Szabad Szó, 1954. július-szeptember (11. évfolyam, 153-230. szám)

1954-07-01 / 153. szám

2 A néptanácsi végrehajtó bizottságok tapasztalataiból Hogyan készült fel a végvári néptanács a nyári kampányra A végvári néptanács végrehajtó bizottsága a növényápolásról, a nyári munkák elvégzéséről szóló ipari- és minisztertanácsi határozat megjelenése után azonnal alaposan áttanulmányozta ezt a határozatot. Majd konkrét munkatervet dolgozott ki, hogy ennek alapján megfelelő módon irányíthassa az összes munkálatokat, növényápolást, betakarítást, begyűjtést, tarlóhántást, az őszi vetések előkészítését. A néptanács valamennyi tagja jól meghatározott feladatot kapott. Bálint Mária, a végrehajtó bizottság alelnöke, Lehöcz Ferenc mezőgazdasági felelős, az alapszervezet tagjai, a néptanácsi képviselők és alkalmazottak mind széleskörű felvilágosító munkát végeztek, hogy a dolgozó földművesek minél gyorsabban végezzék el a növényápolást, kihasználva minden munkára alkalmas napot, így a község jól áll a kapálással, gyomtalanítással. A burgonyává négyzetesen beültetett 24 hektár területet háromszor, a kukoricát 724 hektáron egyszer, 320 hektáron kétszer, a napraforgót 157 hektáron egyszer, 70 hektáron kétszer, a cukorrépát 24 hektáron egyszer, 20 hektáron kétszer kapálták meg. Nagyon sok dolgozó földműves lelkiismeretesen, az agrotechnikai szabályok szerint végezte el földjén a növényápolást. A végrehajtó bizottság minden intézkedést megtett, hogy a községben jól felkészülve kezdhessék majd meg az aratást, cséplést. Az összes géptulajdonosoknak hivatalos felszólítást küldött, hogy záros határidőn belül hozzák rendbe gépeiket. A javítás menetét rendszeresen ellenőrizte, a gépeket felül is vizsgálta, így az összes arató- és cséplőgépek, szekerek, szerszámok rendben vannak és készen várják a munka megkezdését. A szérűk helyét is kijelölték, öt szérűn csépelnek majd a végváriak, négy kint lesz a határban, egy villamosított szérű pedig közvetlen a község mellett. Mind az öt cséplőgéphez biztosították a szükséges munkaerőt, megszervezték a csoportokat, mert a cséplést Augusztus 23-ika tiszteletére be akarják fejezni. A végrehajtó bizottság, hogy a betakarítás és cséplés ütemét meggyorsítsa és a dolgozó földműveseket ebben ösztönözze, versenyt szervez. Ennek keretében minden este kiértékelik a csoportok munkáját, reggel pedig munkábaindulás előtt az élenjáró csoportnak versenyzászlót nyújtanak át. A végrehajtó bizottság munkaterve előirányozza továbbá, hogy a betakarítási és eeéplési kampány egész ideje alatt rendszeresen népszerűsítsék mind az élenjáró csoportokat, mind a munkában személyesen kitűnt dolgozókat, a szérűn a kultúrcsoportok, a déli ebédszünetben előadásokat tartanak, stb. Hogy a cséplés és beszolgáltatás ütemét egybehangolják, minden cséplőgépnél egy személyyt bíztak meg, aki felel azért, hogy a kvótákat a cséplés után azonnal és hiánytalanul az átvevőhelyre szállítsák. Azonkívül a végrehajtó bizottság intézkedésére már valamennyi termelőnek kikézbesítették a kvótakönyvecskét, hogy mindenki pontosan tudja, milyen kötelezettségei vannak. Igen helyes az is, hogy képviselőkből, néptanácsi alkalmazottakból, a tantestület tagjaiból állandó aktívát szervezett, amelynek az a feladata, hogy nyomon kövesse az agrotechnikai szabályok betartását és ezek alkalmazására buzdítsa a dolgozó földműveseket. Ez az aktíva ellenőrzi majd a nyári kampány idején a betakarítás menetét és azt, hogy a község minden gazdája idejében elvégezze a tarlóhántást. Nagyrészt a végrehajtó bizottság érdeme az is, hogy a község dolgozó földművesei bekapcsolódtak a szerződéses termesztési rendszerbe. A termelők 70 hektárt kötöttek le a helyi szövetkezettel zöldség- és főzelékfélék termesztésére. Egyes dolgozó földművesek már nagymennyiségű zöldségfélét szállítottak le, sőt többet is, mint amenynyire szerződést kötöttek. Nádasdi János például 600 kiló helyett 730 kiló zöldségfélét adott át a szövetkezetnek. A szerződéses zöldségtermesztés körül mégis komoly hiányosságok vannak. A zöldborsó beérett és hamarosan beérik a zöldbab is, ezeket le kellene szedni és elszállítani. De a helyi szövetkezet nem veszi át a terményeket mert a Majoni Szövetkezeti Szövetségtől még nem kapott utasítást, hogy azokat hová ezallíttassa. Vicze István, a szövetkezet elnöke is azon a véleményen van, hogy a főzelékféléket a termelők még ne szedjék le. De a termelők türelmetlenek, mert ha megfonnyad, elöregszik, vagy a sok esőzés következtében még a száron megrohad, ebből mind nekik, mind a népgazdaságnak tetemes kára származhat. A végrehajtó bizottság megfelelő módon gondoskodott a községi apaállatok takarmányszükségletének biztosításáról is. Az állami tartalékföldeken lévő 25 hektár lucernást felosztotta és átadta az alapszervezet egyes tagjainak, utcafelelősöknek, a legbecsületesebb dolgozó földműveseknek, hogy azt gondozzák, idejében lekaszálják és a szénát betakarítsák. Ezek a dolgozó földművesek lelkiismeretesen eleget tettek ennek a feladatnak, a kereszénát idejében behordták, kazlakba rakták, még mielőtt az eső kárt tehetett volna benne. Ebben a munkában id. Jakab Ferenc, Zs. Kis Lajos és György József tűntek ki, akik a közösség ügye iránti nagyfokú odaadásról tettek tanúságot: még három nagy kocsi szénát is hordtak a hereszénakazlak tetejére, hogy azok be ne ázhassanak. Kovács József és Bujdosó Béni pedig a sajátjukból szalmát adtak a kazlak aljára. A végvári néptanács végrehajtó bizottsága arra törekszik, hogy a munkák jó megszervezésével segítse a község dolgozó földműveseit feladataik teljesítésében. KOLLEKTIVISTA LEVELEZŐINK ÍRJÁK Halad a növényápolás Mi, nagyzsámi kollektivisták élenjártunk a vetési kampányban, el is nyertük a versenyzászlót. A munkalendület nem lanyhult a vetés befejezése után sem, mert arra törekszünk, hogy a növénygondozásban is szép eredményeket érjünk el. A kalászosokat idejében acatoltuk, 16 hektáron a napraforgót kétszer kapáltuk meg. A kukoricával bevetett 213 hektárból 132 hektáron másodszor is elvégeztük a kapálást. A paradicsomot, hagymát egy-egy hektáron szintén kétszer kapáltuk. Elmaradtunk azonban a dohánypalánták kiültetésével, ezt a munkát csak június 23-án végeztük el. Június első felében az összes munkálatokban a második brigád vezetett. JUHÁSZ FERENC: Állatokat adtak el a temesvári vásáron Az óteleki kollektivisták szorgalmasan dolgoznak, mert látják, gazdaságuk egyre fejlődik, a tagoknak minden évben több részesedést biztosít. Kovács István elnök és Nagy József alelnök szépen vezetik a gazdaságot. Nemrégen eladtak a temesvári vásáron 10 füldőt. Ez is növeli majd a kollektivisták pénzbeli részesedését. VIRÁGH BÉLA Verseny A gizellafalvi „Breiner Béla" kollektív gazdaságban már hetek óta befejezték a kapásnövények első kapálását. Most kapálják másodszorra a napraforgót, burgonyát, kukoricát. Gazdaságunkban a brigád 4 csoportra oszlik: З mezei, egy kertészeti és egy szőlészeti csoportra. A csoportok között lelkes versengés folyik a „legjobb csoport" címért, s azért, hogy melyikük fejezi be előbb a kapálást. A versenyben az egyes számú csoport vezet, de kitűnő eredményt ért el a négyes számú is. A csoportok megfogadták, hogy 7 nap alatt befejezik a második kapálást. Gazdaságunknak vannak olyan tagjai mint Varga István, Petőik Ádám, akik nem járnak rendszeresen munkába, mostanáig alig néhány munkanapegységet teljesítettek. Ezek nem akarják megérteni, hogy bőséges termést csak úgy érhetünk el, gazdaságunkat csak úgy fejleszthetjük, ha mindanynyian odaadóan dolgozunk. KIS-TÓTH PÁL A harmadik kapálást is elvégezték A kedvezőtlen időjárás ellenére a Detta-rajoni Berecuta falu „Stefan Piává!" kollektív gazdaságának tagjai a kukoricát — annak idején 25 hektárt sorban, 11 hektárt négyzetesen vetettek be — harmadszor is megkapálták, úgyszintén a burgonyát is. A cukorrépa harmadik kapálását most végzik. A növényápolási munkálatokban élenjártak Stefan Petru, Kovács Jenő és Joja Solomia. A kollektív gazdaság tagjai már az év kezdete óta azért harcolnak, hogy minél bőségesebb termést érjenek el. Ezért az agrotechnikai szabályok szerint dolgoznak és alkalmazzák az előrehaladott módszereket. Elhatározták, hogy az idén a kukoricánál és napraforgónál is pótbeporzást végeznek, azonkívül egyes növényeknél póttrágyázást alkalmaznak. ВІТА VALERIU ..SZABAD SZÓ“ Csütörtök, 1054 Július 1 Ştefan cel Mare szerepe a nép függetlenségi harcában a török iga ellen Az emberiség története szükségszerű folyamat, amely azonban nem az emberi tevékenységen kívül jön létre. A történelem feladatai a társadalomfejlődés objektív feltételeinek megfelelően teljesülnek. A személyiséget tehát a történelemben nem lehet a társadalom meghatározott és szükségszerű fejlődési folyamatán kívül rekesztve ábrázolni. Történelmünk nagy személyiségei sorában különösen fontos hely illeti meg Ştefan cel Mare, Moldova uralkodója alakját. Július 2-án van Ştefan cel Mare halálának 450-ik évfordulója. Ştefan cel Mare személyisége ama védelmi harc szükségességéből bontakozott ki, amelyet a XV. század második felében Moldova népe vívott a török iga ellen. A török veszély a félhold uralma alatti népek militaristafeudális fejlődésének egyik szakaszát képviselte, s ez odairányult, hogy gátolja országainkat fejlődésük útján, amelyek ekkor a hűbériség felvirágzásának, a vásárok és a kereskedelem megjelenésének és fejlődésének, a szabadparaszti réteg megerősödésének, a központosított hűbéri állam megszilárdulásának szakaszában voltak. Amilyen mértékben Ștefan cel Mare — a néptömegek segítségével és a néptömegek érdekében — ennek a felsőbbrendű berendezkedésnek megvédéséért harcolt, történelmi személyiségnek tekinthető. A kívülről fenyegető leigázás elleni harccal párhuzamosan, Ștefan cel Mare személyiségét meghatározza az a harc is, amelyet a belső decentralizálási törekvések ellen vívott. Ezek a törekvések a bojárságtól indultak ki, amely kiváltságai növelésének érdekében mindinkább fokozta a jobbágyok kizsákmányolását s a harcot a szabadparasztság ellen. Ştefan cel Mare általában a szabadparasztság és a városlakók rétegére támaszkodott, hogy ellensúlyozza a bojárság növekvő erejét, amely kizárólagos uralma biztosítására kész volt arra is, hogy idegen iga alá vesse az országot. Ştefan cel Mare történelmi személyisége kiemelkedő abban a vonatkozásban is, hogy tudatosan szervezte a védelmi harcot a török iga ellen: széleskörű külföldi kapcsolatokat létesített, kezdve Itáliától, Magyaroszágon és Lengyelországon keresztül a Moszkvai Államig, Perzsiától a Földközi-tengernek Velence uralma alá tartozó keleti medencéjéig. Stefan cel Mare személyisége tehát az Ottoman iga veszélye elleni tudatos védelmi harcot képviseli s ez a harc azon alapult, hogy egységes ■küzdelemben használtak fel a belsőerőket és mozgósította a külföldi hatalmakat. A moldvai uralkodó egyes akciói teljes mértékben igazolják személyiségének jellegét. Moldova trónjának elfoglalásáért harcolva, nagybátyja, a testvérgyilkos Petru Aron ellen, Ștefan cel Mare az országnak a magyar-lengyel-török hármas iga alóli felszabadítása nevében lép fel. Ilyrrodon ez akció oldalára tudta vonzani az ország lakossága legfontosabb részét, amely a nyomasztó idegen iga eltávolításának reményében csatlakozott az új uralkodóhoz.A A bojárok embere, Petru Aron elleni gyors és sikeres akció nemcsak az ifjú uralkodó-jelölt hadvezér kiválóságának, hanem főképpen az akcióban érdekelt néptömegeknek köszönhető, sterance! Marc a néptömegek érdekeit támogatta és valósította meg, s a naptömegek fejedelemmé kiáltották ki a Suceava-melletti „Dixepta tea “-mezőn. Uralkodásának megszilárdítása szintén a népi erők segítségével ment végbe, aMoldova feletti uralom állandósítására irányuló magyar-lengyel törekvések elleni állhatatos harc időszakában. A bajai győzelem, Korvin Mátyás ellen, csakis az idegen iga lerázásában érdekelt összes népi erők — parasztok és városlakók — együttműködése útján valósulhatott meg. A magyar király seregének veresége a fejedelem központi hatalmának megerősödését jelentette, amely a nép erején alapult. Amikor a XV. századbeli Moldováról szólva a népről, mint tényezőről beszélünk, ez alatt különösen azokat a társadalmi rétegeket kell értenünk, amelyek fejlődésben voltak. A XV. század Moldovát illetően az az időszak, amikor erőteljesen fejlődik a feudalizmus, fejlődnek a termelőerők, a városlakók munkája elkülönül a parasztokétól, fellendül a kereskedelem és megerősödik a fejlődő néptömegek — szabadparasztok és városlakók — támogatta központi államhatalom. Ștefan cel Mare uralma éppen ezekre a társadalmi erőkre támaszkodva szilárdul meg. Ezekhez az erőkhöz számítható még a kis- és középbojárok kevésbbé számottevő rétege. A nagybojárság viszont csak úgy látja biztosíthatni érdekei sérthetetlenségét, ha idegen uralmat ültet az ország nyakára, legyen az akár a török uralom is. Kívülről jövő komoly veszély esetén tehát a fejedelem édeskeveset számíthatott a bojárság erejére. Ezzel szemben a kiszolgáltatott rétegekre — a jobbágyokra és a rabságban tartottakra — az ország idegen leigázása esetén még súlyosabb kötelezettségek hárultak volna. A XV. századbeli moldvai társadalom összetételében rejlő erőhöz hozzá kell fűznünk az ország gazdasági helyzetét is. Még Moldován haladt át az a nagy kereskedelmi út, amely a Hanza-városok vidékeit összekötötte a genovaiak krími városaival és a tengerentúli Trapezunttal, amelyek viszont kelet felé nyitottak utat. Moldova, mint az átmenő forgalom színtere, a kereskedelemből és vámokból származó jelentős jövedelmet biztosított a fejedelmi hatalomnak. Az egyház is olyan erő, amely az uralkodó központosított hatalmából hasznot húzott és ezért támogatta a fejedelmi hatalmat. Az egyház részéről való támogatás abban is magyarázatát leli, hogy az egyház a fölöttébb erős magyar-lengyel befolyás esetén a katolizálástól, a török igának az országra erőszakolása esetén az iszlamizálástól félt. E megfontolásoktól eltekintve, a moldvai egyház továbbra is erős hűbéri intézmény, amely a jobbágyok és a rabságban tartottak kizsákmányolásán alapul. Ştefan cel Marénak a központi uralkodói hatalom megszilárdításában és az országot fenyegető külső veszély elleni védekezésben fontos eszköze volt a külfölddel való kapcsolataiban alkalmazott ügyes diplomáciája is. Ştefan cel Mare állandóan gondosan ügyelt arra, hogy az országnak több harci fronton való lekötöttségét elkerülje. Az Ottoman iga elleni védelmi harcok időszakát sokoldalú diplomáciai kapcsolatok jellemezték, amelyek hálózata valósággal körülvonta az ottomán birodalmat s a Földközi-tengertől a Balti-tengerig, a Fekete-tengertől a Perzsa-öbölig terjedt. Jóllehet a kívülről kapott segítség ebben az időszakban nem volt számottevő, a moldvai fejedelem akciója messze a határokon túl visszhangra lelt, nemcsak a diplomácia világában, hanem ama idők humanista krónikásainak, így például Dlugosznak és Miechowskinak a feljegyzéseiben is. Stefan cel Mare személyisége kétségtelenül erőteljesen domborodik ki az Ottoman iga elleni védelmi harcok időszakában. Az európai államokkal szemben — ahol a hűbériség erőteljesen fejlődött — az ottomán birodalom a feudalizmus elmaradt szakaszában, a militarista típusú hűbériség állapotában volt. A marxizmus klasszikusai rámutatnak, hogy a törökök jelenléte Európában komoly akadálya a Balkán-félsziget természeti gazdagsága fejlődésének. A törökök hódító akciójának elébe vágva, Ştefan cel Mare közbelép a teljesen Ottoman iga alatt sínylődő Havasalföld belügyeiben: már 1465-ben biztosítja a Duna torkolatvidékénél fekvő, nagy hadászati fontosságú Chilia várának birtoklását. A XV. század nyolcvanas évei elején Ştefan cel Mare sikeres harcokat vív a törökök havasalföldi vazallusa, Radu cel Frumos ellen. Havasalföld új uralkodója, Laiotă Basarab azonban nem tud a törökökkel szembeni függetlenség vonalán maradni; a dunamenti török várak és erődítmények láncolata gátat vetett Havasalföld mindenfüggetlenségi kísérletének és továbbra is arra a sorsra kárhoztatta, hogy területe támadási támaszpontul szolgáljon a szomszédos országok ellen. A kor politikai eseményeit egybevetve, állíthatjuk, hogy Konstantinápoly eleste után a török előnyomulás feltartóztatásának láncszemei között Moldova nagyon fontos helyet tölt be, Szkanderbégnek, az albán nép hősének akciója lehanyatlott; Velence elvesztette a kezdeményezést a Földközitenger keleti medencéjében; Perzsia teljesen elszigetelődött keleten, míg Genova és Bizánc feketetengeri hatalmának utolsó maradványai Caftánál, Mangopnál és Trapezuntnál zsugorodtak össze. A Moldova elleni török akció teljesen megszilárdult és a védelemre felkészült fejedelemséggel találta szemben magát. Egy török sereg 1475 elején jelent meg Moldovában. Tudvalévő, hogy a törökök a mi vidékeinken csak nyáron vezettek hadjáratokat, most azonban már télen megindultak. A hadjárat szokatlan ideje is elárulta, mily sürgősnek tartotta II. Mohamed, hogy Moldovai újból megkaparintsa. Ștefan cel Mare Vasluinál (Podul Inait) aratott győzelme a szabadparasztoknak (razes-eknek), városlakóknak és kisbojároknak köszönhető. Ştefan győzelmét az európai országok számottevő egyéniségei nagyrabecsülték, így például a humanista Dlugosz lengyel krónikás is magasztalja a moldovai fejedelem diadalai. Győzelmét maga Ştefan cel Mare adja tudtát 1475 január 25-én kelt körlevelében. A levél rámutat a törökök által veszélyeztetett összes hatalmak egységes harcának fontosságára. A Fejedelem egyszersmind kiemeli Moldova halászati jelentőségét. „A szultán bosszút akar állni és személyesen jön ellenünk május havában, hogy elfoglalja... a kereszténységnek ezt a kapuját, ami a mi országunk. Ugyanis, ha ez a kapu elvész, az egész kereszténység nagy veszélybe kerül." A következő évben — 1476-ban — , török seregek elérnek ugyan egyes sikereket — például Razboieninél —, a háború azonban a törökök rohamos visszavonulásával végződik. A népi tömegek akciója ez esetben is döntő módon éreztette hatását. A törökök elleni akciók ragyogó időszakát követően Ștefan cel Mare külkapcsolatai még nagyobb mértékben kiterjednek. A moszkvai kenézzel való kapcsolatai, családi jelentőségükön mesze túlmenően, immár politikai jellegűek, így Ştefan cel Mare közvetít III. Iván moszkvai nagykenéz és a litván fejedelem közötti konfliktusban, ő a nagykenézt a török elleni harchoz csatlakozásra ösztönzi. Ştefan cel Mare akciójának jelentősége túlnő Moldova határain. A törökök Európa elleni leigázó inváziójának feltartóztatása Ștefan cel Mare uralkodásának pozitív ténye, s ezt a nép erőinek egybehangolása révén, a nép érdekeit védelmezve, sikerült megvalósítani. A török leigázók elleni cselekvő védelmi harc magasfokú öntudata, valamint a népi erők értékelése ebben az akcióban Ştefan cel Mare-t, Moldova fejedelmét történelmünk nagyjai sorába emeli. GRIGORE ŞTEFAN, tanár. A zsombolyai kultúrotthon tevékenységéről Az elmúlt néhány év alatt a zsombolyai kulturház vezetősége sok szép eredményt ért el. A jól működő tánccsoport, énekkar és színjátszócsoport számos sikerült előadást rendezett a kultúrházban. Most, mikor tartományunk kultúrotthonai fokozzák készülődéseiket, hogy a különböző csoportokkal csépléskor látogassák a szérüket. Livia Gheta elvtársnő, a zsombolyai kultúrház igazgatója, egyáltalán nem veszi figyelembe ezt a feladatot. A zsombolyai városi pártbizottság már hat nappal előbb felszólította az igazgatónőt, hogy a június 12-én tartandó gyűlésre beszámolót készítsen. Az elvtársnő azonban nem írta meg a beszámolót, sőt még csak meg sem jelent a gyűlésen. Látható ebből, hogy az elvtársnő passzív magatartást tanúsít a bírálattal szemben. Szigeti Pál elvtárs, a zsombolyai kulturház egyik aktivistája megbírálta az igazgatónő munkáját. Hibáztatta, hogy nem ellenőrzi a terepen a tervben előirányzott feladatok teljesítését. Helytelennek minősítette nemtörődömségét a széles népi tömegek kulturszínvonala emelkedésének kérdéseivel szemben. Erre a bírálatra az elvtársnő így felelt: „Mit csináljak, én ilyen vagyok.“ A városi pártbizottság is segíteni akarta az elvtársnőt azzal, hogy a kultúrház működésével a gyűlésen foglalkozik, de mindkét esetben passzív magatartást, nemtörődömséget árult el. Jó volna, ha Livia Gheta elvtársnő magáévá tenné a bírálatokat és a jövőben többet foglalkozna azokkal a fiatal és idősebb műkedvelőkkel, akik oly lelkesen adtak elő színdarabokat, örömmel énekeltek, táncoltak s ezentúl is szívesen vennének részt a különböző csoportok munkájában. KOVÁCS LÁSZLÓ, levelező