Szabad Ifjuság, 1955. január-március (6. évfolyam, 1-76. szám)
1955-03-16 / 63. szám
KIOSZTOTTÁK AZ 1955. ÉVI KOSSUTH-DÍJAKAT Március 15-én délután — immár nyolcadszor — osztották ki az 1848—49-es szabadságharc és forradalom centenáris éve fordulója alkalmából alapított Kossuth-díjakat. Az országház kupolacsarnokában megtartott ünnepségen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Hidas István, Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, valamint közéletünk számos más , személyisége. Dobi István ünnepi beszédében hangsúlyozta: a kiosztásra kerülő és az eddiginél magasabb összegű Kossuth-díjak nagy száma ismételten bizonyítja, hogy az alkotó munkának ilyen mértékű kibontakozása, megbecsülése csak olyan szabad országoiban lehetséges, mint ami hazánk. Évről évre nő a kiváló ered-mények elismeréseképpen Kossuth-díjban részesültek száma. Kívánom — mondotta — hogy ez az elismerés mind az új, mind a régi Kossuth-díjasok számára további munkasikerek forrása legyen. Dobi István ezután átnyújtotta a Kossuth-díjakat. A Minisztertanács határozatát Németh Gyula Kossuth-díjas akadémikus ismertette. A kitüntetett tudósok nevében Lukács György akadémikus, az irodalom és művészet kitüntetett dolgozói nevében Bölöni György író, s a termelés kitüntetett dolgozói nevében Ruffli Lajos csapatvezető vájár mondott köszönetet pártunknak és kormányunknak. Megfogadták: további munkásságukkal még fokozottabban vesznek részt népünknek a szocializmusért s a békéért vívott harcában. Az ünnepség után a párt és az állam vezetői hosszasan elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal. 1. A tudományok, találmányok, újítások, a termelőmunka módszereinek alapvető tökéletesítése terén a Kossuth-díj Nagydíját és a velejáró 75 000 forintot kapta. LUKÁCS GYÖRGY akadémikus egész életművéért, amelynek középpontjában a marxista esztétika kidolgozásához való hozzájárulás, valamint a polgári filozófia harcos bírálata áll. A marxista elmélet és a békeharc szempontjából munkássága nemzetközi jelentőségű. A Kossuth-díj I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták. BRUCKNER GYŐZŐ akadémikus az élettani szempontból jelentős polipeptidek és fehérjék kémiai szerkezetének és szintézisének kutatása terén elért kimagasló eredményeiért; RÉDEI LÁSZLÓ akadémikus algebrai és számelméleti tudományos eredményeiért. Munkái közül kiemelkedő jelentőségű a Pell-féle egyenletekre, a csoportok és gyűrűk holomorf elméletére vonatkozó dolgozata, valamint az 1954- ben megjelent „Algebra" című könyve. A Kossuth-díj II. fokozatát és a velejáró 35 CQ0 forintot kapták: BALÓ JÓZSEF, az orvostudományok doktora, BALÓ JÓZSEFNÉ, az orvostudományok kandidátusa az érrendszer kórtanának kutatásában elért kimagasló eredményeikért, a rugalmas rostokat emésztő új enzym felfedezéséért. (A díj egyenlő arányban megosztva.) DÉNES PÉTER, a műszaki tudományok doktora, a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, a híradástechnikai iparban nélkülözhetetlenül fontos por-vasmagokhoz szükséges vas- és egyéb ötvözetporok előállítására szolgáló elektrolitikus eljárás önálló kidolgozásáért; ECKER FERENC, a Magnezitipar Tűzállóanyaggyár főmérnöke. A hazai tűzállótéglagyártás terén számos eredet, technológiai elgondolás és konstrukció alkalmazásával jelentősen emelte az üzem termelékenységét, csökkentette az önköltséget, nagy megtakarítást ért el a tervezett beruházásokban és nagymértékben függetlenítette kohászatunkat és egyéb iparágainkat a tűzállóanyagok külföldről való behozatalától ; GELEJI SÁNDOR akadémikus, a fémek képlékeny alakítására vonatkozó, kísérletileg is igazolt legújabb elméleti megállapításaiért, amelyel az 1952-ben megjelent könyvében és 1954-ben számos publikációban nyertek ismertetést; GYÁRFÁS JÓZSEF nyugalmazott kísérletügyi főigazgató az idősebb mezőgazdasági tudósnemzedék kiemelkedő alakja, akinek elméleti és gyakorlati eredményeit több mint 600 tanulmány, cikk és sok általánosan elismert szakkönyv képviseli. Művei közül kiemelkedő jelentőségű a „Sikeres gazdálkodás szárazságban’* című munkája; HETÉNYI GÉZA akadémikus, „A fekélybetegségek időszerű kérdései” című monográfiájáért. A fekélybetegségek kóroktanában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi tanításokat jelentős mértékben fejlesztette tovább; JANCSÓ MIKLÓS akadémikus, aki a sejtek tárolási működésével, a tároló sejtek szerkezetével, élettani és immunbiológiai működésével kapcsolatban új módszereket dolgozott ki és ezzel ismereteinket nagymértékben bővítette; KISS ÁRPÁD akadémikus, az aromás szénhidrogénekre, valamint hidratált fémionokra és komplex sókra vonatkozó spektroszkópiai kutatásaiban elért eredményeiért. LENGYEL BÉLA egyetemi tanár, az üveg elektromos vezetőképességének mechanizmusára vonatkozó kísérleti és elméleti vizsgálataiért, az üveg elektródfunkciójának kutatásai és ipari felhasználásra is alkalmas üvegelektród kidolgogozása terén elért eredméményeiért, MONOL FERENC, VECSEI GÉZA, a Gödöllői Ganz Árammérőgyár elektromérnökei, az újszerű háromvezetékes és négyvezetékes háromfázisú árammérők szerkesztéséért, amelynél számos eredeti újítást és konstruktív megoldást alkalmaztak. (A díj egyenlő arányban megosztva.) PIGLER ANDOR, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, az Országos Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, a „Szépművészeti Múzeum régi képtárának katalógusa" című művéért, amely Európa egyik legjelentősebb képtárának a művészettörténeti tudomány legújabb új képmeghatározást tartalmazó feldolgozása. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. RÓTH GYULA, a mezőgazdasági tudományok doktora, a „Magyar erdőművelés különleges feladatai” című 1953-ban megjelent munkájáért, amely folytatása és befejezése az 1935-ben megjelent „Erdőművelés” című kétkötetes művének, SALYT GYULA, a mezőgazdasági tudományok doktora, a „Háziállatok részletes kórbonctana” című, 1954-ben megjelent munkájáért. A könyv a címében kifejezett tárgykör egész ismeretanyagának szintézise — a szerző három évtizedes tapasztalatainak felhasználásával, TÖRÖK GÁBOR, a kémiai tudományok kandidátusa, a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet igazgatója, aki rendkívül sokoldalú munkássága során különösen jelentős eredményeket ért el a sterilizálás folyamán történő hőbehatolás törvényszerűségeinek feltárásában, kimelkedő eredményeket ért el a paktin szerkezetének vizsgálata és alkalmazása terén. VERESS ZOLTÁN, a Karcagi Üveggyár főmérnöke, aki az elmúlt három évben folytatott tudományos kutatásai és üzemi kísérletei alapján eredményesen megoldotta a híradástechnikai C—9 és G—28 jelű speciális üvegtípusok előállítását. Az üveggyártás minőségének megjavítása érdekében több műszert szerkesztett, továbbá különleges biológiai szűrőberendezéseket állított elő. ZÓLYOMI BÁLINT akadémikus, aki „A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdővonatkozású eredményei“ című cikksorozatában a szovjet Pogrebnyák-féle tipológiai osztályozás alapulvételével újszerű erdőtípusokat állapított meg és ezzel nemcsak az elméleti növénytársulástant gazdagította, hanem a gyakorlatierdészet számára is értékes útmutatással szolgált. A Kossuth-díj III. fokozatát és a velejáró 20 009 forintot kapták: AMBRÓ ILONA általános iskolai tanítónő, aki a Kálmánháza—Magy lapos tanyai általános iskolánál 15 év óta kiváló oktató-nevelő munkát végez. Különösen az olvasás, a nyelvtan, az írás és a számtan tanításában ért el szép eredményeket. Az eredmények elérésében a szülőkkel való szoros kapcsolata is segítette. BENCZIK SÁNDOR, a Mezőhegyes Állami Gazdaság sertéstenyésztője. Benczik Sándor nevéhez fűződik a világhírű mezőhegyesi mangalica állománynak a fasiszta dúlástól való megmentése. A megmentett kis sertéstörzsből tíz év alatt kiváló szelekciós munkával az élenjáró szovjet sertéstenyésztési és nevelési módszerek alkalmazásával kiváló tenyésztési eredményt ért el, s az ország mai legjobb mangalica törzsei nagyrészt a mezőhegyesi tenyészetből származnak. BUDAVÁRI KÁROLY, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, akinek az 1954. évi tervteljesítése átlagosan 147,9 százalék volt. Az „Egyesülés-mozgalom“ egyik kezdeményezője és legjobb folytatója. Komoly eredményei vannak a „Nevelj új bányászt“-mozgalomban is. CSEPERKÁLOVICS ANTAL a KGII Vaskohászati Igazgatóságának osztályvezetője PAXIAN JÁNOS, az Rk Vas- és Fémművek technikusa, az előmelegített, képlékeny állapotban hengerléssel végzett új fogaskerék-megmunkálási technológia kidolgozásáért mely a tisztán forgácsolássá történő fogazásnál jóval gazdaságosabb és alkalmas a a fennálló szűk fogazási kapacitás kibővítésére. (A díj egyeni arányban megosztva.); DISCHKR GYŐZŐ, a műszaki tudományok kandidátusa, Textilipari Kutató Intézet osztályvezetője, a textilipar exakt tudományos vizsgálat módszerek kialakításában végzett sokirányú tevékenységéért; DALLOS ANDRÁS, a műszaki tudományok kandidátusa, a Távközlési Kutató Intézet laboratóriumvezetője . FRIED HENRIK, az Egyesül Izzó gyáregység vezetője. Dallos András speciális mikrohullámú elektroncsövek és katód sugárcsövek kidolgozásáét Fried Henrik ezen csövekbe szükséges gyártóberendezése kidolgozásáért és a gyártó megszervezéséért. (A díj egyel fő arányban megosztva.). FERNBACH ANTAL, Szentlőrinci Gépállomás trattorosa, aki termelési terve 1950 óta többszörösen túlteljesíti és kiváló minőségű murkát végez. Nemcsak a szártásban, hanem minden márkagéppel kitűnő munkát végez, s a gépek karbantartásénál, kijavításánál sorozat- technikai újításokat alkalmaz NANZÓ LAJOS középiskola tanár. A Szarvasi Általáno Gimnáziumban és a gimnáziumon kívül mint történelemi szakos tanár kiváló munké végez. A történelmi anyagi eredménnyel adja át tanítványainak és ezzel biztosítja erkölcsi, politikai és az igaz hazafiságra nevelésüket. Segítséget nyújt a megye történelemi szakos tanárainak továbbképzéséhez, ezenkívül tudományos munkát is végez. HAZAI ISTVÁN egyeten tanár, a geodézia tudományi és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, illetőleg az 1954. évben megjelent „Földi vetületek” című könyvéért. A könyv anyagának nagy része eredeti kutatások eredménye. HERKE SÁNDOR, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója, a mezőgazdasági és népgazdasági jelentőségű talajtani kutatások terén elért kiemelkedő eredményeiért, elsősorban a Duna—Tisza közi rizstermelés módszereinek kidolgozásáért és alkalmazásáért; IFJ. HORVÁTH JÁNOS, az irodalomtudomány doktora, „Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái” című könyvéért, amely úttörő kezdeményezés a stíluskutatás terén. Eredményei nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi latin kutatások szempontjából is kiemelkedőek. KADOSA GYULA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa, aki nemzetközi viszonylatban is elismert növényvédelmi szakember, könyvei és tanulmányai nagyjelentőségűek. Tisztázta számos kártevő életmódját és ennek alapján megállapította az ellenük való védekezés módját. Kerekes andrás, a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, aki a végegyházi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet az ország legjobb termelőszövetkezetei közé emelte. Ez a szövetkezet nyerte el az MDP III. kongresszusának zászlaját, a Minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács 1954. évi vándorzászlaját; KLANICZAY TIBOR, az irodalomtudományok doktora, „Zrinyi” című monográfiájáért, amely a szerző korábbi részletkutatásainak és az előbbi eredményeknek nagyméretű szintézise; s egyaránt komoly nyeresége nemcsak irodalom-, hanem történettudományunknak is, KORÁNYI IMRE mérnök, a műszaki tudományok doktora, a „Tartók statikája” című 1953—54-ben megjelent kétkötetes tankönyvéért, amely a vonatkozó magyar szakirodalomban egyúttal az első teljes, a mérnöki gyakorlatot is szolgáló kézikönyv; KOVÁCS ENDRE, a történnettudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos kutatója. ..Bem József" című monográfiájéért, amelyben helyesen rajzolja meg a lengyel és a magyar nép közös hősének hiteles arcképét; a munka jelentős lépés a népi demokráciák közötti tudományos kapcsolatok és a közös haladó hagyonyok feldolgozásának területén; IFJ. KOVÁCS FERENC és ZSEBÜK ZOLTÁN, az orvostudomány kandidátusai, „A tüdő kutatásának röngtönanatómiai alapjai“ című 1953-ban megjelent munkájukért, amely a tüdősebészet és röntgenanatómia számára igen értékes ábrázolását adja a hörgrendszer és a tüdők röntgenanatómiájának. (A díj arányosan megosztva). KÖNIG REZSŐ, a Chinoingyár laboratóriumvezetője, gyógyhatású, természetes eredetű anyagok, anyarozs alkaloidáit és penicillin elkülönítése és tisztítása terén kifejtett eredményes munkájáért" LABANC MIHÁLY, a 61/1 Építőipari Vállalat kőművesbrigádvezetője, a gyorsfalazási módszer bevezetésében és elterjesztésében végzett eredményes munkájáért, a minőségi és anyagtakarékossági követelmények példás teljesítéséért, valamint a megyék közötti falazási versenymozgalom kezdeményezéséért; LUDMANN LÁSZLÓ, a Budapesti Szerszámgépgyár gépészmérnöke, az E 320 és 400 jelű eredeti konstrukciójú esztergapad kidolgozásáért, amely mind műszaki előnyeinél, mind az eddigi hasonló típusú gépeknél lényegesen kisebb előállítási költségénél fogva a nemzetközi piacon is versenyképes. MARX GYÖRGY, a fizikai tudományok kandidátusa, az elektrodinamika, valamint a magelmélet terén elért eredményeiért. Elméleti fizikai dolgozatai közül kimagaslik az elektromágneses tér energiaimpulzus-tenzorára vonatkozó, valamint a fermionok töltésének megmaradásáról írt munkája. MATOLCSY KÁLMÁN, a Szerves Vegyipari Kutató Intézet osztályvezető-helyettese, a korszerű technológiával dolgozó és gazdaságos ecetsav-anhidrid gyártás elméleti és gyakorlati részleteinek kidolgozásáért; MÁTHÉ IMRE akadémikus, akinek az elmúlt három évben számos komoly tanulmánya jelent meg és tudományos munkásságának egyre inkább gyakorlati iránya van. Különösen kiemelkedőek a fatársítási és gyökérfejlődési florisztikai kutatásai, amelyek rétek és legelők telepítésénél nagy jelentőségűek, de alapul szolgálhatnak a gyepes szakaszok összetételeinek megállapítására is. MELCZER MIKLÓS, az orvostudomány doktora, aki a rák keletkezésének kutatásában eredeti módszerekkel tett új megállapításokat. MISKOLCZY LÁSZLÓ, a Lakóépülettervező Vállalat építészmérnöke, aki a lakóházak és lakótelepek korszerű, gyors és gazdaságos megépítése érdekében kidolgozta a tömeges előgyártásra alkalmas szerkezeti elemek műszaki terveit, köztük a legjelentősebbet, az import faanyagot teljes mértékben helyettesítő előgyártott vasbeton fedélszék tervét; ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet méhészeti osztályának vezetője, a méhészet fejlesztésében kifejtett kutatói és gyakorlati munkásságáért, illetőleg az eddig három kiadásban megjelent „Méhek között" című könyvéért; RUFFLI LAJOS, a Pécsi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, aki jelenlegi beosztásában Valigura elvtárs, a „Szocialista Munka Hőse” munkamódszerére tanítja társait. Módszerét a Pécsi Szénbányászati Trösztnél körülbelül ötszáz vájár vette át,s azt a vájártanfolyamokon is ismertetik . SÁVOLY PÁL, az Úti Vasúttervező Vállalat mérnöke, aki a hidak, elsősorban a függőhidak méretezésének elméletét önálló kutatásai révén továbbfejlesztette. Az általa kidolgozott eljárás alkalmazása már a Széchenyi Lánchíd újjáépítésekor igen komoly megtakarításokat eredményezett. Az új Erzsébet-híd kész általános terve is bizonyítja munkásságának műszaki és gazdasági előnyeit; SZEGŐ MIKLÓS vegyészmérnök, a Tejipari Központ Laboratórium osztályvezetője, a tejiparban és az egész élelmiszeriparban egyaránt nagyfontosságú fertőtlenítőszer, a nitrogenol laboratóriumi előállításáért és üzemi megvalósításáért; SZŐKE GYULA, a 21. számú Építőipari Vállalat gépészmérnöke, aki a korszerű hazai építési-szerelési technológia kialakításának egyik úttörője. Az általa szerkesztett különleges munkahelyi emelőgépek (daruk, bikák, stb.) segítségével számos nagyipari létesítményt 20—60 tonnás előre gyártott elemekből — állványzat nélkül — lehet megépíteni. SZÖLLÖSI LÁSZLÓ, a Toponár—répáspusztai Első 5 éves terv Termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője, akiinek munkája eredményeképpen a termelőszövetkezet 1953-ban törzsállattenyésztő szövetkezet lett. Kitűnő eredményeket ért el a termelőszövetkezet a sertéstenyésztésben is. E emelkedő érdeme, hogy a termelőszövetkezet állattenyésztésében teljes mértékben alkalmazza az állattenyésztés fejlett módszereit és tapasztalatait a környező termelőszövetkezeteknek is rendszeresen átadja; THALI SÁNDOR, a Csepeli Papírgyár igazgatója, a gyár vezetésében hosszú időn át elért kiemelkedő és példamutató munkájáért. Máért, amelyet a társadalmi haladás és a magyar haladó gondolat kimagasló képviselőinek — különösen Adynak — népszerűsítése érdekében végzett. FISCHER ANNIE zongoraművésznő, az utóbbi években kifejtett kimagasló művészi teljesítményeiért, nevezetesen Bartók 3. zongoraversenyének k váló tolmácsolásáért. MAJOR TAMÁS színművész, kiemelkedő színészi, rendezői munkásságáért, a Nemzeti Színház vezetésében kifejtett eredményes tevékenységéért; SZÉKELY MIHÁLY operaénekes, a klasszikus és új magyar operák főszerepeinek kimagasló tolmácsolásáért; ZATHURECZKY EDE hegedűművész, az utóbbi évek nagysikerű hangversenyeiért, nevezetesen szonáta-estjeiért Bartók III. zongoraversenyének kiváló tolmácsolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatát és a velejáró 35 890 forintot kapták. BÁRDOS LAJOS főiskolai tanár, zeneszerző, több évtizedes kimagasló pedagógiai munkásságáért, a magyar énekkari kultúra fejlesztésében szerzett érdemeiért, sikeres énekkari szerzeményeiért; BÁSTI LAJOS színművész, Osztrovszkij: „Vihar” című drámájában Tyihon alakításáért, valamint szovjet darabok pozitív hőseinek kiemelkedő alakításáért; BESSENYEI FERENC színművész, Shakespeare „Othello” című drámájában nyújtott kiváló alakításáért; FÁBRY ZOLTÁN filmrendező, az „Életjel” című film kiváló rendezéséért; ILLÉS BÉLA író, a „Honfoglalás” című regényéért; RÖSLER ENDRE énekművész, az oratórium és hangversenyének terén elért kimagasló eredményeiért; SZERVÁNSZKY ENDRE zeneszerző, az utóbbi években bemutatott, komoly művészi értékű szerzeményeiért. (Petőfi-dalok és kórusok, klarinétszerenád, fúvósötös, fuvolaverseny.). .URAY TIVADAR színművész, Hubay Miklós: „Egy magyar nyár” című darabjában Bernáth professzor alakításáért. A Kossuth-díj III. fokozatát és a velejáró 20 000 forintot kapták: EIBEN ISTVÁN operatőr, az elmúlt évek során kifejtett sikeres operatőri működéséért ; GÁDOR ISTVÁN keramikus művész, a művészi kerámia terén kifejtett magas színvonalú munkásságáért; ID. KAPOLI ANTAL népművész, a népi díszítőművészet terén kifejtett több évtizedes munkásságáért; KARINTHY FERENC író, „Hazai tudósítások” című riportkönyvéért ; KERÉNYI JENŐ szobrászművész, „Szocialista Művészet” és „Osztapenko” című szobraiért; KOLLÁTHI LÁSZLÓ paposi kultúrotthon-igazgató, aki Papos községben a lakosság anyagi felemelkedését, szellemi, kulturális gazdagodását a népművelés sokrétű nevelőmunkájával a felszabadulás óta nagy lelkesedéssel és kiváló eredménnyel segíti. Kultúrotthonát a szocialista kultúra terjesztésének gazdag forráshelyévé tett; MIHÁLY ANDRÁS zeneszerző, a II. zenei plénumon bemutatott sikeres gordonkaversenyéért, valamint kiváló pedagógiai munkásságáért; OLTHY MAGDA színművésznő, a klasszikus darabok nőalakjainak kiváló alakításáért; RIMANÓCZY GYULA építőművész, a Budapesti Műszaki Egyetem belső építészeti kiképzésének magas, művészi színvonaláért és az egyetemi építkezések területén kifejtett működéséért; SARKAD IMRE író, „Verébdülő” című novelláskötetéért; SIMON ISTVÁN költő, „Nem elég” című verseskötetéért; SOLTHY BERTALAN színművész, az „Életjel” és a „Simon Menyhért születése” című filmekben nyújtott alakításáért. (MTI) 2. Irodalom és művészet terén a Kossuth-díj I. fokozatát és a velejáró 50 000 forintot kapták. BÖLÖNI GYÖRGY író, több évtizedes irodalmi munkássá „ SZABAD IFJÚSÁG ” 1955 március 16