Szabad Szó, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-01 / 231. szám

Csütörtök, 1953 október 1 SZABAD S 70 A Bumbacul textilgyár termelési tartalékainak felhasználásáért • A Bumbacul textilgyárra is fokozott feladatok hárulnak most, amikor a köz­­fogyasztási cikkeket termelő üzemek­től elvárják a dolgozók, hogy minél szebb, gazdagabb választékú, olcsóbb és több terméket adjanak. Hangsúlyo­zottabbá válik tehát itt is a belső erő­források felkutatásának és a termelés­ben való értékesítésének kérdése. Jó, gyakorlati példával szolgálnak azok a könnyűipari üzemek, amelyek értekezle­teket szerveztek a termelési tartalékok feltárása érdekében. Gépek üzembehelyezése, átalakítások, a választék gazdagítása Kétségtelen, hogy a Bumbacus-gyár kollektívája is megindult a közfogyasz­tás jobb kielégítésére való törekvés út­ján. Különösen figyelemreméltóak azok az eredmények, amelyeket a választékok gazdagításában a tetszetős, igényes cik­kek gyártásában elértek. Most, a téli anyagok során 6 új cikket készítenek, 32 mintában. , S ezen kívül még vannak megvaló­sítások. Az évek óta kihasználatlan Jacquard gépek közül most a harmadi­kat helyezik üzembe A cérnázó gépet átalakították efekt-szálak készítésére. A kikészítő­ osztályon szintén üzembe helyeztek egy évek óta álló bolyhozógé­pet. A festődében beállított göngyö­­lítő­ gép 33 százalékkal növeli a telje­sítőképességet. Ugyanakkor a külön­böző partikból visszamaradt fonalakból szintén szőttesek készülnek. A technika jobb kihasználásának lehetőségei Azonban csak ez volna a Bumbacus­­gyár összes, belső erőforrása? Kézen­fekvő, hogy nem. Ha a gyár vezetősé­ge, műszaki káderei jobban átvizsgál­nák, ellenőriznék a gyártási folyamatot, látnák, hogy az egyes osztályok dolgo­zói többet tudnának kihozni a gépből. Többet tudnának kihozni , ha jobb mű­szaki feltételeket teremtenének számuk­ra. Azok a munkásnők, akik zsebken­dőt szőnek, gyakran panaszkodnak az előkészítő osztályra: az ízeléstől össze­ragadnak és szakadnak a szálak. A má­sik akadály a szövőnőknél: a vetélőbe való orsó sokszor formátlan, vagy túl puha, tehát nem megfelelő minőségű. Ezek megoldása azt eredményezné, hogy a meglévő feltételek között jobb eredményt érjenek el a dolgozók. Ugyan­akkor azonban tovább is kell nézni, milyen, új módokat lehet teremteni a technika tökéletesebb kihasználására. S a gyár számos dolgozójában van meg a képesség, akarat a munka ész­­szerűsítésére, újításokra. Ezt m­aguk a tények szemléltetik: az év folyamán 80 újítási, észszerűsítési javaslat érkezett be. Június 1-től mostanáig pedig 29 javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A műszaki iroda azonban nem törődik eléggé azzal, hogy ezeknek mielőbb hasznát lássa a termelés. A 29 javaslat közül hatot alkalmaztak, négyet eluta­sítottak, tehát mindössze tizet oldottak meg. A többi 19 javaslatra még nem adtak választ. A műszaki irodának nagyobb felelős­séggel kellene foglalkoznia a műszaki­­szervezési intézkedések tervével is. Az év elején állítottak össze egy tervet, az előirányzott intézkedések közül azon­ban számos nem valósult meg. Ők: az év közben megváltozott a termelési terv, más cikkek gyártására tértek át s ezeknél nem felelnek meg az év elején tervbevett műszaki-szervezési intézke­dések ... A műszaki iroda gépies mun­káját mutatja, hogy ezzel megoldott­nak is érezték a műszaki-szervezési in­tézkedésekkel kapcsolatos tennivalóikat. Nem tartották feladatuknak, hogy a megváltozott termelési terv teljesítésére szintén kidolgozzák a legjobb műszaki feltételeket. Elhanyagolják az új munkamódszerek alkalmazását A szovjet munkamódszerek a terme­lékenység növelésének, az anyagtakaré­kosságnak megannyi forrásai. Nem kell ezt sokat bizonygatni a Bumbacul-gyár­­ban: maguk a termelési eredmények igazolták be ezt mindazokon a helye­ken, ahol jól alkalmazták a szovjet munkamódszereket. A fonoda takaré­kossági brigádja — amely régebben szervezett brigádéletet élt — júliusban szép megtakarítást ért el. A fonódéban felállított, Hrisanova-féle óragrafikon is jó ösztönzőnek bizonyult a munká­ban: óránként tájékoztatta minden egyes gép kezelőjét, hogyan halad terv­­feladata teljesítésével.­­ Most azonban — ahelyett, hogy to­vábbfejlesztették, kiterjesztették volna a szovjet módszerek alkalmazását — éppen ellenkezőleg, megfeledkeztek ró­luk. A takarékossági brigádnak most csak a neve az: sem szervezett brigád­életet nem él, sem pedig megtakarítást nem mutat fel. A főmérnök ezt azzal intézi el: „Szabadságon van a brigád­­vezető". A Hrisanova-féle óragrafikon szintén nem működik már hetek óta. A fonoda munkásnőivel való beszélgetésből kitű­nik, hogy itt nem is nagyon ismerik az élenjáró munkamódszereket, például­ mit sem tudnak Elena Chirlu kezdemé­nyezésének mibenlétéről. A szövődében is csak a gépek mellett függő táblács­kák hirdetik az Ilicsev-Vlaszov-féle gépbeállítást — alkalmazni most nem alkalmazzák ezt a munkamódszert. A Kovaljov-módszert is elhanyagol­ják. A műszaki iroda annak idején, ta­vasszal, a fonodában hozzáfogott az előkészítő munkálatokhoz. Méltán örül­hettek ennek a fonoda munkásnői. Hi­szen közülük többen, rendszeresen terv alatt maradnak s az új szovjet mód­szer azt jelentené, hogy megtanítják őket az élmunkások ellenőrzött, legjob­ban bevált munkamozdulataira. Ta­vasz óta azonban mindmáig hiába vár­ják a fonoda munkásnői, hogy a Koval­­jov-módszer szerint a legjobb munká­sok gyakorlata közkinccsé váljon és se­gítse őket teljesítményük fokozásá­ban. A műszaki iroda még mindig nem végezte el a szükséges munkálatokat a tömegméretekben való oktatáshoz, úy­módon a fonoda munkásainak 4-5 szá­zaléka továbbra is rendszeresen elő­irányzat alatt teljesít. A fegyelem megerősítése — a termelés egyik nagy tartaléka Sok, nagyon sok függ a technikától, a munkamódszerektől — de még sok­kal több függ az embertől, aki kezeli a gépeket s akinek a munka iránti maga­tartása, mindennapos tevékenysége dönti el a terv teljesítésének sorsát. És különösen ezen a téren sok a tennivaló. Igaz, vannak példamutató dolgozók, akik városszerte becsülésben állnak — mint Sántha Illés sztahanovista, a többszörös nyitó, Garteala Zenovia és a többi, hat gépen dolgozó szövőnő. Illés Katalin sztahanovista fonónő és mások —, de még sok fegyelmezetten hozza vissza a terv teljesítését. A mun­­kaerőhullám­zás az utóbbi időben 4 szá­zalékkal növekedett. Különösen a fono­dában gyenge a fegyelem. Szombaton­ként az éjjszakai váltásban az indokolat­lan hiányzás 30 százalékot is elér. An­ta Ana — aki pedig az IMSZ-szervezet tagja is — szeptemberben 14 napos in­dokolatlan hiányzással „dicsekedhet". Gyárfás Erzsébet ugyanakkor 18 napot mulasztott indokolatlanul. Vannak olyanok is, akik — ha nem is hiányzanak indokolatlanul — mégis fegyelmezetlenek. Bivoli Stefánia és Le­­lea Florica például nem vigyáznak a gépükre, nem tartják tisztán, így egyenlőtlen vastagságú, nem megfele­lő minőségű fonalat termelnek. A gyár vezetőségének elsősorban úgy kell küzdenie a munkafegyelem megerősítéséért, hogy igyekszik kikü­szöbölni azokat az okokat, amelyek a lazulást előidézik, így fokozott felelős­ségérzettel kell törődniük a munkakö­rülményekkel. Olyan , látszólag a ter­meléstől távoleső dolgok, mint az ét­kezde rossz ,működése­ nagyon szoro­san függnek össze és hatnak ki a fegye­lemre. A munkásoknak — különösen a fonoda dolgozóinak — jobban esne, ha munkafeltételeik megjavítása irányában több törődést tapasztalnának a vezető­ség részéről. Az utóbbi időben ezen az osztályon az egyetlen megvalósítás egy levegőnedvesítő készülék volt — az is, nem sokkal üzembehelyezése után, el­­romlott s jelenleg sem működik. A munkásokkal való törődéshez hoz­zátartozik természetesen az is, hogy megtanítsák őket a legjobb munkamód­szerekre s igy segítséget nyújtsanak nekik teljesítményük, s ennek arányá­ban keresetük, megjavítására. Egy-egy termelési részleg irányítása a vezető­től nagy hozzáértést, türelmet követel meg. Igen kevés eredménnyel kecsegtet például Penra Perfinienek, a fonoda ve­zetőjének „módszere“, aki a fegyelme­zetlen Bivoli Stefánia munkásnőt neve­lőmunka helyett azzal fenyegeti, hogy másik osztályba téteti át dolgozni. Át­tétetni másik osztályba s ezzel lerázni­­ a felelősséget, nagyon könnyű meg­oldás. Lehet, hogy egyes osztályveze­tőknek így kevesebb fejfájása lesz, de vájjon a maga, az egész gyár termelé­sén mit javított vele? Hiszen a másik osztályon a fegyelmezetlen, a „lógós" munkás továbbra is ugyanazt teszi, mint eddig. Megszerettetni vele a szakmát, odavonzani a munkahelyhez, szakmai­lag segíteni — ez a vezető igazi fel­adata. Mulasztások a munkásokkal való foglalkozásban Általában a Bumbacus-gyárban nem azok a legsúlyosabb hibák, amelyek műszaki téren fordulnak elő. Sokkal nagyobb mulasztások mutatkoznak az emberekkel, a munkásokkal való foglal­kozásban. Az az irányzat uralkodik a gyárban, hogy a belső erőforrások fel­tárása, műszaki-szervezési intézkedések kidolgozása, stb. a műszaki iroda szűk körének feladata. Esetleg bekapcsolód­nak ebbe a tevékenységbe egy-egy ja­vaslattal, nyítási tervezettel egyes mes­terek, technikusok. A munkások széles tömegeinek azonban alig van hozzájá­rulásuk. S ez korántsem azért, mintha a Bumbacus-gyár dolgozóiban nem ven­nék észre a mindennapi munka során felbukkanó szervezési vagy műszaki hibákat s nem tudnának kiküszöbölé­sükre javaslatokat tenni. Nem, az ok másban keresendő: a vezetőség nem keresi, nem kéri ki a munkások segít­ségét, véleményét, hozzájárulását. Az a mód, ahogyan a párt és kor­mány gazdasági intézkedései program­­­jában meghatározott új, fokozott felada­tok teljesítéséhez hozzáfogtak, jellem­zően mutatja meg, hogy ebben a gyár­ban lebecsülik a tömegeket. Mindössze annyit tettek, hogy a hónap elején meg­tartott szakszervezeti csoport- vagy osztályértekezlet utolsó napirendi pont­jaként felolvasták Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs augusztus 23-i beszédét. A beszédben oly világosan körvonalazott termelési feladatokat nem igyekeztek a gyárra vonatkoztatni, nem kérték ki a munkások véleményét, milyen hibá­kat észtlelnek munkahelyükön a gépki­használásban, a munka megszervezésé­ben, a minőségi munkában, az anyag­takarékosságban s mit javasolnak e hibák orvoslására. Teljesen elmulasztot­ták megvitatni, megtanácskozni a mun­kásokkal, milyen lehetőségekkel, ter­melési tartalékokkal rendelkeznek egyes munkahelyek. Természetesen, az ered­mény is ehhez igazodik. Míg más üze­mekben — például a Gyapjúiparban, a Cukorgyárban és egyebütt — a mun­kások értékes javaslatot terjesztettek elő, a Bumbacul-gyár vezetősége a munkásoktól nem kapott javaslatokat. A munkások széles tömegeit az üze­mi bizottságnak kellene megszervezni, aktívan bekapcsolni az új, fokozott fel­adatokért folytatott harcba, de Tóth elv­társ, az üzemi bizottság elnöke, erre nem feldít elég figyelmet. A párt­alap­­szervezet is elhanyagolja a politikai munkát s az üzemi bizottság helyes irányítását. Ily módon a munkafegyelem megerősítéséért szintén nem küzdenek az öntudatos, áldozatkész, példaadó munkások tömegeinek aktív bevonásá­val, egészséges közvélemény kialakítá­sával, türelmes nevelő munkával — hanem ezt is ráhagyják a gyár admi­nisztratív vezetőségére. A fegyelem megszilárdítása érdekében végzett mun­ka így a rendbontókkal szemben alkal­mazott adminisztratív intézkedésekre szűkül le. Mindezeknek a hibáknak a felszámo­lása — elsősorban a politikai munka megerősítése, a munkásokkal való tü­relmesebb­, figyelmesebb foglalkozás — hozzásegíti a­ Bumbacul-gyár kollektí­váját ahhoz, hogy szervezettebb, széles­­körűbb harcot folytathasson a terme­lés belső tartalékainak feltárásáért s igy jobban tudja teljesíteni a közfo­gyasztás kielégítésében rá háruló fel­adatokat. * Mit olvassunk Uj könyvek! NICOLAE NISTOR: Uj sikerek felé a munka magas termelékenységéért 48 oldal - 0,63 lej. — A Szakszervezetek Központi Tanácsának Könyvkiadója — — Biztonságtechnikai útmutató gyapot fonodái munkások részé­re. 24 oldal — 0,43 lej. — A Szakszervezetek Központi Tanácsának Könyvkiadója — G. BOGOESGU: Élet egy vizcseppbe­n. 40 oldal — 36 báni. — Állam­i Tudományos Könyvkiadó — — Állattenyésztési tanácsadó. 2116 oldal — 3,12 lej. — Állami Tudományos Könyvkiadó — DOMOKOS GÉZA: A legszebb üzenet. 72 oldal — 1 lej. — Ifjúsági Könyvkiadó — Kaphatók a „Mi Könyvesboltunk“ összes üzleteiben. Lássunk hozzá minden erővel az őszi szántás-vetéshez Ez idén a kedvező időjárás és a bősé­ges vetőmagmennyiség igen jó feltéte­leket biztosítanak az őszi kampány jó elvégzéséséhez. A Temesvár­ tartományi néptanács az őszi vetési "tervet felbontotta rajonokra, amelyek azt ugyancsak felbontották kol­lektív gazdaságokra és községekre. Tar­tományi viszonylatban szeptember 27-ig 99,3 százalékban osztották, ki a ma­gánszektor vetési terveit. Egyes rajo­­nok idejében végezték ezt a munkát, míg mások, mint Temesvár és Detta rajonok, erősen elkéstek a tervek kézbe­sítésével. Kócsa és Újszentes községek néptanácsai például az utolsó napokra halasztották ezt a feladatot. A szántás-vetésre minél előbb sza­baddá kell, hogy váljanak a földek, ezért fontos, a kapásnövényeket a be­­érés arányában nyomban gondosan és gyorsan betakarítani. A betakarítási előirányzat október 10-re állapította meg a kapások betakarításának határ­idejét, a cukorrépa és takarmánynövé­nyek kivételével, melyek betakarítási határideje október 30. Bár tartomá­nyunkban a kukorica nagy része már be­ért, betakarítása nagyon vontatottan halad: tartományi összeredményünk mindössze 39,45 százalék. A burgonya­­betakarítás százalékaránya 52,79, a napraforgóé 72,94 és a cukorrépáé 40,79. A kukoricatörés terén Detta rajon 60,25, Lugos rajon 51,87 százalékot ért el, míg Oravica rajonban csak 18,8 száza­­­­lék a teljesítmény. Általános, súlyos­­ mulasztás, hogy a növények "szárait nem " szállítják el kellő időben s igy nem­­ szabadulnak fel a területek a szántás­­ és vetés elvégzéséhez. Nagyremetén, Bázoson, Topolováron és más községek­ben a néptanácsok egyáltalán nem tö­rődnek a szárak behordásával, sem a betakarítási ütem meggyorsításával. A kukorica gyors betakarítására ajánla­tos, azt teljes egészében levágni és otthon letörni a csöveket. Tudnivaló, hogy a vetőmagvak egyen­letes és gyors kicsí­ázása jó körülmé­nyeinek biztosítása nagymértékben a vetőszántástól függnek, melyet az agro­­minimum szerint legkevesebb 20 nap­pal a vetés előtt kell elvégezni. A szán­tásra megállapított terv szerint a ve­tőszántást október 1-ig teljesen be kel­lett fejezni. Tartományunkban azonban még 30 százalékban sem végezték el ezt a munkát. Facsád rajonnak 37,3 és Re­­sica rajonnak 34,5 százalék a vetőszán­tási teljesítménye, míg Oravica és Új­­moldova rajonok százalékaránya 19, Al­­más-Mehádiáé 6 százalék. A fenti komoly lemaradás a rajoni és községi néptanácsok, valamint a GTA-k és állami gazdaságok mező­­gazdasági technikusainak gyenge moz­gósító munkájára, a gépi erők és igás­­fogatok elégtelen kihasználására vezet­hető vissza. A vetési terv gyors teljesí­tése nem valósítható meg a traktorok és igásfogatok maradéktalan mozgó­sítása nélkül, a rajonokra megállapí­tott ütemterv teljesítése és túlteljesí­tése nélkül. A vetési kampányban az állami ap­parátus műszaki szerveinek és az ösz­­szes mezőgazdasági egységei vezetői­nek egyik fő problémája a vetőmagkér­dés, annak cserélése és tisztítása. A párt és a kormány ezen a téren is se­gítségére siet a dolgozó földművesek­nek: ez idén a begyűjtőközpontok már nem vonnak le 10 százalékot a vető­magcserénél, így mindenki előnyösen cserélheti vetőmagját műszakilag el­lenőrzött minőségi vetőmagra. Ezt a je­lentős előnyt a legszélesebb körben kell népszerűsíteni a kollektív gazdaságok­ban, társulásokban, hogy azok kizáró­lag minőségi vetőmagot vessenek, el­sősorban a vetőmagtermesztő területen és általában. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok is cserélték ki a nem megfelelő vetőmagot, a rajonok technikusai által megnevezett központokban. A síkvidéki községek földjein „Odvosi 241“, míg a dombos és hegyes vidéken „Csanádi 117“ minőségű búzát kell vetni, őszi árpánál általában a „Csanádi 396“ faj­tát, rozsnál pedig a Petkusi fajtát hasz­náljuk. Nagyobb gondot kell fordítani a köz­ségi magtisztító központok munkájára is. Tartományunkban eddig csak a ve­tőmag 45,48 százalékát tisztították ki. Ennek a munkának az élén Karánse­­bes rajon áll 64,72 százalékkal, majd Új­­moldova rajon következik 60,98 száza­lékkal. Facsád rajonban mindössze 18,48 százalékot tesz ki a magtisztítási arány. A falusi néptanácsoknak nem szabad megelégedniük azzal, hogy a tisztító­­központokat felszerelték triőrökkel, sze­lektorokkal és egyéb szükséges kellék­kel, hanem mozgósítaniuk kell a dol­gozó földműveseket, hogy az erre a cél­ra elkészített terv alapján minden egyes gazdaság kitisztítsa vetőmagját. A vetőmagvak fertőt­lenítése, csává­­zása kötelező feladat. A búzánál 100 kiló magra 250 gram Abavit port számítunk, míg az árpánál és rozsnál formatint használunk, mégpedig 100 liter vízhez 350 gramot. A mezőgazdasági techniku­soknak és a mezőgazdasági felelősöknek, valamint a néptanácsoknak ügyelniük kell arra, hogy egyetlen csávázatlan mag se kerüljön a földbe. Tartományunkban a vetéseket a kö­vetkező időszakokban­­kell végezni: a sík vidéken a bükkönyt szeptember 30-ig, rozst és búzát október 15-ig, az árpát viszont október 20-ig. A dombos és he­gyes vidékeken a búzát október 15-ig, az árpát és rozst október 20-ig feltétlenül el kell vetni. A repce vetését szeptember 15-én be kellett volna fejezni, de ezt mindeddig alig 77 százalékon felül teljesítette tar­tományunk. A néptanácsok, GTA-k és az „Interindustriala“ vállalat techniku­sai egyáltalán nem szervezték meg ezt a munkát, hagyták, hogy az magától, minden ellenőrző munka nélkül történ­jen. Egyes néptanácsok, köztük a szi­­nérszegi is, megengedhetetlen közöm­bösséggel kezelik a repcevetés, fontos kérdését. Minden erőt a bükköny, ár­pa, rozs és búza vetésére kell összpon­tosítani. Tartományunkban szeptember 24-ig 1,74 százalék teljesült csupán a vetési tervből. Ez a gyenge teljesít­mény a néptanácsi mezőgazdasági osz­tályok, a GTA-k és állami gazdaságok technikusainak, valamint a falusi nép­tanácsok nemtörődömségét tükrözi, akik nem tartják tiszteletben a vetési határ­időket, a magasabb terméshozam egyik lényeges tényezőjét. A topolováti nép­tanács elnöke például úgy véli,k­ előbb betakarítják a kapásokat, a vetéssel még „ráérnek". A dolgozó földműve­sek tömegeit fel kell világosítani ar­ról, hogy feltétlenül idejében vessenek, ami előfeltétele a magok egyforma ki­kelésének, fejlődésének és megerősödé­sének. Mivel a magvak egyenletes kikelését leginkább a vetőgépekkel való vetés biztosítja, a leggazdaságosabban kel kihasználni ezek teljesítőképességét. Ezért az összes vetőgépeket a községek kovácsműhelyeibe összpontosítják, ahon­nan egy erre a célra kinevezett felelős irányítja azokat. Kézzel csak ott ves­senek, ahol a vetőgépeket nem alkal­mazhatják. A néptanácsoknak különös gondot kell fordítaniuk a községi apaállatok részé­re fenntartott takarmányterület beve­tésére, míg a legelők szántóterületeit rozzsal kell bevetni. Ezeket a munká­kat időben és a legjobb körülmények között kell elvégezni, hogy biztosított legyen a takarmányalap és a jó legelő. Az őszi kampány sikere érdekében te­gyük lendületesebbé a munkát. Moz­gósítsuk a dolgozó földműveseket, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat az agrotechnikai minimumok alapján a leg­megfelelőbb időben és feltételek között végezzék el. LUCUTA MIHAI, a Temesvár­ tartományi néptanács mezőgazdasági osztályának főmérnöke h­írek Mai műsor: MOZIK: Maxim Gorkij (3, 5, 7, 9): Volpone, Arta (3, 5, 7, 9): Csuk és Geri; Victoria (3, 5, 7, 9): A dicsőség előjátéka; Új Idők (3, 5, 7, 9): Film­­fesztivál: A két bajtárs; VI. kerületi Munkásmozi (5, 7, 9): Az ukrán mű­vészek hangversenye; Szabadfalusi Munkásmozi (8): A falu malma; Va­sile Roaita (4, 6, 8): Párizs gyer­meke ügyeletes gyógyszertárak: I. kerület: a 2. számú, állandó ügye­letes (Libertatii-tér); II. kerület: az 5 számú (Dacilor-utca); III. kerület: a 7. számú (Balcescu-tér); IV. kerület: a 11. számú (Preyer-utca); VI. kerület: a 1. számú és Szabadfalun, a 29. számú gyógyszertárak. — AZ OCL ALIMENTARA, Temes­vár, azonnal alkalmaz képzett aszta­lost. Az érdeklődők jelentkezzenek a műszaki irodánál, Caruso­ utca 3. szám. A TEMESVÁR-TARTOMÁNYI RA­­DIOBIZOTTSÁG, Cluj utca 24. rövide­sen versenyt rendez román, magyar és német nyelvű rádióbemondóknak, ame­lyen diákok is rész­t veh­etnek. Az érdek­lődők nyújtsák be kérvényüket és ön­életrajzukat, a fenti címre. (256) — SZEMÉLYKOCSI SOFFŐRT al­kalmazunk. ,,TIMIS", Temesvár II., Fagului­ utca 22. szám (258) — EGY SZAKÁCSNŐT és egy ki­segítő szakácsnőt alkalmazunk. Élelmi­­szeripari Műszaki Középiskola, Temes­vár, I. Gh. Lázár utca 26. (26.) 3

Next