Szabad Szó, 1957. január-március (14. évfolyam, 1-77. szám)
1957-01-03 / 1. szám
2 1 I* i l ~ 1 11 ----------— Gh.Gheorghiu-Dej elvtárs Jelentése a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének plenáris ülésén re, a munkatermelékenység fokozása, a termelés növelése, az önköltség csökkentése, a nyersanyaggal és más anyagokkal való takarékoskodás és a termékek minőségének megjavítása érdekében. Új mérnököknek Intézkedések a gazdasági tervezés megjavítására. Az állami költségvetés a népgazdaság tervezési és veze- sz£rmazik tési módszereinek megjavítása teate rén. Érezhetően csökkentettük a mutatószámokat, ami lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy könynyebben teljesítsék tervfeladataikat, több kezdeményezést biztosítva nekik. Az ellátás terén kibővítettük a vállalatok jogait. 2500 termék el- . . - - , osztását az illető minisztériumok folytatott áiucsere-viszony pénzelés vezérigazgatóságok ügykezeléséből, a vállalatok hatáskörébe helyeztük. Elvtársak! A községi és helyi vállalatok érdekeinek összeegyeztetését a A községi nyak marad ,s de parasztság érdekeivel, a vngmásodik felében fokozatosan juk bevezetni. A kísérletezési időszakban folytatás az I oldalról, hogy jövedelmük és a reálbérkor jó volt a termés, biztosították . ..... ..... ... szüntelen növekedése elsősorban a mezőgazdasági élelmiszerterméhónapig kísérletezzük ki a valla- tgjdk Meg vagyunk gyökekből a belső fogyasztás számára latokban. Az intézkedéseket az érzedve at, hogy a vállalatokból szükséges mennyiségeket, valamint gazói konkrét javaslatokkal fogják bizonyos készleteket export szásegíteni a pártot és a kormányt a mára. bérezési és normázási rendszer Gyenge termésű években az szakszervezeteknek és a gazdasági megjavítását célzó intézkedések állam kénytelen volt bizonyos gnminisztériumoknak közösen megvéglegesítésében. A fizetések és a bonamennyiségeket és más mezőkell szervezniük a legfőbb üzemek dolgozók életszínvonalának szán- gazdasági termékeket külföldről munkásainak, technikusainak és tejen emelkedése csak a termelés behozni, hogy kielégíthesse a famérnökeinek széles körű konzultá- növekedésének, a munkatermelékosság élelmiszerszükségletét és lábát, hogy minél változatosabb kenység emelkedésének és az ön- a könnyűipar nyersanyagszükségmegoldásokat találjanak az illető költség csökkentésének feltételei letét. vállalat munkásainak ösztönzése mellett valósítható meg. Ez meg- Az árugabonatermelés semáraköveteli, hogy az ipari és mezőgaz-oasa megnehezíti , a népgazdaság hasági dolgozók elszántan küzd- többi ágának fejlődését és akadásenek a belső erőforrások felzarályozza a lakosság életszínvonalának jáért és hasznosításáért, a munka szüntelen megjavítását, idő minél termelékenyebb kihasz- A II. kongresszus hangsinálásáért, a szigorú takarékosságilyázia, hogy a párt központi kérdésjogesen meg kell magyaráznunk rendszer megvalósításáért, az államnek kell hogy tekintse a harcot a a munkásoknak, technikusoknak, mi terv feladatainak teljesítéséért mezőgazdasági fejlesztéséért, a mez. ........... és tisztviselőknek, és túlteljesítéséért gazdasági ,árutermelés fokozásáért és különösen a mezőgazdaság szocialista szektorából eredő árutermelés fokozásáért. Országunkban kedvezőek az előfeltételek a mezőgazdasági tér- Az 1957-es költségvetés béremelés fellendítésére. Földünk ter- , ... ... . , a teleinek döntő többsége — az össz- mékenysége, a mezőgazdasági Az 1957 évi terv kidolgozása- a vételnek csaknem 90 százaléka — dolgozók szorgalma és hozzáérténál egy lépéssel előbbre jutottunk: a gazdaság szocialista szektorából se, a szocialista iparnak a mezeszármazik, elsősorban a forgalmi gazdaság számára nyújtott anyagiadóból és a befizetett nyereségre- műszaki segítsége évről-évre hozezekből. rájárulhat olyan gazdag termés A kiadások volumene 1957-ben eléréséhez, amely a lakosság igénagyobb lesz, mint az előző évben nyernek kielégítése mellett, exportvolt. Ez a növekedés a fizetések, fölösleget is biztosíthat a megjavításában, a családi pótlék Mezőgazdaságunk e fő célkitűzeés a nyugdíjak emelésében, stb., vasenek megvalósítása döntő módon ,amint a parasztgazdaságokkal ,függ attól, hogy következetesen alfolytatott árucsere-viszony pénzel- halmazzuk a dolgozó parasztok látásában tükröződik majd vissza, anyagi érdekeltségének elvét a „ mezőgazdasági termelés növelése- Rendkívül fontosak azok az in- és úgyszintén a politikai szerve-- tezkedések, amelyek alalatkző munka megerősítésétől annak A műszaki gazdasági ellátás pénzügyi tevekenységének megjavi érdekében, hogy az egyéniség terén a fő feladat az, hogy biztotását szolgálják a munkások és gazdálkodó dolgozó parasztok a sítsuk a gyárak nyers- és segédtechnikusok érdekeltté tétele útján, nagyüzemi szocialista gazdálkodás anyag ellátásának rendszeressé- Annak érdekében, hogy kiszélesít- útjára térjenek, amely képes arra,gét. Ezért a tervben előirányoztuk sok a tartományi néptanácsok vég- hogy teljes mértékben kihasználja a vállalatokbeli és az építő telerehajtó bizottságainak hatáskörét, a fejlett agrotechnikát, a korszerű pekbeli technikai készletek és tar- javasoljuk, hogy 1957-től kezdő műszaki felszerelést és nagy mennyilalékok növelését, dően tartalék-alapot létesítsünk a légy árugabonát szolgáltasson. A béralapok tervezését és a ve- költségvetési mregtakarításokból, a- a szocializmus gazdasági alapnak való gazdálkodást nagyobb melyeket a néptanácsok rendelkező fai létrehozásának feltételei közemértékben közvetlenül a minisztésére bocsátunk, hogy ebből a fedez- pette, a város és a falu közötti humokra és a vállalatokra bsz- hessék egyes, az év folyamán elő- árucsere fejlődése a munkásosztók, az állami terv csupán a bér- adódó új akciók és feladatok költse- fálu és a dolgozó parasztság szóalap összegét határozza meg és kell, amelyeket a helyi gazdasági vétségének megerősödéséhez bebocsátja a minisztériumok, s a és költségvetési tény készítésének tesét a szövetség azért erős, mert minisztériumoktól függő vállalat idején nem lehetett előre látni. a munkásosztály és a széles patak rendelkezésére, hogy ezekkel- Hogy a néptanácsok eleget teraszti tömegek alapvető gazdaságosíthessék tervfeladataikat,hessenek a költségvetésben elégi érdekein, a város és falu gazda-A beruházási tervek csak az Irányzott fizetési kötelezettségeik jogi együttműködésén, a szociálisösszvolument határozzák meg a neh az év olyan szakaszaiban is,a ipar és a mezőgazdaság kapcsaminisztériumok részére, valamint amikor jövedelmeik különböző latain alapul, a főobjektumok névjegyzékét és okokból nem folynak be a kifizető- Amikor a népgazdaságban több azok üzembehelyezésének határ- sok megkívánt mennyiségben, társadalmi-gazdasági szektor léteidejét, a minisztériumoknak meg azt javasoljuk, hogy a köztársasági kik, az árucsere területén, a lakoshagyva azt a jogát, hogy a munköltségvetésben létesítsenek olyanság ellátásának és az eladási árak kálatok nagyságát építő telepen tartalék számlákat, amelyek a nép megállapításának kérdései körül a ként meghatározza. tanácsok végrehajtó bizottságainak különböző osztályok és társadalmi Nem tervszerűsítik többé köz rendelkezésére állnak. kategóriák érdekei fonódnak össze pontilag a munkaerőtoborzást, és az alapból visszatérítendő és ütköznek össze. Ebben a harcban sem pedig a szakképesítést, vagy csönöket folyósíthatnak a rajok az árucserére, a kereskedelem kéra közép- és felsőbb káderek nevez ási és községi költségvetédéseire vonatkozó pártpolitikának lését, minden vállalat maga gon- * - , biztosítania kell a ‘munkásosztályoskodik a számára szükséges ká- S , 1 derek alkalmazásáról és szakká- \ v « K\ré\r marad és eilektűivel, a pesttéséről, a közép- és felsőbb tiszta jövedelme az kpneyi és tőkés elemek korlátozását, káderek nevelése érdekében pedig egyik jövedelmi fő a népi demokratikus rendszer megegyüttműködik a szakintézetekkel. A községi és helyi vállalatok ma erősödését Az 1957-es állami terv teljesigük készítik el a költségvetésüket és tése és a felmerülő nehézségek le- csak azt folyósítják azamuk küzdése érdekében mozgósítanánk központból, ami túlhaladja az a város és falu közötti árukért a munkásosztály, a dolgozó lehetőségeket. Az építkezésekke csere keretében országunkban 1948- nép minden erejét, hogy megja- foglalkozó szervezeteket a városi kezdve különösen fontos szeritjük a gazdasági tevékenység néptanács végrehajtó bizottságának répe, töltött be a mezőgazdasági megszervezését és ösztönözzük kell alárendelni. Ez az alárendelt termékek kötelező kvótájának hazánk dolgozóinak alkotó kezdeség azt fogja eredményezni, hogy rendszere e ez a rendszer az állam ményezését. a városokban tervezők és építkeze- központi alapjának legfontosabb A Román Munkáspárt II. konsi szervezetek működjenek, amely mezőgazdasági termékforrását regresszusának és a Központi Vezenyiben ezek munkájukkal össza -jentette, különösen a gabonatekintőség 1956-os plenáris üléseinek képességükkel bebizonyíta tetőben, határozatait és direktíváit csakosultságukat. Csak abba" a TM" A központi alapba beérkezett úgy tudjuk sikerrel teljesíteni, ha tebben növekszik a lakások sza mezőgazdasági termékmennyiség gazdasági és kulturális vezetés és javulnak meg a lakásviszok , geketlegkönnyítették az államnak, színvonalának emelésére a dolga- amilyen mértékben a ,naPta"a hogy biztosítsa a városi lakosságokat minél nagyobb mértékben, nakca.la.riel‘,el [ epiik.fZea.ellátását, s hogy befolyásolhassa a ZOKdl Ilimei llmyuuu lllCl IClVUCll, , . . . , -i mai.lAb'Uoil '-“ulujuh ^ «ovimwa« « minél hathatósabban bevonjuk azok fejlődnek és amilyen mértekbe piaci árakat is ezáltal fékezze az közügyek intézésébe, saját építőanyag bázisokat er üzérkedő elemek akcióját, hogy tenek. Meg kell javítani a laba elláthassa az ipart mezőgazdasági Elvtársak. törvényt, megszüntetve az a nyersanyaggal , hogy a jó mező-A Román Munkáspárt Központi téren fennálló visszásságoka , egy gazdasági években állami tartalék Vezetőségének jelen plenáris ülé- ilyenformán biztosítsuk a lakáspakokat és exportkészleteket gyűjtsön megvizsgáljuk az 1957-es jobb karbantartását, sön. költségvetés tervezetét, amelyet az A költségvetési tervezet, amelyet a kötelező kvóták rendszere, a 1957-es gazdasági terv tervezete- ma a Román Munkáspárt Központi város és falu gazdasági kapcsolatok mutatószámai és az ezévi Vezetőségének plenáris ülése elé sannak keretében, a kereskedelmi költségvetés II hónapi teljesítését terjesztünk, tükrözi mindezeket a csereforma összefonódását jelenti nek eredményei alapján dolgoz- kérdéseket és megfelelő pénzügyi terményadóval,tunk ki. A költségvetés bevételei megoldásokat is javasol; fontos lé- A dolgozó parasztság megértettülhaladják a kiadásokat. E költpést jelent tehát előre a régebbi fe, hogy a kvóták beadása hazafiasségvetés fő jellegzetessége abból költségvetésekkel szemben, minden kötelessége és hogy saját érdeke is adódik, hogy az 1957. évben nagy népgazdaság pénzellátásnak mód megköveteli, hogy hozzájáruljon az pénzügyi erőfeszítéseket kellendszerei terén, mind pedig a dolgozó ipar fejlesztéséhez. S hogy államai a munkások és parasztok élet- nép életszínvonala megjavításának iránti kötelezettségeinek teljesítőszínvonalának emelésére, biztosítása terén. sével feleljen a munkásosztály erő . , ni« ■ ■ » r feszítéseire, amelyeket a mezőgaz-A kötelező kvóta-rendszer helyettesitése haság műszaki fejlesztéséhez szüló szerződéskötések és felvásárlások és a parasztság jólétének biztositá salei kiárása érdekében tesz. fejlesztese aljai Az állami központi alap kötelező kvóta útján való létrehozásának Elvtarsakl gázok fogyasztásának szüntelen no- rendszere, amely a népgazdaság A párt Központi Vezetőségének veromje folytan előállott fokozat bizonyos fejlődési fokán megfelelt, plenáris ülése meg fogja vitatni kereset mögött. • az utóbbi években már megneheazt a kérdést, hogy a jelenlegi kéz országunk lakossága szűntek- kltette a mezőgazdaság fejlődését, felező kvóta-rendszert a mezőgaznál növekszik. Az 1956-os nép- A kvóták kötelező beadása és a budasági termékek legnagyobb részámlálás adatai szerint az ország gyűjtési árak színvonala nem részénél helyettesítsük a város és lakossága 17.489.794 fő. Az ország sentett elég ösztönzést a parasztfalu közötti cserének kereskedelmi szocialista iparosítása következte- fágnak ahhoz, hogy állhatatosan alapon való megszervezésével. A ben növekszik a mezőgazdasági törődék a mezőgazdasági termelés plenáris ülés elé megvitatás végett termékeket fogyasztó lakosság, növelésével, a begyűjtési rendszerelőterjesztett javaslatok külön- különösen a városok és az ipari nőm alávetett termékfajták, különösen nagy jelentőségűek, kihalnak központok dolgozó lakossága. Az sen a búza és más kalászos növén mezőgazdaság felödésére a nem 1938 és 1956 közötti években mint- nyék vetésterületének kiterjesztésetgazdaság általános fejlődése. C£V 2 millióval növekedett a városévet. keretében, a munkás-paraszt sző- s°k lakossága. Ugyanakkor hatal- a párt Központi Vezetősége még vétség gazdasági alapjának meg- másán megnövekedett, a fogyasztás jgsp.-ban irányt vett a város és falu szilárdulására és a dolgozó nép a falvak dolgoz®i népének sorában. jurjVan gazdasági alapon történő életszínvonalának szüntelen javulá- Ennek következtében a népi demo- árucseréjére amely fokozza a messiakritikus rendszernek nagyobb szé- Sg&SJ “Ak kezdeménye-Amint a párt II. kongresszusán ma es a* múltbélinél magasabb rését, anyagilag érdekeltté teszi elvégzett elemzésből kitűnt , bár eztszinvonalon e.,a lakosság ellogyfel a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdaság a néphatalom taszát kell biztosítania. az árugabona termelés növeléseéveiben jelentékeny fejlődést ért A központi alap mezőgazdasági ben. Az RMP Központi Vezetőséel, mzőgazdasági termelésünk termékkészletei és a szabad piacon gének 1953 augusztusi bővített még erősen elmaradt az ipar fejlő- a parasztok által eladásba bocsátott plenáris ülése megbírálta azokat dése mögött; a városi és falusi bőlmennyiségek olyan években, ami a hibákat, amelyeket a parasztság anyagi ösztönzésére irányuló politika alkalmazásában elkövettek és számos intézkedést tett, amelyek fokozatos áttérést jelentettek a kvótarendszerről a szerződéskötési és felvásárlási rendszerre. Csökkentették a húskvótákatés fokozatosan csökkentették a kötelező kvótának alávetett termékek számát Ugyanakkor nagy arányokban kiterjesztették a szerződéskötést és felvásárlást állatokra és állati termékekre, technikai és ipari növényekre, veteményekre, gyümölcsre, szőlőre, stb. Jellemző e tekintetben, hogy az állami központi alap ellátásában 1954-től kezdve állandóan csökken a kötelező kvóták részaránya és növekszik a felvásárlás és szerződéskötés részaránya, így’ 1955-ben a kötelező kvóta az állam központi alapjába befolyt búzának csupán 44 százalékát képviselte, a kukorica 29 százalékát, a hús 32 százalékát, a tehéntej 40 százalékát. Ez azt jelzi, hogy fejlődtek az állam lehetőségei a központi alap ellátására más alapon, mint a kötelező kvóta rendszerével. A II. pártkongresszuson kijelölt ama feladatok szellemében, hogy az erőket a mezőgazdaság fejlesztésére összpontosítsuk s kiküszöböljük mindazt, ami akadályozza az árugabonatermelés növekedését, szükségesnek és indokoltnak tartjuk a központi alap kötelező kvóták útján való ellátási rendszerének helyettesítését a mezőgazdasági termékek többségénél a szerződéskötési és felvásárlási rendszerrel, úgy, hogy 1957 január 1-től szűnjenek meg a szövetkezeti-szocialista gazdaságok és az egyéni gazdaságok kötelező kvótái a következő növényi terményeknél: búza-rozs, kukorica, napraforgó, más szemesnövények, burgonya, széna, valamint a tehén- és juhtejnél. A pártnak a szocialista-szövetkezeti szektor és a kis gazdasággal rendelkező dolgozó parasztok előnyben részesítésére irányuló politikáját alkalmazva, javasoljuk, hogy már 1957 január 1-től kezdődőleg a kollektív gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az állattenyésztő társulások, úgyszintén azok a dolgozó parasztok, akiknek egy hektárnál kisebb a mezőgazdasági területük és nem az állattenyésztés és állateladás képezi fő jövedelmi forrásukat, mentesüljenek a kötelező húskvóta alól. A többi gazdaság számára fennmarad a kötelező hús- és gyapjúkvóta mindaddig, amíg a központi alap szükségleteinek szerződéskötések révén való kielégítése arányában áttérünk a kvóták megszüntetésére e termékek tekintetében is. Első lépésként javasoljuk a hús begyűjtési árának emelését, a szerződéskötések ösztönzésébe pedig jelentősen csökkentsék ama gazdaságok húskvótáját, amelyek állattenyésztési, hizlalási és szállítási szerződést kötnek az állammal. A gyapjú beadása továbbra is a jelenlegi kvóták és árak alapján történik. A szerződéskötések ösztönzésére , hogy a termelők szerződéskötések útján jobban értékesíthessék egész gyapjutermelésüket, javasoljuk, mentsék fel a kvóta beadása alól a szocialista szövetkezeti szektorhoz és a magánszektorhoz tartozó ama gazdaságokat, amelyek gyapjueladási szerződést kötnek az állammal. Azok a mezőgazdasági termelők, akik az 1956. évi kötelezettségeikből származó hátralékos termény-, hús-, tej- és gyapjúkvótával tartoznak, kötelesek ezeket a kvótákat 1957-ben a hátralékok teljes kiegyenlítéséig a régi kvóta árában beadni. A kvótarendszer helyettesítése nagy változásokat hoz a város és a falu közti csereviszonyba. Az állam azáltal biztosítja magának a központi alap létrehozását, hogy a termelőkkel egyetértésben megállapított áron vásárolja a termékeket, mégpedig felvásárlások és szerződéskötések útján. A csereviszonyból ilyformán kimarad a kötelező rész, az adójellegű rész, úgyhogy az ipar és a mezőgazdaság között, a munkásosztály és a parasztság között csereviszony, kereskedelmi kapcsolat alakul ki. Az ipar és a mezőgazdaság közti kapcsolatok kereskedelmi alapokra való helyezése fokozza a parasztgazdaságok anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés és az árugabona termelésének növelésében, fokozza a parasztság érdekeltségét és kezdeményezését a termelésben. Ez erős támogatást jelent a dolgozó parasztság számára a munkásosztály részéről, a népi demokratikus állam részéről. Parasztságunk azzal fog válaszolni erre az újabb támogatásra, hogy több árut hoz a piacra, saját érdekében és az állam érdekében a szövetkezeteknek és az állam által engedélyezett kereskedelmi szervezeteknek adja el termékfölöslegét. Annak a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy a kötelező kvótarendszer helyettesítése kedvező fogadtatásban részesül, hogy a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a város és a falu közti csere fokozásához, a lakosság ellátásának megjavításához, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősödéséhez és a demokratikus rendszer további megszilárdulásához fog vezetni. Elvtársak! A kötelező kvótarendszer helyettesítése ■ feladatul tűzi elénk az állam központosított alapjának új alapokra helyezését. A mezőgazdasági termékek központosított alapja fedezésének fő forrásai a mezőgazdasági termékek szerződéskötéses és közvetlen felvásárlása aszocialista-szövetkezeti szektorból és a mezőgazdaság magánszektorából, valamint az állam saját forrásai (állami gazdaságok, a GTA-k által végzett munkáért járó termékek, stb.) A kötelező kvótarendszernek a szerződéskötéssel és felvásárlással való helyettesítését a falunak szánt ipari áruk mennyiségének növelése kell hogy kövesse, továbbá egész sor olyan szervezési intézkedés, amelyek biztosítják a szövetkezeteknek és az állam által engedélyezett kereskedelmi szerveknek a mezőgazdasági termékek szerződéses lekötésének és felvásárlásának növelését. A mezőgazdasági termékek felvásárlására és szerződéses lekötésére irányuló tevékenység megszervezésében a legfőbb szerep a tartományi, rajoni és községi néptanácsokra hárul. A mezőgazdasági termékek szerződéses lekötésére és felvásárlására vonatkozó terv megvalósításának feladata és az ezzel járó egész felelősség a néptanácsok végrehajtó bizottságaira hárul. A város és a falu közti árucserének kereskedelmi alapon való megszervezése megköveteli a fogyasztási szövetkezetek tevékenységének gyökeres megjavítását, hogy döntő fordulat álljon be a paraszti termékek értékesítésében. A szocialista ipar a fogyasztási szövetkezeteket egyre növekvő mennyiségű ipari áruval látta el, amelyet a szövetkezetek eladtak a parasztságnak. De a szövetkezetek nem használják fel ezeket az ipari árukat kellőképpen arra, hogy növeljék a mezőgazdasági termelők érdekeltségét, hogy a mezőgazdasági termékeket, s elsősorban is gabonát adjanak el a szövetkezetnek. A mezőgazdasági termékek értékesítése nem növekedett kielégítő módon. A fogyasztási szövetkezetek a paraszt tömegekhez legközelebb álló kereskedelmi szervezetek, amelyeknek a legnagyobb lehetőségük van arra, hogy felvásárolják a parasztok által áruba bocsátott termékfelesleget. A mezőgazdasági termékek értékesítése terén a szövetkezetekre háruló feladat most még nagyobb lesz; ez a feladat csak azzal a feltétellel teljesíthető, ha a fogyasztási szövetkezetek fentről lefelé gyökeresen megváltoztatják munkamódszerüket. A fogyasztási szövetkezetek tömegszervezetek és a parasztság tömegszervezeteiként kell hogy működjenek, nem pedig mint holmi egyszerű kereskedelmi boltok. A szövetkezetek vezető tanácsainak Elvtársak! Kétségtelen, hogy a kötelező kvótarendszer helyettesítése a központosított alapszerződés és felvásárlás útján történő rendszerének létrehozásával, pozitív hatással lesz népgazdaságunk egészére. A pozitív eredmények fokozatosan érződnek majd, de nem jönnek ma-guldók létre. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók, az egész párt- és államapparátus részéről arra van szükség, hogy határozottan váltsák valóra a párt II. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelveit. El tudjuk érni és el kell érnünk a harmadik ötéves terv kezdetéig az évi 15 millió tonna gabonatermést és jelentős többletet a többi mezőgazdasági termékeknél is. A mezőgazdasági termelés valamenynyi ága fejlődésének legfőbb feltétele, különösen az állattenyésztésé, a főbb gabonafélék, a kukorca és a búza termesztése. Különleges figyelmet kell fordítanunk a kukoricatermesztés fejlesztésére és hektárhozamának növelésére. Tulajdonságainál fogva a kukoricát széleskörűen felhasználják a falusi lakosság lágyrészének élelmezésében s mint nyersanyagot is az élelmiszeripar egyes fontos ágaiban, mint a keményítő, glukózé és szeszgyártóiparban stb A kukorica fontosságát jelentősen növeli az a tény, hogy egyike a koncentrált alaptakarmányoknak az állatok tenyésztésében és hizlalásában, különösen a húst, tejet, tojást adó állatoknál. A mezőgazdasági termelők és a népgazdaság gazdasági szükségleteinek kielégítése érdekében szükséges, hogy 1960-ig 4 millió hektárnyi területen termesszünk kukoricát. Néhány év alatt el kell érnünk, hogy majdnem az egész kukoricával művelt terület magas termelékenységet biztosító hibriddel legyen bevetve. Az új, kukoricatermesztési kutatóintézetnek hozzá kell járulnia e növény termesztésének fejlesztéséhez és megjavításához hazánkban és egyes nagytermelékenységű hibridek termesztéséhez és terjesztéséhez a termelésben. Ha számításba vesszük, hogy 2.000 kilós átlagos szemtermést érünk el hektáronként, akkor az országos össztermés 8 millió tonna kukorica lesz De előnyös éghajlati és talajviszonyok esetén lehetséges a 3000 kilós átlagos szemtermés hektáronként, ami 12 millió tonna kukoricatermést jelentene országos viszonylatban. Ha a belső szükségletek kielégítésére és állandó tevékenységet kell kifejteniök , az összes szövetkezeti tagokat be kell vonniuk a szövetkezet tevékenységébe. A fogyasztási szövetkezetek és az állam által engedélyezett felvásárló szervezetek a paraszti tmegekkel való kereskedelmi kapcsolatának megszilárdítása érdekben, továbbá a szerződéskötések és felvásárlások ösztönzése érdekben meg kell javítani a szövetkeztek áruellátását. Figyelembe kell vennünk, hgy a kötelező kvóták megszüntetése és azoknak a mezőgazdasági temékek szabad eladásával való betetjesítése folytán növekszik a parasztgazdaságok jövedelme. A város és a falu közti árucsere fejlesztése érdekében tehát növelnünk kell a falura küldött ipari áruk mennységét. A falu számára ipari cikket gyártó iparágak felettes minisztériumainak növekvő erőfeszítést kell tenniük, hogy a parasztok átal igényelt árukat nagyobb mennyiségben és gazdagabb választékon állítsák elő. A belkereskedelmi minisztérium és a CENTROCOOP több, az érszak követelményeinek és a havi hagyományoknak megfelelő áat küldjön a falura. A parasztság növekvő jövedelme megteremti a feltételeket ahho, hogy a parasztság hozzájárulásával helyi érdekű gátépítési és lecsapolási munkálatokba és kulturális-egészségügyi jellegű helyi építkezésekbe kezdjenek, intézkedjene a marhavész leküzdéséről, a fedeztetési állomások megszervezésére stb. A mezőgazdasági termékekkel val kereskedelemnek a szabad forgalmú eladás alapján való fejlesztésére javasolt intézkedések, lehetőséget nyújtanak a mezőgazdaság termelőknek arra, hogy termékfölöslegüket közvetlenül a piacon vagy a szövetkezeteknek, illetve az államnak adják el. A pártszervezeteknek s a néptanácsoknak őrködniök kell afelett, hogy semmilyen adminisztratív akadály ne gátolja termelőket termékeik eladásában Kétségtelen, hogy a kulák elemei és más spekuláns kapitalista elemek megkísérlik majd, hogy nyerészkedjenek a városi és falusi dolgozók kárára. A néptanácsoknak, a városi és falusi dolgozóknak harcolniuk kell az üzérkedés ellen, lehetetlenné kell tenniük azt, hogy magánkereskedők viszonteladás céljából gabonát vásároljanak, csakis a szövetkezetek és az állam által engedélyezett kereskedelmi szervezetek vásárolhatnak viszonteladásra gabonát. A városi és falusi munkástömegek saját érdeke, hogy támogassák az államot az üzérkedés elleni harcban, főleg az állattenyésztésre és hozamának a növelésére 6 millió tonna kukoricát használnánk fel, ami közel 1.500.000 tonnával jelent többet annál, amit ma felhasználunk, 2.000 kilós átlagterméssel 2 millió tonna, 3.000 kilós hektáronkénti átlagterméssel pedig 6 millió tonna maradna exportcélokra. Könnyen elképzelhetjük a népgazdaságnak mekkora gazdagságát, a lakosság életszínvonala emelésének milyen lehetőségét biztosíthatja, milyen bevételt jelenthet külkereskedelmi fizetési mérlegünkben az elkövetkező években, ha 4 millió hektárra növeljük a kukoricával megművelt területet és hibriddel vetjük be ezeket a földeket. Elérhetünk-e ilyen kukoricatermést? Nem kétséges, hogy módunkban van ezt megvalósítani, ha az éghajlat és a talajviszonyoknak megfelelő agrotechnikai módszereket alkalmazunk és biztosítjuk a mezőgazdaság részére a szükséges anyagi eszközöket, elsősorban korszerű mezőgazdasági gépeket és felszerelést, szerves- és műtrágyát és kitűnő képzettségű szakkádereket. A hibridkukoricának minél nagyobb területen való elterjesztésére és a műtrágyák felhasználására irányuló akció során először biztosítanunk kell az állami gazdaságok szükségleteit, azután a kollektív gazdaságok, termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági társulások szükségleteit. Ezután, a szocialista szektor szükségletei fedezésének arányában biztosítani fogjuk a mezőgazdaság magánszektorának igényeit is. Fel kell hívnunk a mezőgazdasági dolgozók figyelmét arra, hogy az állattenyésztés szempontjából mekkora jelentősége van a tengeri sokoldalú felhasználásának, mind a szem- és a szártermesztésnek, mind pedig a silótakarmány termesztésének. Ha a mezőgazdasági termelő 3000 kiló szemeskukoricát termel hektáronként és ezt állattenyésztésre fordítja, akkor egyetlen hektár után 632 kiló disznóhúst, a takarmányozási célra felhasznált kukoricaszárból pedig 1800 liter tejet érhet el. A silókukorica még több előnyt biztosít. Egy hektárnyi silókukoricából 50.000 kiló silótakarmányt nyerhetünk és ez — fejőstehenek takamnányok'a es°fén — 12 000 liter tejhozamot biztosít; ha pedig a silókukoricát más takarmányokkal együtt alkalmazza, egy hektárnyi kukoricatermés 20.000 liter tejet vagy 800—1000 kiló vajat hozhat. Várható, hogy a mezőgazdasági termelők — termékeik új elhelyezési lehetőségeivel párhuzamosan — nagyobb mértékben foglalkoznak majd állattenyésztéssel. Támogassuk ezt és magyarázzuk meg nekik világosan, milyen anyagi előnyökkel fog járni az, ha a kukoricát az állatok takarmányozására fordítják. Ami legfőbb kenyérgabonánkat — a búzát illeti, 1960-ig el kell érnünk azt, hogy körülbelül 3.500.000 hektáron termesszünk búzát (beleértve a rozsot is). Hazánk adottságait szem előtt tartva, termelésünk emelésének legfőbb eszköze a hektárhozam fotózása. A gazdag termések elérése a hid jó megművelésétől, a szervesés műtrágyák ésszerű alkalmazásaid, a növények ápolásától és a nagy terméshozamú növényfajtáktermesztésétől függ. Országunkban az emberek hajlamosak arra, hogy későn vessenek. Ez ellen a felfogás ellen küzdenünk kell. Csak korai vetéssel érhetünk el gazdag terméseket — legelőnyösebbek a szeptemberi vetések, amelyek a tél beálltáig biztosítják a növények jó bokrosodását. Vezessük be olyan növényfajták termesztését, amelyek nem dőlnek meg, jobban ellenállanak a fagynak és a szárazságnak, a növénybetegségeknek és a károkozóknak. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az őszibúza termesztésére, állandóan tökéletesítenünk kell a megmunkálására szolgáló gépeket, teljesítményük fokozása érdekében. Vannak országok, amelyek a mi hazánknál kedvezőtlenebb természeti körülmények között műtrágyák alkalmazásával nagyhozamú búzafajták termesztésével és a munkák gépesítésével elérik a 30—40 mázsás hektáronkénti átlagtermést. Nem kétséges, csak tőlünk függ, hogy nagyobb hozamú búzafajták vetése által, megfelelő trágyázással és a mezőgazdaság gépesítésével országunkban évről-évre nagyobb búza- és rozstermést érjünk el. Évtársak! Annak következtében, hogy a parasztsággal való cserekapcsolatot kereskedelmi alapokra helyezzük, jelentősen megnő a mezőgazdaság szocialista szektorának szerepe az állami központosított alap létrehozásában. A központosított alap új ellátási rendszerének pozitív eredménye, vagyis a mezőgazdasági árutermelés növekedése döntő mértételtés függ a mezőgazdaság szocialista átalakításának sikerétől. Rövid idő alatt el kell jutnunk oda, hogy a szocialista szektor szállítsa a központosított alaphoz szükséges mezőgazdasági termékek túlnyomó részt. Különös figyelmet kell fordítani a kollektív gazdaságok, a mezőgazdasági termelő szövetkezetek és a mezőgazdasági társulások gázmegszilárdítására, kibővítésére és újabb szocialista szövetkezeti egységek létrehozására. A város és a falu kereskedelmen alapuló cserekapcsolatai kedvező feltételeket teremtenek a termelőszövetkezeti parasztságnak, több olyan jövedelmező gazdasági ág kifejlesztésére, mint amilyen például az állattenyésztés és más ágak, főleg azok, amelyek a kukoricatermesztésre támaszkodnak. A kötelező kvóták megszüntetésével, az egész mezőgazdasági termékfelesleg a kollektív gazdaság és a mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy a társulás rendelkezésére áll s így teljes egészében az állammal való megegyezés szerinti áron értékesíthető. Ez nagy jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeti parasztságnak és arra ösztönzi majd az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy ők is a szövetkezés útjára térjenek. Az államnak segítenie kell az állami gazdaságokat, hogy azok gazdasági szempontból megerősödjenek, előnyös feltételek mellett hiteleket kell nyújtania nekik. „Minden társadalmi rendszer — mondta Lenin — csakis egy bizonyos osztály pénzügyi támogatásával jön létre. Most tudatában kell lennünk és a gyakorlatban kell érvényt szereznünk annak, hogy ez időszerint az a társadalmi rendszer, amelyet a szokottnál nagyobb mértékben kell támogatnunk, a szövetkezeti rendszer“. Leninnek e szavai ma is teljesen időszerűek számunkra. Széleskörű politikai munkát kell kifejtenünk a mezőgazdasági társulások szervezeti megerősítése érdekében, vagyis, hogy a társulás tagjai közösen dolgozzanak, létrehozzák és gyarapítsák a közös vagyont. Támogatnunk és ösztönöznünk kell azt a számos társulásban megnyilvánuló törekvést, hogy fejlődésük és a társult parasztok öntudatának növekedése mértékében, saját anyagi érdekük szem előtt tartásával, áttérjenek a szövetkezés fejlettebb formáira. Állandó felvilágosító és meggyőző munkát kell folytatnunk az egyénileg dolgozó parasztok soraiban, konkrét tényekkel be kell bizonyítanunk nekik, hogy a szövetkezés útjára tért parasztoknak sokkal töbi előnyük származik a mezőgazdasági termékfelesleg szabad eladásából, mivel a nagy földterületek közös megmiive£se kedvező feltételeket teremt arra, hogy nagy terméshozamot ró eladásra (Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdasági termelés növelése. A mezőgazdaság szocialista szektorának megerősítése és kiszélesítése SZABAD SZÓ1 Csütörtök, 1957 január 3