Szabad Szó, 1950. április-június (7. évfolyam, 75-150. szám)

1950-04-01 / 75. szám

« | Termesszünk minél több ipari, olajos és gyógynövényt! ----s A könnyű, élel­­­mezési és gyógy­szeripar az 1950. évi állami terv előirányza­tát csak úgy tudja idejében megvalósítani, ha a mezőgaz­daság elegendő mennyiségű gyapottal, kenderrel, cukorrépá­val, napraforgómaggal, dohány­­nyal, ritmusmaggal és egyéb gyógynövénnyel látja el az ipart. Ezért a minisztertanács határo­zata egész sor kedvezményt és előnyt biztosít a dolgozó paraszt­ságnak, hogy az ipari, olajos és gyógynövények termesztésére ösztönözze. Tentes megye 1950. évi ter­melési tervében az ipari olajos és gyógynövények termesztése jelentős helyet foglal el, így Temes­ megyében a terv szerint 9169 hektárnyi területen kell cukorrépát termeszteni. Az álla­mi gazdaságok, kollektív gazda­ságok, társbérlő-csoportosulások és egyéni gazdaságok is megkö­tötték a freidorfi cukorgyárral az erre vonatkozó szerződése­ket és március 27-ig már 2330 hektáron el is vetettek cukorré­pát. Megyénkben az idén 1000 hektáron lent is kell termeszteni olajpréselés céljára. A freidorfi cukorgyár, amelyre ez a feladat is hárul, már eddig 883 hektárra kötött szerződést. A szerződő parasztok március 27.-ig már be is vetettek 210 hektárt len­maggal. A vetési terv szerint Temes­­megye ez évben még a követke­ző ipari és olajos növényeket termeli: 23,910 hektáron napra­forgómagot, 1000 hektáron tököt, 2871 hektáron kendert. A kender termesztésére szerző­dést kötöttek a Billed és Gyer­­tyámos-környéki parasztokkal az ottani kendergyárak. Azonkí­vül még 727 hektárnyi területen termelnek kendert, amire nem kötöttek szerződést. Ami a gyógynövények termesztését illeti, a Plafar (a gyógynövények Termesztésére alakult állami tár­saság) már megkezdte a szerző­dések megkötését az állami gaz­daságokkal, a kollektív gazdasá­gokkal és dolgozó földművesek­kel 64 hektárnyi területre, főként a gyű­lvészi járásban. A minisztertanács határozata megállapítja, hogy a szerződő feleknek, legyenek azok bár kollektív, állami vagy egyéni gazdaságok, a végzett erőfeszí­téseik arányában különböző könnyítések és előnyök járnak. A gyapot-, cukorrépa-, dohány-, cikória- stb. termesztők díjtala­nul kapják a vetőmagot, azok pedig, akik a hektáronkint meg­állapított termelési átlagnál nagyobb termést szolgáltatnak be, külön jutalomban részesül­nek, így például a cukorrépának szerződésben megállapított ára 2 lej kilogrammonként. Az átlag­termést meghaladó mennyiség beadása esetén az első 1500 kilós terméstöbbletért 0,40 lej, a máso­dik 1500 kilós terméstöbbletért 1.10 lej, a harmadik 1500 kilós terméktöbbletért 2­30 lej, a ne­gyedik 1500 kilós terméstöbb­letért 3.80 lej jutalmat fizetnek kilónként a cukorgyárak. Ehhez járul még az a kedvezmény, hogy a cukorrépatermelők minden be­szolgáltatott vagon cukorrépa után 25 kg. cukrot és állataik takarmányozására vagononként 3500 kg. nedves répaszeletet kapnak ingyen. Hasonlóképpen arányosan nö­vekvő jutalomban részesülnek azok a dolgozó parasztok is, akik ipari, olajos és gyógynö­vényeket termesztenek. A minisztertanács határo­zata pontosan megállapítja azt az értékes segítséget, amelyet az egyes szakminisztériumok köte­lesek nyújtani azon dolgozó­parasztoknak, akik szerződési­leg kötelezték magukat ipari, olajos vagy gyógynövények ter­mesztésére, olyan agrotechnikai irányelvek alapján, amelyeket a földművelésügyi minisztérium állapít majd meg. Ugyancsak a földművelésügyi minisztérium szabja meg az agrotechnikai minimális normát minden terme­lési ág részére és ellenőrzi az irányelvek betartását. Ugyan­csak a minisztertanács előírja, hogy a dolgozó földművesekkel szerződést kötő intézmények mi­nél több átvételi központot léte­sítsenek, hogy termelők ne le­gyenek kénytelenek hosszú uta­kat megtenni a terményeik be­szállításakor. Olyan esetekben, amikor ez nem lehetséges és a termelő 5 kilométernél hosszabb utat kénytelen megtenni, a szál­lításnál bizonyos térítéseket biz­tosítanak neki. A pártszervezetek és ideigle­nes bizottságok feladata, hogy népszerűsítsék azokat az előnyö­ket, amelyekben részesülnek az ipari, olajtartalmú és gyógynö­vényeket termesztő földművesek. Nem szabad olyasminek megtör­ténnie, mint Nagyberegszó köz­ségben, ahol az ideiglenes bizottság még mindig nem gondoskodott a szükséges „Zsdanov“-féle napraforgó­­magról. A freidorfi cukor­gyár is sürgősen lássa el a cukor­répatermelőket a répamaggal, mert a központi járásban még mindig vannak községek, ame­lyek nem kapták meg a répama­got, bár a cukorrépa vetésének az ideje már elérkezett. Azon szer­ződések, amelyeket az illetékes szakminisztériumok alárendelt közegei azokkal a közép- és sze­gényparasztokkal kötnek, akik hajlandók a minisztertanács ha­tározatában megjelölt ipari, olajtartalmú és gyógynövényeket termeszteni, jelentősen hozzájá­rulnak a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövet­ségének megszilárdításához. Ez a fontos határozat még jobban igazolja a kormány intézkedé­sein át a Román Munkáspárt gondoskodását a dolgozó paraszt­ság anyagi jólétének és életszín­vonalának emelésére. Tass platud­. ti? numerar cger, ard. Dr. Gen. PTT. Nr. 17.304/1948 6 oldal, ára 4k lej Sta&adSzC' A ROMÁN­IAI M­AGYAR NÉ­PI SZÖVETSÉG BÁNSÁGI NAPILAPJA VII. évfolyam 75. szám f­eletus szerkesztő:­­ Juhász Lajos timişoara- t'e­miesvár Szombat, 1950 április 1 Temes megye 90, 7 százalékban teljesítette a vetési terv első szakaszát Te­m­e­sv­ár.­­ A megyei ideiglenes bizottság mezőgazdasági osztályához érkezett je­­lentések szerint március 28-án estig bezárólag Temes­ megyében felszántottak 149.451 hektár te­rületet. A felszántott területből 92.927 hektárt vetettek be. A tavaszi vetési csata első szakaszában Temes­ megye járásai a következő vetési eredmé­nyeket érték el: első helyen halad a vingai járás 107 százalékkal. Utána következik a dettai járás 104 százalékkal, majd a zsombolyai járás 102, a rékási járás 100, a csákóvai 98, a lipjm 96, a temesvári 96, a perjámosi 93, a gátaljai 91, a nagyszentmiklósi 89, a buziási 73, a kiszetői 62 százalékkal. A gyü­lvészi járás, amely az utolsó helyen áll, csak 61 százalékban teljesítette a tavaszi vetési munkálatok első szakaszát. A megye dolgozó földművesei a vetési terv első szakaszát 90,7 százalékban teljesítették. A Szovjetunió javaslatai a szövetkezetek békeharcának kiterjesztésére és a nemzetközi szövetkezeti egység megszilárdítására Bern. (Agerpres). — A TASS jelenti: Bázelben megkezdődött a Nemzetközi Szövetkezeti Szövet­ség végrehajtó bizottságának ülésszaka, amelyen a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, a Csehszlovák Köztársaság, Olasz­ország, Nagybritannia, Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország és Svájc küldöttei vesznek részt. Szidorov szovjet küldött a napi­rendi kérdések tárgyalása előtt kijelentette, hogy nem hajlandó a legutóbbi párizsi ülésen hozott határozatokat elfogadni, mert azokat a szovjet küldöttség távol­létében hozták. A szovjet küldött megállapította, hogy ezek a hatá­rozatok a haladó szellemű szövet­kezetek, különösen pedig a népi demokratikus országok szövetke­zetei ellen irányulnak. Klimov szovjet küldött rámu­tatott arra, hogy a végrehajtó­bizottság figyelmen kívül hagyta a prágai határozatot, amely szerint a nemzetközi szövetkezeti mozgalomnak, — számot vetve a nemzetközi helyzettel, — ma sok­kal inkább feladata, mint bármi­kor, hogy bekapcsolódjék a­­békeharcba. A szovjet küldöttség vezetője egész sor konkrét javaslatot ter­jesztett elő a Nemzetközi Szövet­kezeti Szövetség és a Szakszer­vezeti Világszövetség együttmű­ködésére a békeharcban, vala­mint a dolgozók társadalmi és gazdasági helyzetének megvita­tására és a nemzetközi szövetke­zeti egység megszilárdítására. Új minőségi brigád a Prima Banat-gyár varrodájában Temesvár.­­ A Prima Banat cipőgyár varrodájában minőségi termelési brigád ala­kult, az osztály 25 idősebb, ta­pasztalt munkásnőiből. A bri­gád tagjai vállalták, hogy pél­dát mutatnak az ifjúmunkás brigád számára, amelynél a munkafegyelem eléggé laza. Példát mutatnak számukra nem­csak a mennyiségi, hanem a minőségi termelésben is. Vállal­ta a minőségi brigád, hogy az ifjúmunkások közül új, jó szak­mai kádereket nevel és megta­nítja őket a gépek ismeretére és karbantartására is. A minőségi brigádban eddig a következő dolgozók mutattak különösen jó példát­, Secosan Anna 80, Fuli­­­an Maria 90 százalékkal ha­ladta túl az előirányzatot. Schuttag Terézia 100 százalékos normatúlhaladást ért el. Gáli Sándor, levelező Májusra termel az Ambalajul Metalic-gyár Temesvár.­­ Az Ambala­jul Metalic-gyár dolgozóit egyre fokozottabb teljesítményekre mozgósítja az a munkaverseny, amelyhez a ,,Munkazászló”-val ki­tüntetett Sovromtractor-üzem felhívására ők is csatlakoztak. A munkaverseny keretében kiemel­kedő eredmények valósulnak meg. A gyár dolgozói március 10-én befejezték az első évne­gyed előirányzatát. Március 28- án már májusra kezdtek termel­ni. A munkaverseny keretében ugyanakkor az önköltségi árat 20 különböző cikknél 3,15 szá­zalékkal szállították le. Március 20-a óta A második évnegyedre termel a Decoration-gyár A ,,, Decoration’’-gyár dolgozói sikeresen befejezték a márciusi tervet és huszadika óta áprilisra te­rmelnek. E nagyjelentőségű eredményt úgy sikerült elérni, hogy jobban szervezték meg a­ szocialista versenyeket, szoró­­sabbra vették a munka­fegyelmet és nagymértékben kiküszöbölték a holtidőt. A béke harci lobogója alatt A n.inzctiszti.'a lobogó cégek alatt a kizsákmányolok vagyonokat havácsoltak, a munkások pedig éle­tüket vesztették. A lobogó hasznos eszköz volt a burzsoázia kezében, mert ezzel uszította egymás ellen a nemzeteket és az együttélő nemzet­ségeket is. Erről azonban mit sem tudtam 1943 év végéig, mikor meg­ismerkedtem egy magyar munkással, akiről csak később tudtam meg, hogy kommunista. Bögre Albert csabai béres volt, aki felvilágos tott. Bögre elvtárs magyar mágnások­ká­ dolgozod. Mint „a társadalmi rend felforgatóját“, 15 évi fegyházra ítélték. 22 éves korában került így Vácra, ahol a börtönben 14 évet töltött. Egy évvel a szabadulása előtt pedig a ,,Halállégió“-vel­ ki­küldték a Szovjetunió ellen harcol­ni. Cernauti-ba érkezve, megszö­kött. Kevéssel ezután ismerkedtem meg vele. Egyszer megkérdeztem tőle: ,,Ho­gyan lehetséges az, hogy a két nemzet ellensége egymásnak, hi­szen én téged nagyon megszerette­lek. Nem vagy azon a véleményen, hogy az ellenségeskedés a nemzeti lobogótól származik?“ Mintha még na­­y életfaur­ lát­nám, amikor azt felelte: „A magyar nép lobogója nem az angyalos, pi­ros-fehér-zöld, avval a burzsoák csak beköti­k a magyar dolgozók szemét." Ezen elgondolkoztam és eszembe jutott, mikor kis koromban az édes­anyám ünnepek alkalmából felkül­dött a padlásra, hogy tűzzük ki a lo­bogót, mindig gyűlölet fogott el. ,,A mi zászlónk" — folytatta Bögre elvtárs — az a vörös zászló, mely a világ összes dolgozóinak a lobogója!" Azóta sokat gondolkoztam Bögre elvtárs szavain, de csak most, a Párt felvilágosítása nyo­­án értem a különbséget a múlt és a jelen zászlójának jelentősége között. Ma már más szemmel nézem a népi demokráciák államainak a nem­zeti zászlajak, mert tudom, hogy azok mind egy lobogó alatt egye­sülnek, a vörös lobogó alatt, mely megvédi a békét. Ezért a Párt krcutg­ásával kemé­nyen harcolunk a népi demokrácia megerősítéséért és a béke megvédé­séért. Popéa d 'Aurél asztalos, a nedászerdei vasúti műhel­y békebizottságának ülnöke.

Next