Szabad Szó, 1955. április-június (12. évfolyam, 76-152. szám)

1955-04-01 / 76. szám

іu *­­ • SZABAD SZÓ 2 A kollektív gazdaságokban fordítsanak nagyobb gondot az építkezésekre Az állattartás csak akkor lehet ered­ményes, ha a jó takarmányozás és ápo­lás mellett gondoskodunk a jószágok megfelelő elhelyezéséről is. Ezt tartományunk kollektív gazdasá­gaiban szem előtt tartották, amit bizo­nyít az is, hogy 1951-ben 49, 1952-ben 103, 1953-ban 109 és 1954-ben 171 gaz­dasági épületet emeltek.. Az idén szin­tén számos új istállót, kocsiszint és ga­bonaraktárt építenek. A bodófalvi kol­lektivisták kovácsműhelyt, raktárt, ku­­koricagórét és egy istállót, a billédi kollektivisták istállót, két fiaztatót, inhaklot és raktárt, a belobreskai kol­lektivisták száz férőhelyes istállót, ser­­tésfiaztatót, műhelyt, kukoricagórét, kocsiszínt, baromfiólat és kutat építet­tek. Hasonló szép megvalósítást mu­tatnak fel tartományunk más kollek­tív gazdaságai is. A dinnyési, bobdai és a csenei kollektivisták az építkezé­sekhez kézzelvert téglát készítettek. Több kollektív gazdaságban a tagok kocsikaravánt szerveztek, hogy az er­dőből leszállítják a szükséges épület­­fát. Sok olyan hiba van azonban, ami gátolja az építkezési munkálatok vég­rehajtását. A múlt évben a hiányos el­lenőrzés miatt egyes téglagyárak, mint a sági-úti és a dettai, nem teljesítették a tervet, s nem szállíthatták le a ki­utalt téglákat. Emiatt a parád­ és más kollektív gazdaságokban nem tudták be­fejezni az építkezéseket. A tartományi erdőigazgatóság sem gondoskodott arról, hogy a kollektív gazdaságok a kiutalt épületfát idejé­ben megkapják. Sok esetben görbe, túl vastag, vagy túl vékony, inkább fűtésre, mint építkezésre alkalmas épületfát utalt ki. Megtörtént, hogy a kollektív gazdaságokat olyan erdészeti hivata­lokhoz utasította, amelyeknek nem volt épületfájuk. A rékási kollektív gazda­ság kiküldöttei több mint három hétig tartózkodtak a ruszkabányai erdőkben, mégsem sikerült az épületfát beszerez­niük. A 3. számú ellátási központ több iz­­ben bürokratikusan járt el. Előfordult, hogy szeg helyett faéket utalt ki a gaz­daságoknak, arra hivatkozva, hogy eb­ből több van raktáron. A tartományi néptanács mezőgazda­­sági építkezési osztálya nem támogat­ta a kollektív gazdaságokat és a rajo­ni szerveket, hogy az építkezési tervet helyesen készíthessék el. Emiatt egyes kollektív gazdaságokban, miután szám­­bavették lehetőségüket, le kellett mon­­daniuk a tervbe vett építkezésről. A tartományi néptanács technikusai felismerték ugyan a hibákat, de nem tettek semmit azok megszüntetéséért. A nagykövéresi, szerbszentmártoni kol­lektív gazdaságban noha az épület­­anyagok megvoltak, az építkezést mégsem kezdték meg. A zsombolyai kollektív gazdaság vezetősége pedig nem igényelt idejében épületanyagot, és így azt nem is kapta meg. A kollektivistáknak tudniuk kell, hogy az építkezések annál kevesebb költsé­get emésztenek fel, minél jobban ki­használják a helyi erőforrásokat. E té­ren a belobreskai kollektivisták szép eredményeket értek el. A szakemberek segítségét felhasználva helyben vertek téglát az építkezéshez. Jól megszervez­ték a kő- és homok kitermelését és szállítását is, az épületfát pedig sze­kérkaravánnal hozták le az erdőkből. A kiutalt cementet, cserepet és fűrész­árut idejében átvették, kőműveseket és ácsokat előre leszerződtették. E gazda­ságban az építkezési tervet 8 nappal határidő előtt teljesítették. A csenei kollektivisták több mint 300.000 téglát készítettek, és terméskőről, homokról is gondoskodtak. Számos kollektív gaz­daságban azonban (gyertyámosi, ki­­szetói, facsádi) a beszerzett épület­anyagokat évekig hevertették fedél alatt, vagy a szabadban, s nem hasz­nálták fel. Az állattenyésztés gyorsütemű fej­lesztése egyre több istállót­ól, stb. épí­tését követeli meg. Ezért a néptaná­­csok végrehajtó bizottságai, a rajoni mezőgazdasági osztályok technikusai és az erdészeti hivatalok vezetőszer­­vei támogassák a kollektivistákat, hogy a folyó évre terv­be vett építkezéseket idejében és jó körülmények között el­végezhessék. Ezen a téren egyszers­­min­denkorra fel kell szám­olni minden bürokratizmust. A kollektív gazdaságok vezetőtaná­csai beszéljék meg a tagokkal, milyen helyi adottságokat használhatnának fel. Például, ha van lehetőség veritég­­la készítésére, alkalmazzanak ehhez szakembereket. A rajoni, illetve a tar­tományi raktárakból a kiutalt anyago­kat vegyék át idejében, és az építkezés megkezdéséig helyezzék el gondosan, hogy tönkre ne menjenek. A helyi erő­források felhasználásával az épü­let­­anyagok idejében való beszerzésével végrehajtják az előirányzott építkezé­seket s a jószágoknak megfelelő szál­lást biztosíthatnak. A jól istállózott ál­latok termelése növekszik, a gazda­ság több tejet, vajat, gyapjút termel­het, ami végeredményben minden kol­lektivista személyes érdeke. G. G. Kollektív gazdaságaink életéből HUHiMHiNMimMiMiHMMHiiiuHinHiiiiiiiitmiiiiiiiiiiiiH A rakovicai kollektivisták elvetették a lent (Tudósítónktól).­­ A szerződéses termesztés nagy haszonnal jár, ezt egyre több dolgozó földműves ismeri fel Lugos rajonban is. Itt az olajlen termesztésére vonatkozó szerződéskö­tési terv például már 115 százalékban teljesült. A rakovicai kollektivisták akik szintén szerződést kötöttek, az el­ső, munkára alkalmas napon hozzálát­tak a len vetéséhez. Egy nap alatt 10 hektárt vetettek be. A közös vagyon és jövedelmük növelésére törekszenek Az óvázosi „Ana Ipotescu“ kollektív gazdaság tagjai lelkesen harcolnak közös vagyonuk gyarapításáért. Ezért az állatállomány fejlesztésére nagy gon­dot fordítanak. A sertések takarmányo­zása céljából a gazdaság darálójában lucerna- és lóhereszénából lisztet őröl­nek. Az utóbbi időben több mint 500 kiló lucernaliszttel javították meg a serté­sek eledelét. Így nemcsak tápértékben gazdag takarmányt adtak a jószágok­nak, hanem csökkentették a kiadásokat is azáltal, hogy jelentős mennyiségű korpát takarítottak meg. A kollektív gazdaság legutóbbi köz­gyűlése kimondta, hogy szerződést köt­nek a rékási szövetkezettel 60 nagy, fe­­hérhúsú fajsertés nevelésére és hizlalá­sára, a temesvári ISCVARM-al pedig 2 fiatal tenyészbika átadására. A gaz­daság naponta szerződéses alapon tejet is szállít a községi begyűjtőközpont­nak, a temesvári tejfeldolgozó üzem ré­szére. DUMITRU GHEORGHE, levelező A gazdag gyümölcstermés biztosításáért (Tudósítónktól).­­ A Lúgos-rajon! néptanács e napokban 7500 fajgyü­mölcsfát kapott a bánlaki állami gazda­ság faiskolájából. Ezeket a gyümölcs­fákat a kollektív gazdaságoknak és a városi egyéni gyümölcstermesztőknek már rendelkezésükre is bocsátották. A pádureni kollektív gazdaság 1000 a lugosi kollektiv gazdaság 500 gyü­mölcsfát vett át. Gyümölcsfákat kap­tak még a Căpăt­i, a nagytopolováci, stb kollektiv gazdaságok is. Eredményes tavaszi munkáért A rossz időjárás hátráltatja a tava­szi munkálatokat. A késedelmet csak úgy lehet behozni, ha mezőgazda­sági dolgozóink a verőfényes napok minden óráját, percét kihasználják és ha jobban igénybe veszik a gépállomá­sok segítségét, gépeit, amelyekkel meg­gyorsíthatják a munkát. A gépállomások vezetőségei és mun­kásai előtt tehát most kettős feladat áll. Széleskörű felvilágosító munkát kell végezni, hogy minden kollektivis­ta, társult és egyénileg dolgozó föld­műves megértse a gépi munka előnyeit. Másrészt minden feltételt meg kell te­remteni arra, hogy a rossz időjárás el­lenére a tavaszi munkákat idejében és jó minőségben lehessen elvégezni. A szerződéskötés a legsürgősebb feladat A csenei gépállomáson egész télen át készültek a tavaszi kampányra. A dolgozók lelkes munkájának eredmé­nyeként már február első felében befe­jezték a gépjavítást. Ott, ahol a talaj felszikkadt, mint a zsombolyai, kócsai kollektív gazdaság földjein, Bobdán és máshol, már meg is kezdték a szántást­­vetést, kultivátorozást. Mivel a trakto­rosbrigádok még február közepén ki­mentek a kollektív gazdaságokba, a munkára alkalmas napokat jól kihasz­nálhatták, így a gépállomás tavaszi kampánytervét eddig 10 százalékban teljesítette. Tekintettel azonban az idő előrehaladottságára, ez a teljesítmény nem kielégítő. Viszonylagos jó ered­ménynek csak azért számít, mert a gép­állomás körzetében a földeken az újabb esőzések következtében nagyon meg­lágyult a talaj, ami akadályozta a munkát. Az eddig elért teljesítmény anna­k köszönhető, hogy a vezetőség komolyan foglalkozott a szerződéskö­téssel. A gépállomáson már jóelőre tud­ták, hol, mennyi és milyen munkát kell elvégezni. Minden kollektív gazdaság­gal, a társulások nagy részével és szá­mos egyénileg dolgozó földművessel kötött szerződést a gépállomás. A GTA kiküldöttei több községben a kulturot­­honban tartott gyűlésen ismertették a gépi munka nagy előnyeit, így a gép­állomás a tavaszi munkára vonatkozó szerződéskötés tervét 86 százalékban teljesítette. Nem helyes azonban, hogy a gépállomás igazgatója, Tănae Florea nem igyekszik továbbra is biztosítani a munka jó­­ menetét. Egyes traktoro­soknak arra a kérdésére: ha befejezték a munkát, hová menjenek dolgozni, nem tud választ adni. Ezért az szüksé­ges, hogy a gépállomás pártszerveze­tének vezetősége jobban segítse az igazgatóságot. Foglalkozzon rendsze­resen ezzel a kérdéssel, kérje számon a gépállomás igazgatójától és agronó­­musától, hogy milyen további intézke­dést tesz, azonkívül az agitátorok ré­vén segítse a szerződéskötés munkáját. Kollektív gazdaságaink érdeke­ traktorosokat adni a GTA-nak Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mi­lyen fontos most a gyors munka. Ezt megértette a csenei gépállomás veze­tősége is. Ezért úgy szervezték meg a munkát, hogy a traktorok, a mező­gazdasági gépek teljesítőképességét minél jobban kihasználhassák. Több helyen, mint Bobdán, Csenén, János­­földön megkétszerezték a traktorosok számát, hogy éjszakai váltásban is dol­gozhassanak. A káderek biztosításárn a vezetőség a kollektív gazdaságok se­gítségét is kikérte. A magyarszentmár­­toni kollektív gazdaság elnöke és alap­­szervezeti titkára elbeszélgetett né­hány kollektivistával és megkérdezte tőlük, nem lenne-e kedvük megtanulni a traktorvezetést. Négyen jelentkeztek, akiket most a csenei gépállomáson ké­peznek ki. A tanulásban máris szép előmenetelt mutatnak, s a tapasztalt traktorosok segítségével bizonyára jó eredményt érnek el. De nem minden kollektív gazdaság­ban értették meg azt, hogy a gépállo­másnak nyújtott segítséggel magukon segítenek. Az újvári kollektív gazda­ságban két szakképzett traktoros van, akik csak különböző, nem elfogadható feltételek mellett hajlandók a gépállo­másnak segíteni. A kollektív gazdaság elnöke és titkára ezt elnézi,­­ ahelyett hogy megmagyarázná nekik milyen nagy szükség van az ő munkájukra. Itt még nem tudták megszervezni a két váltást. E kollektív gazdaság meg­szegte a szerződést is, mert nem biz­tosított megfelelő szállást a kiküldött traktorosoknak. Az újvári kollektív gazdaság vezetőtanácsa értse meg, hogy ezzel a magatartással elsősorban a gazdaságnak árt. Mert a gépállomás traktorosai azért mentek ki, hogy se­gítsék a kollektivistákat a terméshozam növelésében, hogy minél több terményt oszthassanak majd egy-egy munka­napegységre. Az óteleki kollektív gaz­daságban szintén akad jó traktoros. De itt sem értékelik kellőképpen a gépet, amely pedig sok verejtékes munkától menthetné fel a kollektivistákat és le­hetővé tenné, hogy többet foglalkozza­nak egyéb hasznot hozó munkával. A csenei gépállomás szervei nem fejtenek ki megfelelő felvilágosító munkát. Nem magyarázzák meg a kere­seti lehetőségeket, a megjavult munka­feltételekről sem beszélnek. A csenei gépállomás vezetősége és pártszerveze­­te szervezzen olyan széleskörű felvilá­gosító és meggyőző munkát, hogy a GTA körzetében egyetlen traktor, me­zőgazdasági gép sem maradjon ki­használatlanul. ­ A falusi faliújságok versenyének hírei Lapunkhoz még egyre érkeznek a csatlakozást bejelentő válaszok a zsom­bolyai „І. V. Micsurin” kollektív gazda­ság faliújság-szerkesztő kollektívájá­nak felhívására. „A bócsai „Párizsi Kommün“ kollek­tív gazdaság faliújságának szerkesztő­­kollektívája elfogadja a zsombolyai elvtársak versenykihívását — írja Jezdin Sreja levelezőnk. — Részt ve­­szünk ebben a szocialista versenyben, melynek célja a faliújságon keresztül előmozdítani a bőséges termésért folyó harcot. A felhívás pontjaival egyetér­tünk.” * „Itt küldjük válaszunkat a zsombo­lyai versenyfelhívásra — írja Drettáról P. Kiss László önkéntes levelezőnk. — Az „Oleg Kosevoj” kollektív gazdaság kibővített pártülésén feldolgoztuk a verseny kérdését. Az ülésen résztvett 14 agitátor is. Új faliujság-szerkesztő kollektívát választottunk, továbbá el­határoztuk, hogy minél több külső munkatársat vonunk be a cikkírásba. A szerkesztő-kollektíva összetétele a következő: P. Kiss László, felelős, Micsa Florica, Kiss József és Valkai Mihály, továbbá Mák Mihály IMSZ- titkár. A hiba az, hogy eddig még nem sikerült elég kollektivistát bevonnunk a cikkírásba. Még mindig a szerkesz­tők írják a cikkek nagyobb részét. Hi­ba az is, hogy a bíráló cikkek miatt so­kan megharagszanak, ahelyett hogy megértenék, hogy bírálatainkkal vég­eredményben segítünk nekik hibáikat kiküszöbölni. Segédkezik a faliújság­­munkában a kollektív gazdaság elnöke, Tóth István is. Ifjúságunk viszont még eddig egy cikkel sem járult hozzá a fa­liújság-versenyhez. Elhatároztuk, hogy nagy figyelmet szentelünk cikkeinkben a tavaszi mun­káknak és a békeharcnak, csépléskor pedig szérvújságot létesítünk.” * Ugyancsak levélben jelenti be a ver­senybe való belekapcsolódást a vég­vári „Dózsa György” kollektív gazda­ság faliújság-szerkesztő kollektivája nevében Németh Károly faliújság­­felelős. * A vojteki községi alapszervezet tit­kára a következőkről tudat bennünket: „Az alapszervezet faliújsága a zsom­bolyai „Új Út” című faliújság felhívá­sára válaszolva elhatározta, hogy ezentúl munkaterv alapján fog dol­gozni; a cikkekét, minden hétfőn cse­rélni fogjuk; a szerkesztő-kollektíva minden szombaton munkaülést fog tar­tani, nagy figyelmet fogunk fordítani többek közt a bürokrácia elleni harcra és a dolgozó parasztokat támogatni fogjuk cikkeinkkel munkájukban.” (A szerkesztőség megjegyzései: A fenti levelek srói helyesen jártak el, amikor a faliújságok szerkesztő-kol­lektívája nevében bejelentették csat­l­­kozásukat. De ma, amikor már elkez­dődött a tavaszi kampány, az olvasó­­közönséget mindenekelőtt az érdekli, mit tettek a bacsai, deltai, végvári és vojteki faliújság-szerkesztő kollektí­vák arra nézve, h­ogy vállalásaikat megvalósítsák? Milyen cikkeket közöl faliújságuk a szántás-vetés haladásá­ról, az állattenyésztés kérdéseiről, a szerződéskötésekről és a falu számos más fontos tavaszi problémájául? Népszerűsítik-e az élenjárókat, küzde- • nek-e az esetleges lemaradás ellen? Továbbá, hogyan tükrözik ezek a fali­újságok a békéért való nagy harcot?). Péntek, 1955 április 1 Az „Új Út“ faliújság első eredményeiből A zsombolyai kollektivisták faliújsá­ga igyekszik győztesként kikerülni az általa kezdeményezett versenyből. En­nek érdekében a szerkesztő kollektíva úgy szervezte meg munkáját, hogy a cikkek­et kéthetenként váltsák. Jelenleg hét cikk olvasható az új­­ságtáblán. Az egyik cikk a traktorosok munkájával foglalkozik. Egyes trakto­rosbrigádok hanyag munkát végeznek. Még az utakat is feltörték­. A cikk nemcsak a traktorosokat bírálja, ha­nem felszólítja a kollektív gazdaság vezetőségét, hogy intézkedjék haladék­talanul a gépi szántás minőségének megjavítása érdekében. Egy másik faliújságcikk ,az agro­technikai kör, a vöröskereszt-tanfo­lyam és a párttörténet-tanfolyam mun­káját elemzi bíráló szellemben. Mióta kifüggesztették, a munka a tanfolya­mokon jó irányba terelődött. Foglalkozik a faliújság a vetésre való felkészüléssel és sok más kér­déssel is.­­­ A szerkesztő kollektívának, melynek élén Chiorean Alexandru áll, azoonban nehézségei vannak. A munktár­sak be­szervezése nem halad arra, ahogy kel­lene. Ugyanis Mészáros­ elvtárs, a kol­­lektív gazdaság elnöke­ nem támogatja­­ a szervezőmunkát. Nézete szerint nem kell „túlterhelni“ a párttagokat és kol­lektivistákat a cikkirással, elég ha a faliújság-szerkesztő­ kollektiva tagjai і foglalkoznak ezzel. Ez a helytelen fel­fogás odavezetett, hogy a faliújság szerkesztői még mindig nem rendel­keznek munkatársakkal az egyes bri­gádokban. Ez az egyik oka annak is, hogy — a szerkesztő-kollektíva erőfeszí­tései ellenére — a faliújság még mindig nem tükrözi eléggé a tavaszi kam­pányt, még minőigg nem elég konkrét kifejtett mozgósító munkája. A vörös sarok a tavaszi kampány szolgálatában (Tudósítónktól). A Cápát falu (Lú­gos rajon) kollektív gazdaságának vö­rös sarkában nemrég értekezletet tar­tottak a buziási körzet vörös sarkai­nak felelőseivel. Ez alkalommal Bulega Pavel kollek­tivista, a Căpăt-i kollektív gazdaság vörös sarkának felelőse „Hogyan ké­szül fel a vörös sarok a tavaszi kam­pány támogatására“ címmel beszámo­lót tartott, majd a rajoni néptanács művészi és kulturális osztályának ve­zetője és egy mérnök ismertette, mivel segíthetik a vörös sarkok a kollektív gazdaságokat a termelésben. A Căpăt-i kollektív gazdaság vörös sarkának a tavaszi kampány idejére összeállított munkatervében a többi között előirányozták­ előadások meg­szervezését, amelyeknek tárgya a négy­zetes vetés, állatgondozás, stb. A me­zőgazdasági kampánnyal kapcsolatban két műsoros délutánt és a termelés élenjárói tiszteletére kulturestét ren­deznek. I MIMII MMIMI ІНШІМEgy levél panaszai­ ! Ne csodálkozzatok jóemberek, hogy I ilyen keserves panaszra fakadok, de­­ ilyen cudar helyzetben ti sem csinál­­\ /játok m­ásképpen. " Én az Almás-Mehádia-rajoni népta­­­­nács mellett mű­ködö tüzelőanyag­­­ osztály február 25-én kelt 1­463. számú­­ körlevele vagyok. Azért írtak meg,­­ hogy értesítsem az orsovai CEC-ü­gy­­­nökséget és alkalmazottait: március 1­4-én megkezdődik a folyó évre szóló­­ fajegyek kiosztása. Gondoltam, igyek- s szem eljutni a címzettekhez, hiszen I még hideg van és sok kisgyermekes­­ családnak kell tü­zelőszer. I Sok más levéllel együtt bekerültem I a postaládába, majd továbbvittek Or­­­­sovára. De jaj! mi történt velem az Ї orsovai postahivatalban. Hogy miért, I nem tudom, borítékomra nagy betük­­­­kel ráírták: „Retur... hiányos cím­­­­zés". Alatta olvashatatlan aláírás. I Kérdem: miért nem teljes a cím,­­ hiszen világosan ott állt a borítékon: Ї CEC—Orsova? Mindenki tudja, hogy Orsován csak egy CEC-ügynökség­­ van, mégpedig nem valamelyik eldu­­­ gott utcában, hanem a főúton, két ha-­­­talmas cégtáblával. A orsovai posta-­­ hivatal alkalmazottai nem sokat baj­­já­lódtak velem, visszaküldték, mert így і kényelmesebb és egyszerűbb. Amikor­­ visszaérkeztem a rajoni néptanácshoz,­­ ott nagy lármát csaptak. Gavrilescu­­ Pompiliu elvtárs, az osztály felelőse , nagy dühösen magához vett és sze­­­­mélyesen vitt el Orsotára a CEC-­­­­ ügynökséghez, így jutottam el végre і március 10-én rendeltetési helyemre. і Ez az én szomorú történetem. Bár­­ kötelességemet, ha sok viszontagság­­ után is, teljesítettem, mégis vi­­­­gasztalhatatlan vagyok. Nemcsak­­ késve érkeztem, hanem számítsák csak і ki, mennyi költséget okoztam. S mind-­­­ezt az orsovai postahivatal valamelyik­­ kényelmes, bürokrata alkalmazottjá- s nak hibájából. COLOPENTA NI­COLAIÉ,­­ levelező \ UH II lllllll Ilin tinin III III IIIIIIIIIIIIMIMIIIIIIIIIMMMHMHIHIMII

Next