Szabad Ifjuság, 1952. január-március (3. évfolyam, 1-76. szám)

1952-01-03 / 1. szám

A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA !H. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Csütörtök, 1952. január 2 ARA 40 FILLÉR A HARMADIK TERVE NAPJA Január másodikán, a harm­adik tervév első munka­napjának reggelén nagy lelkesedéssel kezdődött meg gyá­rainkban, üzemeinkben a munka. Sokhelyütt már délelőtt kiemelkedő teljesítmények születtek. Az ifjúmunkások is ki­vették részüket az első nap munkájából, nagy felelősség­tudattal kezdték 1952-es évi tervük teljesítését. Munka­társaink az új tervév első napján számos üzembe és gyárba látogattak el, hogy hírt adjanak lapunk olvasóinak a terv­év kezdetéről, a nap eseményeiről. „Ezt az évet már augusztusban befejezzük..." Sok sikert és boldogságot kívántak nekem az 1952-es évre. Én köszönet helyett el­nevettem magam, mert arra gondoltam, hiszen én már réges-rég 1952-ben járok. Nemcsak én, hanem a mi vil­lanyhegesztő brigádunk min­den tagja is, mert átlagos teljesítményünk 190 százalék. Bár az 1952-es év már „régi ismerősöm” mégis kicsit iz­gatottan kezdtem munkához a tervév első napján. Első munkánk traktoralkatrészek hegesztése volt. Mindannyian nagyon igyekeztünk ezen a napon, a szokottnál jobb eredményt akartunk elérni. Még reggel megbeszéltük, hogyan fogunk dolgozni az új esztendőben. Elhatároztuk, hogy az 1952-es évet már augusztusban befejezzük. Azt tartják, hogy mindenki a saját szerencséjének és bol­dogságának a kovácsa. Ami­kor nekem sikeres és boldog esztendőt kívántak, elhatároz­tam, hogy megteremtem ma­gamnak a jó esztendőt, a sztahanovista oklevél mellé megszerzem a sztahanovista jelvényt is. Elmondtam Petrovánszki László, az Acélöntő- és Csőgyár ifjúmunkás hegesztője. 11 óra 7 percig: 400 százalék Az Április 4 Gépgyár ko­­vácsműhelyének bejárata fe­lett piros felirat hirdeti: „Sztahanovista műhely". A műhelyben dolgozó fiatalok valóban kiérdemelték a szta­hanovista műhely címet. A tervév első reggelén Tausz István sztahanovista kovács ifjúmunkás egy ipari tanuló­val esztergakésszárakat ková­csol. Az üllőn szinte percek alatt formálódik az eszterga­kések szára. 11 óra 7 perckor — Tausz István ifjúmunkás már 73 darabot készített el, ami nem kevesebb, mint 400 százaléknak felel meg. — Júniusban lettem sztaha­novista — mondja. — Decem­ber második 10 napján átlag 234 százalékot teljesítettem. Ebben az évben még kima­­gaslóbb eredményeket akarok elérni. Napi norma: 3 olajláda formázása 9 óra 15 percig: 2 olajláda elkészült — Jobban fogunk dolgozni, mint az elmúlt évben — a műszak kezdése előtt így üd­vözölték egymást a Vörös Csillag Traktorgyár „Petőfi” vasöntőbrigádjának tagjai. Az óramutató még csak ti.45 percet mutat, ile mtír vala­mennyien együtt vannak. Arról beszélgettek, hogy az öntöde ‘50 tonnán"­ maradt 4» 1951-ben és ezért a fiatalokat is felelősség terheli. És ehhez hozzájárult az is, hogy a fia­talok nem ismerték a tervet. — Ez a helyzet megválto­zott — mondja Hajas elvtárs —, már ismerjük 1952-es ter­vünket, így könnyen kiszá­míthatjuk, mennyit kell ter­melnünk naponta. 9.15 perc. Hajas elvtárs már két olajládát elkészített. A napi norma: 3 Dumper­­olajláda formázása. — Ma öt darabot készítek, de vállaltuk, hogy teljesítmé-I lymiKH 'Ztw­­sxnrnrk­^KTa Prím -jük. Már állandóan sztaha­novista szinten dolgozunk, de április 4-re a sztahanovista­­oklevelet is megszerezzük —­ fejezi be Hajas elvtárs. Május 1-ig: sztahanovista oklevél Haller Éva mindössze négy hónapja dolgozik a vasas szakmában. Az Elzett Vas­árugyár forgácsoló műhelyé­ben lett fúrós betanított munkás. Már volt 196 száza­lékos átlagteljesítménye is, ami azt bizonyítja, hogy jól érti a szakmát. Január 2-án még a szokottnál is ponto­sabban, körültekintőbben lá­tott ez év első munkájához: a lakatcili­nderek süllyeszté­séhez. Nehéz és sok mozdu­latot igénylő munka ez. Hal­ler Éva ifjúmunkás minőségi munkát végez — olyannyira, hogy munkadarabját lepecsé­teli és akkor már nem kerül minőségi ellenőrzésre. Az új év első munkanapján meg­fogadta: mindig pontosan és selejt nélkül fog dolgozni, hogy május elsejére elnyerje a sztahanovista oklevelet. 201 százalék az első műszakon Bolyos Márki, a Szabad Ifjúság egyenruhagyári levele­zője jelenti: üzemünkben az ötéves terv harmadik évét röpgyűlésekkel kezdtük. Meg­beszéltük az elmúlt év terme­lési tapasztalatait, a minőség terén elért eredményeket és a munkafegyelem megjavításá­ban ránk váró feladatokat. Üzemünk fiataljai megfogad­ták, hogy a munkaidő minden­ percének kihasználásával, a minőség javításával látnak munkához az 1952-es évben. Az ígéretet tettek követték. A 6-os sztahanovista szalagon dolgozó Kraja Margit sztaha­novista, ifjúmunkás 201 száza­lékot, Búza Tibor sztahanovis­ta 180 százalékot, Rigó Géza 150 százalékot ért el az 1952-es év első munkanapján. Minden ifjúmunkás időben kezdett dolgozni A Gránit Porcelán- és Kő­­edénygyár DISZ-vezetősége jelenti: Reggel 7 órakor az üzem minden ifjúmunkása munkahelyén állt, hogy meg­kezdje az 1952-es évet. A harmadik tervév első napján egyetlen ifjúmunkás sem ké­sett el. Délelőtt a fiatalok ki­magasló termelési eredmé­nyeket értek el. Frák Ilona sztahanovista ifjúmunkás négy és fél óra alatt 1900 tányért formázott — ez 218 százalék. Kjersbaum József hsti 12 óráig 300 tálat for­mázott és tisztított meg, ez 171 százalékot jelent. Endré­di István, a csiszolórészleg ifjúmunkása 30 méter mázsa csiszolókorong alapanyagot kevert délelőtt, ez 118 száza­lék. Különösen jó eredményt ért el Tóth Margit, aki a sztálini műszak előtt 80—90 százalékot teljesített és de­cember 21-én elérte a 100 százalékot. Tóth elvtársnő nem állt meg a 100­ száza­léknál és a harmadik tervév első napján elérte a 125 szá­zalékot. HM­M Ebben az évben brigádunk sztahanovista brigád lesz Virág Imre, a Magyar Acél „November 7’’ brigádjának vezetője a szokottnál korábban lépett be a gyár kapuján. Gyorsan munkaruhát öltött, elkérte a művezetőtől a rajzo­kat, összerakta a melegsajtoló­­hoz szükséges szerszámokat. Aztán megnézte, hogy a bri­­gádtagok előkészítettek-e min­dent a folyamatos munkához. Miután az előkészítés körül minden rendben volt, hozzá­fogtak a munkához. A „November 7" brigád és Virág Imre elvtárs, aki egyéni ver­senyző is, nem akar elmaradni az eddigi 213 százalékos tel­jesítmény mögött. Virág elv­társ és a brigád is sztahano­vista akar lenni ebben az év­ben. Többet akarnak termelni, hogy kiérdemeljék ezt a meg­tisztelő kitüntetést. Dóczi Lajos félév előnnyel dolgozik Dóczi Lajos, a Láng-gép­­:­ ar__pf-terriit.h­u------iiii'imu­n­kása hét óra helyett fél hat­kor a műhelyben volt. Ilyen ünnepélyes napot, mint az év első munkanapja, nem lehet úgy elkezdeni, mint a többit. Látni is akarta a gépét, hát­ha valami hiba történt vele. Gondosan megvizsgálta az esztergálásra váró anyagot, megköszörülte a szerszámu­kat, előkészítette a mérő­műszereket - te - * _ ttova-troic percben bekapcsolta a gépet és a kés már formálta a lo­­komobil gőzgépek tömítő­­kamrás gyűrűit Sebesen röp­ködtek a forgácsok, mutatva, hogy nagy fordulatszámmal megy a gép. Dóczi Lajos minden mozdulatát kiszámít­va dolgozott­­­ 1952. évi jú­niusi tervén. Fiatalok — akik megszegték ígéretüket A Lőrinci Hengermű le­mezrajzolói valamennyien fia­talok. Brigádjuk — az „El­rajzoló” — kiváló eredménye­ket ért el: december 12-én be­fejezte 51-es tervét, s jó mun­kájával segítette a kikészítő műhely dolgozóit. A fiata­lok megfogadták, hogy tovább fokozzák a verse­nylendületet. De a fogadalomból bizony semmi sem lett. Január 2-án a terv év első munkanapján Majdan János, Nagy Imre és Bodó Lajos sem a röpgyűlés­­re, sem dolgozni nem jöttek. Otthon maradtak. Cserben­hagyták társaikat, a műhelyt, az üzemet, megszegve ígére­tüket. A brigád tagjai felhá­borodtak a szószegők viselke­désén. A röpgyűlésen elhatá­rozták, hogy a rendbontók ellenére is, öt nappal határidő előtt befejezik első negyedévi tervüket, selejtátlagukat pe­dig öt százalékról két száza­lék alá csökkentik. A Kismotor- és Gépgyárban 154 percnyi kárt okoztak a fegyelmezetlen fiatalok A Kismotor- és Gépgyár gépműhelyében a dolgozók lel­kes röpgyűlésen köszöntötték az ötéves terv harmadik évét. Pontosan fél hétkor kez­dődött a munka. Vájjon akadt-e el késő a tervév első napján? 6.35-kor érkeztek Víg Miklós és Horváth József ifjú­munkások. Szégyenkeztek, hogy elkéstek. Egy perccel később jött — mint rendsze­resen — Bartók József ipari tanuló. Utána néhány percig nem jött senki. „Úgy látszik megemberelték magukat a notóriusok is” — mondja a gyár öreg portása. De téve­dett ... 6.39-kor robogott be ifj. Törő Sándor ipari tanuló. Majd »egy perc­cől«a „be­libegett” Teleki Margit is. Szégyen­l­ő is ipari tanuló. 6 óra 49 perckor König Árpád, Truszki György, Barna László és Juhász Mihály ipari ta­nulók rohantak be a kapun. A gépműhelyben már javában folyt a munka, amikor a későn­­jövök sorát negyed nyolckor Szabó V. Sándor ifjúmunkás zárta be. 44 percet késett. A késők összesen 154 percet vet­­tek el a termelőmunkából. Nézzük, milyen kárt okoz­tak? Gödler György ifjúmun­kás marós a nyolcadik hajtó­­rudat munkálta meg. 154 perc alatt pedig — amennyit ifjú­munkástársai késtek — 30 da­rab MIB hajtórúd marósmun-­nkáját végezheti el. tt: / / )P­V­N EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI HALLGATOK! NE ELÉGEDJE­­TEK MEG AZZAL, HA SIKERESEN VIZSGÁZTOK. SEGÍTSETEK GYENGÉBBEN TANULÓ TÁRSAITOKAT! NE FELEDJÉTEK! TÁRSAITOK VIZSGÁZÁSÁÉRT IS FELELŐSEK VAGYTOK ! Wilhelm János esztergályos átképzős ifjúmunkás a Fogas­kerékgyár forgácsolóműhelyében dolgozik. Két hét múlva szakmunkás lesz. Az 1952-es tervév első napján csapágyak esztergályozásán az egyik műveletet öt perc helyett három és fél perc alatt végezte el A tervév első napja a Keltexben — Üzemi levelezőnk jelenti — A Szabad Ifjúság szerkesztőségének felkérésére mától kezdve hat napon át tudósítom a lap olvasóit arról, hogyan dolgoznak a Keltex-gyár ifjúmunkásai az ötéves terv harma­dik esztendejének első hetében. Lássuk hát, hogyan kezdődött a munka az első nap reggelén. Hat óra előtt már ott voltam a kapuban. Az utca terve volt siető munkásokkal. A fiatalok közül sokan megálltak a kapun lévő ,,Boldog újévet kívánunk’’’-tábla előtt, mosolyog­tak, kezet ráztak egymással.­­ Aztán beléptünk a kapun , és ezzel átléptük a harma­dik tervei’ küszöbét. Megkezdődön az első munkanap. Minden üzemrészben rovta ropgytttett u*-t­u-ink. Arról *zj_ezeken, hogy: gyárunk a múlt évben mennyiségileg már Sziámi elv­társ születésnapjára, befejezte évi tervét, de a minőség terén fél százalékkal elmaradtunk. A röpgyülések részvevői mindenütt megfogadták, hogy jobban, rendszere­sebben dolgoznak az új tervévben. Felkerestem néhány üzemrészt, hogy látjasssam a munka első perceit. Tele voltam örömmel, lelkesedéssel a harcos röpgyülések láttára — de a li-es szövőben kicsit elszomo­rodtam. Több olyan fiatal akadt, aki az első nap nem állt munkába. Köztük volt Nagy N­. Mária és Penker Gizella is, akik általában jól dolgoznak, de ezúttal úgy látszik, még mindig ünnepi hangulatban voltak és nem jöttek dolgozni. Pedig az ünnep elmúlt és most már minden perc drága. Akadt más baj is a II-es szövőben. Sokáig tartott, míg megállapították a hiányzókat és több gép jó félórát is állt. Ennyi időbe telt ugyanis, amíg a kisegítő dolgozókat az álló gépekhez irányították. De fél 7-kor végre minden gép meg­indult, úgy gotusoltam, helyes lesz megnézni, mit tett a mi DISZ-bizottságunk, hogy jól megszervezze az üzem fiatal­jainak munkáját a harmadik tervévre. Elmentem hát a bi­zottságba és beszélgettem Nagy Imréné elvtársnővel, a titkárral. Én magam is tapasztaltam, hogy a múlt év végén a tagkönyvcsere lebonyolítása és a sztálini hónap szervezése közben a bizottságban megfeledkeztek arról, hogy december 31 után január­­ következik. Nem készítették elő a fiatalo­kat az új tervévre. Nagy elvtársnő és Kelemen elvtársnő, a szervezőtitkár most­ is arra hivatkoztak, hogy nem kaptak ugyan még utasítást a­ tervév előkészítésére, de már ők maguk is látják, hogy hibásak. Szó ami szó, mérges lettem, amikor az utasítás került szóba. — Miféle utasításra van itt szükség? Ha új tervév kezdődik, a DISZ-bizottságnak köte­lessége előkészíteni a fiatalokat. De hamarosan kijavítják ezt a hibát, ami abból és lát­ható, hogy most, a gyűrűsfonoda taggyűlésének előkészíté­sekor az évi terv indulásáról is beszélt Kelemen elvtársnő a fiatalokkal. Szerencsére az ifjúmunkások nagy része ,,utasítás’’ nél­kül is jól felkészült. Szép eredmények születtek már az első nap. Benedek Márta ifjúmunkás szövőnő, aki 8 gépen dol­gozik, délelőtt 10 órára 327 ezer vetést ért el, ami 141 százalékot jelent. Tóth Anna ugyancsak 8 gépen 281 ezer vetést, 121 százalékot teljesített, Nagy Mária 273 ezer vetést, 119 százalékot. Így kezdtük az üzemben a harmadik tervével. Ma délután a gyűrűsfonó fiataljai taggyűlésen kapják meg új tagsági könyvüket. Holnap a taggyűlésről és a gyű­­rűsfonó fiataljainak munkájáról számolok be levelemben. Terkovits Anna, * Szabad Ifjúság Keltex-gyár) levelezői*.

Next