Szabad Szó, 1953. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1953-03-01 / 50. szám
Létesítsünk a tartomány A Dokucsajev—Kosztjosev—Viljamsz komplex területszervezési rendszerben a védősávok is nagy szerepet játszanak. Hogy megértsük a védősávok jelentőségét, elegendő arra gondolnunk: a Sztálin elvtárs által kidolgozott természetátalakító tervben a védősávok nagyarányú ültetését irányozzák elő. A véderdősávok javítják az éghajlati viszonyokat és elősegítik a növények fejlődéséhez szükséges kedvező feltételek megteremtését. Hasznuk továbbá: azáltal, hogy felfogják a szárító szeleket, megakadályozzák a nedvesség elpárolgását a talajból és így lehetővé teszik a bő termés elérését. Ugyancsak a védősávok akadályozzák meg a téli szeleket abban, hogy elfújják a havat a földekről. Tudjuk, milyen hasznos a hótakaró: egyrészt a fagy ellen védi a növényeket, másrészt a talaj nedvességtartalékát biztosítja. Ezért különösen az aszályos vidékeken kell küzdeni a hó megtartásáért. Ebben a munkában az embert a véderdősávok támogatják. Ha erdei fákat telepítünk véderdősávként, azok értékes faanyagot jelentenek számunkra mind az építkezési munkatelepek, mind pedig a tüzelőfaszükségletek kielégítésére. Ha közöttük gyümölcsfák is vannak, ekkor a fentieken kívül és a védőhatás mellett, ezek a sávok még a következő előnyöket nyújtják: — kiszélesedik a lakosság gyümölcsellátási alapja; — nyersanyagokkal növekszik az élelmiszeripar ellátási alapja; — új jövedelmi forrás nyílik; — e sávok létesítésével kapcsolatosköltségek gyorsabban megtérülnek — a fák amellett, hogy a mezőt védik, termést is hoznak. Igen fontos tehát gyümölcsfák telepítése a védősávokba. A Szovjetunióban, a nagyszerű sztálini természetátalakító terv keretében telepített védősávoknál előirányozták, hogy az ültetvények 10—15 százaléka gyümölcsfa legyen. Temesvár tartományban, Zsombolya, Gyertyámos, Orczyfalva, Csene, Iváoda, Dimas, Soca, Soca és más községek kollektív gazdaságainak lehetőségük van rá és foglalkozniok kell területükön a védősávok megteremtésével. A mezőgazdasági minisztériumnak az erdőgazdálkodás feljavítására újonnan létesített (Die Amelioratiunilor Agro-Silvice) igazgatósága, Temesvár tartomány feladatául tűzte ki, hogy 1953-ban tegye meg az első lépéseket a kollektív gazdaságokban a védősávok valóra váltásáért a Temes-Begy- Maros Vízmű Kollektíva, valamint a községek körzetében. A feladat valóra váltásáért, tartományunk sík területein, ahol nincsenek uralkodó szelek, gyümölcsfákból álló védősávok létesítése ajánlatos, a dombos és hegyes vidékeken pedig az erdei gyümölcs-, illetőleg az erdei fák telepítése. Tájékozásul: síkságon az uralkodó hatalmas szelek hiánya megengedi, hogy a kollektív gazdaságok határvonalain, a termőföldek mezsgyéin, a dülőutakon és országutakon, a völgyek és csatornák mentén védősávokat létesítsünk. A védősávok tervezésénél figyelembe kell venni a talaj természetét, a terep állását, a szegélyző útvonalakat. A gyümölcs- vagy erdei fák közül a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, hogy a védősáv teljesítse védőszerepét, minél hosszabb élettartama legyen és minél nagyobb jövedelmet biztosítson. Miután a legfejlettebb, a község dolgozó parasztjainak nagy többséget tömörítő kollektív gazdaságok sok vidékeken vannak, javasoljuk, hogy az idén kezdjék meg az akciót a gyümölcsfa-védősávok létesítésére. A gyümölcsfajták közül azokat válasszuk ki, amelyek az aszállyal szemben ellenállóbbak. Ilyenek a magvas fajták, amelyek igénytelenebbek és amelyeket a legtöbb esetben közvetlen vetéssel szaporíthatunk. V. Micsurin is az erőteljes gyümölcsfajták felhasználását ajánlja, amelyek könnyen alkalmazkodnak a talajhoz. Meg is indokolta, miért: a fajgyümölcsfák, amelyek a túlzott ápolás következtében elgyöngültek, kevésbbé alkalmasak, mint azok, amelyeket vetésáltal nyerünk, vagy pedig azok, amelyeket vetés által nyerünk és helyben beoltunk. Belohopov és Jeremejev szovjet kutatók, akik a kolhozok és szovhozok véderdősávaiban alkalmazott gyümölcsfajtákat tanulmányozták a sztyeppes és félsztyeppés vidékeken, amelyekhez hasonló a mi bánáti síkságunk is, a következő fajtákat ajánlják: barack, ananászbarack, meggy, szilva, cseresznye, őszibarack és dió. A Moldvai Szocialista Szovjetköztársaságban sokszáz hektárnyi területen diófákat ültettek védősávként, hatalmas területekre irányozva elő azok kiterjesztését, mert bebizonyosodott, hogy ez a legmegfelelőbb gyümölcsfajta védősávhoz. A gyümölcsfa-védősávok megteremtésében erre a szovjet technikára támaszkodva, a következőikben kétfajta védősávot javasolunk, amelyeket a fent említett kollektív gazdaságokban meg lehet valósítani, figyelembe véve atalaj minőségét és egyéb helyi tényezőket, amelyekhez alkalmazkodni kell. Az első típus a következő faj-fákból áll: dió, amely a legfelső szakaszt képezi, cseresznye vagy szilva a középső, a törpe őszibarack az alsó szakasz számára, a törpe eperfa pedig a védősáv áthatalhatatlanságát valósítja meg. Egy ilyen sávnak két arculata van. A középső soron 10—10 méterenkint diót ültetünk, ettől 5 méternyire jobbra és balra egy sor cseresznyét vagy szilvát ültetünk 5 méter távolságú sorokba. Másik 2.5 m távolságban egy sor 1 m vagy 2.5 m-es törpeeperfát ültetünk el sorokban. A diósorokban minden 2 dió között 2,5 m távolságban 3 törpe őszibarackot ültetünk. Hasonlóképpen a cseresznyevagy szilvasorok között, minden 2 cseresznye közé egy őszibarackot ültetünk a cseresznyétől 2,5 m-nyi távolságban. A dió- és cseresznyesorok között, azaz ezektől 2,5 m távolságnyira egy közvetítő sor törpe őszibarackot ültetünk sorokban 2,5 m távolságban. A védősáv vázlatos rajzát az 1. sz. ábra, a védősáv oldalhelyzetét a 2. sz. ábra mutatja. A második típus a következő fajtáikból áll: vadgesztenye vagy szelíd gesztenye, erdei fa ott ahol lehetséges, vagy esetleg dió, amely a felső szakaszt alkotja, barack vagy ananászbarack a középső szakasz, őszibarack vagy mandula az alsó szakaszban a törpe eperfa pedig a sáv áthatolhatatlanságát valósítja meg. A védősávnak két arculata van. A középső soron 5 m távolságú sorokban ehető gesztenyét, vagy 10 m sorokban vadgesztenyét vagy diót ültetünk. E sortól 5 m távolságban egy sor barackot vagy ananászbarackot ültetünk 5 m-nyire egymástól. További 2,5 m-nyire egy sor törpeeperfát ültetünk vagy 2,5 m távolságban. A gesztenye- vagy diósorokban 2,5 m távolságban közvetítőként törpe őszibarackot vagy mandulát ültetünk. A felső és középső szakaszon 2,5 m távolságban egy sor törpe őszibarackot vagy mandulát ültetünk. A típus vázlatos rajzát a 3. számú ábra, a védősáv oldalhelyezetét a 4. számú ábra mutatja. Az ültetés előtt a terep előkészítése abból áll, hogy lehetőleg ősszel elvégezzük a 35 cm-es mélyszántást, nyers barázdákat hagyva a terepen. A faiskolában termelt anyagokból a gyümölcsfajtákat gödrökbe ültetjük el. A gödröket ősszel ássuk, ugyanakkor ajánlatos az ültetést is elvégezni, mert így a csemete biztosabban fogamzik meg. A diót a faiskolákban 1—2 évig nevelt csemetével, vagy tavasszal közvetlenül a fészekbe történő vetéssel telepítjük. A csemetéket az állami gazdaságok faiskoláiból szerezhetjük be, így a bánlaki állami gazdaságból, amely őszibarackot termel, az oravicarajoni, zsombolyai vagy goleci faiskolákból, amelyek barackfát szállítanak. A diót eperfát, gesztenyét, barackot pedig az erdészeti faiskolákból szerezhetjük be, amelyek azokat megrendelésre a tartományi néptanács mezőgazdasági osztálya és a temesvári tartományi erdészeti igazgatóság engedélyével szálltják. Pártunk és kormányunk a gyümölcsvagy erdei gyümölcs-védősávok telepítésének elősegítésére olyan hiteleket nyújt, amelyeknek visszatérítését az ültetéstől számított négy év múlva kell kiegyenlíteni, amikor ezeknek az ültetvényeknek a termése már hasznot biztosít A kollektív gazdaság vezetőtanácsa, miután a közgyűlésen elhatározták a védősávok akciójának megkezdését, a rajoni mezőgazdasági osztály technikai segítségét veszi igénybe a tervezet elkészítésénél és a műszaki munkálatok elvégzésénél. A gyümölcsfa-védősávok létesítésének akciója, amely a nagyszerű sztálini természetátalakító terv alapján tartományunkban is megindul, serkentse arra a kollektív gazdaságokat, hogy teremtsék meg a dolgozók gyümölcsösel való ellátásának alapját, s a védőhatással növeljék a mezei növények termését. Legyenek a következő években az akció széleskörű terjesztői, hogy az ötéves tervben meghatározott feladatokat, a védősávok létesítését illetően, teljesíthessük. Lucuța Nichiti mérnök, Buzga Victor mérnök, Dobosi Flaviu mérnök, az „1. V. Micsurin-Társaság“ részéről minél több véderdősávot kollektív gazdaságaiban lél. 'ABDA * • • • © * O x xi X H * 2 SZABAD SZÓ A micai Állami Zszintsz vendégjátéka A resicai Állami Színház három előadása alkalmával zsúfolásig töltötték meg Temesvár dolgozói az Állami Színház termét. A resicai színészek Tudor Mutratescu „Titanic Vals“ című három felvonásos vígjátékát mutatták be. Tudor Muratescu színműve a letűnt burzsoá társadalom korrupcióját szemlélteti, mikor a választások eredményeit nem a tömegek szavazatai, hanem a jelöltek pénztárcáinak méretei döntötték el. Mulatságos jelenetekben mutatja be Atamatescu egy újgazdag asszony „fáradozásait“, aki férjét mindenáron a képviselőházban akarja látni, hogy ezáltal ő is bejusson a „felsőbb tízezer“ köreibe. A resicai Állami Színház művészeit szeretettel fogadták Temesvár dolgozói A színészek legnagyobbrésze fiatal, akik nemrég végezték el tanulmányaikat hazánk szépművészeti főiskoláján és most Resicán kezdték meg munkájukat. Játékuk azonban megcáfolja éveik számát. A „Titanic Vars" három előadása magas művészi színvonalú volt. A színészek, a rendező munkája a díszletek egyaránt arról tanúskodtak, hogy a resicai Állami Színházban, amely hazánk legújabb színháza, mindenki tudatában van feladatának és mindent elkövet, hogy azt a legöntudatosabban teljesítse. A Temesváron elért siker komoly eredmény. Ez a tény buzdítja arra a resicai Állami Színház munkaközösségét, hogy a megkezdett munkát állandóan fokozza. Gyarapítsa új szovjet és hazai szintű évekkel műsorát, szakadatlanul emelje az előadások művészi színvonalát. Ezzel előrehalad s azzá válik, aminek lennie kell: a resicai dolgozók kulturszínvonala emelésének fontos tényezőjévé. * Kollektivista levelezőink írják Az újszentesi „Petőf Sándor“ kollektív gazdaság tagjai a téli napokat gazdaságuk fejlesztésére, valamint a vetési kampány sikeres előkészítésére használták fel. Eddig 10 hektárnyi szántóföldet trágyáztak meg, s a vetőgépeket kijavították. A 33 hektáros kertészet számára szükséges palánták nevelése céljából egy 400 négyzetméteres melegágyat készítenek a kertészcsoportok. A gabonaraktárban szorgos munka folyik: a kollektivisták tisztítják és osztályozzák a vetéértagvakat. Jól halad a munka a 45 méter hoszszú istálló építésénél, valamint a kosárkötésnél is. A kollektív gazdaság juhállománya 60 anyaállattal gyarapodott. A kollektív gazdaság színjátszócsoportja esténként próbákat tart, vasárnaponként pedig a kollektivistákat, vagy a falubelieket szórakoztatja. Nemrég például Végváron tartottak előadást. Némedy András * A deltai „Oleg Kosevoj“ kollektív gazdaságban nagy gondot fordítanak a tanulásra. Tizenöt tag rendszeresen részt vesz a hetenként kétszer tartott agro- és zootechnikai előadásokon. Maghiary Emil, a dettai kendergyár dolgozója eddig 11 előadást tartott a kollektivistáknak, akik igyekeznek minél jobban megismerni a tudományos szocialista mezőgazdálkodást. Az előadások után a hallgatók még sakkoznak vagy újságot, valamint mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó könyveket olvasgatnak. P. Kiss László * A janovai kollektivisták már hetek óta felkészülten várják a tavaszi vetési kampány megkezdését. A vezetőség már elkészítette az 1953-as évi termelési tervet, éspedig a helyi viszonyoknak megfelelően az összes munkaerők s az igásfogatok figyelembevételével. A kovácsműhelyben a javításra szoruló kocsikat, valamint a kukorica-, napraforgó- és gyapot-magvetőgépeket igyekeznek minél előbb rendbehozni. Az igavonó állatokkal egész nap trágyát szállítanak a földekre. Ebben a munkában a három brigád közül a II. számú, Dodea Gheorghe vezette brigád tűnt ki. Oláh István : A pértosi kollelktív gazdaság folyó évi termelési terve a gazdaság nagyarányú fejlődését és megerősödését tükrözi. A terv például búzából 1700 kiló átlagos termést irányoz elő hektáronként. A termelési terv a kisegítő termelési ágak fejlesztésével is foglalkozik. A többi között hat és fél hektáros öntözéses kertgazdaság és 5 hektáros gyümölcsöskert létesítései, valamint ipari növények, cukorrépa, repce, kender, gyapot, napraforgó és dohány termesztését is előirányozza. A terv az állatállomány nagyarányú fejlesztését is célozza, így például a folyó év végére a kollektív gazdaságnak 70 fejőstehene, 200 juha, 100 sertése, 500 baromfija és 40 családból álló méhészete lesz. Mindezek hozzájárulnak a kollektív gazdaság megerősödéséhez, a tagok életszínvonalának növeléséhez, a munkás és a dolgozó parasztok közötti szövetség megszilárdításához. Kelemen Dénes A magyarszentmártoni „Szabó Árpád" kollektív gazdaság tagjai igyekeztek minél jobban felhasználni a téli napokat. Miután a mezőgazdasági szerszámokat 100 százalékban kijavították, kosárkötéssel foglalkoznak, s trágyát hordanak a melegágyakra. Az öntözéses kertészetet 4,5 hektáron valósítják meg. A kollektív gazdaság tagjai a tél folyamán igyekeztek mind gazdasági, mind ideológiai tudásukat gyarapítani. A Micsurin-körben 30 tag vesz részt s hetenként kétszer van előadás. A gazdaság könyvtárát számosan látogatják. A gazdaságban dolgozó ifjak a kulturmunkában is kiveszik részüket. Az egyénileg dolgozó parasztifjakkal karöltve hetenként 2—3 előadást tartanak a kulturotthonban. Azonban az eredmények mellett hiányosságok is vannak. Például Tóth József a gazdaság gépeit, hanyagul, kezeli, Gyenes Márton és Péteri Mihály kollektivisták pedig feléje se néznek a gazdaságnak A kollektív gazdaság vezetősége és a párt alapszervezet foglalkozzon többet a dolgozókkal és felvilágosító munkával győzze meg a kollektivistákat a gazdaság gépeinek jó karbanntartása, s a gazdaság vagyonának megőrzése, és a mezőgazdaság szocialista átalakítása fontosságáról. Tóth János : A győri kollektivisták is felkészültek a tavaszi mezőgazdasági kampányra. Szorgos munkával már kijavították a mezőgazdasági szerszámokat, megtisztították és osztályozták a vetőmagvakat. A kovács- és bognármesterek tervük teljesítése érdekében 8 új kocsit készítettek el határidő előtt Jankó Andrásné . A. V. BUHAROV: A Szovjetunió érdemes sportmestere: Tanulj meg súlyt emelni — Testnevelési és Sportkiadó kiadása — A szovjet súlyemelő-csoport vezető tónak, úszónak, vagy ökölvívónak, helyet foglal el a világ nehéz atlétika- A „Tanulj meg súlyt emelni“ cimű lábam. könyv hasznos útmutatással szolgál A súlyemelés nehéz emberek sportja kezdő és haladott súlyemelőknek egyes amint e füzetből kitűnik, a súly aránt, mert a füzetből megismerkedemelőnek éppen úgy szüksége van hetnek a szovjet súlyemelők nagytechnikára és stílusra, mint az atlé- szerű tapasztalataival. Most megjelent új könyvek O LVAS S U N K ! M. SEMNMANN: A Vatikán, a béke és a demokrácia ellensége PAUL SIMION: Akik megelőzik az életet —• Teleki Imre — sztahanovista esztergályos ANA VALCEVA, VADIM LUKASEVICS: Az uj kert STEFAN STOENESCU: A víz körforgása a természetiben — A fény titkai — Kaphatók minden svibrárule Noastre“-ban —■