Szabad Szó, 1953. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
1953-09-01 / 205. szám
2 A pártmunka megjavításáért (A vezércikk folytatása) A mezőgazdaság szocialista átalakításának művében a pártszervezeteknek őrködniük kell a szabad elhatározás elvének szigorú tiszteletben tartása felett, vissza kell verniük és keményen meg kell büntetniük bármilyen adminisztratív kényszer alkalmazásának irányzatát. A pártszervezeteknek szüntelen felvilágosító munkát kell végezniük a dolgozó parasztok között, hogy konkrét tényeknél győzzék meg őket: a szocialista mezőgazdaság útja az egyetlen biztos út a kis- és középparasztok számára, a jólét és boldogság felé. A pártszervezeteknek teljes határozottsággal vissza kell verniük az adminisztratív és pártszerveknek a begyűjtés, adók, a földcsere, stb terén elkövetett bármilyen visszaélését és a legnagyobb szigorúsággal kell védenie a népi törvényességet. A falusi pártszervezetek egyik nagyfontosságú feladata minden egyes pártszervezet köré széles pártonkívüli aktívát létesíteni, mert egy ilyen aktíva erőteljes összekötő láncszem a párt és a dolgozó parasztság tömegei között. Felhasználva a pártocskvüli dolgozók politikai aktivizálását és megnövekedett öntudatát, a párt szervezeteinek mind nagyobb számban de bevonni ősei a közügyek vezetésében való részvételbe, felelős munkára kell előléptetniük őket. A plenáris ülés megköveteli a pártszervezetektől, hogy szakadatlanul munkálkodjanak egyes pártszerveknek és kádereknek a tömegektől való elszigeteltsége felszámolásáért. Szükséges, hogy haladéktalanul végetvessenek annak az irányzatnak, mely a dolgozók nevelése és szervezése eleven munkáját a pártmunkában, bürokratikus módszerekkel, körlevelekkel, instrukciókkal, telefonutasításokkal, gyűléseikkel való visszaéléssel helyettesül. A pártkáderek, a pártszervek és szervezetek hallgassák meg figyelmesen a tömegeket, legyenek készek arra, hogy ne csak tanítsák a tömegeket, hanem tanuljanak is tőlük, ösztönözzék az alulról jövő bírálatot, kíméletlenül harcoljanak azok ellen, akik elfojtják a bírálatot. Állandó gondot kell fordítaniuk a dolgozók életszínvonala növelésére, mozgósítaniuk kell a termelés növelésére, a haza felvirágzása és a nép jóléte biztosítására. A pártszerveknek behatóan fel kell használniuk a tömegekkel való kapcsolat megerősítésének összes formáit — az agitációt és a politikai tömegmunka más formáit, a pártsajtót, a néptanácsokat, a szakszervezeteket, az ifjúsági szervezeteket, a nőküldötteket. Különleges figyelmet kell fordítani a szakszervezetek irányítására a párt által, a bürokratzmus felszámolására, amely még megilyutvány, egyes szakszervezetek tevékenységében, a szakszervezetek tömegmunkájának megjavítására, a munkások és tisztviselők anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodásuk megerősítésére. Az IMSZ-szervezetek munkájának megjavítása érdekében a pártszervezeteknek kötelességük szeretettel és hozzáértéssel foglalkozni az IMSZ-szervezetekkel, tevékenységüknek nem időszakonkénti, hanem állandó irányítását, támogatását biztosítani. A Párt egyik fontos feladata, megerősíteni a kapcsolatot az értelmiség széles köreivel. Az előrehaladott értelmiség a nép nemzeti büszkesége. A néphez hű értelmiség értékes hozzájárulást adott és ad a népgazdaság és a kultúra fejlesztéséhez, a népi demokratikus rendszer megerősítéséhez. A pártszervezeteknek szüntelenül őrködniük kell, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a kultúra embereinek alkotó tevékenysége számára, hogy megjavítsák életfeltételeiket, hogy a marxista-leninista ideológia szellemében neveljék az értelmiséget. A forradalmi éberség fokozása szükségesebb, mint valaha. A béke, a demokrácia és szocializmus erőinek sikerei erősen nyugtalanítják az imperialistákat, akik továbbfolytatják a lázas fegyverkezést, fokozzák provokációikat, diverzionista tevékenységüket, különböző kísérleteiket a demokratikus tábor belülről történő aláaknázására. Az RMP Központi Vezetősége bővített plenáris ülésén minden párttag és a dolgozó tömegek nevében kifejezte mély elégtételét, melyet akkor érzett, mikor az SzKP Központi Bizottsága a legnagyobb szilárdsággal számolta fel Berija, szocializmus ügyének aljas árulója bűnös kalandját. Az RMP Központi Vezetősége egyben arra szólította fel a kommunistákat és minden dolgozót, hogy vonják le a politikai tanulságokat és a konkrét, gyakorlati következtetéseiret az imperialisták és ügynökségeik működéséből. Minden pártszerv és szervezet szent kötelessége, hogy ne szavakkal, hanem tettekkel erősítsék a párt és állami éberséget, hogy fedjék fel és hiúsítsák meg a kémek, diverzionistáik és szabotálok, az imperializmus ügynökeinek bűnös tevékenységét. A párt szervei és szervezetei őrizzék, mint a szemük fényét, a párt sorainak tisztaságát, legyenek éberek a párt vonalától való bármiféle eltéréssel, vagy annak eltorzításával szemben. Fel kell számolni azt az elmaradást, amely a tagjelöltek és párttagok felvételének munkájában észlelhető. Biztosítani kell, az egyéni felvétel irányelvének szigorú tiszteletben tartása alapján, a pártszervezetek rendszeres megerősítését új párttagokkal, akik tettekkel bizonyították be odaadásukat a párt ügye iránt. A plenáris ülés elhatározta a párt kongresszusának összehívását 1954 március havára. Köszöntsük ezt, a párt és a dolgozó nép élete szempontjából nagy jelentőségű eseményt azzal, hogy minden erőfeszítésünket a pártmunka megjavítására, színvonalának folytonos növelésére irányítjuk. Csakis így teljesíthetjük becsülettel a Központi Vezetőség plenáris ülésén meghatározott feladatokat, amelyek az ország gazdaságának fejlődését és a dolgozók élet- és kulturális színvonalának szüntelen fokozását célozzák! A Központi Vezetőségnek a pártmunka megjavítására vonatkozó Határozatát megvalósítva, a pártszervezetek fokozni fogják mozgósító képességüket, amellyel a tömegeket harcra serkentik a népi demokratikus állam szüntelen megerősítéséért, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének és a párt, a kormány és a nép egységének megszilárdításáért, a párt politikájának , a szocializmus építésének, a nép jóléte biztosításának, a béke megvédésének politikája valóra váltásáért. MIT OLVASSUNK — A tömegekkel való szoros kapcsolat a párt erejének forrása. 32 oldal, 20 báni — Politikai Könyvkiadó. — Hazánk falvai a bőség útján. 52 oldal, 40 báni. — Politikai Könyvkiadó. — Hogyan dolgozik az állami begyűjtő ügynök. 64 oldal, 53 báni. — Állami Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó N. N. LJUBIMOV: A nemzetközi tőkés hitel mint az imperialista támadó politika eszköze. 188 oldal, 3,57 lej. — Állami Tudományos Könyvkiadó, Bukarest. A. PIRADOV: A titóisták, az amerikai-angol háborús uszítók fegyverhordozói. 84 oldal, 1,25 lej. — Az Orosz Könyv Kiadása. — A traktorvezető kézikönyve. 260 oldal, 12 lej — Technikai Könyvkiadó, Bukarest. I. SZ. TURGENYEV: Murov 56 oldal, 0,76 lej. — Az Orosz Könyv Kiadása. A. TOLSZTOJ: Ivan Szudarjov elbeszélései. 72 oldal, 1,06 lej. — Az Orosz ,Könyv Kiadása. M. BELAHOVA: Az értékes rakomány. 136 oldal, 3 lej. — Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest. — Igaz daliák. 160 oldal, 4 lej. — Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest. SZ SATROV: Beszélgetésem Szamuszenok apóval Egy ravasz pénieszsák, Iszitui báró vett vagyukor a D'tszvátt tavak birtokosa. Nem sok pohár vzel ivott meg életében (a hokiés sokkal arisztokratikusabb ital), mégis úgy vigyázott a tavaira, mintha kincset őrizne bennük. Azokból ugyan földi halandó egyetlen kortyot se iszik ... — A báró pecsétet rakott a Driszvjátira ■ — mr.ridogattunk a helybéli parasztok, bcrussiok, lettek, litvánok, lengyelek és négy nyelven szórták a báróm az átkot. Az végül is ha már kiinni nem tudta a tavait — hál elitta őket. De a Driszvjáti partján ezután is minden maradt a régiben. A nagy, a visszavonhatatlan fordulat akkor következett be, amikor a bárók sorra eltűntek a Baltikumból. A parasztoké lett a föld, a víz. „Tóbirtokosszá" vált Szamuszenok apó, az ülig csony, pirospozsgás képű, nevetőszemü öreg is. Egyszer egy ismerős halász elött így bökte ki szive bánatát: — Hanem a pecsétet, a báró pecséteit még ma sem vertük le teljesen a tóról. . . — Ostobaságot fecsegsz — korholta a halász. — Halászunk benne? — Hát, halászgatunk ... — Isszuk a vizét? — Nem mondom , ihatjuk. — Mi kéne még neked, te telhetetlen? — Hogy mi? Villanyfény... — No nézd, hogy száguld! A bárónak még jó volt a mécses is. — Fütyülök a báródra! Munkaegységeim után vagyok én is olyan báró a kolhozban, mint amilyen báróm volt. Bizony, ide feltétlenül vízierőművet kell építeni. A két egyszerű kolhozparaszt beszélgetése után rövidesen valóság lett az apa ködösen felderengő álmából. És most itt állunk Driszvjákban, ebben az ősi belorussz faluban, három ország — Belorusszia, Lettország és Litvánia — határának a csücskében. Előttünk az építkezés. Lüktet, zalang az élet. A parton, ahol különböző hangú motorok, gépek feleselnek egymással, látszik már egy tető alá hotelt épület, a közös Vízierőmű épülete. Végéhez közeledik a nagy munka. Abba az izgalmasan örömteli szakaszába lépett, amikor a vezetők már az avató beszédről és a fanfárokról tárgyadlnak. Kinek a beszéde vezesse In■ az ünnepélyes pillanatot? Kit illet a dicsőség, hogy elsőnek nyúlhasson a kapcsolókarhoz? Honnan szerezzenek kürtösöket? Amint nézegettük az ősi Driszvfátinak ezt a szokatlanul új keretét, eszünkbe fűlött: meg kellene interjúvolni az építkezés szülőapját — az öreg Szamuszenok apót. A hetvenötéves kolhozparaszt házához széles ösvényt tapostak az újságírók. Nyilván azért, fogadott úgy bennünket, mintha egész életében ezt csinálná: interjúkat ad és otthonában sajtókonferenciákat rendez. — örülök, hogy látom — üdvözölt Mihail Ivanovics apó. — Bemutatom a feleségemet, Froszenyija Szamuszenok. Foglaljon helyet. Melyik sajtóorgánumtól jött? A kerületitől? Vagy talán az Ogonyok fotóriportere? — A Krokogyiltól jöttem. — Az is jó lap. Ismeri már a mi vízierőművünket? — Igen. És azért jöttem, hogy elbeszélgessek magával, mint az építkezés egyik kezdeményezőjével. — Holló! — vágod szavamba az öreg. — Tévedési — Hogy-hogy tévedés? — Nem én vagyok a kezdeményező. — Hanem kicsoda? — Hát nem én. — Hiszen a lapok név szerint említik ... — Akkor sem én vagyok! — De engedje meg, a Molotovkolhozbeli halásszal maga beszélt, ugye? — Én. — Szóval, az építkezés gondolata mégiscsak a magáé?! — Nem Ez a tévedést — Hát akkor ki a kezdeményező? — A „halálsértők" — válaszolt az apa és hatásos szünetet tartott. — Ez az én emberem mindig csak tréfál — zsémbeli mellette az életepárja. Miután bőségesen kiélvezte szavai hatását, Mihail Ivanovics folytatta: — Tavaly júniusban, június nyolcadikán háromezer kolhozparaszt „sértette meg" Litvánia, Belorusszia és Lettország határát. Ezek a „határsértők" — kivártak nekik hosszú egészséget — a mi kék tavainknál gyülekeztek és együttesen láttak hozzá, hogy felépítsék a vizierőművünket. Ezért neveztük el a „Népek barátságá"-nak. Azok voltak a kezdeményezők. Elni már? — Értem! — Megépítik az erőművet. Maholnap be is fejezik. Miért? Mert nagy-nagy erő lakozik bennük. Miben rejlik az erejük? A barátságban— Jól mondom, Kroszenyija? — Jól mondod, Mihail Ivanovics/ — Nézzen meg minket, kellőnket. Ez a mi házasságunk is a népek barátsága — kicsiben. Én belorussz vagyok, a feleségem lengyel. De egész életünkben — nyugodtan mondhatom — egyetlen rossz szó sem esett köztünk, igazat mondok, Froszenyija? — Igazul, de ez nem érdekli a kedves vendégünket. Ő komoly dolgokban jött hozzánk Ne fordíts tréfára majdéul! — Hátha szereli a tréfát? —*■ Szeretheti, de nem ilyen komolydolgokban! — No, nézze csak, újságíró elvtárs, hogy megadja nettem! A végén még valami főbenjáró bűnben marasztal el. Hanem azért ne nyugtalankodjék, a nóta vége csak az lesz, hogy kibékülünk . .. — Nem értem, mi történt vele — dohogott tovább az asszony, a mosolya mögött szigorúra ráncolt arccal. — örök életében hallgatag, komoly ember volt, vénségére jön meg a jókedve. — Miért ne jönne meg? Sírjak talán? Sírjanak az ellenségeink, hogy ütné át a kocsirúd az oldalukat. Igazam van?... De magának, elvtárs, a megnyitó ünnepségen feltétlenül ott kell lennie. Akkor lesz csak igazán jókedvünk! — Kacsintott egyet, aztán „hivatalos" hangon folytatta: — Van még valami kérdése a tarsolyában? — Arról szeretnék megtudni valamit, hogyan éltek itt régebben az emberek? — Mit mondhatnék? Éltek és szomorkodtak, tengődtek egyik napról a másikra. Ahogy a nóta mondta. — De hallaná csak a dalt a vízierőművünkről! Az apó nyilván Petrusz Brovka belorussz költő versére gondolt! A végét hallottuk is a versnek, amikor kiléptünk Szamuszenok házából. Fiatal hang fújta vidáman: „Máskép fordult itt az élet, kiűztük az ellenséget, a Driszvjátin forr a munka, a régi part zajjal éled. A jó szomszéd mind dolgozik. Csodálatosan szép a kép, homok, cement... összeadja s házzá gyúrja erejét. Motor zúg fel erőlködve, az erdőben szálfák dűlnélett és litván belorusszal épiti az erőművet. Tépett sorsát elfeledve, az erőmű nagy falára odaírja büszke névnek: „Népek örök barátsága!“ És ennek a dalnak az ütemére lépkedik át három köztársaság határát uj villanypóznák — viszik a csodálatos barátságból fogant fényt a letteknek, litvánoknak és belorusszoknak. SZABAD SZÓ Mai műsor: MOZIK: Maxim Gorkij (3, 5, 7, 9); Hamlet, Arta (3, 5, 7, 9): A nyomorultak (II. rész); Victoria (5, 7, 9): Művészetet; Új Idők (3—11): A repülés titkainak felfedezője; Szabadfalusi Munkásmozi (6, 8): A boldogság útja; Vasile Roaita (4, 6, 8, kedvező időjárás esetén 8:30-kor a kertben): A sas pusztulása. Ügyeletes gyógyszertárak: I. kerület: a 2. számú, állandó ügyeletes (Libertáris-tér); 11. kerület: az 5. számú (Daeiler-utca); III. kerület: a 7. számú (Balcescu-tér); IV. kerület: a 11. számú (Preyer-utca); VI. kerület: a 13. számú és Szabad falun: a 29. számú gyógyszertárak. A TEMESVÁR VÁROS NÉPTANÁCSÁNAK SOFFŐRISKOLÁJA közli az érdekeltekkel, hogy a motorkerékpárvezető- és hivatásos soffőrtanfolyamokra a beiratkozások megkezdődtek. Beiratkozások az iskola székhelyén, Treb. Laurean utca 7. szám alatt 1953 szeptember 1-ig eszközölhetők. (211) — A TEXTIL- ÉS BORSZAKMAI ISKOLAKÖZPONT, Temesvár, Republicii-körul 8, az iskola részére férfi és női gondnokokat alkalmaz. Az érdeklődők forduljanak az iskola vezetőségéhez. (295) — Az elemi és középfokú KOREOGRÁFIAI ISKOLA (c. Elementare Medie de Coreografie ) az érdekeltek tudomására hozza, hogy a felvételi vizsgák 1953 szeptember 1-én reggel 8 órakor kezdődnek, az iskola helyiségében, Str. Gh. Lazár 14 sz. (219) —IPROFIL-Tecnoloma Timisoara IV., Str. 7 Noemvrie 3 sz. (Küttl-tér mellett) azonnali alkalmazásra keres képesített asztalosokat és egy technikus-adminisztrátort gazdasága részére. (203) — SOFFOROKET, AUTÓMOSÓKAT ÉS OLAJOZÓKAT azonnali felvételre keresünk. Vidékiek részére 45 km körzetben vasúti bérletet fizetünk. SOVROMTRANSPORT, Temesvár I.5 Bul. Republicii No. 1. (210) — INTREPRINDEREA REGIO.NA LA TRANSPORTURI AUTO, Temesvár (RATA) vesz platináltcsavarokat és autólégpumpákat. Érdeklődni lehet a vállalatnál (217) — AZONNAL ALKALMAZUNK képesített és nem képesitett munkásokat, asztalosokat és kőműveseket. „ARTA TEXTILA“ Temesvár HL, Sági út 27. (218) — INTREPRINDEREA DE PANI FICATIE, Timasoara, Bul. Nikosz Belojánnisz 2 szám, alkalmaz: nem képesített munkásokat kenyérelosztásra. (220) hírek Kedd, 1953 szeptember 1 SPORT Tudomány—Lokomotív 2:1 (1:0) Az A-liga második szakaszának első mérkőzésén közel tízezer néző vett részt. A helyi rangadó azonban nem felelt meg a várakozásnak, gyenge iramú mérkőzés volt. A Tudomány megnyerte a két bajnoki pontot, de ez nem jelenti azt, hogy jobb volt, mint ellenfele. A második, győztes gólt Jeeből érte el. A diákcsapat erénye, hogy csatársora sokkal gyorsabban játszik, mint a vasutasoké. A Lokomotiv csapatában sok a hiányosság. Sok játékos úgynevezett „alibi-futballt“ játszik. Ezek közé tartozik: Pop, Gurija és Mazare. A védelemben is komoly hibák vannak. Főleg Ritter működött gyengén. Általában — Don, Ferenczi és Craiovan kivételével — a játékosok lassan mozognak és nem kisérik figyelemmel a labda útját. Az első félidőben a Lokomotiv területi fölényt harcolt ki, de ezt nem tudta kihasználni, a csatárok pontatlanul lőttek kapura. (Négyszer találták el a kapufát). A második félidőben viszont a Tudomány uralta a pályát és felőrölte a vasutasok védelmét. A gólok sorrendje: a 40-ik percben Chirila szökteti Cádariut, aki maga mögött hagyja a vasutasvédőket és közelről a kapu jobb alsó sarkába gurítja a labdát. (1 0). A második félidő 12-sik percében Marcu 20 méterről szabadrúgást ível a kapu felé. Davidescu és Chirila lesben állnak. A labda Davidescuhoz jut, aki röviden Chirilához továbbít. A balösszekötő zavartalanul a hálóba küldi a labdát (2:0). A játékvezető, hibásan, megítéli a gólt. A 37-ik percben Don nehéz szögből jól ad be és a hátulról jövő Gurija lapos lövése a hálóban köt ki (2:1). A Lokomotiv megérdemelte volna a döntetlent, ettől azonban M. Segall bukaresti játékvezető megfosztotta. Az A-liga további eredményei: Marosvásárhely: Lokomotiv—HKH 2:1; Kolozsvár: Tudomány—Sztálinvárosi Dinamó 2:2; Nagyvárad: Haladás—Petrozsényi Bányász 2:0. A Campulungi Hadsereg Háza—Bukaresti Lokomotiv-mérkőzés elmaradt. Az R-Liga táblázata a következő: HKH 12 7 2 3 17: 9 16 Temesv. Lokomotív 12 1 5 6 5:15 7 Tartományi bajnokság: Temesvári Dinamó—Oravicai Szpárták 6:0; Temesvári Akarat—Újpécsi Traktor 3:0; Facsádi Szpárták—Lugosi Lokomotiv 2:1; Temesvári Haladás—Karánsebesi Lokomotív 5:0. Városi bajnokság: V. L. Nikosz Belojánnisz—Vasas Electrica 4:2; Szpárták Cukorgyár—Dinamó IV 1:1; Vasas Tehnometal—Szpárták CFC 6:0. Bukaresti Dinamó 12 7 2 3 21:13 16 Campulungi HH 115 5 1 14: 6 15 Temesv. Tudomány 12 5 4 3 13:13 14 Bukaresti Lokomotív 113 7 1 14: 9 13 V. L. UTA Arad 12 4 4 4 18:16 12 Marosv. Lokomotiv 12 5 1 6 18:19 11 Nagyv. Haladás 12 4 2 6 15: 17 10 Petrozs. Bányász 12 3 4 5 12:19 10 Sztálinv. Dinamó 12 2 5 5 20:21 9 Kolozsv. Tudomány 12 3 3 6 10:20 9