Szabad Szó, 1952. október-december (9. évfolyam, 231-306. szám)
1952-10-01 / 231. szám
A Kínai Népköztársaság három győzelmes esztendeje Történelmi jelentőségű a kínai nép győzelme, amely három esztendővel ezelőtt a Kínai Népköztársaság kikiáltásában csúcsosodott ki. E győzelem lehetségessé vált, mert a Szovjetunió dicső hadserege szétzúzta a német fasizmust és szétzúzta a japán imperializmus főerőit Kvantungban. A szabad és független Kínai Népköztársaság azóta elfoglalta helyét a béke és demokrácia táborában, melynek az élén a nagy Szovjetunió halad. A Kínai Népköztársaság megalapítása óta eltelt három esztendő alatt, Kína Kommunista Pártja, Mao Ce-tung elvtárs vezetésével, a kínai nép megteremtette a nagyarányú, tervszerű gazdasági és kulturális építőmunka előfeltételeit. A népi Kína hatalmas területein a nagy építkezések állványai emelkednek. Mind újabb és újabb üzemetet és gyárakat, bányákat és villanytelepeket, vasutakat és tengeri kikötőket helyeznek üzembe. Ez a hatalmas ország máris túlhaladta a termelés háborúelőtti színvonalát, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Különösen jelentős a vas- és acéltermelés, a gépgyártás növekedése: az utóbbi három év alatt ez 8—9-szeresére emelkedett. Kínában első ízben kezdték meg mozdonyok, sínek, fémmegmunkáló szerszámgépek, szövőgépek, vegyi anyagok, mezőgazdasági gépek, stb. gyártását. Az ipari termelés növelésében az új Kína gyárainak munkásai, a bányászok, kohászok egyre szélesebb körben alkalmazzák a szovjet munkamódszereket. Északkelet-Kína Luan-i bányájában már alkalmazzák a szénkitermelésnél a szovjet „Donbaesz“kombájnt. Az elmúlt esztendőben, a Kínai Népköztársaság kormányának kérésére, egy szovjet sztahanovistacsoport, a fémek gyors megmunkálásának mesterei, Északkelet-Kínában számos kínai brigádvezetőt tanítottak meg erre. Azóta ezek a brigádvezetők a szovjet módszer szerint munkálják meg a fémeket és erre tanítják társaikat is. Sikeresen fejlődik a Kínai Népköztársaság mezőgazdasága is. A földreform voltakép már az egész országban befejeződött. 1952 augusztusáig mintegy 300 millió paraszt, aki a múltban nyomorúságos kis parcellákon, vagy pedig teljesen föld nélkül tengődött, sok-sok millió hektár, egykor földesurak tulajdonában lévő szántóföldhöz jutott. A földesurak osztályát és a feudális földtulajdont megszűkítették a kínai faluban, tehát felszámolták a parasztok krónikus nyomorúságának és éhezésének okait. Jelenleg Kína búzaszükséglete például teljesen biztosított, úgyhogy még az éhező indiai népet is segíthették. Növekszik a® állami gazdaságok és a kísérleti állomások jelentősége is. Észak és Északkelet-Kínában létesítették az első gép- és traktorállomásokat. Az állami gazdaságok és a kísérleti gazdaságok földjein a Szovjetunióból kapott modern gépeket — traktorokat, kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket. •— használnak. Az idén a kínai parasztság több, mint 40 százaléka tagja a kölcsönös segélybrigádoknak és több, mint 4.000 mezőgazdasági munkaszövetkezetet létesítettek. E három év alatt a folyamszabályozás és az árvízvédelem területén is óriási munkát végeztek. Egymilliárd 700 millió köbméter földet mozgattak meg. Ez csaknem tízszerese a Panamacsatorna építésekor, s 23-szorosa a Szuezi-csatorna építésekor elvégzett földmunkának. Ilyen és még számos más intézkedés eredményeként erősen összezsugorodott az elemi csapásoktól veszélyeztetett földterület. A hatalmas számok különös erővel szólnak a nagy kínai nép csodálatos alkotó lendületéről az új élet alapjainak építésében. A helyreállítás során e három év alatt elért hatalmas eredmények elválaszthatatlanok a nagy Szovjetunió öntetlen segítségétől. A Szovjetunió a népi Kínának modern gyári, üzemi és villanyközpontok felszerelését, mozdonyokat, teherkocsikat, síneket, stb. szállít. A szovjet-kínai barátság újabb nagyszerű megnyilvánulásai voltak legutóbb a moszkvai tárgyalások, amikor elhatározták a Csan-Csunvasútvonal ellenszolgáltatásnélküli átadását a Kínai Népköztársaság kormányának. Nagyjelentőségű a Távolkelet és az egész világ békéjének megvédése szempontjából a Szovjetunió és Kína egyezménye a kínai Port Arthur-i tengeri, katonai bázis közös használatára. Évről-évre fejlődik és erősödik a Kínai Népköztársaság. A dicsőséges Kínai Kommunista Párt vezetésével, Mao Ce-tung elvtárssal az élen, a népi Kína énitől lerázták az idegen hódítók évszázados igáját, felszámolták a reakciós Kuomintang■kjikk uralmát és most új életet alkotnak. A kínai nép tudja: a nagyarányú gazdasági építés, e feladat sikeres megoldásának előfeltétele: a tanulás. Mint Mao Ce-tung elvtárs „A népi demokrácia diktatúrája“ című munkájában hangsúlyozta: „le kell győznünk minden nehézséget, s el kell sajátítanunk, amit még nem tudunk... A Szovjetunió Kommunista Pártja a legjobb tanítónk. Tanuljunk hát tőle.“ Mao Ce-tung elvtárs útmutatását követve, a kínai nép leküzdi a gazdasági építés során felmerülő öszszes nehézségeket, Kínát ipari országgá ’ változtatja, mely előfeltétele diadalmas előrehaladásának a szocializmus felé. A román nép, mely a Román Munkáspárt vezetésével, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal az élen, sikerrel építi a szocializmust a nagy Szovjetunió önzetlen támogatásával és állandó segítségével, meleg szeretettel köszönti a nagy kínai népet, a Kínai Népköztársaság megalapításának harmadik évfordulója alkalmából és további sikereket kíván az új élet építésének útján. Az új, áramvonalas Peking-Tiencsin expresszvonat Új lakóházak a kantoni vasutas munkások részére 2 SZABAD SZÓ HU-JU : Van-Flui-De élénk, fürge legény volt. Az emberek sárkányhoz, tigrishez hasonlították — olyan gyors és ügyes volt minden mozdulata. A lányt Fen-Lan-nak hívták. A szomszéd faluban lakott és mindenki tudta róla, milyen fáradhatatlan a munkában. Szüleik nem tiltakoztak a két fiatal egybekelése ellen és a közeli házasság híre hamar elterjedt a faluban. Van-Hui-De gyakran ment át Fen- Lanhoz, a szomszéd faluba és a vénasszonyok ilyenkor mindig összesúgtak: a menyasszony még nem is költözött át a vőlegény házába, de ők már együtt dolgoznak... Úgy látszik, ez az új divat... Fen-Lan apja kiszámította, mennyi gabonát kell eladnia, hogy hozományt adhasson a lányával. Egy nap, kora reggel felrakott a taligára néhány gabonával teli zsákot. A városba készült, bevásárolni. Abban a pillanatban, amikor indulni akart, így szólt hozzá a leánya: — Apám! Mi a szándékod a gabonával? Tudod, mennyit kínlódtunk az idén, amíg ezt a kis termést összekapartuk. Azt is tudod, hogy a falutanács elhatározta: az új termésig minden család tartalékoljon gabonát magának. Az apa elengedte a taligát, megtömte pipáját és így válaszolt: — Lányom, azóta, hogy megtanultál dolgozni, nagyon sokat tettél a családért. Nem maradhatok adósod ... — Nem tudott többet mondani izgalmában. Szippantott néhányat a pipából és ez kissé megnyugtatta. — Négy ruhát szeretnék venni neked, leányom, két színeset és két virágosat, kevéske bútort, edényt, egy tükröt, púderszelencét, szappantartót ... Fen-Lan csak mosolygott és viszszavitte a házba a gabonát, aztán kijött és így szólt: — Apám! Hui-De azt mondta, ne költsünk ilyesmire. Van néhány holmim és az elég. Minek is nekem a virágmintás ruha? . .. Nekem nem lesz rá időm, hogy abban páváskodjam . .. Most nem olyan időket élünk, hogy a menyasszony az első három évben egyáltalán ne dolgozzék a földeken. Ha férjhez megyek, már az első nap dolgozni fogok. Hái-De az első munkás a körzetünkben és nem szeretné, ha a felesége ölhetett kézzel üldögélne, mint holmi játékbaba... — Nem adjuk el a gabonát. Jó. Akkor eladom a tehenet, vagy a tinó, úgysem tudjuk etetni mind a kettőt « * « — A tinót nem szabad eladni, — tiltakozott Fen-Lan. — Születése óta viselem gondját. Nemsokára nagy segítség lesz a földeken. A tehénről sem lehet szó. Ne is gondolj rá, hogy eladod. Az apa félt, hogy a szomszédok kinevetik őket, de azt is belátta, hogy bölcs dolgokat mond a lánya ... * December elsejét tűzték ki az esküvő napjául. Van-Hui-De anyja már az első kakaskukorékolásra felkelt, haragosan gombolta ruháját, berontott fia szobájába és porolni kezdett vele: — Kelj már fel! Nem lehet ma ilyen soká aludni!... Leült mellé az ágya szélére és tovább pörölt. Hui-De megdörzsölte szemét. — Miért vagy már talpon, anyám? Még alig virrad! — mondta és felkelt. — Hogy tudtam volna aludni, amikor lakodalom lesz? Bár ez egyáltalán nem olyan lesz, mint más lakodalom. — Talán azt sajnálod, anyám, hogy nálunk nincs virágdísze* palankin?* Most már senki sem ül a palankinba ... Minél többen vagyunk mi, haladó emberek, annál kevésbbé leszzükség ezekre a régi szokásokra . . . Anyja még dühösebb lett és öklével verte az asztalt. Azt hiszed, anyádnak elment az esze? A menyasszonyért sem küldtünk palankint, azt szilíti meg nem *) Gyaloghintó, küldtek vele hozományt — pedig jól élnek... Az én apám nagyon szegény volt, de mindenét eladta, hogy hozományt adhasson velem ... A fiú gyengéden vigasztalta. — Az idén sok helyen nem volt termés. Te is tudod ... igaz, hogy nálunk jól termett, de nekünk is takarékoskodnunk kell. Ha mi most eladnánk a gabonát, mi maradna tavaszra?. .. Az asszony semmiről sem akart hallani, csak amagáét hajtogatta csökönyösen. — Én elsüllyedek a szégyentől. Nem tudok belenyugodni... — Anyám! Nem lehet új életet élni és a régi módon gondolkodni. Értsd meg! Nekünk sincs tehenünk, igaz? Nos, ha én annyi hozományt kapnék is, hogy két palánkin sem tudná elhozni, akkor sem tudnék vele földet szántani! Anyja teli torokból kiáltotta: — Ti beszéltek a gazdálkodásról! Én már leéltem életem javát, én tudom, mi a gazdálkodás! A gazdálkodás — az gazdálkodás. De az ember azért csak tartsa meg a tekintélyét, hogy ne szólják meg a szomszédok ... A lakodalom — az lakodalom, és csak egyszer van az ember életében. Hui-De felöltözött és mosakodni kezdett. Kint már virradt. — A mi időnkben a tekintélyt megőrizni annyi, mint jól gazdálkodni. Akkor lesz tekintélyünk, ha a kínai nép jól fog élni. Akkor aztán mindent megvehetünk majd magunknak... — válaszolta. — De a menyaszony most jön a házunkba! Erre már a fiú is elvesztette türelmét: — Mi embert keresünk, anyám! Embert, és nem ingóságokat! A falu bírája lépett be akkor. Látta az öregasszony mérges arcát, azonnal felismerte a helyzetet és így szólt mosolyogva: — Te rosszul gondolkozol. Mondjuk, van két menyasszony, az egyiknek sok a hozománya, de nem ért a munkához, a másiknak meg semmije sincs, csak két erős, dolgos karja. Melyiket választanád? — Nos, anyám, melyiket választanád? Az anyja elnevette magát. — Hát... hát azt, amelyik dolgozni tud .. . Reggeliztek, utána feldíszítették a házat zászlókkal, üdvözlő feliratokkal. Közepére helyezték Mao-Ce-tung arcképét és az "ajándékokat, amelyeket a vendégek küldtek Olyan sok vendég jött a faluból, hogy alig fértek a házba. Valaki megkérdezte a vőlegény anyját: — Miért nincs kitéve a menyasszony hozománya? Az öregasszony elpirult szégyenében és nem tudott vánszolni. Eljöttek a zenészek és felsendült a zene. Itt volt az ideje, hogy végre megkezdődjék a lakodalmi szertartás. A falu bírája elkiáltotta magát: — Jöjjön be a menyasszony! A nagy tömegben alig tudták beve- — Elbeszélés az Új Kínából fias bels@harc-foi*©f£ságot választottak Népköztársaságunk békeharc-bizottságainak országos kongresszusa tiszteletére Lugos rajon vállalataiban, községeiben, állami és kollektív gazdaságaiban gyűléseket tartottak, amelyek keretében új békeharc-bizottságokat választottak, így a lúgos állami gazdaság dolgozói a napokban választották meg az új békeharc-bizottság tagjait. A gazdaság régi békeharc-bizottságának elnöke beszámolt a bizottság eddigi tevékenységéről, amelyből kitűnt, hogy az megfelelt feladatának, így, minden termelési, vagy a munkahelyen tartott értekezleten békeharccal kapcsolatos újságcikkeket és brosúrákat dolgoztak fel, amíg a faliújságon békével kapcsolatos cikkeket közöltek. Nagy súlyt helyeztek a szemléltető agitációra is, így a gazdaság minden osztályán vitrineket állítottak fel a karikatúrák részére, amelyeken az amerikai-angol imperialisták, valamint a titófasiszták háborús uszításait leplezik le, továbbá békeharcra mozgósító jelszavakat függesztettek az egyes osztályokba. A Vörös Sarokban két előadást tartottak és feldolgozták a Béke Világtanács berlini ülésszakán elfogadott dokumentumokat. Széleskörű felvilágosító munkát végeztek a gazdaság dolgozói között annak érdekében, hogy az évi tervet idő előtt befejezzék. A nyári mezőgazdasági kampány alatt 70 egyéni szocialista versenyt kötöttek. A beszámoló után sor került a hozzászólásokra, amikor számos dolgozó értékes munkavállalást tett. Karácsonyi József, a „Mihail Sadoveanu“-békebrigád vezetője, — a lugosi traktoristák példáját követve, — megfogadta, hogy normáját az őszi vetéseknél 20 százalékkal túlhaladja és egyben versenyre hívta a gazdaság másik két brigádjának tagjait: jó minőségű szántást végez, itt is 20 százalékkal haladja túl előirányzatát, továbbá a fűtőanyagnál 2 százalékos megtakarítást ér el. Felszólalt még Berinde Grigore traktoristavezető, aki őszi kampánytervét 5 százalékkal haladja túl. Dohotaru Mária, ifjúmunkás felszólalásában megfogadta, hogy széleskörű felvilágosító munkát végez a békeharc fokozása érdekében és egyben rámutat a szocialista versenyekben való részvételek fontosságára és az előnyökre, amelyeket a szovjet munkamódszerek alkalmazásával elérhetnek. Ugyanakkor a többi elvtársaknak is átadja munkamódszerét. Hasonló munkavállalásokat tettek még Chiriac Julián, Nicolae Vasile, Zamfir Profir, Voicu Teodor és mások. Végül megválasztották az új békeharc-bizottságot, amelynek tagjai Stoian Ioan technikus, Székely Béla traktorista, Berwanger Vencel, Munteanu Enache és mások, míg elnöknek Adam Juliánt választották. A rajomi konferencia küldötteinek megválasztása után az állami gazdaság ifjúmunkásai gazdag kultúrműsort adtak elő. A szocializmus építésének Alkotmánya Az „Ocskó Teréz“-harisnyagyár dolgozói nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták a Nagy Nemzetgyűlés által megszavazott új Alkotmányt, amelyet Gheorghe Gheorghiu Dej elvtárs, „a törvények törvényének“ nevezett. Alkotmányunk valóban a dolgozók jólétének és a szocializmus építésének célját szolgálja és az a meggyőződésem, hogy Alkotmányunk tovább mélyíti a román nép és a nemzeti kisebbségek közötti barátságot. Az „Ocskó Teréz“-gyárban az Alkotmánytervezet megvitatása során számos dolgozó tett munkavállalást, s javította meg annak nyomán korábbi teljesítményét. Új Alkotmányunk tervezetét számos nagygyűlés, valamint 33 csoportülés keretében vitattuk meg. Alkotmányunk a Magyar Autonóm Tartomány létesítésével hatalmas csapást mért a reakcióra és ugyanakkor szétzúzta az osztályellenség soviniszta rágalmait. Mikor örvendhetek a múltban a kisebbség anyanyelve szabad használata jogának, valamint a román néppel egyenlő jogoknak? Ma azonban semmiféle erő nem képes eltéríteni a nemzeti kisebbséget a román nép mellől, vállvetve küzdünk a szocializmus építéséért. Az új Alkotmány tiszteletére gyárunk román, magyar és német dolgozói együttesen igyekszenek minél szebb termelési eredmények elérésére, hogy hazánk többi dolgozóval együtt határozottan haladhassunk előre, nagy célunk, a szocializmus felé. Kubáth Etelka, az „Ocskó Teréz“-harisnyagyár párttitkára A Marxista-Leninista Esti Egyetem hírei A Marxista-Leninista Esti Egyetem igazgatósága közli, hogy pénteken, folyó év októben 3-án 18 órakor az Orvostani Intézet nagytermében megnyílik a Marxista-Leninista Esti Egyetem II. évfolyama, valamint az Esti Egyetem Fiókjának a tantestület részére szervezett tanfolyama. , A Marxista-Leninista Esti Egyetem igazgatósága A PROPAGANDISTÁK FIGYELMÉBE Alá, szerdán, 1952 október 1-én délután 5 órakor tartják meg a Pártkabinetben a Szovjetunió Kommunista (b) Párt története I. és II. évfolyama propagandistáinak előkészítését.