Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-07 / 27. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 13. ÜLÉSÉRŐL Az SZSZK múlt évi zárszámadása Legfelsőbb népképviseleti tes­tületünk ülésén többek között részt vett Jozef Ĺ­e­n­á­k­­, CSKP KB Elnökségének tagja, a az SZLKP KB első titkára, és Peter qolotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke, valamint politikai és társadalmi életünk számos képviselője. Az SZSZK 1983. évi költség­­vetésének zárszámadását Fran­tišek Mi­še­je pénzügyminisz­ter terjesztette elő. Beszédében rámutatott, hogy a továbbra is bonyolult feltételek ellenére növekedett a gazdasági poten­ciál, valamint az anyagi és a pénzügyi erőforrások képzése. A gazdaságfejlesztés több mi­nőségi mutatójában pozitív e­­redmények születtek Folytató­dott ugyan az anyag- és ener­giaráfordításokat jobban hasz­nosító progresszív termelési ágak fejlődése, de nem a kívá­natos ütemben. Lényegében si­került megtartani a munkater­melékenység és az átlagkerese­tek növekedésének tervezett arányát. A pénzügyminiszter hangsú­lyozta, hogy egészében véve teljesítették az ipari és a mező­gazdasági termékek eladási fel­adatait, a belpiaci szállítások és a kivitel területén egyaránt. Ez lehetővé tette a lakosság anyagi szükségletei zömének kielégítését, bár a gyártmány szerkezetben és a minőség sza­kaszán fogyatékosságok voltak. Tervszerűen emelkedett az élet­­színvonal, növekedett a társa­dalmi fogyasztás és a lakosság összbevétele. Sajnos egyes e­­redmények nem feleltek meg a terv előirányzatának, a kor­mány programcéljainak és valós lehetőségeknek. Például a a kötelező feladatokkal megbí­zott 297 ipari csak 53 százaléka szervezetnek teljesítette hiánytalanul a tervet. A pénzügyi és a költségve­tési politika területén kitűzött célokat egészében véve sikerült elérni, bár a gazdasági szféra a pénzügyi helyzetében, valamint költségvetési erőforrások képzésének és felhasználásá­nak szerkezetében bizonyos eltérések mutatkoznak. A nye­reségképzés és az állami költ­ségvetésbe való elvonás telje­sítése ágazatonként, termelési áganként és szervezetenként jelentősen differenciált. To­vábbra is probléma marad a termelés gazdaságosabbá téte­le, a termelőalapok jobb hasz­nosítása és a tudományos-mű­szaki ismeretek tékű alkalmazása nagyobb bér­ű termelés­ben — emelte ki Miseje elv­társ, majd így folytatta: bizo­nyos javulás következett be a beruházások területén, mivel a korábbi évekhez nagyobb mértékben viszonyítva teljesítet­ték a munkák és a szállítások terjedelmének feladatait. Szá­mos kiemelt és központilag fi­­gyelemmel kísért nagyberuhá­záson azonban továbbra is le­maradások mutatkoznak. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a költségvetési gazdálko­dásban pozitív szerepet töltött be a hetedik ötéves tervidő­szakra elfogadott gazdaságos­­sági program és a költségveté­si kiadások több más intézke­dése. Az állami költségvetésnek fontos szerepe volt a lakosság életszínvonalának alakulása és főleg a társadalmi fogyasztás fejlesztése szempontjából. Erre 77,7 milliárd koronát fordítot­tunk. A kiadások dinamikáját főleg a társadalombiztosítási kiadások határozták meg. Szo­ciális ellátásra 24,5 milliárd ko­ronát fordítottunk, majdnem 1,1 milliárd koronával többet, mint 1982-ben. Az oktatási-nevelési folyamat igényes feladatainak teljesítésére, ezen belül a cseh­szlovák oktatási-nevelési rend­szer fokozatos átalakítására 8,5 milliárd koronát adtunk ki. Tovább javult a gyermekintéz­mények, az alap- és középfokú iskolák üzemeltetése, nőtt az óvodai férőhelyek száma. A gazdaság és az életszínvo­nal fejlesztése terén kitűzött feladatok teljesítésére a nem­zeti bizottságok költségvetési gazdálkodása egyre nagyobb befolyást gyakorol. Például ked­vező eredmények születtek a választási programok teljesíté­se terén, főleg a­z­ akciókban, ahol az elvégzett munkák ér­téke meghaladta az 1,2 milliárd koronát — fejezte be beszédét Mišeje pénzügyminiszter. A miniszteri beszámolót kö­vető vitában számos képviselő szólalt fel. František Mišeje pénzügyminiszter zárszava után a képviselők egyhangúlag elfo­gadták az SZSZK 1983. évi költ­ségvetésének zárszámadását. A TÖRVÉNYESSÉG MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A képviselők megvitatták az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának jelentését a szocialista törvé­nyesség helyzetéről a polgár­jogi viszonyok területén, ame­lyet Ján Bentura, az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke terjesztett elő. Beszédének be­vezető részében hangsúlyozta, hogy a szocialista törvényessé­get szigorúan meg kell tartani, ha meg akarjuk szilárdítani az állampolgárok létbiztonságát, el akarjuk mélyíteni a szocia­lista demokráciát. A rejlett szo­cialista társadalom építése meg­követeli, hogy az emberek ön­tudatosan teljesítsék munkahe­lyi és állampolgári geiket. A szocialista kötelessé­életmód nemcsak azt jelenti, hogy jól dolgozzunk, hanem azt is, hogy megtartsuk a polgárjogi szabá­lyokat. * Bencura elvtárs kiemelte, hogy társadalmi szempontból negatív jelenség a bírósági pe­rek számának növekedése. Az utóbbi öt év alatt számuk 22 százalékkal nőtt. A gazdasági szervezeteknek is arra kellene törekedniük, hogy csak olyan esetekben forduljanak a bíró­ságokhoz, ha már minden le­hetőséget kipróbáltak annak el­érésére, hogy alkalmazottaik önként teljesítsék kötelességei­ket. Az SZSZK Legfelsőbb Bíró­ságának elnöke súlyos társa­dalmi és politikai problémának minősítette a válások növekvő számát. Szlovákiában 100 há­zasságkötésre tavaly 17 válás esett, de Bratislavában ez az arány 42 volt. A felbontott há­zasságok 73 százalékában kis­korú gyerekek elhelyezéséről is dönteni kellett. Bírálóan szólt arról, hogy elhelyezésre a gyermekotthoni aránytalanul so­káig kell várni a kapacitás­­hiány és a hosszadalmas ügy­intézés miatt. Ján Bencura rámutatott arra is, hogy az állampolgárok nem­igen ismerik jogaikat, de köte­lességeiket sem, majd befeje­zésül leszögezte, hogy a bíró­ságok és az állami jegyzőségek a jövőben tovább akarják töké­letesíteni munkájukat, nagyobb hangsúlyt helyeznek a nevelő munkára, hogy a nemzeti bi­zottságokkal és a társadalmi szervezetekkel együttműködve még jobban hozzájáruljanak a szocialista életmód formálásá­hoz. Az SZNT bizottságainak a be­számolóval kapcsolatos állás­pontját Jaroslav F­i 1­o terjesz­tette elő, majd tartalmas vita következett. Ezt követően az SZNT a Legfelsőbb Bíróság be­számolóját jóváhagyólag tudo­másul vette. • 1984. július 7. (Folytatás az 1. oldalról) A kerület mezőgazdasági dol­gozóira igényes feladatok vár­nak a gabonafélék felvásárlá­sában is. Az állami alapokba összesen 805 ezer 630 tonna gabonát, ebből több mint 558 ezer tonna élelmiszeripari hasz­nosítású búzát, több mint 30 ezer tonna zabot kell felvásá­rolni. Mindemellett a takar­mánya­lapba további, több mint 610 ezer tonna gabonát kell felvásárolni. Az imént említett feladatok teljesítésével szoro­san összefügg a tárolókapaci­tás terjedelme, amely összessé­gében meghaladja a kétmillió tonnát, ebből a mezőgazdasági felvásárlás és ellátás több mint egymillió tonna kapacitással rendelkezik, a többi a szövet­kezetekben és állami gazdasá­gokban található. Az említett kapacitás nemcsak a gabonafé­lék, hanem az őszi és a hüve­lyesek termésének tárolására is elegendő. Ami a gabonafélék betakarítás utáni kezelését ille­ti, a tisztító berendezések óránkénti teljesítménye a kerü­letben 3905 tonna, s annyi ener­giaforrás áll rendelkezésre, hogy a termés egynegyedét le­het megszárítani. Az idei aratásban előrelátha­tólag több mint 4100 kombájn vesz részt, ebből több mint 2300 saját, a többi kooperációs átcsoportosítás útján érkezik e kerületbe. Ez azt jelenti, hogy egy arató-cséplő gépre átlago­san 74 hektár gabonaféle be­takarítása jut. E tekintetben a legjobban — sorrendben — a trencíni, a topolcanyi, a komá­­­romi (Komárno), a trnavai és dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a legrosszabbul pedig a nyitrai (Nitra), a senicai és a Bratislava-vidéke járás áll. A kooperációs átcsoportosítás ke­retében a legtöbb kombájn a dél-morvaországi, a közép-szlo­­vákiai és az észak-morvaorszá­gi kerületből érkezik. Remélhe­tőleg az idén egyre több he­lyen tartják be azt a rendelke­zést, melynek értelmében 200 kilométernél nagyobb tá­­­volság esetén a kombájnok vasúti szállítását kell előnyben részesíteni. Az előbbiekkel kapcsolatban azonban szót kell ejteni még egy problémáról is. Nem más­ról, mint a kombájnok kijaví­tásáról van szó, ami az egyik előfeltétele az idei sikeres ke­nyércsatának. A kerületben jú­nius 20-ig a kombájnok 92,9 százalékát javították ki, e te­kintetben a legjobb eredmé­nyeket a trencíni, a leggyen­gébbeket pedig az érsekújvári (Nové Zámky), a topolčanyi és a komáromi járásban érték el. A kombájntípusok közül az NDK-beliek (E-512, E-516) áll­tak jobban.­­ A kerületi aktívaértekezlet résztvevőinek figyelmét felhív­ták arra is, hogy a mezőgazda­sági üzemekben és a járások­ban pontos nyilvántartást kell vezetni a gabonafélék betaka­rításáról, amit naponta kell elemezni és értékelni. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának rendel­kezése értelmében az aratást követő hét napon belül kell elszámolni a termést és szét­osztani az egyes alapokba. A mezőgazdasági üzemekben ennek a kérdésnek is rendkí­vüli figyelmet kell szentelni, hiszen ezzel kapcsolatban a múltban számos probléma for­dult elő. Az aratás sikere, mint min­den évben, az idén is az em­beri tényezőknek, az aratásban résztvevők felkészülésének, tett­­rekészségének, kezdeményezé­sének és áldozatkész hozzáállá­nak). Kérdi, hogy helyes-e a szövetkezet döntése. A 122/1975 sz. efsz-törvény 22. paragrafusa és a szövetke­zeti mintaalapszabályzat 16. cikkelye tartalmazzák azon okok felsorolását, amelyek alapján a szövetkezeti tag rö­­videbb (3 havi) határidő be­tartásával léphet ki a szövet­kezetből. Ezen okok között nem szerepel a kisgyermekek­ről való gondoskodás és ezért a szövetkezet döntése megfelel az előírásoknak, azaz hogy csak legkésőbb június 30-ig történt írásbeli kilépési nyilat­kozat alapján a naptári év vé­gével, december 31-ével tudja olvasónk tagságát az efsz-szel megszüntetni. Olvasónk még megkísérelheti annak kérelme­zését, hogy az idézett efsz-tör­vény 20. paragrafusa és a szö­vetkezeti mintaalapszabályzat 16. cikkelye 1. bekezdése alap­ján írásbeli egyezséggel koráb­bi időpontban szüntessék meg a tagsági viszonyát, snnak függvénye. Az SZLKP, a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének, a Szocialista Ifjú­sági Szövetség és a Forradal­­mi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteinek legfontosabb feladata, hogy a dolgozókat a gabonafélék sikeres betakarí­tására és a nyári mezőgazda­­sági munkák komplex elvégzé­sére mozgósítsák. Ez azonban megköveteli, hogy az illetékes szervek és szervezetek tegye­n­nek meg minden tőlük telhetőt nyári mezőgazdasági mun­kákban résztvevők ellátása ér­dekében. A mezőgazdasági üze­mekben rendkívüli figyelmet kell szentelni a tűzmegelőzés­sel és a munkabiztonsággal kapcsolatos kérdéseknek is. Megyőződésünk, hogy a ke­nyércsatában az idén is a kom­munisták, az ideiglenes párt­­csoportok, a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói járnak majd az élen, s személyi pél­damutatásukkal, felelősségérze­tükkel, fáradhatatlan tettre­­készségükkel és kezdeményezé­sükkel vezetik majd az egyes munkaközösségeket a sikerek felé... A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói az ara­tás és a nyári mezőgazdasági munkák sikeres befejezésével köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk szovjet had­sereg általi felszabadításának közelgő 40., valamint a me­zőgazdaság szocialista átépíté­se kezdetének 35. évfordulóját. A munkák sikerét szorgalmaz­zák a szocialista versenymozga­lom különböző formái is, ame­lyek elsősorban a­ munkatelje­sítmények túlszárnyalására, a minőség javítására, a vesztesé­gek csökkentésére és az üzem­anyag-megtakarításra irányul­nak. BARA LÁSZLÓ Ш EMBERI TÉNYEZŐ FQGSVENYE JOGI VÁLASZOK L. M.: Olvasónk kétgyerme­kes családanya, efsz-tag (fejő­­nő). Eddig a nagyobbik kislá­nya vitte a kisebbiket az óvo­dába és hozta Innen haza is. Nagyon valószínű, hogy ez év szeptember 1-től kénytelen lesz a munkatevékenységét az efsz­­ben megszakítani, mert a na­gyobbik kislánya más iskolá­ban fogja folytatni tanulmá­nyait, és nem lesz már módja, hogy az említett módon gon­doskodjék kishúgáról. Ezen ok­ból (a gyermekeiről való gon­doskodás címén) az év április 8-án írásbeli bejelentéssel kö­zölte az efsz-szel, hogy kilép a szövetkezetből. A szövetkezet a felmentési kérelemnek csak ez év december 31-i hatállyal haj­landó eleget tenni. Olvasónk az­zal számított, hogy igénye van rövidített határidőre (3 hő- Ülést tartott Bratislavában a Szlovákiai Újságírók Szövetsé­gének Központi Bizottsága. Ér­tékelte az újságírói pályázatok jelenlegi helyzetét és fejleszté­sük lehető­ségeit. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az újságírói pályázatok ösztönzik az újságírók alkotó kezdeményezését, és hozzájá­rulnak a publicisztika színvo­nalának emelkedéséhez. A Központi Bizottság Elena Suchovskát saját kérésére fel­mentette vezető titkári tisztsé­ge alól, s köszönetet mondott eddigi áldozatkész tevékenysé­géért. A Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságá­nak új vezető titkárává Voj­tech Krestankót választot­ta meg. A nyári munkák sorában meghatározó szerepet tölt be a gabonabetakarítás, melynek legfőbb terhét a mező­­gazdasági nagyüzemek, a szolgáltató vállalatok, a fel­vásárló és az irányítószervek dolgozói viselik.Az egyes gazda­ságok az üzemi pártszervezetek irányításával kidolgozták az aratás anyagi-m­űszaki, illetve politikai-szervezési terveit. Ezek a tervek az időjárás kedvezőtlenre fordulásával is szá­molnak. A fő cél: a gazdagnak ígérkező termés időben és a lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása. A tennivalók felsorolása nélkül is kitűnik, hogy hatalmas mennyiségű munka vár elvégzésre. Rövid idő alatt igényes feladatokat kell teljesíteni, így a munkaszervezéssel, a gépek és az emberek hasznosításával szembeni igények jelentőse­k. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a mező­­gazdasági dolgozók saját erővel nem tudják idejében végre­hajtani e feladatokat, ezért más népgazdasági ágazatok és a Nemzeti Front tömegszervezetei segítségére is nagy szükség van. Az erők lehető legjobb összpontosítása és hasznosítása viszont jó szervező munkát igényel, amely elképzelhetetlen a Nemzeti Front helyi szervei és a nemzeti bizottságok tapasz­talatainak és lehetőségeinek kiaknázása nélkül. Ezek a szer­­­vek ugyanis már több alkalommal bizonyították, hogy a köz­ügy érdekében képesek az igényes feladatok végrehajtására, jól példázzák ezt a „Z“-akciók és a választási programok végrehajtásában, a környezetszépítésben és a lakosság igé­nyei kielégítésében elért sikerek is. Az aratás sikeres befejezése érdekében a nemzeti bizott­ságoknak, valamint a Nemzeti Front tömegszervezeteinek vi­szont ismerniük kell a feladatokat, s ezért jól együtt kell működniük a mezőgazdasági üzemekkel. A nemzeti bizottsá­gok részéről például meghatározó lehet az a tény, hogy a képviselők mennyire ismerik saját körzetük lehetőségeit. Ha tudatosítják a feladatok fontosságát, akkor jelentősen hozzá­járulhatnak az aratás sikeréhez. A nemzeti bizottságoknak a mezőgazdasági nagyüzemekkel együttműködve gondoskod­niuk kell a képviselők és a polgári bizottsági tagok rend­szeres tájékoztatásáról, az igények ismertetéséről, a mozgósí­tás legalkalmasabb módszerének és időpontjának meghatáro­zásáról. Abból induljanak ki, hogy idejekorán kell cseleked­ni, mert a határidőre végrehajtott munka a leghatékonyabb és a legeredményesebb, a határidőre elvégzett aratás jár a legkisebb szemveszteséggel. A mezőgazdasági nagyüzemek körzetében levő falvakban és városokban a dolgozók figyelmét a nyári mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére kell összpontosítani. A nemzeti bizottságok ebben az időszakban ne feledkezzenek meg az iskoláskor előtti intézmények által nyújtott szolgáltatások célszerű módosításáról. A bölcsődék, az óvodák és a napközi otthonok munkarendjét a szülők munkaidejéhez kell igazítani. Milliókat érő segítség A múlt rossz tapasztalataiból kiindulva nem szabad megtör­ténnie annak, hogy a Nemzeti Front tömegszervezetei helyi műszakot szerveznek, de a szülők nem tudnak ebben részt venni, mert az iskoláskor előtti nevelői intézmények — a nemzeti bizottságok felelőtlensége folytán — nem üzemelnek. Ugyanez érvényes a belkereskedelemre és a szolgáltatásokra is. A nemzeti bizottságok feladata annak biztosítása, hogy a nyári munkacsúcsba bekapcsolódott állampolgárok gondoktól mentesen dolgozhassanak. A Nemzeti Front töm­egszervezetei jónak mondható ered­ményeket értek el a tömegtakarmány-mennyiség növelése te­rén. Szlovákiában a tömegszervezetek tagjai a kedvezőtlen időjárás elllenére 4356 hektár — gépekkel nehezen hozzá­férhető füves területekről — gyűjtötték össze a szénatermést, s végül 1593 tonna szénát adtak át a mezőgazdasági üzemek­nek. A zöld aratás időszakában észlelt aktivitást folytatni kell a nyári időszakban is. Különösen most a nyári hónapokban tapasztaljuk, hogy az említett területeken nemcsak takar­mány terem, hanem jelentős mennyiségű gyümölcs is. Az út menti fasorok, parkok stb. félről a legkisebb mennyiségű ter­mést is hasznosítanunk kell. A tömegszervezetek tisztségviselői — s rajtuk keresztül az állampolgárok — tudatosítsák, hogy a nyári mezőgazdasági­ munkák megfelelő színvonalú elvégzése társadalmi feladat. Ennek megfelelően előtérbe kerül a társadalmi szervezetek politikai-nevelő és felvilágosító szerepe. A Nemzeti Front he­lyi szervei, a nemzeti bizottságok és a népművelési intézmé­nyek a mezőgazdasági nagyüzemekkel szorosan együttmű­ködve naponta tájékoztassák a lakosságot a soron levő sok­rétű feladatokról! Magyarázzák meg, hogy miért van szükség a munka gyors, de jó minőségű elvégzésére, mutassanak rá, hogy népgazdaságilag milyen fontos és nagy értékekről van szó! Minden munkahelyen tájékoztassák a dolgozókat az aratás és a járulékos munkák időbeni elvégzésének szükség­­szerűségéről! A tömegszervezetek politikai-nevelő szférájában most ez a legidőszerűbb és a legfontosabb feladat. A politi­kai-nevelő munka elválaszthatatlan része legyen a jó ered­mények és a követendő példák népszerűsítése, s a vesztesé­gekhez vezető fogyatékosságok bírálata. A mezőgazdasági üzemekkel együtt gondoskodniuk kell a jó eredményeket el­érők megfelelő erkölcsi értékeléséről is. A politikai-nevelési tevékenység teljes mértékben a dolgo­zók kezdeményezésének kibontakoztatására és a szocialista verseny ébren tartására irányuljon. A mezőgazdasági munkák egyébként — főleg aratás idején, amikor az ország kenyeré­ről van szó — közvetlenül a lakosság ellenőrzése alatt áll­nak. Faluhelyen ugyanis mindenki figyelemmel kíséri az esetleges betakarítási és tárolási veszteségeket. A nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front helyi szervezeteinek tisztség­­viselői a népművelők bevonásával konkrét számokkal mutas­sanak rá, hogy népgazdaságunkat a veszteségek miatt milyen károsodás éri. A nagy feladatok, a különleges­ helyzetek szembetűnőbben hozzák felszínre a pozitív emberi tulajdonságokat. A szocia­lista embertípusra jellemző közösségi gondolkodás váljék ál­talánossá a Nemzeti Front helyi szerveiben, s ennek nemcsak szavakban, hanem mindenekelőtt tettekben kell megnyilvá­nulnia. Az ország kenyeréről van szó, s e felelősségnek meg­felelően az aratás még jobban kovácsolja össze azokat az erőket, amelyek a gabonafélék betakarításának sikeréért együttesen nagyon sokat tehetnek. CSIBA LÁSZLÓ

Next