Szabad Szó, 1948. augusztus (5. évfolyam, 195-222. szám)

1948-08-08 / 201. szám

SZABAT­ SZÓ Ъа elért ■eredményeinket próbálják aláak* názni. Eddig elért sikereink után a meg* pihenés végzetes veszélyt jelentene.­ Fokozott éberség és messzemenő bűre­st kizsákmányolok ellen, csak ez szilárdig hatja meg eredményeinket. A nemzetiségi kérdés lényegében véve osztálykérdés és, a Magyar Népi Szövetségnek, mint a ro­­­mániai magyar dolgozó tömegek szerve­­zetének és a Román Munkáspárt szövetsé­gesének, különleges felidata is küzdeni a­­ mag.var sovinizmus, revizionizmm pr­esek ! mindenfajta megnyilvánulása ellen, az ország egész dolgozó népének testvéri együttműködéséért, békéjéért, fele­melked­­léséért. Előadása második részében Kulcsár Sándor a most megjelent tanügyi reformt­örvényt méltatta, amely egységes, népi demokratiku­s és gyakorlati alapon biztos­sítja a közoktatás megszervezését. A tanü­­gyi reform a legalsó intézményektől a legfelsőkig demokratizál, az oktatást és az ország és a nép szükségleteinek meg­felelően gyakorlativá teszi azt. A feleke­­­zeti iskolák államosítása véget vet a nagy szakadéknak az ifjúság oktatásában és egységes demokratikus oktatást és neve­­lést tesz lehetővé. Az új törvény az Ф kormány szellemének megfelelően tökéle­tesen biztosítja az anyanyelvi oktatást minden nemzetiség számára, minden is­­kolás fokon. A különleges iskolák és tan­­folyamok lehetővé teszik a dolgozók kö­­zépiskolai végzettségének elnyerését és a m­a érezhető káder­hiányok pótlásának meggyorsítását. 2 a magyar dolgozó tömegek örömmel üdvözlik a tanügyi reformot és az iskolák államosítását A hozzászólások során J­e­n­c­s­i­k­­­ed­vics Lőrinc, a MNSz városi végrehajtó* bizottságának tagja a MNSz közreműkö­­dését ismertette az államosított felekezeti iskolák állami tulajdonba való átvétele során. Éberségekkel és határozottságunk­kal sikerült megakadályoznunk, hogy a IV. kerületi Missió elemi iskolájának át­­vételekor reakciós elemek megkárosítsák az államot és ennek keretében a dolgozó magyar népet is. S­z­e­p­e­s­i N­i­t­s István református lelkész (Újkissoda) hangoztat­­sa, hogy az iskolaállamosítás a demokraa­tikus fejlődés szükségszerű következmé­nye és bizalmát fejezte ki a demokratikus oktatási rendszer iránt. H­e­­­g­­ Margit kiemelte, hogy az osztályharc kiéleződése a társadalmi fejlődés gyorsuló ütemét jelzi. Vásárhelyi Károly felszólalás­­á­ban hangsúlyozta, hogy a magyar dol­gozó tömegek örömmel üdvözlik a tan­­ügyi reformot és a felekezeti iskolák álla­mosítását. Az állam a dolgozó nép állama és természetszerűleg magára vállalja, hogy minden nemzetiség gyermekeinek szá­­mára azonos tanulási lehetőségeket bizto­­sítson. Id. P­óka Zsigmond, a MNSz alap* szabályainak minél alaposabb megismeré­sére hívta fel a tagokat. Antal László kiemelte az írástudatlanság megszűnteté­ sére irányuló, a tanügyi reformtörvény* ben is lefektetett intézkedéseket. Az or­­szág 15 millió 872 ezer lakosából 3 millió 197 ezer írástudatlanként szerepel a nép­­számlálási adatokban, óriási mulasztáso­­kat kell helyrehozni! A tanügyi reform­­törvény egy-két éves tanfolyamok szer­vezéséről intézkedik, amelyeken a 14 és 55 év közötti írástudatlanok elnyerhetik az elemi iskola négy osztályának elvég­­zésével egyenértékű minősítést. A MNSz szervezeteinek is minden segítséget meg kell adniok az analfabétat­anfolyamok sikere érdekében. A felvetett kérdésekhez még Zwirn Erzsébet, Szűcs Pál, Galgóczy István, Mihály István, Dima Ágnes, Kiss József és Háry János szólt hozzá, majd az előadók válaszoltak több felvetett kér­désre. Mészáros Sándor, a MNSz városi el­nöke zárószavaiban rámutatott arra, hogy számos időszerű kérdés tisztázásával és helyes megvilágításával ez a gyűlés is újabb értékes gyarapodást jelent a MNSz aktivistáinak ideológiai felkészültségében és gyakorlati szervezeti munkájában. M Megtörtént valamennyi magyar felekezeti isk­ola államosítása a Temesvárott magyar- és németnyelvű elméleti vegyes líceumokat tart fenn az állam Temesvár. Temes-Torontál megyé­­ben — mint közöltük — a felekezeti is­kolák államosítása gyors ütemben ha­lad. Az álami magyar tanfelügyel­őség­­hez érkezett jelentések azt bizonyítják, hogy a tanfelü­gyelőség hatáskörébe tartozó Temes, Szörény és Krassó me­gyékben az összes magyar nyelvű fele­kezeti iskolák államosítása megtörtént. Temes megyében egy óvodát, tizenegy elemi iskolát és két középiskolát álla­mosítottak. Az államosított magyar is­kolák a következők: Temesvárott a X. kerületi Notre Dame óvoda, az elemi és középiskola, a IV. kerületi Missió isko­la és a római katolikus fiúgimnázium. A megyében államosították a végvári, a szigetfalu­si és a csávosi református, továbbá a dettai, a fibisi, a nagykopru lcei, lippai, nagyszentmiklósi és gizella­­falvai római katolikus iskolákat Krassó megyében egy óvoda és há­rom elemi iskola, Resicán a református óvoda és elemi iskola, továbbá az Ér­szegen és Izgáron működő református elemi iskoláik kerültek állami kezelésbe. Szörény megyében is befejezést nyert a felekezeti iskolák államosítása. A Lu­­gosan működő római katolikus óvodát, elemi iskolát és leányközépiskolát, to­vábbá a református elemi iskolát a ma­­gyar tanfelügyelőség megbízottai át­vették. Bukarest. Az ország dolgozói kö­rében általános örömet és megelégedést váltott ki az új közoktatásügyi törvény. A nép érdekeit szolgáló és vele együtt­érző tanárok és tanítók soraiban szintén általános a megelégedés. Most máig min­den törvényadta lehetőség megvan ar­ra, hogy valóban a népet szolgálják s ezáltal a maguk érdekeit is előmozdít­sák. Bukarest. A közoktatásügyi mi­nisztérium rendeletet adott ki, amely feltünteti az ország különböző városai­­ban engedélyezett elméleti líceumok­­számát. A rendeletben feltüntetett isko­lákon kívül fennálló, vagy az összes el­méleti iskolák műszaki és szakmai lí­ceumokká alakulnak át. A közoktatásügyi minisztérium ren­delete értelmében az ország területén a következő nemzetiségi elméleti líceu­mok maradnak meg: Aradon egy magyarnyelvű ré­gyén (leány és fiú) líceum; Nagyvá­radon egy magyarnyelvű fiú és egy leány­elméleti líceum; Brassóban egy magyarnyelvű elméleti vegyes lí­ceum és egy németnyelvű vegyes lí­ceum; Kolozsvárott két magyar­­nyelvű elméleti fiuliceum és egy mai magyarnyelvű leánylíceum; Csíksze­redán egy magyarnyelvű elméleti fiu­­liceum­; Gyertyószentmiklóson egy magyarnyelvű leányliceum; Ma­rosvásárhelyen egy magyarnyel­vű elméleti fiú és egy leányliceum; S­zé­­kelyudvarhelyen­ egy magyar­nyelvű elméleti fiúliceum; Székely­keresztúron egy magyarnyelvű el­méleti leányliceum; Zilahon egy magyarnyelvű elméleti vegyes líceum ; Szatmáron egy magyarnyelvű es­­elméleti fiú, és egy leányliceum; S­e­p­­­siszentgyörgyön egy magyar­­nyelvű elméleti fiúliceum;­­ ózdi­vá­sárhelyen egy magyarnyelvű elmé­leti leányliceum és Temesvárott egy magyarnyelvű elméleti vegyes lí­ceum, és egy német nyelvű elméleti ve­gyes líceum fenntartását határozta el a közoktatásügyi minisztérium. Kereskedők csakis különleges engedéllyel vásárolhatnak a szabad gabonából Temesvár. Tem­es*Torontal megyé­ben augusztus 5-én estig beszolgáltattak 2435 vagon búzát, 42 vagon rozst, 216 vagon árpát és 241 vagon zabot, összesen tehát 2734 vagon gabonaneműt. A megyei gabonabegyűjtési bizottság arról értesült, hogy egyes falvakban ke­­reskedők jelennek meg, akik a földműve­seknek a szabad kvótából származó bus­zaját akarják összevásárolni. A bizottság utasította a megye csendőrségét, hogy ezt a legszigorúbban akadályozza meg, mert a kereskedők csak különleges engedéllyel vásárolhatnak búzát a szabad kvótáiból. Amennyiben ezt az engedélyt nem tudják felmutatni, vásárlást nem eszközölhetnek. A földművesek szabad kvótából származó búzáját csak a fogyasztók vásárolhatják minden alakiság nélkül, közvetlenül a termelőtől, viszontelárusítók azonban csak külön engedéllyel. Merczyfalva községben két hektár termése elégett. A vizsgálat megállapítot­­ta, hogy a cséplőgépnél dolgozó személyek vigyázatlansága okozta a tüzet- Eljárás indult ellenük. Bukarest. A földművelésügyi mi­nisztérium közli a június 26. és augusz­tus 1. közötti időszak mezőgazdasági helyzet­jelentését. Eszerint az el­múlt héten az időjárás igen kedvező volt a begyűjtési és cséplési munkála­­tok számára. Az aratás az egész országban befe­jezéséhez közeledik. Az őszi árpa 99 százalékát, az őszi búza 94 százalékát, (2.274.668 hektár területet), a borsó 86 százalékát, a rozs 78 százalékát, a ta­­vaszi búza 53 százalékát aratták le. Az elmúlt héten 44 megyében csépel­tek. Csak Bukovinában, Erdély 9 me­gyéjében és Moldova két megyéjében nem kezdődtek meg a cséplési munká­latok. Eddig körülbelül 400 ezer hek­tárnyi terület gabonát csépeltek ki. Ugyancsak gyors iramban folynak a kaszálási, kapálási és szántási munká­latok. Minden téglajeggyel a népi kultúrát támogatod járulj hozzá a Magyar Népi Szövetség nyári népszínpada alapjához! Vasárnap, 1948 augusztus 8 Igazságügyi palota, városi vállalatok székháza, a megszépített Temesvár központjában Széles utcák, új piac a Belvárosban Temesvár. H*. 1. óta száll a por a csákányok alatt összeomló egykori Mocsonyi-palota — utóbb Háztartási Iskola — vidékéről, önkéntes munka rombolja a­ múltat, hogy megszület­hessen az új Temesvár megifjított és megszépített arca. Pár nap még­is el­tűnik a keskeny utca, kiszélesedik a villamosvasút útja, nem lesz életve­szélyes a szű­k torokutcában a közleke­dés. Az ügyészség környéki bontási munkálatokat nyomon követi az Er­délyi Kaszárnya eltüntetése, majd az­tán következnek a többi munkálatok, melyek széles és bő tereket nyitnak meg, hogy azokon közérdekű intéz­mények létesüljenek. A központ — legyen központ... — Temesvár, úgy szeretjük monda­ni: a Bánság központja, metropolisa — kezdi felvilágosításait Bodascher Ottó, a városi mérnöki hivatal főnöke. Viszont Temesvár központja, eddig nem volt központja semminek. Hacsak a szűk utcáknak nem... A terv az, hogy előbb lehordjuk a volt Mocsonyi­­háznak, a Háztartási Iskolának az ügyészséggel szemben lévő épületét, majd aztán a körötte fekvő épületeket is. Ez a munka különben már a vége felé jár... Mindenesetre köszönetet kell mondani a város demokrata érzel­mű Lakosságának és ifjúságának, mely igen szorgalmasan adózott önkéntes munkával a lebontásban és romeltaka­rításban. .. Széles utcák — terek.. . Széles utcák és szép terek lesz­nek a központban A városházától az ügyészség felé torkoló szűk utca képe változik meg elsősorban igen jelenté­kenyen. Ez az utca oly módon szélesül ki, hogy mindkét oldalán négy-négy méteres szélességű járda lesz, ami csak egy méterrel keskenyebb, mint a város legszélesebb gyalogjárója. A vil­lamosvasút hét méter szélességű út­vonalon közlekedik és a kocsik ré­szére nyolc méter szélességű sáv lesz az úttesten. — Az egész tervezet keresztmetsze­tét a következőkben adhatom meg: Az ügyészséggel szemben nyerendő terü­leten park lesz, ahol egyben a lebon­tásnál nyert történelmi emlékű ka­put is elhelyezzük. Itt egy kisebb vá­sárteret is elhelyezünk. Azonkívül fá­sítással, padokkal, játszótérnek és pi­henőhelynek is alkalmas lesz A leg­nagyobb terv: az Erdélyi Kaszárnya lebontása után felszabaduló hely be­építése. A tervek részletei: az Erdélyi Kaszárnya helyén, erre a hatalmas te­lekre várnak az új igazságügyi pa­lota, az új tartományi közigazgatási székház, a központi rendőrség épülete, a városi vállalatok nagy központi épü­lete és még több középület. — Például? — Hát például­: a Sportpalota, a Ki­állítások Háza. Pénzügyi központi székház is... Most már mindenesetre mienk, a városé ez a roppant értékes telek. A város tizenkét holdat adott érte a hadseregnek, még pedig katonai épületek részére igen alkalmas he­lyen. Ha mindez csak elkezdődik is,— aminthogy már elkezdődött — remény van rá, hogy: amint Temesvár a me­gye központja, úgy Temesvár köz­pontja, a Belváros — tényleg központ és hozzá igen méltó központja lesz Nép­köztársaságunk eme egyre fejlődő ipar­­városának. fm. r.l

Next