenni kellene valamit, hogy a kerület 46 gyenge tejtermelési átlagot elérő gazdasága a kerületre jellemző eredményeket érjen el. HOKSZA ISTVÁN 1983. július 2. Változások a kormányok összetételében Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke június 20-án kelt határozatában felmentette tisztségük alól Jaromír Obzinát, Josef Nágrt, Michal Štancelt és Ladislav Šupkát, a szövetségi kormány minisztereit. Ugyanaznap kelt határozatában Gustáv Husák CSKP központi köztársasági elnök a Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága Elnökségének Javaslatára Jaromír Obzinát kinevezte szövetségi miniszterelnök-helyettessé, és megbízta a Műszaki-Fejlesztési és Beruházási Minisztérium vezetésével. Ezenkívül kinevezte a szövetségi kormány új minisztereit: Vratislav Vajnart belügyminiszterré, Miroslav Bodát munkaügyi és szociális miniszterré, Miroslav Tomant pedig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré. A szövetségi kormány újonnan kinevezett tagjai a prágai várban köztársasági elnökünknek letették a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényben előírt fogadalmat. ★ A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége 24. ülésén a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 122. cikkelye 1. bekezdésének a) betűje értelmében, Peter Colotka miniszterelnök javaslatára Václav Vacokot, a szlovák kormány tagját felmentette miniszteri tisztsége alól, és kinevezte az SZSZK helyettesévé. Egyúttal miniszterelnöktovábbra megbízta a Szlovák Fejlesztési és Mű szaki Minisztérium vezetésével. ★ A Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége 1983. június 20-i ülésén felmentette Stanislav Rázl cseh miniszterelnökhelyettest a Cseh Tervbizottság elnökének tisztsége alól, és Zdenek Krő elvtársat kinevezte cseh miniszterelnök-helyettessé és megbízta a Cseh Tervbizottság elnökének tisztéségével. František Srámekot kinevezte cseh miniszterelnök-helyettessé és továbbra is megbízta a Cseh Fejlesztést as Műszaki Minisztérium vezetésével. Miroslav Tomant felmentette a cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tisztsége alól és Vladislav Treškát nevezte ki cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré. A béke védelmiben (Folytatás az 1. oldalról) A béke-világtalálkozó 2798 küldötte , 20 százaléka érkezett a szocialista országokból, 30 százaléka a fejlődő, 50 százaléka pedig a tőkés országokból — a szekciókban folyó párbeszéd befejezése után hazánk 67 járásába, illetve Prága és Bratislava városkerületeibe látogatott. A világtalálkozó küldötteinek így alkalma nyílt arra, hogy közelebbről megismerkedjenek népünk békés szocialista építőmunkájának eredményeivel A békepárbeszéd tehát kisugárzott az egész országra, városokra, falvakra, üzemekre, s mindenhová, ahová a küldöttek csportjai ellátogattak. A béke-világtalálkozó zárószakaszában Tomáš Trávničik, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnöke, a csehszlovák előkészítő bizottság elnöke megvonta a béke-világtalálkozó mérlegét, hangoztatva, hogy ez a békefórum teljesítette küldetését. Ezután elfogadták a világtalálkozó felhívását a békéért, az életért a nukleáris háború elhárításáért. felhívás a békéért, az életért, az atomháború ellen A fegyverkezési verseny és különösen az atomfegyverkezési verseny minden korábbinál fenyegetőbb méreteket öltött. Akadályokat gördítenek minden fegyverkorlátozási és leszerelési tárgyalás elé, újabb katonai programokat hagynak jóvá, újabb tömegpusztító fegyvereket terveznek. Megkísérlik, hogy ráerőltessék az emberekre az atomfegyverek „elfogadhatóságának“ gondolatát, a „korlátozott“ és az „elhúzódó" atomháború megvívásának lehetőségét. Robbanékony a helyzet a világ különböző térségeiben, mindenekelőtt a Közel-Keleten, Közép-Amerikában, Afrika déli részén, Délkelet-Ázsiában és a Távol-Keleten. Agressziókat követnek el szuverén államok ellen, kívülről provokálnak országok közötti fegyveres konfliktusokat, s ily módon akadályozzák a népeknek a politikai és gazdasági függetlenségre, a nemzeti szuverenitásra, a területi integritásra, irányuló törekvéseit, veszélyeztetik a világbékét. Kiváltképp fenyegető veszély az elsőcsapás-mérő atomrakéták nyugateurópai telepítésének terve. Sürgetően szükséges, hogy leállítsák a rakéták európai telepítését, csökkentsenek minden atomfegyvert az európai kontinensen. S munkálkodjanak az atomfegyverek teljes felszámolásán az egész világon. KIJELENTJÜK: egy atomháború előkészítése a legsúlyosabb bűn az emberiség ellen. A háború azonban nem elkerülhetetlen. Még nincs túl későn, hogy megakadályozzuk a nukleáris világégést. A megmenekülés lehetősége maguknak az embereknek a kezében van, minden férfinak és nőnek, ha határozottan összefognak a békéért. A béke-tömegmozgalom hatalmas erő, a nemzetközi helyzet meghatározó tényezője, amely képes a kormányok gyakorlati politikáját a béke irányában befolyásolni. A széles és változatos békemozgalomnak az ereje abban a képességében rejlik, hogy együttesen cselekszik. Bármilyen különbségek álljanak is fenn közöttünk más kérdésekben, szilárd meggyőződésünk, hogy semmi sem oszthat meg bennünket a közös célunkért, a béke és az élet megmentéséért, az atomháború megakadályozásáért vívott küzdelemben. FELHÍVUNK MINDEN NÉPET. Ne engedjük meg, hogy 1983 a fegyverkezési verseny újabb és halálos veszélyt hordozó fordulójának kezdete, a szembenállás további fokozódásának az esztendeje legyen. Összpontosítsuk erőfeszítéseinket arra, hogy teljesítsük a világ népeinek legsürgetőbb követeléseit! Nemet mondunk az új európai rakétákró! Igent mondunk az európai atomfegyverek összes fajtájának csökkentéséről folytatandó érdemi tárgyalásokra! Fagyasszanak ha azonnal minden nukleáris fegyvertárat! Nemet mondunk az atomfegyverekre nyugaton és keleten, az egész világon! Szüntessék meg a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési versenyt! Igent mondunk az atomfegyvermentes övezetekre! Követeljük az általános és teljes leszerelést! Békés politikai tárgyalásokat, ne katonai konfrontációt! Állítsuk a világ erőforrásait a béke és az élet szolgálatába! Békét, szabadságot, függetlenséget és felvirágzást minden nemzetnekl Ahol kétszer melegít a nap (Folytatás az 1. oldalról)ez ma is. Viszont vágyódok rá mikor eljön az ideje. Valahogy úgy van vele az ember, mint az igaz szerelmével: felejthet belőle, de el nem felejti. Ravasz Ferenc Fahr kombájnnal rója a köröket. — Drága, de megbízható masina. Évekkel ezelőtt ültettek a nyergébe, azzal a kikötéssel, hogy vigyázzak rá. Most különösen nagy szükség van a gép szeretetére, mivel nehéz az idei aratás. — Mi teszi nehézzé? — Megdőlt a gabona, nem egyforma az érés, kicsit a szem is megszorult, így nehezebb a cséplés. Az most a legnagyobb gond, az követeli az idén a legnagyobb figyelmet, hogy minél kevesebb szem menjen veszendőbe. Ebben teljes az egyetértés. Nem folytathatjuk azonban a beszélgetést, mert újabb kombájn érkezik, Sinkó Imre vendégkombájnossal a nyergében. A Losonci (Lučenec) Gép- és Traktorállomás dolgozója szintén magán viseli a hosszú út porát. — Nyaranta járom az országot, ha Itt befejezem, akkor a losonci járásban folytatom, majd Znojmo, Trenčianske Teplice és Dolný Kubín következik. — Aratáskor gondol-e arra, hogy a búzából kenyér készül? — Igen! Az idős mezőgazdasági dolgozóknak a búza még ma is az életet jelenti, az egész évi kenyeret. Nekünk fiataloknak pedig a fáradságos, de szép munkát. Átvitt értelemben életet jelent nekünk is, olyan jövedelemforrást, amellyel a mai kornak, igényeknek megfelelő életformát teremtünk magunknak. Fölöttünk a kék ég, előttünk az aranyszínűen pompázó gabonatenger. A forróság szinte megreked, s rátelepszik a kavicsos talajra, mely éjszakára sem hűl ki. Felső-Csallóközben, ahol a nap kétszeresen melegít, megkezdődött az aratás. A kíméletlen meleghez még a munka is hozzáadja a maga hevét. A kombájnok és az új barázdát szántó traktorok fülkéiben ezek a napok és hetek különösen próbára teszik a dolgozókat. Az ország arattnartunk a kenyércsata hőseiért emel szót előttük tiszteleg. CSIBA LÁSZLÓ