Szabad Szó, 1954. október-december (11. évfolyam, 231-309. szám)
1954-10-01 / 231. szám
2 Mezőgazdasági tanácsadó A kukorica betakarítása és tárolása Több helyen már megkezdődött a kukorica betakarítása. Ezt a munkát az agrotechnikai szabályokat betartva a legnagyobb gonddal kell elvégeznünk, mert rossz munkamódszerrel, helytelen kezeléssel leronthatjuk a termés minőségét A szedést — a törést — ne siessük el, de ne is halogassuk. A korán, éretlen állapotban letört csöveket nehéz tárolni könnyen megpenészednek. A kukoricát lehetőleg teljesen érett állapotban kell letörni. A teljes beérés jelei: a szemek kemények, a szárak, levelek, csukalevelek teljesen megsárgultak, a csövek lekonyultak. A szemek ilyenkor elég szárazak ahhoz, hogy elraktározhassuk. Az első dél főeste után, még akkor is ha a szemek nem fejlődtek ki, a növény 3—4 nap alatt elszárad, tehát a csöveket leszedhetjük, noha nedvességtartalmuk még igen nagy. A letört kukorica egyébként is sok nedvességet tartalmaz, a későn érő fajták 30 —40 százalékot is. Ezért, ha valamilyen okból kifolyólag a törést csak az első dét után végezhetjük el, a csöveket a száradás meggyorsítása céljából tárolás előtt koszorúkba kötve, vagy rudakra fűzve szőlöst védett helyre aggassuk fel. A kukoricatörést a mi vidékünkön többféleképpen végzik. Egyes helyeken, különösen, amikor az esős idő sürget, a csöveket a csukalevelekkel együtt törik le, így hordják be fedett helyre és csak azután fosztják. Ilyen esetben ügyelni kellarra, hogy a fosztást mielőbb elvégezzük, mert a csövek halomba rakva (egy részük még zöld, vagy nedves) könnyen megpenészednek, megdohosodnak. Másutt az a szokás, hogy a kukoricaszárakat külön csőtörés nélkül, mindenestül levágják, behordják. A csöveket fokozatosan hántják és fosztják le, aszerint, hogy mikor kerülnek felhasználásra. Ez nagyon helytelen eljárás, mert az egerek a levelekből fészket raknak maguknak és háborútlanul, korlátlanul elszaporodnak. Egy másik és a legjobb módszer az, ha a fosztás és a törés egyidőben történik. A fosztás meggyorsítására egyes helyeken kampóval, vagy szeggel ellátott kesztyűfélét használnak. A kesztyűt felhúzzák a jobb kézre, a kampót a jobbkéz ujjai közé szorítva, végighúzzák a kukoricacsövön, így a csudalevesek egyszerre leválnak Bármilyen módon végezzük a kukoricatörést, a csöveket azonnal osztályozni kell. A még be nem érett, nedves tapintású, beteg vagy csenevész csöveket rakjuk külön és etessük fel az állatokkal, mert tárolásra nem alkalmasak. A vetőmagnak szánt kukorica pedig különösen gondos kezelést, tárolást igényel. E célra a legvaskosabb, egészséges és legnagyobb szemű csöveket tegyük félre, majd szellős helyre aggassuk fel, hogy mielőbb kiszáradjanak, mert ilyen állapotban jobban ellenállnak a fagynak, penészedésnek. A kukoricatöréssel egyidőben vagy közvetlenül utána vágjuk le a szárakat is. Ajánlatos ezt a munkát a hűvös hajnali vagy esti órákban végezni, mert ilyenkor a levelek puhábbak, kevésbbé töredeznek. A kukoricaszárat zsineggel vagy veszszőből nyalábokba kötjük és halmokba rakva két-három napig szárítjuk, majd tároljuk. A kukoricaszár igen jó takarmány, a háncsból pedig sok hasznos holmit lehet készíteni. A kukorica tárolása A letört kukorica átlagosan 20—3 százalék nedvességet tartalmaz, ezért edett, jól szellőző helyen kell tárolni. Kisebb mennyiséget a padlásra is feladhatunk, tíz-tizenöt centiméter vastag étegben kiteregetve. Nagyobb mennyiséget azonban csakis nikoricagóréba, csűrbe vagy kasba takarózzunk. A kukoricagóré oldalfalát écből, vesszőből, vagy dróthálóból készítsük, hogy jól szellőzhessék. Az épimény padozata a földtől 0,5—1 méter magasan álljon, magassága 3—4 méer, belső szélessége 1—2 méter legyen. Nagyobb szélesség csupán az esetben egedhető meg, ha a góré közepére, hejenként szellőztető kürtöket helyezünk. A kukoricagóré hosszúságát a gazdaság szükségletei határozzák meg. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy egy köbméter csöves újkukorica súlya 500 —600 kiló. A góréban tárolt kukorica fokozatosan veszít be raktározási súlyából, 4—16 százalékot, nedvességtartalma ugyanis 14 százalékra csökken. A száradáson kívül súlyveszteséget okoznak a kukoricát lopkodó egerek, patkányok és madarak is. Különösen a varjak csipkedhetnek le sok szemet a falakmenti csövekről, ha a lécközök túl szélesek. Ezért ajánlatos a góré külső falát egy 1 cm-es lyukas dróthálóval bevonni. A csöveskukorica tárolása könnyebb, a lemorzsolt kukorica — még ha száraz is — kezelése nagyobb figyelmet, gondosságot követel. ВІТА VALERIU, mérnök A Pártkabinet hírei: A felsőfokú körökben politikai gazdaságtant, dialektikus materializmust és a Szovjetunió Kommunista Pártja Történetét tanulmányozók számára október 1-én, hétfőn, d. u. 5 órakor lesz a megnyitó a Pártkabinet helyiségében. A II. évet végzők számára kedden, október 5-én, d. u. 5 órakor lesz a megnyitó ugyanott. Vonsztantyin Pausztelszkij: 17 ÓRATAVASZ! nap volt. Ilyenkor ■I* a melegebb időjárás közeledtét még csak alig észlelheti* jelek mutatják. Köd a moszkvai utcákon, a nemrég elültetett hársak fekete ágain gyöngyöző apró vízcseppek, meg a nyers,ide már enyhe illatokat lebegtető szél, • amelytől a hó likacsospáni ülepedni kezd. Ez az utóbbi jelenség azonban talán nem is vonatkozik Moszkvára. Mert Moszkvában március végefelé a nó csak itt-ott, az udvarok mélyén marad meg, de a meleg aszfalton már nyoma sincs. Télen amúgyis a hatalmas billenőkocsikra rakják és az utolsó szemig elhordják a városból. Az eset, amelyet el szeretnék mondani, az 5-ös trolibuszon történt. A moszkvaiak, mint tudjuk, a trolibuszokon és autóbuszokon keveset beszélgetnek, inkább olvasgatnak. Ebben a kocsiban is, amely a Színházutcai megállótól indult el, ugyancsak a megszokott hangulat uralkodott. De egyszerre csak felkiáltott a kalauznő — Nézzék már! Hát ez micsoda? — Ez... csóka — válaszolta szepegve egy nyolc, év körüli kislány. A csóka a kislány kabátja alatt lapult, s csak egy percre dugta ki a csőrét. De ez már elég volt ahhoz, hogy az éber kalauznő észrevegye a „forgalomból kitiltott“ madarat. — Ha nem szabad vele utazni, akkor inkább leszállok — szólt a kislány elpirulva, könnybe lábadt szemmel. Шйтй — Ugyan kicsikém! — bátorította a kalauznő, majd közelebb lépett hozzá. Még a jegyárusítást is abbahagyta. — Maradj csak nyugodtan. Jaj, de szép madár! Miféle? Tényleg csóka? A madár, úgy látszik, nekibátorodott, mert ismét kidugta a fejét. A kalauznő óvatosan megsimogatta és felkacagott. — Ne tessék félni, nem csip — csicseregte boldogan a kislány. — Komoly madár, az igaz, de nagyon jó teremtés. — Miféle csókáról beszélnek itt? — szóll közbe egy öreg bácsika iratcsomóval a hóna alatt. — Hiszen ez seregély. — Már engedjen meg, polgártárs, de ha egyszer nem ismeri közelebbről a madarakat, akkor minek állít ilyesmit? — replikázott egy idős vasutas. — Mit tudunk mi itt, Moszkvában a madarakról! — sóhajtott fel a mellette ülő fejkendős nénike. — Vetési varjú vagy csóka, veréb vagy füsti fecske — mindegy az nekünk. Az utasok közül egyre többen mentek oda a kislányhoz. Mindenki szerette volna megsimogatni a csókát. Az meg hagyta magát, de azért gyanakodva némi rátartisággal kandikált hódolóira. Jól megtermett tábornok tolakodott nagynehezen visszafelé. Kezével még a kijárati ajtóhoz támaszkodott. — Merre tart, tábornok elvtárs? — szólította meg egy hajadonfőt utazó, vidámszemü legény. — Az ár eben uszik? — A csókához szeretnék eljutni, fiatalember — válaszolta a tábornok majd tiszteletet keltő hangon megismételte: — A csó-ká-hoz! Keresztülfurakodott a Tömegen, odalépett a kislányhoz, kezébe vette a csókát, tenyerére helyezte, mintha méricskélné, majd visszaadta és így szólt: — Hová viszed ezt a madarat? — Az állatkertbe. Ott majd elengedem. — Nálunk, a Szemma folyóná! — szólt közbe váratlanul egy fiatal hadnagy, miközben tisztelettudóan nézett a tábornokra — valóságos madárország van. A csóka persze okos és önálló madár, dehát hangja, az nincs. De nálunk rengeteg a csalogány. Talán sehol sem szólnak olyan szépen. Tavaszi éjszakákon csak úgy zeng az egész vidék a csattogásuktól. — Hallotta-e már hírét Mantafiel professzornak? — fordult a hadnagyhoz a tábornok. — Igenis hallottam, tábornok elvtárs! — Ő ismeri csak igazán a madarak szokásait! Órákig tudja magyarázni a dolgokat. Én mondom, hogy a mindenféle madárfütty, csattogás, trillázás, károgás, kerepelés meg egyéb madárzene tekintetében nincs még egy olyan szakértő az országban. Valóságos varázsló az öreg — Leszáll, tábornok elvtárs? - kérdezte egy mosolygó fiatal nő. — Vág, tovább utazik? — Majd leszállok a következő megállónál — válaszolta a tábornok, egyáltalán nem zavartatva magát. — Legfeljebb két háztömbnyit gyalog jövök vissza. Tudják, egyszer egy igen érdekes esemény szemtanúja voltam. Leningrad alatt történt, a háború idején. Kora tavasz volt. Megjöttek a seregélyek és nagy zsinatolással keringtek odúik felett. A seregélyházacskák pedig éppen a köztünk meg a fasiszták között elterülő senkiföldjén álltak. El képzeljék, a fasiszták egyszeresek géppisztolytüzet nyitottak a seregélyekre. Már a madarak csárogása is idegesítette őket. No de erre már a mieink se bírták visszatartani magukat. „Ahá, hát így állunk!“ És katonáink olyan tüzet zúdítottak a fritzekre, hogy azok egyszeriben abbahagyták a lövöldözést. — Szóval a seregélyek pártjára álltak a mieink — szólt közbe a kalauznő. — Mindjárt gondoltam, amikor a tábornok elvtárs mesélni kezdte a történetet. —Hát persze! Hiszen a seregély ősidők óta unitársa az orosz embernek. — Kalauznő! — kiáltott közbe egy mérges, türelmetlen hang. — Miért nem ad jegyet? — Rögtön — szólt vissza kelletlenül a kalauznő. Még mindig ott állt a kislány mellett és a csóka fejét simogatta. — Lám csak, akad még olyan ember is, akinek nincs szíve! — Ne lármázzon, polgártárs — szólt rá a fejkendős nénike az elégedetlenkedő utasra. 397 méteren: 18.45: Bírálat és і dalmi útmutató. 551 méteren: 13.30: Irodalmi öss állítás, Ma-Fin és Szi-Zsun „A Liuil hegységben'' című regényének ismerőse. 19.45: „Csu-Yuan“rádiója Go-Mo Zso nemzetközi Sztálin-bédíjjal kitüntetett író szomorujáté nyomán. — Egyszóval, hamarosan itt lesz tavasz — sóhajtott fel a vasutas. Kivirílanak a fagyalbokrok, szinte levegő is könnyebb lesz. Aztán jön madárhad Oroszország fölé, teli le csicsergéssel a világ. Hiába, no. Évre évre vidámabb az ember szíve. — Nekem viszont mégiscsak le kiszállnom — szólt a tábornok. — A vszontlátásra, elvtársak. Mindenki visszaköszönt. A tábor mosolyogva lépett ki a kocsiból és ő indult visszafelé. Arcáról az utca sem tűnt el a mosoly. Az utasok pedig még sokáig beszélettek a csókáról, a tavasz elökrnckéről. Aztán arról beszélgettek, hog Moszkva fokozatosan nagy-nagy kerti változik, ahol mindenféle madár otthonra lel, s hogy nemsokára hajnalt- napestig teli lesz a város madárcsicsergéssel. — Milyen csodálatosan mennek nálunk a dolgok — bólogatott az iatcsomót szorongató bácsiba. — Kormányunk gondoskodik az emberek jólétéről és lám, ebből a jólétből még az énekesmadárkáknak is jut... — így van ez rendjén — hagyta rá a hajadonfőit utazó fiatalember. — A jó dolgoknak annyi nagy és kis következményük van, hogy az ember előre nem is sejtheti. — Valóban így van! — szólt közbe a fejkendős nénike. — A magam életéből tudom ezt... Itt már azonban egy újabb történet kezdődött, amelyet talán más alkalommal mondok el. SZABAD SZÓ Péntek, 1954 októb Bíráló cikkeink nyomán fittnin vii îmi шиї ■••ми ні ції ііііііішіі inni пін uhui Megjavult az ILLT munkája Lapunk többízben megbírálta a temesvári ILLT-vállalat vezetőségét, mert a múltban elhanyagolta azШиті épületek javítását. Az ILLT vezetősége elfogadva lapunk ruázatát, igyekezett a hiányosságokat minél előbb kiküszöbölni. 4г utóbbi hónapokban az ILZT munkája állandóan javult, a lakók is mind ritkábban panaszkodtak. A vállalat dolgozói az utóbbi három hónapban nemcsak teljesítették, hanem túl is haladták javítási előirányzatukat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden szükséges munkát elvégeztek. A fentebb említett időszakban a vállalat az általános javítások tervét 7 százalékkal szárnyalta túl, a kisebb javítások tervét pedig 49 százalékkal. Általános javítást végeztek a Mofilorufica I, Bucureşti 3, Dacilor I, Ion Chica 12, Ştefan cel Mare 23, Jdanov 14, Gării 6 számú házon és még több épületen. Az épületeket kívülről újra vakolták, fáskamrákat építettek, a tetőzetet kijavították, vizet, villanyt vezettek be. Nemrég az ILLT dolgozóinak még nagy gondot okozott a szerszámhiány. A vezetőség utánajárásával megtalálták a nyitját, miként lehetne új szerszámokat készíteni. A vasúthoz fordultak segítségért, amit meg is kaptak. Vashulladékból kalapácsot, vésőt, bádogvágóollót, harapófogót és más szerszámot állítottak elő számukra. Az ILLT munkakollektívája szeptember elején a II. pártkongresszus és November 7. tiszteletére versenyfelhívást intézett országunk 9 városának: Bukarest, Kolozsvár, Nagyvárad, Arad stb., hasonló vállalataihoz, egyben a következőket vállalta: — Szeptemberben és októberben az állami épületek javítási előirányzatát 5 százalékkal túlszárnyalják. — Két, eddig lakhatatlan épületet lakhatóvá tesznek. — Október 30-ig előkészítik az 1955. évi költségvetés 75 százalékát. — 100 százalékban teljesítik a házbérbeszedés tervét. — A gazdasági alap kiadásainál 10 százalékos megtakarítást érnek el. Az ILLT munkakollektívájának az utóbbi három hónapban elért eredményei, valamint versenyfelhívása azt bizonyítja: munkájának további megjavítására törekszik. A Marxista-Leninista esti egyetem közti: A Marxista-Leninista esti egyetem II. éves hallgatóinak tudomására hozzuk, hogy hétfőn, október 4-én délután 18 (6) órakor kezdődik meg az új tanév. Ez alkalommal tartjuk meg az első politikai közgazdaságtani levekét. Az előadásokat a Politechnikai Intézet rektorátusának épületében,a 301. számú teremben tartják. A tudomány, művészet és irodalom dolgozói számára létesített fiók hétfőn, október 4-én 19 (7) órakor kezdi előadásait a Gépészeti Fakultás, Mihai Viteazul körút I szám alatti épületének 15. számú termében. Az igazgatóság. Mezőgazdasági kiállítások Karánsebesen — a rajoni néptanács szervezésében — legutóbb mezőgazdasági kiállítás nyílt meg. Erre a célra a rajon mezőgazdasági dolgozói kiválogatták a legszebb gyümölcs- és főzelékféléket, elhozták a legszebb kisállatokat. A zagujeni MIM dolgozói szépen fejlett főzelékféléket mutatnak be. A kiállított nagy burgonyák melletti feliratokból kitűnik, hogy a négyzetes fészekbevetési módszer alkalmazásával 10—12.000 kilós törmést értek el hektáronként. Szénen fejlett főzelékfélét állított ki a karánsebesi egyesült kórház mellékgazdasága és a néptanács kertészete. Poiana, Rueni, Borlova községek dolgozó földművesei gyümölcseikkel büszkélkednek. Az egyik sarokban szemléltetően mutatják be az alma fejlődését — a vadalmától egészen a nemesített almáig. A háziasszonyok sokat időznek a különböző konzerveknél. A gyümölcs- és főzelékfélék, takarmánynövények mellett különböző fajbaromfi — köztük gyönyörű Plymouth- és Bodhistandi-tyúkok — is láthatók. . A kiállítás híre hamar elterjedt a városban. Naponta sokszáz dolgozó szemléli meg a szebbnél-szebb nyeltet. VICTORIN levelezi a Szeptember 14—20 között mezőgazdasági kiállítást. Mehádia rajoni központban, lommal Almás Mehádia rajongóinek dolgozó földművesei — cialista szektorból és a magán — különféle virágot, mezőgazterméket és baromfit mutattak r rá і і і tott főzelék- és gyümölcs a gazdák bebizonyították, hogy szerű gondozással, az aggotó szabályok alkalmazásával szép menyeket lehet elérni, így alap Mare községi „Uj ut" kollektívság a burgonya larovizálása: fészekből 3 kiló burgonyát tarbe. Az orsova і beszerző és érti szövetkezet mellékgazdasága a között egy 20 kövérpaprikát tenyet állított ki. A magángazdálko szépen szerepeltek a kiállításon általuk bemutatott 0,750 kilós csom,50 centi hosszű tök, a bűző fajnyulak, Leghorn-tyúkok, szintén sok látogatót vonzottak. NICOLAE GOLOPI levelező Miért nem jár az autóbusz Resica—Lugos—Brestovăţ között ? (Tudósítónktól.) — Ezelőtt két évvel nagyon megörültek Lugos és Resica rajon honpolgárai, mert Lugos— Resica és Lugos—Brestovăţ között forgalomba helyezték az új RATA-autóbuszt. Az öröm indokolt is volt, hiszen ez a megvalósítás jóval megkönnyítette a személyszállítás kérdését. A falusi dolgozók nagyobb távolságról utazhattak oda is, ahová vonat nem vihette őket. Ebben a kérdésben a Lugosrajoni néptanács végrehajtó bizottsága sokat tett. Sajnos azonban az emberek nem tartott sokáig, mert a Teme tartományi autóvállalat úgy láttanak még ez év elején, hogy kit a közlekedésből ezeken az útszakon az autóbuszokat, így tehát a L —Brestovăț és Lugos—Resica között dolgozó parasztok megint úgynek egyik helyről a másikra, minden, kiszolgáltatva az alkalmi szerszállítók kénye-kedvének. És az emberek joggal kérd Miért nem járnak már az autóba ezen a vonalon? Mit hallgassunk a rádió műsorából: runtek: икгоьпк-н — Zenei műsorszámok: 397 méteren: 5.00: Könnyűzene, 6.00: Népzene, 7.10: Kolhozdalok és orosz népi táncdallamok, 8.10: Schubert és Mendelssohn-Bartholdy műveiből, 9.00: Román tömegdalok, 9.24: Beethoven IX. d-moll szimfóniájának közvetítése, 13.15: Könnyűzene (nyitányok és egyvelegek), 14.00: Az RNK nemzeti kisebbségeihez tartozó zeneszerzők folklór-feldolgozásaiból, 15.00: Román népzene, 16.15: Könnyűzene, 17.00: Margareta Fjodorova szovjet zongoraművésznő műsorából, 18.00: Kívánsághangverseny a szocialista verseny élenjáróinak, 19.00: Dolgozó parasztságunk életéről szóló dalok, 351 méteren, 11.00: A Kínai NK népzenéjéből, 12.00: Operettrészletek (Gh. Dendrino, Farkas Ferenc, Dostal, Millöcker, Lepin, Polgár Tibor, Sztrelnyikov, stb.), 13.00: Szovjet dj 13.55: Román népzene, 15.15: Szó esztrád-zene, 16.00: A Kínai NK 7 szerzőinek hangszeres műveiből, 1? Kívánsághangverseny, 21.30: Dal a Kínai NK"ból, 22.00: ,,A német , hete". Megnyitó hangverseny, 1935 méteren: 14.45: Dalok a K NK'ból, 21.45: Esztrád-zene, 21 Román szerelmi népdalok, 23.00:3 marazene (Rachmaninov, Dvorzsájé Egyéb műsorszámok: І