Szabad Szó, 1953. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-01 / 1. szám
130 éve született Petőfi Sándor a forradalom lánglelkű költője Megtelik az ember szíve szeretettel és lelkesedéssel, ha kiejti a nevét, amely egyet jelent a nép szeretőjével, a haza iránti hűséggel és lángoló szeretettel, a forradalommal, amelyről tudta, hogy be fog következni, mert a nép csak forradalomban szabadulhat fel. „Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot. Mibőn, mit eltört láncunk ád, a neszgy szabad nemzet imádsága lesz! Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot, A melyért lantom s kardom fáradott! (Bizony mondom) Születése után százharminc esztendővel, a nép azokban a nagy napokban ünnepli költőjét, amelyért annak lantja és kardja fáradott. Ki volt Petőfi Sándor? A népből származó lánglelkü költő, i'/sor,vérig forradalmár, ellensége a császárnak s az uraknak, ellensége mindennek, ami a nép ellen irányult. Petőfi volt és marad a szabadság dalnoka, aki nemcsak a s-a...vak de a téliek embere volt, aki itt irta le lángoló szóval, amit érzett és azért vont kardot is. Ha majd minden rabszolga nép lármát megunva síkra lép. Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval Világ szabadság!“ dalolta és szinte végrendeletet irt, amikor kimondta. S holttestemen át Fújó paripák Száguldtanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engi met összetiporva.—Ott szedje!: össze elszórt csont mat. Ha jön timád a nagy temetési nap. Hol ismeriltjes lassú gyászzenével És fátyolos zászlók kíséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! Ott esett el, kezében kivont karddal „a harc mezeiért“, 1849-ben, a világosi fegyverletétel előtt. Népéért, és a szabadságért harcolt egész életében, azért is áldozta fiatal életét. Mindössze huszonhat esztendős volt, amikor a magyar szabadságharcos csapatok, sarokba szorítva a császári hadakat, a szabadság és függetlenség kivívásának küszöbén, két tűz közé szorultak. Az osztrák császári ház az orosz cárt hívta segítségül a magyar nép leigázására a korona megmentésére. És a cár, az orosz nép vérszopója nem tétovázott, hogy segítséget adjon a magyar m.* nyúzó]árak. 1849-ben, amikor a magyar nép csaknem célhoz ért, megjelent házában az orosz cár. De. Gábor Áron öntötte az ágyukat s a magyar nép nem adta fel a küzdelmet. Petőfi egy évvel előtte így énekelt: Szabadság, szerelem E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. „Mit ér a szerelem szabadság nélkül?“ — mondotta, mert számára ismeretlen volt a megalázkodás, fejethajtás, és hajbókolás. Megmondta nyíltan azoknak is, akik „magasan“ ültek és hazafias szólamokat eregettek, de közben nyúzták a népet. S ti, kik váltjátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazátokkal mit tennétek várjon. Ha az ellenség ütne rajtatoké? ... Annak idején még csak csúfolódott azokkal, akik árnyékból figyelték a dolgozó nép keservét, de később „A XIX. század költőihez" című versében már a forradalmi fejlődés célját is meglátta és noha nem ismerhette a tudományos szocializmust, mégis,, költői zsenialitásával, lánglelkével ’ felvillant előtte a jövő felé vezető út. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet. Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk. Mert itt van már a Kánaán! S amikor a magyar sereg két hónap alatt kiver, Magyarországról Windischgrätz ezredest, Petőfiből feltör a remény. Egy ember a haza, s ez halni kész S ezért, oh népem, és ezért megélsz. S ha Görgey nem árulja el a magyar forradalmat, talán a túlerő sem győzi le. De Görgey nem a magyar nép függetlenségét, magyar demokráciát, alkotmányos köztársaságot akarja, hanem a teljes hatalmat a nemesség kezébe. Görgey semmit sem gyűlölt jobban, mint a népet, amelynek lelkesedése és forradalmi lendülete jól jött neki egyéni és osztálya céljainak elérésére. Ezért nem használja ki az osztrákokon aratott győzelem lehetőségeit, noha Windischgratz futásával megnyílt az út Bécs felé, atal még az osztrák nép is várja a a magyarokat, hogy elkergessék a császárt. De Görgey pocsékolja a magyar hadak erejét és megáll, időt ad az ellenségnek, így RadeczkySeregeit felhozhassák Olaszországból és megegyezzenek a úrral is. S a katasztrófa közeleg. Petőfi utol- i versét Mezőberényben írja és a Szörnyű idők-ben felteszi a kérdést: Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad És tudja e gyászdolgokat. Beszélni, mint valónak? A cári csapatok közeledtek, Lüders ári generális hajszolja őket előre, miert a cári csapatok soraiban „nemávánatos hangok“ ütötték fel a fejület. A cári hadsereg nem egy katorcán tartotta igaztalatónak a szabadságáért küzdő magyar nép elleni harcot, Juszev kapitányt tizenhatod magával illították a cári törvényszék elé, mert sem volt hajlandó fegyvert fogni a magyar nép ellen. Halálra ítélték őket , a legnagyobb titokban ki is végezek. Igyekeztek az ügyet eltakarni, lehagy a hadseregben híre menjen és fellángoljon az elégedetlenség. És száz évvel később a guszevek utódai, a felszabadult szovjet nép viszi el a szabadságot a magyar népnek. A Kárpátokon áttörő szovjet harcosok jól ismerték Petőfi nevét. Pervomajszki szovjet költő így ír Petőfiről: Egy század köztünk é s most találkozunk. Nem ellenséged, testvéred vagyok. Parancs jó: reggel előrenyomulnak őszi ködben a szovjet csapatok. A sorba állok s úgy érzem, vetem vagy. Most kél a nap, a köd szakadozott. Esőben, fényben és a vérözönben két testvér lelke már találkozott. Népköztársaságunkban ma már minden nemzetiség ismeri Petőfit, a forradalom, a szabadság lánglelkű költőjét. Románok, magyarok, szerbek, németek és más nemzetisségűek olvassák anyanyelvűkön verseit és megismerik őt. S milyen lélekemelő, hogy ma nemcsak a magyar nemzetiségű honpolgárok szavalhatják Petőfi sorait és beszélhetnek róla, hanem ugyanezt teszik a más nemzetiségű dolgozók is. A burzsoá-földesúri Románia nemcsak azért üldözte azokat, akik verseit szavalták, mert Petőfi magyar volt. Hanem elsősorban azért, mert Petőfi a forradalom, demokrácia és szabadság, a nép töltője volt. Ma Népköztársaságurukban szerte olvashatók Petőfi versei és E. Jebeleanu fordításában! minduntalan felcsendülnek az ismerősorok: Veniji prieteni... Strigaji cu tofi: „Republica traiasca" (6.) Megvalósítások Vörös Acélon (Tudósítónktól.) Csöndesen, szinte észrevétlenül szállt le az este Vörös- I acélra. Az utcákon, a munkások, hi-vatalnokok, technikusok házaiban ki- gyulladtak a fények. Szlivenka János, a Vörös Acél-üzem hideghengerművének sztahanovista hengerésze otthon a kellemes, jólfűtött szobában beszélget feleségével. Elmondja, hogy december 13-án befejezték évi tervüket és azóta az 5 éves terv harmadik évére termelnek. Gondolataik messze szállnak: megelevenedik előttük a sötét múlt, amely nekik és minden dolgozónak nyomorúságot jelentett. Ma a párt és a kormány gondoskodásával, mindannyik élete megváltozott, ők is már az egyik új munkásházban laknak. Nagyon sok munkáscsalád kapott tágas, szép, világos lakást az újonnan épült háztömbökben. Itt lakik családjával Biras Mihai, a hengerművek sztahanovista kemencekezelője, Víg András él munkás, a platina-hengerművek kemencekezelője és Rát Gheorghe, az oxigéngyár mechanikusa. Népi demokratikus rendszerünk eddig már 71 családnak biztosított egészséges, kényelmes otthont. Külön épületben laknak a nőtlen dolgozók: 84 fiatal munkás és tisztviselő. A tőkés-földesúri rendszerben a munkást elnyomták, sötétségben, tudatlanságban tartották, aljas módon kizsákmányolták. Ma, Pártunk és kormiányunk gondoskodásából, dolgozóink a szocializmus felvilágosodott műveit, jó szaktudású építői lesznek. Vörösacélon a dolgozók szobaidejüket a munkásklubban töltik. A egyik teremben gazdag, 1100 kötete könyvtár van. Itt, a csöndes könyvtárban, olvasgatnak a dolgozók, fejlesztik ideológiai, politikai színvonalaira gyarapítják tudásukat. Az egyik teremben sakkoznak, egy másikban a kulturcsoport próbál, egy harmadikból a zenekar és az énekkar hangjai szűrődnek ki. Lechner Martin, a platina-hengerművek dalmikezelője és Novac Elena gépiróna a karban énekelnek, Moldoveanu Gheorghe esztergályos és Serafin Sofia a színjátszócsoport tagjai. Azelőtt Vörösacélon nem volt rendes színház. A gyár igazgatósága, az üzemi bizottság és a pártalapszervezet támogatásával megvalósult a dolgozók óhaja: ebben az évben avatták fel a szép, tágas, 500 embert befogadó vörösacéli „Május 1 “-színházat. E színházban a resicai állami színház, valamint más színházak művészei is vendégszerepeltek. De sikere volt a Vörös Acél-üzemek szakszervezeti kulturcsoportjának is. Covrig Gheorghe I és Gasser József sztahanovisták és családjuk minden előadáson megjelentek. . Az üzem közelében van a korszerűen felszerelt polklinika sok orvos, sál, röntgengéppel. Ez is népi demokratikus rendszerünk egyik megvalósítása. Ma a munkásoknak nem kell 20 kilométert gyalogolniuk, helyben végzik a röntgenvizsgálatot. A régi kórház is megváltozik: az épületet megnagyobbítják egy emelettel. Megemlékezve az utóbbi évek megvalósításairól a Vörös Acél-üzemek- ben, nem feledkezhetünk meg arról sem, amit Pártunk és kormányunk a dolgozók gyermekeiért tett. A dolgozó szülők gyermekeinek I gyermekotthont rendeztek be. Itt 200 gyermeket gondoznak szerető fi gye- l lemmel és látnak el 3-szor naponta bőséges, tápláló étellel. Vörösacél fa- 1 Inban pedig a helyi néptanács létesített gyermekotthont. A Vörös Acél-üzem a kicsinyeknek I bölcsődét rendezett be, ahol 25 apróságot nevelnek — hároméves korig — gondos orvosi felügyelet mellett. A bölcsödében a gyermekek naponta 4-szer bőséges és tápláló ételt kapnak. Mindezek a megvalósítások arra késztetik a „Vörös Acél“-üzem dolgozóit, hogy nagyobb lendülettel dolgozzanak és Pártunk gondoskodását újabb és újabb munkasikerekkel, köszönjék meg. Mindannyiuk elszánt akarata, hogy Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs útmutatása szerint, 5 éves tervüket 4 év alatt fejezzék be. A profitvas-1engermüis befejezte évi tervét Tudósítónk jelenti: Vörös Acél legtöbb osztálya már régebben teljesítette évi tervét, a profitvas-hengermű munkásai és technikusai pedig 3 nappal ezelőtt fejezték be a tervet, úgyhogy ma már a következő évre termelnek. A technológiai folyamat megjavításával, Antonina Zsandakova és Valentina Hrisanova szovjet sztahanovisták módszereinek alkalmazásával, továbbá a szocialista versenyek lankadatlan munkarendületével sikerült idő előtt befejezni a tervet, és a nem megfelelő méretű termékek számát 6,4 százalékkal, a selejtet 48 százalékkal leszorítani. Ma az üzem egész munkaközössége ismeri Carelli Anton, Orsari Jon II hengerész és Popic Pavel nevét, aki az december 30., a Román Népköztársaság kikiáltásának 5-ik évfordulója tiszteletére folyó szocialista verényekben a legszebb eredményeket féri el. --- A temesvári orvosi egyetem békeharc-bizottságának eredményes tevékenysége Városunk aktívan működő békeharc-bizottságainak egyike az orosz egyetem 15 tagú bizottsága. Ez a bizottság szoros kapcsolatban a tmegekkel, állandóan fokozódó felviágosító, mozgósító tevékenységével hozzájárul a világost átfogó békeforgalom megszilárdításához és azmerikai-angol imperialisták galád érveinek leleplezéséhez. E bizottság eredményes terkenysége arra vezethető vissza, hogy a városi békeimre-bizottság átraatása alapján, pontokba foglalt ritkaterv szerint működik, konkrétadatot osztva ki minden bizottsági tálak. A békeharc-bizottság egész éven keresztül havonként egyszer — rdkívüli esetekben többször is — renderesen megtartotta gyűléseit, kielemte az addigi munkát és megbeszéli a jövőbeni feladatokat. A gyűlés atározatait és a békeharccal kcsolatos problémákat a bizottság tag, azután a szakszervezeti csoportokba dolgozzák fel, s így az intézet dilága, tanári kara, laboratóriumi képzői és az adminisztratív alkalmaink mindig idejében megismerik a békeharc időszerű kérdéseit. Konkrét feladatként az öok bizottsági tag például decemberi huszszsal növelte a „Tartóséért, népi demokráciáért!“ előfizetői számát, egy másik bizottsági tag m idszeresen cseréli a békeharcos jelsokat, egy másik a szovjet mpmódszerek népszerűsítését végzi, e továbbinak feladata a mozgósító munka, megint másnak a mozgósítás békeharccal kapcsolatos cikkek írására, a faliújságra és így tovább. A békeharc-bizottság kezdeményezésére egy tájékoztató falitábla elkészítése folyik, amelyen a békemozgalommal kapcsolatos újságcikkeket, felhívásokat és képeket közölnek. A faliújság cikkei hűen visszatükrözik a főiskolás ifjúság békeharcát, azt, hogy ők fokozott tanulással, minél tökéletesebb szaktudással készülnek a jövőre, a haza megerősítésére, fejlesztésére, a boldog, békés élet megteremtésére. És ugyancsak e cikkekben juttatják kifejezésre növekvő gyűlöletüket az amerikai imperialistákkal szemben, akik ágyútölteléknek szánják az ifjúságot, vért és nyomort akarnak az emberiségre zúdítani. December 27-én a békeharc-bizottság ismertette a békekongresszus felhívását és ismertette Sztálin elvtársnak a „New York Times“ tudósítójának kérdéseire adott válaszait, melyekkel újólag kifejezésre juttatta a Szovjetunió mélységes békearkaratát és a népek közötti békés együttműködés lehhetőségét. Az orvosi egyetem békeharc-bizottságának tervszerűsített és aktív működése példaképpen szolgálhat számos más békeharc-bizottságnak, melyek sok esetben nem a legmegfelelőbben végzik munkájukat a békemozgalom kiszélesítéséért, egy-egy üzem, vag intézmény keretében. „Az RNK Könyvhít alkalmával szombaton, december éji a Lugosi Textilipar klubjában a’rrai délutánt tartottak, amelyen A Boureanu, a „Farkasok“ című ab szerzője, Aurel Mihale, az „földek“ és az „ítélet“ cimü köny-‘'’óta, továbbá Bodor Klára költőelentek meg. Az ünnepséget 16 város kulturosztálya ■ részéről ';pa,n loan elvtárs nyitotta mesk: bemutatta a megjelent írókat hangsúlyozta a „Könyvhét“ ünnepének jelentőségét.Radu Boureanu felolvasta Eminescu 3-ik levelét és elszavalta többek között a „Piros és fekete“ című verset, Aurel Mihale egy részletet olvasott fel „Ítélet“ című könyvéből, amely azt mutatta be, hogy miként szabotálták a dolgozó parasztok ellenségei a terménybeadást, miként leplezték le és állították őket a népbíróság elé. Bodor Klára költői verseiből olvasott fel néhányat, köztük „A jövőbe nézek“ és „Megérkezés“ című költeményeket. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta az írók előadását, s viharos tapssal jutalmazta azt. Olvasónak, levelezőinknek boldog újévet és eredmény jó munkát kívánunk az új esztendőben Hazánk irágoztatásáért, a szocializmus építéséért, a t e megvédéséért. A „Szabad Szó“ szerkesztősége faeara“ decemberi száma \ Placam“ képes havi folyóirat l”gujal,hadik száma gazdag, színvonala:10,]]*** A fénykénrd’kel élénkített riportok rávilágít a) Masabb esete- aTMHyen a november had,ki választások felejthetetilözelmes na'PJia- varty az kongresszus. Állami ündn'lede*1: tudósok, írók, .. . ;hanovista munkások arcként lés€i'1 találjuk meg a to, L Lain, más közlemények pe- I j. 11 V n előrehaladó iparunk élmunkí sztahanovistáinak ered- I , izik. A szovjet emberek bá- I me. Jp megvalósításait szemlél- 1 mulat mintha saját életünk ra- I ve. Hibe vetnénk egy pillantást. I /P lista országok békeharcosai- I róla,mag a ■■Fl'acar‘a“ legutolsó Sorsaságunk irodalmi életének Való képviselője támogatja a IISzerkesztőségének munkáját. A I . számban a hírneves Mihail le Sadoveanu akadémikus nagyobbarányu elbeszélésének egy részletét olvashatjuk „Visszatérés az életbe“ címmel, ezenkívül Sütő András „Kivirágzott a rózsa“ című karcolatot, Petre Solomon és Virgil Teodorescu verseit. A nagy forradalmár politikus és író, Nicolae Bilcescu centenáriumáról Camil Petrescu akadémikus író emlékezik meg. Lelia Budancu a román festőművészet múltszázadbeli nagymesterét, Theodor Aman-t jellemzi ismertetésében, melyet a halhatatlan alkotó önarcképének és még három festményének egészoldalas, színnyomásos reprodukciója egészít ki. „Angliában is megtörténik ez“, a címe Jack Lindsay lékeharcos angol író novellájának, melyet román nyelvű fordításban ismerhetnek meg a folyóirat olvasói. Könyvbeszárutolók, szatirikus, tréfás közlemények, rejtvény, sakkfeladvány élénkítik a „Flacara“ legújabb, szórakozásra és művelődésre bőséges alkalmat nyújtó számát. [Politikai Könyvkiadó kiadásában magyar nyelven megjelent — Az RMP Központi Vezetőségének és az RNK Minisztertanácsának HATÁROZATA a városok építéséről és újjáépítéséről s az építészeti tevékenység megszervezéséről — Az RMP Központi Vezetőségének és az RNK Minisztertanácsának HATÁROZATA Bukarest város szocialista újjáépítésének általános tervére vonatkozólag — Az RMP Központi Vezetőségének és az RNK Minisztertanácsának HATÁROZATA a bukaresti földalatti gyorsvasút építéséről GHEORGHIU-DEJ: A sztálini szavak nagy eszmei ereje DR.GHE DRAGÁN: A munkatermelékenység emeléséért vívott harc a pártszervezetek fontos feladata ONICA PORUMBACU: A Román Népköztársaságban a nő a szocializmus tevékeny építője