Szabad Szó, 1953. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1953-07-01 / 153. szám

2 * Terjesszük ki Nikolaj Bregyuk gyorscséplési módszerét Bőséges termésünk betakarítása ebben az esztendőben nagyobb feladatok elé állítja mezőgazdaságunk dolgozóit. Ezért olyan előrehaladott munkamódszereket kell alkalmazni, amelyek meggyorsítják a munkálatok menetét. Ilyen Nikoláj Bregyuk gyorscséplési módszere. Ennek a módszernek kiterjesztése érdekében vasárnap tapasztalatcsere volt a billédi gép- és traktorállomáson, amelyet a Temesvár tartományi pártbizottság útmutatása alapján a „Drapelul Rosu“ szervezett. A tapasztalatcserén, amelyet a billédi „Március 8“ kollektív gazdaság 1. számú szérnjén tartottak, GTA-igazgatók, technikusok, traktoristák vettek részt tartományunk gépállomásaiból Azonkívül részt vettek kollektív gazdasági elnökök, mezei brigádfelelősök, csoportfelelősök, a pártszervezetek küldöttei, élen Patilinei Vasile elvtárssal, a tartományi pártbizottság első titkárával. Ciupe Valeriu mérnök a tartományi GTA-szolgálat részéről elméleti ismertetőt tartott a jelenlevőknek Ismertette a munka megszervezésének módját, a munkások számát, foglalkozott a szérv megszervezésével és rámutatott arra, hogyan kell átalakítani a cséplőgépeket. — Nikoláj Bregyuk, a bereznyánszki gépállomás cséplőgépkezelője 1949- ben alkalmazta ezt a módszert először — mondta Ciupe mérnök —, melylyel 24 óra alatt 150 000 kiló zabot csépelt ki. E munkamódszer alkalmazásának a következő előnyei vannak: növeli a munka termelékenységét, lehetővé teszi a gépek teljesítőképességének maximumig való kihasználását, megrövidíti a cséplési időt, hozzájárul az üzemanyag és cserealkatrész megtakarításához. A módszer lényege, hogy a cséplőgépbe állandóan, mind a két oldalról kell adogatni a kévét. A folytonos etetéssel a cséplőgép fordulatszáma egyenletesebbé válik, a gabonát jobban kicsépeli, kitisztítja. A cséplőgépen végzett átalakítások a következők voltak: Elsősorban kiszélesítették a cséplőgép tetején a segédlapokat 1,5 méter szélességben, mivel a cséplőgépen dolgozók száma nagyobb; megnagyították a szíjhajtó tárcsát, úgyhogy az 21 centiméteres lett, amivel az elevátor szállítási ereje megnövekedett; a szalmarázóról levették a lécek felét; megnagyobbították a toklászolót hajtó tárcsát; a szalma kirázásának megkönynyítésére kiemelték a szalmarázók feletti lapokat; a nagy szitát egy másikkal helyettesítették, amelynek 8 milliméter átmérőjű nyílásai vannak. A cséplés megszervezésével kapcsolatban a mérnök megmutatta, hogyan helyezték el az asztagokat a szérűn. A cséplőgépet négy asztag közé kell állítani és munkaidő alatt, amíg a cséplőgépet az utolsó két asztagból etetik, addig újabb két asztagot hordanak. A tulajdonképpeni cséplési brigád egy váltásnál a következőkből áll: egy traktorista, egy cséplőgépkezelő, egy mérlegkezelő, 7 kéveadogató az egyik s 7 a másik oldalon — összesen 14 (ezeket 2—4 óránként váltják), 2 kévevágó, óránkénti váltással (átveszik a kéveadogatóktól a kévét és tovább adják a kévebontogatóknak), két-két kévebotró, akik óránként váltakoznak, két etetőre óránkénti váltással, ezenkívül szükség van még két szalmaadogatóra, a gép hátánál, négyre a szalma továbbításánál, kettőre a pelyvánál stb. Az egész csoport 33 személyből áll. A gép két váltásban dolgozik, az egyik váltás nappal, a másik éjjel. Minden váltásnak van két csoportja, amelyik egymást váltja. Ezzel a módszerrel, ha minden csoporttag ismeri feladatát, jó körülmények között lehet dolgozni. A bereznyánszki gép- és traktorállomáson alkalmazott módszer sikeres bevezetéséért a billédi gépállomáson megkísérelték az elevátor bekapcsolását, amely egyesek állítása ellenére jó eredményeket mutatott fel, megkönynyítette a szalmánál dolgozók munkáját. Nagy jelentősége van a cséplési eredmények óragrafikon szerinti követésének. A cséplés megkezdésekor egy bizonyos időegységig (10—15 percig) az etetők megszámolják a bedobott kévékét. Ebből megtudják, hogy egy óra alatt mennyi kévét csépel ki a gép. Ugyanakkor lemérik a kicsépelt gabonamennyiséget is s a kettő összehasonlításából kiszámítják a gép teljesítőképességét. Az első óra eredménye után a brigádvezető elkészítheti az egész napi tervet órákra felosztva. Az elméleti ismertetés után áttértek a módszer gyakorlati bemutatására. Pusztai János gépész megindította a cséplőgépet. A jelenlévők nagy figyelemmel kísérték a munka menetét és a munkások mozgását. A technikusok, az óragrafikon mellett, figyelemmel kísérték az időt. 10:55 órakor Cioban Stefan és Batdu Gheorghe etetők beeresztették az első árpakévéket a cséplőgép dobjába. A gyakorlati kísérlet azt mutatta, hogy ezzel a módszerrel óránként átlag 3712 kiló árpát csépelhetnek ki. Hangsúlyozni kell azt, hogy a cséplőgép dolgozóinak még nem volt gyakorlatuk, az árpa sem volt elég száraz. Tekintetbe véve a fent említett okokat, számíthatunk arra, hogy e módszer megfelelő körülmények közötti alkalmazása még szebb eredményeket hoz. A gyakorlati bemutató után, a hozzászólások során Ioan Murgu, az orczyfalvi gép- és traktorállomás igazgatója rámutatott arra, hogy tartományunkban már az előző években is elhatározták e módszer alkalmazását, de csak az újpécsi gép- és traktorállomáson sikerült rövid időre bevezetni. „Ez a tapasztalatcsere“ — mondta az igazgató — a gyakorlatban bebizonyította, hogy milyen könnyen lehet alkalmazni ezt a hasznos munkamódszert ,és hogy kiváló eredményeket lehet vele elérni. Nagyon helyes, hogy a kollektív gazdaságok elnökeit, brigádosait és csoportfelelőseit is meghívták, mert itt saját szemükkel győződhettek meg arról, milyen rendkívüli jelentősége van a gyorscséplésnek a termés betakarításában.“ Zotter Stelian, a lugosi GTA igazgatója, egyes hiányosságokra hívta fel a figyelmet, ugyanakkor javaslatával elősegítette a hibák felszámolását. A hiányosságok felszámolása mellett javasolta, hogy az egész cséplési kampányban mindenütt, ahol megvan a lehetőség, alkalmazzák ezt a munkamódszert. Pauilinet Vasile elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára, rámutatott a termésbetakarítás idejében való elvégzésének politikai jelentőségére és a Bregyuk-módszer különleges fontosságára a cséplés időtartamának megrövidítésében. Hangsúlyozta: fontos feladatuk van tartományunk gépészeinek e módszer kiterjesztésében, hogy minél több cséplőgép-garnitúrán alkalmazzák a gyorscséplés módszerét. A tapasztalatcserén résztvett GTA-k vezetői megfogadták, hogy kiterjesztik a gyorscséplés módszerének alkalmazását Az orczyfalvi gépállomás küldötte vállalta, hogy a tervben előirányzott cséplőgépeken kívül még két garnitúrát alakítanak át gyorscséplésre, melyek közül egyet a pitchiai kollektív gazdasághoz osztanak be. A nagyremetei gépállomás még három cséplőgép átalakítását vállalta. Bee Sabin, a billédi „Március 8“ kollektív gazdaság elnöke, valamint Petrescu Durmitru, orczyfalvi kollektivista, megismerve a gyorscséplés előnyeit, kérték a gépállomásokat, hogy alakítsanak át meg egy-egy cséplőgépet a Bregyukmódszer alkalmazására, amellyel kollektív gazdaságukban dolgozzanak. SZABAD SZÓ Temesvár dolgozó nőinek lelkes nagygyűlése Hétfőn zsúfolásig megtelt dolgozó nőkkel a „Maxim Gorkij "-filmszínház kertje. A nagygyűlésen Ciocan Maria, az RNK Demokrata Nőbizottságának tagja, aki részt vett Kopenhágában a Nők Világkongresszusán, beszámolót tartott a kongresszus munkálatairól és eredményeiről. Elmondta, hogyan folyt le a kopenhágai főkongresszus, amelyen 70 ország 1865 küldötte vett részt. Beszélt arról a forró és rendíthetetlen békevágyról, amely a világ nőit a kongresszusra vonzotta, , ahol kifejezésre juttatták elszánt békeakaratukat és azt, hogy védelmezői akarnak lenni gyermekeik napsugaras jövőjének, az emberiség új, boldog életének. 70 ország küldöttei jelentek meg a kongresszuson, de milliók szeretetét és békevágyát tolmácsolták. 10 országban, mint Panama államban is, megakadályozta a kormány, hogy a női küldöttek átlépjék a határt, de a kongresszuson azért őket is képviselték, figyelembe vették az ő akaratukat is. / . A kongresszuson megismerték a küldöttek azoknak a nőknek a sorsát, akik" a legszörnyűbb elnyomatásban élnek a kapitalista országokban. Törökországban például az asszonyok csupán 50 százalékát kapják a férfiak fizetésének. Indiában a paraszt, ha az adóját nem tudja kifizetni, kénytelen eladni feleségét és gyermekeit, akikre a legnyomorúságosabb élet vár. Sok helyen vannak még ilyen állapotok, így például Kanadában és Iránban, ahol a gyermekkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt. Az utóbbi három év alatt 20 gyermeket adtak el Kanadában a szerencsétlen szülők, mert még a betevő falatot sem tudták biztosítani számukra Japánban egyre több fiatal lány lesz a prostitúció áldozata. Az elnyomatásban, jogfosztottan élő nők sorsa a kongresszus nőküldö^r,'nek mély felháborodását váltottaV v Még jobban megkeményitette szb'a^ay, és megacélozta erejüket a toA ^ harcban a nők felszabadításáért^^ 7 béhÉ*t ^ A kopenhágai kongresszus küldöttei meleg szeretettel vették körül Nina Popovát, a szovjet nőküldöttség vezetőjét, aki beszámolt a szovjet asszonyok boldog életéről, arról, hogy a szovjet nőknek a férfiakkal egyenlő jogaik vannak a társadalmi és gazdasági élet minden terén. Rámutatott arra, hogy a szovjet nőknek az a céljuk, hogy a világ valamennyi asszonya napsugaras békében nevelhesse gyermekét. Meghatottan figyelt mindenki, amikor a hangszóró a koreai, vietnámi és maláji nőküldöttek beszámolóját közvetítette, akik nem utazhattak Kopenhágába. Amerikai, angol és francia anyák, akiknek fiai ott harcolnak a messze Koreában, a koreai véres háború azonnali beszüntetését követelték. A koreai és amerikai anyák egyaránt, békében és boldogságban akarják nevelni gyermekeiket. Ciocan Maria elvtársnő befejezésül hangsúlyozta, hogy a Nők Világkongresszusa komoly feladatok teljesítését jelöli meg Népköztársaságunk nőinek is. Munkájukkal és a termelésben elért szebbnél-szebb eredményeikkel kell bebizonyítaniuk, hogy szívvelzésekkel harcolnak a békéért és az egész világ dolgozó nőinek új, szabad életéért. — Komoly feladatok hárulnak ránk abban is — mondta Ciocan elvtársnő —, hogy ötéves tervünk négy év alatti teljesítésével hozzájáruljunk a szocializmus mielőbbi felépítéséhez hazánkban. A nagygyűlés résztvevői hosszasan éltették a békeharcosokat, hazánk nagy fiát, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének főtitkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat. Cârcel Ecaterina a kopenhágai Világkongresszusnak a nők jogaira vonatkozó határozatát olvasta fel ezután, Popovics Ana elvtársnő pedig a kongresszusnak a világ nőihez intézett lángoló felhívását, amelyben mind fokozottabb harcra buzdítanak a békéért és a nők jogainak és szebb jövőjének biztosításáért. Gyors behezdást és cséplést, eredményes begyűjtést (Folytatás az első oldalról,) nyöket jelent a falu számára: a diadalmasan megvalósuló ötéves terv új alkotásait, több gépet, villanyvilágítást, kulturotthonokat, még jobb falusi egészségvédelmet. De a cséplőmunkások agitációja terjedjen ki a gabonabehordás meggyorsítására is. Egyes helyeken, mint például Újbessenyőn, a kollektív gazdaság már több mint 20 hektárnyi gabonát szállított a szérűre; megkezdték ezt a fontos munkát más községekben is. Vannak azonban olyan helységek , ahol keveset tettek a gabonabéke érdekében. Detta rajonban pékár 5949 hektárt arattakte, de 9 százalékát sem hordS®a , dolgozók agitációja al kívánt célt, ha gépük körül kialakítják a gyors behordásért és gyors beszolgáltatásért, az ötéves tervért, a békéért , folyó harc agitációs központjait. Cséplőmunkásaink figyeljék éberen az ellenséget, mely a" jó termés, a tartomány eredményeinek láttán, a tavalyinál is galádabbul, ravaszabbul próbálja majd akadályozni a cséplést és a terménybegyűjtést. Ne fordulhasson elő, hogy akárcsak egyetlen szem gabonát is feketén csépeljenek s hogy a kulákok akár egyetlen dolgozó parasztot félrevezethessenek. „A betakarítás — mondotta Sztálin elvtárs az élenjáró arató-cséplőgépkezelők értekezletén — idénymunka és nem szeret várni. Ha idejében betakarítottál — nyertél, ha elkéstél a betakarítással — vesztettél". A falvak dolgozóin a sor: nyerjük meg a harcot, mely a jó cséplésért, sikeres beszolgáltatásért folyik. Szerda, 1953 július 1 Az RNK külügyminisztériumától A Román Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv SZNK kormánya között a román-jugoszláv határon történt incidensekre vonatkozó diplomáciai jegyzékváltásokkal kapcsolatban a Román Népköztársaság külügyminisztériuma 1953 június 29-én "jegyzéket intézett a Jugoszláv SZNK külügyminisztériumához. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a román kormány eddigi álláspontjához híven, hogy normális helyzet alakuljon ki a román-jugoszláv határon, helyesnek tartja a jugoszláv külügyminisztérium 1953 június 13-i, 47.797 számú jegyzékében megjelölt vegyes bizottságok létesítését, akét ország határán előforduló incidensek megoldása végett. A Román Népköztársaság kormánya ezért javasolja, hogy a két kormány küldöttei július folyamán üljenek össze s vitassák meg e vegyes bizottságok megalakításának és működésének módozatait. (Agerpres). A piac ellátásának megjavítására irányuló intézkedések*) Népi demokratikus államunk a mezőgazdasági termékek begyűjtésének rendszerét a dolgozók élelmiszerellátása és szüntelenül növekvő szocialista iparunk nyersanyagelátása biztosítására, valamint az állami•*tartalékok megteremtésére használja fel. Az állami raktárakba begyűjtött termények lehetőséget nyújtanak az államnak, hogy a városi dolgozókat ellássa és letörje az üzérkedők árdrágítását. Ugyanakkor a dolgozó parasztság a begyűjtés útján hozzájárul a szocialista ipar fejlesztéséhez, amely a falvakat egyre több mezőgazdasági géppel és ipari áruval látja el. Ezért az államnak járó kötelező kvóták teljes egészében és idejében való beszolgáltatása minden mezőgazdasági termelő honpolgári kötelessége, ami alól senki sem vonhatja ki magát. A kormány, hogy az állam iránti beszolgáltatási kötelezettségüket lelkiismeretesen teljesítő mezőgazdasági termelőket ösztönözze, megjavítsa a piac ellátását s megkönnyítse a mezőgazdasági termékek forgalmát, az elmúlt napokban a mezőgazdasági termelőknek kedvezményt biztosító fontos határozatot adott ki. A határozat kimondja, hogy a kollektív gazdaságok, ársulások dolgozó parasztjai és az egyénileg gazdálkodók a kötelező kvóta beszolgáltatása után megmaradt termények felett szabadon rendelkezhettek, joguk van azokat szállítani, eleltetni, vagy eladni, nem kell megvárniuk, míg a rajon vagy község jelesíti begyűjtési tervét, de a kollektív gazdaság vagy mezőgazdasági termél az államnak járó kötelező kvótát teljes egészében átadta. Ez a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jelentős könnyítés hatalmas buzdítást jelent a dogozó parasztságnak, hogy a termés betakarítását, a kötelező kvóta beszolgáltatását minél előbb teljesítse, tehát mielőbb rendelkezhessék a fogyasztás, szükségletei kielégítésére, vagy az áadásra szánt mezőgazdasági termékek felett. Azon dolgozó parasztok megsegítésére, akik a tavalyi aszály miatt jelenleg egyes termékekben hiányt szenvednek, a kormány elhatározta, hogy esetről-esetre, a községi néptanácsok végrehajtó bizottságai a Mezőgazdasági Termékfybegyűjtő Állami Bizottság községi begyűjtőjével együtt, a társult, vagy az egyénileg gazdálkodó (!) A „Scanteia" 2697. számúból dolgozó parasztok kérésére — kizárólag az illetők fogyasztási szükségleteinek kielégítésére — 50 kilóig engedélyezhetik a gabona cséplését és őrlését még mielőtt az államnak járó kvózát beadták volna. Ily módon azok a dolgozó parasztok, akik jelenleg egyes terményekben hiányt szenvednek, egészen a terménybetakarításig és az államnak járó kvóták beszolgáltatásáig biztosíthatják személyes szükségleteiket. Ugyancsak ez a határozat írja elő, hogy gabonavásárlási joguk kizárólag az állami és a szövetkezeti szerveknek van, melyeknek feladata, hogy az állam összpontosított alapja számára beszerzéseket eszközöljenek. A szövetkezeti szervek a begyűjtési rendszernek alávetett mezőgazdasági terményből bármely olyan termelőtől vásárolhatnak, aki a bizonyos terményből az államnak járó kötelező kvótát beszolgáltatta. Magánosoknak is joguk van ilyen terményből vásárolni, azonban csak szigorúan háztartási szükségleteik céljaira. Magánosoknak tilos termékeket vásárolni viszonteladás céljára; az illetékes szervek kísérjék ezt figyelemmel és harcoljanak keményen a gabonával való üzérkedés ellen. Ezt illetően a dolgozó parasztok feladata is éberen őrködni és leleplezni az üzérkedőket, akik megkísérlik a gabona összegyűjtését, hogy azt a városi és falusi dolgozóknak uzsoraáron adják el. Mindezek a kedvezmények pártunk és kormányunk gondoskodását bizonyítják, mellyel a mezőgazdasági termelőket serkenti — akiknek feladatuk, minél több gabonát termelni — s mellyel megkönnyíti a növényi termékek forgalmát a dolgozók ellátásának a megjavításáért. A mezőgazdasági termelők érdeke, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel harcoljanak a magasabb terméseredmények eléréséért, lelkiismeretesen teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket és fokozzák a város és falu közötti árucsereforgalmat azáltal, hogy terményfeleslegüket a szövetkezetekben, vagy a piacokon értékesítik. A pártszervezetek és a néptanácsok végrehajtó bizottságainak feladata, hogy ezeket az intézkedéseket széleskörűen ismertessék, harcra mozgósítsák a mezőgazdasági termelők széles tömegeit az idejében és szemveszteségnélküli terménybetakarításra, a begyűjtési terv teljes egészében való teljesítésére és a város és falu közötti árucsereforgalom kiszélesítésére. Az 1953. évi természetbeni előlegek kiosztása a kollektív gazdaságokban*) A párt és a kormány a kollektív gazdaságok tagjainak támogatására, hogy azonnal fogyasztási szükségleteiket kielégíthessék, az elmúlt napokban a kollektív gazdaságoknak igen fontos javaslatot tett. Mint ismeretes, a kollektív gazdaságok minta-alapszabályzata előírja, hogy a vezetőtanács a gabonaneműek cséplésének megkezdése után a kollektív gazdaság tagjainak természetben járó előlegeire, az államnak átadott termésmennyiség (kötelező kvóta és a GTA-nak járó természetbeni fizetés) 15 százalékának megfelelő terméket utalhat ki. Az állam iránti kötelezettségek teljesítése, a GTA-k által végzett munkákért járó összeg kifizetése és az alapszabályzatban előírt alapok tartalékolása után a kollektív gazdaság a tagoknak járó termékmennyiség 40 százalékáig növelheti a gabona-, búza-, rozs-, árpaelőleget, a fennmaradó mennyiséget az év végén osztják el. Mivel számos kollektív gazdaság most van tevékenységének első évében, a régebben alakultak közül pedig egyesek a tavalyi aszály miatt , amely a kukoricát, napraforgót, cukorrépát, stb. érintette. A kárt szenvedtek, az RNK minisztertanácsa és a Párt Központi Vezetőségeajánlja, hogy a minta-alapszabályzat 28. szakaszától eltérően, a kollektív gazdaságok a gabonaneműek cséplésének megkezdése után a kollektivista tagok-A „Scanteia" 2697. számából c nak az 1953. évre természetbeni előlegként osszák ki az államnak járó termésmennyiség 15 százalékát, még mielőtt az államnak a kötelező kvótákat beszolgáltatták és a GTA-knak a természetbeni fizetést kiegyenlítették volna. Ez azt jelenti, hogy egy kollektív gazdaság, amelynek például 30.000 kg gabonát kell beszolgáltatnia, természetbeni előlegként 4.500 kg gabonát oszthat ki (azaz az államnak járó mennyiség 15 százalékát), még mielőtt a kötelező kvótát leadta és a GTA- nak a végzett munkáért járó fizetést teljesítette volna. Ily módon a kollektív gazdaságok kielégíthetik a tagok azonnali fogyasztási szükségleteit Az állam iránti kötelezettség teljesítése után a kollektív gazdaság az alapszabályzat értelmében osztja ki az előleget, azaz a tagoknak járó mennyiség 40 százalékát, a fennmaradó mennyiséget pedig az év végén osztják el A párt és a kormány gondoskodásának köszönhető, hogy a kollektivisták biztosíthatják a szükséges élelmet, amíg a kollektív gazdaságok minta-alapszabályzatának értelmében elosztják terményeiket. A kollektivisták elhatározták: lendülettel dolgoznak, hogy a termést idejében és szemveszteség nélkül takaríthassák be, az állam iránti kötelezettségüket teljes egészében teljesíthessék és ezzel követésre méltó példát mutassanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak.