Szabad Ifjuság, 1953. január-március (4. évfolyam, 1-76. szám)

1953-01-06 / 4. szám

1953 január 11. A párthatározat, az első országos értekezlet útmutatásainak harcos végrehajtásáért Miért nincs DISZ-szervezet a velencei állami gazdaságban? Varga Jenő levelezőnk, a velencei állami gazdaság ifjú dolgozója legutóbbi levelében megírta, hogy gazdaságukban nincs DISZ-szervezet. „Na­gyon sok feladatunk lenne nekünk, fiataloknak, itt a gazdaságban — írja levelé­ben. — Most is el vagyunk maradva a silózással... pedig ha volna jó DISZ-szerveze­­tünk, amely mozgósítaná a fiatalokat a silózásra, akkor könnyen teljesíthetnénk ter­vünket. Mert, volna mit silóz­nunk: még mindig több mint 200 holdon lábon áll a kuko­ricaszár. Fel kellene készül­nünk a tavaszi munkákra is, tanulnunk kellene politikailag, szakmailag. Hiszen a DISZ első országos értekezletén Farkas Mihály elvtárs a tanu­lást jelölte meg egyik legfon­tosabb feladatunknak. De nálunk egyelőre nincs semmi, a járási bizottság se néz felénk, pedig én már nekik is megírtam mindezt...” Százöiven dalai nélkü­l ezi a DISZ segítségét Felkerestük a velencei álla­mi gazdaságot. Meggyőződ­tünk arról, hogy a panasz jogos: a gazdaságban senki sem törődik a fiatalokkal. Körülbelül százötven fiatal dolgozik ebben a több mint 6000 holdas gazdaságban. S ezek a fiatalok munkaidő után nem tudják, mihez kezdjenek a nevelésükről, szabadidejük helyes felhasználásáról nem gondoskodik senki. S nemcsak Varga elvtársnak hiányzik a DISZ segítsége. — Sok társammal együtt én a gyümölcskertészetben dol­gozom -­- 'hiondja Fábián­ István, az agárd-pálmajori üzemegység dolgozója. — Szeretnénk esténként tanulni, megismerni alaposan a gyü­­möl­cskertészet minden forté­lyát, hogy jobban dobozhas­sunk — de szakmai tanfolyam szervezésével senki sem fog­lalkozik. Én tavasszal kerül­tem ide Kiskundforozsmáról, ott dolgoztam a DISZ-szerve­­zetben, fizettem rendszeresen a tagsági díjat is ... de azóta még bélyeget sem tudtam ven­ni, nincs kitől. Gebri Pál fiatal agronómus is hiányolja az ifjúsági szer­vezetet. — A gazdaság vezetőségének is nagy segítségére lenne egy jól működő szervezet — mond­ja. — Mozgósítani kellene a fiatalokat a silózásra, később a téli építkezésekre, a m­aga­sabb terméseredmények el­érésére! Én szívesen segíte­nék a szakmai tanulásban, le is vezetném a tanfolyamot — csak megszervezné valaki! Tudom, hogy meglenne az eredménye, szeretnek dolgoz­ni a mieink — nem egyszer előfordult, hogy vasárnap is kijöttek, ha a munka megkí­vánta. De ha az ifjúsági szer­vezet tanítaná, nevelné őket, még nagyobb eredményeket érnénk el. S a fiatalok mind, akikkel beszéltünk, tele voltak tervek­kel, jó ötletekkel. De ugyan­akkor ők sem tettek sokat azért, hogy megvalósítsák terveiket és megalakíthassák szervezetüket. A járási bizottság nem tud a velencei gazdaság létezéséről Varga elvtárs levelében Farkas Mihály elvtárs beszé­dére, a párt útmutatására hivatkozott. Vajjon mennyiben követi a párt útmutatásait a székesfehérvári járási bizott­ság? A gazdaság fiatal dolgozói panaszkodtak, hogy nem is emlékeznek arra, járt-e náluk valaha is valaki a járási bi­zottságtól. Kiderült, hogy em­lékezetük nem csalt: a járási bizottság arról sem tudott, hogy ez a 6000 holdas gazda­ság egyáltalán létezik Os­­,rváth Júlia,­elvtársnő, a­ bizott­ság­ tagja azzal mentegetőzik, hogy Hoffmann László ideig­lenes titkárral együtt csak rö­vid ideje dolgoznak még a bizottságon. De mi történt Varga Jenő elvtárs levelé­vel? — Igen, igen ... jött va­lami levél — kutat az emlé­kezetében zavartan Osváth elvtár­ső. — De nem volt időnk foglalkozni vele ... S már ömlik­­ a szájából a panasz. — Egy nap alatt le kell járnom négy-öt szervezetet, így is csak ritkán jutok el egybe-egybe. Hát akkor hogy is gondolhatnánk új szervezet megalakítására? ... Nincs ne­kem időm semmire! Tanulni is kellene ... Amikor a későbbiek során a DISZ első országos érte­kezletén elhangzottakra tere­lődött a szó, Osváth elvtársnő zavara nőttön nőtt. — Hogy miben látom most legfontosabb feladatunkat? — ismétli a kérdést. — Mind­járt... csak megnézem a jegyzeteimet... A DISZ-bizottság tagjai tehát nem tanulnak. Rossz a munkamódszerük is, „egy rohanás az élet”, ez tűnt ki Osváth elvtársnő szavaiból. De ő csak ebben látja a „rosszat”, arra nem gondol, hogy milyen segítséget nyújt a bizottság az alapszerveze­teknek az olyan látogatással, ami csak egy-két óráig tart. A szervezetekben hosszabb tartózkodásra, nem egyszer napokra van szükség ahhoz, hogy valóban hasznos gyakor­lati segítséget nyújthassa­nak. Végezzék menkéjukat a párt útmutatása szerint Kapkodás, rohanás, szerve­zetlenség ... így valóban nem lehet eredményes mun­kát végezni. Pártunk Központi Vezetőségének júniusi ülése, a DISZ első országos értekez­lete világosan megszabta a tennivalókat, útmutatást adott a pártszerű munkastílus, a vezetés módszereinek elsajátí­tására. Megmondta villágo­­san, mi a tennivaló a falusi szervezetek munkájában, s külön hangsúlyozta a szocia­lista szektorok DISZ-szerve­­zeteinek jelentőségét. A bi­zottság tanulmányozza át újra meg újra a párt útmu­tatását. Tanuljanak és segít­sék a járás fiataljainak a ta­nulását is. Úgy irányítsák a falusi szervezetek munkáját, hogy azok mozgósítani tud­ják tagjaikat a növényter­mesztés és állattenyésztés ho­zamának növelésére. Fel­tétlenül alakítsák meg a ve­lencei állami gazdaságban is a szervezetet. Érezzenek fele­lősséget a járás minden fia­tal dolgozójának fejlődéséért, neveléséért. Ezzel a feladattal bízta meg őket a DISZ, ami­kor erre a fontos posztra állí­totta őket , hajtsák végre feladatukat. Cserkuti Ferenc ÖTÉVES TERVÜNK hatal­mas feladatok elé állítja bá­nyászainkat — az ipar egyre több szenet kér tőlük. Pár­tunk és kormányzatunk min­den segítséget megad munká­jukhoz, s egyik, legnagyobb segítség az, hogy új, kiváló gépek dolgoznak bányáink­ban. A bányászfiatalok most ismerkednek az új, korszerű bányagépekkel, s ez megköve­teli, hogy magasabb tudást, jobb szakmai képzettséget szerezzenek. A gép jó isme­rete az alapja a „Légy jó gazdája a bányagépeknek!’’­­mozgalomnak is. E feladat megoldásához, jelentős segít­séget nyújt a­ Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vál­lalat kiadásában megjelent ,,Az F—4 fejtőgép kezelése” című könyv tanulmányozása is. Nézzük meg röviden, miről szól ez a könyv. A bányagépek általános fejlődése során, a tervezők mindig egy-egy bányászati művelet elvégzésére készítet­tek gépet. Később az egymást követő műveletek munkagépeit Az F—4 fej­tőgép kezelése Ennek eredményeként szület­tek meg a nálunk is jól ismert szovjet szénkombájnok, majd, amikor a megnövekedett fel­adatok ezt tőlünk is megkö­vetelték, saját szerkesztésű új bányagépeink. így készült el az F—4-es gép, az új önjáró, előválási, fejtő- és rakodó­gép. A KÖNYV részletesen tár­gyalja a gép meghajtó ener­giáinak ismereteit, külön ki­emelve a­­hidraulikus kap­csolóberendezés előnyeit. Ez­zel a kisterjedelmű, egyszerű berendezéssel összetett, bo­nyolult műveleteket üzembiz­tosan végezhetünk. Kezelése is egyszerű és veszélytelen. A könyv a továbbiakban a­­gép kezelésének legfontosabb kérdéseire hívj® fel a figyel­met, ismertetve, az önjáró, a fejtő, a rakodó és szállító, a hidraulikus és villamossági berendezéseket külön tár­gyalja a fejtő-rakodógépre szerelt hét motor szerepét és elhelyezését is. Különösen le­­tanulhatnak a fiatal gép­kezelők a „Gépkezelés” című fejezetből, mely részletesen elemzi a jó gépkezelő napi munkáját. Érdekesek és hasznosak azok a tanácsok, melyeket a könyv az ifjú gépkezelőknek nyújt a munka jobb elvég­zése érdekében. A gépkezelő a műszak kezdetén köteles tá­jékozódni az elmúlt műszak eseményeiről, meggyőződni a gép árammentes állapotáról, a szállítószalag, a vonszoló­láncok és azok görgőinek tisztaságáról. Ellenőriznie kell a hidraulika és a fejtőfej olajjal való ellátását is. Fiatal gépkezelőink a könyv tanul­mányozásakor feleletet kap­nak az üzemközben való le­állás teendőinek helyes el­végzéséről is. A könyv vezető helyen tárgyalja a gép karbantartá­sát. Tudvalevő, hogy az F—4-es gépen számos moz­gó, illetve mozgatott alkat­rész van (csapágyak). A fizika törvénye: ha két külön­böző anyag felületileg úgy igyekeztek egyesíteni, tehát összetett gépet szerkesztettek, hár érintkezik, hogy egymáson el­mozdul, akkor súrlódás kelet­kezik. Ennek két fő követ­kezménye: a kopás és a me­legedés. A gépkezelő feladata, hogy a súrlódás hatását ke­néssel a lehető legkisebbre csökkentse. A könyv mind­ehhez fontos tanácsokat ad. A FIATAL BÁNYÁSZOK e könyv tanulmányozásával tovább növelhetik szakmai ismereteiket és valóban gazdaként foglalkozhatnak gépeikkel. „A technika hozzá­értő emberek nélkül holt do­log — tanítja Sztálin elvtárs — A technika olyan emberek kezében, akik urai a techni­kának, csodákat művelhet és kell is, hogy műveljen.” Bányagépeinknél is olyan gépkezelőkre van szükség, akik gépeik legjobb ismerői, akik nemcsak felületesen, „nagyjából” ismerik munka­körüket. Ezért minden bánya­­gépkezelőnek ajánljuk: olvas­sa el „Az F—4 fejtőgép ke­zelése” című könyvet és al­kalmazza tanácsait. Z. F. Sztároffi­isÁG A kínai kulturális küldöttség látogatása Sztálinvárosban Vasárnap a Kínai Népköztár­saság 12 tagú kulturális küldött­­sége Vej Csüe, a Kínai Népköz­­társaság központi népi kormá­nya közoktatási és kulturális bizottságának tagja, közoktatás­ügyi miniszterhelyettes vezeté­sével megtekintette Sztál­invárost és a Sztálin Vasművet. A kínai kulturális küldöttséget a sztál­invárosi pártbizottság nevé­ben Mester Sándor elvtárs fo­gadta, majd a sztálinvárosi fia­­talok nevében három úttörő virágcsokorral üdvözölte. A kül­döttség ezután megtekintette­­a város filmszínházát, , rendelő­intézetét, épülő kultúrházát és lakóházait. A város hatalmas építkezései után a Vasmű épülő tűzállótég­l­agyárát, erőművét és a kokszoló­művet nézték meg. A küldött­ség tagjai nagy érdeklődéssel szemlélték a Vasmű építkezé­­seit, beszélgetést folytattak a Vasmű több kiváló dolgozójá­val.★ A Kínai Népköztársaság ha­­zánkban tartózkodó kulturális küldöttségének tagjai, Vej Csüe közoktatá­sügyi miniszterhelyet­tes vezetésével hétfőn látogatást tettek a­ Lenin Intézetben. A küldöttség megtekintette az in­tézetet és főként a­ marxizmus­­lenini­zmus tanszék mimikája iránt érdeklődött. Múzeummá avatták Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőházát Január 4-én múzeummá avat­ták Petőfi Sándor, a magyar nép halhatatlan forradalmi köl­tője szülőházát.­­ A történel­mi nevezetességű háziat a múlt rendszer annyira elhanyagolta, hogy a felszaba­dulás előtti, években az össze­omlás veszélye fenyegette. A felszabadulásnak kellett eljönni ahhoz, hogy Petőfi szülőháza, éppenúgy, mint művei, méltó megbecsülésben részesüljenek. Vasárnap már kora reggel színipompás népviseletbe öltö­zött dolgozó parasztok tömege állt a Petőfi-tér­v számú­ kis, nádfedeles ház előtt, amelyet Szemze Hézsön'' drapériával díszí­tettek fel. Az avatóünnepélyen a község dolgozóin kívül részt vettek a megyei pártbizottság és a ta­­nács, valamint a tömegszerve­­zetek képviselői, megjelent Kónya Lajos, a Magyar Írók Szövetsége főtitkára, Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költő, Devecseri Gábor költő és az írószövetség több más tagja. Megjelent még a Magyarorszá­gon tartózkodó Jiri Marek csehszlovák író is. Az ünnepséget a Himnusz hangjai vezették be, majd Fü­­löp Gyula, Kiskőrös járási ta­nácsának VB-elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután Sza­kíts Miklós, az Ifjúsági Szín­ház tagja elszavalta Petőfi: „Respublica” című versét, majd az írószövetség nevében Deve­­cseri Gábor tartotta meg az ünnepi avatóbeszédet. --------------------------------------------- ■ -----------------------------------------------------------------------------­ Nincs nagyobb öröm, mint jól vizsgázni Az elmúlt napokban min­den időnket az első vizsgára való készülődés töltötte be. Csoportunk a tanév kezdeté­től komoly munkát végzett, fegyelmezetten kihasználta a tanulási időt, így készült fel a vizsgákra. Folyamatos munkánk első gyümölcse a kémiavizsgán elért eredmé­nyünk: tankörünk 3,54-es átlagot ért el. Természetesen nem elégszünk meg ezzel s nem várjuk ölbetett kézzel a következő vizsgát. Sőt, az első vizsgán elért eredmények arra buzdítanak bennünket, hogy ezt a színvonalat ne csak megtartsuk, hanem túl is szárnyaljuk. Különösen szép eredményt ért el kémiavizsgán tancso­­portunk DISZ-felelőse, Po­­m­ázi elvtárs, aki újabb bizo­nyítékát adta annak, hogy méltó a vezetőtisztségre. Jól vizsgázott — többek között — Gonda János párt­bizalmi is. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy érdemes tanulni, becsü­letes munkát végezni, mert nincs nagyobb öröm szá­munkra, mint jól vizsgázni. De meg kell említenem Kertész Tibor hallgatót, aki viszont nem szerepelt úgy, mint azt tőle vártuk volna. Lukács elvtárs szintén gyen­­gén készült fel a vizsgára. A miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem G/110-es tanulókörének hallgatói. ★ A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem DISZ-bi­zottságának titkára jelenti: Egyetemünkön a vizsgák során legutóbb a követ­kező eredmények születtek: az elsőéves vegyészek egyes csoportja matemati­kából 4.05 -os vizsgaátlagot ért el. Az elsőéves biológia­­kémia-szakos hallgatók állat­tani vizsgáján 42 vizsgázó átlaga érte el a 4.1-et. Kiemel­kedően vizsgázott Kuczman Ferenc és Kicsák Mária. A budapesti ITK DISZ- bizottsága jelenti: Korunk vizsgaátlaga szom­batig bezárólag elérte a 3,96-ot. Koós Géza I. éves ma­­tematika-fizika-szakos hall­gató, Rákosi-ösztöndíjas DISZ alapszervezeti titkár példamu­tatóan szerepelt a vizsgákon: eddig minden tárgyból jeles eredményt ért el. ----------------—- -------------. A SZOT elnöksége táviratban követeli a Rosenberg-házaspár szabadonbocsátását A SZOT elnöksége az alábbi táv­­iratot intézte Truman elnökhöz: A magyar dolgozók nagy megdöbbenéssel és felháboro­dással értesültek arról, hogy Julius és Ethel Rosenberget összeesküvésről és kémkedésről szóló koholt vádak alapján ha­lálra ítélték. A tárgyalás le­folytat­á­s­­a megmutatta, hogy semmi bizonyítékuk erre vonat­­kozóan nincsen és nyilván­valóvá tette, hogy Rosen­berge­­­ket a béke melletti kiállásukért­­ és a haladó eszmék támogatá­sáért ítélték halálra. A magyar szervezett dolgozók a világ be­csületes, békeszerető emberei­nek tiltakozásához csatlakozva követelik Öntől, Elnök úr, hogy éljen felhatalmazásával, nyil­vánítsa a Rosenberg-házaspár elleni ítéletet érvénytelennek és bocsássa őket szabadon. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége 3 Holnap mindenki táncra perdül A prágai, budapesti és berlini világifjúsági találkozók felejthetetlen napjait kedi fel egy kultúrcs­oport történetén keresztül a „Holnap mindenki táncra perdül” című csehszlovák film. Bemutatója a január 8-án kezdődő csehszlovák filmhét egyik érdekes eseménye lesz.

Next