Szabad Ifjuság, 1953. április-június (4. évfolyam, 77-151. szám)

1953-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IV. ÉVFOLYAM 77. SZÁM Szerda, 1953 április 1­ÁRA 40 FILLÉR ­T­öbb fémet, vasat - ezt kéri a haza Ma kezdődik a fémgyűjtő hónap. Fiúk és lányok ■ei indulnak harcba, hogy biztosítsák kohászatunk nyersanyagát, az ócskavashulladékot. A fémgyűjtésnek immár hagyományai vannak ifjú­­'k körében. A traktor, amely most a tavaszi földet , talán éppen abból az anyagból készült, amelyet­­ a fiatalok gyűjtöttek, az épülő sztálinvárosi nagy­gigantikus vasalkatrészeiben, új gépekben, moto­­roan kaptuk vissza a tavalyi áldozatos munka gyű­jtését, az ócskavashulladékot. Hagyományai, sőt nagyszerű hagyományai vannak ná­­unk a­ fémgyűjtésnek. Emlékezetünkben élnek azok az ipari tanulók, akik tavaly egész éjszaka őrséget álltak az autóroncsnál, hogy reggel a gyűjtőhelyre szállíthas­sák. Emlékezünk a Csavarárugyár fiataljaira, akik a gyár régi pincéit kutatták fel, parasztfiatalokra, akik a falu határában heverő roncsokat, vasanyagot szállítot­tak el. A minisztertanács tavaly elismerését fejezte ki a fémgyűjtő hónap részvevőinek, elsősorban a diszisták­­nak, a fiataloknak. „A fémgyűjtő hónap során tettekben jutott kifejezésre — olvashatjuk a minisztertanács köz­leményében — a magyar dolgozó- és tanulóifjúság sze­ret­ete hazánk, a népi demokratikus Magyarország iránt.” S a fémgyűjtés — vallóban hazafiúi kötelességünk. Ötéves tervünknek ebben az esztendejében népgazdasá­gunk egyik fő feladata az alapanyagiparok, köztük a kohászat termelésének emelése. Márpedig a kohászat termelését emelni lehetetlen az ócskavas újabb ezer­tonnái nélkül. Tévedés lenne azt hinni, hogy azért kell gyűjteni az ócskavasat, mert hazánkban kevés vasat bányászunk. Nem­­ ócskavasra szükségünk lenne még akkor is, ha tízszer annyi vasat adnának bányáink, mert a kohászat technológiai előírásai megkövetelik, hogy ócskavassal is „tápláljuk” a kemencéket. Most, a fémgyűjtő hónap során, tehát ugyanúgy ötéves tervünkért, nagyszerű jövőnkért folyik a harc, mint egyébként a gépek mellett, az építőállványokon, vagy az F—4-es bányagépen. S ez szervezeteink szempontjából azt jelenti, hogy a fémgyűjtést nem lehet külön, más feladatainktól el­vonatkoztatva irányítaniuk. Ha a fiataloknak megma­gyarázzuk, hogy fémet gyűjteni és több gépet termelni egyaránt diszistákhoz, fiatalokhoz méltó, nagyszerű fel­adat, akkor ez idén is magasra csap majd a lelkesedés lángja, most is kiérdemelhetjük pártunk, kormányunk elismerését. S mi a legjobb mód arra, hogy a fiatalok valóban ezt érezzék? Az, ha a fémgyűjtők a rossz edényekben, autóroncsokban, hulladékanyagban nem csupán ócska­vasat látnak, hanem a későbbi traktort, motorkerékpárt, bányagépet. Szervezeteinknek szemléltető képekkel, szá­mokkal kell segíteniük a fiatalokat abban, hogy valótlan ezt lássák az ócskavasban. Íme néhány szám: Másfél tonna vasból 100 darab kerékpárt készít­hetünk, egy vagon vashulladékból négy darab traktor készül. Hat kilogramm rézből egy falusi ház villamosí­tásához szükséges huzalokat lehet készíteni. Tíz tonna vasból három darab esztergapadot­ gyárthatunk. Egy tonna vasból ezer darab ásó, száz kilogramm alumí­niumból 340 domb lábos készül és így tovább. Nem kétséges, hogy szervezeteink találkoznak majd olyan nézetekkel is: „nálunk már nem lehet gyűjteni, hiszen az eddigi gyűjtések során mindent összeszed­tünk...” Fel kell lépnünk e nézet ellen, elsősorban azért, mert ez nem igaz. Bármennyire lelkesen dolgoztunk is tavaly, azért még idén is találhatunk roncsokat, pincék­ben heverő vashulladékot. De ami ennél is lényegesebb: a vashulladék üzemeinkben s a háztartásokban is „újra termelődik”, a forgácsolásnál új hulladék keletkezik, s a lakásokban is használhatatlanná vált néhány vasból­­készült holmi. Van tehát vashulladék bőségesen, s raj­tunk áll; a mi munkánktól, lelkiismeretünktől függ, hogy ezek a „kincsek” odakerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: a kohókba. ’ Nem késlekedhetünk, minden nap számít, tehát már ma teljes erővel hozzá kell látnunk a fémgyűjtéshez. A tavalyi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a gyűjtést fellendíti az élénk és mind hevesebbé váló verseny. Helyes tehát, ha az üzemek, műhelyek fiataljai, és egyes brigádok már ma párosversenyre lépnek egymással a fémgyűjtési terv teljesítésére. A fémgyűjtőket­­ egész népünk szeretete övezi. Ezt fejezték ki a tavalyi kormánykitüntetések is. Idén ismét kapnak kitüntetéseket a fiatalok, s a helyiipari minisz­térium most elsőbben „kiváló fémgyűjtő” jelvényt is adományoz az arra érdemeseknek. Nem kétséges, hogy a Világiifjúsági Találkozó magyar küldötteinek meg­választásakor ifjúságunk figyelembe veszi majd azt is, ki hogyan állta meg a helyét a fémgyűjtő hónapban. A szocializmus építésének rohamcsapatává válni azt jelenti: minden területen diszistához méltóan dolgozni, minden feladatot ifjúi lelkesedéssel megoldani. Ezekkel a gondolatokkal szívünkben lássunk hozzá a fémgyűjtés nagy csatájához. Ifjúmunkások! A felszabadulási hét hátralévő napjaiban harcoljatok újabb munkasikerekért — alapozzátok meg e győzelmekkel a második negyedévi terv teljesítését! 1952-ben széntermelésünk 51 százalékát fejtettük korszerű ter­melési módszerrel. Ebben az évben ezt a számot már 90 szá­zalékra növeljük. Ebből 70 százalék lesz frontfejtés, 20­ szá­zalék gépesített kamrafejtés. ­ A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról Moszkva, 1953 március 31. (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertaná­csától és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságától. Az élelmiszerek és az iparcik­kek állami kiskereskedelmi árá­nak újabb leszállításáról. A Szovjetunió Minisztertaná­csai és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága elhatározta: I. Az élelmiszerek és iparcik­kek állami kiskereskedelmi árá­nak 1953 április 1-től kezdődő leszállítását a következő mérték­ben: kenyér, liszt és makaróni, rozskenyér, búzakenyér, zsem­lye, perec és más kenyér- és péksüteményfélék 10 százalék­kal; rozsliszt, búzaliszt, kukori­caliszt és egyéb liszt 10 száza­lékkal; makaróni, vékony és vastag metélttészták és más száraztésztafélék 10 százalék­kal; kása, rizs, babfélék és élelmi­­szerkoncentrátumok: köles, hajdinakása rizs, borsó és más kásafélék, valamint hü­velyesek 10 százalékkal; élelmi­­szerkoncentrátumok 10 száza­lékkal; gyümölcspép és zselé 15 százalékkal; gabona és takarmány: rozs, búza, zab, árpa és más gabonafélék, korpafélék, olaj­pogácsák, olajpogácsa-darafélék, takarmánykeverék, széna és szalma 10 százalékkal; hús és húskészítmények: marhahús, birkahús, sertéshús, baromfi, kolbász, virsli, szafa­­ládé, vagdalt hús, húskonzervek, húsos főzelékkonzervek és sza­­lonitás habkonzervek, valamint egyéb hústermékek 15 százalék­kal; hal és halkészítmények: hűtött, fagyasztott, sózott, füstölt hal, heringek és halkon­zervek átlagosan 10 százalék­kal; zsiradékok, tojás és fagylalt, vaj, ételzsír, margarin és nö­vényi olaj 10 százalékkal; majo­néz és egyéb mártás 10 száza­lékkal; tojás 10 százalékkal; fagylalt 10 százalékkal; burgonya, főzelékfélék és gyü­mölcsök: burgonya 50 százalékkal; cék­la 50 százalékkal; sárgarépa 50 százalékkal; friss káposzta és egyéb főzelékfélék 50 százalék­kal; savanyított káposzta 50 százalékkal; almák 50 százalék­kal; körték 50 százalékkal; szőlő 50 százalékkal; mandarin 50 százalékkal; narancs 50 száza­lékkal; citrom 50 százalékkal; gyümölcskonzervek 25 száza­lékkal; szárított főzelékfélék 25 százalékkal; szárított gyümölcs és dió 20 százalékkal; cukor, édesipari- és csemege­­árak: kristály- és finomított cukor 10 százalékkal; karamell, cu­korka, csokoládé, teasütemény, ostya, keksz, torta, cukrászsüte­mény, mézeskalács, kétszersül­­tek és egyéb édesipari készítmé­nyek 10 százalékkal; befőtt, dzsem és gyümölcsíz 10 száza­lékkal; levelestea átlagosan 20 százalékkal; babkávé és kakaó 20 százalékkal; vitaminok 10 százalékkal; durvasó 30 száza­lékkal; csomagolatlan őrölt só 20 százalékkal, csomagolt só 10 százalékkal; vodka, likőrök, bor és sör, vodka 11 százalékkal; likőrök, gyümölcspálinkák, párlatok, gyümölcsborok, konyakok és szovjet pezsgő 15 százalékkal; sör 15 százalékkal; bor 5 szá­zalékkal; szövetek: karton, szatén, sifon és egyéb gyapotszövet 15 százalékkal; hernyó selyem szí­­vet 15 százalék­kal; fésüsgyapjú, finomgyapjú és egyéb gyapjú és félgyapjú­szövetek 5 százalékkal; lenszö­vetek 8 százalékkal; készruha, kötöttáru, kalapok és sapkák, ruhák, blúzok, fehérnemű és egyéb gyapot szö­vetből készült kern­ek előkészít­mények átlago­san 14 százalékkal, lenvászon­­ból készült ruhák, blúzok, fehér­nemű és egyéb konfekciókészít­mények átlagosan 7 százalékkal, hernyóselyemből készült ruhák, blúzok és egyéb kor­fekciókészít­­mények 12 százalékkal, kötött­árukészítmények átlagosan 5 százalékkal; harisnyák és zok­nik átlagosan 20 százalékkal; gyapot, selyem, félgyapjú­szövetből és durvaszövésű szö­vetből készült kalapok és sap­kák 10 százalékkal; nemez-, gyapjúkalapok és sapkák 15 százalékkal; szalmakalapok 10 százalékkal; szőrmekészítmények és irhák 7 százalékkal; róka- és sarkiróka-szőrmekészítmények 15 százalékkal; lábbelik: bőrcipő 8 százalékkal; gumi­talpú bőrcipő 10 százalékkal; bőrtalpú műbőr, textil- és ko­m­­bináltcipő 12 százalékkal; gu­mitalpú műbőr-, textil- és kombi­­náltcipő 20 százalékkal; hócipő és gumicsizma 10 százalékkal; sárcipő­ és egyéb gumicipő 15 százalékkal; nemezcsizma 5 szá­zalékkal ; divatáru, textil- és fém-divatáru és bőr­ből, valamint műbőrből készült divatáru átlagosan 10 százalék­kal; csipkeáruk és tüllfüggöny 10 százalékkal; varró-, varrógép- és egyéb tűfélék 20 százalék­kal; fonalak és fonaláruk 10 százalékkal; plasztikanyag-ké­­szítmények 10 százalékkal; fog­kefék, ruhakefék és egyéb kefe­áruk átlagosan 15 százalékkal; szappan, illatszer és kozmeti­kai, valamint dohánykészítmé­nyek: mosószappan 15 százalékkal; mosdószappan 20 százalékkal; parfümök, kölnivizek és egyéb illatszer és kozmetikai cikkek 10 százalékkal; finomabb fajtájú cigaretták 10 százalékkal; más­fajtájú cigaretták, valamint do­hányfélék 5 százalékkal; mahár­­ka 10 százalékkal; hangszer, papír, írószer és já­tékáru: hangszerek átlagosan 10 szá­zalékkal; írópapír, füzetek és egyéb papír, valamint karton­­papírkészítmények 10 százalék­kal; ceruzák, tollhegyek, toll­szárak és egyéb író-, valamint rajzszerek 15 százalékkal; töltő­tollak és csavarkrónok átlagosan 20 százalékkal; gumi-, celluloid- és fémjátékszerek, valamint egyéb játékszerek és fenyőfa­díszek 10 százalékkal; porcelán-, fajansz- és üvegké­­szítmények; porcelán- és fajanszáruk átla­gosan 15 százalékkal; üveg­lámpa áruk és minőségi préselt edény 20 százalékkal; minőségi fúvott üveg és háztartási edény, valamint tükör 10 százalékkal; háztartási áru, villanylámpák 25 százalékkal; villamos háztartási készülékek, villamoskészülékek és más vil­lamossági cikkek 15 százalék­kal; porszívók 25 százalékkal; „ZISZ-Moszkva” hűtőszekré­nyek és mosógépek 20 százalék­kal; bál­ák, fűrészek, fúrók, ko­vács-, lakatos-, asztalos- és más szerszámok 20 százalékkal; vil­lák, kaszák, sarlók és egyéb ki­sebb mezőgazdasági szerszámok 20 százalékkal; szekerek, kocsi­kerekek és egyéb kocsiszerszá­­mok 10 százalékkal; öntöttvas­­kályha 10 százalékkal; primér­­öntvényből készül alluminium­­edény, zománcozott vasedény, horganyzott vasedény, zománco­zott öntöttvasedény, sárgaréz­edények, rozsdamentes acél- és alpakkaedény 10 százalékkal; ónozott vasedény 30 százalék­kal; késáru 10 százalékkal; könnyírvasáru, húsdarálók, pet­­róleumfőzők, lámpák, lámpások és egyéb háztartási fémáruk 10 százalékkal; varrógépek 10 szá­zalékkal; bútor 5 százalékkal; gyári készítményű szőnyegek és szőnyegáruk 5 százalékkal; telj­es pehely­áruk 10 százalékkal; viaszosvászon, könyvkötővászon és kalikó 10 százalékkal; vatta és vazelin 8 százalékkal; ruha­festékek, háztartási szövetfesté­kek 20 százalékkal; építőanyag: pala- és puha tetőfedőanyag 20 százalékkal; ablaküveg 10 százalékkal; idomvas és tető­­bádog 10 százalékkal; építke­zési szögek 25 százalékkal; patikaszögek, cipész- és egyéb szögek 20 százalékkal; csapszö­gek, szegecsek, facsavarok, ke­rámiai lemezek, fémhálók, drót­áruk és fémcsövek 20 százalék­kal; cement 25 százalékkal; lak­kok, festékek és háztartási vegyszerek 10 százalékkal; egészségügyi-technikai felszere­lések 10 százalékkal; linoleum 15 százalékkal; tapéták 20 szá­zalékkal; gyógyszerek, valamint egész­­ségügyi és higiéniai készítmé­nyek; egészségügyi és higiéniai gumikészítmények 20 százalék­kal; gyógyszerek és egyéb egészségügyi, valamint higiéniai készítmények átlagosan 15 szá­zalékkal; gyufa, petróleum és benzin, gyufa 17 százalékkal; petró­leum 25 százalékkal; benzin és kenőolajak 25 százalékkal; kerékpárok, órák és egyéb iparcikkek, kerékpárok és kerékpáralkat­részek 10 százalékkal; személy­autó és motorkerékpár-gumikö­penyek és tömlők 10 százalék­kal; kerékpár gumiköpenyek és tömlők, valamint sportlabd­ák 20 százalékkal; korcsolyák 10 szá­zalékkal; sítalpak 15 százalék­kal; vadászfegyverek, szerelékek és lőszerek 15 százalékkal; va­dász- és horgászfelszerelések 10 százalékkal; karórák 5 száza­lékkal; zsebórák, fali- és egyéb órák 10 százalékkal. 2. Az éttermekben, étkezdék­ben és más közétkeztetési vál­lalatoknál fentieknek megfele­lően csökkenteni kell az árakat. (MTI) Rákosi elvtárs beszédeiből és írásaiból gyűjteményes kötet jelent meg „Ki ifjúságról" címmel . Április 4-re, hazánk felsza­badulásának évfordulójára az Ifjúsági Könyvkiadó díszes kivitelű gyűjteményes kötetet adott ki, amely „Az ifjúság­ról” címmel Rákosi elvtárs­nak az ifjúságról szóló be­szédeit, valamint beszédeinek és írásainak az ifjúságra vo­natkozó szemelvényeit tartal­mazza. A kötet három fejezetben közli Rákosi elvtárs beszé­deinek és írásainak az ifjú­sággal foglalkozó részleteit. A három fejezet címe a kö­vetkező: „A magyar ifjúság egységéért”, „Az ifjúság sze­repérő­l és az ifjúsági szövet­ség feladatairól a szocializ­mus épüésében”, és „Az ifjú­ság hazafias neveléséről”. A kötetben több olyan sze­melvény is szerepel, amely itt jelenik meg első ízben nyom­tatásban. Függelékként­ közti a kötet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek a DISZ-kongresszushoz intézett levelét.

Next