Szabad Szó, 1950. január-március (7. évfolyam, 1-74. szám)

1950-01-04 / 1. szám

SZABAD SZÓ A Román Népköztársaság 1950. évi Állami Tervének törvénye (Folytatása az első oldalról.) 1949-ben a társadalmi bér értéke 22 milliárd lej volt A dolgozók egészségüsye iránti gondoskodás a közegészségügyi intézmények számának emelésében, a fokozottabb orvosi gondoskodásban és a gyógyszerellátás megjavításában nyilvánult meg. A közoktatás terén pedig a mindenfokú iskolát támogatók száma jelentős mértékben megnőtt A dolgozó tömegek mindinkább részesülnek az üdülőszabadság, a kultúra és a sport örömeiben. Az 1950. évre szóló terv összeállításakor a szovjet tervszerűsítés nagy példáját és tapasztalatát követjük és saját első tervevünk tapasztalatából indultunk ki. Az 1950. évre szóló állami terv az 1949. évre szóló állami terv eredményeire és sikereire épül fel, egyben pedig megteremti az 1951—1955. évi ötéves tervre való rátérés feltételeit. Ezen az alapon a következő politikai-gazdasági célkitűzéseket állapítjuk meg: 1. Az energiatermelő és bányaipar megszilárdítása és fejlesztése, különösen a petróleum- és szénszektorban, ami lényeges feltétele az ipar és szállítások, valamint általában egész nemzetgazdaságunk fejlődésének 2. Anehézipar és különösképpen a gépipar fejlesztésének folytatásai alapvető láncszem az ország gazdasági fejlődése szempontjából. Ennek az iparnak keretében a hangsúlyt a szerszámgépekés villamossági gépek termelésére helyezzük. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási cikkek termelésének növelésére törekszünk a meglévő kapacitás teljesebb igénybevételével, új termelőegységek létesítésével és a helyi erőforrások felhasználásával, a kisipari szövetkezés kisfejllesztésvel, valamint a kisiparosok támogatásával, akik munkájukkal hozzájárulhatnak a tömegfogyasztási cikkek termeléséhez. 3. A szocialista szektor megszilárdítása és kiszélesítése a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági gép- és traktorállomások számának növelésével és a meglévők megerősítésével, az állami gazdaságok megfelelő felszerelésével , termelékenységük emelése érdekében és a kollektív gazdaságokat alakító dolgozó parasztság támogatásival. Hasonlóképpen a gabonatermelés Bányaipar Villamos Energiaipar Kitermelt vill mosenbrgir 113 % Kohászati ipar öntött vas Acél Henger"It v-'s Csövek 9%§pipctr A gépiparban .z 1950 táv: egész termelés értéke 41,7 százalékkal lesz nagyobb, mint 1949-ben. A jelentősebb termelvény-.kbmz 1949. évihez viszonyilva a következő tármedész feladatokat vaósítjuk meg: ipari felszerelés Gőzgépek Belsőégésű motorok Férrszerkezete'k A Román Munkáspárt és a kormány kulturális téren életbeléptett , intézkedéseinek következményeként a közoktatás, a sajtó, a rádió, a színházak, a mozgógép színházak, a könyvtárak és a többi kultúrintézmény mindinkább a dolgozók tulajdonává lesznek. Egyben széleskörű hetűvető akció folyik az írástudatlanság ellen, melynek az a célja, hogy rövid idő alatt felszámolja országunkban az írástudatlanságot. Az 1949. év ugyanakkor a szocializmus itim haladó gazdaságunk és általában a mezőgazdasági termelés emelése minden művelhető föld felhasználásával és a termelt növényteheségek megosztásának megjavításával olyan értelemben, hogy a gazdaságunk szempontjából nagyobb jelentőségű növények termelését fokozzuk, valamint azállattenyésztés fejlesztésével. A városi és falusi szövetkezés fejlesztése a fogyasztási és beszerzési, szövetkezetek, valamint a termelési szövetkezetek tekintetében egyaránt 5. A dolgozók életszervonalának állandó emelése az anyagi javak mind nagyobb mennyiségben való rendelkezésükbe bocsátásával, valamint a dolgozók kulturális és egészségügyi színvonalának emelését célzó lehetőségek kiszélesítésével. 6. A szocialista felhalmozás növelése, a munka jobb megszervezésével. a műszaki-gazdasági mutatószámok megjavításával, a munka termelékenységének növelésével, valamint szigorú takarékossági rendszerrel. 7. A polgári földesúri rendszer kártékony politikájának következtében gazdaságilag elmaradt vidékek gazdasági felemelése, a talaj és altalaj kincseinek értékesítésével, iregyárak és szállítási útvonalak létesítésével, , valamint nagy országos érdekű munkálatok végrehajtásával 8. Nemzeti függetlenségünk megszilárdítása a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való következetesen baráti és együttműködési politika révén. E polititikai-gazdasági célkitűzések megvalósítása vezet a népi demokratikus rendszer megszilárdításához, a munkásosztály növekedéséhez, valamint a munkásosztály és a dolgozóparasztság szövetségének megerősíléséhez. Fúrótorony 112,5% Rotarys asztal 220 % Sárszivtyu 125 5% Nehéz fuTeruid J 32,5% 3 bónuszos fúrófej 537,8% Segédszerszám 130,0% Szittyuegységek 158,1% Gördülőanyag Tcherkoea (4 tengelyre számítva) 104,3% Ciszternikocsi (4 tengelyre számítva ) 110,3% Hajóépítés Uszályhajó 230 % Vont tóhajó 276,3% H' - jászhjó 121,5% M esőgazdasági •Siép és felszerelés Traktor 120.2% Traktorvke .'33 % Tr’aktorvontatás.u kuj.hivájo. 365 % Traktorvontatásu vetőgép 285 % E$.ek$a*otechn kus ipar V.llanyir otor 144 % Transzformátor 110 % Vegyispar Maró. és mosószód • 1082% Sz rv'lis festő, nyigok 23 2% Kénsav ne.6% szervezeti megerősödését is jelentette. A vállalatok szocialista vezetésének megszilárdításában fontos lépést jelentett, hogy az idén áttértünk a takarékos szocialista gazdálkodásra. Az ipari termékeknél bevezettük az első állami szabványokat és ez nagy mértékben hozzájárult a munka termelékenységének emeléséhez, valamint a termelvények minőségi megjavításához. Számos intézkedés történt továbbá egyre több szektorra kiterjedő tervszerűsítő munkálatok elmélyítésére A termelás és munka termeléknység emelése érdekében iparunk technikai színvonala az 1950. év folyamán érezhetőm Írést, hogy érni’., k djék. a I Ertrueio érdekében iparág k sz?. iónt a. következő fej ditok, várnak megvalósitásra : 1. A petróeiumiparban m kutató, farások ciklikus grànÿc?:b-s még 3 havonta, legkevesebb 14,6 százlék. kail a kiaknázó urascsónál legkevtusebb 8,6.karmmlk cnik 1940, hess képest. Kutatunk és tanulmányt folyta, turfa a, parlagan, heverő szondák működésiel-helyezése és tí, légi szondák hanyatlása havi, átlagánk lg*kv-sebb 33 százalékos csoktan tese érdekében. Ezt a technológ mígj'k vitásával/mozgó fúrótornyok leszerelésével (a intervenciók megszervezésével és észszerüsitésívkel vég. 'néz vinni. A Szovjetunió tapasztalatait f. használva, tanulmányozzuk és alk’lmazzuk az uj technolgiai móssze.e. két «mind a fúrásban és $,'• termalén. ben mind; pedig a nyersosjfétaok gozásban a teljesít.ökapesa ég és a* termékjk minőségének emelése ér. etekében. A fúrás lényeges mUvslst mért k krzzuk a munkamegosztás és specia izálódás Hívét. Intézkdünk a gáz és.. nyersolaj szállítások észszerüsitése érdekében, a csövez.-éke- eu t .e-ijok-e,. veszbségek kiküszöbölése végek. 2. .5. b anyai paid szektorban t-m.]. mányozás a,.során megállapítjuk a tigk-dvezdeb arányt ,a. feltárási, elő.kész kő és fejtési munkálatok között. a szentelynek és a kitarázás mód,amiak nogy hdcén, minden egyes bányában Ujtelepek kiaknázását tanulmányozzuk és kikisérletezzük, Tnulmányokra fogjuk a bércit dolgozó módszerek megjavítását a fémkivonás eredméényének fokozása értekében. Különös fogyalmét kést fordítani a támaszén nemesítésérn és energa. forrásként vaó nagyúriét vii felisz. múlására. 3. A kohászti iparban a kentencék la használható térfogatának 24,óraalatti köb méh minkén ti ömlöttt. vajtérme és- 1 gaább 12,2 százalékkal növekszik majd az 1949. év, hez képest. A Martin-kemencék belső térfoga. utánkilegyz.taj ti lére számítót® óránkénti acéltermelés legább 13,százalékkal növekszik az 1949. évi hez képest. Az előállított öntöttvasnál a tonnánkénti kokszfogysztás lgjább 6,2 százalékkal csökken az 1949. évehez képest. Új technológiai eljárásokat vezetünk b-, úgymint: a kem-nost ön. aöttvas fűtőszagos öntésén k vljá, fását a szovjet •móri,t;erek szerint, az acél gördíthető formákba való intéséit és külön • g szerszámdeé! valamint gépelemnek való acél gyártását a Martin-kemencékben. A kemence gáz. k ut.iz rtl fi. használására megtesszük a szükséges intézkedéseket. 4. A gépiparba megjavítjuk a. ki. használás észszeüsztése és fokozás“ Híven a szerszámgépek kihasználásának fokát, fő eg azokét, amelyek meg ,kutatni,tják, a terminés folyanatát. Tanulmányozzuk kiterveljük és lkésztjük mint 3^tt,rabokat 1950. 31.ő felében hogy 3 tervév soár, a sövítkző termékek gyártárár va'a 4 té'é' '■'T-t- -t • n°héz vagonok, hűtővagonok, szer.-zám-és-ai, un.verzálgépaaj tárcsázók, aratósoötöző gépek is egy ebek. Hasonlóképp inajkázi csak a következő uj termékek mintád habj k- és «kikezdjük sorozatos gyártásukat: közepe» univerzál-tészt rg,de hóra tied li,3 Hyukisztó, és odiszőlő-gépeki,nditojó gépek, 35 atm. gőzkazánok, 1000 ölös gőzgépek és egyb k. T nuimánigozaulikás fedőkésztjük -a Szovjetunió műszaki segítségével a következő sz.rszájgápak gyrtását; karuisazei.esztargák portála m lógépik, gyalugép k fog . siarék, maró gépik, mechanikus fölgurő. gépik és egyebek. 5. A vil any energ.,parban ,3 vii. ramosenergia miniszté. u.ná.a. függö hő, és vizförö.ny .telp . kapac tásának órára kiszámított évenkénti használta legalább 8,3 százalékká, növekszik 194- hoz képest. A villamosaenergia mi'inél szélesebb, körű és észszerűbb fe használása értékében tanulmányozzákés kapcsolatot ,feriraténak a villamosamengiai miisztérium erőmű'Aiepel és a. válalatok erőmütep-i között. Hasonlóképen a villamos ció ész. szerű felhasználására törekszünk, a mwgtarha és c.tökk!nijátie és * «a áramtermelő csoportok kellő dőben törtlénő felülvizsgáltához szükséges tartalékerök mgalkotása. ern' k&. ben. 6. Az •eekitrotechmikus iparban a nagyteljesítményű elektromotorok és a nehéz elektromossági felszelések gyártását készi.jakció és kezdjük meg. Szabványos trükkamegkezdjük az alacsonyfelszültségű feszerelések sorozatos gyártását. Hasonlóképp előkéstjük a rádió alkatrészek és uj rádiókészülékek gyártását. 7. A vegyi ipaban megjavítják '■» segédgépek kihasználás viszonyszámát, valamint a nyersanyafogyasztás viszonyszámát, főleg a kristályszóda és a kénsiv gyártásá. hsa. Külnön gondunk lesz is, földgázon, ásványolajon és izén n. lapuló ve’, gyi prun kifejlesztését tanulmányozó és kiskutató •mi-inkálatok . H.' isonlóképei itemui imájnyozzuk és kikutatjük az a'u.min na innak bauxitből való kivonását valamint ,a színtétikus vegyi anyagok, szintszkus gyanták, festékanyaok és gyógy, szarikalapanyagainak előállítását A gyógyszer-vegyész'ti ipmba'u 'ipari mértékben gyártunk , eddig 1 reportát gyógyszereket, föleg szuá f a mi rwkaft vértatjelenes és idegcsillapító szereket Tanulmányozzuk és fokozzuk a vitaminok gyártását, mgtadtjuk a honi növjenyzet ffthasználását a gyógyszer-vegyészeti terméták gyártására. 8. A papiripErbit, előkésztlük és megkezdjük a monot paz időgéphez v.ló pergamintpapir és az azbsztlemezből álló felszerelések gyártását. Hsonlóképpen tanullmányozzuk Bőr cipő I. SZAKASZ Az 1950. évre a következő állami tervet állapítottuk meg: 1. FEJEZET A Terv politikai-gazdasági célkitűzései H. FEJEZET Az ipari termelés A. Mennyiségi feladatok I Az 1950. évben az egész ipari tér- Szerszámgépürmelés szilárd árukon számított én. Csapágyaktékben 37 százalékkal növekszik az 1949. évihez viszonyítva., A főbb P©fl*Cl@liríÍÍS5€8l,5 Spri termékekre vonatkozóan az felSZíízslés 1949. év száz százalékos er ciraé. ] ny iihez viszonyítva a következő ter.jerülési mennyiségek állapitottakmeg: 132 5% 108,9% 113 % 116 %/i 138 % 127,6% 170 4% 137 6% 853 %, 536 % Építésmyagi Commé Hűtöttüveg Tűzálló tég Építő tégla. Gyapjuáru S ly.máru Kötöttszövött áru Táp Bőr f&L Minőséji faladlatok és erökrészitjüít « villamossági szig?. flö anyagok előáritásához szüksé 124 % s s papírok és a fényérzékeny p pir 109 % gyárfását. 140 % 121 % 103,1% 183 % 131,7% 191 5% 9. Az lép«s,nyig.;parti:U a kr. mencék 24 órára számított köbmétereraklínt. künkér trmelése t g tatán 9,3 százaékkal magasabb lesz mint 1949-bn A stábl't'üveg gyártás két nrrrwae, a kT merne e a vasztói Ittlétének négyzetméteém és 24 órára, számítva, legalább 5 százalékkal magasabb csz, mint 1949-ben. Az 1950. év folyamán a következő 112,5% új építő nyagok gyártását .készitjük elő és cseréljük me gátkötő c' mint tengeri építményhez vHó cwme nt, bauxit.cerry'TLt kaszbo c‘ment csövek, szg tvönék vájó salak-vatta, különleges fedő, burkok és homlok,z 'ti tégla.. Fokozzák a tudományos technikai kutatások különui.gés büzáló, hágyák, a laboratoriumi poteetáfe. és üv.gf.Isz-relések ,a magasfeszüségü (több mint’ 25.000 voltos) szi getelők és Z eo . ._,_ ■ lentik gyártásának végleges k dolgozásá: a. 10. A faiparban a feyőgömbfák gázterekre és órára félszámok termelését leglább 7,5 százalékkal fokozzuk. A lomblevelű fáknál az anyagok jobb kiválogatásával megmunkálható fa mennyiségét 15 százlékkal fokozzuk az 1949. évihez képest. A fakitermelésben előkészítjük a rönkök szállításának, ferakásának és 1 li lakásának gépes tősét. 11. A textil parba a pamutszálak terme ését 1000 orsónkénté® óránként 34 méter s az ághoz viszonyitva legalább 127 százalékkl0, véljük az 19449. évihez képes. A selyemiparban kakasért tezzük viszkóz, folyamatos fonását. A kötő szövőipari szektor kötőtűkké való ellátásának biztosítását * a kötőtűk sorozatos gyártásit betostjuk. A konfakciósságban kiterjesztjük a futósz : * a grodszeri munkás. 12. A bőrip rbsn uj es'-rzö Uj&'L. szereket tanulmányozunk a esc. zö ■ailivefetek idejének csökkemtésére és a telföldön gyártott cserző nyagot; felhasználásár. 13. Az éllmiszeripar gazdagobb váasztékot állít elő, “ügyben megjavítja a termékek minőségét i». Különleges fgyelmet fordtünk a gyümölcsök és vetemény k étéksítésért', valamint a konzervek és tej. termékeik gyártására. Az élelmiszer minél jobb minőség, őrzése és fehasználása érdekében nagy gondunk lesz, m.ocsitó, fairtósitó és konziváló eljárásokra. Alkalmazzuk az uj aezalicc. fagyasztó-eljárásokat, hogy 3. táp. anyg. és viramirtartalmuk minő, jobban görözzék. Ha sorsjóképp fokozzuk a nagy vágóhidak ,ruelléktermékeink felhasználását is. , 14. Foktatjuk áltaában 3 termékek kiváltiképn a kohászati ipar a gépipar, az eletrotceink gyártmányainak,az építőanyagoknak valamint. a közfogyasztás, termetataisk és kivitelre zárat terméküknek szbványosítását. 15. A tervban előirányozott beruházások, az uj bérrendszer bevezetésének, a képesített munkáskáder k é a technikusok kiképzésének és a munkafegyvésmegszlidításának nyomán, valamint a t.-érme és folyamat jobb megszervezésével észszerű, s is évül, Uj állalmi szabványok be. ■veaatéstávai és a műszaki,gadsági viszonyszámokat vonatkozó fedatok tfclisitésével a munka bérmélékenysége 1950 ben húsz százalékka növekedik az 1949. évihez képest. A munka ter mi lékenységének növekedésével,, gyártás és az ügyvitel költségeinek csökkentésévrl öszszefüggésbem az egész par számára az előállítási ár legalább 10 százalékos átlagos csökkentését ,irányozzuk elő :az 1949. évi átpghoz képest. Ezt a csökkentést a, kereskednerri nm is alkalmazni két az áruforgalmi költ-10 % Vi*ALU...'.UCUIJ'UZl/*U'Jti »tigemie. m. JTEJEZET Kisterme'.t nyersolaj Földgáz Ásvány, szén Vasérc Színes éle 116 119 109 % % % 100 %, P s mutál u vaörárlap Sí. Jmiá.k (ammóniák,1 142 % EreLír asaeropssz Autóguimi 112,2 % Cukor 123 9% Faipar Édesiparitermékek Lájolút 145 3% 170 5% Fűrészáru 120 % Hús IGO 9 % Bútor 155 % Hal 128,2% Colu 073 1104% Konzerv 179 % Papi®1Ô6 % Gyümölcsiz 123 % Lemezp. piros 114 1% Tészte neműik 152 % 119 127 Mezőgazdaság és erdőgazdaság 1. Az 1950. év foly mán r gabonával b'-ívdett tiarület 2 százalékkal növekszik 1949 hez viszonyítva amelyből a, kenyérmagv 1 kk 1 hevek hettö ü-il'et 3.050.000 ha ta árt tsz ki A rzzsel bevetett terület 34,8 százalékkal nő, míg a főbb a'prt és oi£. jós növény k t-rüleb- a következő,képpen növekszk majd: C'Jfcumjpa 6 % Dohány II % Olajos növények 9,7% ebbé : N praforgó 7,7% Gyapot 50 % Rost’eni 37 % Különös gondunk letz hüvelyűsel. a burgonyáv •] és évelő tavakkrt bevetett területek kiterjesztésér- Ezeket a terü etek a köv?i';"ke»ö •rányban növeljük: Borsó 68 % Bb SCI Krumpli 20 % Lucerna 33 % Lóhere 37,3% Bükköny S.6% (Folytatása a harmadik oldalait.)