Szabad Ifjuság, 1953. április-június (4. évfolyam, 77-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

1953 június 28. Csaknem kétszázezer jegy fogyott el a mai repülőnapra Hatalmas érdeklődés előzi meg a DISZ és az MRSZ ren­dezésében ma sorra kerülő re­­pülőnapot. Az üzemek, az in­tézmények dolgozói közül csu­pán a Rákosi Mátyás Művekben 7000, a Földalatti Vasútnál 1000, a Lőrinci Fonóban 900, a Műegyetemen 3100, a Magyar Pamutban 1085, az Egyesült Izzóban 1350 jegy kelt el. A főváros és környékének ifjú­sága, a repülés iránt érdeklő­dők az utolsó jelentések sze­rint csaknem 200.000 jegyet vá­sároltak. A mai repülőna­p műsora dél­előtt 9 órakor kezdődik a feri­hegyi repülőtéren. A délelőtti kultúr és művészeti előadások után kerül sor a repülőbemuta­tóra, amely mintegy négy órás érdekes, izgalmas műsort ad. A műsorból különösen kiemelkedik a MÍG 15 típusú lökhajtásos repülőgépek egyéni és kötelék­repülése, öt fecsketípusú moto­rosgép repülése összekötözött szárnyakkal, a slalomrepülés, balonvadászat, a tömeges ejtő­ernyős ugrás és a repülőnap zárójelenete, amikor a motoros repülők Rákosi Mátyás elvtárs nevének kezdőbetűit repülik. A ma sorra ke­rülő repülőnap egyik részvevő­je, Berta Klára, alig négy éve ült először re­pülőgépbe. Szor­galmas tanulás­sal, odaadó mun­kával e rövid idő alatt is jól­­képzett pilótává vált: motoros­gépen, vitorlázó­­gépen egyaránt megállja a he­lyét. Ma délután vontató moto­rosgéppel ő húz­za a magasba Kerekes Adrien vitorlázó repü­lőt. A mai sportműsorból Atlétika: Bp. Haladu­s—Bp. Bástya, Mező­ utca, 15.30 óra. Bp. Dózsa—Bp. Vasas, Újpest. Vízművek-pálya, 16.30 óra. Béke-Kupa atlétikai versenyek. Evezés: A Bp. Honvéd evezős ver­senye, Margitsziget melletti pesti Dunaág, 10 óra. Kerékpár: A Szikra—Szabad Nép „Rózsa Ferenc*’ vándordíjas kerék­páros járőrversenye, gödöllői ország­út, 6 óra. — Kerékpáros pályaver­sen­y, Millenáris, 18 óra. Labdarúgás: Magyar válogatott lehret—B­ics-Kisku­n válogatott edző­­mérkőzés, Kecskemét, 17 óra. Motor: A Munkaerőtartalékok SE 24 W-áS'-' meg­bízh­atós-rigi autós -és motorkerékpáros versenye, Hősök­ tere, 14 óra. Repülés: Repülőnap a DISZ meg­alakulásának 3. évfordulója tisztele­tére, Ferihegyi -repülőtér, 9 .óra. Úszás: A Bp. Lokomotiv meghívá­sos úszóversenye. Sportuszoda, 18 óra. Utána vízilabda bajnoki mérkő­zések. Zuhifított­am erő, ragadós sárrá változtatta a tábor kes­keny útjain a földet. Hár­man, Szabó Mihály, Kis Illés és Pelle Béla honvédek beál­lítottak a parancsnok sátrá­ba. Jólesett végignézni ezen a három katonán. Úgy áll raj­tuk az egyenruha, akár ha rá­juk öntötték volna. Odakünn bokáig érő sár, de a csizmá­juk mégis ragyog. Miként csinálták , azt nem tudni, de nincs rajtuk egy szemernyi sártolt sem. Mindhárman egy faluból kerültek a hadseregbe. És itt, az alakulatnál arról ismerik őket, hogy jóban-nehézben hű­ségesen kitartanak egymás mellett. Együtt tanulnak, együtt örülnek, ha valamelyi­kük egészen kimagasló ered­ményt mutat fel a kiképzés­ben. Ha pedig baj van egyi­küknél , mindhárman meg­feszítik erejüket, hogy kiköszö­rüljék a csorbát. Mert volt már ilyen eset is. A múltko­riban Kis Illés a szokottnál gyengébben szerepelt a lőgya­­korlaton. Nem éppen rosszul — de nem kiválóan. „Azért nincs különösebb baj — mondta — legközelebb majd jobban megy a dolog ..Ha tudta volna előre, milyen szi­dást kap azért a néhány el­ejtett szóért barátaitól, bizo­nyára százszor is meggondol­ta volna, mielőtt kimondja. — Ez a baj —■ beszélt ne­ki Szabó Mihály — így is ké­szültél fel, hogy elég a jó eredmény is. Vagy talán azt hitted, öledbe hullik a kiváló értékelés? Inkább gyakorol­tál volna többet... Pelle nem szólt egy szót sem, hanem még aznap este karonfogta — és vitte gya­korolni, mondván, hogy „olyan szégyen lenne, ha lemaradnál mögöttünk, amit én nem tudnék elnézni...” Azóta elmúlt két hónap. Kis Illés neve ismét a kiválóak kö­zött szerepel. Most pedig ott állnak mindhárman a pa­rancsnok előtt. Pelle beszél a másik két katona nevében is . Azt szeretnénk megkér­dezni, hadnagy elvtárs, ho­gyan lehet jelentkezni tiszti iskolára? A hadnagy gondolkozott egy darabig, aztán visszakér­dezte: — Jól meggondolták? Élet­hivatást választani nem köny­­nyü dolog. Kis Illés válaszolt rá. — Szép ám a tiszti vállap, hadnagy elvtárs. Mi is sze­retnénk viselni... A hadnagy megadta a kért felvilágosítást, majd amikor elfelé készülődtek, ránevetett Kis Illésre. — A tiszti­vállapról pedig még beszélünk. Szóba si­került a dolog, vasárnap délelőtt. A hadnagy éppen befejezett egy sakk­játszmát, amikor Kis Illés — két kézre kapva a bátor­ságát — megkérdezte tőle, hogyan is értelmezte múlt­kor a szavait, mert mintha az érződött volna belőle, ho­gy ő nem érdemes az arany vállapok viselésére. — Nem, egyáltalán nem úgy értettem — mondta a hadnagy. — De ha valaki csak ezért választja ezt a hi­vatást — az nagyot téved. Tudja, ha a tisztekről beszél­nek nekem, mindig eszembe jut a régi világ, a régi had­sereg tisztje. Ugyan, mit dolgozott? Nem sokat.. Akár­­hová ment — az emberek idegennek érezték, nem ma­guk közül valónak, minthogy nem is volt az. Ha be­szállá­solták valamelyik faluban — ugyanúgy kiszolgáltatta ma­gát a lakossággal, mintha az egész falu népe a csicskása lett volna. Henye, léha éle­tet élt. ~~ Látja, én bizony annak idején el sem tudtam kép­zelni, mi dolga is lehet egy tisztnek? Igazában csak ak­kor értettem meg, amikor már felavattak. Vállamon ragyo­gott az arany vállpánt. Én is falusi ember vagyok, amikor otthon voltam szabadságon — a tiszti egyenruhában elő­ször — az is megállított, sok szerencsét kívánt, aki az­­ideig haragosom volt... Lu­kács Andrásnak hívják. Azt mondta: „Most aztán mutasd meg mit tudsz, mert ha szé­gyent vallasz, az az egész falunk szégyene. Tiszt lettél, légy igazi nevelője embereid­nek.” Úgy emlékezem a sza­vaira, mintha fél órával ez­előtt beszélt volna itt a sá­torban, pedig már harmadik esztendeje, hogy találkoz­tunk ... — Akkor azonban még nem sokat gondoltam azzal, amit mondott. Az egyenruha­­ jól állt rajtam, legjobban talán nekem tetszett. Örültem, hogy mindenki — ismerős, isme­retlen — olyan szíves hoz­zám. Pedig ez a kedvesség személy szerint nem is nekem szólt, hanem a néphadsereg katonájának. A nép tisztjé­nek, akire sok-sok ember ne­velését bízták, akinek az a dolga, hogy igazi embert, jó hazafit faragjon a katonáiból. A parancsnok munkája pe­dig nem olyan egyszerű, mint ahogy sokan elképzelik. Nemcsak az a dolga, hogy fogadja az alacsonyabb rend­fokozatnak tiszteletadását. Ré­gen nagyjából elég volt, ha ennyit tudott a tiszt, csak úri csemete legyen. Dehát ösz­­sze lehet-e hasonlítani a ma tisztjét a régivel? Ugy­e, hogy nem. Tiszt.­ Amikor az ember kimondja ezt a szót, egész embert lát maga előtt, aki­nek helyén a szíve és az esze is. Aki, ha kell, éjjel­nappal kész dolgozni, harcol­ni, hogy katonái megfeleljenek a követelményeknek, megta­nulják a katonai mesterség minden csinját-binját, a haza megvédésének tudományát. A hadnascy u­gyanitinak kele­­melegedett a beszédbe. Észre sem vette, hogy már majdnem valamennyi kato­nája odagyűlt köréje, lesik a szavait, csendben hallgatják, nagy-nagy figyelemmel. — Egyre inkább kezdtem megérteni a szívemmel is, milyen hatalmas felelősség­gel tartozom én a mi népünk­nek. Attól kezdve másképpen néztem a vállamon ragyogó aranyos pántokra, arany csillagjaimra. Úgy tekintettem rájuk, mint amelyek rengeteg kötelességet rónak rám. És azért van olyan becsületük a dolgos emberek e­őtt, mert bizonyosak abban, hogy a tulajdonosuk szívvel-l­élekkel igyekszik megtenni mindent, hogy jó munkával, kiváló eredményekkel viszonozza a megbecsülést, amiben része van. A tisztnek legfontosabb kötelessége, hogy győzni tudó katonákat neveljen. Erre pe­dig csak az a tiszt képes, aki­nek minden cselekedete, min­den tette a jót, a helyeset példázza harcosai előtt. Mi­lyen emberek válnak a kato­nákból? Ez a tiszttől függ. Példamutató harcosokat, csak példamutató parancsnok ké­pes nevelni. — Ilyen példát mutatni, türelmesen, gondosan nevelni a katonákat, nyesegetni rossz tulajdonságaikat, mint a jó kertész — nem egyszerű és egyáltalán nem kis feladat. A tiszt munkája nehéz, egész embert kívánó, igazi férfi­munka. Az, aki nem él benne, talán el sem tudja képzel­ni, milyen jó érzés látni azt, hogy hogyan fej­ődnek az em­ber keze alatt a harcosok. Mint gyarapszanak tudásban, erőben, hogyan vetkezik le rossz tulajdonságaikat, erősí­tik a jókat. Amikor ezt lát­ja a tiszt, megtelik a szíve szeretettel, jóleső érzéssel. — Igen, ezek az én katonáim. Harcosok, akiket én nevel­tem igazi emberekké. Harco­sok, akikre büszke lehet a családjuk otthon, a falujuk, vagy üzemük, amelyik a had­seregbe küldte őket, hogy megtanulják a haza védelmét. Ilyenkor aztán elfelejti az ember még azt is, hogy meny­nyi fáradság, mennyi vesződ­­ség, mennyi türelem kel­lett ahhoz, hogy idáig jussanak, így van ez, Kis elvtárs. Ezt is látni kell, amikor arra az elhatározásra jut valaki, hogy tiszti iskolára jelentkezik ... A körbemáll* Irofoon­ a Kis Illésre néztek, mintegy választ várva tőle. Ő meg zavarában egyik lábáról a másikra állt és amikor meg­szólalt, halkan, szaggatottan beszélt, de a csendben min­denki meghallotta, amit mon­dott. — Én sem egészen úgy képzeltem, hadnagy elvtárs, ahogy akkor a sátorban mondtam ... Igaz, hogy a tiszti hivatás nehéz kötelezett­ségeket ró az emberre. Ne­héz munka ... Tudjuk, hi­szen látjuk, hogyan dolgoznak a mi tisztjeink... De éppen ez a szép benne... Az, hogy igazi férfimunka .. . A katonák egy része csend­ben széjjeloszlott. Ki a vidám­parkba ment, ki leült a kult­úr­park padjaira, olvasni kez­dett. Sokan maradtak a had­nagy körül. A tiszt szívesen válaszolt a hozzáintézett kér­désekre. Arról kérdezgették, hogyan mehetnének tiszti is­kolára ők is... Zalka Miklós „IGAZI FÉRFIMUNKA.. Magyar művészek utaztak Prágába Június 15-től július 5-ig ren­dezik meg a Csehszlovák Köz­társaság fővárosában, Prágában a „Prágai tavasz" nemzetközi zenei fesztivált. Az ünnepi já­tékokon magyar művészek is résztvesznek. Az elmúlt napok­ban Prágába utazott Fischer An­nie, Svéd Sándor Kossuth-díja­­sok, a Magyar Népköztársaság kiváló művészei, Mátyás Mária Kossuth díjas, valamint Csinády Dóra­ és Fülöp Viktor. Művé­szeink Prágán kívül más nagy­városokban is fellépnek.­ ­ A SPORT HÍREI Körmöczi Zsuzsi a wimbledoni nemzetközi teniszverseny szom­bati versenynapján újabb értékes győzelmet aratott. Az angol Fletcher elleni győzelmével be­került a legjobb nyolc közé. A vegyespárosban továbbjutott a Ja­ne­só—Peterdy-pár is. Az As­­bóth—Bujtor kettős a férfipáros­ban vereséget szenvedett. A szovjet kosárlabda váloga­tott belgiumi vendégszereplése során Brüsszelben 73:50 arány­ban le­győzte a Brabant csapatát. A belga sajtó megalapítja, hogy a szovjet játékosok a ko­sárlabdázás magasiskoláját mu­tatták be. A vízilabdába­jnokóság során szombaton a szolnoki Dózsa 4:3 (1:2) arányban legyőzte a Bp. Dózsa együttesét. 1 SAKK Rovatvezető: Floriin Tibar nemzetközi mester 20. feladvány NAGY ÖDÖN Győri Sakkor versenye. 1. díj a bcdelph Világos indul és a 2. lépésben mattot ad. Megfejtése 4 pont. Megfejtési határidő: július 11. Megfejtések: A 16. feladvány (Boros) megfejtése: 1. Hf4.e2! A témaváltozatok: 1 .. . . Fc5 2. Hc3; 1___ Bc5 2. Hd6; 1.......... Hg4 2. Heg.1. és 1.......... Hf3 2. Hfg3: a világos huszárok fino­man indokolt lekötő mattjait mu­tatják be. Különösen érdekes a g3 mezőn előálló két matt indo­kolása. A c5 mezőn Grimshaw­­önvonalzárás. Megfejtési versenyünk május havi győztesei: Huszár Ferenc, Szeged, Plecskó Zoltán, Zalaeger­­szeg, Perlaki István, Diósgyőr, Ragó Valéria, Kocsér 42 ponttal Ezeknek a fejtőinknek külön gra­tulálunk, mert elsőnek kerültek másodszor a létra élére és eddig valamennyi feladványunkat he­lyesen fejtették meg! Szentirmai Béla, Hajdúböszörmény 41 pontot, Riczó Lajos Varbó 40 pontot, Arnold Csaba, Debrecen, Mada­rász László, Debrecen, Pozsár Endre, Téglás, Sümegi László Budapest és Szabó Tibor, Debre­cen 39 pontot értek el. Arnold, Madarász és Szabó festőink ugyancsak másodszor „mászták meg*’ a létrát. Fenti festőink sakk könyvjutalomban részesül­nek, pontjaikat, elvesztik, a létra megmászását újra kezdhetik. Raj­tuk kívül buzdításul sorshúzás útján könyvjutalomban részesül­nek (pontjaik megtartása mellett): Antáni László, Mezőkövesd, Bor­sodi Lajos Biharkeresztes, Gom­bás Mária, Budapest. Haraszkó József, Gáva és Pipó Sándor, Székesfehérvár. Állandó megfejtési versenyünk létrarendszerű. Havonta a leg­több pontszámot elért festők könyvjutalomban részesülnek. Ek­kor pontjaikat elvesztik és a lét­ra ,,megmászását” újra kezdhe­tik. Így szorgalmas fejtéssel előbb-utóbb mindenki az élre ke­rülhet. Ezenkívül buzdításul ha­vonta sorsolás útján is osztunk ki jutalmakat. Ezek a fejtők pont­jaikat megtartják. Megfejtések szerkesztőségünk címére külden­dők ..Sakkrovat” jelzéssel. Egy levelezőlapon egyszerre két fel­advány megfejtése is beküldhető. Kétlépéses feladványnál elég vi­lágos első lépésének, az ú. n. kulcslépésnek beküldése. Minél nagyobb számban vegyenek részt a fiatalok a hazai VIT-versenyeken­ A fiatalok szízezrei V­ilág­szerte örömmel készülnek a bukaresti IV. Világifjúsági Ta­lálkozóra, amelyre a sportoló ifjúság is a legjobbjait küldi. A magyar ifjúság is nagy lelkese­déssel fogad:a­­ DISZ KV és az OTSB felhívását arra, hogy a VIT tiszteletére szerezzék meg az MHK-jelvényt, vagy az ismétlőpróba jelvényét. A nyír­egyházi járás, a mezőtúri Béke tsz, a budapesti X. kerület el­határozása mutatja, hogy bizott­ságaink, alapszervezeteink — a sportszervekkel együtt — meg­értették ennek jelentőségét és csatlakoztak a nemes sportküz­delmekhez. A hajdúmegyei DISZ-bizott­­ság a VIT hazai sportversenyek sikeres lebonyolítására a já­rási bizottságok mellett három­tagú VIT sportbizottságot szer­vezett. A sportbizottságok fel­adata, hogy irányítsák, ellen­őrizzék és segítsék ezeket a sportversenyeket, mozgósítsák a fiatalok ezreit az MH- ra. A hajdúmegyei VIT sportbizottság jó munkájának máris egyik eredménye, hogy a „40 város atlétikai postaversenyének” első fordulóján Debrecen város területén 13.228 fiatal kapcso­lódott be a versenybe. Itt gon­dolnak már arra is, hogy a VIT sportversenyek keretében sorra kerülő „Szabad Ifjúság uszo­dák közötti postaversenyét*" hét helyen előkészítsék és július 19-én a verseny első fordulóján a fiatalok ezreit kapcsolják be a versenybe. Helyes kezdeményezés történt Fejér megyében, ahol az MHK próbák zavartalan lebonyolítá­sára kezdeményezték, hogy a fiatalok társadalmi munkával hozzák rendbe az MHK-akadály­­pályákat, illetve, ahol még nincs, ott építsék fel. Szolnok megye DISZ-bizottsága is komoly fel­világosító, nevelő munkát vég­zett. Előadásokon, s­ajtón ke­resztül többször felhívták a fia­talok figyelmét ezekre a VIT sportversenyekre. A kisújszállási Ady tszcs ifjúsági nagygyűlésén hangsúlyozták a sportversenyek jelentőségét, mint­­ fiatalok helytállását a béke megvédésé­ben. De az elért eredmények mel­lett még általános hanyosság az, hogy számtalan helyen a fa­latok nem tudnak a VIT hazai sportversenyekről. Ennek az az oka, hogy a bizottságok és alap­szervezetek többsége nem juttat­ta le a fiatalokhoz a „Szerezd meg az MHK-jelvényt a VIT tiszteletére” jelszavát. Az elsőrendű és a legfonto­sabb feladat tehát az, hogy bi­zottságaink alapszervezeteink a legsürgősebben világosítsanak fel minden fiatalt arról, hogy a Világifjúsági Találkozó tiszte­l­­tére hazánkban széleskörű VTT- verseny kezdődött, amelynek az MHK-jelvény megszerzése a cél­ja. Előadásokon, röpgyűléseiken ismeressék a DISZ­KV és az OTSB határozatát, hogy vala­­mennyi diszista fiatal ismerje a sportversenyek kiírását és azokba kapcsolódjon be. Bzottságaink, alapszerveze­­teink — közösen a sportszerve­zetekkel, illetve sportkörökkel —•• készítsenek tervet arról, ho­gyan fogják bevonni, mozgósí­tani a fiatalokét a versenyekre, az MHK-próbázásokra, az egyesületi szpartakiád hátralévő versenyeire. A legközelebbi VIT hazai sportv­erseny „a Szabad Ifjúság uszodák közötti postaversenye”, amelynek első fordulója július 19-én lesz. Erre a versenyre bi­­zottságaink a sportkörökkel együtt készítsék fel a fiatalokat, tartsanak többször edzéseket. Bizottságaink kezdeményezték, hogy minden spormegmozd­u­­lás, sportesemény a VIT szel­e­­mében történjék és ne csak a sportoló fiatalokat mozgósítsák a sporteseményekre, hanem azo­kat is, akik még add­g nem sportoltak, hogy minél több fia­talnak mellén ott ragyogjon az MHK-jelvény. A bukaresti IV. Világifjúsági Találkozó­n még öt hét van hát­ra. Ezt , időt bizottságaink, a sportkörökkel, sportszervezetek­kel használják fel, hogy a fia­talok tízezrei atlétizáljanak, ússzanak, kerékpározzanak, sportoljanak. Petelei Zoltán, DÍSZ KV sport- és katonai osztályának munkatársa SZABAD IFJÚSÁG, a DISZ Központi Vezetőségének lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség Bp., VIII., Gyulai Pál utca 14 T. 141 422. Az előfizetők ügyeit vidéken a postahiv­­atok Buddapesten * kézbesítő Rökk Sz­árd-u 6. T. 130-400. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, I - V e’nfizetés- fi *0 Ft Sz?kva T.apnyórn^o y v •• Bp., VIII., V:Mtg T

Next