Szabad Szó, 1953. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1953-02-01 / 26. szám
Tanácsadó zöldség- és főzeléktermelőink számára A zöldség- és főzelékfélék vetőmagvainak előkészítése A főzelék- és zöldségfélék jó terméshozamának egyik alapfeltétele a vetőmagvak kiválasztása és azok előkészítése. Fontos, hogy a vetőmagvak egészségesek, tiszták, teljesek és ráncmentesek legyenek, kivéve egyes borsófajtákat. Az egészséges és érett vetőmagvak már külsőleg felismerhetők. Színük élénk és jellegzetesen fényes. Egyes vetőmagvak, mint a sárgarépának, paszternáknak és zellernek — amikor frissek, igen kellemes illatuk van, amelyet, ahogyan öregszenek, elveszítenek. A káposzta-, uborka- és hagymamagvak, ha nem átlátszók s penészes szagúak, akkor állottak, régiéik. Vetés előtt feltétlen szükséges megvizsgálni az összes megrostált és portalanított magvak csirázóképességét, tisztaságát, hogy megállapíthassák az előirányzott talajhoz szükséges vetőmagmennyiséget. A csirázóképességet úgy állapítjuk meg, hogy a meglévő magvakból válogatás nélkül kétszer 100 szemből próbát veszünk. A próbamagvakat tányérba helyezzük két itatóspapír közé és kevés vízzel megöntözzük. A tányért meleg helyre tesszük és ügyelünk, hogy az itatóspapír mindig nedves legyen. A zöldségmagvak kikeléséhez kedvező, 18—20 C fok hőmérsékletről gondoskodjunk. Itatóspapír közé azonban csak az apró veteménymagvakat tesszük. A nagyobb próbamagvakat, mint borsó-, bab- és céklamagvakat tiszta és nedves homokba tesszük, hogy kikeljenek. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a főzelékfélék magvai fajtánként különböző időben csíráznak. A csírázás ideje nemcsak fajták, hanem a növénymagvak kora, érési foka, nagysága, s a környezet hőmérséklete szerint változik. A gyakorlatban a csírázás ideje a következő: a paprika 10—12 nap alatt, uborka 5—5 nap, hagyma 10—12 nap, karfiol 4—6 nap, tök 8—10 nap, torma 15—20 nap, sárgarépa 15—20 nap, paszternák 15—18 nap, petrezselyem 18—20 nap, paradicsom 8—12 nap, kékparadicsom 10 — 15 nap, hagyma 12—15 nap retek 5—8 nap, zeller 8—15 nap, saláta 4—5 nap, vöröscékla 8—12 nap, spenót 5—6 nap, káposzta 4—6 nap alatt csírázik ki. Az idő előrehaladottsága miatt tartományunk szocialista és magánszektorában a legrövidebb időn belül minden zöldségtermelőnek, biztosítania kell a szükséges jó minőségű vetőmagot. Egyes veteménymagvaknál a csírázóképesség megállapítása több mint 15 napot vesz igénybe. Ezért feltétlenül szükséges, hogy mindenütt már a most következő napokban megkezdjék a főzelékfélék próbamagvainak megvizsgálását. Minden próba, a kicsirázott magvak száma, megmutatja a vetőmag csirázóképességének százalékát. A két próba kicsirázott magvainak számát összeadjuk, majd kettővel elosztjuk: az eredmény az átlagos csirázóképesség százalékát mutatja. Például, ha 100 magból csak 92 kelt ki, akkor 92 százalékos a máig csirázóképessége. Hogy a magvak minőségét tökéletesen megállapíthassuk, ismernünk kell csirázóerejüket is. Ezt úgy állapíthatjuk meg, hogy megszámoljuk az első 3 napon kikelt magvakat a káposztánál és borsónál, az első 5 napon kikelt magvakat a paradicsomnál és uborkánál és az első 7 naponkikelteket a répánál, petrezselyemnél és céklánál és a többimagvaknál. Mennél több ebben az időben a kikelt magvak száma, annál jobb a vetőmag minősége. Ha például a paradicsom csirázóképessége 94 százalékos, s a kicsirázás első 5 napján csak 91 szem kelt ki, akkor azt mondjuk, hogy ennek a fajtának csirázóereje 91 százalékos. Fontos azonban az is, hogy a magvak tisztaságát is megállapítsák. Ezért néhány grammnyi magot lemérünk, különválogatjuk a tiszta magot és külön az idegen anyagot, fejletlen magokat, pelyvát, stb. Megmérjük a tiszta magot és a szemetet. Ha például 10 gramm uborkamagban 9 gramm tiszta magot és 1 gramm idegen anyagot találunk, akkor az uborkamag tisztasága 90 százalékos. A zöldségtermelés növelése érdekében feltétlenül fontos a rendelkezésünkre álló vetőmag alapos tanulmányozása, megvizsgálása. Ha mindezek ellenőrzését elmulasztanánk, akkor előfordulhatna, hogy az előirányzott területbe 1 kiló mag helyett csak 816 gramm kerülne, s annyi kelne ki. Ilyen esetbennövelni kell a vetőmagmennyiséget. Pontos utasítás szerint kell vetni, hogy ne legyenek kihagyások, vagy hézagos sorok Meghagyva a növények között a fejlődésükhöz és a műszaki munkák megkönnyítéséihez szükséges távolságot, egy hektár talajhoz átlag a következő mennyiségű vetőmag szükséges: paprika 1 kg, bab 150 kg, uborka 6 kg, hagyma 2,5 kg, dughagyma 400 kg, hagymamag 120 kg, karfiol 0,400 kg, tök 2 kg, zöldbab 80 kg, karamábé 0,400 kg, borsó 120 kg, sárgarépa 5 kg, paszternák 5 kg, paradicsom 0,300 kg, kék paradicsom 0,500 kg, petrezselyem 5 kiló, sárgadinnye 2 kg, görögdinnye 3 kg, hónapos retek 20 kg, nyári retek 15 kg, őszi retek 8 kg, saláta 2 kg, vöröscékla 15 kg, spenót 25 kg, zeller 0,200 kg, fokhagyma 400 kg, káposzta 0,450 kg. A betegségek megelőzése végett a vetőmagvafjait különböző készítményekkel kezelik, különösen a paradicsom, uborka, dinnye, paprika, kékparadicsom, petrezselyem, stb. magvait. A vetőmagvakat szublimáttal, rézszulfáttal, vagy formalinnal kell kezelni. A kezelés a következőképpen történjék: 1 gramm szubl Rmátot 3 liter vízben feloldunk, az így nyert oldatba vászonzacskóba helyezett paradicsommagvakat helyezzünk el és 3—5 percig bennhagyjuk. Miután az oldatból kivettük, 10—15 percig tiszt-, vízben áztatjuk. Rézszulfátoldatot úgy kapunk, hogy egy gramm kékkövet 150 köbcentiméter vízben feloldunk. A magvakat 5 percig hagyjuk ebben az oldatban, azután hideg vízben jól megmossuk. A forma linóldat 40 százalékos hangyasavból készül — amint azt akereskedelemben árusítják —, 300 rész vízzel vegyítve. A kezelt magvakat, mielőtt azokat elvetnénk, szét teregetve megszárítjuk. A kezelés néhány nappal a vetés előtt, vagy a c-nap történjék. Az áztatást főleg azoknál a magvaknál alkalmazzák, amelyek nehezen kelnek ki, mint például a sárgarépa, petrezselyem, hagymás, cékla, vagy pedig gyorsan kikelő növényeknél, de csak akkor, ha a talaj hiányosságait akarják pótolni. Ha amelegágyakba elvetett magvaknak a csírázáshoz kedvező feltételeik vannak, csak ritkán alkalmazzák az áztatást Közvetlenül a kertben végzett vetésnéla legtöbb esetben szükséges az áztatás. A csírázás meggyorsítását egyes magvaknál áztatással végezhetik. E célból a magvakat vízbe teszik, amit gyakran váltanak és addig tartják benn a magot, amíg az megduzzad. Az áztatást tömegesen is végezhetik, amikor a magvakat megöntözik, öszszekeverik, így tartják 1—2napig, amely idő alatt még egyszer-kétszer összekeverik, nehogy azok felmelegedjenek. Ezt a növénykezelési módszert azonban a fenti feltételek szigorú betartása mellett kell elvégezni, amely feltételek biztosítják a növények rendeskikelését, a bőséges zöldségtermést A városi néptanács kertészetében télen is folyik a munka A városi kertészet üvegházainak tetőablakain megtörnek a január délelőtti nap gyenge sugarai. A kertészet körül a fagyos, havas mezők, a begarrenti fák és bokrok mély, téli álmukat alusszák, de az üvegházak kéményeinek felfelé törő füstje messziről jelzi, hogy ott benn dolgoznak: mesterséges meleg légkörben nevelik és gondozzák, a ki tudná megmondani hányfajta virágot s örökzöld dísznövényeket Január. A kertészet üvegházaiban ilyenkor kezdődik a növények szaporításának időszaka, hogy tavaszra elegendő palántát biztosítsanak városunkban, tartományunkban a parkok, terek és útvonalak díszítésére és a különféle intézmények, fürdők, vállalatok virágszükségletei kielégítésére. Az üvegházakban 14—20 fokos meleg van. Az anyanövények üvegházában ápolják, szaporítják a szőnyegvirágok különböző válfajait, melyek nyáron mint élő szőnyeg díszítik parkjainkat, tereinket. A kellemes melegben, csendben folyik a munka: — az anyanövényt szétszedik 6—8, vagy még több részre és elültetik. FeketeMárton, a kertészet központi osztályának felelőse gondosan ellenőrzi ezt a munkát, mert nagyrészt ettől függ a szaporítás sikere. Az üvegház más részében Gálics Julianna és Neamtu Mária segédmunkásnők dolgoznak. Munkájuk első pillanatra játéknak látszik, amint a gombostüfejnyi apró begonia-palántákat a kicsinyke villa segítségével egy homokos földdel telt fájába ültetik. Alaposabb megfigyelés után azonban kitűnik, hogy e munkához biztos kéz és nagy türelem kell. „Tavaszig 70.000 begonia-palántát nevelünk." — mondja Gálics Julia . Minden egyes palánta háromszor kerül kezünkbe: először most, amikor palántázuk, másodszor, amikor cserepekbe ültetjük és harmadszor, amikor a melegágyba kerülnek A következő üvegház hőmérője 20 fokot mutat. A tíz nappal ezelőtt ideültetett szőnyegvirágoknak most már erőteljes gyökereik vannak s hogy semmi se gátolja fejlődésüket, állandóan ügyelnek a hőmérsékletre, összeszedik a lehullott leveleket, stb. Ebben az üvegházban figyelik meg az üvegburokban elhelyezett különböző vijágmagvak csirázóképességét is. Nemsokára megkezdik a fészkesek: dahlia, kanna, stb. ősszel kiszedett gumóinak előkészítését a kiültetéshez, ami szintén sok munkát igényel. Parkjaink másik kedves virága a hortenzia, is zöldes már és apró cserepekben szépen fejlődik. Itt találjuk az üvegházban a nyáron oly kellemes illatú vaniliavirágokat is. Egy másik üvegházban, pompás színű nyitó ciklámenek és primőrök varázsolnak tavaszt a télbe és a korai jácintok bontogatják illatos bimbóikat. A kertészetnek exotikus üvegháza is van, az úgynevezett pálmaház,ahol a 10—50 éves pálmák mellett felfedezzük a datolyafát és a csupán hároméves, de hatalmas banánfát, amely tavaly nyáron a II. kerületi park egyik virágágyát díszítette Van itt még legyezőpálma, babérfa, aloe-félék, kaktuszok és számos jól- és kevésbbé ismert örökzöld dísznövény. A kertészet büszkesége az elmúlt esztendőben helyi erőforrásokból készített két hatalmas üvegház, melyek megvalósításában különösen Fésűs János kovács és Kosztics Fülöp asztalos vette ki részét. Van egy szegfűház is, ahol többezer szegfű nevelkedik. Hogy a töveket a nehéz bimbók le ne húzzák, és a virágok egyenesen fejlődhessenek a dolgozók egyes sorok között, hosszában és keresztben vékony drótokat húztak, így meggátolják, hogy a nagy téli szegfűk — melyek jövő hónapban már nyílni kezdenek — elhajoljanak, vagy eltörjenek. A másik új üvegházban a begóniákon és többféle más virágon kívül a mimózafák is bimbóznak már s márciusban apró, sárga virágaik virágkereskedéseink büszkeségei lesznek. A hideg ellenére a szabadban is folyik a munka. Vulpe Vasile és Tóth Ferenc szakképes,illett kertészek irányításával számos dolgozó szorgoskodik, hol a melegágyak elkészítésén, hol a virágágyak körül, amelyekben üveg alatt a kevésbbé kényes virágokat nevelik. Egyesek trágyát, mások ablakkereteket hordozgatnak, javítgatnak, vagy a virágcserepeket készítik elő A kertészet munkakollektívája fáradhatatlanul dolgozik, hogy tavaszra minél több és szebb virágokkal szépithtessék városunkat. .. A városi kertészet c. üvegházában A kulturprobléma a „nehéz" kérdés? A gyarmatai állami gazdaság énekkara és tánccsopportja is benevezett az országos szakszervezeti kulturverseny- be. A benevezéskor annak rendje és módja szerint megválasztották a versenybizottságot is, amelynek az lett volna a kötelessége, hogy a kultúrcsoport munkáját támogassa, ellenőrizze,a versenyt előkészítse. Mindez „régen“, még múlt év májusában történt — tehát nem szabad csodálkozni, ha a versenybizottság azóta „megfeledkezett“ kötelességéről. De nem úgy a tánccsoport és az énekkar, melyeknek tagjai főképpen olyan dolgozó földművesek, állatgondozók stb., akik most először fejtenek ki ku-f- lúrtevékenységet , legyűrve a nehézségeket, kitartóan, lelkesen dolgoztak, készülődtek a versenyre. A nyári kampányban a napi fáradságos munka után késő este tartották a próbákat, igyekeztek, dolgoztak, hogy eredményt érjenek el. A versenyszabályzat előírása szerint vasárnaponként a szomszédos falvakban előadást tartottak bemutatták tudásukat. A versenybizottság és az állami gazdaság vezetősége azonban egyetlen egyszer sem elemezte ki a kulturcsoport munkáját, nem ellenőrizte a próbákat, nem segítette az együttest, hogy a legegyszerűbb kellékeket beszerezhesse, így a tánccsoport mindmáig a tánctanár füttyszavára táncol — akikor, amikor Gyarmaton számosan játszanak valamilyen hangszeren. Az állami gazdaságnak is több olyan alkalmazottja van, aki akkor deonon játszik. Zenekíséret hiányában az énekkar nem készülhetett például magánszámmal sem, holott Sandu Constantin, a szőlészeti osztály dolgozója, minden bizonnyal dicsőséget szerzett volna a kultúrcsoportnak szólóénekével. De mivel a versenybizottság „aludt“, nem ismerték a szabályzatot sem, amely hangsúlyozza, hogy a kulturverseny egyik fő célja a rejtett tehetségek felkutatása. Január 27-én a karmester bejelentette mind a tagoknak, mind a gazdaság vezetőségének és szakszervezetének, hogy a verseny első szakaszát csütörtök este tartják meg s kérte annak előírás szerinti előkészítését. Hogy az illetékeseik milyen „mozgósító munkát“ végeztek, elég annyit mondanunk, hogy csütörtök este a jéghideg kultúrteremben nem volt közönség, de még a kedden hevenyében összeállított versenybizottság tagjai sem jelentek meg (a régi bizottságugyanis már egyáltalán nemlétezett). Iovanov elvtársnak, a gazdaság adminisztratív igazgatójának éppen aznap este Bukarestbe kellett utaznia, a gazdaság párt-alapszervezetének titkára is aznap megbetegedett, Predescu Ioan kulturfelelős is aznap valamilyen iskolában volt a városban, az egyiktisztviselőnek is aznap el kellett utaznia és így az új bizottságból mindössze 23-an maradtak otthon. A verseny napjára a bizottság elnökének el kellett volna készítenie a versenybizottság és kulturcsoport 8 hónapos tevékenységének beszámolóját. Munteanu Nicolae nem tartotta meg a beszámolót,arra hivatkozva, hogy ő csak két hónapja elnöke az üzemi bizottságnak és nem ismeri elődje, Manda Dumitru tevékenységét. Az igazság azonban az, hogy sem ő, sem elődje, sem a kulturfelelős, de a versenybizottság egyik tagja sem vezetett nyilvántartást a kiszállásokról, helyi műsorokról és így senki nem tudja, pontosan milyen tevékenységet is fejtett ki az utóbbi hónapokban a kulturcsoport, pedig ez szintén döntő fontosságú a verseny szempontjából. Iovanov igazgató elvtárs nem törődött azzal, hogy a táncosok zenére vagy füttyre táncolnak, a karmesternek nehézsége van az énekesek toborzásánál, a próbákra nem teremtették meg a megfelelő feltételeket sem a kulturcsoportnak, sem a városból kijáró oktatóknak. Munteanu elvtárs sem törődött, hogy lesz-e verseny vagy nem, mert ha Manda nem törte rajta a fejét, ő miért fáradjon, úgyis „nehéz dió“ a kulturprobléma a gyarmatai állami gazdaságban, „tudja ezt mindenki“. Tehát a kulturkérdéstől mindenki visszavonult: az igazgató, az üzemi bizottság elnöke, a párttitkár, a kulturfelelős — akit hivatalosan megválasztottak, de aki „még olyan fiatal* az ilyen munkához —, nem is szólva a versenybizottságról, amely soha sem volt — csak papíron. De hibás a mezőgazdasági munkások szakszervezetének tartományi bizottságais, amelynek a tagjai a terepen járva, bár felismerték a nehézségeiket, mégsem segítettek azok kiküszöbölésében, a hiányosságok eredetének felkutatásában. Miért? Azért, mert e szakszervezet aktivistái könnyedén, felületesen kezelték ezt a problémát, egynapi ottartózkodás után továbbálltak, anélkül hogy bármit is tettek volna a gazdaság kultúréletének megjavításáért. Az állami gazdaság vezetői megfeledkeztek arról, hogy hazánk szocialista felépítésében milyen fontos népünk kulturális felemelkedését elősegíteni, elfelejtik, hogy kultúrforradalmunk győzelméért Pártunk és kormányunk a legmesszebbmenő áldozatokat hozza. Mint egy jelentős szocialista szektor vezetőinek, teljes odaadással kellene támogatniuk a dolgozók kulturális tevékenységét, segíteniük őket, hogy az elért eredményeket fejleszthessék. A kulturcsoport tagjaiban ég a vágy szebbet és jobbat adni az eddiginél, mind többet és többet tanulni, tudni, továbbadni — ezt az őszinte sokat igérő lelkesedést kell szem előtt tartania Iovanov, Munteanu és a többi elvtársnak, felelniük kell azért, ha a kulturcsoport kiesik a most folyó országos versenyből. KOVÁCS JULIA A politikai Könyvkiadóban magyar nyelven megjelent A RNK Minisztertanácsának és a RMP Központi Vezetőségének HATÁROZATA a városok és az ipari központok körüli zöldségtermelő övezetek létesítéséről a főzelékfélékkel és zöldséggel való ellátás biztosítása érdekében. * GH .GHEORGHIU-DEJ: Beszéd a Bukarest-városi „Vörös Grivica“ választókerület választóinak gyűlésén 1952 november 28. * M. G. PERVUHIN: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója- Jelentés a Moszkvai Szovjet 1952 november 6-i ünnepi ülésén. * * MIRON CONSTANTINESCU: Beszéd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi ülésén. * * CONSTANTIN VASILACHE: Országunkban a munka kötelesség és becsület dolga. — A munkás- és paraszt levelezők kongresszusa. — Városi és falusi esti párttanfolyamok hallgatói részére, II. kötet. Levél a zsombolyai kultúrotthon tevékenységéről A zsombolyai „Május 1“ kultúrotthon az elmúlt évben szép tevékenységet fejtett ki a lakosság kultúrszínvonalának növeléséért vívott harcban. A város dolgozói számára 1, 52 kultúrműsort rendezett. Az év folyamán 113, különböző kérdésekkel foglalkozó előadás is volt, melyeket kultúrműsorkövetett. A kultúrotthon keretében színjátszó- és tánccsoport, zene- és énekkar működik. A kultúrcsoportok az elmúlt évben szép munkát végeztek. 10 tagból állótánccsoportunk számosnépi táncot tanult be és adott elő. A 78 tagból álló énekkar műsora gazdag és színvonalas volt. Sokatfejlődött 17 tagú zenekarunk is. Kulturáthionunk tevékenysége azonban nem merültki a kulturelőadások rendezésével. Nagy súlyt helyeztek a könyvtár népszerűsítésére is. A különböző nyelvű könyveket hamarosan meg is szerették a város dolgozói és szorgalmasan kezdték látogatni a könyvtárat, amelynek amúlt évben 136 állandó olvasója volt. Voltak olyannapok is, amikor 20—25 dolgozó kereste fel akönyvtárat „valami jó olvasnivalóért“. A zsombolyai kulturotthoninak van számos sakkjátéka és asztaliteniszfelszerelése is. Ezekkel kiváltképpen az ifjúság tölti szívesen az idejét. A hetenként kétszer tartott közös rádióban i ■gaitáson szép számban jelentek meg a város dolgozói. A III. országoskulturversenyen résztvesz a „Május 1“-kultúrotthon is. Éppen ezért az idén még sokkal nagyobb lendülettel indult meg a munka, mint tavaly, hogy a kultúrcsoport sikerrel szerepeljen az országos versenyen. Keim Rozália, levelező