Szabad Szó, 1957. április-június (14. évfolyam, 78-153. szám)

1957-04-02 / 78. szám

893 tonna acél terven felül Többet várunk Vörösacél olvasztáraitól Vörösacél olvasztárai orszá­gos viszonylatban is ismert nevű­ emberek. A terven felüli acél ton­náival, jó munkájukkal vívták ki a hírnevet Tavaly például több mint 5.000 tonna acéllal termeltek töb­bet mint 1955-ben idén is, vála­szolva a u­sicai acélolvasztárok versenykihívására május 1-ig 1.600 tonna acélt akarnak terven felül adni a hazának. Ezekben a napokban, s különö­sen március 29-én nem volt köny­­nyű szóba állni az acélolvasztá­rokkal. Siettek, egyszerűen azért, mert a csapolások közötti idő le­rövidítésére törekedtek. Pravos­­teák Bernáth első olvasztár a 4. számú kemencénél a szabadnapos Benca Ilié, helyettesítője is, bár reggel, a műszak kezdete előtt jó tíz perccel előbb jött be, azt mondta várják Mit volt mit ten­ni ... Pravosteák miután üdvözölte Farkas Józsefet az éjjeli váltás első olvasztása s röviden az elkövetkező teendőkről beszélt, ellenőrizte a kemencék hőfokát, kiadta az utasításait csoportja tagjainak s a hátralevő öt percet az ócskavastelep vezetőjével ma­gyarán civakodással töltötte el. — Csapolással kezdjük a mai napot s tudják jól, hogy mármost töltve kellene legyenek az összes teknők — Hol vannak a köny­­nyebb vastörmelékek? — Itt — válaszolt Munteanu Nicolae — Az nem elég, még két teknővel kell — felelte mogorván Plavos­­teák s visszasietett a kemencéhez. — Éppen olyan — mormolta in­kább maga elé Munteanu — mint Beuca, az is folyton velünk ve­szekszik Haragudott, meg nem is. Tudta, hogy az első olvasztárok­nak igazuk van, ők, csoportjuk­nak tagjai, sokkal keményebb, dolgosabb emberek, tükrözik ezt eredményeik. Közben a négyes számú kemen­cénél, hét óra után néhány perc­cel megkezdődött a csapolás Az izzó, folyékony acél csillagesővel hirdette ezt. Plavosteák, hol az öntőcsarnokban figyelte a kifolyó acéltömeget, hol a kemence szá­ján nézett be Egy adott pillanat­ban intett embereinek s bár a csa­­polás még tartott, megkezdte a kemence hátsófalának a javítását, ma­jd a tűzteret s az ellenkező ol­dalt foltozta. Mint később mon­dotta: „Megfelelő hőmérsékleten a kemence valósággal magába veszi a karbantartó anyagot, gyor­san összeforr vele“ S miközben a kemence csapoló nyilasát elduga­szolták, megkezdődött a kemence gyorsított berakása Plavosteák szinte a daru oldalához tapadt, intett Lux Péternek, a darusnak, az ő, kézmozdulataiból álló, ide­genek számára szinte érthetetlen jelekkel és a daru mint dübörgő harcikocsi vitte a könnyű vastör­­melékekké töltött teknőket, de, egészen a kemence mélyére s egyenletesen szétterítette Szinte látszott, hogy az első olvasztár nagyon ügyel arra, hogy a vizte­­rület minden kis porcikáját be­fedje a könnyű vashulladék Azu­tán mészkő, nyers vasblokkok s nehéz vastörmelék következett A berakás alig tartott másfél órát. Most egy csendesebb időszak kö­vetkezett, előkészület a további töltésre, a további nyersvas ada­golásra, a kikészítésre Mint mon­­dotta Pravosteák svtárs, e mű­szakban kétszer csapolnak. — Kell hogy igyekezzünk, mert egy kissé visszaestünk — Nem ti es­­tete-i vissza — vette át a szót az időközben mellénk lépő Lintu Ilie párttag, a váltásmester — A mai csapolással a négyes számú ke­mence az év elejétől kezdve 1 187,5 tonna acélt adott terven felül Tehát hozzásegítették az osztályt, hogy negyedévi tervét, ma reggel II tonnával már túltel­jesítse s a május elsejei vállalá­sunkból 893 tonnát valósítsunk meg A Vörös Acél-üzemek olvasztá­­rai valóban szép teljesítményt ér­tek el Határidő előtt teljesítették a negyedévi tervet. 226 gyorscsa­­polást adtak s az önköltséget a vállalt 2 százalék helyett 2,65 szá­zalékkal Csökkentettek De a 893 tonna terven felüli teljesítmény­­nyel nem lehetünk megelégedve, éppen azért, mert néhány nappal ezelőtt több mint 1.000 tonnáról adtak hírt Visszaestek A négyes számú kemence túlteljesítményét felemészti a már egy hónapja ja­vítás alatt álló kemence s a többi kemencék gyengébb teljesítménye. Az acélolvasztárok panaszkodnak, hogy a vezetőség, élükön Obra­­dovics igazgató elvtárssal még mindig nem adja meg a legmeg­felelőbb támogatást az acélműnek. Ezt bizonyítja a visszaesés, a hiá­nyosságok az ócskavastelepen. Jóllehet az acélmű, s erről az acélolvasztárok biztosítják nép­­gazdaságunkat teljesíti a terven felül vállalt 1 600 tonnát De va­jon Vörösacél nem adhat többet? Az egész ország örülne, ha olyan hírt hallanának ezen acélműről, mint Resicáról, azt, hogy a Vörös Acél Martin kemencéjénél dolgozó elvtársak május egy előtt felújí­tották vállalásukat. Ez azonban nemcsak az acélolvasztároktól függ, hanem a vezetőségtől is. „Mi is befejeztük a vetést...“ Kollektívánk, a janovai „Vörös Hajnal" közös gazdaság a gépállo­más traktoraival még az ősszel az egész tavaszi vetésterületen elvé­gezte a szántást. Mondanom sem kell, hogy ezzel megteremtettük magüny kedvező feltételeit. Amint az idő kedvezővé vált, késedelem nélkül hozzákezdünk a vetéshez mivel tudjuk, hogy a korai vetés a bőséges termés egyik fő biztosí­téka. Mivel korán kezdtük meg a mun­kát, március 22-ig be is fejeztük a kukoricán kívül az összes tavaszi növények vetését, pedig erre vonat­kozó tervünk elég nagy volt Töb­bek között vetettünk árpát, zabot, napraforgót, 81 hektáron öröshe­­rét, 75 hektáron ré­p­ét, ezenkívül mustármagot, bükkönyt, cukorrépát stb Az őszi vetések gondozását ed­dig több mint 300 hektáron végez­tük el A nagy lelkesedéssel végzett ta­vaszi munkában különösen jól dol­gozott az Oreşteanu Petru vezette első mezei brigád Az­­lső brigádból személy szerint Ghenie Ion és Miut Pavel tűntek ki, míg a másodikból Barta János, Crucilă Eugen és má­sok érdemelnek külön dicséretet. SZALAI ISTVÁN, kollektivista Megválasztották az IMSZ-bizottságokat A tehnometalban­­ Az elmúlt napokban a temes­vári Tehnometal-gyár ifjúmunká­sai is megválasztották az üzemi IMSZ bizottság új vezetőségét. A gyűlésen Magda Vladimír, az IMSZ városi bizottságának kül­dötte elnökölt Az üzemi IMSZ- bizotság részéről Popa Petru mu­tatott rá az IMSZ egyévi tevé­kenységére. Így felszínre került, hogy az IMSZ-tagok többsége ki­váló eredményeket ért el a terme­lésben A szocialista munkaver­senyekben 48 ifjúmunkás vett részt Neagoe Nicolae esztergá­lyos, Pilisi Julia fémszövőnő, Viz­­lan Gheorghe lyukasztó, Csipás Mátyás, Lévay Mária és más IMSZ-tagok — mindannyian élen­járó dolgozók — hozzájárultak ah­hoz, hogy februárban is 128 száza­lékban teljesült a gyár termelési tervelőirányzata A beszámoló rávilágított az IMSZ-szervezet egyes hiányossá­gaira is A többi között a vezető­ség nem foglalkozott az ifjak po­litikai-kulturális színvonalának fejlesztésével Elhanyagolta az IMSZ központi bizottsága lapjá­nak a „Scinteia Tineretului‘‘-nak a terjesztését és olvasását. Az üzemben mindössze csak 20 ifjú fizetett elő e lapra. A tagsági dí­jak befizetését sem szorgalmazza. A­­hozzászólások során sokan kértek szót Többen közülük bí­rálták a volt IMSZ-bizottságot, amiért nem nyújtott kellő segít­séget az IMSZ-tagoknak, nem tá­mogatta a két termelési brigádot, nem törekedett a kultúrtevékeny­­ség fellendítésére és nem foglal­koztatta őket az a probléma sem: olvassák-e az üzem ifjai a könyv­tári köyveket? Végezetül rátértek a javaslá­­sokra A 7 — legforradalmibb, legpéldamutatóbb — ifjút java­solták az új báró tagjainak Velea Constantin lakatost Grisbacher Rudolf szövet, Titenhofer Fran­cisc esztergályost, Szabó Péter szerszámlakatost, Becker Rozá­liát, Iov Mariát és lánca Ilie-t választották be egyhangúlag az új büróba, a városi IMSZ-konfe­­renciára küldöttnek pedig Gris­bacher Rudolfot és Velea Con­stantint. A fennálló hiányosságok mie­lőbbi felszámolására határozati javaslatot dolgoztak ki. Így: a „Scinteia Tineretului“-ra újabb 20 előfizetőt szerveznek május 1 tiszteletére, 20 ifjút kapcsolnak be a kultúrtevékenységbe Továbbá 2 termelési tapasztalatcserét tarta­nak A termelési brigádokból újabb 15 tagot vonnak be a szo­cialista munkaversenyekbe, 10 ifjú pedig egy műszaki rajztanfo­lyamon fog részt venni. P. C. Az OCL „Alimentara“-ban A temesvári OCL „Alimentara“ ifjai is az elmúlt vasárnap tartot­ták meg IMSZ-bizottságválasztó gyűlésüket. Honig Nicolae IMSZ-bizottsági titkár ismertette: az elmúlt évben mennyiben járultak hozzá az IMSZ szervezet tagjai a fogyasz­tók jó kiszolgálásához. Elmondotta, hogy az alapszer­vezet irányításával, az IMSZ-bi­­zottság a N­ IMSZ-kongresszus irányelveinek valóraváltására tö­rekedett Továbbá, hogy több if­júmunkás neve szerepel az él­­munkásoké között, mint Catargiu Eusebiué, Becker Teréziáé és má­soké. A 7-es és a 207-es egységek „jól kiszolgáló“ IMSZ brigádjai követendő példát mutatnak a válla­lat összes alkalmazottainak. A 7-es, 114-es és 207-es Alimenta­­ra-egység pedig 128 százalékra teljesítette február havi eladási tervét. Az IMSZ-tagok közül többen kerültek felelős állásba: így 11 IMSZ-tag „Alimentara“-egységet vezet, 4 tag rajon felelős, 5 pedig a kenyérelosztó egység jó működé­séért felel. A fiatalok Aritica Constanti­­nescu, Lucia Ciucă, Beslich Aure­lia és mások derekasan kiveszik részüket a kulturális és sportte­vékenységből is A beszámoló bátran tárta fel az IMSZ-tevékenységben észlelt hiá­nyosságokat is Gyűléseiket csak nagy időközönként és nem a leg­jobb látogatottsággal tartották meg Egyesek egyáltalán nem vet­tek­­részt az IMSZ-életben és nem teljesítették kapott feladataikat, mint Muncila Elisabeta, Traian Popi, Izidor Fenent, Szaplonczai Julia és mások Ebben hibás volt a büró is, mert nem mozgósította a tagokat feladataik teljesítésére és nem adott konkrét, személy sze­rinti feladatokat Nem foglalkoztak kellőképpen az IMSZ-tagok politikai-ideológiai színvonalának fejlesztésével, ami­ért elsősorban Hónig Nicolae IMSZ titkár és Teodor Carliciuc bárótag a felelősek Rávilágítottak arra is, hogy a pártalapszervezet sem irányítot­ta és nem ellenőrizte kellőképpen az IMSZ tevékenységét. A felszólalások so­rán Cord­es Mircea az üzemi bizottság elnöke elmondotta, hogy egyes ifjak nem tanúsítottak helyes magatartást az idősebbekkel szemben Gandel­­mann Pál, a ■ vállalat igazgatója, a többi között javasolta, az IMSZ alapszervezet dolgozzon ki mun­katervet, hogy a fiatalság kiváló eredménnyel köszönthesse a moszkvai Világifjúsági Találko­zót Megfogadta, hogy segítségük­re lesz feladatuk teljesítésében A hozzászólások után megvá­lasztották az új bürót, amelynek nevében Sik­i Mária titkár vállal­ta, hogy igyekezni fog IMSZ-vo­­nalon aktív tevékenységet kifej­teni, és minél több ifjút az IMSZ- szervezetbe bevonni. A határozati javaslatba foglalt pontok megvalósításával, az ed­digi hibákat felszámolva, a párt­alapszervezet irányításával és tá­mogatásával az OCL Alimentara vállalatnál jelentősen fellendülhet majd az IMSZ-munka. E­B. Megkezdték a saláta árusítását CIULAC FLORIAN kollektivista arról ír, hogy a vingai kollektív gazdaság elismerten jó kertészete az elmúlt napokban szépen fejlett fejessalátával lepte meg a helyi piac vásárlóit A kertészetben dolgozó tagok oda­adó munkája és a növények helyes ápolása révén a kollektív gazdaság tehát e téren is messze megelőzte az egyénileg gazdálkodó termelőket Rendkívül szépek a 2 100 négyzet­­méternyi melegágyban fejlődött töb­bi növények palántái is Különösen előrehaladott fejlődésben pompáz­nak az 1 200 négyzetméter meleg­ágyban lévő uborkapalánták, melyek ugyancsak korai termésre következ­tetnek A kertészetben ezekben a na­pokban a különféle palánták áttűz­delésével foglalatoskodnak Mivel egyes növények igen talaj­­igényesek, a kollektivisták figyel­me a kellő talajelőkészítésre is ki­terjedt így például már az ősszel 30 centi mélységben felszántották , jól megtrágyázták azt a másfél hek­tárnyi területet, amelyet karalábé­termesztésre irányoztak elő Hason­lóképpen előkészítették a korai ká­poszta termesztési területét is A vingai kollektivisták minden törekvése arra irányul, hogy a többi kertészeti növénnyel is minél előbb megörvendeztethessék a dolgozókat A sajtó , a párt kipróbált fegyvere A szocialista tábor országaiban a sajtó hatalmas befolyást gyako­rol a társadalmi életre. A sajtó a kommunista pártok kezében kiváló eszköz arra, hogy tevékeny részvételre serkentsük a tömegeket az új társadalom fel­építésének történelmi művében, eszköz a tömegek forradalmi, al­kotó tevékenységének fejlesztésé­re, eszköz arra, hogy felszínre hozzuk, tanulmányozzuk és álta­lánosítsuk mindazt, ami értékes a szocialista építés mindennapi gya­korlatában. A szocialista országok sajtójá­ban az egyes országok forradalmi és haladó szellemű sajtóhagyomá­nyai — e sajtó jellegénél, tartal­mánál és felépítésénél fogva — szerves egységbe fonódnak a népi demokratikus rendszer kialakítá­sáért és megszilárdításáért vívott harc évei során szerzett tapaszta­latokkal és a kommunista sajtó, elsősorban a szovjet sajtó kime­ríthetetlen tapasztalataival. Lenin azt követelte a sajtótól, hogy tartózkodjék a politikai fe­csegéstől, az elvont eszmefuttatá­soktól és jelszavakból, ellenben összpontosítsa erőfeszítéseit arra, hogy felfedje, terjessze s gyakor­­latilag alkalmazza mindazt, ami új és értékes a néptömegek kon­krét tapasztalatában. A szocialista országok ez idő szerint arra összpontosítják erőfe­szítéseiket, hogy újabb lendületet adjanak gazdasági életüknek, to­vább növeljék népeik jólétét Ro­mániában ezek a kérdések álltak az RMP 1955 végén megtartott II kongresszusa munkálatainak homlokterében s nemrég a párt Központi Vezetőségének 1956 de­cemberében megtartott plenáris ülése is foglalkozott velük A plenáris ülés sokrétű felada­tok elé állította a pártot, a mun­kásosztályt, Románia minden dol­gozóját az ország további iparo­sítása tekintetében, a bővített új­ratermeléshez szükséges eszközök felhalmozásának biztosítása tekint írta: L. RAUTU az RMP KV Palitbürójának póttagja létében; ezek elengedhetetlen fel­tételei az egész népgazdaság si­keres fejlődésének és annak, hogy kielégítsük a nép egyre növekvő anyagi és kulturális igényeit Saj­tónk alapvető feladatának tekinti, hogy mozgósítsa a nép minden erejét ezeknek a feladatoknak a teljesítésére és arra, hogy harcol­junk a bürokrácia kiirtásáért a tervezés és a gazdasági vezetés megjavításáért, a demokratikus centralizmus lenini elvének helyes alkalmazásáért, hogy ösztönözzük ezzel a nép kezdeményező készsé­gének érvényesülését s hogy mi­nél tevékenyebb részvételre ser­kentsük az állam ügyeinek intézé­sében Táplálnunk kell a sajtó hasáb­jain a munkások, minden dolgozó ember jogos büszkeségét mind­azért, arróit két kezük munkájával alkottak, azért, hogy megváltoz­tatták az ország arculatát, hogy országunk, mely egykor gazdasá­gi és kulturális szempontból a legelmaradottabb országok közé tartozott, munkájuk nyomán ipari­mezőgazdasági országgá válto­zott. Természetes azonban, hogy kommunista sajtónk amidőn teljes történelmi nagyságában mutatja be, milyen gyümölcsöket érlelt a párt vezette dolgozók tudatos te­vékenysége, egyetlen pillanatra sem feledkezik meg egy , másik feladatáról sem, nevezetesen ar­ról, hogy a forradalmi bírálat és önbírálat fegyverének kell lenn­e A pártsajtó tevékenységének ez az oldala mélységes demokraliz­­musának egyik legalapvetőbb ele­me A pártsajtó éles fegyver a szocializmus és kommunizmus építésének folyamatában előfordu­ló hibák és fogyatékosságok kikü­szöböléséért folyó harcban. A Román Népköztársaságban a pártsajtó igyekszik megfelelni e rendeltetésének Sajtónk harcol a rutin, a maradiság, a bürokratiz­mus ellen, a nemtörődömség ellen és a felelősségérzet hiánya ellen, a dolgozók véleményével és kí­vánságaival szemben megnyilvá­nuló közöny ellen, az alulról jövő bírálat elfojtása ellen Sajtónk a közvélemény ítélőszéke elé állítja e hibák hordozóit országunkban, csakúgy mint a szocialista tábor lobbi országá­ban, nagy figyelemmel hallgatják a sajtó hangját Példa erre a kö­vetkező Az RMP KV lapja — a Scinteia —, valamint a România Liberă, a Munca és más román lapok az utóbbi hónapok folya­mán bőven foglalkoztak a gazda­sági tervezésnek, a vállalati ve­zetésnek s a néptanácsok jogainak és teendőinek kérdéseivé! Élénk vita fejlődött ki e lapok hasáb­jain és sok értékes vélemény hangzott el ezekben a kérdések­ben A párt és a kormány leg­utóbbi határozatainak meghoza­talakor figyelembe vette az emlí­tett sajtóvita keretében elhangzott javaslatokat Egyes pártlapok nem eléggé harcos szelleműek, nincs elég szo­ros kapcsolatuk a valósággal és nem elég frissek az élet égető kérdéseinek tárgyalásában. Ennek egyik oka az, hogy a lapok nem foglalkoztatják eléggé a cikkíró­kat, akik pedig az eleven tapasz­talatoknak valóságos tárházával bírnak Lenin lelkesen harcolt a harcias szellemű sajtóért, a sajtó frisseségéért, a sablon ellen, az újságok szürkesége ellen Az egy­hangúság s a lassúság nem fér össze az újságírással. A kommunista újságíróknak van kitől tanulniok . Ragyogó publi­cisztikai példákkal szolgál Marx, Engels, Lenin, a múlt haladó szellemű közírói, a lenini Pravda sok esztendős munkássága, nem­különben más kommunistá- és munkáspártok sajtótermékei. II. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX kongresszusa, amely mélyenszántó, tudományos elem­zésnek vetette alá a jelenlegi tár­sadalomfejlődési szakasz alapvető problémáit, óriási befolyást gya­korolt a kommunista sajtóra és az egész nemzetközi kommunista mozgalomra Az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok megvitatása a Román Munkáspártban, erőteljes ösztönzést jelentett pártsajtónk számára abban a harcban, ame­lyet a dogmatizmus ellen, a mar­xi-leniai tanítások gépies, nem alkotó módon való alkalmazása ellen, a szocialista építés bonyo­lult problémáinak felszínes tár­gyalása ellen vívunk Pártunk rendkívül igényes a sajtóval szem­ben, amelynek munkásságát na­ponta, lépésről-lépésre irányítja, azzal a céllal, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a sajtó és a szocialista építés mindennapi gya­korlata között, hogy fejlessze harci, támadó szellemét a szocia­lizmus összes ellenségei ellen fo­lyó harcban s mindaz ellen, ami fékezi előrehaladásunkat. Ami sajtónk hiányosságait il­leti — beleértve azokat is, ame­lyeket a személyi kultusz kedve­zőtlen kihatása idézett elő — eré­lyesen vissza kell utasítanunk a­­zokat a kísérleteket, amelyekkel itt-ott — az úgynevezett sztáli­nizmus elleni harc cégére hajt — rágalmazni akarják a kommunista sajtót, mindenekelőtt a szocialista országok sajtóját. A személyi kultusz befolyása nem változtatta meg, nem tudta megváltoztatni a pártsajtó lénye­gét: azt, hogy a pártsajtó a mar­xi-lenini eszmék hordozója, a kommunista pártok fegyvere, a­­mellyel harcra mozgósítják a dol­gozókat nagyszerű ügyük diada­láért. A haladó emberiség soha­sem fogja elfelejteni, milyen ne­mes szerepet tö­lött be a szovjet sajtó az iparosítás, a kollektivizá­lás éveiben s a második világhá­ború súlyos megpróbáltatásokkal teli éveiben A világ népei tudják, milyen szerepe volt a szovje saj­tónak azoknak az óriási erőfeszí­téseknek a megszervezésében, a­melyekkel a szovjet nép a háború után újjáépítette és fellendítette népgazdaságát A szovjet sajtó­nak kiemelkedő szerepe van ab­ban, hogy a szovjet nép olyan ra­gyogó győzelmeket arat a" kom­munizmus építésének minden vo­nalán, hogy újabb és újabb győ­zelmeket ér el a kapitalizmus és a szocializmus között folyó törté­nelmi jelentőségű versenyben és a békéért s a népek szabadságáért folyó harcban. Minek tulajdonítható az, hogy a tömegek nagyrabecsülik és szere­tik a kommunista sajtót? E sajtó pártszellemének, elvszerűségének, eszmei tartalmának. A kommunista sajtó tevékeny­ségének legfőbb alapja, legfőbb rendeltetése az, hogy szerves ré­sze legyen a proletariátus általá­nos ügyének, a párt harci fegy­vere és biztos segítője legyen, ki­fejezze sorainak megbonthatatlan egységét és összeforrottságát. Ha egy pártszerv elszakad a párttól olyan körülmények között, amikor az államhatalom a dolgo­zók kezében van, ez — akár akar­ja az illető szerv, akár nem —­­elkerülhetetlenül és objektív mó­don annyit jelent, mint szembe­helyezkedni a párttal A közel­múltban lezajlott magyarországi események igazolták ezt a rég is­mert igazságot. Akkor, amikor arról esik szó, hogy milyen erkölcsi felelősség terhel bizonyos magyar sajtószer­veket és egyes magyar publicistá­kat a magyarországi eseménye­kért, egyes országokban olyan hangok hallhatók, amelyek igye­keznek felmenteni őket a magyar­­országi események miatt rájuk háruló felelősség alól, vagy leg­alább csökkenteni igyekeznek fe­lelősségüket, mégpedig azzal az indokolással, hogy e sajtószervek és közírók —­ úgymond —■ nem tettek egyebet, mint hogy feltár­ták mindazt, ami rossz volt az ország belső életében Igen a hibák feltárása szüksé­ges volt De felvetődik a kérdés: ezek a közírók milyen álláspontról és milyen céllal tették, amit tet­tek? Vajon megpróbálták előmoz­dítani a párt, a munkásosztály és fetessége természetesen ádáz gyüle­­az egész nép egészséges erőinek étet váltott ki a reakciós körökből, egybetömöritését, a marxi-lenint amelyek képmutatóan azon sirán­­eszmék helyességébe vetett bizal­­saknál, hogy a s­zocialista orszá­­guk megszilárdítását? Mozgósá­­gokban „m­^Hfejtószabadság“, tották-e vajon ezeket az erőket, John Swint^K^amerikai újságíró hogy harcoljanak a nép történelmi— a^ New York Times volt szer­­jelentőségű, forradalmi vívmányai-Vésztője — meglehetősen jól jelle­­nük megvédéséért? A valóság az,merte a sajtószabadságra vonatko­­hogy ezek a közirók ócsárolták,z° burzsoá felfogást Swinton a ko­sárral fröcskölték tele mindazt, vetkezőket írja: „A newyorki uj­­amit a dolgozók, a kommunisták-ságirónak el kell ferdítenie a való­­kat az élen, az elmúlt II év alatt ságot, nyíltan hazudnia kell, meg megvalósítottak Ez a dolgoz kikell hamisítania a tényeket, rágal­­egy részében ideológiai zűrzavar maznia kell az embereket és has- _ idézett elő, lankasztotta harci a­ra„ ke^ vágódnia az aranyborjú karatukat Vajon miért nem hal e'0^- M­³„ újságírók, a háttérben látták haragos hangjukat ezek mesterkedő pénzmagnások eszkö­­közltek az ellenforradalmi mi vazallusai vagyunk Holmi ha­szárlások szörnyűséges napjaiban vagyunk — ők rángatják a zsí­róiért nem szólítottak harcra , nert mi meg tánco­unk Tehetsé­­geakció és a fasizmus erői eller­­ünkkel és egesz életünkkel _mas Az erre a kérdésre adható válas emb­erek rendelkeznek, affele értés­­magában foglalja az illető közb­e­m's,eS' prostituai­ak vagyunk . aktivításának elítélését ' Nos, ezzel a negless szabadság-A magyarországi események t gal mi szembeállítjuk a m, sa­tónk nulságai megmutatják, mennyi igazi szabadságai; ara sajtónk szükséges az ideológiai éberség n em, ,a ,kap’ta ,sth8aJTMsflzt± IfZ mennyire elengedhetetlen a me- ^a?^j°k,er e,eâr; a oltónkat alkuvá«! nélküli harc a nátív iz« érdekeit szolgálja A mi sajtónkat a kuvas nélküli Harc a pauszt- dolgozók ezrei és tizezrei nem­emtől való bármilyen eltérés - csak hanem ők maguk ig en Ezek az események emléke- írják. a mi sajtónk a néptömegeké, fe­nek bennünket arra a főnk !Lennn ragyogóan jellemezte a feladatunkra is, hogy a dolgozó sajtószabadsára vonatkozó kom­­soraiból s elsősorban a monké­­ntenista felfogás alapjait Vála­­osztály soraiból válasszuk ki a szó,va­n Mjasznyikovnak, aki a kommunista ujságuó-kádereket, te,,-es sajtószabadság“ bevezeté- Mélységes jelentőségű az a b- követelte Lenin rámutatott am­­­in által megfogalmazott követi!- ra hogy az ilyen „sajtószabadság“ tény, hogy „a párt valamennyi nem a kommunista párt számos időszaki kiadványát kizárólt gyengéjétől, hibájától, ferdeségétől kommunista szerkesztőségek­két- való megtisztítását segítené elő, be kell átadni“ (Lenin Müvei, 12 mert nem ezt óhajtja a nemzet­kötet, 195 oldal) közi burzsoázia — márpedig a A kommunista újságíróknak, „sajtószabadság“ „fegyver volna sohasem szabad megfeledkezn­ök ennek a nemzetközi burzsoáziá­­arról, hogy a munkásosztály for­­nak a kezében A nemzetközi for­­radalmi pártja az élcsapat szere­­zspá­zia még nem halt meg. Éle­tét tölti be s hogy a sajtó a párt Itt van mellettünk és lesben fegyvere A kommunista sajtónak, áll“. (Lenin Müvei, 32. kötet, 544 amely a néptömegek törekvéseit oldal). juttatja kifejezésre, nem szabad Lenni sok évvel a Nagy Októ­­megengednie, hogy a kispolgári beri Szocialista Forradalom előtt kisértés befolyása alá kerüljön. megírta „Pártszervezet és párt- Sajtónk elvszerűsége, a haladás irodalom“ című zseniális cikkében, nagyszerű eszméiért folytatott lel- „Szabad sajtót akarunk és fogunk kés harca, kivívta a nemzetközi is teremteni, mégpedig nemcsak közvélemény széles rétegeinek meg­ olyan értelemben szabad sajtót, becsülését. Sajtónknak ez a jelleg- hogy szabad a rendőrségtől, hanem SZABAD SZÓ THERESE RAQUIN Jelenet a Maxim Gorkij-mozi új filmjéből. .« 1­1? F­Ri­seSS. Szmnáz- és moziműsor MAXIM GORKIJ (3, 5, 7, 9): Therese Raquin; ALEXANDRU LATITA (2, 4, 6, 8): A 9-es számú kórterem; ARTA (3, 5, 7, 9): Szegény szeretők krónikája; VIC­TORIA (2, 4, 6, 8)- Ma­rett minden vé­get ér; IFJÚSÁGI MOZI (7.jo­g.30, 6.30, 8.30): A karaván; VÖRÖS CSILLAG; ME­N­A LA (5, 7): Dr Wagner esete, VI KE­RÜLETI MUNKÁSMOZI (5, 7): Tengeri vadászat; SZABADFALUSI MUNKÁS­MOZI (5, 7): Kaland az Atlanti-óceán partján; CFR KLUBMOZI (4, 3­8)- A négyes, ügyeletes gyógyszertárak , S* *Brigels-utca 91 mii (Miron Contin-utea I) 7—15 óráig, a­­ 15 óráig, a 2 számú (Dr. Vértes-utca 1) 9 számú (Gojdu-utca 2) 7-21 óráig, a 10. állandó, a 3 számú Augusztus 23-körül számú (Tolbulin-tér S) állandó, a 11 szá­ll) 7—15 óráig; 11 kerület: a 4. számú mű (Preyer-utca 1) 7—15 óráig, V kerü­­(Ștefan cel Mare-utca 3) 7—1­5 óráig az iet: a 12 számu (Cloşca-utca 18) 7—21 5 számú (Dacilor-utca 10) állandó a 0 óráig; VI kerület, a 13 számú Primă­­számu (Petru Maior-tér 2) 12—20 órára- d­el-utca 13) 7-21 óráig; Szabadfalun: a vi keriVet- a 1 V S’ 29' szamu 7-2) óráig és Rónácon; a n. utca '7-22 óráig ív keUrnele,Dram8 száM'­nyUra. SyAsvster már 9an TANULOK, DIÁKOK! ! Közeledik a nyári szünidő. Fizessetek elő idejében az ifjúsági­­ kiadványokra. f Előfizetés: a postahivataloknál, levélkihordóknál és az iskola,­­ vagy egyetem önkéntes lapterjesztőjénél. ” KÖZLEMÉNYEK — AZ ICIA VÁLLALAT szabad­falusi szarvasmarhahizlaldájában (a cukorgyár mellett) április­­ 4-én, délelőtt 10 órakor árverezés útján igáslovakat adnak el. Az árverésen résztvehetnek kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások, termelő­szövetkezetek és magángazdálko­dók. Közvetítők kizárva. — AZ ÖSSZES KUTYÁKAT, le­gyenek azok házőrzők, vadászku­tyák, vagy ölebek, tulajdonosaik kötelesek veszettség ellen beoltani. A beoltás a Vágóhíddal szembeni beoltó központban történik április 1—6-ig és 8—13-ig, naponta 12 —17 óra között. A kutyákat lehetőleg szájkosárral kell ellátni és pórázon vezetni kevésbé forgalmas utcákon. A beoltásról bizonylatot állítanak ki és a kutya, törzskönyvi számmal ellátott fémbilétát kap. linii ii un nulii 111111111 min iiiiiiiiiiiiiiiiiiimuilimi,,M|l,,|,Mnii„,„,,1I,|„„„,,,lll,lil,,1J,,MI,|iHiiiI|M# FIUK, LEÁNYOK! Újítsátok fel a megrendelt ifjúsági lapok, folyóiratok előfizeté-­­ sét a nyári szünidőre.­­ Előfizetést átvesznek a levél­kihordók, és az iskola, vagy egyes­e­tem önkéntes lapterjesztői. | SZERDÁN, ÁPRILIS 3-án. BUKAREST I­I. MŰSORA: 5.00: Naptár, Időjárásjelentés; 5.05: Román népi dalla­mok; 5.30: Hírek; 5.35: Román népi dal­lamok (folytatás); 5.45: Reggeli torna; 5.55: Az orvos tanácsadója, u­­. Könny­­zene; 6.15: Mezőgazdasági híradó; 6.25: Muzsika; 6.45: ,,A kiváncsiak klubja“ — a gyermek- és az ifjúsági rádió előadá­sa; 7.00: Hírek, időjárásjelentés, a köz­ponti sajtó szemléje; 7.10: Román köny­­nyírzene; 7.30: Hirdetések és zene; 7.35: Román népdalok és táncok; 7.55 Dolgo­zó parasztságunk dalaiból; 8.15: Anyagok a sajtóból; 8.30: Muzsika; 9.00: Részletek Miljutin operettjeiből; 10.00: Kamaraze­ne; 11.00: Hírek; 11.03: Rádiószínház. Gergely Sándor: „Az én fiam“; 12.31: Da­lok; 13.00: Hirek; 13.05 Déli hangver­seny; 13.55: Hangfelvételek az ifjú szó­listák III. nemzeti versenyéről; 14.00: Esztrádzene; 14.30: Vízállásjelentés; 14.45: George Pantazi cimbalmozik; 15.00: Hí­rek; 15.05: „Magyar Zenei Hét“: Svéd Sándor, Jámbor László, Gyurkovics Má­ria, Joviczki József és Székely Mihály operaénekesek énekelnek; 15.30: Könnyű­­zene;16.00: „És mégis mozog“; 16.45: Né­pek táncaiból; 17. 00: Hírek, időjárásje­lentés; 17.19: Mária Sereea énekel; 17.35: Háztartási tanácsadó; 17.40- Országunk különböző városaiból való népi zeneka­rok játszanak; 18.00: Moszkva beszél!; 18.30: Részletek Filaret Barbu „Ana Lu­­gojana“ című operettjéből; 19.00: Hírek, kommentár; 19.10: Francia könnyűzene; 19.10: Válaszolunk hallgatóinknak; 19.55: Jó éjszakát, gyerekek!; 20.00: Országunk városainak és tartományainak zenei éle­téből; 20.30: „Szülők és gyermekek“ — híradó; 21.66: Népszerű hangszerszólók; 21.15: Szovjet írók: Mihail Solohov és V. Ovecskin műveiből olvasnak fel: 21.45: Iacob Savu és Nelu Orián énekel; 22.00: Hírek, időjárásjelentés, sporthírek; 22.­5­: Baciu énekel­ 23.10: A belgrádi vádiótól kapott új hangfelvételekből; 23.52—23.55: Hírek BUKAREST II. MŰSORA: 14.00: Hírek; 14.03: A suceavai tartomány Néptanácsá­nak „Ciprian Porumbescu“­együtte­­se énekel; 14.20: 1955. évi államk­­ujasok; Petru Dumitriu író felolvas egy részletet a „Păsărea furtună“ című re­gényéből; 14.40: Hirdetések és zene; 15.40: Szimfonikus zene; 16.00: Hírek, időjárás­­jelentés; 16.15: Műsorismertetés; 16.20: Előadás Tiberiu Brediceanu zeneszerző 80. születésnapja tiszteletére; 17.15: Rádió­tribün; 17.30: Jean Ionescu zenekara ját­szik; 18.30: Hírek; 18.10: Könyvek és hő­sök: laurentiu Fulga „Eroica“; 18.30: Nelu turziceanu hegedül; 18.40 Hirdeté­sek és zene; 18.55- Az orvos tanácsadója; 19.20: Dallamok a hallgatók „kívánságára; 20.00: Hírek; 20.03: Muzsika; 20.55: Hirek; 21.00: ,,A hét zeneszerzője“.­. Johannes Braids, műsoron: „Némelv rekviem“; 23.00: Hírek, Időjárásjelentés, sporthírek; 23.15:—24.00: Éjszakai hangverseny. pronosport íme, a Pronosport március 31-iki, 15. számú tippversenyének 12 találatos szelvénye: I. CCA—Ştiinta Temesvár II. Progresul Bucureşti—Ener­g III. Flamura Roşie Arad—Dina IV. Energia Sztálinváros­ V. Roma—Internazionale VI. Genua—Fiorentina VII. Milan—Juventus VIII. Udinese—Lazio IX. Monaco—Reims X. St. Etienne—Nice XI. Nimes—Lens XII. Sedan*—Racing Paris /A2 Ploieşti1 iM) Bucureştil ItMia Petrozsény1 X 2 I 1 X 11 fedd. 1957 április 1

Next