Szabad Szó, 1950. július-szeptember (7. évfolyam, 151-228. szám)

1950-07-01 / 151. szám

Hatalmas fegyverünk a békéért és szocializmusért vívott harcban Két év telt el a Tájékoztató Irodá­nak „A Jugoszláviai Kommunista Párt h­lyzetéről“ hozott Határozata óta. Ez a két esztendő a legmeggyő­zőbb módon bizony­otta be, hogy ez a Határozat,­­ amelyet a sztálini zse­­­­niális éleslátás és bölcseség h­at át “ a marxizmus-leninizmus történelmi jelentőségű okmánya és felbecsülhet­­etlen értékű iránymutatója a nemzet-­­közi forradalmi mozgalomnak, a béke, demokrácia és szocializmus egész vi­lágtáborának. A Tájékoztató Iroda többi Határoza­taival együtt, a Tájékoztató Irodának „A Jugoszláviai Kommunista Párt helyzetéről“ hozott Határozata a kom­munista mozgalom és a béke és de­mokrácia egész világot áthogó erői számtalan győzelmének alapjául szol­gált. Kimerítő, tudományos, pontos­sággal elemezte azt a helyzetet, amelybe a Jugoszláviai Kommunista Pártot az imperialista ügynökök: Tito, Kardelj, Gyilasz és Rankovics juttat­ták. A Határozat bolsevik keménység­gel leleplezte a Tito-klikk aljas áru­lását, még mielőtt ezek a gyalázatos árulók levetették álarcukat és nyiltan is megmutatták igazi valójukat, mint az imperializmus régi ügynökei. A Határozat rendkívül nagy erővel és mélyenszántóan leplezte le a jugo­szláv vezetők szovjetellenes és kom­munistaellenes arculatát, valamint azt a tényt, hogy semmi közük sem volt a marxizmus-leninizmushoz és a pro­letár nem­zetk­öziség elveihez. A Hatá­rozat az előrelátás zseniális erejével tárta fel a bekövetkező események forrásait Jugoszláviában, rámutatva arra, hogy ,,az ilyen nacionalista be­áll­ítottság csak oda " vezethet, hogy Jugoszlávia közönséges burzsoá köz­társasággá korcsosul, hogy Jugoszlá­via elveszti függetlenségét és hogy az imperialista országok gyarmatává vis­ti.“ A Határozat fényében a kommunista pártok előtt világosabbá vált, mint va­laha, hogy milyen halálos veszélyt je­lent a nacionalizmus mérge a proleta­riátus számára, a proletariátus forra­dalmi mozgalma számára,­­ és ellen­kezőleg: mily óriási és kimeríthetetlen író és lendület forrását képviseli a proletár nemzetköziség és annak leg­nemesebb megnyilatkozása: a szeretet és hűség a Szovjetunió Iránt, a Szo­cializmus Országa, a népek békéjének és szabadságának megdönthetetlen bástyája iránt. ..A Tájékoztató Iroda Határozata — mint Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a Tájékoztató Iroda 1949 november második felében tartott értekezletén előadott beszámoló­jában megállapította — történelmi fordulat volt az egész forradalmi világmozgalom tájékozódá­sában és tevékenységében. A Határozat marxista-leninista ideológiai tisztasá­gának, valamint a második világhá­ború után kialakult helyzetben folyó osztályharc kérdései pontos megha­tározásának köszönhető, hogy különö­sen a népi demokratikus országokban a kommunista és munkáspártok sikere­sen harcolhattak a soraikban fellépő nacionalista elhajlások ellen és hogy sikeresen megszilárdíthatták­­ ideoló­giai egységüket.“ A néphatalom ezekben az orszá­gokban meghiúsította az angol-ameri­kai imperializmus szörnyű stratégiai terveit, amelyek Tito klikkjének a népi demokratikus országok elleni támadásban a rohamcsapat szerepét tartották fenn. Leleplezték és szétzúz­ták­­az imperialisták és belgrádi fa­siszta ügynökeik ellenforradalmi ösz­szeesküvéseit, amelyeket Magyaror­szágon Rajk, Bulgáriában Kosztov áruló bandája segítségével szervez­tek. A Tájékoztató Iroda Határozatá­val felvértezve leplezték le és zúzták szét a kommunista pártok Pătrăşca­­nu, Gomulka, Klementisz, stb. áruló nacionalista álláspontját. A belgrádi kémek és provokátorok klikkjének a Tájékoztató Iroda Hatá­rozata révén megkezdett kíméletlen leleplezését kiegészítették a budapesti, majd szófiai bűnperben feltárt újabb adatok, továbbá a belgrádi fasiszta banda nap-nap után véghezvitt újabb és újabb bűntettei. Ezeket összegezte és elemezte a Tájékoztató Irodának tavaly novemberben hozott, ,,A­ Ju­goszláviai Kommunista Párt - gyilko­sok és kémek hatalmában“ című Ha­tározata és Gheorghe Gheorghiu-Dej ! elvtársnak ugyanebben a kérdésben előadott beszámolója. Ma már napnál világosabb minden­ki előtt, hogy Jugoszláviában nem a marxizmus-leninizmusról való bizo­nyos eltévelyedésekről van szó, ha­nem a munkásosztály régi ellenségei­nek, a szocializmus régi ellenségei­nek tudatok ellenforradalmi, anti­marxista politikájáról. Tito, Rankovics, Kardelj, Gyilasz, Prade, Bebier, Vuk­­manovics, Velebit, stb az imperia­lista kémszolgálat és a burzsoá rend­őrség régi fizetett ügynökei és provo­kátorai. Az elmúlt két év alatt Tito klikkje már teljesen rátért a nacionalizmus­ról a fasizmusra. Jugoszláviát az amerikai imperialisták gyarmatává alakították. Jugoszlávia népei a tipi­kus fasiszta diktatúra véres terror­­uralma alatt sínylődnek. Ez a fasisz­ta terroruralom Rankovics rendőri­­katonai apparátusára, a hírhedt UDB- re és az amerikai önműködő fegyve­rekre támaszkodik. A Tito-klikk fa­siszta rendőrállama az angol-ameri­kai imperialista háborús gyújtogatók akaratát fejezi ki és a Wall­ Street háborús kalandorai rendelkeznek az ország gazdasága, az államappará­tus, a hadsereg felett. Az amerikai fegyverszállítmányokkal együtt hitle­rista és amerikai katonai kiképzők érkeznek Jugoszláviába, amelyet im­perialista háborús hídfővé változtat­nak. A fasiszta diktatúra felduzzasztott rendőri, valamint katonai apparátusá­ra támaszkodva hajtja végre a bel­grádi fasiszta klikk, amerikai impe­rialista gazdái parancsára, a kapita­lizmus visszaállítását a városokban és falvakban. A nagy hűhóval be­harangozott titoista „ötéves terv“ dugába dőlt. A falvakban a vetési és terménybegyűjtési kampány teljes ku­darcot vallott. Az ipari termelés roha­mosan hanyatlik. A jugoszláviai munkások és dolgo­zó parasztok egyre elszántabban har­colnak a kizsákmányolók és elnyomók ellen. Ez a harcuk összefonódik az angol-amerikai imperialisták és tito­­fasiszta lakásaik háborús készülődései elleni harccal, a Washingtonban ki­­tervezett és a belgrádi imperialista­zsoldos kamarilla által szolgaian ki­épített ,­Belgrád— Athén-tengely“ el­leni harccal, az Atlanti-paktum és a Marshall-terv elleni harccal. Annak ellenére, hogy a Tito-banda betiltotta a stockholmi békefelhívás terjeszté­sét és a békealáírások gyűjtését, nap­­ról-napra fokozódik a jugoszláviai dolgozók békeharca A béke híveit a fasiszta terro­ ura­lom nemhogy megfélemlíthette vol­na Jugoszláviában, hanem csak nö­velte harci elszántságukat és gyűlöle­tüket az imperialisták és titofasiszta zsoldosaik ellen. A jugoszláv haza­fiak, élükön a marxi-leniai elvekhez, a proletár nemzetköziség eszméjéhez hű kommunistákkal, mind nagyobb erővel és mind szervezettebb tömeg­­ellenállásra támaszkodva folytatják harcukat a Tito-Rankovics fasiszta klikk megdöntéséért. A nemzetközi munkásosztály és az összes országok kommunista és mun­káspártjai teljes szolidaritással tá­mogatják ezt a­­harcot. Népköztársa­ságunk dolgozói, Pártunk vezetésével, a szocializmust építve és a forradal­mi éberséget állandóan fokozva, nap­­ról-napra újabb győzelmeket arat­nak a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus Szovjetunió vezette táborának erősítésében. . Győzelmeink újabb és újabb csapások a belgrádi fasiszta bandára, erősítik a jugoszláv hazafiak harcát és hozzájárulnak az imperia­listák belgrádi fasiszta bérenceinek elkerülhetetlen bukása meggyorsításá­hoz. K­alász-gyűjtő versenyben a megyei pionír - osztagok R­é­k I­s . — A román tannyelvű állami elemi iskola 54. pionírosztagá­­nak tagjai a termésbegyűjtés munká­­latainak a meggyorsítása és a bő ter­més biztosítása érdekében versenyre hívták a megye összes pionír oszta­gait. A verseny célja: minden elhul­lató kalászt összeszedni a tarlóról. En­nek érdekében a pion­i-osztag már megszervezte a kalászgyűjtő csopor­tokat és azokba olyan ifjakat is be­vontak, akik pionir-jelöltek. Az 5­1. pioni­ osztag tagjai felhívása széles visszhangra talált Times megye vala­mennyi pionírja körében. Taxa plătită ín numerar cont. ord. Dir. Gen. PTT. Nr. 17.304H948 $ZM&Cu£Sz& A ROMÁNIAI MADGYAR­ NÉPI SZÖVETSÉG BÁNSÁGI NAPILAPJA VII. évfolyam 151. szám |______6 oldal­­ára 4 lei | Szombat, 1950 julius 1 BŐSÉGES TERMÉSSEL A BÉKÉÉRT! Szovjet módszerek alkalmazásával Hektáronként 25 mázsa árpatermést ért el a zsombolyai állami gazdaság Zsombolya.­­ „Az állami gaz­daságoknak példát kell mutatniok a dolgozó parasztoknak a szervezés é­s a helyes gazdálkodás terén s az élen kell járniok a betakarítás és cséplés előkészítésében“, ezt tartal­mazza a Párt és a Minisztertanács határozatának egyik, a termésbe taka­rításról és a begyűjtésről szóló sza­kasza. A zsombolyai állami gazdaság dol­gozói, a pártszervezet irányításával és a szakszervezeti csoport támogatá­sával, a Párt határozatiban megjelölt feladatok teljesítésén munkálkodnak. A gazdaság földterületét a vezetőség négy körzetre osztotta. Egy-egy körzet megmunkálását, a szükséglet szerint, egy vagy két, 30—40 tagú brigád végzi, melyeket tizes csopor­tokra osztanak fel. Ez a rendszer le­hetővé teszi a munka jobb megszer­vezését. Ezáltal a gazdaság aránylag kevés munkaerővel tudja teljesíteni feladatait és a munkálatokat idejében végezheti el. A gazdaság dolgozói több, mint 200 hektáron befejezték a borsó ara­tását és hozzáfogtak annak cséplésé­­hez. Ugyancsak befejezték az őszi­­árpa aratását is, 211 hektáron. A bú­za aratását eddig 650 hektáron végez­ték el és ennek nagy részét már ke­resztekbe hordták. A kévék szérv­e­­hordása lendületesen halad előre. Az aratás és a tarlóhántás egyidejű el­végzése érdekében, a vezetőség a traktorok ■ múmiáját jól megszervezte. A traktorok nappal aratnak, éjjel pe­dig, villanyv­­ágítás mellett, tarlóhán­tást végeznek azokon a területeken, ahol a kévéket keresztekbe hordták. A learatott 211 hektár őszi árpa helyén a föld fekete, a tarlónak már nyoma sincs. És így történik ez a learatott búza területén is. • A számítások szerint az őszi árpa hektáronként átlagosan 2500 kg. ter­mést ad, míg a búza 2000 kilót. Ezek az eredmények a tervszerű, gépi mű­velés­i és az alkalmazott szovjet me­zőgazdasági módszerek felsőbbrendű­ségét bizonyítják. Elérésükhöz hozzá­járult a gazdaság valamennyi dolgo­zó­ja. Egyéni versenyekben ara tö­rekszenek, hogy a gazdaság mielőbb befejezze az idei nyári mezőgazda­­sági kampányt. Több dolgozó túltel­jesíti napi feladatát, mert tudja, hogy ezzel hozzájárul országunk gazda­sági megerősödéséhez, a bőségesebb terméshez, így például legutóbb Pan­­tecuţ Vichentie, Chizdaviscu Gheor­ghe, Filip Ghiorescu, preoteasa Zam­fir és Tapu Viorel 80 százalékkal teljesítették túl napi előirányzatukat a borsó betakarításánál. A gazdaság szakszervezeti csoportjának ezeket az egyéni versenyeket tovább kell fejlesztenie, csoportok közötti verse­nyekké, így a zsombolyai állami gaz­daság dolgozói még eredményesebb munkát végezhetnek és pontosan tel­jesíthetik a Párt határozatának fel­adatait. Befejezték az ősziárpa cséplését a perjámosi járásban A perjámosi járás egész területén befejeződtek az ősziárpa cséplésének munkálatai. Bolgáros, Sándorháza és Lovrin községek jelentették először a cséplési munkálatok befejezését. A megyei ellenőrző bizottság azonban nem szervezte meg jól a magtárak ellenőrzését. Így a bogárosi dolgozó földműveseknek nem volt hol átad­­niuk a beszolgáltatandó gabona­­fölösleget. A megyei ellenőrző bi­zottság feladata ennek a mulasztás­nak a sürgős kiküszöbölése. Az egész járásban nagy lendülettel folyik a bú­za aratása is, míg a tarlóhántás elma­radt. A járási ideiglenes bizottság fel­adata, hogy­ a tarlóhántás munkálatait meggyorsítsa. Elsők lesznek a kvóta beadásában a Csanádi kollektiv gazdaság tagjai Nagycsanád. — A „Ştefan nagyszentmiklósi gépállomás traktor keretében fogadalmat tettek, hogy az Plăvăj“ kollektiv gazdaság tagjai el­­raival és gépeivel aratták. A kollek- elsők lesznek a kvóta bt szolgáltatási­­végezték a kukorica harmadik kapája- Tiv gazdaság tagjai egy nagygyűlés bank­sát. Az őszi árpa és rozs termését a AHOL A HAZAI GYÓGYSZER KÉSZÜL... A múltban semmi értékes nem ké­szült ebben a gyárban. Legfeljebb szi­rupok, kenőcsök, krémek, fogpaszták.. A gyógyszerekkel, a ,,specialitások­kal“ a külföldi gyógyszergyárak árasz­tották el a piacot, a volt Gea Kenyér­gyár csak azzal foglalkozott, hogy a külföldi gyártmányokat átcsomagolta, forgalomba hozta. A román gyógy­szeripar egyáltalán nem fejlődhetett ki, de a tőkéseknek ez nem is volt ér­dekük. Ők jól megtalálták számításu­kat a külföldi gyártmányok képvisele­tével. Ma . .. Felfelé ível a 12. számú Gyógyszerárugyár grafikonja és Ba­­ranu Veronica, a kenőcs-osztály dol­gozója büszkén mondja: — Jól állunk a tervünkkel! Ebben az évnegyedben már 50 százalékkal több gyógyszert állítottunk elő, az előirányzaton felül. E mögött az eredmény mögött ál­landó, kemény harc húzódik meg, amelyet vállvetve vívnak a gyár munkásai, vegyészei, hogy kiküszöböl­jék azt a helyzetet, amely a múltból maradt ránk és megalapozzák, ki­fejlesszék a belföldi gyógyszergyár­tást. Az osztályok munkásnői versenyben dolgoznak. Munkájukat, — amely a múltban érdektelen volt —, most fi­gyelik, kutatják, hol tudnak javítani, fejleszteni. Mert a legkisebb eredmé­nyük több, olcsóbb gyógyszert jelent a dolgozó tömegek számára. Batranu Veronica a tubus-becsukó­gépet kezeli,. Azelőtt ketten dolgoztán CSU- é, meg egy másik munkásad. Batranu Veronicának az volt a mun­kája, hogy a gépbe egymásután bele­rakja a nyitott tubusokat, amelyeket aztán — becsukva — a másik mun­kása­ vett ki a gépből. Batranu Ve­ronica megvizsgálta a gépet, ellenőrizte a munkamenetet, gondolkozott — és vagy két hónappal ezelőtt egy módo­sítási tervvel állított be a gyárvezető­­séghez. A gyár lakatosa átszerelte­­ a gépet, Batranu Veronica már egyedül végzi rajta két munkásnő munkáját. Így folyik a munka a gyógyikenőcs­­osztályon. Leni, a laboratóriumban pedig, a gyár Munkaéremmel kitünte­tett vegyészmérnöke, dr. Ciuhandu Gheorghe, minden tudásával, minden felkészültségével azt kutatja,hogy olcsó hazai gyógyszereket adjon a­­ gyár a dolgozó nép egészségvédelmére. Ő az, aki tavaly előállította a gyár büszke­ségét, a „Mercurit" nevű gyógyszert­ a vízi­betegség meggyógyítására. Ha­talmas jelentősége van ennek: _­­25 év alatt négyféle gyógyszert találtak, fel ennek a betegségnek a leküzdé­sre. A Bauer-gyár a Salligan-t, 3 Chinoin-gyár a „Novurit“-ot, egy svájci gyár az „Essidron"-t és most. Népköztársaságunk fiatal gyógyszer­ipara a „Mercurit‘‘-ot, amely ugyan­olyan jó eredményeket ért el a beteg­ség gyógyító­iban, mint a külföldi ké­szítmények. — Ezt tehát már nem kell importál­nunk — mondja dr. Ciuhandu —, s­ most már annyira fejlődtünk, hog­y majd mi adunk belőle a külföldn. De itt nem állunk meg. Most kutatá­­kát folytatunk egy másik új gyógy­szer előállításáért, amelyet már siker­rel próbálnak ki az angina pectoris el­len. Így dolgoznak a 12. számú Gyógy­szerárugyár munkásai a hazai gyógy­szeripar fejlesztéséért, a munkatermek­ben versennyel, a laboratóriumban ál­landó tudományos kutatásokkal. És minden cikk, minden darab gyógyszer, amit elkészítettek, azután az újonnan felszerelt analízis és kontroll-­l­ab­ora­tóriumba kerül. Előbb gondosan felül­­vizsgálják, elkészítik róla a minőségi bizonyítványt , és csak akkor kerül rá a CI­F címkéje, a minőséget je­lentő, megbízható hazai gyógyszer­gyártás védjegye. Kovács Éva Munkaversenyben dolgoznak a mun­kásnők, minél több gyógyszer előállí­tásáért. dr. Ciuhandu Gheorghe, a „Munka­­érem“ kitüntetettje a „Mercurit“-ot állította elő. A gyógyszer, amit már nem impor­tálunk külföldről.

Next