Szabad Szó, 1957. július-szeptember (14. évfolyam, 154-230. szám)

1957-07-02 / 154. szám

PÁRTÉLET A párt sorainak megerősítésére törekednek A VERZOVIAI GÉP- ÉS TRAK­­TORÁLLOMÁS pártalapszerveze­­te 1956 augusztus 1-én létesült. Szem előtt tartva e szocialista egység fontosságát, valamint nagyszámú dolgozóit, a gépállo­más pártalapszervezete Laza Já­nos pártalapszervezeti titkárral az élen meghatározták mindazon te­endőket, amelyek keresztülvitele által rövid időn belül megerősíthe­tik a párttagok sorait. E célból a kevésszámú párttag és jelölt konk­rét feladatot kapott mind politikai, mind gazdasági vonalon. E fel­adatokat a pártfeladatokat nyil­vántartó füzetekbe iktatták, amit a párttitkár időközönként leellen­őrizett, majd alapszervezeti gyűlés keretében megvitatták azok telje­sítését. Ezen intézkedéssel párhuzamo­san az alapszervezetnek sikerült erős pártonkívüli aktivát alkotnia, melynek tagsága a legjobb dolgo­zókból tevődött össze. A faliújság minden megjelent száma pedig tárgyalta a párttagjelöltek felvé­telének kérdését. Mindezen foglalkozás­ eredmé­nyeként a pártalapszervezet 16 párttagjelölt felvételi kérelmét vi­tatta meg; e kérelmeket a rajoni pártbizottság is jóváhagyta. Az alapszervezet elérte azt, hogy az elmúlt év augusztus elsejétől az év végéig havonta két tagjelöl­tet vett fel, míg január elsejétől a jelen időszakig havonta egy párt­tagjelölt felvételét vitatta meg. A GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI KÖZÜL tehát számosan kérték azt, hogy a párt soraiba tartozónak é­­rezhessék magukat; erre hatással volt a párttagok és a régebbi tag­jelöltek példamutató magatartása­­i. Többek között Giuris Eugen párttag eddig még minden kam­pányban az élenjárók soraiban szerepelt brigádjával együtt. Ez évben is a tavaszi kampány idején 137 százalékban teljesítették elő­irányzatukat. A politikai felvilágosító munka, valamint a fent említett példák késztették Petrusca Ioan IMSZ- tagot is arra, hogy a párttagjelöl­tek soraiba kérje felvételét. Az IMSZ-vezetőségi választások alkal­mával érdemeiért — mivel a gép­állomás élenjáró mechanikusa és a legtevékenyebb újítók egyikét — megválasztották a munkásifjak élére vagyis az IMSZ-bizottság titkárának. A tagjelöltek soraiban nevezhet­jük meg Hincu b­an élenjáró trak­toristát is, továbbá Duga Ion trak­toristát, aki azon kívül, hogy állan­dóan teljesíti előirányzatát és jó minőségű munkát végez, segíti a többi traktoristát is MEG KELL EMLÍTENÜNK, hogy a pártalapszervezet, azon kí­vül, hogy a párt sorainak megerő­sítésére törekedett, nem felejtke­zett meg a párttagjelöltek nevelé­séről sem Alapszervezeti gyűlé­sek keretében tevékenyen részt vesznek egyes problémák megvita­tásában, bátran tárják fel a hiá­nyosságokat is és értékes javas­lataik vannak az újítások, a gépek karbantartásának kérdésében és má­s munkaterületeken. Petruşca Ioan alapszervezeti gyűlésen soro­zatos, az újításokkal kapcsolatos javaslatot tett, melyeket jelenleg tanulmányoz a gépállomás vezető­sége. AZ IDÉN konkrét gazdasági kérdéseket tanulmányozó kör tevé­kenykedett a gépállomáson; ennek látogatói voltak az összes pártta­gok és tagjelöltek, akik a vitákon általában 95 százalékban meg is jelentek. A pártalapszervezet arra törekedett, hogy jól meghatározott előadássorozatot dolgozzon ki megvitatás céljából — például „A gépek észszerű kihasználása“, vagy „A gépállomás munkájának egybehangolása a kollektív gazda­ság mezei brigádjával“ címen stb. Ezek a viták nagyban elősegítet­ték sok hiányosság megszünteté­sét és újabb sikerek elérését. Mint hiányosságot kell felrónunk azt, hogy az alapszervezet nem foglalkozik kielégítően az IMSZ- szervezettel, bár tekintetbe kell venni a nyári kampány következ­tében e téren beállott nehézsége­ket is. Ugyanakkor azonban fele­lőség terheli a rajoni IMSZ-bizott­­ság titkárát, Chiteala Constantin elvtársat, aki az utóbbi időben cse­kély segítséget nyújtott a gépállo­más IMSZ-szervezetének MOHARY ISTVÁN, a Gátalja-rajoni pártbizottság aktivistája A marx sta-lerni­sta esti egyetem közli, hogy azoknak az L, II és III éves hallgatóknak, akik valami­lyen okból nem jelentkezhettek vizsgára, még egy vizsgaszesz­­sziót tartanak szerdán, július 3-án délután 5 órakor a párt­kabinetben Egy rövid hír az újságban: Belgrádba utazott egy ro­mán küldöttség a vaskapui vizi­­erőmű tervezésével kapcsolatban Nagy fontossága lesz ennek a vizierőműnek hazánk és Jugoszlá­via ipara és mezőgazdasága fejlődésében. Hazánkban külö­nösen a mi tartományunkra lesz nagy kihatással. Mérnökök, tudó­sok, technikusok sok hónapi, ta­lán évi, munkája révén jutottak idáig. A Duna a Volga után Európa leghosszabb folyója. Majdnem 3.000 km hosszú. Hosszú útján, forrásaitól a Fekete-tengerig, 8 or­szág földjét öntözi: Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyar­­ország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió terüle­tén halad át vagy határolja azt. Vándorútján kétszer kellett he­gyeken áttörnie. Egyszer Bratis­lava (Pozsony) után és egyszer Báziás és Turnu-Severin között. Ezt az utóbbi szorost Vaskapunak hívják. Már az őskorban nagy gazda­sági, kultúrtörténelmi és hadásza­ti fontossága volt, összekötőkap­csot képezett, Észak-Nyugat- és Délkelet-, Nyugat- és Kelet-Euró­­pa között. Leletek bizonyítják, hogy a Duna képezte sokszor az ősi törzsek és népek vándordíjá­nak főirányát. A római birodalom idejében a Duna mentén a védő­­rendszerek átfogó láncolata futott végig. A Duna mindig fontos hajóút volt. De a Vaskapu nagy akadálya volt a hajózásnak. Orso­va és Turnu-Severin között nehéz és veszélyes volt a hajózás. Csaknem az egész medren ré­zsúton sziklapad futott keresztül, ezenkívül az egész fenék tele volt siklaszirtekkel. A mult század végén elhatározták a Vaskapu szabályozását A jobb­part közelében megtisztították a folyó fenekét a szikláktól és a fo­lyóban kőgátat építettek Ezáltal csatorna keletkezett , munkákat Hajdú Gyula mérnök vezette; ezek öt évig tartottak, s közel egymil­lió köbméter anyagot kellett meg­mozgatni. A Vaskapu szabályozása által lényegesen könnyeb lett a vízi­­szállítás Közép-Európa és a Fe­kete-tenger között. Alr­g az egész világon energia­és hiány van. A mérnökök igyekeznek minél inkább használ­ni a „fehér szenet“, a vizek ener­giáját. Így született meg a Vas­kapu energetikai kihasználásának a gondolata is Báziás és Turnu- Severin között, 141 km után, a Du­na 35 métert esik. Átlagban má­sodpercenként kb. 5.400 köbméter vizet szállít. Ha ezt értékesítik, óriási mennyiségű és nagyon ol­csó elektromos energiát lehet kap­ni. Erre több elképzelés van. A há­rom legfontosabb ezen a szaka­szon: • egy vízierőművet építeni, esetleg kettőt, vagy hármat. Egyetlen üzem teljesítménye 2.200.000 kw lenne és évente 12,5 milliárd kilowatt­óra energiát ad­na. Ha két vizierőművet építené­nek, ezek összteljesítménye 2.000.000 kw lenne és évente 12 milliárd kilowatt-óra energiát ad­nának. Három vizierőműnek az összteljesítménye 1.840 000 kilo­watt lenne és évente 11,5 milliárd kilowatt-óra energiát adnának. Kiszámították azt is, hogy me­lyik változat milyen drágán fogja termelni az elektromos energiát. Legolcsóbb energiát akkor ka­punk, ha egy vízierőművet építe­tetést is. Kb 25-ször annyi ener­giát termel majd mit a most é­­pülő békási „ VT. Lenin“ erőmű. A befektetés viszont csak kb két­szer akkora, f­atalmas munkát jelentenek * * majd ezek az építkezések. A Vaskapu környékén nagy belső tavat kell létesíteni Ennek víztá­­rolószerepe lesz, hogy a száraz hónapokban is biztosítsa a szüksé­ges vízmennyiséget a vizierőmű­nek Falvakat kell majd áttelepíte­ni, új utakat és vasutakat építeni, hatalmas mennyiségű anyagot megmozgatni. , Ha 2 vagy 3 erőművet építenek, a munkálatokat hosszabb időre le­het felosztani, mert sorjában épí­tenék fel a 3 vizierőművet Mikor a másodikat építenék, az első már energiát termelne Ha egyetlen egy vizierőművet építenek, ez jó­val rövidebb idő alatt nagyméretű befektetést igényel, sokkal rövidebb idő alatt kell a gépeket elkészíte­ni, a hatalmas mennyiségű anya­got előállítani. Ha az egy erőmű­­ves változatot valósítják meg, ak­kor 2,5 millió köbméter exkavációt kell elvégezni, 2 millió köbméter betont önteni. Ehhez 106.000 ton­na betonvasra lesz szükség. 35 km vasutat és 150 km utat is kell épí­teni Az elektromos berendezés (turbinák, transzformátorok stb.) összsúlya 82.000 tonna lesz. Úgy tervezik, hogy az áramfejlesztők a legnagyobbak lesznek a világon A munkálatok kb. 10 évig fognak tartani. Ebből 3 év az előkészítés és 7 év az építkezés és szerelés. A munkálatoknak óriási jelentő­ségük van mind hazánkra, mind Jugoszláviára nézve. Mindkét or­szág iparának, mezőgazdaságának és folyami hajózásának nagy len­dületet fog­ adni. Lehetővé teszi tonnatartalmú, tengerjáró hajók felhajózzanak egészen Belgrádig. Fel fog lendülni a halászat is. A tárolótavak 150—200 000 tonna halat adnak majd évente A nagy tárolótavak állandó párolgása enyhíteni fogja az időjárást is e­­zen a vidéken Ez közvetve is hoz­zájárul majd a mezőgazdasági ter­melés emeléséhez. A nagymennyiségű és olcsó e­­lektromos energia lehetővé teszi majd új iparágak létesítését. Ter­mészetesen olyanokat, amelyek ha­talmas mennyiségű elektromos e­­nergiát igényelnek ilyenek az alu­míniumgyártás, az elektromos ke­mencék, melyekben különleges a­­célokat állítanak elő, az elektro­technika, egyes vegyiipari ágak stb. Lehetségessé válik majd a va­sút villamosítása A mezőgazdasá­got is korszerűsíteni, gépesíteni lehet. A Vaskapu vízierőművel járó nagyméretű munkálatok hozzájárulnak majd a népek kö­zötti együttműködés és barátság kiszélesítéséhez is — elsősorban a közvetlenül és leginkább érde­kelt népek, a román és jugoszláv népek között. De nem valószínű, hogy a két ország gépipara szállí­tani tudná az összes szükséges gé­peket, melyek között sok igen bo­nyolult. Mint annyiszor máskor, most is a Szovjetunió és a szocia­lista tábor többi országai testvéri segítségüket fogják nyújtani. Az elkövetkező években e mun­kálatok sok tízezer embernek fog­nak munkát adni És ha már fel­épült az erőmű, akkor az olcsó e­­nergiamennyiség, amit szállítani fog, hozzájárul majd ahhoz, hogy dolgozó népünk jobban és köny­­nyebben éljen, közelebb kerüljön a szocializmus megvalósításához. DAVIDOVICS TIBOR ­ Életbe lép a megjavított fizetési rendszer A kísérleti időszakra készül a temesvári Erdészeti Igazgatóság A TEMESVÁRI ERDÉSZETI fán elért megtakarítások végössze- IGAZGATÓSÁG körzetében javá-­ge 7.800 lejre emelkedik. Itt tor­­ban folynak a megjavított fizetési mészetesen csak a lippai erdészeti rendszer kisérletképpeni bevető- hivatal megtakarításairól volt szó, tésének előkészületei Az ezzel de hasonlóképpen a többi, főleg a kapcsolatos szabályokat az Er­dészeti Igazgatóságnak mind a 28 erdészeti hivatalában és 5 vállala­tában feldolgozták; ezeknek mun­kásai és technikusai értékes javas­latokat tettek a régi fizetési rend­szerben észlelt hiányosságok kikü­szöbölése, a munka termelékeny­ségének növelése és az önköltségi ár csökkentése érdekében. Ilyenfor­mán összesen 270 javaslat jött be, melyek közül idáig 139-et jóvá is hagytak, miután alkalmasak voltak a technológiai folyamat megjaví­tására. A javaslatok többségében a hangsúly elsősorban a lippai er­­dészeti hivatal és az IFET egysé­geire helyeződött, miután ezekben vezetik majd be kísérletképpen a megjavított fizetési rendszert. A lippai erdészeti hivatal dolgo­zói az erdősítéssel kapcsolatos ja­vaslatokat 7 pontban foglalták ösz­­sze, amelyek teljesítése — hozzá­vetőleges számlások szerint is — jelentős megtakarításokat eredmé­nyez majd. Például Blaguescu Iu­lian főtechnikus azt javasolta, hogy az erdősítést és a faiskolai munká­latokat mielőbb gépesíteni kell. Értékes javaslatot tett Jugowschi Alexandru erdész is, amely lehető­vé teszi, hogy a munka termelé­kenysége 33 százalékkal növeked­jék. Év végéig a javaslatok alap-Temesvár, Facsád, Valea-Mare, Karánsebes és Újmoldova helysé­gekhez tartozó erdészeti hivatalok is szép eredményeket érnek majd el, a fentiekhez hasonló javasla­tok alapján. FIGYELEMRE MÉLTÓ JAVAS­LATOKAT TETTEK a fakitermelő helyek dolgozói is, így a karánse­­besi IFET 22 dolgozója kérte a globális akkord bevezetését, vala­mint a munkásokkal való hosszúle­járatú munkaszerződések megkö­tését, olyképpen, hogy ezek érde­kelve legyenek a munkában. Ezzel megszűnnek majd a munkaerőhul­lámzások és a munka folyamatos­sága biztosítva lesz. A závoi IFET munkásai a kiter­meléshez szükséges felszerelések ésszerűbb elhelyezését kérték. Ja­vasolták továbbá, hogy a barak­kokat a munkahelyhez minél köze­lebb építsék fel s szélesítsék ki a rakodókat is Az aninai kitermelőkörzetben Herici Iosif Kovács, Ceasar Fran­­cisc és Blidaru Gheorghe lakato­sok újabb munkaeszközök beve­zetését kérték A poneascai kiter­melőkörzetben dolgozó leva fon mester kérte, hogy vezessék be a minőség utáni jutalmazást, míg Boldea Petru, aki szintén ebben a körzetben dolgozik, az időmérési rendszer felülvizsgálását javasol­ta, a kifejtett munka dolgozónként való jobb megállapítása céljából. A lippai IFET, amely rövide­sen kísérleti vállalat lesz, szin­tén sok értékes javaslat és műsza­ki-szervezési intézkedés megvaló­sítását készítette elő. Hedrea Ioan és Volungan Roman, a zárai körzet dolgozói javasolták, hogy a techni­kai személyzet illetékes tagjai, a technológiai folyamat megállapí­tása céljából, látogassanak meg minden egyes kitermelőhelyet és a kitermelésre szánt parcellákon fo­lyó munkálatokat vegyék szigo­rúbb ellenőrzés alá Kérték, hogy a brigádok és komplex brigádok ju­talmazása ezentúl ne a mennyiség, hanem a minőség szerint történ­jék. Dobres Teodor és Cosma Teo­dor mesterek, a lippai kite­r­melő­­körzet dolgozói javaslataikban ar­ra utaltak, hogy a jövőben többet kell törődni a traktorosok szakkép­zettségével és csökkenteni kell a bürokratikus intézkedéseket Jucu Vasile válogató kérte a gépesített munkálatok kiterjesztését mert elsősorban ezek révén lehet na­gyobb termelékenységet elérni. Holzner Zoltán esztergályos ja­vaslata alapján felülvizsgálták a „Ranghet“-féle esztergapadoknál dolgozó régi munkanormákat, Biró János javaslatára pedig új szer­számokkal és felszereléssel látják el a solymosi műhelyt A DOLGOZÓK ÁLTAL NYÚJTOTT JAVASLATOK megtakarításokat eredményeznek. Javasolták például a rönkökben va­ló lecsúsztatást, a levágott fa­ágak kötegekben való értékesíté­sét, a magánszektorhoz tartozó fo­gatok alkalmazásának megszünte­tését, a Lipova-típusú pótkocsik használatának bevezetését stb., a­­melyeket a vállalat technikai veze­tői elfogadtak. Ezekkel a javas­latokkal év végéig 139.500 lejt ta­karítanak meg és a traktorok hasz­nálatánál az önköltséget 18 szá­zalékkal csökkentik A műszaki-szervezési intézkedé­sek tervébe foglalt javaslatok megvalósítását már meg is kezd­ték a temesvári Erdészeti Igazga­tóságnál. Ezekre az intézkedésekre nemcsak a megjavított fizetési rendszer bevezetésének időszaka alatt, hanem egész évben külön fi­gyelem hárul. Az administratív szervek arra kell törekedjenek, hogy megvalósításuk ne ütközzék aka­dályba. E célból a szakszervezetek­nek mozgósítaniuk kell az Erdésze­ti Igazgatósághoz tartozó összes dolgozókat, mert csak együttes e­­rővel és az összes tervbe vett mű­szaki-szervezési intézkedések al­kalmazásával valósítható meg a megjavított fizetési rendszer beve­zetése és a dolgozók életszínvona­lának növelése. SEBESTYÉN GYÖRGY, az Erdészeti Igazgatóság munka­­szervezési osztályának főnöke BE-szép Gépesítjük az állattenyésztési munkafolyamatokat Vrem sokkal ezelőtt az újpécsi gépállomás eddig szokatlan munka elvégzésére vállalkozott: a juhok gépi nyírására. Ez volt gépállomásunk első próbálkozása az állattenyésztési munkafolyama­tok gépesítésére. A Mezőgazdasági Intézettől kölcsönzött­ szovjet RSA—12 típusú nyírógép segítsé­gével Georgescu Nicolae gépész ve­zetése mellett a gépállomás dolgo­zói a dinnyési, újpécsi és fényi kol­lektív gazdaságokban több mint 1200 juhot nyírtak meg géppel. Első próbálkozásunk sikerrel zárult. A kollektivisták igen meg­vannak elégedve a munka minősé­gével, nem is beszélve arról, hogy a gépi nyírással juhonként 150— 400 grammal több gyapjút nyertek. Ez a gyapjútöbblet a nyírás egyen­letességének és annak köszönhető, hogy a nyírógéppel alacsonyabban lehet vágni a gyapjút, mint kézzel. Ezzel természetesen javul a gyap­jú minősége is, mert gépi nyírás­sal 0,3—1,5 cm-el hosszabb gyap­­júszálat nyerünk, mint kézi­­ nyí­rással Ezenkívül a gépi nyírással lényegesen csökkent a nyírási idő és a munkaerőszükséglet. A dinnyési elég nehéz kezdet u­­tán — ahol a munkaszervezés hiá­nyosságaiból kifolyólag a nyírás nehezebben folyt le — Fényen, a­­hol gonddal szervezték meg a munkát és a nyírást végző dolgo­zók is már bizonyos tapasztalatok­kal rendelkeztek, kifogástalan e­­redményeket kaptunk. Itt már si­került a munka termelékenységét 3—4 szeresére emelni. Amíg kézzel egy nyitó 20—25 juhot nyírt na­ponta, géppel ez a szám 60—100- ra emelkedett, a dolgozók szakké­pesítésétől és gyakorlatától függő­­en. Igen jó eredményt mutattak fel: Marcov Nedelcov, Neşin Costa és Petcu Nicolae Dinnyésen, vala­mint Dorobanţu Ilie és Bistrean Nicolae Ujpécsen. POPOVICI SEVER, az újpécsi gépállomás főmérnöke SZABAD SZÓ Az amatőrfényképészek A FELSZABADULÁS UTÁNI ÉVEKBEN egyes városokban megalakultak az első amatőrfény­képész körök, de igen kevés részvevővel. Ma már egyes üze­mek és iskolák mellett is működ­nek ilyen körök. Munkájukban a legnagyobb nehézséget az anyag beszerzés jelentette és jelenti ma is, no meg az, mint Temesváron is, hogy nem kaptak támogatást a helyi szervektől. Az elmúlt hetekben államunk az amatőrfényképészeknek a segítsé­gére sietett. Az Oktatás- és Műve­lődésügyi Minisztérium kezdemé­nyezésére megalakult a Művész­­fényképészek Egyesülete, azzal a céllal, hogy egységes szervezetbe tömörítse a kiváló fényképészeket és anyagi támogatással, valamint a képek kiállításával nemzetközi kiállításokon, elősegítse fejlődé­süket. Az egyesületbe beiratkozhat bárki, akinek képei művészi és technikai szempontból megfelelnek a követelményeknek. A felvételt a bukaresti központ a beküldött ké­pek­ alapján dönti el- Az egyesület tagjai lényeges támogatásban ré­szesülnek film, papír és gépek be­szerzését illetően. Városunkban most van alakulóban ennek az e­­gyesületnek a fiókja, amely együtt­működik majd a már fennálló a­­matőrfényképészek körével. HA ÜNNEPNAPON VÉGIG­SÉTÁLUNK A VÁROSON, észre­vehetjük: minden negyedik-ötödik embernek a vállán fényképezőgép van és, tegyük hozzá, jó gép. Jo­gosan tesszük fel tehát a kérdést: városunk amatőrfényképészei miért nem szerepeltek az utolsó kiállí­táson? Ennyi ember közül ne a­­kadna néhány, aki ma''kszi és technikai szempontból kifogásta­lan felvételt tud készíteni? A fényképezők nagy része meg­elégszik azzal, hogy van egy jó gépe és elvárja tőle, hogy jó ké­pet csináljon az , m­inden kjlönö­­sebb hozzájárulása nélkül. Az i­­lyen amatőr is meglátja a szépet, a felvételt úgy akarja elkészíteni, hogy az a szemlélőben is ugyan­azt az érzést keltse, mint ami őt megragadta de ha még nem tanul­ta meg a témát fényképszerűen lát­ni és, hogy úgy mondjam. ..nem rendezi meg a képet“, ez nem fog sikerülni. A kép minősége az em­bertől függ, aki a gép mögött áll. Ahhoz, hogy jó felvételt készít­sünk, sokat kell tanulni. Másik a­­kadály az anyag beszerzése. De e nehézségeken egy kis jó­szándékkal, akarattal lehet segí­teni. Csak akkor fogunk a kiállí­tásokon városunkból és tartomá­nyunkból is jó képet látni, ha az amatőr fényképészek köre maga köré tudja tömöríteni a gépüket meggondolás nélkül kattogtató, de tehetséges kezdőket. Az amatőr körnek ez is a szándéka, de mivel kettőn áll a vásár, a szándék sem­mit sem ér, ha a fényképezők né­­pes tábora nem akarja igénybe­venni a felkínált segítséget. Az Amatőrfényképészek Köre minden kezdőt örömmel vesz fel soraiba és minden segítséget megad nekik. Az anyagbeszerzés dolgán is lehet valamilyen módon segíteni. A városi néptanácsnak és a szak­­szervezeti tanácsnak valamilyen úton segítenie kellene, hogy az a­­matőrfényképészek a körön keresz­tül hivatalos áron mindig hozzá­­juthassanak a szükséges fotó­anyaghoz. AHHOZ, hogy a most megala­kult Művészfényképész Egyesület­nek tagja lehessen valaki, mint már említettük, el kell érnie bizo­nyos művészi és technikai színvo­nalat. A kezdők ezt leghamarabb az amatőr körbe való beiratkozás­sal és a kör munkájában való részvétellel érik el. A kör előadá­sok keretében megismertetheti­k a kezdőkkel a fényképezés elmé­letét. A kör által rendezett kirándu­lásokon közvetlenül átvehetik és helyben alkalmazhatják a haladók a tapasztaltabb fényképészek sok éves tapasztalatát. Hamarosan be­rendezik a kör közös laboratóriu­mát, ami nagy segítség lesz majd azoknak a kezdőknek, akiknek nincs felszerelt laboratóriumuk és kénytelenek a képeket mással ki­dolgoztatni. A most megalakult Művész­­fényképészek Egyesületének műkö­dése az amatőr fényképész körök jó munkáján és tevékenységén alap­szik. Ezek a körök azok az iskolák, ahonnan a jól vizsgázott fényké­pészek magasabb osztályba lép­hetnek, a művészek közé. Az isko­la nem könnyű, de szép és szép­sége megérdemel minden fáradt­ságot. (n-s). Illmn Színház- és moziműsor ÁLLAMI színház (19.30 órakor): Ta­ke, Sánké és Cadír. (Évadzáró előadás): MAXIM GORKIJ (3, 5, 7, 9): Az üldö­zött; ALEXANDRU SAHIA (10, 12 3, 5, 7, 9): Stan és Bran mint oxfordi diákok; ARTA (3, 5, 7, 9): Egyszer az életben; VICTORIA (3, 5, 7, 9): A vasutas; IFJÚ­SÁGI MOZI (10, 12); Film a Világifjusági Találkozó tiszteletére: A békéért és a barátságért­­és (2.30, 8.20, 0.30, 8.30). Az 1. számú dokumentfilm-műssor; Vörös CSILLAG, MEHALA (5, 7): a ,,gyermek­­rablók"; VI. KERÜLETI MUNKÁSMOZI (5, 7): A szerelem hatalma; SZABADFA­LUSI MUNKÁSMOZI (5, 7). Felderítés a Jangcse-folyón: CFR KLUBMOZI (♦, 8­8). Anyai szeretet. . . . ls> jóciuauio.e... o «o. számú I—Z1 óráig és Rónácon: a 68. számú gyógyszer­­tár 9—17 óráig tartp-'-'k nyitva. Ügyeletes gyógyszertárak lun­s'okíig*» ?2 száz?il (Hagels-utca 91­­2. számú (Cloşca­ utca 18) 7-11 óráig; VI. állandó a"3 V^rtes-utca 1) kerület: a 13. számú (Primăriei-utca 13) 11) 7—15 óráig , (Augusztus 23-krtrut 7-21 óráig; Szabadfalun: a 29. számú 7-21­­ 10 m­al2, II. kerület: a 4 namil Armiei ce IjA-A___• o Siam,. __.r______ n- kerület: a 4. számú (Ștefan cel Mare-utca 3) 7—15 óráig, az Ijr'utca 10) állandó, a 6. I« 1 Major-tér 2) 12-20 óráig; III. 7 44 ^i«.7rvZa.mu (Porumbescu-utca 3) 7 22 rtráig. TV. kerűlet: r fl. számú 'W1­­ron Cost­a-utca i) 7—15 óráig, a 9. számú írTöb­b­.u­Ioa . 01 . . -•o-Apróhirdetés temesvári tehnometal _ *1. I 1.. T.2n * o*;3 1) óráig, a 9. számú — A TEMESVÁRI TEHNOMETAL óráig, a 10. számú GYÁR azonnali alkalmazásra keres szak (Tolbuhin-tér 9) állandó, a 1i. számú képzett kőműveseket. Jelentkezés A (Preyer-utca 1)­­—II óráig, V. kerület: a üzemben, Gloriel-utca H- szám. (2?) KEDDEN JÚLIUS 2-án* SZERDÁN. JÚLIUS 3-án: BUDAPEST, KOSSUTH-RÁDIÓ MŰ­SORA: 4.30—7.59: Vidáman — frissen! . . . zenés műsor, közben: 4.35: Hírek, időjá­­rásjelentés; 5.00: Falurádió; 6.00: Pilla­natfelvétel; 6.30: Színházak és mozik műsora; 7.00: Hírek, időjárásjelentés; 7.45: Naptár; 8.00: Műsorismertetés, idő­­járásjelentés; 8.10: A mátészalkai cigány­­zenekar játszik, Horváth Lajos vezetésé­vel; 8.40: Indulók és dalok; 9.00: Egy óra gyermekeknek: 1. A farkas és a bárány. Aesopus meséje. 2. Veress Sándor gyer­mekdarabjai. Ismerteti és zongorán elő­adja Raics István. 3. Kicsinyeknek; 10.00: Hirek, lapszemle, időjárásjelentés; 10.10: Lányok, asszonyok. . 10.20: Ha­csaturján: Gajane; 11.00: Vallomás. Rész­letek Sípos Gyula költeményéből; 11.20: Ajándékműsor háziasszonyoknak és nagy­mamáknak; 12.00: Hirek időjárásjelen­­tés; 12.10: Könnyűzene délidőben; 13.00: Író a mikrofon előtt: Gellért ,Oszkár; 13.10: Operarészletek; 14.00: Vidám me­lódiák; 14.40: A szántóföld ugróbajnokai. Szondy György írása — a gyermekrádió műsora; 14.50: Túraverseny a Bödönyben — a gyermekrádió műsora; 15 00: Sakk­matt. Fiatalok sakkiskolája. Vezeti: Dr. Lindner László feladványszerző-mester; 15.10: Mezei csokor. Népművészek és fa­lusi együttesek műsora; 16.00: Hírek; 16.08: Időjárásjelentés; 16.10: Betyárok nyomán a Bakonyban — az ifjúsági rádió műso­ra; 16.50: A berlini rádió ajándékleme­zei; 17.12: Műsorismertetés; 17.15: Gyer­meknevelés. Levelekre válaszolunk; 17.30: Szív küldi szívnek szívesen . . .; 18.00: Hírek, időjárásjelentés; 18.10: Véleményt kérünk . . .; 18.30: Bűvölő ritmusok. A Stan Getz-kvintett játszik; 18.45: Gyári sziréna. A rádió ipari rovata jelentke­zik; 19.00: Mozart, D-dúr szimfónia; 19.30: Farkas József és zenekara játszik. Tölgyessy Julia és Vatai Szabó Gyula BUKAREST I. MŰSORA: 5.00: Naptár, hírek, időjárásjelentés; 5.10: Román né­pi táncok különböző fúvóshangszereken előadva; 5.20: Tanácsadó dolgozó parasz­toknak; 5.30: Az orvos tanácsadója; 5.35 —6.00: Könnyűzene, közben: 5.45: Reggeli torna; 6.00: Hírek; 6.15: Román népi me­lódiák; 6.45: Fúvószene; 7.00: Hírek, a központi sajtó szemléje; 7.07: Muzsika; 7.15: Hátizsákkal útra — a gyermek- és az ifjúsági rádió; 7.30: A Constantin „Brîuleţul“ népi zenekar műsorából; 7.50: Hirdetések és zene; 8.00: Könnyűzene; 8.15: Anyagok a sajtóból; 8.30: Muzsika; 9.00: Keringők; 9.30: „Barátunk a könyv“ — Pavel Vezsinov, , Az áruló nyomok“ — a gyermek és az ifjúsági rádió műsora; 10.00: Román népi zene; 10.23: „A hét karmestere“ ciklus ke­retében: Eugen Jochum (műsoron: Ri­chard Strauss: „Till Eulenspiegel“ és „Don Juan“ szimfonikus költemények), előadja az amszterdami filharmonikus zenekar; 11.00: Hírek; 11.03: Rádiószín­­ház: Alexandr Kornejcsuk, , Szárnyak“; 12.43: Dalok; 13.00: Hírek; 13.05: Népda­lok és népi táncok; 13.35: A Világifjúsági Találkozókon résztvett szólisták műso­rából; 14.00: Hirdetések és zene; 14.19: Román könnyűzene; 14.30: Vízállásjelen­tés; 14.45: Florea Netcu furulyán román népi zenét ad elő; 15 00: Hírek; 15.05: Operarészletek; 15.40: Romantika 1957; 16.00: Könnyűzene; 16.25: Kozmetikai ta­nácsadó; 16.30: Juhászdalok és román népi táncok; 17.00: Hírek, időjárásjelen­tés; 17.15: Műsorismertetés; 17.19: Dalok; 17.30: „Győz a tudomány“ — a gyermek- és az ifjúsági rádió műsora; 18.00: Mosz­kva beszél!; 18.30: Könnyűzene; 19.00: Hírek; 19.10: Műkedvelő szólisták és együttesek román népi zenét adnak elő; 19.35: Hirdetések és zene; 19.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak; 19.55: Jóéjszakát, gyerekek!; 20.00: Operettest: Részletek Dunajevszkij: „Szabad szél“ című ope­rettjéből; 20.45: ,,A színház története“ ciklus keretében; „A színház a középkor­ban“; 21.15: Tánczene; 22.00: Hírek, idő­járásjelentés, sporthírek; 22.30: Román népi melódiák; 23.00: Dietrich Buxtehu­de zeneszerző műveiből (A Német De­mokratikus Köztársaság rádiójától ka­pott hangfelvételekből). BUKAREST II. MŰSORA: 14.00: Hí­rek; 14.03: Román szimfonikus hangver­seny; 14.40: Olvassunk együtt: Petru Du­­mitriu: „A vihar madara“; 15.00: Népi zene országunk különböző tartományai­ból; 15.40: Könnyűzene Teodor Sibicea­­nutól; 16.00: Hírek, időjárásjelentés; 16.15: Műsorismertetés; 16.20: A szovjet ifjúság dalaiból; 16.45: Részletet olvasnak fel Mihail Solohov: „Új barázdát szánt az eke“ című regényének II. kötetéből; 17.00: Hirdetések és zene; 17.15: Rádiótribün; 17.30: Népi zene ,,Electrecord“-hangle­­mezeken; 18.00: Hírek; 18.05: Román ze­ne: Wilhelm Berger: C-dúr vonósnégyes; 18.45: Hirdetések és zene; 18.55: Az orvos tanácsadója; 19.00: A Jean Ionescu-zenekar játszik; 19.30: Kirándulások —­ híradó; 19.45: Zongorame­vek Smetanától; 20.00: Hírek; 21.05: Puccini: „Bohémélet“ című operája, a NBC szimfonikus zenekarát Arturo Toscanini vezényli, szólisták: Jan Peerce, Licia Albanese, Francesco Valentino, Nicole Moscona, George Ce­­ranowski, Salvatore Bacaloni, Atte Me, Knight; 23.00: Hírek, időjárás jelentés, sporthírek; 23.15—24.00: Éjszakai hang­verseny. BUDAPEST, KOSSUTH­ RÁDIÓ MŰ­SORA: 4.30—7.59: Vidáman — frissen!... zenés műsor, közben: 4.35: Hírek, időjá­rás jelentés; 5.00: Falurádió; 6.00: Orvosi énekes; 20.00: Esti krónika, időjárás je­lentés; 20.20: Jó éjszakát, gyerekek­; 20.27: A lövés, Puskin elbeszélését rádióra al­kalmazta Moravecz Imre; 20.52: a búza­mezőkről jelentjük . . .; 20.57: tánczene; 21.45: Beszélgetés az abortusz-örvényről; 22.00: Hírek, Idő­járásjelentés; 2.15: Nép­szerű hangverseny. Könnyű esti muzsi­ka; 23.10: Zenekari hangverseny; 24.00: Hírek, időjárásjelentés; 010: népdalok. BUDAPEST, PETŐFI-RADIÓ MŰSO­RA: 6.00—8.00: Reggeli zene, közben: 6.35: Torna; 7.10: Falurádió; 14.00: Hírek, idő­járás- és vízállásjelentés; 14.20: Glazu­nov: Szvit vonósnégyesre; 14.58: Operett­részletek; 15.35: A sárkányölő Cirill. Ukrán népmese. Fordította: Origássy Éva. Elmondja: Gáborján­ Klára; 13.15: Nemzetközi kérdések; 16.00: Qierahang­­verseny. Közreműködik: Szab Márta, Tamássy Éva, Szabó Mikld. Radnai György és a Honvéd Központ Zenekar, vezényel Pless László; 18.50: A kovács. Emile Zola írása. Felolvassa Gönczöl János; 17.09: Frankie Laine érekei, a Me­­lachrino-zenekar játszik; 1800: Fúvós­­zenekaraink műsorából; 18.35 Rácz Zol­tán gondonkázik, Blaha Mária zongorá­zik; 19.00: Hirek, időjárásjelentés; IS.05: 1.000 szó oroszul — az ifjúsági rádió nyelvtanfolyama; 19.15: Vígoperarészle­­tek; 19.45: Műszaki krónika; 20.00: Köz­vetítés a Zeneművészeti Főiskola nagy­terméből hangfelvételről. A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar játszik, vezé­nyel: Angelo Ephrikian. Közreműködik: Jeney Zoltán és Kovács Imre — fuvola. A hangversenyközvetítés szünetében: Kb. 20.38: Hírek; 20.43-2048: A kedves közelléte. Catullus, Tibulus, Petrarca, Goethe, és Heine verse; 21.30: „Elmon­dom hát mindenkinek.. .“Karinthy Fri­gyes verseiből; 21.50: fAafar népi mu­zsika; 22.30: Éji zene, tanácsok; 6.30: Színháza és mozik mű­sora; 6.45. ..Hirdetőoszlop; 7.00: Hírek, időjárásjelentés; 7.45: Nótár; 8.00: Mű­sorismertetés, időjárásjeentés; 8.10: Nép­szerű operarészletek; 9.0: Népi együtte­sek műsorából. A Petei Népi Együttes, az Oszipov-együttes és a Plovdivi Népi Együttes műsorából 10.00: Hírek, lapszemle, időjárásfelentés; 10.10: A föld­rengések szigete. Felír­ására regénye folytatásokban. VI. Géz -­a gyermek­­rádió műsora; 10.30: Immermann: Gyer­mekszvit; 10.45: Kincskeresők. Daljáték. Irta Kotzián Katalin. Zenéjét szerezte Grabócz Miklós. A Magyar Rádió szim­fonikus zenekarát Lerel György vezény­li; 12.00: Hírek, időjárásjelentés; 12.10: Tánczene; 13.00: Lányok, asszonyok . . .» 13.10: Részletek Nádor Mihály Baba­­vásár című operettéből. Közreműködik: Petress Zsuzsa, Milos Kata, Kishegyi Árpád Udvardy Tibor és a Magyar Rá­dió szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás; 13.40 Gergely Sándor két karcolata: 1. Kish­tűségem halálára. 2. Tavasz Budán; 14.0: Bura Pál és zene­kara játszik. Mar£y Erzsébet és Dőry József énekel; 14.5: Két tenger titka. Grigorij Adamov regényét ismerteti Ár­­vay János — ifjúsági műsor: 15.05: Ifjú­sági világhíradó; 15.30: Válaszolunk hall­gatóinknak; 15.45 Turán László zongorá­zik; 16.00: Hírek 16.08: Időjárásjelentés; 16.10: Szív küld szívnek szívesen. . . 16.37: Műsorismeretés; 17.00: Egy hir a mikroszkóp alat...; 17.15: Bartók: Can­­tata profana. Lukin László előadása; 18.00: Hirek, n­őjárásjelentés; 18.10: 50 este — 50 népdl. „Elveszett a Riska göbe ...“ — a gyermekrádió műsora; 18.20: Garibaldi-hagyományok nyomá­ban, Bács-Kiskun megyében. Volly Ist­ván összeállítáa; 18.40: Közgazdasági ne­gyedóra; 18.55 Könnyűzene; 20.00: Esti krónika, időírásjelentés; 20.25: Jó éjsza­kát, gyerekek; 20.30: Brahms: Szerelmi dak­eringők; 20.45: Munkás-bAtV^i’filmok; 21.45: Részletk Kálmán Imre Csárdaj^ki­­rálynéi című operettjéből; 22.oo: Híresk , időjárásjelenés. Néhány pen külpoliti­ka; 22.20. Bd­: A fuga művészete A Magyar Edhó szimfonikus zenekarát Frisses vezényli. Közreműködik*­­Sándor Regső és Benedikt Klára (Zon­gora), Orszgh Tivadar és Rídics Gábor (hegedű), Andor András (mélyhegedű) és Thirrin­ Zoltán (gordonka;; 23.18: Ré­­gi magyar dalok és táncok; 21.00: Hirel, idoljárásjemntés; o.lo: Tánczent. A tem­esvár-tartományi ádióstudió műsort: ROMANNYELVŰ MŰSOR: . (340 m, 18—19 óráig) KEDDEN, JÚLIUS 2-án: - íirel - )meg*lósulnak a kollektív szerződés­pényt. - A tévedések a ledőlt gabona tó körül, rénik közötti aratására - Culurális Jegyzetek. —Simán Zimmer hegedül. - torancok. SZERBNYELVŰ MŰSOR: (397 m, 5.30—5.55 órcig) KŐZÉN JULIUS 2-án: -JSg- üzem krónikája. —A­ nagyszentpéteri kollektív gazdaság éljette az árpa aratását.­­Wanyazene, németnyelvű műsor : I (540 m, 5.35—6.00 cr­ig) JOCEN JULIUS 2-án: Jó dél-bánsági cseheknél —riport, bánsági népi zene. —-----------fi-------­Pronoport íme, a Pronosport Junius 80-ikl, 26fcu tippversenyének ti­találatos szel­vénye: I. Ştiinţa Temesvár — Dinamo Sztáfáros i II. CCA Bukarest — Energia Ploeşt i III. Progresul Bukarest — EnergiaSCOlta Marosvásárhely 1 IV. Energia Petrozsény — Dtnamtokarest i V. Energia Sztálinváros — Locomo* Bukarest 2 VI. Progresul Nagyvárad — K­amele Arad 2 VII. Locomotiva Temesvár — Ener Mediaș 1 VIII. Locomotiva Kolozsvár — Etna Nagybánya 1 IX. Energia Cimpina — Dinamo au x X. Energia Május 1, Ploeşti — Preşul Focşani 1 XI. Dinamo Bârlad — Locomoti­am de Nord elmaradt! XII. Energia Torda — Recolta Ré­ elmaradt! TARTALÉKMÉREGLEK: A. Energia Sztálinvárosi Traktor­— Locomotiva Arad 1 Az elmaradt XII-ik mérkőzésért verseny részvevői pontot kapnak. hivatalból egy Jó Kedd, 1957 Július 2 Burgonyát - paradicsomt - káposztát - különböző friss főzelékféléket - bír és rozsszalmát, préselve és préselestül elad minden mennyiség — kiutalás nélkül az állandvalatoknak a FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZ­K TARTOMÁNYI SZÖV: Temesvár, Pápa SL utca 4, telefon 52-60, 48-3 VESZÜ­N­K MEGYET bárén mennyiségben, azonnali „ a N r* i ., .1 Te­ár IV., Văcărescu­ utca 8—a­i

Next