Szabad Szó, 1947. július (4. évfolyam, 141-166. szám)

1947-07-09 / 147. szám

SZABAD SZÓ így valósul meg az új munkaterv. A temesvári Filt-gyár júliusban 5500, novemberben 8000, decemberben pedig már 10.000 pár cipőt fog gyártani Temesvár. A reakciós hírverés nagy erőfeszítéseket tesz, hogy tájékozatlanab­bakkal elhitesse: a kormány hathónapos gazdasági munkatervéből „nem lesz sem­mi“, csak üres beszéd az egész. Ezt a hír­verést azonban újabban már a tények cáfolják meg, a tervezett eredmények kivizsgálására nem is kell hónapokig vár­ni­ Az ipari termelés átszervezése ország­szerte nagy lendülettel indult meg, szá­mos gyár már a múlt hónapban a több­termelési terv keretében dolgozott és el­érte a kitűzött célokat. Ilyen gyakorlati eredményeket ért el a temesvári Fitt­­cipőgyár is, ékes bizonyítékául annak, hogy a hathónapos ipari töb­btermelési tervet lehet és meg kell valósítani. Cipőgyártási terv az év végéig Tudnunk kell, hogy a Fitt-cipőgyár a háború előtt havi 4—4500 pár cipőt gyártott, amikor korlátlan mennyiségű nyersanyag állt rendelkezésére. A múlt évben a termelés egészen jelentéktelen volt, nyersanyaghiány miatt. Ez év tava­szán azonban az átszervezett ipar- és ke­reskedelemügyi minisztérium már gon­doskodott arról, hogy kellő mennyiségű nyersanyagot bocsásson a Fitt-gyár ren­delkezésére és egyúttal feladatául szabta, hogy a békebeli termelési színvonalat lé­nyegesen túlhaladja, mert ma az ország lakosságának a háborús évek hiányai után több cipőre van szüksége, mint amennyit­­háború előtt termeltek a gyárait. A szükséges nyersanyagok birtokában és a minisztérium termelési tervének ke­retében a Filt-gyár üzemi bizottsága C­h­i­s Petru és Deli Sándor irányításával, valamint az igazgatósággal karöltve ki­dolgozták a Szfőv ötévi termelési­ tervét, amelyet az üzem sajátos teljesítőképessé­gével hoztak összhangba. A terv már jú­nius elején elkészült és nyomban hozzá­láttak megvalósításához, hogy júniusban 5000 pár, júliusban 5500, auguszt­sban 5500, szeptemberben 6000, októberben 7500, novemberben 8000, decemberben pedig 10.000 pár cipőt gyártsanak.­­ A június hónapi mennyiséget a gyár elő is állította, most pedig már a július havi 5500 pár termelésén dolgozik, annak a tudatá­ban, hogy a bőripari hivatal továbbra is ellátja a szükséges nyersanyagokkal. Az üzemi munka észszerű átszervezése A termelési tervet azonban nem lehet­ne végrehajtani és már az első hónap ki­váló eredményét sem érte volna el a gyár, ha az üzemi bizottság a munkások kezdeményezésére nem szerveztek volna át észszerű módon a munkamenetet - kellett érni azt, hogy a gyár 252 muineá­­sa, akik a háború előtt havi 4000 — 4500 pár cipőt termeltek, ma egészen havi 10.000 párig fokozzák a termelést. Elő­ször is átcsoportosították az egyes szak­osztályokat, a legmegfelelőbb szakmun­kásokat állították a gépek mellé, így pél­dául a kézzel varrott férficipők osztályán a háború előtt 50 munkás dolgozott, ma ezok 45, mégis naponta 100 — 110 pár ci­pőt állítanak elő. Az akkord­bérek bevezetése is egyik döntő tényezője volt a többterveslés el­­érésének. A munkások jövedelme minden többlet-pár cipő révén emelkedik és így természetes, hogy minél nagyobb erőfe­szítéseket tesznek a munkamenet meg­gyorsítására,­­ a munkaidő kihasználására a többtermelés érdekében. A többterme­lési eredmények révén természetesen a gyár jövedelme is jelentékenyen emelke­dett és így könnyebben fedezi a beszer­zési hivatal és étkezde költségeit, aminek előnyeit a munkásság ugyancsak közvet­lenül érzi ellátásának javulása révén. Temesvár. Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg az új szakszer­­vezeti strandfürdőt, amelynek nagyszabású építéséről már beszámoltunk. A Püspök-hídi feldíszített főbejáraton már kora reggel özön­löttek a dolgozók tömegei és látható örömmel vették birtokukba a pompás strandfürdőt, amelynek megnyitó ünnepélyén a demokrati kus szervezetek és a hatóságok képviselői is részt vettek. D r a g h i c i Gheorghe, a Szak­­szervezeti Tanács elnöke, beszédében rámuta­tott a munkás sportélet jelentőségére és hang­­súlyozta, hogy annak gyakorlati meg­valósítá­sa a szakszervezeti mozgalom vívmányai révén immár valósággá vált. I o n e s c u fitus dr. megyei prefektus és Rad a Petru alpolgár­mester ugyancsak örömüknek adtak kifejezést a hatóságok nevében, hogy a temesvári mun­­kásság ilyen hatalmas méretű és korszerű nyá­ri üdülőtelepet teremtett maga­nak. Ionescu Nicolae, a vasúti szakszervezetek szövetségé­nek országos elnöke, aki két éven át a tem­es­­vári Szakszervezeti Tanács elnöke volt, meg­­emlékezett a temesvári munkásság harcairól és kivívott eredményeiről, míg L­e­n­i­s Victor a Román Kommunista Párt nevében tolmácsolta a munkásosztály örömét és a további építő­­munka feladatait ismertette. Az országos Szakszervezeti Tanács nevében Lupu N., a Szociáldemokrata Párt részéről Boescu mérnök üdvözölte az ünneplő munkásságot. A megnyitó ünnepély után a­­látogatók ezrei szórakoztak és üdültek a strandfürdőn a késő esti órákig, zenék 3, és különböző látványos­­ságok kíséretében. 2 A­rád. A Magyar Népi Szövetség aradi megyei szervezete tisztújító közgyűlést tar­tott, amelynek keretében megválasztotta az intézőbizottság harminc tagját. A közgyűlésen megjelent Csákány Béla dr. a Magyar Népi Szövetség országos főtitkára is és nagy beszédben ismertette a dolgozó magyar nép nemzetiségi szervezetének politikai irányvo­nalát. Beszéde elején a gabonabeszol­g­áltatási rendeletét ismertette és többek között ezeket mondotta: — A beszolgáltatás azért szükséges, hogy biztosítsuk a dolgozó, széles néprétegek, kenyér­ ellátását. A termelők szabadon rendelkezhet­nek a beszolgáltatáson felül megmaradt meny­­nyiséggel. Félreértések elkerülésére m­egemlré tette Csákány Béla dr. azt is, hogy a cséplő­­géptulajdonos részére megállapított 7 százalék cséplési vámot a tulajdona* köteles teljes egészében beszolgáltatni, de a rend­elet nem tiltja meg, hogy a gazdák a számukra szabad rendelkezésre hagyo­t gazán­ból természetben fizessék a cséplőgép­munkások. Hangsúlyozta, hogy csak a beszolgáltatással biztosítható a munkásság élelmezés® és ennek eredményeképp jutnak majd a földművesek megfelelő árért iparcikkekhez, így valósítható meg a Román Kommunis a Pirit­ak a kormány részéről elfogadott gazdasági javaslata, amely­­nek célja a széles néprétegek életszínvonalai­nak emelése. Kifejtett­e Csákány Bé­la dr. azt is, hogy a magyar szövetkezeteknek a megyei Federálék­­ba való belépése jelentős lépés volt a gazda­­sági megerősödés érdekében. Leszögezte, hogy a MNSz-r nek elsősorban a földhöz nem jutott szegény magyar földigénylők érdekeit kell megvédenie. Leleplezte s élesen elitélte a ma­gyar reakció ártó mesterkedéseit, amellyel hontalanokká, földönfutókká tette a magyar­­országi átköltözésre csábított moldvai csángó testvéreinket és kevés székelyt. — Ne hallgassunk tehát — mondotta — a csábító szirénhangokra, reakciós ügynökök megtévesztő mesterkedéseire, hanem román testvéreinkkel közösen dolgozzunk — a megs­értés szellemében — a közös, boldogabb éle­tért! Felemlítette, hogy a most végzett középis­kolás magyar diákokat arra biztatják, hogy tanulmányaikat Magyarországon folytassák, mert Romániában nincs olyan magyar nyelvű főiskola, amilyenre be akarnak iratkozni. Vo­natkozik ez főleg a mérnöki pályákra készít­­őkre. — A MNSz — mondotta Csákány Béla —■ minden ilyen törekvéssel szembeszáll, mert a tapasztalat az bizonyítja, hogy a Magyaror­szágra tanulmány címén kiment diákok jórésze nem tért vissza. Népünknek, demokráciánknak pedig itt szüksége van minél több szakember­re és olyanokra, akik az állam nyelvét is bírják. Útjaink tehát bizalommal iratkozzanak be a hazai főiskolákra ! Végül a MNSz országos főtitkára méltatta a központi végrehajtóbizottság júniusi határo­­zatának jelentőségét és szorgalmazta annak maradéktalan végrehajtását. Csákány Béla dr. a MNSz országos főtitkára: Ne hallgassunk a csábító szirénhangokra és a reakciós ügynökök megtévesztő mesterkedéseire „Felelősséget vállaltunk valamennyien...“ Az eddigi eredmények és a további megvalósítások természetesen lehetetlenek volnának, ha a kormány nem tett volna széleskörű intézkedéseket gazdasági pro­gramjá­jának megvalósítására. Az ipari hi­vatalok felállítása, az ipari és kereskedel­mi minisztérium tervszerű gazdálkodása, újabban pedig a BKP gazdasági javasla­tai alapján kidolgozott termelési tervek és a szükséges nyersanyagok biztosítása adott lehetőséget a Filt.gyár munkásai­nak is, hogy képességeiket kifejtsék és a mai eredményeket elérjék, az év végéig pedig maradéktalanul teljesítsék a gyár termelési­ tervét.­­ A BKP gazdasági javaslatain ala­puló munkatervet hatalmas lendülettel és odaadó munkával kívánja megvalósítani a Filt-gyár munkássága, mert tudja, hogy ez­által közvetlenül saját életszínvonalát is javítja, fokozatosan kiküszöböli az ed­digi gazdasági nehézségeket és hiányokat. Ezért pedig érdemes dolgozni, az ország gazdasági újjáépítése keretében. Eddig öntudatosan vállaltuk és elviseltük a ne­hézségeket, mert még komolyabb elszánt­sággal valósítjuk meg a termelési tervet, amelynek maradéktalan végrehajtásáért egyébként az ipari és kereskedelemügyi minisztériummal szemben mindannyian — munkásság és igazgatóság karöltve — szigorú felelősséget vállaltunk. A minisz­tériumra hárul a további nyersanyagszük­séglet biztosítása, a többit pedig elvégez­zük mi... — mondotta jogos büszkeség­gel Chis Petru, az üzemi bizottság elnöke. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a Film­­gyárban nem­csak nagy mennyiségű, de jó minőségű cipő készül tízezrével, hogy mielőbb hozzájáruljon a belföldi fogyasz­tópiac hiányainak kiküszöböléséhez. így lesz a gazdasági munkatervből — gyakorlati valóság Szerda 1947 Julius 11 „Utódlási népszavazást“ rendezed július 6-án, az elmúlt vasárnap­i Franco-diktatúra Spanyolországban. A „népszavazás“ lezajlásáról már vasárnap a kora esti órákban nagy sietve jelentést tett közzé a spanyol belügyminisztérium és han­goztatta, hogy ,a referendum rendben, hat varmentesen bonyolódott le. Mint ált­alá­­ban a népellenes kormányzatok ilyenkor szoktak, a Franco-kormány sem várta meg a vidékről beérkező jelentéseket, mert hiszen ezek a jelentések csak kétfélék lenesnek: vagy megfelelnek a kormányzat érdekeinek, vagy nem. Ha megfelelnek, akkor a jelenté­sek úgysem cáfolják meg a „hivatalos köz­lést”", ha pedig nem megfelelők, akkor úgy­sem hozhatók nyilvánosságra. Így aztán elsikkadtak — a Franco féle jelentésekben — a spanyol nép ellenállásá­nak nagyobb beszédes bizonyítékai. De nem sikkaszthatják el ezeket a bizonyítékokat a köztudatból és a külföld figyelő szeme elől sem. Annak ellenére, hogy a karhatalmat az egész országban riadókészültségbe helyez­ték, a rendőrséget katonai csapatokkal erő­sítették meg a választási helyiségek körül, gépfegyveres gépesített járőrök cirkáltak még az országutakon is, a tüntetések vol­tak több helyen. Dolgozók tízezrei tiltakozó sztrájkkal tüntettek Franco ellen. Tiltako­zásukra az eddigi súlyos okoknál is több okuk volt eggyel: a hét végén megint egész sor demokratikus harcost, férfiakat és nőket, tartóztattak le Franco emberei. A választá­sok hajnalán a kivezényelt falragasz­szag­gató falangista különítmények nem győzték a Franco-ellenes jelmondatokat eltüntetni a házak faláról. San Sebastian városában véres összetűzések történtek és ugyanezt jelentik más helyekről is. Július hatodika a Franco-ellenes harc új szakaszának dátumává vált. Ami pedig a­­választási eredményeket illeti, még a hiva­talos kormányközlemény sem mert hetven százalékosnál nagyobb győzelmet­ jelente­ni. Elképzelhető, milyen lehetett a valódi szavazat­arány. És elképzelhető, hogy mi­ként történt a szavazás, ha arra gondolunk, hogy Madridban s egyebütt a falar­gisták annyiszor szavazhattak, ahányszor csak akartak. A szavazat­ok összeszámlálásá­t szintén ők intézték. Valóban népszavazási komédia volt csak az egész. De mién volt szükségük Francaiknak erre az egész komédiára, tízért volt szükségük, mert azt a látszatot akarják kelteni, mintha Franco új demokratikus intézményeket kezl­dene megvalósítani. Helyreállítja névleg a monarchiát és megerősítteti magát az állam­fői tisztségben: ez az ő „új, demokratikus in­tézménye.“ Új névjegyet akart Franco ké­szíttetni magának, az Egyesült Nemzetek Szervezettébe való beajánlásához. A név­jegyen azonban rajtafelejtette véres ujjlenyo­matát . .. (k. l.) Követésbe méltó munkaterv valósul meg a Magyar Népi Szövetség gyárvárosi kerületében Temesvár. A Magyar Népi Szövetség gyárvárosi tagozata megértette az idő paran­­csat, hogy közművelődésünket új, szélesebb alapokra kell fektetnünk. Hogy ez megvaló­­suljon, a II. kerület közművelődési bizottsá­­gát újjászervezték. A közművelődési felelős továbbra is Kátay Bálint marad, de az irá­­nyító vezetés Szatmári Dezső kerületi szer­vezeti elnök kezébe került. Elhatározták, hogy hatvan tagú műkedvelői együttest szerveznek meg, amelynek prózai színjátszó, operett, ze­nekari, énekes és táncos csoportjai lesznek. A prózai színjátszás irányítója Péter János, az operetté Kátay Bálint, és László Gyula, a megszervezendő zenekart és énekkart Joszt Géza irányítja, aki a tánccsoportot is vezényli. A díszletek és kellékek előteremtéséről Al­­mássy Ferenc és Tatár Ernő gondoskodnak. A műkedvelői csoport vezetőségének további tagjai: Tatár Ernőné, Minda Károly, aki az ifjúság és a felnőttek közti kapcsolat fenn­­tartója, Jamrik Sándor az ifjúság és dr. Pol­­gár Józsefné a női csoport részéről. A gyárvárosi műkedvelői csoport július 13- án bemutatja Végváron A szakadékot, július 20-án Rónácon a Tabáni orgonákat,­­július­­ 26-án pedig nagy kerti ünnepélyt rendez,­­ amelyen a tánccsoport néptáncokkal, a dalos­­­csoport népénekekkel szerepel. Ugyanakkor­­ mutatkozik be a kerület zenekara is

Next