Szabad Szó, 1956. január-március (13. évfolyam, 2-77. szám)

1956-01-04 / 2. szám

A laboratóriumházak a termelés növelésének fontos tényezői A kollektív gazdaságok mellett mű­ködő laboratóriumházak egyik felada­ta elterjeszteni a gyakorlat által iga­zolt új módszereket, továbbá terméke­nyebb növény- és állatfajták termesz­­tését, illetve tenyésztését bevezetni. Tartományunkban az idén az MTTE mezőgazdasági osztálya és a kollektív gazdaságok között fennálló megálla­podások alapján 11 laboratóriumházat létesítettek. Nemrégen értekezleten kielemezték a laboratóriumházak évi tevékenységét, s kitűnt, hogy ezek sok helyen ered­ményesen dolgoztak. A kollektivisták százai vettek részt a kísérleti munkák­ban s a tapasztalatokat gyümölcsö­zően hasznosították a gyakorlatban. A zsombolyai kollektív gazdaságban kí­sérletet végeztek, hogy a dugványrépa nagysága miként befolyásolja a hektá­ronkénti répamagternést. A kísérlet eredménye a következő volt: a 200—300 grammos dugványrépa­­360 kilóval több termést adott hektáronként, mint a 150 grammos. A napraforgó mesterséges pót beporzásával pedig 220 kg termés­­többletet értek el. A kollektivisták ered­ményesen alkalmazzák a fejlett mód­szereket a burgonyatermesztésben is. Nyári ületésű burgonyából 11.428 kg termést takarítottak be hektáronként, a tavasszal beültetett területről csupán 4.555 kiló­. A kísérlet meggyőzte a kol­lektivistákat, s ezért az idén 20 hektá­ron termesztettek nyári ültetési­ bur­gonyát. Az orczyfalvi kollektív gazdaságban kukoricával végeztek kísérletet. A hibridkukoricával bevetett 36 hektáron 3.900 kg volt az átlagtermés, míg a helyi fajták csak 2.450 kiló átlagter­mést hoztak. A kócsai kollektív gazdaságban a búza tenyészideje alatt kiegészítő trá­gyázást végeztek, s így 2.500 kilós hektárhozamot­ értek el. A napraforgó­val folytatott kísérleti munka is szép errdrvénnyel járt. A februárban vetett napraforgó, 1940 kg hektáronkénti ter­mést hozott, míg az áprilisban vetett csupán 1.441 kilót. A billédi és az új­­pécsi kollektív gazdaságok laborató­riumházai is szép eredményeket ér­tek el. Az értekezlet felszínre hozta a hiányosságokat is, a többi között azt, hogy a laboratóriumházak vezetői nem foglalkoztak kellőképpen az állatte­nyésztés fejlesztése, az okszerű takar­mányozás bevezetése, a különféle trá­gyák alkalmazása kérdéseivel. Több helyen, például a fényi kollektív gaz­daságban is, nem volt szoros kapcsolt, a vezetőség és a szakemberek között. Másutt, mint például a nagyu­kráni kollektív gazdaságban, lebecsülték a laboratóriumház szerepét, segítségét. E hiányosságok megszüntetése érdeké­ben a rajoni állami és pártszerveknek az eddiginél sokkal jobban kell támo­­gatniuk a laboratóriumházak vezetőit. A munka megjavítása érdekében az І956. évre a laboratóriumházak szá­mára tematikai tervet dolgoztak ki, amely magában foglalja a főbb felada­tokat: őszi zab termesztése, a kukorica legalkalmasabb előveteményének és legjobb sor- és növénytávolságának meghatározása stb. Az állattenyésztés­ben pontos nyilvántartást vezetnek a tej- és húshozamról, valamint a sza­porulatról, hogy az állatok kiválogatá­sa helyes adatok alapján történjen. A laboratóriumházakat ellátják a szüksé­ges felszereléssel, szakirodalmi könyvekkel. A laboratóriumházak veze­tőit pedig külön tanfolyamon képezik majd ki. A laboratóriumházak munkájának megjavítása lehetővé teszi, hogy a jö­vőben még szebb eredményeket érjünk el az állattenyésztés és a növényter­mesztés terén egyaránt. TISU LETITIA mérnök, az MTTE temesvári fiókja „І. V. Micsurin“ mezőgazdasági osztá­lyának titkára Nemrég a tartományi pártbizott­ság Lugoson tanácskozást szerve­zett a pártoktatás kérdéseiben, amely­re meghívta a rajoni pártbizottságok titkárait, egyes pártkabinetek igaz­gatóit és a tömegszervezetek és kul­­turmunka aktivistáit. E tanácskozá­son újszerű kielemző módszert alkal­maz­ták. A részvevők az első napon a tere­pen tanulmányozták a pártoktatást a vajonban a tanulmányi körök megszer­vezése és vezetése, a hallgatók társa­dalmi összetétele, a leckék előkészíté­se, a tanfolyamok látogatottsága és egyéb kérdések szempontjából. Az el­lenőrzés kiterjedt arra is, hogy a ra­joni pártbizottság miként támogatja és irányítja a pártoktatást és milyen munkát fejt ki a pártkabinet kollektí­vája a propagandisták kiképzése terén. Másnap a rajoni pártbizottságnál tartot­ták meg a tanácskozást. Mind a jelentés, mind a koreferátum, valamint a jelenlevők hozzászólásai alapos ki­elemzéshez és értékes tapasztalatcse­réhez vezettek. Mint ahogyan a tanácskozáson meg­állapították, a Lugos-rajoni pártbi­zottság foglalkozott az 1955-1956-os pártoktatási év megszer­ezésével és a pártalapszervezetek útján több politi­kai-szervezési intézkedést foganatosí­tott a hallgatók besorolására, a körök megalakítására, a propagandisták ki­választására és kiképzésére vonatko­zólag. A pártoktatási év előkészítésé­hez a rajoni pártbizottság 15 kollek­tívát alakított, amelyek a terepen köz­vetlenül segítették a pártalapszerve­­zeteket a körök és tanfolyamok meg­szervezésében. E segítség eredménye­ként a pártalapszervezetek sokkal öbb párttagot és tagjelöltet vontak be a pártoktatásba, mint az elmúlt év­en, úgyhogy a vajonban az előbbiek 0, az utóbbiak 90 százaléka részt vesz valamilyen oktatási formában. A beso­rolandó hallgatók megfelelő társa­dalmi összetételét is szem előtt tartot­ták. A Lugos-rajoni pártbizottság fog­lalkozott a nemzeti kisebbségek poli­tikai nevelésével is: tíz magyar, négy német és két szerb tanulmányi kör alakult. Több pártalapszervezet felelősség­érzettel foglalkozott a hallgatók be­sorolásával. Kitűnt e téren­­a Darova­­községi és a lugosi CFR L 2-szolgálat pártalapszervezete. Bírálatot kapott azonban a Nadrág-kerületi Szinérszeg falu, Vásáros, a Lugosi Textilipar és a Mondial-téglagyár pártalapszer­­vezete, amelyek felületesen foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel. A nagytopolová­­ci pártalapszervezet igen kevés dolgo­zó földművest vont be a pártoktatás­­ba. A szinerszegi bánya SZKP törté­netét tanulmányozó kör első évfolya­mára, úgyszintén a bak­óva­i pártok­­tatási körbe pedig sokkal több párton­­kívüli dolgozót soroltak be, mint párt­tagot. E helytelen besorolások a párt­­oktatásnak inkább tömegoktatási jel­leget kölcsönöznek. Az új pártok tartási évben több tanul­mányi kört és tanfolyamot szerveztek, tehát több propagandistát választottak és képeztek ki. A körök nagy részében a propagandistáknak helyetteseik is vannak, ami biztosítja az oktatás foly­tonosságát. Említ­ésreméltó eredmény, hogy csak 22 propagandista nem vé­gezte el a nyári és őszi kiképzőtan­­folyamot. Pozitív jelenség az is, hogy számos pártalapszervezet úgy egyeztet­te össze a gyűlések időpontját, hogy a tanfolyamokat az ne hátráltassa. Sok helyen a pártoktatás jó feltéte­lek között folyik, minősége iránt is igényesek. Jól működnek a lugosi GTA, a Lugos­ városi néptanács, a ba­kóval, petrovaszelói tanulmányi kö­rök. E helyeken a pártoktatás haté­konysága is megmutatkozott. Egyes helyeken azonban a gyenge szervezés és az elégtelen ellenőrzés következtében a tanfolyamok látoga­tottsága nem kielégítő, például a lu­gosi vasútállomás, a­­ vasúti sűtőház, a lăpusnicek­, a nagytopolováci kollek­tív gazdaság és ,a stiucai pártalapszer­vezetek szervezte körökben. Az elégte­len ellenőrzés következménye az is, hogy sok körben elmaradtak a leckék­kel. Egyes pártalapszervezetek hanyag­sága folytán Lugoson és néhány köz­ségben is vannak pártoktatási körök, amelyek még meg sem kezdték műkö­désüket. Ennek kétségtelenül az az oka, hogy a rajoni pártbizottság ed­dig még nem elemezte ki a pártokta­­tást és nem irányította erre a párt­al­apszervezeteket sem. Míg egyes ra­joni instruktorok, Rain Iosif, Jäger Árpád, felelősségérzettel foglalkoztak a pártoktatás irányításával és ellen­őrzésével, mások, mint Bălan, Nicsa, Berke és Nagy elvtársak ezt a propa­ganda- és agitációs osztály kizáróla­gos feladatának tekintik és nem tá­mogatják ezt a munkát. A pártoktatás leglényegesebb kérdé­se a minőség, melyet a propagandista káderek biztosítanak. Ezért a pártkabi­net kollektívája nagy gondot fordított a leckék minőségére. Gheorghe Şte­fan elvtárs, a pártkabinet kollektívájá­nak tagja például a „Romániai mun­kásmozgalom 1900—1917 között“ cím­mel tartott előadásában rámutatott a Lugosi Textilipar dolgozóinak 1907— 1908. évi sztrájkjaira, valamint az 1910—1912. évi niczkyfalvi parasztláza­dásra. Jó előadásokat tartottak még Ti-Sesta­beriu Guga, Streianu Tatiana, cov Iuliana és mások. Segítséget jelentettek a propagan­disták munkájában a kabinetben tar­tott módszertani referátumok is. A „Hogyan tanulmányozzuk az anyagot“, „A megbeszélések levezetése“ és „Ho­gyan támogassa a propagandista a hallgatókat“ című referátumokon kívül konzultációkat és — egyszer — tapasz­­lata­tcserét is tartottak a propagandis­tákkal. De a tanácskozás részvevői mint hiányosságot állapították meg, hogy nincs mozgósítva a pártkabinet egész kollektívája, ezenkívül egyes elvtársak nem készülnek fel eléggé és nem elég­­­gé igényesek. Szép eredmény az, hogy a propa­­gandisták túlnyomó többsége rendsze­resen részt vesz a pártkabinet kiképzé­sein. Az SZKP és az RMP történetét tanulmányozó körök propagandistái csaknem valamennyien látogatják a pártkabinetet. Kevésbé használják fel e hathatós segítséget az esti tanfolya­mok és a politikai körök propagandis­tái. Egyes rajoni instruktorok is moz­gósítják a propagandistákat az előké­szítő szemináriumon való részvételre, a rajoni pártbizottság pedig ismételten figyelmezteti azokat a propagandistá­kat, akik különböző okok miatt hiá­nyoztak a pártkabinetből. Igen helyes az is, hogy Nadrágon a községi és üzemi tanulmányi körök propagandis­táit a helyszínen képezik ki. A tanácskozáson megbírálták a ra­joni pártbizottságot, mert sem a büró, sem a pártapparátus nem ellenőrizte eléggé a pártoktatást tartalmi és mi­nőségi szempontból és nem követelte meg e­nnek ellenőrzését az alapszerve­zetek báróitól sem. Egyes körökben, különösen amelyekbe dolgozó parasz­tokat értelmiségiekkel együtt soroltak be, a gyengébb hallgatókat nem segítik rendszeresen, a vita alacsony színvo­nalon folyik, általánosan vetik fel a kérdéseket, zavarosságok mutatkoznak. Mivel sem a pártkabinetben, sem a ra­joni aktivisták a terepen nem ellenőr­zik a propagandisták jegyzeteit, azok­nak nincsenek ilyen igényeik a hallga­tókkal szemben. Dominica Marin elvtárs, a tartomá­­nyi pártbizottság propaganda- és agi­­tációs osztályának vezetője rámutatott arra, hogy a propagandisták megfelelő kiképzése érdekében elsősorban a párt­­kabinetben előadó propagandisták po­litikai és ideológiai színvonalát kell fejleszteni, hogy ezek az elvtársak igényesebbek legyenek. A pártpropa­ganda megjavítása céljából fel kell számolni azt az egyes helyeken még sennáló helyzetet, hogy ,a propagandis­táknak túl sok feladatai vannak és ez gátolja oktató tevékenységüket. Ezen­kívül az összes propagandistákat be kell sorolni körüknél magasabb fokú pártoktatási formába. A tanácskozás végső következtetéseit Váradi János, a tartományi pártbizott­ság titkára vonta le. Váradi elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy az értekezlet hasznos és tanulságos volt. Hangsúlyozta, hogy a rajoni pártbi­zottságoknak határozottabban kell har­­colniuk a pártoktatásban egyes helye­ken még megnyilvánuló formalizmus ellen. Majd kifejtette, milyen felada­tai vannak a rajoni pártbizottságok­­nak a pártoktatás minőségének megja­vítása terén. a pártoktatás kérődés Lugos rajonban SZABAD SZÓ Fejlődik­ az állatállomány Czudar Júlia levelezőnk a követke­zőket írja: Amikor nálunk, Végváron megalakult a „Dózsa György” nevet viselő kollektív gazdaság, jószágállo­mányunk csupán néhány tóból állott. Az alakulást követő évek alatt azon­ban igénybe véve pártunk és kormá­nyunk támogatását, minden téren, s így az állattenyésztés terén is hatal­mas lépéssel haladtunk előre. Állatállományunk ma 66 ló, 17 csikó, 35 tehén és ugyanannyi növen­­dékmarha. Ezenkívül van 26 szép kocánk, több mint 300 j­uhunk és 200-on felüli szárnyasunk. 70 sertést hizlalunk szerződéses alapon, melyeket az államnak adtunk át a dolgozók mi­nél jobb ellátása érdekében. Állataink bőséges takarmányozása biztosítására ősszel 16 vagon silóta­karmányt készítettünk, mely a téli és tavaszi hónapokban a jószágok egyik legkedveltebb eledele. Az eredmények mögött a párt iránti szeretet Az újpécsi gépállomás traktorosai is lelkes munkával készültek a második pártkon­gresszus fogadására. Nagyobb figyemet fordítottak a szocialista ver­semre, a fejlett módszerek alkalmazá­sán, s így sikerült több min­t 5300 hek­táron elvégezni a vetőszár­lást, 4500 hektáron a vetést s mintegy 3100 hek­­táron az őszi mélyszántást. A kon­gresszusi versenyben számos traktoros nemcsak fel leültette, hanem túl is szár­nyalta tervelőirányzatát. _ STRAUTI VIOREL traktorost például ezen az őszön senki sem tudta meg­előzni a versenyben. Nem egyszer elő­fordul­, hog­y mire a brigád tagjai mun­kához láttak, ő már jókora darabot fel­szántott. Reggelenként, amikor meg alig pittymállott, ő már a traktorán ült s legtöbbször az ősiszürkület is a határban találta őszi kampánytervét 86 százalékkal túlszárnyalta, s ebben bennfoglaltatik az is, hogy a csebzai gazdaságban megteremtette a jövő évi bőséges termés egyik feltételét, amen­nyiben a gazdaság tavaszi vétésre elő­irányzott területét teljes egészében fel­szántotta. ARDELEANU IOAN, a tervteljesí­­tésben a második. Ő is egyike azoknak a traktorosoknak, akik (a 15 traktoros között) sikerrel alkalmazták Ivan Bu­­n­d­ej­ev óragrafikános módszerét. En­nek, valamint a gondos gépkarbantar­tásnak eredménye 42 százalékos terv­­túlszárnyalása. De a munka minő- e­r­­ re is nagy gondot fordított, ahol a szán­tott sohasem maradt vakbarázda.­­­ A munka lendülete nem lanyhul. Miután a traktorbrigádok a gyakon esőzés miatt­­abbahagynák a meze­­munkát, a legtöbb traktort bevontatta­k a határból és hozzákezdtek javításuk­hoz. Ezzel kapcsolatban elég megeml­­teni annyit, hogy a gépjavításnál rö­videsen bevezetik a Bugacsev-féle szb­riajavítási módszert, továbbá, mosta­náig már 10 traktort, 30 kinlirátert. 1 arató-kötözőgépet, 4 tárcsáskoronát és más mezőgazdasági gépet rendbehoz­tak. E nagyszerű eredmények, de a min-­­­dennapi munka mögött is ott van az a­­ nagy szeretet és bizalom, amit minden becsületes dolgozó ember érez a párt iránt, s amely őt a pártkongresszus napjaiban, fokozottabb helytállásra ser­­kentette. _______________________________________________________——­......... JiéfieA a fmnemességű Höenidtól Nemzetiségi összetétele szempontjából igen érdekes képet nyújt Denta község. Ötféle nemzetiség él itt együtt. A kollektív gazdaságban közösen dolgoznak, a kulturotthonban együtt szórakoznak a rom­ánok, bolgá­rok, szerbek, magyarok és németek. A község néptaná­csának alkalmazottai és képviselői között minden nem­zetiségű honpolgárt találunk, így például 13 román, 9 bolgár, 5 szerb, 2 magyar, egy német és egy cigány néptanácsi képviselője van a községnek. A lakosság nemzetiségi összetételének megfelelően Dentán működik egy hétosztályos román tannyelvű is­kola, ezenkívül van szerb és magyar négyosztályos is­­kola is. Ha az egyik iskola tanulói kultúrelőadást ren­deznek, abba mindig bevonják a másik két iskola diák­jait is. Hasonlóképpen a román ifjúság kulturelőadását a szerb, magyar, német, vagy bolgár fiatalok műsor­­számai teszik gazdagabbá. Előadás után együtt tán­colnak, szórakoznak a fiatalok. Számos vegyesházas­ság jött létre a községben. A magyar iskolába járó Se­­bastianov József édesapja például bolgár, édesanyja pe­dig magyar nemzetiségű. A kis harmadik osztályos Mihálykovics Magda édesanyja német nemzetiségű. Denta községben a különböző nemzetiségek testvéri együttélésének még számos szép példájáról győződhe­tünk meg. Denta község kollektív gazdasága tartományunk legelső kollektív gazdaságai között létesült, s azóta igen sokat fejlődött. Még jelenleg, a hideg téli napokban is számos kollektivista jelentkezik munkára. S a kollektív gazdaságban bőven akad tennivaló. Most fejezik be az 500 juh­ számára épült aklot, éppen a tető­fedési munkálatoknál tartanak. A jószág körül is min­dig van munka. Negyven szarvasmarha, ugyanannyi ló és 25 koca képezi a dentai kollektivisták állatállomá­nyát. December 17-én büszkén hajtott ki a kollektív gaz­daság udvaráról a­­csöveskukoricáival megrakott szekér­sor: a kukoricakvótát szállították a dettai begyűjtőköz­­pontba. Az utcán a járókelők elismerésse­ tekintettek a szekerek után. A dentai kollektivisták a mostoha időjárás okozta nehézségek ellenére is szép terméseredményeket mutat­hatnak fel és aki szorgalmasan dolgozott, bőségesen ré­szesedik a jövedelemelosztáskor. A kollektivisták jólété­ről tanúskodik az is, hogy a gazdaságnak egyet­len olyan tagja sincs,­­ aki nem vág sertést, sőt ritka az olyan, aki csak egy sertést öl. Szerda, 195­5 január 4 A dolgozók jó kiszolgálásává] Az OCL АУишАгта vá\\a\a\tá\ a pártkongresszus tiszteletére szervezett szocialista munkaversenyekben nagy számmal vettek részt az alkalmazot­tak. A verseny lendületében sok kiváló eredmény született. A legjelentősebb az, hogy több üzlet befejezte évi tervét. Ezek között van a 7. számú üz­let, amely december 14-ig teljesítette tervfeladatait. Az üzlet „Jól kiszolgáló brigádja“, Scarba Ion vezetésével, az utóbbi 7 hónapban elért eredményeiért elnyerte az állami kereskedelem vörös zászlaját. Az 1. számú „Ásványvíz­­kura”-üzlet, melynek vezetője Frieder Rebeca, szintén befejezte év tervét. Ez az üzlet az országos kirakatverseny tartományi és városi szakaszáén első díjat nyert. A 67-es számú elárusítóhely is teljesítette ez év і előirányzatát. Itt kitűnt Weiner Bronia etátusoa, lel­­kiismeretes wunnájával. (Levelezőm:* től.)

Next