Szabad Szó, 1952. április-június (9. évfolyam, 77-151. szám)

1952-04-01 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I XR — TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS ÉS VÁROSI NÉPTANÁCSOK NAPILAPJA IX. évfolyam 77. szám 4 oldal,­ára 20 bani Kedd, 1952 április 1 A szocializmus békés építésének költségvetése Népköztársaságunk 1952. évi költ­ségvetése, amelyet egyhangúan meg­szavazott a Nagy Nemzetgyűlés, nagy­szerű képe hazánk békés politikájának és a szocializmus építése terén elért hatalmas győzelmeinek. Azt a tánto­ríthatatlan akaratot fejezi ki, hogy dolgozó népünk az eddigi nagy ered­mények sziklaszilárd talaján még len­dületesebben harcol pártunk zászlaja alatt a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért, szebb és boldogabb jö­vőjéért. Az 1951. évi költségvetés 56 mil­liárd 722 millió régi lej értékű bevételi többlettel zárult és újólag bebizonyí­­to­tta, hogy mindörökre elmúltak azok az idők, amikor az amerikai-angol im­perialistáknak kiszolgáltatott ország óriási költségvetési hiányokat szenve­dett és azokat a tőkés-földesúri ki­zsákmányolók a dolgozók még foko­zottabb kirablásából fedezték. Szocia­lizmust építő államunk nem ismeri a költségvetési hiányokat, mint ahogy a szocialista rendszerben ismeretlenek a termelési anarchia, a munkanélküliség, válság és a kapitalista társadalom rothadtságából eredő egyéb, jelensé­gek. Ezt tükrözi az 1952. évi, új költ­ségvetésünk is, amely új lejben 32 milliárd 108,4 millió lejnyi bevételt és 30 milliárd 608,4 millió lejnyi kiadást irányoz elő, tehát 1,5 milliárd lejnyi költségvetési megtakarítást. Így az el­múlt évhez képest a kiadások 41, a bevételek pedig 30,8 százalékkal nö­vekednek, nemzetgazdaságunk szünte­len fejlődése és dolgozóink hazafias munkal­endülete nyomán. A bevételek nagy többségét a szocialista felhal­mozás, a szocialista vállalatok jöve­delme képezi, míg a lakosság adói mindössze a bevételek 9,4 százalékát fedezik. A kiadások terén a nemzet­­gazdaság pénzellátása, a beruházá­sok és társadalmi-kulturális akciók az összkiadások 70,1 százalékát teszik ki. Ezen belül kulturális és társadal­mi juttatásokra több mint 5 milliárd lesz, az összköltségvetés 17,5 száza­lékát fordítja az állam, tehát 19,4 százalékkal többet, mint az előző év­ben. A szocialista ipar fejlesztésére, a dolgozók jóléte és kulturális színvo­nala emelésére fordított ilyen hatal­mas összegek csakis olyan államban lehetségesek, amelynek alapvető poli­tikája a békés építés. Sztálin elvtárs arra tanít a Szovjetunió példája nyo­mán, hogy egy állam, amely ilyen mértékben fejleszti békeiparát, ilyen óriási építkezéseket valósít meg és közben a tömegfogyasztási cikkek ár­­csökkentésének politikáját folytatja, ezzel egyidőben nem fejlesztheti hadi­iparát, nem követhet háborús célokat. Hazánk a Szovjetunió vezette nagy béketábor aktív tagjaként ragyogó példáját adja ennek a valóságnak: az 1952. évi költségvetés azt tükrözi, hogy népünk minden alkotóerejét a békés építőmunkára fordítja. És ugyanilyen világosan kitűnik például az USA költségvetéséből háborús po­litikájának kétségbevonhatatlan bizo­­nyítéka: az Egyesült Államok 1952— 1953. évi költségvetése az összkiadá­sokból közvetlenül és burkolt módon több, mint 80 százalékot fordít hábo­rús célokra, míg közoktatási célokra mindössze 1, közegészségügyi kiadá­sokra pedig 0,4 százalékot juttat. Új költségvetésünk teljesítése a szo­cializmus építéséért, a béke védel­méért vívott harc egyik jelentős győ­zelme lesz. Ehhez azonban minden dolgozó öntudatos, szervezett erőfeszí­tésére van szükség, a tervfeladatok kell tárnunk a múltt évben észlelt hi­bákat, hogy azok kiküszöböléséért har­colhassunk. Fokozottabb küzdelmet kell folytatnunk az önköltségi ár csök­kentéséért üzemeinkben, a termékek minőségének javításáért, a béralap helytelen növelése ellen, a tervfegye­­lem­ és pénzügyi fegyelem meglazu­­lása ellen. Az állami és szövetkezeti kereskedelem szüntelen harcoljon a for­galmi költségek csökkentéséért, a veszteségek elkerüléséért és az áruel­osztás meggyorsításáért. A begyűjtési és felvásárlási tervek pontos teljesí­tése jelentősen hozzájárul az új költ­ségvetés sikeréhez, akárcsak az álla­mi gazdaságok jövedelmezőségének megteremtése, a gépállomások költsé­geinek csökkentése. Ipari és mezőgazdasági téren egy­aránt nagy feladatok teljesítése kerül előtérbe. Alapjában az ipari termelés növelése, a szállítás fejlesztése, a me­zőgazdasági termelés fokozása, az ál­lattenyésztés kibővítése, valamint a szigorú terv- és pénzügyi fegyelem megteremtése biztosítja 1952. évi költ­ségvetésünk megvalósítását. Ezekre a feladatokra kell mozgósítaniuk a párt­­szervezeteknek és szakszervezeti aktí­váknak a munkásokat, technikusokat, tisztviselőket, a mezőgazdaságban pe­dig a dolgozó parasztokat és szakem­bereket, a szocialista munkaversenyek megújuló lendületében, hazafias öntu­datuk széleskörű kibontakoztatásával. Az 1951. évi tanulságok leszűrésé­vel fokozottabb figyelmet kell fordíta­­niuk a néptanácsoknak az adókulcs helyes alkalmazására, a városi és fa­lusi kapitalista elemek megszorításá­ra, hogy azok pontosan teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. A múlt évben, egyes, a pénzügyminisztérium vezetőségébe befurakodott ellenséges elemek működése következtében a mezőgazdasági adókivetések a kulák­­ságnak kedveztek, a dolgozó paraszt­ság hátrányára, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének ká­rára. Ezért most az adókulcsot úgy kell alkalmazni, hogy az biztosítsa az államot megillető valamennyi járandó­ság behajtását, mind a kulákoktól, mind pedig a városi kapitalista ele­mektől. A néptanácsok éberen köves­sék a pénzügyi szervek működését, leplezzék le a pénzügyi gépezetbe be­furakodott ellenséges elemeket és gon­doskodjanak arról, hogy az adókiveté­sek és behajtások a párt és a kormány politikájának megfelelően történjenek. Ezen felül pénzügyi téren minden be­csületes dolgozó kötelessége, az élen a kommunistákkal, hogy pontosan és idejében teljesítsék adózási kötelezett­ségeiket, amelyek a munkából eredt­ jövedelem jelentéktelen hányadát te­szik ki. Költségvetésünk a szocializmus bé­kés építésének költségvetése. A szo­cialista vállalatok jövedelmei, a dol­gozók termelte áruk, az egész nem­zeti jövedelem a szocializmus építésé­nek békés ügyét szolgálja. Az állam összkiadásainak mindössze 16,4 szá­zalékát képezi az az összeg, amelyet a kormány hazánk védelmi képességei­nek megerősítésére fordít. Költségve­tésünk egész alkata azt tükrözi, hogy dolgozó népünk minden erejét a ter­melés fokozásával a béke megszilárdí­tására, hazánk felvirágoztatására for­dítja, így hazánk méltóan betölti őr­helyét a Szovjetunió vezette nagy bé­ketáborban és további megerősödésé­vel hozzájárul az amerikai-angol im­perialisták háborús terveinek meg­akadályozásához, a béke ügyének vég­ső győzelméhez, teljesítésére, a pénzügyi reform sike­reinek megszilárdítására, hazánk gaz- Dolgozó népünk ezt jól tudja és haságának és pénzügyeinek megszilár-­­újabb erőfeszítésekkel, újabb nagysze­­ditására, dolgozóink életszinvonalá­­rti győzelmekkel fogja megvalósítani nak szüntelen emelésére. Bátran fel 1952. évi költségvetésünket. Mai szám­unk tartalmából: A RNK 1958. évi állami költségvetése (2. oldal). Temesvár város tanerőinek konferenciája (3. oldal). További győzelmekre serkent a nagyszerű orosz irodalom (3. oldal). Kínai, francia és belga küldöttek érkeztek a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre (4. oldal). Kisőszön, Csernegyházán és Garaboson is alakult kollektív gazdaság Tartományunk újabb három közsé­gében avattak kollektív gazdaságot ama szegény- és középparaszt csalá­dok, amelyek Pártunk irányításával, a szovjet kolhozok és itteni kollektív gaz­daságok példáján a nagyüzemű gaz­dálkodás útjára tértek. Közös munká­val, tudományos alapokon gazdálkod­va, örökre szakítva a kizsákmányolt­­sággal és szegénységgel, jobb és szebb életet építenek maguknak. * Vasárnap reggelre zászlódíszt öltött Kisősz község főutcája, hogy ünnepi jelleget adjon annak a napnak, a­­melyen az együttélő nemzetiségek kö­zül 87 szegény- és középparasztcsalád lépett a kollektív gazdálkodás útjára Az ünnepi gyűlésen Călin Victoria elvtársnő képviselte a KMP Temesvár­­tartományi bizottságát és adta át Pártunk Központi Vezetőségének jóvá­hagyását a kollektív gazdaság meg­alakítására, amely a nagy bolsevik harcos, A. A. Zsdanov nevét kapta. Matei loan, a kezdeményező bizott­­ság elnöke, ismertette a bizottság te­vékenységét a község kulákjai, reak­ciós elemei mesterkedéseinek leleplezé­sében. Schmidt loan kulák a legalja­sabb módon használta ki Noscu Pavel szegényparasztot, amikor megtudta, hogy az beiratkozott a kollektív gaz­daságba. Römmer Nicolae kulák, akit Hirsl néven ismernek a környéken, szintén befolyásolni akarta Balaciu Ioan középparasztot, hogy ne lépjen be a kollektív gazdaságba. A beiratko­zottakat azonban nem lehetett eltérí­teni szándékuktól, mert a Csanádi és családi látogatások meggyőzték őket a kollektív gazdaságok tagjainak jó életéről. Ezután megválasztották a gazdaság vezetőségét amelynek elnöke Ţănţoiu Ştefan lett. A gazdaság tagjai, bár még nem történt meg az ünnepélyes megalaku­lás, már március elején egybehordták szerszámaikat, lovaikat és haladékta­lanul megkezdték a közös munkát. A cukorrépa vetésén kívül, ami most van folyamatban, már teljesítették a vetési terv első szakaszának előirányzatát Vetettek 9 hektár zabot, 3 hektár má­kot, 1 és fél hektár mustárt, 2 hektár bükkönyt és 20 hektár napraforgót. Az új kollektív gazdaság tagjai, 396 hektárnyi területei lendületesen fog­tak hozzá a munkához. * Garabos községben ugyancsak meg­alakult a kollektív gazdaság, amelybe 180 szegény- és középparaszt család tömörült. Az ünnepélye megalakulás­kor az új gazdaság „Mihail Vasiljevics Frunze“ nevet kapta . Az őszön, a csernegyházai dolgozó parasztok legöntudatosabbjai szakítot­tak az egyéni gazdálkodással és T.G.Z. mintájú újtípusú mezőgazdasá­gi társulást szerveztek. Az újtipusú mezőgazdasági társulásba tömörült dolgozó parasztok a gyakorlatban meg­győződtek a közösen végzett munka előnyéről és elhatározták, hogy nem állnak meg a társulásnál, hanem rátér­nek a kollektív nagyüzemű gazdálko­­dásra, amely még több lehetőséget biz­tosít a fejlődésre. 47 szegény- és középparaszt-család­­ 250 hektár földön alakított kollektív gazdaságot „Új Barázda“ néven. Az ünnepi gyűlésen a kollektív gaz­daság tagjai egyhangúlag Radovan Pavelt elnöknek, Bod­orc Máriát, Mé­száros Pált, Costea Iont és Martin Teo­­dort a vezetőtanács tagjainak válasz­tották meg. Ezenkívül háromtagú el­lenőrző bizottságot is jelöltek. A délutá­ni ünnepségen, amelyen a környező községek dolgozó földművesei és kol­lektivistái is jelen voltak, szavalatok­kal és énekszámokkal szórakoztatták az ünneplő kollektivistákat és vendége­ket. Balanyi Antal, levelez® A görög monarcho-fasiszták újabb aljas gaztette Gyalázatos módon meggyilkolták a nagy görög hazafit, Nikosz Belojánniszt és három társát Athén. Az Agerpres közli: Amint a TASZSZ jelenti, március 30-án ki­végezték Belojánniszt, a Görög­ Kom­munista Párt Központi Bizottságának tagját, Batsziszt, az ANTHEOS folyó­irat szerkesztőjét, Kalumenoszt, 60 esz­tendős kommunista munkást és Argi­­riadiszt, akiknek kegyelmi kérvényét a király visszautasította. A kivégzést Gudiban, Athén közelében, hajnali 4 óra 12 perckor hajtották végre. A ki­végzés helyét, amelyet reflektorok vi­lágítottak meg, a katonai rendőrség erős egységei vették körül. Az újságok szerint, a kormány tag­jai között véleménykülönbség merült fel a halálos ítélet végrehajtásának „célszerűségéről“. Egyes miniszterek — az EPEK-párt (Nemzeti haladó kö­zép szövetsége) —• ellenezték Be­lojánnisz és társainak kivégzését, mi­vel ezzel az EPEK-párt elvesztené minden befolyását a népre. A Görög Kommunista Párt KB Politikai Irodájának közleménye Athén (Március 30.) Az Agerpres közli: Vasárnap, a „Szabad Görögor­szág“ rádióállomás közvetítette a Gö­rög Kommunista Párt KB Politikai Irodájának közleményét Nikosz Belo­­jánnisz, a nagy görög hazafi gyaláza­tos meggyilkolásával kapcsolatban. „Plasztirasz és Venizelosz hóhé­rok — mondja a közlemény — ezt a gyilkosságot Peurifoy parancsára haj­tották végre. Ma reggel 4 órakor Gu­­díban meggyilkolták Nikosz Beloján­­nisz elvtársat, a görög nép és a világ béketáborának nagy hősét. Nikosz Be­lojánnisz halálával a Görög Kommu­nista Párt és Görögország népe egyik vezetőjét, a békeszerető ember­ség pe­dig egy megfélemlíthetetlen harcost vesztett el. Belojánnisz kivégzése gyáva és gengszteri gyilkosság volt, amelyet hitvány módon készítettek elő Piasz­­tirasz-Venizelosz, Peurifoy gauleiter pribékjei Aljas gengszterekként, éj­szaka folyamán emelték ki Beloján­niszt a kalitheai börtönből és napfel­kelte előtt végezték ki, a gépkocsik fényszóróinak világánál. Ezt a gyilkos tettet titokban hajtották végre, mert a gyávák féltek a görög nép és az egész világ becsületes emberei százmilliói­nak felháborodásától és haragjától. Be­lojánnisz meggyilkolása újabb lépés a papagoszi diktatúra bevezetésének útján Ma megszűnt dobogni egy nagy harcos lángoló szíve, aki minden ere­jét odaadta és feláldozta életét Gö­rögország felszabadulásáért, a béke, demokrácia és szocializmus erőinek győzelméért az egész világon. Belo­jánniszt amerikai golyókkal megölték, de ő él és élni fog az emberek száz­millióinak szívében. Nikosz Beloján­nisz belépett a haladó emberiség nagy hőseinek pantheonjába. A bátorság, ahogyan szembeszállt a monarcho­­fasiszta bírósággal és a kivégző­osz­­taggal, megerősíti a béke megvédéséért és egy jobb jövőért harcoló emberek millióinak elszánt akaratát az egész világon. A görög hazafiak országunk összes hazafias erőinek egységéért ví­vott még fáradhatatlanabb harccal fog­ják megbecsülni a nagy nemzeti hős, Nikosz Belojánnisz emlékét. Mellet­tünk a hatalmas béketábor, élén zászló­vivőjével, a nagy Sztálinnal, aki oda­adással támogatta népünk harcát Be­lojánnisz megmentéséért. Emeljük még magasabbra a haza­fias egység zászlaját­. Megjelent a Tartós békéért népi demokráciáért!­ 13. (177) szám. Tartalmazza: VEZÉRCIKK: Az ifjú békeharcosok növekvő tevékenysége. STEFAN MATUSZEWSZKI: A Szovjetunióval való barátság — a népi Lengyelország erejének és fejlődésének alapja. ADZSOJ GOS Az indiai választások eredményeiről. ATANASZ SZTOJKOV: 25 eszten­dős a „Rabotnicseszko Delo“. N. LORAN: Tito fasiszta bandájának üldözőhadjára-ta a közoktatás el­len. JAN MAREK: Politikai jegyzetek. Kapható a „Mi könyvesboltunk“ üz­leteiben és az Újságárusoknál. .Ara 40 bani „Eljön a nap, amikor az imperialista bestiák számot adnak aljas tetteikről a népek ítélőszéke előtt“ A felháborodás és az imperialisták elleni gyűlölet hulláma még maga­sabbra szökött a Príma Banat-gyár dolgozóiban, mikor megtudtuk, hogy a görög monarcho-fasiszták, a Wall Street pribékjei meggyilkolták Nikosz Belojánniszt és három harcos társát. Mi, az üzem sajtólevelezői, mint a proletár közvélemény parancsnokai, a Príma Banat-gyár munkásai, techni­kusai, mérnökei, tisztviselői, hatalmas erejű felháborodásnak adunk kifeje­zést. Nikosz Belojánnisz és három tár­sa nemcsak a görög nép szabadság­­harcának nemzeti hőse, hanem az egész emberiség társadalmi haladásá­nak élharcosa, a béke megvédéséért vívott küzdelem élvonalbeli katonája. Őket, akiket a dollárzsoldos monarcho­­fasiszta hóhérok amerikai parancsra és amerikai golyókkal,­­gyáva és bestiá­lis módon gyilkoltak le — a mi hőseink­nek, a munkásosztály hőseinek tekint­jük. A Kommunista Párt ne­velte Belojánnisz — aki a népe szabadságáért, az imperialisták há­borús tervei elleni harcban az életét áldozta fel — hősies életével példát mutat nekünk, hogy mindvégig kö­vetkezetesen hűek maradjunk a béke ügyéhez, az imperialista szörnyek háborús uszíta tervei megsemmisítésé­nek ügyéhez. Világító példája lelkesít minket a tervért, a békéért, a szocializ­mus építéséért folytatott harcunkban. Belojánniszt megölték — de mégis él, él a mi szívünkben, velünk együtt tiz­en százmillió becsületes, békeszerető ember szívében és eljön az a nap, ami­kor az ő haláláért, a koreai asszonyok, öregek, gyermekek kioltott életéért a baktériumháborút folytató töl­teggyil­­kosok számot adnak a népek itélőszéke előtt Juri Gheorghe, Gáli Sándor, Mató Albert, Csiszár Teréz, Thun Margit, Tóth Erzsébet, Bulzan Tiodor, Kr­eitler Frigyes, Má­tyási Borbála, Thierjung Joanna, Mocuţa Gheorghe II, Nyires Má­ria, Zelinca Julieita, Bán Béla.

Next