Szabad Szó, 1946. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)

1946-01-02 / 1. szám

■Terretvir fimlftcari fál esztendő küszöbére léptünk ma, az első béke-év küszöbére, amelyet csak a szenvedések, áldozatok és nélkülözések nehéz útjának megjárása után érhettünk el. Az első vi­lágháborút követő béke­remények hiú ábrándoknak bizonyultak, a gazdasági és politikai válságok hullámai a hatéves fa­siszta háború szennyes tengerébe sodor­tak és kemény küzdelmek után csak­ ma érhettük el a béke újév­ napját. Itt az ideje tehát, hogy kissé visszapillantsunk a pult­ba és nyitott szemmel tekintsünk a jövő felé. A mögöttünk maradt nehéz évek érté­kes tanulságok ajándékát hordozták ma­gukban és ezek helyes értékelése volt a győz­elem és a szabadság kivívásának­­alap­vető oszlopa. Az elnyomott európai né­pek a szenvedések láncoltában öntuda­tukra ébredtek, lerázták magukról a fa­siszta élősdieket és összefogásukkal kivív­ták a fegyveres győzelmet, kiharcolták szabadságukat. Ez a fegyveres győzelem azonban még nem semmisítette meg a fa­sizmust, melegágyát, a reakciót pedig ke­vés kivétellel sértetlenül hagyta. De a ta­pasztalatai megmutatták a népi tömegek­nek, hogy a fegyverek elcsendesülése után is folytatniuk kell a harcot a demokrácia megszilárdításáért, a reakciós erők végle­ges letöréséig. Ennek a kíméletlen harcnak a kibonta­kozását láthattuk a múlt évben, de az új esztendő küszöbén máris a népi erők nagy győzelmét ünnepelhetjük. A múlt év má­jusa óta a nemzetközi reakció egyik tá­madást a másik után indította a fiatal európai demokrácia ellen, kitapintotta gyenge oldalait és elsősorban a gazdasági háború fegyvereivel igyekezett elválaszta­ni és felmorzsolni a demokrácia erőit. Nem számított azonban a népi tömegek múltbeli tapasztalataira és tanulságaira, ezért elvesztette az első nagy ütközetet. A demokratikus erők eme győzelmének megkoronázása volt a moszkvai konfe­rencia. Az Elvesült Nemzetek messzeme­nő megegyezése, az ellentétek jóindulatú kiküszöbölése a nemzetközi reakció nagy veszteségét pecsételte meg. A háborús terveket szövögető, újabb rablóhadjárat reményében vicsorgó reakció ereje meg­tört a demokratikus összefogás vértezetén, amelyet a Szovjet­ Unió békepolitikája acélozott meg és a felszabadult népek előtt a háború győztes befejeztével most egy boldogabb esztendő kapuja nyílt meg. A demokrácia nagy győzelmének hatá­sát rövidesen országunkban is érezni fog­juk. A romániai demokratikus erők éppen úgy, mint más országokban, éber munká­val és megújult akarattal aknázzák majd ki a győzelem nyitotta lehetőségeket, po­litikai és gazdasági téren egyaránt. A kor­mány elismerése és a márciusi válsztások annyira megerősítik a román demokráciát, hogy módjában lesz véget vetni a mester­ségesen előidézett gazdasági zűrzavarnak és az ország felbecsülhetetlen értékű ter­mészeti kincseinek felhasználásával na­gyobb lendületet adhat az újjáépítés mun­kának, a reakció elleni fokozottabb harc mellett pedig már a közeljövőben lénye­gesen emelheti a dolgozó tömegek élet­színvonalát. Mindehhez természetesen szüksége van a népi tömegek további és hatványozott támogatására, építő mun­kájára. És nem kétséges, hogy Románia népe, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden erejét latba veti az újjáépítés most következő hatalmas lendületű szakaszá­ban. A román demokrácia megrősödése a romániai magyarság nemzetiségi jogait is megszilárdítja és így az új esztendőben az újjáépítés munkája a magyar népi töm­e-­­ könnyebbülten, de éberen őrködve te­­yek egyre nagyobb mértékben kibonta- ; tábbra is, a román néppel vállvetve erejük hozó erejével gyarapodik. Az uj esztendő legjavát fordítják majd az ország felvitá­­nagy munkájában a Magyar Nép­ Szövet- ' goztatására. Még s a mögötte felsorakozó magyar tömne- Az uj esztendő küszöbén nemcsak re­gek derekasan kiveszik részüket és a reak- méljük, de biztosan tudjuk: jobb és bor­­d­ó nyomasztó terhének egy részétől meg- i­dogabb év következik. (fms) ■fssa oştită ín neíBCftr t&fá Dir, Gen. P. T T. Nr. 17*304' Hat oldal dr POLITIKAI NAPILAP III. évfolyam, 1. szám K Felelős szerkesztő: LAZAR JÓZSEF Szerda, 1946 január 2 .tre 1941 A moszkvai eredmények a boldogabb jövő útját nyitják meg az egész emberiségnek — hangsúlyozza az amerikai külügyminiszter január első hetében megkezdik már a békeszerződések tervezetének kidolgozását Washington. Byrnes amerikai külügyminiszter a moszkvai tárgyalá­sokról jövet repülőgépen tegnap meg­érkezett Washngtonba. Megérkezése után nyomban felkereste Truman el­nököt a Fehér Házban és részletes je­lentést tett neki az értekezlet eredmé­nyeiről. Bymes a washingtoni repülőtéren rö­vid nyilatkozatot adott a kérdéseikkel őt ostromló újságíróknak. Kijelentette, hogy különös megelégedésére szolgálnak a Moszkvában létrejött eredmények, amelyek a boldogabb jövő útját nyitják meg az egész emberiségnek. Hangsúlyozta az amerikai külügymi­niszter, hogy rendkívül értékes és kon­struktív munkát végzett az értekezlet- A legnagyobb jelentőségű erdmény maga az a végtelenül szívélyes őszinte viszony, amely az értekezlet résztvevői között kifejezésre jutott és ami meg fogja könnyíteni az ezután megoldásra kerülő kérdésekben is a három nagyha­talom közös határozatait, — fejezte be Bymes nyilatkozatát. Lo­n­d­o­n. Az angol rádió jelenti, hogy a három nagyhatalom külügymi­nisztereinek helyettesei már január első hetében megkezdik az olasz, román, magyar, bolgár és finn békeszerződés tervezetének kidolgozását. A MNSz bukaresti tárgyalásainak eredményeként rendezik a délerdélyi menekültek állampolgárságát Kolozsvár. A Magyar Népi Szövet­ség jogügyi irodája az igazságügyminisz­ter felkérésére még augusztus havában ki­dolgozta az 101­6. évi április 4-i állampol­gársági törvény és az 1945- évi augusztus 13-i végrehajtási utasítás eljárási szabály­zatát. A törvénynek és a végrehajtási uta­sításnak egyes közigazgatási hatóságok ré­széről történt helytelen értelmezése ugyan­is számos sérelmet eredményezett, főleg a dél-erdélyi menekültek kárára. Az új el­járási szabályzatot a Magyar Népi Szö­vetség bukaresti küldöttségének közben­járására a belügyminisztérium 46.886/945. szám alatt december 15-én szétküldte az összes közigazgatási hatóságoknak és így végre megnyugtató megoldáshoz jut so­kak állampolgárságának függőben lévő kérdése. A végrehajtási utasítás alapján az újon­nan felállított állampolgársági névjegyzé­kekbe felveendők mindazok, akik a bécsi döntéskor román állampolgárok voltak, de később magyar állampolgárságot nyer­tek, akár, mert Észak-Er­délyben laktak, akár pedig, mert később Észak-Erdély vagy Magyarország területére távoztak. Román állampolgároknak tekintendők azok is, akik az állampolgárság elnyeré­séért kérésüket az 1939. évi törvény alap­­­­ján 1940 február 1-ig benyújtották. A dél-erdélyiekre vonatkozólag a végre­hajtási utasítás külön is kimondja, hogy mindazok, akik 1940 augusztus 30-án az ország más részében laktak, de ezt köve­­tőleg a felszabadulásig Magyarország te­rületére költöztek (akár optáltak, akár tiltott határátlépéssel távoztak) és jelen­leg is Észak-Erdély területén laknak, je­lenlegi lakhelyük községi elöljár­ósáván kérhetik az új névjegyzékbe való felvéte­lüket. Az új eljárási szabályzat részletes ,‘s’er­­tetésére visszatérünk. Mit ír a bukaresti sajtó a moszkvai megállapodásokról Bukarest. A fővárosi sajtó élénk megelégedéssel vette tudomásul a moszk­vai tárgyalások sikeres befejezését és nyi­l­­vánosságra hozott közlemény szövegét. Valamennyi bukaresti lap vezércikkben foglalkozik az óriási horderejű esemény­nyel. íme egy rövid szemle a vezére­k­­kekből: SCÂNTEIA: Országunk részére Anglia, a Szovjet­ Unió és az Egyesült Államok elhatáro­zása a béke megkötésére, hatalmas jelen­tőségű. Románia számára megnyílt az út, amely az Ebesült Nemzetek sorába ve­zet. Kétségtelen, hogy a Moszkvából jött első békeüzenet komoly veresége a nem­zetközi reakciónak és katasztrofális a ro­mániai reakció számára, amelynek legfőbb támasza külföldről jött. ROMÂNIA LIBERĂ: Anglia, a Szovjet­ Unió és az Egye­sült Államok hivatalos képviselői meg­egyeztek a román kormány egyhangú elismerése tekintetében. Meg kell mon­danunk, mielőtt ebben a román rend­szer sikerét látnák, hogy külön meg­említendő a szövetségesek megértő szelleme a román valóságok iránt. In­nen származik az a derűlátás, amellyel az értekezletnek Romániára vonatkozó részét nálunk fogadták. LIBERTATEA: A moszkvai egyezmény képviseli mind­azt a jót, lényegeset és pontosat, amit a két fegyveres háborút követő súlyos és bonyolult körülmények között megvaló­sítani lehetett­ TIMPUL: A három külügyminiszter megállapodá­sa a békeszerződések előkészítési eljárá­sára vonatkozóan számunkra különösen örvendetes, s a potsdami találkozó óta a legjobb nemzetközi hír. ERA NOUA: Románia még sohasem állott nagynbb», politikai és történelmi fordulat előtt mint most, a moszkvai egyezmény alá­írása után. SEMNALUL: Kimondhatjuk, hogy a moszkvai meg­egyezés számunkra építő megoldással járt­, különösen számbavéve a széles néptöme­­­gek kívánalmait. JURNALUL DE DIMINEATA: A hírt Románia kimondhatatlan öröm­mel fogadja. Románia, amelyet akaratán kívül sodortak be a Szovjeet­ Unió elleni gyászos háborúba, egyetlen dolgot kívánt békét.

Next