Szabad Szó, 1955. január-március (12. évfolyam, 1-75. szám)
1955-01-04 / 1. szám
SZABAD SZÓ Egy évvel az állattenyésztési törvény megjelenése után Az állatállomány fejlesztésének egy éve tartományunk kollektív gazdaságaiban „Az állattenyésztés alapvető felaalata az, hogy 1954—1956-ban jelentős mértékben megjavítsa a városi és falusi párt Központi Vezetőségének 1913. jugn.-ulnsi bővített plenáris ülése nagy és szép feladatok megoldására összpontosította az egész nép erejét. Pártunk nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében is számos olyan intézkedést hozott, melyeknek végrehajtása biztosítja a kívánt eredmények elérését. A kenyérgabonaszükséglet kielégítése mellett a lakosság jobb rnzs- és zsírellátása, a könnyűipar gyapjú- és nyersbőrigénye megkövetelte az állattenyésztés hozaminak gyors növelését, ezért a párt Központi Vezetőségének iránymutatására a Nagy Nemzetgyűlés egy évvel ezelőtt törvényt hozott az állattenyésztés fejlesztéséről az 1961 — 1936 évekre. A törvény konkretizálta az irányelveket és részletes útmutatást nyújtott a mezőgazdasági egységeime , a" feladatok tervszerű teljesítésére vonatkozólag. .Mindez a törvény, mind a II. pártkongresszus irányelvtervezete і előírja az állatállomány gyarapítását, az állatok hozamának fokozását, megfelelő takarmány alap megteremtését, ésa dolgozó parasztok anyagi érdekeltdolgozó lakosság ellátását állati termékekkel s a könnyű- és élelmiszeripar ellátását a közszükségleti cikkek gyárségének növelését ebben a munkában. Tartományunk szocialista egységei 1954- ben — az előző évhez viszonyítva — növelték a haszonállatok számát, valamint az államnak beszolgáltatott állati termékek mennyiségét. Tartományunkban a legtöbb állami gazdaságnak fejlett álattenyésztőtelepe van s közülük nem egy — mint a csenei, zsombolyai, újbessenyői —, a fejlett zootechnikai módszerek alkalmazásával túlszárnyalva az állami tervet, jelentősen növelte az állat- és baromfiállomány hozamát. Számos kollektív gazdaságban is túlteljesítették a törvényben előírt mutatószámokat. A magánszektorban a szerződéskötési rendszer megjavításával érdekeltté tették a dolgozó parasztokat, akik állatállományukat növelve,nagymértékben hozzájárultak a dolgozók jobb ellátásához. Az elmúlt évben sokezer dolgozó paraszt kötött szerződést tejátadásra. Ez a körülmény, valamint a megnövekedett tejtermelés a szocialista egységekbe® lehetővé tette, hogy a lakosság sokszáz tonna tejtermékkel többet kapjon, az előző esztendőben, tusához szükséges nyersanyagokkal (Az RNK állattenyésztési törvényéne 1. szakasza.) 1934-ben, december 1 -jjf. 2.300 liter, az újbessenyőiben 2.400 liter volt. A haszonállatok száma az állami gazdaságokban 1954-ben — 1953-hoz viszonyítva szarvasmarhánál 317-el, baromfinál 1.000-el és a juhoknál eztal növekedett. Számos állami gazdaság arra törekedett, hogy a szarvasmarhanevelés mellett fejlessze a sertésállományt is. Állandóan szem előtt tartották azt, hogy ha több malacot nevelnek, több sertést hizlalhatnak, több húst adhatnak a dolgozók ellátásához. Ezt nem a kocák számának, hanem a malacszaporulatnak a növelésével igyekeztek elérni. A rékási állami gazdaságban mintegy nyolcvan kocánál szovjet módszer szerint alkalmazták a keresztezést és egyesítették a mangalica jótulajdonságait, hazékonyságát és szívósságát a yorkshiri szaporaságával s nagy hústermelésével, így 8-as fiadzási átlagot értek el kocánként. A csenei állami gazdaságban még szebbek az eredmények. Itt az elválasztási átlag a mangalicamalacoknál 9,4 volt,a buziási és a gyarmaállami gazdaságban pedig a nagy felültítussertéseknél 14,2 illetve 15,8 A nb*növekedett feiadalok észszerűbb gazdálkodást követelt a magánszektorban is minden olyan termelőtől, a'..' , állattenyésztéssel foglalóZtk. - hitelek, az előnyösebbzerződéskötési rendszer, az állatorvosi szogálat megjavítása lehetővé tette, hogy az egyénileg dolgozó parasztok jobb körülmények között tarthassák és garaptthassák jószágállományukat. Csigril a szerződéskötések révén tartománynk dolgozói tavaly sokezer tonna huliui többet kaptak, mint 1953-ban. A finomgyapjas és félfinomgyapjas, juhállomány növelésére vonatkozó intézkedések végrehajtása céljából több mint 500 merinókossal látták el a községi fedeztetőállomásokat. A zootechnikai szabályok meghonosítása nyomán növekvőben van a juhok gyapjúhozama nemcsak a szocialista egységekben, hanem a magánszektorban is. Az állattenyésztés fejlesztését szolgáló intézkedések valóraváltásával az állatok számának és termelékenységének olyan arányú növekedését érjük el, hogy a következő években az eddiginél jóval nagyobb mértékben elégíthetjük ki a városi és falusi dolgozók élelmiszerszükségletét. A fokozottabb termelés máris a jegyrendszer megszüntetédésére vezetett, amit a városi és falusi dolgozók életszínvonalának további emelkedése követ. 198% 1993 1954 1993 1994 1953 1994 1953 1954 1955 1954 Tartományunk dolgozói 1954-ben kaptak többet mint 1953-ban Tartományunk állami gazdaságaiban az abrakolt tehenek előirányzott átlagos tejtermelése 2.400 liter. Ahol a vezetőség szívügyének tekintené az állatállomány fejlesztését, s a hozam növelését, ott az eredmények kielégítőei, így például a csenei állami gazdaságban a tehenenkénti átlagos tejtermelés FQ tolnaácat tormáig Műterei Mind nagyobb arányokat öltenek a zootechnikai építkezések Az elmúlt év tavaszától kezdve, vagyis az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos törvény megjelenését követően, tartomány szerte nagy méreteket öltöttek a zootechnikai építkezések. Ezek jelentősen megváltoztatták községeink és azok határainak arculatét. Ott, ahol azelőtt évtizedekig kihasználatlan pusztaságok terültek el, ma pirostot és új istállóépületek, vagy — allot már az előbbi években láttak hozzá az épültsétjhez — egész épületcsoportok állnak a legkorszerűbb felszereléssel és berendezéssel ellátva. Említésre méltó az, hogy 1954-ben csupán a kollektív gazdaságokban 131 mezőgazdasági építkezést végeztek el. Egyedül a lieblingi kollektív gazdaságban 1 új sertésiiaztatót, 1 junaklut, і baromfiólat és egy kukoricagórét építettek a már meglévő istállók mellé. Ugyancsak az elmúlt évben építettek újertéshizlaldát és fiaztatót a fényi kollektivisták is, míg a billedő kollektivisták 2 új sertésfiaztatóval egészítették ki állattenyésztési telepüket. Tartommányuik állami gazdaságaiban is jelentős mértékben gyarapodott az istállók szánta. A csenei állami gazdaságban 2 tehén istállót emeltek, ezenkívül pedig építettek egy istállót a növendék szarvasmarhák részére, egyet pedig a borjaknak. A móricföldi gazdaságban most fejezték be 2 új, korszerű tehénistálló építését, míg Zsombolyán egy új épületet emeltek a csikóknak. Állami gazdaságainkban az elmúlt évben összesen 8 tehénistállót építettek, illetve fejeztek be, 3 új istállót emeltek növendékbikák és szintén hármat borjak szántára. Ezenkívül építettek 3 lóistállót, 6 sertést і a 7. tatót, 5 hizlaldát, a nagy sertésólat és 3 ólat süldők elhelyezésére, 4 aklot pedig a juhok számára. Az állattenyésztési törvény alapján az elmúlt évben t a - t-,min nyunkítan megkezdték a községi fedeztetőállomások és a községi tenyészállatok istállóinak felülvizsgálását, javítását és újak építését. Újmoldova és Almás rajonokban 3 új községi istállót, különböző helyeken pedig 4 juhaktot építettek, illetve állítottak fel. Nagykövéresen társadalmi munkával hozták létre a100 tenyészkost befogadó új aktot, melyhez a szükséges anyagot helyi erőforrásból állították elő. A mezőgazdaság szocialista szektorában megkezdődött az állattenyésztéssel kapcsolatos munkák gépesítése is. Több állami gazdaságban, köztük a zsombolyaiban is, villanyhajtotta géppel végzik a takarmányok felaprózását, síneken futó csilléken bonyolítják le az istállókba való takarmányszállítást, illetve a trágya kihordását onnan. Az elmúlt évben 5 állami gazdaság 11 billenő csillét kapott e munkák elvégzésére. A juhok nyírásának meggyorsítására az újbessenyei állami gazdaságot *y molv korán működő gyapjúm,nófelszereléssel látták el. falubad grobb sdlesztésére Fejlesztik az állatállományt ■ községhez tartozó Kiszetó kollektív gazdaság mind twj, helyez az állatát tolnán a fej- a gazdaság megiilak.i!áHa ete aofcat’fluKuatt a fcoltaktivistatT at'.alátlomány iagja-ben Csak lovaik voltak, amelyeket a vágok vittek be. A következő év hetíz államtól kapott kötcscabort A lövet з tehenet vettek. Ugyanabban az évtíze vásároltak 10 km eát, egy kant és jutiot. Az idén még 4 lovat vettek. A Vardjaságnak i ma I0. lova, 7 szarvasmarttyai jg pórja, 7 fialó kocája, 39 sertése malaca és 157 juha van. Az állatok számára szükéges takarmányt idejében biztositotta a vetőség. Sirózsik і vagon rép .-zeretev. tárolták і többi szükséges takarmán, is Az állatok gumtaziiinil különös kitűnt Mis., лі. és Bubi és Ulici glic. Együtt dolgoznak a le- és szarv* nmrtelstállóban, ezeket tisztán tartj és nagy gonddal végzik az etetést. A kollektiv gazdaság vezetőste élén Bejewru Gheorghe célokkal, illt kezett a mezőgazdasági termény mellett állatokat is ért.á...s.ícni. I szerződést kötött az IHACA-val tó ökör hizlalására. Ezek nagy r eszétcember 17-ig már leszállították ез adtak az URACA-nak 30 bárányt is. Kedd, 1955 január 4 A jövedelmezőség hatékony tényezője Az állattenyésztés gyorsaiema fejlesztése érdekében 1964-ben kollektív gazdaságaink legtöbbjében különleges ügyeimet fordítottak a közös tulajdonban levő állatállomány növelésére és az állatok hozamának szüntelen fokozására. Tartományunkban számos olyan kollektív gazdaság van, amelyekben a gabonatermesztés mellett évről-évre mind nagyobb teret hódít az állattenyésztés és az állattartásból eredő haszon képezi a közös gazdaság jövedelmezőségének jelentős hányadát. Ezek közé sorolható például a gyertyámosi „Vörös árivica" kollektív gazdaság is, amelynek az elmúlt évben 201 000 lejt jövedelmezett az állattenyésztés, vagy az orczyfalvi és kalácsai, amelyekben 86.000, illetve 72.000 lej hasznot hozott az állattartás és állatnevelés Szépen jövedelmezett az állattenyésztés a csetni, bacsai, végvári, bodófalvi és sok más kollektív gazdaságban, amelyekben felismerték a haszonállatok tartásának fontosságát, azt, hogy az egyformán érdeke mind a közös gazdaságnak, mind pedig a tagoknak szentélyesen, mert jelentős mértékben hozzájárul a pénzbeli részesedés növeléséhez. Szem előtt tartva a dolgozók előnyös élelembiztosítását és az ipar ellátását állati eredetű nyersanyagkal, tartományunk kollektív gazdaságaiban érezhetően gyarapodott az állatállomány. A dinnyési kollektív gazdaságban például az év elejétől az év végéig 15-ről 30-ra növekedett a tehenek, 533-ról 928-ra a juhok és 40 ről 54-re a méhcsaládok száma. Az ivartudai kollektív gazdaságban különösképpen a juh- és baromfiállomány fokozására fordítottak terv ügyeimet. Egy év lelceírási V Ut ЗІС-гоі több mint 500-ra emelk ■ Ml a j.,n.--, 1 tőből 079-re pedig і szárnyasak száma. A tehenek száma 7-tel növekedett. Ugyancsak az elmúlt évben 30 méh családdal kezdték meg a méhészetet. Területéhez képest fejlett állatállománynyal rendelkezik a gilád kollektív gazdaság, amely csaknem elérte azt a követelményt, amelyet a törvény 100—109 hektárnyi szántóföld, kaszáló, legelő, stb. után meghatároz." Kollektív gazdaságainkban ez évben még nagyobb arányokat ölt az állattenyésztés, mivel az 1935-re szóló termesztési tervek elkészítésénél számba vették az erre vonatkozó összes lehetőségeket. Az állattenyésztő- munka megjavítása céljából minden kollektív gazdaságban zootechnika tanfolyamokat szerveztek, amelyeken az állatgondozók a téli hónapok alatt elsajátítják az állattenyésztés új, tudományos módszereit. tizek minden bizonnyal hozzásegítik őket ahhoz, hogy az év végére felülmúlják eddigi erődívényeiket, hathatósan növeljék az állatok szaporodási és termelékenységi arányát. — A zsombolyai állami gazdaság tehenészetében csillékkel szállítja a takarmányt és a trágyát, hogy megkönnyítsék a munkát. — A mehalai fedeztetőállomás egyik tenyészbikája