Szabad Szó, 1944. november-december (1. évfolyam, 1-49. szám)

1944-11-01 / 1. szám

Transponta-Temesvár,­­ évf., 1. szám aratOtei Szabad Szó laza piái Hi is aaiMrat­e Inf. ord Dir. Gaa. F.T.T. Nr. 106,200 IMS Szerda, 1944 november 1 Felelős Kerkesztő : Kazinczy János Szabaddá vált a szó Maty hi­tler ellenes hazafias tábor ma­gyar harcosainak riadóját titokban vitte szerte szét. Továbbra is harcot hirde­tünk az emberiség leigázására, népek ki­irtására törő hitleri őrültség utolsó ma­radványai ellen, de ezt már nyiltan, em­beri méltóságunk birtokában tehetjük. Nyíltan küzdhetünk a szabadságjogok, a nemzeti jogegyenlőség, a népek kö­zötti béke és barátság megvalósításáért. Nyíltan foghatunk soraink megtisztítá­sához, a fasiszta fekélytől és vehetjük védelmünkbe tömegeink igazát-Az igazi szabadság a nép szabadsága. Az igazi szabad sajtó a nép hangja. A nagy tömegeké, amelyek kezükbe akar­ják venni sorsuk irányítását. Amelyek sérelmüknek, és szándékuknak kifeje­zést akarnak adni. A munkás, a földmű­ves, a dolgozó értelmiségi, a nő, az ifjú el ak­ar­ja mondani, amit eddig nyilváno­­san nem mondhatott el. A népük sorsán vívódó lelkiismeretek választ akarnak adni a jelen száz gyötrő kérdésére és fényt vetni, utat mutatni a jövőre. A szaba­d szó őszinte szót is jelent, látszólag néha a kegyetlenségig őszintét. De csak látszólag kegyetlen ez, mint ahogy a sebész is annak tűnhet, mikor a »tervezet megmentésére a késhez nyúl. Nem lenlezhetjük, fcegr a magyarság történrlm? folyamán talán sohasem sü­­lyedt elv máiw», mint a köz*»m­mltiv»u. A donmr­ r-tí f?iper?«?ifc falvak, a Ma­románok sorsa könyörtelenül vádéi. Alig száz éve, hogy a népek reménye, szemefénye voltunk az osztrák-német zsarnokság elleni szabadságharcunkban. 1848—19-ben Európa demokrata harco­sainak leprává a magyar néphadsereg soraiba állt be, hogy megsegítse ezzel a világszabadság szent ügyét. Elhagya­­tot i-'v és utolsónak is megmar?dtunk ? küzdőtéren akb°n a nagy forradalm? hul­lámban, amely Európa népeit elindította a­z emberi szabadságjogok, a nemzeti függetlenség nyivására. Száz év sem kellett azonban, hogy a szabadságharc németbérenc árulói a nemzeti történelem irányítóivá váljanak. Száz év sem kellett, hogy a magyar nép szent hevületét a szabadságért és test­vériségért a szolgalelkűség és fajgyűlö­let fertőzze meg. Hogy megcsúfolva a­z■k százados hagyományos harcot a né­­b­esi zsarnokság ellen, Magyarország utolsónak maradjon a hitleri hatalmi vo­lág táborában.­­A valóságot nem kendőzni kell. A va­lóságot be kell vallani. A magyarság leg­jobb fiai a fasizmus börtöneiben és vér­padján pusztultak, a vér sorsát pedig gonosztevők intézték. De hogy mindezzel mi szembe akarunk és szembe is tudunk nézni, ez a tény a biztosítéka a gyökeres átalakulásnak. Ez biztosítja, hogy a ma­gyar fasisztaellenes harcosok ezreinek áldozata nem veszett kárba a közösségre nézve. Hogy nemcsak fel tudunk emel­kedni, hanem meg is tudunk kapaszkod­ni végre. Hogy kilábalunk abból a szeny­­nyes árból, amely majdnem az örvény mélyére, teljes pusztulásba juttatott minket. Itt Fedér­ben, a román többséggel va­ló történelmi egymásrautaltságunkban sez kétszeres kötelességünk, mert a sza­badság és testvériség megvalósulása va­lóban élet­ké­dés sitwlgi. De nem szfer tanszini a román demokrata erők határozott szavának, emete­rétat­érnél az ellenünk Wn.'pAp m­V»"!6!,'t »íz nőnem m''g”ulmak­ 5«, ugya’*?,,ron el­­«réntsággal ,rnM *rt"rvrlt a sovinizmus nemzet' "völölködés magvát a saját Német terrorbombázók százhúsz bomb hétfőn éjjszaka Timi­soar­­a­­­ Háromszor ismétlődött meg a barbártámadás, mely nagy pusztítást végzett a belső lakónegyedekben . A légi terroristák a román székesegyházat is célba vették, de nem sikerült eltalálniuk A Blaskovits telepen három utca kapott bombát Eddigi megállapítás­a szerint 19 f­atalos és 33 sebesült áldozata van a­z embertelen támadásnak: T­imişoara-Temesvár. A Bánság metropolisa súlyos órákat élt át hétfő éjjel. Német terrorbombázók, hat óra, egymást mintegy két órai időközben követő hullámban, bombázták a város szívét, a Belvárost. Valóban ember­telen terrortámadás volt. Milyen katonai célt szolgált a háromszoros támadás, senki sem tudná megmondani, mert azt még a legnagyobb elvakul­tsággal sem le­­het állítani, hogy a belvárosi román székesegyház, a városháza, a katonai kór­ház vagy a kereskedelmi kamara katonai célpontok volnának­. De hiszen a táma­dóknak ez nem is volt fontos. Rombolni, pusztítani akartak és gyászos, sötét cél­jukat el is érték. Ezt a gonosz, barbár támadást ennek a városnak a lakossága nem felejtheti el soha. A barbár támadás három Isuláma Hétfőn este hat óra negyven perckor f felbugott a légi támadást jelző sziréna, tudatva a lakossággal, hogy ellenséges gépek közelednek. Pár perccel később már hallattszottak a lezuhanó bombák­­ robbanásai. Az első bombázás körülbelül fél óráig tartott. Alig, hogy lecsillapodtak a felizgatott idegek, újból megszólalt a sziréna, fittel fél tizenkét óra körül volt, amikor ismét me­gjelentek a német gének a város fe­lett és újból rakót­ák vilámtatták be a várost. A bombázás ez alkalommal sok­reggelre a maga vádoló kendőzetlen­­ségében zárult a lakosság f­elé a pusztí­tás. A német terrorbombázók a Belvá­rost szemelték­­ki célpontul. Végig a fő­­drővomlon üvegcserepek, sok helyütt romok, leszakadt telefon- és valamos­­kuzalok és emberek csoportjai, akik fel­­vidultan, ökölbeszorított kézzel tárgyal­ták az é­jjszakai eseményeket. Az utolsó támadás alkalmával egy bomba a városháza előtt, Jancu katonai szabó üzlete előtt robbant és mély gödröt ásott. A hatalmas légnyomás betörte a Hermann cukrászda, a Jancu űrrét és a sarki­­­yógyszertár ablakait, leborotvál­ta­ a vakokat, betörte a Piata Libertăţii szemben levő sarkán a Banca Italiana ablakait, úgyszintén a Bratianu-térre ve­zető 10 Mai utcában levő üzletek kira­­katlai­t és a lakások ablakait.. Kijutott­­a a Brat­ianu-tér épületeinek is, a tró­nálokér­t az óra­oszlop közegé­ben két úgynevezett „döglött” bomba Jim’-u-t. Vig^sT+^lan IpH-orm­it nyújt a város­­, é 7- a t-íi-i-n n-^ló pk.V'kink üvege tdve­sen betörve, íren nagyszámú üv©ges**-*­kal erőteljesebb volt, de rövidebb ideig­­tartott. A becsapódások által okozott rengést nemcsak a Belváros felől, ha­nem a gyárvárosi állomás irányából is hallani lehetett, hol azonban nem esett bomba. __ É­jfél utáni egy óra húsz perckor har­madszor szólalt meg a légi riadó és meg­iz­métlődött az embertelen, vad támadás a rágvári lakóházak ellen. Miután a gé­nek elvonultak, a lakosság 0, szivébe bele­­majdult a döbbenetes kérdés- hol bom­báztak, mit bombáztak és miért? Set a légnyomás besodort a hivatali he­lyiségekbe. Egy bomba a katonai kórházra esett és az épület Marasesti utcában levő frontjának egész tetőzetét leseperte s az ablakokat betörte. A kórházzal szemben levő belvárosi zsidó templom­nak egyik kupolájét sértette meg a légnyomás. De kijutott a Brediceanu utca épületeinek, köztük a Banca de Creditnek is, ahol be­törte az összes ablakokat. A témavanis­­tiak máz­ épületének tetőzet­ét tépázta meg a légnyomás és ablakokat tört be. A kereskedelmi kamara érzetében levő úgynevezett „kismósta” előtt rob­bant egy bomba, sroely a posta belsejét teljesen elpusztította, és mdvosan va­­r­­rongálta­ a kereskedelmi kamara föl­­L ziptoét. Kanott a léSJiworoá°héi a szem­ben levő Dauerba,dh n­iot?., ahol a Palace kávéház van. A kávéház ugyan néhány ablakbetöréssel úszta meg, de súlyosan üvegtér»zt** a légnyomás a B?r°a Arce­­külsödlalpzetát'és a Vi?rrinAs-'-6s'+. A 1őir-‚KroTvi"‚? s55?tiVí-ív!‘i betört» a Carltoni e-^60ó felé v»v.›van vyd ? _ mennyi érin­etének ah!?»k«it. sőt elhatott a Carlton, szállóig, ahol szintén ablako­kat nyomott be. A volt Löffler palota sarkán levő Banca Centrala Banatean- b­an és a Casa de De Muneriben a légnyo­más ugyancsak alapos munkát végzett. A német terrorbombászok a belvárosi székesegyházait is célbavették és három bombát dobtak feléje, amelyek azonban száz-százötven lépésnyi távolságra estek tőle. A székesegyházat a légnyomás csak súrolta. Megrongálta a székesegyház be­járatát és a Józsefvárosra néző tra­ktu­­­sát, egészen jelentéktelenül. A német terrortámadók a Blasko­­vics telepet sem kímélték. A Capitan Dan, Murgu és Banul Mărăcine utcákra dobtak bombákat. Hat ház teljesen el­pusztult, három blaskovicstelepi lakos életét vesztette, többen megsebesültek. Bombák estek a józsefvárosi állomás­ra és környékére, különösen a Blasko­­vics-telep felé haladó vasúti pályatest­re. A Józsefvárosban egy bomba a Ge­­meinhardt-palota mellett robbant és súlyosan megsebesítette Márton Béla órást. Neje és két gyermeke szintén megsérült. Mártont azonnal kórházba szállították és megoperálták. A Szoml­akás szomorú mértegű Az első kerületi rendőrségen, Nemes rendőrbiztos a bombázás pusztításáról a következő hivatalos felvilágosítást adta:­­ Meghalt tizenkilenc személy, megse­besült harminchárom. A halottak és sebesültek között katonai és polgári személyek voltak. Megsérült — kisebb­­nagyobb mértékben — nyolcvan ház a Belvárosban. Crisan Aurél ezredes, légvédelmi pa­rancsnok a bombázással kapcsolatban, kérdésünkre kijelentette: A három bombatámadás alkalmával összesen százhúsz robbanó bomba esett, amelyek közül húsz nem robbant fel. Ezeknek ártalmatlanná tétele folyamat­ban van. A három támadás közül az utolsó volt a legsúlyosabb. Igaz, hogy csak nyolc bomba esett ez alkalommal, de valamennyien a város központjára, ahol a másik két támadással összehason­lítva, a legnagyobb kárt okozták. A Belváros elenredotít . sorainkban. Nem elég rámutatnunk, hogy azok, akik ma az itt élő magyar­­nép ellen uszítanak magát az elnyomás rendszerét akarják átmenteni, ami nem utolsó sorban épen a román tömegeket sújtaná. Nem elég rámutatnunk, hogy a 1­ .vadász azért élezik ki ellenünk, hogy a román nép szer­elmét elterel­jék saját elnyomóiról. Nekünk mindenekelőtt arra van szükségünk, ker-v megnyerjük a ro­­mán r»’n IrVm-t. sfi’oh’Tfíl mindem; rosszhiszemű vádaskodás visszapattan majd. Ezt a bizalmat pedig csak úgy nyerhetjük meg, h­a kiküszöbölünk so­rainkból minden kétes szándékot. Ha nem engedjük meg, hogy népünk élére áldemokraták furakodjanak. Ha dereka­san hozzáfogunk ahhoz a nevelő munká­hoz, amely népünket a fennhéjázó faji előítéletekből, a háborús-fasiszta törek­vések propaganda mérgéből teljesen ki­­gyógyítja. Így fog összefonódni egyszers minden­­korra a román és magyar nép demokra­tikus törekvése. így dönthetjük le az előítéletek válaszfalát közöttünk. így teremthetjük meg végre a sekétszáza­dos közös ellenségtől, a német zsarnok­ságtól egymás ellen kijátszott két nép közös békéjét. így fogjuk azt a nagy győ­zelmet, amit a felszabadító Vörös Had­sereg aratott a hitleri hordákon, való­ban az itt élő népek barátságának és fel­virágzásának nagy művévé váltani. BANYAI LÁSZLÓ

Next