Szabad Szó, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-02 / 254. szám
Önbírálatot gyakorol az ujszentesi ideiglenes bizottság: nem volt eléggé éber a kulákokkal szemben Ujszentes. Az elmúlt esztendőben Ujszentes község a vetési kampányban az elsők között volt a járásban, amiért kitüntetést is kapott. Ezzel szemben az idén a vetési csatában lemaradt, ennek arcáról Bajkai Sándor, az ideiglenes bizottság elnöke a következőket mondotta: — Nem voltunk eléggé éberek és nem alkalmaztunk kellő időben erélyes intézkedéseket azokkal szemben, akik szabotálni — Igen, ez súlyos mulasztás volt a részünkről — ismeri be Bajkai Sándor. Nézzük csak meg, kik is azok, akik hozzájárultak lemaradásunkhoz. Itt van Papp Antal húszholdas kulák, Dékány Lajos 31 holdas zsirosparaszt, mindketten a munkálatokkal nem törődve, állandóan részegeskedtek, míg csak erélyes fellépésünkkel meg nem szorítottuk őket Itt van még a Temesváron lakó Maszalits Imre gyógyszerész, akinek földjén a levágatlan kukoricaszárak még most is ott éktelenkednek, mert nem volt hajlandó a mezőgazda.391 szakszervezet által megállapított napszámot fizetni, vagy Scheer Rezső és Kínái akarták kormányunk mezőgazdasági tervét. Nem végeztünk kellő felvilágosító munkát és igy a szegény- és középparasztok nem leplezték le idejében a szabotáló kulákokat. A beszélgetésbe beleszól Nagy Bálint középparaszt is: — Azért maradtunk le az őszi vetési kampányban — mondja — mert az ideiglenes bizottság nem élt kellőképpen az osztályharc fegyverével a kulákok megfékezésére-Béla temesvári kereskedők, akiknek 3 tanyán és 32 hold földön kívül traktoruk, öt lovuk van. Ők nagy hangon jelentették, hogy már elvégezték a vetést. Közben kiderült, hogy még a szántást sem végezték el. Amikor felléptünk ellenük, akkor aztán pótolták is a mulasztást, de mindez hozzájárult ahhoz, hogy megkéssünk. Vannak azonban a községben dolgozó földművesek, akik példaadóan jó munkát végeztek: Borsos Erzsébet, Karela Antal, Lukács György, aki éjt nappallá téve dolgoztak és elsőknek kerültek ki a vetési csatából. Dicséretet érdemelnek még: Petrovics György, Berke Antal, Gurbán József, Kertész András és Furák József is. Most újabb kérdést intézünk Bajkai Sándorhoz: — Mit tesz az ideiglenes bizottság, hogy a vetést elvégezze és kiköszörülje a csorbát? — A községi ideiglenes bizottság levonta a tanulságokat. Mindenekelőtt fokozott osztályberséggel figyeli a kulákok tevékenységét, hogy a szabotálási kísérleteket megakadályozhassa. Fokozni fogja az egész községben a felvilágosító munkát. Az ideiglenes bizottság a Párt helyi szervezete segítségével és a tömegszervezetek támogatásával kellőképpen megmagyarázza az őszi mélyszántás fontosságát. Rendszeresítjük az üléseket a vetési bizottság tagjaival, akikkel két naponkint ülést tartunk, hogy pontosan láthassuk a munkálatok menetét. Amint látjuk tehát, Újszentes községe lemaradt ugyan a vetési csatában, de a hibákat megállapítva, az önbírálat fegyverének segítségével a mulasztásokat pótolják és bizonyos, hogy az őszi vetést mihamarabb befejezve, az őszi mélyszántást jól elvégzik- BORSOS JULIA levelező Temesvári kereskedő-kulákok szabotálása El kell távolítani a MNSz óbessenyői szervezete éléről Nemcsak János kulákot Óbessenyő. Óbessenyőn a Magyar Népi Szövetség vezetőségében még most is találhatók kulákok és az ezekkel megalkuvást hirdető személyek, akik a kizsákmányolok szolgálatában állanak, s figyelmen kívül hagyják a munkásosztály és a dolgozó parasztság közös érdekeit. A tagok a gyűlésekre sem járnak el és ennek következtében a szervezet nem tudja visszatérni a kulákok támadásait. Mindez károsan hat Óbessenyő dolgozó magyarságára. Nemcsak János, a Magyar Szépi Szövetség óbessenyői szerkezetének elnöke, is kizsákraályoló Nyíltan védi a kulákokat s hangoztatja, hogy nem helyesli a szabotáló osztályellenséggel zemben tett erélyes intézkedéeket. De lássuk csak, miért kisákmányoló Nemcsak János, a ■lagyar Népi Szövetség óbesseyői szervezetének elnöke. Nemsak Jánosnak 17 hold földje an, ezenkívül egy cséplőgépelszerelése. Munkásai közül Bankov Pavel gépészt nem fizette. Azt mondja, hogy nincsen önze és igy nem tud eleget sríni kötelezettségének. Ez valótlan állítás, mert Nemcsak váron a csépléssel jelentős összeget keresett és mégsem fiette ki Babakov bérét, de máskét sem- Züllötten él, emellett azé, kapzsi természetű, minennel elégedetlen. Október 23-án a községházalőtt kifüggesztett szégyentáblái került Nemcsak János neve, mert a dolgozó földművesek leplezték aljas mesterkedését, mellyel a vetési munkálatokat tarta elszabotálni. Nemcsak , a felesége több dolgozó földfüves előtt kijelentette, hogy Iszántja ugyan a földet, de Tol szó sem lehet, hogy azt bevesse. További panasz ellene, így nem tart fenn kapcsolatot község vezető embereivel, mint a Magyar Népi Szövetség elnöke. Nem képviseli a dolgozó parasztságot és megalkuvást hirdet a kulákokkal, a falusi kizsákmányolókkal. Ilyen embernek nincs mit keresnie a Magyar Népi Szövetség vezetőségében, de még tagjai sorában sem. . Hogyan lehet rendes jó munkát végezni egy szervezetben — mondotta Tóth Teréz, a magyar tannyelvű állami iskola tanítónője — ha a szervezetnek az elnöke kulák, aki megtartja magának a dolgozó bérét, elhanyagolja a község érdekeit, szabotálja a népi kormány rendelkezéseit a vetési munkálatokkal kapcsolatban. Ez az oka annak, hogy a Magyar Népi Szövetség óbessenyői szervezete nem tölti be hivatását, a tagok nem járnak az ülésekre, nem tudják felvenni a harcot a falusi osztályellenséggel szemben. Nemcsak János elnök, mint a kulákok szószólója, igyekszik megakadályozni az óbessenyői dolgozó földművesekét abban, hogy leleplezzék a dolgozó nép ellenségeit- A kiegyezést hirdeti az ellenséggel és ebben ő maga igyekszik példát mutatni. Magatartását a falusiak keményen elítélik, egyben követelik eltávolítását a szervezet vezetőségéből. BORSI ISTVÁN Temesvár. Az Első Temesvári Textiliparban a szakszervezeti csoportok megalakulása után az egészségügyi felelősök munkája nehezen bontakozott ki. Az utóbbi hetekben azonban az üzemi pártszervezet s az üzemi bizottság támogatása révén, a csoportok egészségügyi felelősei felismerték feladatuk fontosságát és igyekeznek azt pontosan teljesíteni. A 6. számú szakszervezeti csoport egészségügyi felelőse Hermann Mária munkásnő. Eddigi munkája bizonyítja, hogy feladatát pontosan ismeri. A legutóbb Erdei Erzsébet munkaidő alatt rosszul lett. Azonnal jelentette az üzemi bizottságnak és telefonon értesítették a gyár orvosát, aki rövid időn belül meg is érkezett, megvizsgálta a beteget és orvosságot rendelt számára. Három napi betegsége alatt meglátogatta és érdeklődött hogyléte felől. Orrobulos Mária első ízben hét napig volt beteg- utána a gyári orvos újabb 10 napi betegszabadságot adott számára. Ez idő alatt Hermann Mária meglátogatta és ellenőrizte, hogy megkapja-e az orvosságot. Baum Ilonát, aki már augusztus óta beteg, naponta meglátogatja és mindenben segítséget nyújt neki. — Az én csoportomban még nem fordult elő betegség — mondja Grosz Hermina, a II. szakszervezeti csoport egészségügyi felelőse. Ha kisebb sérülések fordulnak elő, azt azonnal fertőtlenítem és bekötözöm. Ugyancsak jó munkát végez Opris Mária az I. csoport egészségügyi felelőse is. —Több ízben megbeszéljük az üzemi bizottsággal a teendő*ket — mondja Opris Mária. — Gondoskodunk arról, hogy a betegek idejében kapják meg az előírt orvosságot. Tolmácsol juk a betegek kívánságait Ezenkívül beszerveztünk munkásnőket, akik minden nap elmennek a gyógyszertárba orvosságért. Ez azért szükséges, mert eleinte előfordult olyan eset is, hogy a betegek késve kapták meg a szükséges gyógyszert. A szakszervezeti csoportok egészségügyi felelőseinek tevékenysége ezzel azonban nem ér véget. Szükségesnek látták, hogy a gyári orvoson kívül legyen a gyárnak egy képzett ápolónője. Ebben a kérdésben felvették a kapcsolatot az üzemi bizottsággal és közös megegyezéssel kérték az illetékes hatóságokat, hogy küldjenek egy képzett ápolónőt a gyárba. Az Első Temesvári Textiliparban a szakszervezeti csoportok felelősei ismerik feladatukat, éberen őrködnek munkatársaik egészsége felett, öntudatosan végzett munkájukkal nagy segítséget nyújtanak a gyár dolgozói egészségvédelmének biztosításában. FEKETE ISTVÁN Miméi fölöli őszi száclést! Nemsokára lfejeződő az őszi vetési kampány. ,fonó hány megyében máris elvégezték a vetést. Köztük van Jeau, Roman, Braill', Coristrtn, Futna, Sluscel, Tutor* _ Bcau, Dorohoi, Radati#, Gorj, stb. megye. A munkálatok országszerte lendül Ktesn felynek, Az*i Szörény, Kolozs, Maros, Hunyad, Naszódjáéi ér. Vaslui megyék ideiglenes bizott ágijak azonban a pártszervezetek irányításával különösképpen mozgósitaniok kellműden erejük, hogy az elvesztett időből minél többet visszaszerezzenek és sünrgősen befejezzéke ez igen elmaradt vetéseket. Különösképen egz egyéb fokozott igyekezetével 3z vetési tervet tíz egész országban néhány napon belül kivégezhetjük. A vetés kivégzésével nemm fejeződik be azonban az ősz vetési kampány. A pártszervezetek, az ideiglenes bizottságok, a dolgozó prasztság va lamint a gép- és traktorállomások és ez állmi gazdaságok előtt igenye , f led tó i mivel a lehető leggyorsabban teljesíteniök kell Ez a let üat: az ősz szántási terv teljesítése. Ez tulaydonképp n annyit jlent, hogy már most kiszdjünk az 1951. évi ta.'/i vetési terv mgfelelő teljesítéséért. Abban a ngyv. vü küzdelemben, amelyet a Fárt vezette munkásosztály visszaül ír «lett mezőgazdiság aknak» fejlett szocialista mezőgazd'sággá való át-titktásáért folytat és a dolgozó parasztok nyomorának '.ívg a kizsá'tíná nyonstól való megszabadításukért és boldog jövőjük biztos táváért — igen nagy fontosságu, hogy a városi és falusi dolgozók ne szenvedjenek hiányt mezőgazdasági termékekben, szocialista iparunkat pedig eláthssuk, szükséges nyers nyagokkal. Míg szocialista párunk egyre nagyobb sikereket ér el, újabb és újabb gépeket, szerszámokat, trakorokait és aratógépket, külöihózó árucikkeket gyárt országunknak, korszeű technikai eszközökkel látja el i.ezőgazdolgoni kar, hatalmas fegyvert adva a szegény- és a középperasztság kezébe a jobb életért vívott küzrimükhöz — ".Bezög- /.hasagunknak is több k nyírét kell bztositania az ország részére, hogy a szocializmust építő miliő meg mill 1ó dolgozónak elegendő élelme legyen és fokozott erővel dolgozhassanak g, beldegült megteremtéséért. Mint a dolgozó parasztnak aki megelégedett életre vágyik és aki szereti hzáját és a dolgozó népet, a jó termés bztosítása a fladata. Bizonyos, hogy valóban gazdag és jó termés csak a szocialista mezőgzdságban érhető el. Ragyogó példát nyújt erre a Szovjetunió mezőgazdasága, ahol megszokottá vált a hektáronkénti 3—4000 kg-os Inizitermés A szovjet parasztok a kolhozok nagykiterjedésű földterületein végzett közös munkájukival a föld megmuűvelésére a legtoorszítuibb gépeket és tudományos módszereket alkalmazva, egyre bőségesebb termést csikarnak a természettől sz'szző jólétüket biztosítják. Dolgozó parasztjainknak száltta a még kicsiny és szanaszét, lévő földtett n, jelenleg még visszonsiv. Előtt mezőgazdasági vizonyaink között is minden lehetőt el kell követetök a lehető legjobb termés eléréséért — hogy mi is elérhessük a mezőgazdaság igen virágzó fokát és a mi dolgozó parasztjaink a jövök m a toll dús termését élvezhessék. Ezért fokoznunk ki a törpe- és középparaszti birtokok agrotechnikai színvonalát, buzdilanunk kellékét, hogy széles körben alkalmazzák a föld megművelésének bőséges termést biztostó módszere 11. E módszerek egyike az őszi szántás. E munka elvégzése — amelyet oly nagyra, értékelnek a szovjet parasztok — minden esetben lényeg -* terméstöbbletet eredményez. Tikiott dolog, hogy a tejnedvességig a fontos sóbúza felödése szempontjátó . Az őszi szántás folytán a nedvesség behatolhat a föld mélyebb rétegeibe s ott m®g,k.ar,d a csökkentéül, hőmérséklet következtéseil. A jó gabonaterméshez feltént szükséges a mély ősz, szántás. Ebben az évben 3 .310.000 hektáron irányoztunk elő őszi szántást. Október 23-ig, 513.627 hektáron végezték el a szántást, így tehát még fel kell szántanunk 2.000.000 hektár földet. E feladt teljesítését n » szabi« egyik napról a másikra k»logatvi. A jó döjárát ! íj 's mértékbe?», n »»nap n án ki kéj h szitákulak, nehogy a cél teljesített. n tervvel érjen utóbennünket. Az esszes fel szántatlan maradt föd miatt csökken a termés Viszont minden ősszel felazánvaott biktár födtől gyrapodik a termés. Ezért ne kíméljük a fáradságot a szántási terv terjesítéséért. A pártszervezetek feladata, hogy széleskörű igárlót fejtsek ki ebben a kérdésben a dolgozó parasztok között. A pjirtsgt'átörökítők meg kell említeniök a tavalyi esetet, amikor az őszi szántást elvégző parasztok lénygesen jobb timist értek el. Fel kel világosítaniok a dolgozó prasztokat e munka előnyéről és mozgósítaniok kell őkét *• munkára. Az ideiglenes hízót* s ighk fladata, hogy ni pos ti megszervezzék e kampány!. Támogattunk ke r/.ok t, akiknek nincsen munkaeszközük és arra kell kötelezniük a kulákokat hogyezek földjét n/.-mit I szántsák fel. A sz'jtorálő kulákokat kinétlenül is kell lenézni, mint kártékony ellenségeket ak'k a. dogozó parafátokat a jobb termés elérésében igyekeznek megakadályozni Minden •■gát mir'd n ekét vágy- traktort fel kell használni a szántásra. A vetések bevégzése után azonos* m'g kel kezdeni falun a szántást. A gépállomások traktorait — ami it lefejezték a vetést — »zónát! a* 5sz.* szántás elvégzésére társult dolgozó parasztok rendelkezésére kell bocsátllni. Az állami gazdaságoknak kötelességük úgy dolgozni, hogy példamutatók legyenek a dolgozó paraszt-» ság előtt e nagyfontosságú kampányban. A pártszervezeeteknek, az ideiglenes bizottságoknak, a gép és trakt űrállomásoknak teljes erővel kell támogatnia és a kollativ gazdaságok , hogy a kollektiv gazdasásgok is m előbb teljesíthessék a szántási tervet. Minden egyes, kollektiv gazdaságnak követnie kell a rom.innyegyei Millerlu de Jo község Victoria Kollektiv gazdasága tagjainak szép példáját, akik elhatározták, hogy november hetedikéig, a Nagy Októberi Szocialista Párra h font évfordulójának nagyszerű napjáig befejeik az őszi szántást. minden erőnket mozgósítsuk őszi szántóshadjáratra! Tel.Kitsük sikerrel ezt a nagyfontosságú tudatot, hogy biztosíthassuk a jó tér, most városi és falusi dolgozónk élelmét! (Scânteia) Szerda, 1949 nov. .