Szabad Szó, 1958. október-december (15. évfolyam, 230-307. szám)

1958-10-01 / 230. szám

Szerda, 1958 október 1 e * PARTÉLET A tömegszervezetek munkájának megjavítása — fontos feladat A végvári kollektiv gazdaság­** ról több ízben írtunk már lapunkban. A gazdaság taglétszá­ma az utóbbi években megkétsze­reződött s a falu lakosságának már hetven százaléka kollektivis­ta. A kollektiv gazdaság fejlődésé­hez nagymértékben hozzájárult a gazdaság pártszervezete. Az el­múlt télen 50 agitátor végzett eredményes felvilágosító munkát és 240 parasztcsa­lád kérte felvé­telét a kollektív gazdaságba. A konstancai értekezlet után a párt­­szervezet behatóan foglalkozott a gazdaság sokoldalú fejlesztésével, a gazdasági-szervezeti megerősíté­sével s hozzájárult a távlati terv kidolgozásához is. Ez év január elsejéhez viszonyítva 13 fejőste­hénnel, 46 növendékborjúval és 20 anyakocával növekedett a gaz­daság állatállománya. Elismert tény, hogy a gazda­ság fejlődése szoros kapcsolatban áll a pártszervezet tevékenységé­vel. Az erős kollektív gazdaság jól szervezett politikai munkát fel­tételez. A végvári pártszervet a­­zonban — noha helytáll politikai és gazdasági feladatainak teljesí­tésében — nem foglalkozik kielé­gítően a tömegszervezetek munká­jának erősítésével. A pártszervezet kádertartalékai a tömegszervezetek és elsősorban az ifjúság soraiban keresendők. Hibás volna azt állítani, hogy a kollektív gazdaság pártszervezete elhanyagolta az IMSZ-szervezet irányítását. A pártbüró tagjai rendszerint eljárnak az IMSZ- közgyűlésekre és olykor pártgyű­­léseken vitatják meg az ifjak ne­velésének problémáit. A büró Né­meth Károlyt bízta meg az ifjak munkájának ellenőrzésével, támo­gatásával, jóllehet eljár időnkint az IMSZ-gyűlésekre Vicze István, a pártalapszervezet titkára, vala­mint Oláh János, a pártbüró pro­paganda- és agitációs felelőse is. Ez a megoldás két okból is hely­telen: elsősorban a felső szervek utasítása szerint az IMSZ-mun­­káért a párttitkár felel, másod­sorban ha hárman járnak felvált­va az IMSZ-gyűlésekre, nincs elég folytonosság az ifjak párt­vezetésében. A fiatalok helyes irá­nyítása nem szorítkozhat csupán a tanácsadásra — ezt igazolják az IMSZ-szervezet még megoldatlan problémái is. A­z ifjak egy része bizonyos idő után családi okokból abba­hagyja az IMSZ-munkát. Csupán 6—7 iflu — köztük a vezető­ségi tagok — térnek el a fenti rossz szokástól. Példájuk mégis azt mutatja, hogy meg lehet ol­dani e kérdést, jelenleg — hely­telenül — az IMSZ-munka kevés kivétellel főleg a 17—18 évesek­re marad, akik közül sokan nem eléggé érettek a politikai és kul­­túrmunkára. A pártszervezet jól ismeri ezt a kérdést és foglalkozott is vele, de a hiba orvoslására javasolt meg­oldás bizony elég kezdetleges. A szeptemberben megtartott pártalap­­szervezeti gyűlésen — ahol az IMSZ-szervezet művelődési és sporttevékenységét elemezték — a pártszervezet azt indítványozta, foglalkozzon az IMSZ-szervezet egyénileg ezekkel az if­jakkal. E fontos kérdésben azonban szüksé­ges lenne a pártszervezet közvet­lenebb és hatékonyabb segítsége. Az IMSZ-szervezet vezetősége elért egyes eredményeket az ifjak nevelésében, de az említett hely­zet miatt nem támogathatta kielé­gítően a pártszervezet sorainak megerősítését. A párt júniusi plenárisának do­kumentumai felhívják a pártszerve­zet figyelmét a dolgozó nők bevo­nására a pártszervezetek munká­jába. A végvári kollektív gazda­ság pártbírója ismeri e feladatot, de eddig még nagyon keveset tett valóraváltásáért. A női munka Vég­váron az utóbbi hónapokban egyes nevelő jellegű előadásokra, vala­mint a bölcsőde és a gyermekott­hon gyakorlati megsegítésére szo­rítkozott. Az előadásokban nem volt folytonosság, pedig amit télen tanultak az asszonyok, őszig, ami­kor ismét megindulnak az előadá­sok, könnyen elfelejthetik. Megnehe­zíti a női bizottság munkáját, hogy kevés a női aktivista. Elsősorban a kommunisták feleségei kellene tevékenykedjenek, meg kell azonban mondanunk, hogy a pártbüró e­­gyes tagjainak feleségei nem teszik meg ezt. Ez a helyzet Demján András, Németh Károly és Oláh János feleségével. Ha ilyen példá­kat látnak maguk előtt, a többi párttag és pártonkívüli is vonako­dik feleségét társadalmi mun­kára engedni. E maradi magatar­táson csak a pártszervezet rendsze­res felvilágosító és ösztönző munkája változtathat. Hogy meny­nyire elhanyagolta a pártszer­­szervezet a nők soraiban vég­zett munkát, elég ha megemlítjük: a pártonkívüli aktívában nincs e­­gyetlen nő sem. Nem véletlen, hogy a pártszervezetnek nincsen jelenleg egy párttagjelöltje sem a nők kö­zül A végvári kollektivisták pártszer­vezete több ízben bizonyította már be képességeit a gazdasági munka feljavításában. Azonban meg kell javítani az IMSZ-szerve­­zet pártvezetését, a dolgozó nők soraiban végzett pártmunka, vala­mint a pártonkívüli aktíva kibő­vítését és foglalkoztatását is. Mind­ez gyakorlatilag hozzájárul majd a pártnak a tömegekkel való kap­csolatai megerősítéséhez, a párt­munka fellendítéséhez. Q. L. A városok és a rajoni központok könyvkereskedéseiben és a vállalatok könyvstandjainál gazdag választékú politikai, tudomá­nyos, technikai, szépirodalmi, művészeti stb. kaphatók, az együttélő nemzetiségek minden nyelvén. Az aradi és a temesvári antikváriumokban szintén gazdag vá­lasztékú régi és új könyvek kaphatók jutányos áron. Látogassa bizalommal a könyvkereskedéseket, a vállalatok könyvstandjait, valamint az antikváriumokat, hogy könyvtárát ki­egészítse az ott kapható könyvekkel.­­ KÖNYVEK SZABAD SZÓ Jeli idény­cikkek a szövetkezeti üzletekben Akik sűrűbben járnak Temes­vár utcáin, azok minden bizony­nyal észrevették az elárusítóegy­ségek kirakataiban történt válto­zásokat. Eltűntek a könnyű nyári ruhák, nyitott cipők, hogy helyü­ket esőköpenyek, kabátok, bakan­csok stb. foglalják el Az állami üzletek mellett — amelyek már régebben áttértek a téli idénycikkek árusítására — a szövetkezeti üzletek is megkezd­ték a megfelelő idénycikkek áru­sítását. A szövetkezeti elárusító­­egységekben nagy mennyiségben található férfi-télikabát, különböző nagyságban, jó minőségű bélelt bakancs. Különböző színekben és választékban árulnak női ballonka­bátokat. Nagy a választék a csukott téli cipőkben, kezdve a legkisebb számtól egész a felnőtteknek megfelelőig találha­tó. Nem is beszélve a kötöttáru­részlegről, ahol gyermeknek, fel­nőttnek egyaránt lehet vásárolni különböző pulóvereket, kötött gyermekruhákat, gyapjúzoknikat stb. Téli idénycikkekről azonban nemcsak a cipő- és ruhaáru­­részleg gondoskodott, hanem a szövetkezetek vasáru-részlege is beszerezte a szükséges téli idény­cikkeket. Itt megemlíthetjük a zo­máncozott tűzhelyeket, különböző méretekben füstcsöveket stb. Mindezekből kitűnik, hogy a szövetkezeti elárusítóegységek te­kintetbe vették a vevők igényeit és igyekeznek annak veget is tenni. 100.000 lej megtakarítást eredményez épí­tővá 11­a­da­tok dolgozói több figyelmet tanúsítanak tkezések önköltségének csök­kentése iránt. A TRCST 3-as szá­mú szerelővállalatában is igye­keznek hozzájárulni az építkezé­sek önköltségének csökkentéséhez. Ezen igyekezet eredményeképpen jött létre a mellékelt képen látha­tó gép is. A vállalat h­árom újí­tója: Steinberger Adrian mérnök, Burlacu Simion és Heckmann Lu­dovic „kombinált bádogmegmun­káló gépet“ szerkesztettek, amely­nek segítségével nagymértékben növelik a munka termelékenységét és annak minősége is javult kü­lönböző vas- és bádogszerelési tárgyak elkészítésénél. E gép al­kalmazása, az előzetes számítá­sok szerint kb. százezer lej meg­takarítást eredményez egy év a­­latt a vállalatnak. Az ujitók jelenleg egy másik fontos njitás megalkotásán mun­kálkodnak. Újítások a vagonellenőrző szolgálatnál A temesvári vagonellenőrző és javító szolgálat dolgozói az év elejétől mostanáig 16 újítási javaslatot nyújtottak be a mű­szaki irodába, ezekből 15-öt már alkalmaznak. Nemrég a vagonmosást pél­dául még kézi erővel végezték. Gherman Octavian technikus ja­vaslata nyomán ezt a munkafá­zist gépesítették. A kefét össze­kapcsolták egy öntözőcsővel és légnyomás permetezi a vizet a megmosandó részre. Az új mód­szer alkalmazásával 25 százalék­kal csökkent a vagonmosás ideje. Nagy időmegtakarítást eredmé­nyez a permetezési módszer be­vezetése a vagonpadlók tisztításá­nál. Mostanáig kézzel kenték az oldatot a padlóra, most e művele­tek elvégzési ideje 30 százalékkal lerövidült. Bogdan Petru párttag, lakatos újítása egy présgép. E présgéppel stancolják most a kis jelzőtáblács­kákat. Ez az újítás évi 11.000 lej megtakarítást eredményez. Tavaly a temesvári­ vagonellen­őrző és javítószolgálat újítói nyer­ték meg országos viszonylatban a versenyt a többi hasonló szolgá­lat előtt. Ezt a címet most is meg szeretnék tartani, ezért no­vember 7 tiszteletére tervbe vet­ték az „njitók hete“ megrende­zését is. Vagonmosók munkában. Gherman Octavian figyeli a szerkezet működését A December 30-gyár szövödésében is növekedett a gépek hatásfoka A part és a kormány ** ama célkitűzése, hogy a dol­gozóknak minél több és jobb minő­ségű közszükségleti cikket bizto­sítsunk, komoly feladatok elé állí­totta a textilipari üzemeket is. Gyá­runk — az aradi December 30-gyár — vezetősége is még jobban moz­gósítja a munkásokat, munkásnő­ket, mérnököket, technikusokat, hogy az állandóan növekvő igé­nyeknek megfeleljünk. E tekintet­ben jelentős ösztönzést jelentett számunkra a bukaresti Industria Bumbacului-üzem versenyfelhívása, amelyet az év elején bocsátott ki s amellyel a szövőszékek hatásfo­kának emelését célozta.A gyár ad­minisztratív vezetősége, a pártszer­vezettel és az üzemi bizottsággal együtt, lelkesen karolta fel ezt az akciót s igyekezett minél jobb fel­tételeket teremteni a dolgozóknak, hogy a gépek hatásfoka szüntele­nül emelkedjen. A gyár idei tervfeladatai, az előző évhez viszonyítva, jelentősen növekedtek, ezért már az év elején szükségessé vált biztosítani a meg­lévő géppark teljesítőképességének jobb kihasználását. A pártbizottság útmutatásai alapján a gyárvezető­ség egész sor intézkedés foganatosí­tását határozta el annak érdekében, hogy a termelékenység és a hatás­fok emelkedjék. Most, amikor már elmúlt az év háromnegyed része, ér­demes elemezni, ilyen mértékben valósultak meg ezek az intézkedé­­sek CZÖVÖDÉNKBEN tavaly azo­­nos géptípusok, amelyeken azonos termékeket készítettek, kü­lönböző fordulatszám­m­al jártak s így, természetesen, különbözött a termelésük is. Ezért szükségessé vált a gépek fordulatszámának egy­ségesítése típusok és cikkek szerint. Már az év elején meghatároz­tuk, melyek a legmegfelelőbb for­dulatszámok az egyes géptípusok­nál és cikkeknél s ezek alapján ál­lítottuk be gépeinket. További intézkedés az volt, hogy 4 gépbeállító brigádot alakítottunk, 4 jól kiképzett mesterből és 6 la­katosból. Ezeknek a feladata a gé­pek sablon szerinti beállítása a szovjet Ilcsev-Vlaszov-módszer a­­lapján. A jól képzett brigádtagok biztosították, hogy gépeinket egy­ségesen és jól állítsák be (ugyanis segédmestereink egy része nem eléggé felkészült arra, hogy a gép­­beállítást jól végezze el). Segédmestereink elosztása rész­legenként és váltásonként szin­tén nem volt megfelelő: egyes részlegekben mindhárom vál­tásban jól képzett, másokban pedig csak gyengébben képzett segédmes­terek voltak. Úgy szerveztük át a munkát, hogy két jól képzett segéd­mester mellett csupán a harmadik váltásba osztottunk be egy gyen­gébben képzettet s igy megszün­tettük az egyes részlegekben lévő nagy eltérést e téren. Természetesen nem nyugodtunk bele abba sem, hogy egyes segéd­mestereink gyengébb felkészültsé­­gű­ek legyenek, hanem gyakorlati tanulmányi kört létesítettünk a se­gédmesterek számára. A többhóna­pos tanfolyam anyagát a szövődé műszaki vezetősége állította össze s azt a legjobban felkészült mes­terek adták elő, így több mint 30 segédmester kapott alapos elméleti és gyakorlati kiképzést s ez lehető­vé tette, hogy munkájukban jobb eredményeket érjenek el. Még a múlt év folyamán géppar­kunkat típusok és szélességek sze­rint profilíroztuk s az egyforma típusú és szélességű gépeket egy­­helyre csoportosítottuk. Ez az idén megkönnyítette számunkra az egyes árucikkek profilírozását; most egy­­szövő­tehetőleg csak egyfajta cikk gyártásával foglalkozik, egy segéd­mester pedig 2—3 cikkel. Ily módon mind a szövő, mind a segédmester jobban megismeri az illető cikk gyártásának „fortélyait“ s többet s egyben jobb minőségűt tud termel­ni belőle. Átszerveztük az egyes gépek tervszerinti javításának módját is Az un. középjavító-brigádokat meg­erősítettük váltástakarosokkal és két váltásra osztottuk be azokat. Ez utóbbi azért volt szükséges, mert addig csupán egy váltásban végezték a javításokat és a gépek így — a szövődé szempontjából — háromszor annyit álltak. Most a részleg mechanikusa hetenként meg­állapítja, melyek a középjavításra szoruló gépek. A felszabadult vál­táslakatosokat a központi műhelybe összpontosítják, ahol cserealkatré­szeket javítanak, így megkönnyítik a segédmesterek munkáját. Jó ível ezen intézkedé-1V1 LEKET JÓRÉSZT már az év elejétől kezdtük alkalmazni, ez megkönnyítette számunkra a be­kapcsolódást az Industria Bumba­cului B által indított versenybe. Az akció kiterjesztésére elhatároz­tuk, hogy szakmai verseny — se­gédmesterek, illetve előmunkások, mesterek között folyó verseny — alapján prémiumrendszert honosí­tunk meg. A prémiumokat az elért hatásfok alapján osztják szét és mindig mind a három váltás átlag­­eredményét vesszük figyelembe. Ez­által elejét vettük annak a káros megnyilvánulásnak, hogy egyesek a gépek gyengébb minőségű javí­­tásával — un. fuserálással (tehát azzal, hogy a gépet csak olyan mértékben javítják ,­ hogy a vál­tás idejére „kitartson“) — nagyobb termelést érjenek el váltásukban a többi váltás rovására. A pré­mium ilyenszerű kiosztása nyomán a váltások most már kölcsönösen segítik egymást — például nem hagynak felületesen kijavított gépet a másik váltásnak — s ezáltal emelkedik az össztermelés. Ugyanakkor, a kimagasló ered­ményeket elért segédmesterek ösz­tönzésére, az egyéni eredmények alapján, különleges prémiumokat is kiosztunk. Minden hónap elején, a legyártandó cikknek megfelelően, meghatározzuk, hogy minden egyes részlegben milyen hatásfokot lehet és kell elérni. Természetesen a prémium kiosztásánál figyelembe vesszük nem csupán a hatásfokot hanem összekapcsoljuk ezzel a terv­­teljesítés mértékét és a minőséget is. A felsorolt intézkedések nyomán s mindenekelőtt a dolgozók lendü­letes munkája nyomán, akik lelke­sen kapcsolódtak be a szakmai, a szocialista versenybe, a szövőgé­pek hatásfoka az idén a tavalyi át­laghoz képest 17 százalékkal emel­kedett (szeptemberben már több mint 69 %-os hatásfokot értünk el). Kimagasló eredményeket értek el Wegner István, Kovács István, Dá­niel Mihály, Reiss Ferenc és Ro­man Gheorghe segédmesterek és csoportjaik: túlhaladták a 70%-os hatásfokot, sőt egyesek már 75 százalékot értek el Természetesen még sok a teen­dőnk a gépek hatásfokának növe­lése terén,­­ mindenekelőtt az, hogy a többi segédmester és cso­portjaik is kövessék az élenjárók példáját, arra törekedjenek, hogy elérjék, sőt túlszárnyalják ezeket , így az általános emelkedés tovább folytatódjon. HILBERT JÓZSEF, mérnök A kínai nép nagy nemzeti ünnepe IVA A ÜNNEPLI felszabadulásá­­nak 9. évfordulóját a Kí­nai Népköztársaság. Évezredes bék­lyók hullottak le, évtizedek elkese­redett harcának láncolatát koronáz­ta beteljesedés a kínai népi forrada­lom győzelmével. Az ősi kultúrá­val rendelkező, hatszázmilliós kí­na­i nép hazája elfoglalta az őt megillető helyet a világban: a nem­zetközi politika porondján új nagyhatalom jelent meg, a Kínai Népköztársaság. A legfájdalmasabb csapások e­­gyike volt ez az imperialista rablók számára. Ez az óriási ország már régóta a mesés profitok forrása volt számukra. Erejét annak idején könnyűszerrel lehetett gazdasági­politikai eszközökkel gúzsbaköt­­ni, mert hiszen szétforgácsol­ták azt a belső harcok, a hűbéri viszonyok. Az imperialis­ta rablók elvitték ezüstjét, gyapot­ját, rizsét, kiszívták, kifacsarták népének életerejét é s cserébe mindezért az ópiumot adták. A kínai kuli, a puskapor, a papír­gyártás, az iránytű feltalálóinak ivadéka, a csodálatos művészetek, az emberiség egyetemes kulturkin­­csei megalkotóinak leszármazotta hajnaltól északéig robotolt, ron­gyokkal fedte be testét, az ut korá­ban hajtotta nyomorúságos pihe­nésre a fejét s harminc éves korá­ban elnyűtt aggastyánként halt meg. Éhség, járványok, árvizek pusztították a hajdan virágzó or­szágot, tizedelték a népet. A la­kosság 80 százaléka írástudatlan vett. De a kinai nép nem tört bele a rabságba. A mai gyarmatosítók nagyapáit megreszkettette az a 19. század végén kirobbant, elemi ere­jű népi felkelés, amit „boxerláza­­dás“ néven tartanak nyilván. Mo­dern fegyverek híján, egységes ve­zetés nélkül, karddal és puszta ököl­lel keltek fel a kínai tömegek a hazájukat elözönlő gyűlölt idegenek ellen. Az imperialisták egyesített katonai erői példátlan vadsággal fojtották vérbe a felkelést. Újabb lealacsonyító, megalázó e­­gyezmények következnek. Vasutakat, kikötőket, üzemeket, bányákat épít a külföldi tőke, így alakul ki, nő fel az ipari proletariátus, az az erő, amely egyesíti a népet — elsősor­ban is a parasztok roppant tömege­it — és harcba tudja vinni őket a feudalizmus és az imperializmus ellen. A XX. század kezdete a for­radalmak meg-megújuló sorozata. Az 1905-ös oroszországi forradalom hatására kirobbanó 1911. évi kínai forradalom elsöpri a császárságot. Ezután növekvő erővel folytatódik a kínai népnek az idegen impe­rializmus s az ennek szolgálatában álló belső reakció egyesített erői elleni harca. E harc a Nagy Októ­ber hatására igazi népi forradalom­má nő át. Az 1919. évi május 4-i pekingi tüntetés új lendületet ad a felszabadító mozgalomnak. Megala­kul a Kínai Kommunista Párt, meg­jelennek a szakszervezetek, az if­júsági szervezetek a KÍNAI FORRADALOM har­­mincévi szakadatlan harcot, vért, hazafias önfeláldozást jelent. Az ellenség arca sokféle: nyugati imperialisták, japán megszállók, népáruló hazai bitangok, földesu­rak, nagytőkések, Csang Kaj-sek aljas bandája. De a marxi-lenini elmélettel felfegyverzett Kínai Kom­munista Párt vezetésével, Mao Ce­­tung elvtárs vezetésével a kínai nép elsöpörte őket a szárazföld, Kina hatalmas térségeiről. Nehéz örökséget vett át a fel­szabadult kínai nép. Az ország gazdasági életét szétzilálta a több­évtizedes háborúság, az ipar fejlet­len volt, a mezőgazdaságban ural­kodó hűbéri maradványok a fejlődés kerékkötőit jelentették. A nemzet­közi tőke gazdasági blokáddal­ akar­ta megfojtani a fiatal Kínai Népköz­­társaságot. De az erőviszonyok megváltoz­tak. Az imperialista rablóknak újólag tapasztalniuk kellett, hogy a gazdasági, politikai zsarolás és te­i­gázás régen bevált módszerei mindinkább csődöt mondanak. A Kínai Népköztársaság nem állott egyedül. Történelme során eddig nem tapasztalt, merőben új gazda­sági és politikai kapcsolatokat is­mert meg: jogegyenlőségen, a köl­csönös előnyökön, a testvéri önzet­len segítségnyújtáson alapuló kap­csolatokat a szocialista tábor or­szágaival, élen a nagy Szovjet­unióval. A Kínai Kommunista Párt a jö­vő világos távlataival, a szocialista társadalom felépítésének nagyszerű programjával fegyverezte fel a kí­nai népet. Kitűzte: történelmileg igen rövid idő alatt felszámolják az ország évszázados visszamara­dottságát s Kínát korszerű nagy­iparral, modern mezőgazdasággal, virágzó tudománnyal és kultúrá­val rendelkező nagyhatalommá e­­melik. Ennek megvalósításához a Kínai Kommunista Párt alkotó mó­don használja fel a marxi-lenini tanításokat és alkalmazza Kí­na sajátos feltételeire, a szocializmus­ra való áttérés útján. A nagytehetségű, hazáját lán­golóan szerető kínai nép roppant arányokban bontakoztatja ki al­kotó energiáját. Erről vallanak a népgazdaság minden terén elért kimagasló sikerei. Az első ötéves terv során — 1953—1957 között — Kína ipari termelése 132,5 százalékkal növe­kedett. Az acéltermelés 1.350.000 tonnáról, az 1952. évi színvonal­ról, 1957-ben 5.350.000 tonnára fokozódott, a széntermelés 63 mil­lió 530.000 tonnáról 122.440.000 tonnára, a villanyenergiatermelés 7.260.000. 000 kWh-ról 19 milliárd 30.000. 000 kWh-ra Említésre mél­tó, hogy az Amerikai Egyesült Államok acéltermelése 16 év alatt érte el a Kínában, az első ötéves terv során megvalósított színvona­lat, Angliának pedig ehhez 23 évre volt szüksége. Az első öt­éves terv végéig Kína gépgyártó iparának termelése az 1936. évi színvonal 130-szorosára emelke­dett. Az állam óriási összegeket fordított több mint 100 gépgyár­tó üzem építésére és kibővítésére Az 1956 év végéig részlegesen vagy teljesen üzembe helyeztek több mint 60 nagyüzemet, köztük: nehézgépgyártó üzemeket, fém­ipari felszereléseket gyártó válla­latokat, bányaipari, vegyipari fel­szerelést gyártó üzemeket, moz­dony-, autó-, traktor- és golyós­­csapágygyárakat stb. Jelenleg Kí­na maga képes gyártani bizonyos kohóipari felszereléseket, martin­kemencék felszerelését stb. 1957- ben több mint 200 automata és félautomata szerszámgéptípust gyártott Kína ipara. Az ország történetében első ízben most­­lé­tesültek repülőgépgyárak, gépko­csigyárak. Kína folyóin, víziutain 5.000 tonna teherbíróképességű hazai gyártmányú hajók közle­kednek. A vasúti szállítás szük­ségleteit nagymértékben hazai gyártmányú mozdonyok, személy- és teherkocsik látják el. A Szovjetunió óriási műszaki segítséget nyújtott a Kínai Nép­­köztársaságnak 20 korszerű gép­gyártó üzem felépítésénél A leg­korszerűbb gépeket, műszaki fel­szereléseket szállította s elsőran­gú szakembereit küldte segítségül A mezőgazdaságban földrefor­mot hajtottak végre, ez megsem­misítette a földbirtoklás feudális maradványait. Kina falusi lakos­ságának körülbelül 70 százaléka részesült a földreform áldásaiban. A párt tanítását követve, mind­jobban rátértek a föld közös, szö­vetkezeti formában való megmű­velésére. Hatalmas öntözési rend­szerek épülnek ki, védőgátak, víz­tároló tavak az árvizek és aszály leküzdésére. 1955—56-ban az iparban, a ke­reskedelemben és mezőgazdaság­ban végrehajtott szocialista átala­kulások lehetővé tették a Kínában uralkodó évezredes kizsákmányo­lási rendszer felszámolását A szocialista forradalom döntő győ­­zelmet aratott a gazdasági arc­­vonalon. Felszámolta a terme­lőerők fejlődését fékező ré­gi termelési viszonyokat. A jobboldali burzsoá elemek legyő­zése után a kínai nép sikerrel bontakoztatta ki a munkastílus megjavításának mozgalmát. A párt híres jelszava. ..Többet, gyor­sabban, jobban, gazdaságosab­ban é — anyagi erővé vált s a mutatószámok felemelésében, a tervek nagymértékű túlszárnyalá­sában nyert kifejezést. Íme a szá­mok: 1958 első negyedében az ipar globális termelése 22 száza­lékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az eredeti terv a gépgyártó üze­mek termelésének 27 százalékos növelését tűzte ki — de mivel mind a falvak, mind a helyiipar gépifelszerelés-szükséglete roppant mértékben növekedett, a gépgyár­tó ipar termelésének fokozása 80 százalékos lesz. Számot vetve a dolgozó tömegek ilyen hatalmas arányú munka lendületével, előre­látható, hogy a kínai ipar érték­­szerinti globális termelése 33 szá­zalékkal túlhaladja a tavalyi szín­vonalat, azaz kétszer olyan ma­gas lesz, mint az 1958. évre meg­szabott előirányzat. Ez év folya­mán fejeződik be a 188 nagy ipari objektívum felépítése, ami azt je­lenti, hogy minden 46 órában üzembe lép egy nagy ipari vál­lalat. Az idei év gazdasági jelleg­zetessége, hogy mindenütt kisebb és közepes nagyságú helyiipari vállalatok létesülnek, 10 tarto­mányban idén több mint 50 szá­zalékkal növekszik a helyiipar globális érték szerinti termelése. A mezőgazdaságban is hatal­mas munkálatok bontakoznak ki. A tél és tavasz folyamán az ön­tözéssel megművelt terület 300 millió má-val, azaz 18 millió hek­tárral növekedett. Ez a szám több­, mint amit ezen a téren eddig több ezer év folyamán megvalósí­tottak. S a régi rablógazdálkodás­ban kimerült, alacsony hozamú föld most bőségesen fizet a mun­káért: idén az összgabona-termés­­hozam 60—90 százalékkal maga­sabb volt, mint tavaly, a gyapot­­termés pedig kétszer annyi lesz! Ezek az eredmények kirajzolják, hogy Kína nem az eredetileg meg­szabott 15 év, hanem sokkal rö­­videbb idő alatt éri utól Angliát az acél, öntöttvas s a legfonto­sabb ipari termékek termelésében, s hogy történelmileg igen rövid idő alatt fejlett, modern, szocia­lista országgá emelkedik. Nem tudomásul venni ezeket a tényeket , mit sem használ azok­nak, akik eszelős dühvel vissza­felé próbálják forgatni a történe­lem kerekét. A kerék nem fordul vissza. Az imperialisták és laká­juk, a kiebrudalt Csang Kaj-sek népáruló bandája minden acssz­­kodása ellenére a népi Kína nagy­hatalom lett, a nemzetközi poli­tika jelentős tényezője, kormánya pedig a hatszázmilliós nép egyet­len törvényes képviselője. S ez a­ felszabadult nép soha nem fog belenyugodni abba, hogy ősi te­rületeinek egy részét — Tajvant és a partmenti szigeteket ■— el­rabolják tőle, s hogy ezeken a te­rületeken idegen fegyveres erő­ket összpontosítsanak ellene irá­nyuló támadás céljából. A nép elszánt akarata, hogy ezek a te­rületek felszabaduljanak, s a Kínai Népköztársaság elfoglalja az őt megillető helyét a népek képviseletében, az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. E törekvésében hatalmas erköl­csi és politikai tekintélyének min­den erejével támogatja a népi Kí­nát kipróbált barátja, a nagy Szovjetunió s vele együtt a szo­cialista országok testvéri közös­sége. Köztük a mi hazánk, a Ro­mán Népköztársaság egész dol­gozó népe, mely most, felszaba­dulása 9. évfordulóján meleg test­véri üdvözletét küldi a kínai nép­nek és további győzelmes előre­haladást kíván a szocializmus napfényes útján. Kínai tudósok és technikusok elkészítették a Kínai NK első univer­zális elektronikus számológépét. Az „Augusztus­­“ elnevezésű új számológép 4.000 germánium diódából és 800 elektroncsőből tevődik össze . Anszan, Észak-Kdet Kína acélvárosa

Next