Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1988. július 1. (Folytatás az 1. oldalról) 10. cikkely A szövetkezetek konferenciái és kongresszusai (1) A szövetkezetek gazdasági, szociális és társadalmi tevékenységének megtárgyalása céljából összehívják a szövetkezetek országos kongresszusait és konferenciáit. (2) A szövtekezetek országos kongresszusát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának javaslata alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hívja össze, rendszerint ötévenként egyszer. (3) A szövetkezetek konferenciáit az illetékes állami szerv és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének illetékes szerve hívja össze. MÁSODIK rész A SZÖVETKEZET KELETKEZÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 11. cikkely A szövetkezet keletkezése (1) A szövetkezet létrejöttéhez az illetékes gazdasági irányító szerv előzetes jóváhagyására, valamint: a) az alakuló közgyűlés alapításra vonatkozó határozatára, b) a szövetkezet alapszabályzatának elfogadására, c) a szövetkezeti szervek megválasztására van szükség. (2) A szövetkezet akkor válik jogi személlyé és attól a naptól vállalhat kötelezettségeket, amikor bejegyzik a vállalatok nyilvántartási jegyzékébe. (3) A szövetkezetek a vállalatok jegyzékébe történő beírására a szövetkezet tesz javaslatot; a javaslathoz csatolni kell a szövetkezet alapszabályzatát, az illetékes gazdasági szerv előzetes jóváhagyását és az alakuló gyűlés alapításáról szóló határozatát. 12. cikkely A szövetkezet alapszabályzata A szövtekezeten belüli alapvető előírás a szövetkezet alapszabályzata (tovább csak ..alapszabályzat“), amelyet a szövetkezet ezzel a törvénnyel és a további általános érvényű jogi előírásokkal összhangban dolgoz ki. Az alapszabályzatnak tartalmaznia kell: a) a szövetkezet elnevezését, melyben kifejezetten fel kell tüntetni, hogy egységes földműves-szövetkezetről van szó, és a szövetkezet székhelyét, b) a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységének tárgyát, c) a tagok jogait és kötelességeit, d) a nyugdíjas szövetkezeti tagokról való gondoskodás módját valamint azt, hogy milyen feltételeket biztosítanak a csökkent munkaképességű tagok társadalmi és munkahelyi érvényesüléséhez, e) a belső szervezeti felépítést, a vezetés és igazgatás módját, és a fegyelmi eljárás szerveinek és jogkörének meghatározását. 13. cikkely A szövetkezet gazdasági tevékenységének tárgya (1) A szövetkezet mindenekelőtt mezőgazdasági termelést köteles folytatni, s annak továbbfejlesztése érdekében ésszerűen és effektíven gazdálkodni a mezőgazdasági földterületen, az erdősített területeken, a vízfelületeken és az általa használt halastavakon. (2) A szövetkezet tevékenysége kiterjedhet; a) a mezőgazdasági és erdei alapanyagok feldolgozására és a belőlük készült élelmiszerek gyártására, b) különféle tevékenységek végzésére és a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-ipari termelés szükségleteit szolgáló termékek gyártására; amennyiben a különleges előírások szerint ehhez a tevékenységhez hozzájárulás szükséges, akkor csak ennek alapján, c) a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokra és különféle munkálatokra, d) a szövetkezetben előállított áru értékesítésére. (3) A szövetkezet gazdasági tevékenységének tárgyát — az illetékes gazdasági szerv előzetes jóváhagyása alapján — egyéb tevékenységek is képezhetik, ha azok végzése nem a mezőgazdasági földalap ésszerű kihasználásának és a szövetkezet mezőgazdasági termelésének rovására történik. 14 cikkely Külkereskedelmi tevékenység (1) A szövetkezet a gazdasági tevékenységében kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban való részvételt, mindenekelőtt a szocialista nemzetközi integráció keretén belül. (2) A szövetkezet a törvény által megszabott feltételek mellett külkereskedelmi tevékenységet folytathat, mégpedig rendszerint önálló devizagazdálkodás alapján. A törvény által meghatározott feltételek mellett jogában áll közvetlen kapcsolatokat létesíteni és fenntartani a szocialista gazdasági integrációba bekapcsolódó országok szervezeteivel. 15. cikkely A devizaalap (1) A szövetkezetnek jogában áll devizaalapot létesíteni. Ehhez a szövetkezet a deviza-normatívumok szerint tesz szert pénzeszközökre a külföldön értékesített áruért befolyt összegből, a kooperációs szállítások szaldójából és a szabadalmak eladásából, valamint a juttatott devizaeszközök megtakarításából, esetleg devizában kapott hozzájárulásokból és kölcsönökből. (2) A devizaalap a szövetkezet gazdasági tevékenységének fejlesztését, a behozatali igények fedezését, a devizakötelezettségek kiegyenlítését, valamint a bank által nyújtott hitelek törlesztését szolgálja, amennyiben a devizaalap bevételeiről van szó. (3) A szövetkezettől nem lehet elvonni a devizaalapon felhalmozott eszközöket, ezek felhasználásáról a szövetkezet dönt az általános érvényű jogi előírások szerint. A devizaalap maradványértékét korlátozás nélkül át lehet vinni a következő naptári évekre. 16. cikkely A következet gazdálkodása (1) A szövetkezet saját gazdasági terve szerint gazdálkodik; ennek biztosítania kell az állami tervből eredő kötelező feladatok teljesítését, amelynek megkötött gazdasági szerződésekből kell kiindulnia, és amely kötelező a szövetkezetre nézve. (2) A szövetkezet termelési eredményeit és bevételeit elsősorban az állammal szembeni kötelezettségeinek teljesítésére, saját bővített újratermelésének megalapozására, valamint tagjai, esetleg alkalmazottai személyi szükségleteinek kielégítésére használja fel. (3) jövedelméből a szövetkezet főleg az állammal szembeni kötelezettségeit teljesíti, (befizetések és adók). A befizetések és adók átutalása után fennmaradó nyereséget a szövetkezet belátása szerint használja fel, nem lehet tőle elvonni, elsősorban a bővített újratermelést és a tudományostechnikai haladást kell finanszíroznia. Köteles továbbá létrehozni a fejlesztési alapot, valamint a szociális és kulturális alapot, szükség szerint további alapokat is létrehozhat. (4) Az alapeszközök leírásából származó érték teljes egészében a szövetkezetnél marad és felhasználásáról a szövetkezet dönt. 17. cikkely A szövetkezeti gazdálkodás különleges rendszere (1) Azt a szövetkezetet, amely nem képes önállóan gazdálkodni, az illetékes gazdasági irányító szerv pénzügyi támogatásban részesítheti, de ennek felhasználását a gazdálkodás különleges rendszerének bevezetéséhez kötheti. (2) A különleges rendszer szerinti gazdálkodás főleg a meghatározott időre kidolgozott konszolidációs program érvényesítésében és teljesítésének ellenőrzésében nyilvánul meg. (3) A konszolidációs program különböző gazdasági, technikai, szervezési, pénzügyi és káderintézkedések, továbbá a javadalmazásában érvényesített és egyéb olyan intézkedések összessége, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a szövetkezet ismét képes legyen önállóan teljesíteni gazdasági funkcióját. 18. cikkely A szövetkezet megszűnése (1) A közgyűlés határozatot hozhat a szövetkezet megszűnéséről amennyiben: a) a szövetkezet tartósan elveszíti földalapját, b) nem képes önálló gazdálkodásra. A szövetkezet a vállalatok jegyzékéből való törlés alapján szűnik meg. (2) A szövetkezet megszűnhet egyesüléssel és felosztással is. (3) Az a szövetkezet, amely átveszi a megszűnt szövetkezet vagyonát és kötelességeit, köteles értesíteni valamennyi olyan jogi személyt a szövetkezet megszűnéséről és vagyonának, illetve kötelességeinek átszállásáról, akiket ez érint; felszámolás esetén ez annak a kötelessége, aki e szövetkezetet felszámolja. 19. cikkely A szövetkezet felszámolása (1) A szövetkezetnek a 18. cikkely 1. bekezdése értelmében történő megszűnése esetén felszámolják a szövetkezetet. (2) A felszámolást végző szervezetet a közgyűlés hagyja jóvá. (3) A szövetkezet javaslatot terjeszt elő a vállalatok jegyzékébe való bejegyzésre arról, hogy a szövetkezet felszámolás alatt van, s kit bíztak meg a felszámolásával. (4) A 3. bekezdés szerinti bejegyzés napján a közgyűlés kivételével valamennyi szövetkezeti szerv funkciója megszűnik. A 20. cikkely (1) A likvidátornak jogában áll, hogy a felszámolással kapcsolatos ügyekben a szövetkezet nevében járjon el. (2) A likvidátor a szövetkezet felszámolásának kezdetétől haladéktalanul értesíti valamennyi érintett szervezetet, szervet és egyéb személyt. (3) A szövetkezet a felszámolás kezdetéül megjelölt nappal könyvelési mérleget készít és átadja azt a likvidátornak. 21. cikkely (1) A likvidátor kinevezésétől számított egy hónapon belül kidolgozza és a közgyűlés elé terjeszti a felszámolással kapcsolatos elképzeléseket, mellékelve a felszámolás tervét és költségvetését, valamint a gazdasági eszközökről a felszámolás kezdetének napjával készült rendkívüli inventárt. (2) A likvidátor a felszámolás folyamán főleg: a) egy folyószámlán és egy pénzintézménynél helyezi el a pénzeszközöket, b) lezárja a szövetkezet folyamatban lévő ügyleteit, c) a lehető legelőnyösebben értékesíti a szövetkezet vagyonát, vagy egyébként jár el azzal, összhangban az általánosan kötelező jogi előírásokkal, d) a földalappal és egyéb mezőgazdasági vagyonnal kapcsolatban javaslatot tesz az illetékes gazdasági szerveknél a termelés biztosítására, e) a felszámolás hozadékából kiegyenlíti az államnak a befizetésekkel és adókkal kapcsolatos követeléseit, e szövetkezeti tagok és alkalmazottak követeléseit, illetve a további követeléseket, f) negyedéves és év végi mérleggel alátámasztott negyedévi és évvégi jelentést terjeszt a közgyűlés elé a felszámolás folyamatáról. 22. cikkely (1)A likvidátor a felszámolás beffjezésének napjával könyvelési zárlatot készít és terjeszti jóváhagyás céljából a közgyűlés elé, a felszámolás folyamatáról szóló végleges jelentéssel együtt. (2) A zárszámadásnak a közgyűlés által történt jóváhagyását követően a likvidátor: a) a szövetkezet valamennyi tartozásának kiegyenlítése és a tagsági részesedések megtérítése után, a felszámolás esetleges maradványértékét átutalja a falaj termékenységének növelésére létrehozott, illetékes központi alapba, b) gondoskodik az írásos dokumentumok és könyvelési bizonylatok biztonságos elhelyezéséről, c) Javaslatot tesz a szövetkezetnek a vállalatok jegyzékéből való törlésére. 23. cikkely Egyesülés (1) Az új szövetkezetben egyesülő szövetkezetek a vállalatok jegyzékéből történt törlésük napján szűnnek meg. Hasonlóképpen szűnnek meg azok a szövetkezetek, amelyek már a létező szövetkezethez csatlakoznak. (2) Az új szövetkezet, illetve ez a már létező szövetkezet, amelyhez más szövetkezetek csatlakoznak, átveszik a megszűnt szövetkezetek vagyonát és kötelességeit; a megszűnt szövetkezetek tagjai pedig az egyesült szövetkezet tagjaivá válnak. 24. cikkely A felosztás (11 A felosztásra kerülő szövetkezet közgyűlése meghatározza, hogy miként kerülnek felosztásra a vagyontárgyai és kötelességei, és ez egyes tagok jogos érdekeit figyelembe véve arra is javaslatot tesz, hogy az egyes tagok melyik szövetkezetekbe lépnek át. § (2) A felosztott szövetkezet azon a napon szűnik meg, s vagyona és kötelességei akkor szállnak át az új szövetkezetre, amikor azt bejegyzik a vállalatok jegyzékébe, mégpedig a felosztott szövetkezet közgyűlése által meghatározott terjedelemben. Ezen a napon a felosztott szövetkezet tagjai az új szövetkezetek tagjaivá válnak. HARMADIK RÉSZ A SZÖVETKEZET IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZÉSE 25. cikkely A taggyűlés (1) A szövetkezet legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyen a tagok érvényesítik a szövetkezet ügyeinek irányításával és igazgatásával, valamint tevékenységének ellenőrzésével összefüggő jogaikat. (2) A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de legalább félévenként egyszer, illetve — ha a szövetkezetben megválasztották a képviselők testületét — évente egyszer. (3) A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a szövetkezet tagságának legalább egyharmada, vagy az ellenőrző és revíziós bizottság, illetve a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szerve — amennyiben a szövetkezet tagja ennek a szervezetnek — kéri. (4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet szerveinek és azok egyes tagjainak megválasztása, esetleg visszahívása, kivéve a küldöttek testületét, b) a szövetkezet alapszabályzatának, módosításának és kiegészítésének jóváhagyása, c) azoknak a jelentéseknek a megtárgyalása és jóváhagyása, melyeket az elöljáróság, illetve az ellenőrző és revíziós bizottság terjeszt elő saját munkájának és a szövetkezet tevékenységének eredményeiről, d) a szövetkezet munkarendjének, szervezési, választási és ügyintézési rendtartásának elfogadása, módosítása és kiegészítése, e) a szövetkezet különleges gazdálkodási rendszerre való áttérésének elfogadása, f) a szövetkezet további fejlődésével kapcsolatos ötéves és éves gazdasági tervek és koncepciók jóváhagyása, g) az alapok képzéséről és felhasználásuk módjáról való döntés, h) a zárszámadás jóváhagyása, I) a szövetkezet földalapjáról való alapvető döntések meghozatala, f) a szövetkezet megszűnéséről való döntés, k) a szövetkezet és annak tevékenységét érintő további fontos kérdésekben való döntés, amennyiben ezt a törvény, a szövetkezet alapszabályzata megszabja, vagy ha a közgyűlés bizonyos kérdésekben fenntartja magának a döntés jogát. 5) Az alapszabályzat kimondhatja, hogy a közgyűlések helyett részlegenként közgyűléseket fognak tartani. 28. cikkely A szövetkezet választott szervei vel: (1) A szövetkezet választott szerv a) küldöttek testülete, b) a vezetőség, c) az elnök, d) az ellenőrző és revíziós bizottság, e) a döntőbizottság, f) a szociális bizottság, g) a munka- és egészségvédelmi bizottság, vel (2) A szövetkezet választott szermegválasztásának módjáról a közgyűlés dönt. Rendszerint titkos szavazással történik a választás. (3) A szövetkezet választott szerveit öt évre választják. 27. cikkely A szövetkezet választott szerveinek összetétele és határozatképessége (1) A küldöttek testületébe legalább ötször annyi tagot kell megválasztani, mint a vezetőség tagjainak a száma. A vezetőségnek 7—29, a bizottságoknak 3—11 tagja van. (2) A szövetkezet egyes választott szervei tagjainak konkrét számát az alapszabályzat határozza meg. (3) A közgyűlés és a választott szervek akkor határozatképesek, ha a tagjaiknak több mint a fele jelen van; a határozat érvényességéhez a jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges. (4) A közgyűlés egyórai várakozás után érvényes határozatot hozhat, ha a tagoknak legalább egyharmada jelen van; a határozatképességre és a szövetkezet megszűnéséről szóló határozat érvényességére a 3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak. 28. cikkely A küldöttek testülete (1) Az alapszabályzat határozza meg, lesz e a szövetkezetben küldöttek testülete, amely a közgyűlés jogaival rendelkezik, kivételt képez: a) a szövetkezeti szervek megválasztása, esetleg visszahívása, b) az alapszabályzat, a szövetkezet munkarendjének, választási és ügyintézési rendtartásának jóváhagyása, c) az éves zárszámadások jóváhagyása, d) a szövetkezet megszűnéséről történő döntés, e) a szövetkezet fejlődésével kapcsolatos ötéves gazdasági tervek és koncepciók jóváhagyása, f) az alapok képzéséről és felhasználásuk módjáról való döntés, g) a szövetkezet különleges gazdálkodási rendszerének elfogadása, (2) A küldöttek testülete szükség szerint ülésezik, de legalább háromhavonként egyszer, kivéve azt a negyedévet, amikor a közgyűlés tanácskozik. 29. cikkely A vezetőség fl) A vezetőség biztosítja és ellenőrzi a közgyűlés (küldöttek testülete) határozatainak teljesítését, és rendszeresen tájékoztatja a közgyűlést (küldöttek testülete) saját munkájáról és a szövetkezet tevékenységéről. (2) A vezetőség dönt a szövetkezetét érintő valamennyi kérdésben, ha ezt a jogát nem bízzák a közgyűlésre vagy a szövetkezet más választott szerveire. (3) A vezetőség készíti elő és hívja össze a közgyűlést és a küldöttek testületét. (4) A vezetőség szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Az ellenőrző és revíziós bizottság javaslatára feltétlenül össze kell hívni abban az esetben, ha a bizottság felhívása nem vezetett az észlelt hiányosságok kiküszöböléséhez. 30. cikkely Az elnök (1) A szövetkezet elnöke: a) vezeti a közgyűlést (a küldöttgyűlést) és a vezetőség tanácskozásait, s gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, b) szervezi és irányítja a szövetkezet tevékenységét, c) a szövetkezetét érintő valamennyi kérdésben a szövetkezet nevében járhat el, (a Gazdasági Törvénykönyv 2. cikkelye), d) tevékenységéről a közgyűlésnek (küldöttek testületének) és a vezetőségnek tartozik számadással. (2) Távollétében az elnököt a közgyűlés (a küldöttek testülete) által megválasztott alelnök helyettesíti. 31. cikkely Az ellenőrző és revíziós bizottság (1) Az ellenőrző és revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet valamennyi gazdasági, szociális és társadalmi tevékenységét, s megtárgyalja a tagok és a dolgozók panaszait. Tevékenységét az állam és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének ellenőrzési szerveivel szoros együttműködésben fejti ki; független a szövetkezet szerveitől, kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. (2) Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles elvégezni a szövetkezet gazdasági, társadalmi és szociális tevékenységének, valamint gazdasági mérlegének éves revízióját; az eredményekről a közgyűlésnek számol be. (3) A szövetkezet illetékes vezetőinek vagy szerveinek figyelmét felhívja az észlelt fogyatékosságokra, és szorgalmazza azok kiküszöbölését. (4) Az ellenőrző és revíziós bizottság elnökét a közgyűlés (a küldöttek tesülete) választja meg, s tisztsége gyakorlására felmenthetik a szövetkezetben végzett egyéb munka alól; jogában áll résztvenni az elöljáróság tanácskozásain. (5) A szövetkezet valamennyi tagja és dolgozója a szövetkezetet és annak tagjait érintő valamennyi ügyben az ellenőrző és revíziós bizottsághoz fordulhat. Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, ha szükséges, szorgalmazni az (Folytatás a 3. oldalon)