Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)
1954-04-01 / 77. szám
'.jn'iinfiwmw it.1. ■ ' . i v _^x. i* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA V. ÉVFOLYAM 77. SZÁM Csütörtök, 1951 április 1 ÁRA 40 FILLÉR MM/ MOZGALOM Ifjúságunk megtanult országos méretekben gondolkodni. Nem a gyűlések országos politikai beszámolói mutatják ezt elsősorban, hanem a tettek. A kongresszusi versenyben három olyan kezdeményezést indítottak el a diszisták, amelyek mindennél ékesebben bizonyítják, hogy az ifjúság láthatára, gondolatainak szárnyalása országos méretűvé nőtt. Mint ismeretes, néhány hete a Villamosgép- és Kábelgyár DISZ-szervezete az energiával való takarékoskodás nagy mozgalmát kezdeményezte, az Ózdi Kohászati Üzemek Pázmány DISZ-brigádja a hengerészeket, a pécsbányai Széchenyi-akna Jelenszki DISZ-brigádja pedig a frontbrigádokat szólította versenyre. Szembetűnő és semmiképpen sem tekinthető véletlennek, hogy e három kezdeményezés népgazdaságunk három rendkívül fontos területét érinti. Közismert, hogy a nép jólétének emeléséhez több szénre, hengerelt árura és elegendő mennyiségű energiára van szükség, hiszen ettől függ, milyen gyors ütemben készíthetünk mezőgazdasági gépeket, közszükségleti cikkeket, mert a szén, az acél és a villamosenergia olyan szerepet tölt be az iparban, mint az éltető oxigén az emberi szervezetben. S mindezt tetézi, hogy e három alapanyag gyártásában gondjaink, bajaink voltak, s bizonyos mértékig vannak ma is. Munkásifjúságunk az elmúlt esztendőkben már tömérdek kezdeményezéssel, ötlettel segítette a haza gyarapodását. A kongresszusi verseny új, fényes lapot jelent e kezdeményezések történetében. Újat jelent elsősorban azért, mert országraszólóan fontos, népgazdaságunk alapjait érintő kezdeményezésekről van szó, mert összpontosított „előrenyomulás” ez a kormányprogramra megvalósításának nagy csatájában. S éppen ebben van e három kezdeményezés nagy ereje, éppen ezért nem szabad engednünk, hogy a lelkesedés, amely részvevőiket fűti, szalmalángként ellobbanjon. S erre azért nem árt emlékeztetnünk, mert sok fontos kezdeményezés jutott már hasonló sorsra. Vájjon nem természetes-e, hogy ezután is állandóan szükség van több szénre, hengerelt árura, az energiával való takarékoskodásra? Sz,*?rvezeteink úgy tehetik maradandóvá e mozgalmakat, ha szüntelenül emlékeztetik a fiatalokat arra, hogy ezek mennyire fontosak népgazdaságunk számára. E kezdeményezéseknek van egy olyan érdekes és tanulságos vonása is, amely valamennyi iparág fiataljai számára elgondolkoztató. Az ózdi Pázmány-brigádot és a pécsbányai Jelenszki-brigádot nem diszisták, hanem idős, tapasztalt elvtársak vezetik. S a két brigád nagy teljesítményei, sikerei ragyogó példái annak, milyen sokat jelent, ha a diszisták fiatalos lelkesedése az idősebbek tapasztalatával párosul. A három kezdeményezés másik nagy tanulsága, amely ugyancsak minden iparág, sőt minden üzem, műhely fiataljaira vonatkozik, elsősorban ott segítsünk, oda összpontosítsuk erőinket, ahol a legnagyobb szükség van rá. Iparunk a zord téli időjárás, az áramellátási zavarok és egyéb okok miatt januárban, februárban elmaradt a terv teljesítésével. Ahhoz, hogy ezt az elmaradást mielőbb behozzuk, az iparágak, gyárak és üzemrészek sajátosan gyenge pontjai ellen kell támadást indítanunk. A kohászatban például a kokszellátás okoz sok gondot. Itt a diszistáknak a fajlagos kokszfelhasználás csökkentéséhez kell segítséget nyújtaniuk. Egyhelyütt a selejt csökkentése, másutt — különösen a textiliparban — a minőség javítása okoz sok fejtörést az ipar vezetőinek, s a diszistáknak itt kell latbavetniök ötletességüket, kezdeményezőkészségüket. Ehhez azonban arra van szükség, hogy minden DISZ- bizottság és alapszervezeti vezetőség jól ismerje és szívén viselje üzemének, műhelyének gondjait. S ebből következik a kezdeményezések harmadik tanulsága. Az áramtakarékossági mozgalom azért terjedhetett el rövid idő alatt olyan szélesen, mert a DISZ-szervezetek csaknem mindenütt a műszaki vezetőkkel szorosan együttműködve irányították és szervezték. Természetes, hogy a gyár gazdái, műszaki parancsnokai ismerik legjobban a tennivalókat, s ezért kell továbbra is ápolnunk a DISZ- szervezetek és a műszaki vezetők együttműködését. Tanuljunk a kongresszusi verseny kezdeményezéseiből hazaszeretetet, a haza iránti felelősséget — ez a legöbb tanulsága a diszisták három mozgalmának. fák hetére készülnek a szabolcsi fiatalok zabolcs megye DISZ-fiataljai itörői nagy lelkesedéssel kének a fák hetére. Sorra küld leveleket a járási és a me- DISZ-bizottságokhoz, ameben a felkészülésekről és dásokról számolnak be, legelők és parkok fásítását rozzák el. A homokos terűre facsemetéket ültetnek, Ivarsány, Aranyosapáti, oda. Tiszaszalka, Vásárosány és több más tiszamenti tg DISZ-szervezete nyárradíszíti az utcák szegélyeit, községben brigádokat szerk. Ezek az erdőt járják, ín rendszertelenül kikelt csemetét kiásnak és az arra alkalmasakat parkosításra használják fel Több járás diszistái az úttörőkkel közösen készítik elő az ültetéshez szükséges gödröket. A megye valamennyi DISZ-szervezete felajánlotta, hogy a május 1-i fásítási határidő helyett április 12-re, a fásítási hét alatt, minden csemetét elültetnek. A fiatalok és az úttörők munkája nem szűnik meg, a csemeték elültetésével. ígéretet tettek arra is, hogy a fiatal fákat gondosan ápolják és megvédik a kártevőktől. A minisztertanács határozata fémgyűjtő hónap szervezésére A minisztertanács határozatot hozott április 5-től május 5-ig tartó fémgyűjtő hónap szervezésére. A kampány megszervezésével a minisztertanács a kohó- és gépipari minisztert bízta meg. A fémgyűjtést minden üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezetben és lakóházban, városban és községben egyaránt meg kell szervezni. A fémgyűjtő hónap tartama alatt az összes üzemekben „gyártakarítást” kell rendezni és a feltárt hulladékot a begyűjtő vállalatok rendelkezésére kell bocsátani. A házkezelőségek és házfelügyelők gondoskodjanak a lakóházak közös helyiségeiben található hulladékok felkutatásáról és átadásáról. A minisztertanács figyelmeztette a gyűjtést lebonyolító szervek vezetőit: gondoskodjanak arról, hogy a kampány során a gyűjtők a lakosságot ne zaklassák. Utasította a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy nyújtsanak támogatást a begyűjtő vállalatoknak és szövetkezeteknek. A határozat gondoskodik arról is, hogy a gyűjtésben legjobb eredményt elérőket kormánykitüntetéssel, illetve a ..kiváló fémgyűjtő-jelvénnyel tüntessék ki, vagy pénzjutalomban részesítsék. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket, elsősorban a DISZ-t és a szakszervezeteket, hogy munkájukkal segítsék elő a gyűjtés sikerét. Felhívja az ifjúmunkásokat, ipari tanulókat, parasztfiatalokat, a tanulóifjúságot és az úttörőket, hogy a gyűjtésben való részvételükkel járuljanak hozzá az 1954. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításához. Országszerte megünneplik felszabadulásunk 9. évfordulóját Április 3-án délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeznek a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök gellérthegyi, szabadságtéri és a Kossuth Tüzértiszti Iskola előtti emlékműveinél. Ugyanebben az időpontban megkoszorúzzák a többi budapesti szovjet hősi emlékművet és a szovjet harcosok sírjait is. A hősi emlékműveknél és Sztálin elvtárs szobránál április 3-án és 4-én díszőrséget állnak. Este a Magyar Állami Operaházban a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa díszünnepséget rendez. Az ünnepségen Apró Antal elvtárs, a minisztertanács elnökhelyettese, az MDP politikai bizottságának tagja mond ünnepi beszédet. Ugyancsak április 3-án Budapest valamennyi kerületében és a megyeszékhelyeken a pártbizottságok és a tanácsok rendezésében ünnepi esteket tartanak. Ünnepségek lesznek az üzemekben, hivatalokban, az általános-, közép- és főiskoláikon, egyetemeken is. Délután a főváros számos pontján térzene lesz. Este a gellérthegyi Citadellánál ünnepélyesen felvonják április 4 zászlaját. A zászlófelvonáshoz fáklyás DISZ-fiatalok vonulnak fel. Április 4-én reggel 9 órakor kerül sor néphadseregünk nagyszabású szemléjére a budapesti Sztálin-téren. Első ízben vesznek részt a szemlén a II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola növendékei. Este a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a minisztertanács fogadást ad az országgyűlés épületében. Budapesten és vidéken egyaránt számos kultúrelőadást, gyermekműsort, filmvetítést rendeznek ezen a napon. Este a Népstadionban ad műsort a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese. Este 7 órai kezdettel utcabál lesz a Sztálin-téren. Ugyanebben az időben a főváros kerületeiben utcabálokra, sok kultúrotthonban műsoros-táncos ünnepségekre kerül sor. A felszabadulási ünnepségek sorozatát este 10 órakor ünnepi tűzijáték zárja be. ★ Április 4-én, a felszabadulás ünnepén a tejboltok, tejet árusító élelmiszerüzletek, cukorkaboltok és a vendéglátóipari üzletek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint tartanak nyitva. Április 4-én az összes iparcikkeket árusító boltok, továbbá a csarnokok és a piacok zárva lesznek. Vidéken az üzletek nyitvatartását a megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya a fentiek figyelembevételével állapítja meg. (MTI)★ A Budapesti Városi Tanács Közlekedési Igazgatósága közli, hogy április 2-án pénteken az április 14-i ünnepségekkel kapcsolatos előkészületek miatt közlekedési korlátozásokat léptetnek életbe. Reggel 6 és 9 óra között zárt terület lesz a Vágány-utca, Dózsa György-út, Rudas László-utca, Lenin-körút, Rákóczi-út, Thököly-út, Hungária-körút által határolt terület. A zárt területnek a Szinyei-Merseutca, Rottenbiller-utca és Lenin-körút áttal határolt részére csak azok a járművek hajthatnak be, amelyeknek telephelye e területen van, vagy amelyeknek a közellátás és az üzemek áruellátása érdekében kell behajtaniuk. A zárt terület belső részén a Szinyei-Merse-utca—Rottenbiller utca_ vonalától a Sztálin-tér felé eső részében mindennemű járműforgalom tilos. Híd, amely alatt most készül a „folyó" A Vízműépítő Vállalat dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a tiszalöki vízmű építkezésénél 1 millió 560 ezer forinttal túlteljesítik előirányzatukat. Előreláthatólag április másodikáig teljesítik fogadalmukat. Képünkön: hatalmas kotrók emelik ki a földet a főcsatorna előre elkészített hídja alól (Magyar Fotó : Hoflenzer Béla felvétele) A DIÁKÉLETBŐL Kossuth Lajos iskolája Hat éven át tanult Kossuth Lajos a sátoraljaújhelyi gimnáziumban, ezer emlék fűződik itt nevéhez. Tanárok és diákok éveken át bányászták elő a Kossuth-emlékeket, hogy ereklyeként megőrizzék iskolájuk forradalmi hagyományait. Vaskos kötetben lapozunk. A címe: Anyakönyv. Pecsétes lapja arról tanúskodik, hogy az 1810-es évben „Kossuth Lajos diák a rendes tanulók közé beirattatott”. A kutatások nyomán megtalálták azt is, melyik osztályban töltötte délelőttjéit, melyik padban tanult Kossuth. Így emelkedett megtisztelő címmé: „Kossuth osztálya”. A negyedévi osztályzó konferenciák döntenek arról, melyik osztály méltó leginkább arra, hogy a nevezetes terembe költözzék. Az elmúlt évben mind a négy alkalommal az I/b leányosztály tanult Kossuth osztályában, az idén az első negyedévet a II/c osztály töltötte itt, azóta pedig a IV/b osztály viseli a „Kossuth osztálya” címet és minden jel arra mutat, hogy év végéig ebben az osztályban is maradnak. Nem könnyű dolog megőrizni a nagy kitüntetést. Ám a IV/b osztály nem igen szokott ahhoz, hogy a könnyebbik utat válassza. Amikor az osztályba költöztek, Kossuthnak ezt a ma is buzdító jelmondatát választották maguknak: „Menni kell, menni előre, aki nem megyen, eltiportatik.” A Kossuth-osztálynak minden adottsága megvan ennek a célnak az eléréséhez. Olyan fiatalok tanulnak a IV/b-ben, akik már eddig is számtalanszor bizonyságot tettek tudásukról, akaraterejükről. Az első padban, a Kossuth-padban Rusznák Miklós ül, aki végig kitűnő eredménnyel tanult négy éven át. A másik hely a padban még betöltetlen, de az esélyesek: Király Erzsébet, Soltész Pál, Keller Erzsébet — és sorolhatnánk tovább — egyre közelebb jutnak ehhez a kitüntetéshez is. Az iskola fiataljaiban mélyen él Kossuth Lajos emléke. Rövid idő alatt nagy Kossuthkultusz fejlődött ki. Ennek a mozgalomnak a zászlóvivője a mindenkori Kossuth-osztály. A jó tanulmányi eredmények elérésben nagy szerepe van a DISZ-nek. Teljes győzelemig vitte a DISZ-szervezet a harcot a késések, fegyelmezetlenség ellen, iskolaszerte nem emlékeznek például arra, hogy valaki is elkésett volna az utóbbi időben. A diszisták érdeme az is, hogy türelmes munkával feltárják a még meglévő hibák okait. A félévi bizonyítványosztás után véleménykutatást rendeztek két kérdésben. Az egyik kérdés ez volt: mi okoz különösebb nehézséget a tanulásban? A másik: mennyi idő szükséges ahhoz, hogy egyik napról a másikra jól felkészülhessenek? Mindkét kérdésre tömérdek válasz jött. A válaszokat megtárgyalta az egész tanári kar is és olyan intézkedések születtek, amelyek elhárítják az akadályokat a tanulás útjából. Így éri el az iskola DISZ-szervezete, hogy valóban megtiszteltetéssé vallók DISZ-tagnak lenni. A fiatalok mélyen érzik ezt és egyre több eredményt érnek el. „Ha elkövetkeznek a tettek és áldozatok napjai, keljünk egymással versenyre a nemzetért” — írta Kossuth a múlt század derekán, s késői utódai, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium diszistái ezzel a jelmondattal kezdték meg az 1953—1954-es tanévet. Az azóta eltelt idő azt bizonyítja, hogy nem feledkeztek meg a nagy forradalmár évszázadot átélő, ma is időszerű szavairól. Helytállnak a tanulásban, amint erre Kossuth neve, példája és szava kötelezi őket Török András Szellemi öttusa .Az elmúlt év őszén, még októberben, érdekes verseny kezdődött iskolánkban szellemi öttusa néven. A versenyt azért indítottuk, mert meg akartuk szerettetni tanulóinkkal a magyar nyelvet, az orosz nyelvet, a matematikát,a műhelygyakorlatot és a sakkot. Volt egy másik célja is a versenynek. A középiskolás fiatalokban él a versengés szelleme, szeretnének ők is a versenyben élenjárókká válni, de mindezideig csak olyan versenyeket rendeztünk, amelyek mechanikusak voltak és nem töltötték be feladatukat. A szellemi öttusával most ezt a hiányt is pótoltak. A sakkverseny két csoportban, körmérkőzések formájában folyik. A kezdő sakkozók részére még a verseny előtt sakktanfolyamot indítottunk, amely különösen a lányok körében vált népszerűvé, akik közül eddig csak kevesen tudtak sakkozni. Az orosz versenyt február 14-én rendeztük meg. A feladat három részből állt. Diktált orosz szöveget kellett hiba nélkül leírni, és ismeretlen szöveget kellett magyarról oroszra, valamint oroszról magyarra fordítani. Mindkét eddig megtartott versenyszámban szép eredmények születtek. A sakkverseny két csoportjában Pazsitka László és Fodor Sándor lett az első. Orosz nyelvből a legjobb eredményt Török Csaba, Omadit Antal, Czopf Péter, Winkler Ferenc és Halmai László érték el. Rövidesen sor kerül a harmadik versenyszámra is. A magyar nyelvi feladat: első, második és harmadik évfolyamokbelieknek megadott, a negyedik évfolyambelieknek pedig választott irodalmi műről írásbeli dolgozat készítése. A matematikánál a feladatot évfolyamonként a szaktanár elvtársak állítják öszsze az elvégzett tananyag alapján. A versenyben az lesz a győztes, aki a feladványt a legrövidebb és a leglogikusabb módon oldja meg. A műhelyfeladatot gépész és villamos tagozatra szétbontva bonyolítjuk le. A szellemi öttusa segít fiataljainknak a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyben is és hozzájárult az egyre jobb tanulmányi eredmények kialakításához. Balotai Kálmán, a pécsi gépipari technikum • DISZ-titkára Ifjú micsurinisták öt esztendővel ezelőtt néhány diákkal elhatározták, hogy Micsurin-kertet létesítünk, amelyben termeszteni fogunk minden olyan növényt, amelyről az iskolában tanulunk. Az iskola mellett volt egy üres telek, amelyet törött cserepek, tégladarabok, szeméthulladékok borítottak. Ezen a silányhomokú talajon akartuk létrehozni az iskola virágzó Micsurin-kertjét. A következő évben már árvácskák, százszorszépek, petúniák virágzottak a telken. De hiába harcoltunk sikeresen a gyomnövények, a kártevő rovarok ellen, eredeti célunkat nem tudtuk valóra váltani. Nem számoltunk a kert nyári gondozásával, a növényenként változó agrotechnikával, a hatalmas tűzfal okozta beárnyékolással. Közben kis csapatunk tagjainak száma megnövekedett és elkeseredés helyett új célokat tűztünk magunk elé, megvalósíthatóbbakat. Ekkor kezdődött már-már híressé vált gyapotkertünk története. Bulgáriában jártam, s hoztam magammal néhány gyapotmagvat. Ebből olyan gyapotfajtát akartunk kikísérletezni, amely alkalmazkodik a magyar tájhoz, igénytelen, koránérő, betegségekkel szemben ellenálló és bőtermő. Fehér és színes gyapottal kísérleteztünk, megvizsgáltuk a tokot, a rekeszek számát, a magszőr csúcsi, középső, alsó részéről szedett magvak csirázóképességét, fejlődését. Minden tövet több szempontból figyeltünk meg s feljegyeztük megfigyeléseinket, így értük el, hogy ma már a minőség fokozására is gondolhatunk. A kövér talajt és az öntözést céltudatosan kerüljük, mert azt tapasztaltuk, hogy bár ezek a tényezők kedvezően hatnak a növekedésre, de az érést késleltetik. Minden talpalatnyi földet felhasználunk, még a gyapotsorok között is termesztünk bizonyos növényeket. Olyan érdeklődés még soha nem nyilvánult meg gyapotkertünk iránt, mint ezen a tavaszon. Sokan még otthon is végeznek kísérleteket. S mire nálunk is beérik majd a gyapot, bizonyos, hogy kevés boldogabb arcot lehet majd látni az ifjú micsurinistákénál. Potornyai János, a pesterzsébeti főgimnázium biológia-tanára