Szabad Szó, 1960. január-március (17. évfolyam, 1-76. szám)

1960-01-06 / 3. szám

Ul Vk­Ák­ PROLETÁPIAI E&gtsBngrtlf! AZ R M R TEMESVA­R-TARTOMA'Hyi BIZOTTSÁGA ES A TARTOMÁNYI HEPTAHACS NAPILAPJA XVII. évfolyam, 3. szám, 4 oldal ára 20 baniS Szerda, 1960 január 6 Ütemes termelést — már az év első napjaitól gében „30 tonna acélt ter­meltünk terven felül!“ — jelentették a vörös­­acéli martinacélmű 4. számú kemencéjének olvasztárai már az idei első­ munkanapjuk vé­gén. Tavalyi kiváló eredményeik után, a vörösacéli olvasztárok tehát az idén, már az első napon, jól rajtol­tak, s a jó kezdet­e még jobb folytatást igér. Jól rajtoltak ter­mészetesen nem csupán Vörösacélon, az acél­műben s a platinahen­­germűben, hanem tar­tományunk vállalatai­nak, munkarészlegei­nek túlnyomó többsé­­a resicai magaskohóknál, a bányákban, a gépgyártó vállala­tokban, a textil- és bőripari üze­mekben stb. Megindult tehát a harc az RMP KV tavaly decemberi plenárisa célkitűzéseinek valóra váltásáért, az 1960. évi tervszámok eléréséért, sőt túlszárnyalásáért. Tarto­­mányszerte — éppúgy mint az egész országban — lelke­sedéssel fogadták e célkitűzé­seket­­ a kommunistákkal az élen, a dolgozók azzal az elhatározással indultak harcba, hogy tervüknél több nyersvasat és acélt, hengerelt árut és gépet, szenet és ércet, szőt­test és lábbelit, lakást és bútort, cukrot és más ipari cikket termel­nek. A munkások, mérnökök, techni­kusok mindenütt nagyszámú javas­lattal járultak hozzá ahhoz, hogy a tervek valóra is váljanak s ezen javaslatok között fő helyet foglal­nak el azok, melyek az ütemes ter­melés biztosítására vonatkoznak. Nyersanyagok és segédanyagok idejében való beszerzése, szerszá­mok biztosítása, a gépek és fel­szerelések jó minőségű karbantar­tása és javítása, egyes beruházási munkák határidőre való befejezé­se stb., stb. — ezek mind az üte­mes termelés feltételei. A munka­­kollektívák elvárják, hogy a veze­tőszervek biztosítsák e feltételeket, hiszen nagyon jól tudják, milyen nehéz lenne később a lemaradást behozni. Nem beszélve arról, hogy a „hóvégi hajrá“ —, mely a nem ütemes munka következménye — rendszerint tetemes fölösleges anyagi áldozattal, pazarlással, a gépek és felszerelések idő előtti megrongálódásával jár együtt. Igen, a lemaradást sokszor ne­héz behozni. Világos példa erre az Aradul konfekciós gyár, ahol ta­valy az I. félévben elmaradtak a tervvel, s az év végéig sem tudták a hátrányt ledolgozni, így az Aradul vállalat tartományunk ama — nagyon kisszámú — vállalatai közé tartozik, ahol adósak marad­tak a tervvel. Az aninai bányában is sokszor a hónap harmadik de­­kádjában igyekeznek behozni az első két dekádból származó lema­radást — mégpedig azért, mert egyes mesterek, technikusok nem készítik elő megfelelően a munka­helyeket, nem foglalkoznak eleget az előrehaladási munkák kisgépe­­sítésével. Egyes vállalatok nem tartják be az üzemek közötti kollaborációt meghatározó grafikont s ez kihat a velük együttműködő üzentek üte­mes termelésére. A Resicai Fém­ipari Kombinát hengerműje tavaly jelentősen túlhaladta tervét. Mégis, a románboksári UCMMA bizonyos idomvasakat nem kap ütemesen Resicáról. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a resicai hengermű, a terv túlszárnyalásával párhuzamo­san, nem törekedett a választék­terv teljesítésére. Az ilyen „gya­korlat“ teljességgel megengedhe­tetlen. A beruházási munkák, a befeje­zés terv szerinti határidejének le­jártával, már úgy szerepelnek, hogy léteznek és megkezdhető ve­lük a termelés. És természetes, hogy így legyen. Viszont mi tör­ténik akkor, ha a beruházási mun­ka nem készül el határidőre? Ez bizony azzal a következménnyel jár, hogy a termelő vállalat érté­kes napoktól, esetleg hetektől esik el, melyeket a tervév további hó­napjaiban kell behozzon — megint csak „hajrával“. Ebből következik, hogy a beruházási munkákat is ütemesen kell végezni és határidőre be kell fejezni. Az ICMMR tavaly is és, sajnos, az idén is, máris rossz példát mutatott a beruházási munkák határidőre való átadása terén: a resicai acélműben még a mai napig sem készült el a metan­­zsor s ugyanott még mindig nem fejeződött be az új kemencéknél a hőirányítás és -kezelés automatizá­lása (már tavaly novemberben esedékes volt). Ilyen és hasonló okok gátolják az ütemes munkát egyes helyeken. Ezen okok megszüntetése, az üte­mes munkát gátló tényezők kikü­szöbölése — ez minden üzem, vál­lalat vezetőinek feladata már most, az év első napjaiban. A pártszer­vek és szervezetek a maguk részé­ről ne tűrjék egy pillanatig sem, egyetlen munkahelyen sem az üte­messég megszegését, ne tűrjék a „hajrámunkát“. Az ütemes terme­lés már az év első napjaitól, — ez egyik feltétele annak, hogy egész év folyamán a termelési grafikon nyila egyenletesen felfelé íveljen, elérje és túlszárnyalja az idénre meghatározott célokat. Ezt vállalták a kohászok: — 1.000 tonna nyersvas terven felül — Minden tonna nyersvasat 5 lejjel olcsóbban A resicai magaskohók munkás, mér­nök és technikus kollektívája — amely az iparág élenjáróját megillető zász­ló birtokosa — a napokban megtár­gyalta, mi a teendő­je az idei tervszá­mok teljesítése érdekében. Az RMP KV 1959 decemberi, plená­ris ülése határozataitól fellelkesülve, miután mélyrehatóan elemezték lehe­tőségeiket, elhatározták, hogy tervü­kön felül — mely 17,14%-kal maga­sabb, mint a tavalyi terv — 1.000 ton­na nyersvasat adnak. Ezenkívül a munkatermelékenységet, előirányza­ton felül, 1%-kal emelik, a nyersvas minden tonnáját pedig az előírtnál 5 lejjel olcsóbban termelik. E célkitűzések valóraváltása érde­kében a kohászok egész sor műszaki­­szervezési intézkedés valóraváltását irányozták elő, mint például: a befu­­vott levegő átlagos hőmérsékletének felemelése 600 fokra; a nyersvasban a mangántartalom csökkentése 1,5 %­­kal; nyersvas kidolgozása bázikus sa­lakkal stb. A foganatosítandó intéz­kedések hozzájárulnak a termelt nyersvas minőségének megjavításá­hoz is. A gyűlésen értékes javaslato­kat tettek Gropşan Dumitru, Daiescu Alexandru, Bubu­g Oleg mérnök és mások. JUICA PAVEL, levelező ÚJ ÉVBEN­­ ÚJ ESZTERGAPADON GIMPLI HELMUTH IMSZ-tag, az UMT (volt Bánsági Fém­ipar) élmunkás eszter­gályosa január negye­dikétől kezdve új „Ranghej“- esztergapa­don dolgozik. Decem­berben 28 százalékkal szárnyalta túl normá­ját, januárban pedig ennél is többre törek­szik. Kis technikusok karneválja Vidáman vakációznak a temes­vári pionírok. A Pionír palotában minden nap van valamilyen műsor: a gyerekek a különböző szakkörök­ben tevékenykednek, megtekintenek egy-egy filmet, zenés délelőttöket tartanak stb. Tegnap délelőtt a technikai szak­kör tagjai rendeztek karnevált, ahol nagyon jól szórakoztak a gyerekek. Az ünneplőbe öltöztetett díszterem­ben tartották a bált, amely az álar­cosok felvonulásával kezdődött. A legnagyobb sikerük Rapceanu Mi­­hai, Nagy Ferenc és Tudor Mihai tanulóknak volt, akik saját készít­­ményű „kozmosz" ruhákkal lepték meg a jelenlévőket. Ezután a kis kémikusok bűvészmutatványokkal szórakoztatták a gyerekeket, majd megkezdődött a tánc. Büfféről a kis háziasszonyok gondoskodtak, a ze­nét pedig a zenei szakkör tagjai szolgáltatták. Már csak néhány nap van hátra a szünidőből s ezeket úgy akarják kihasználni a temesvári pionírok, hogy azokra majd kellemesen emlé­kezhessenek vissza. — Mai számunkban — A pótjavadalmazás a hozamok növelésének hatékony ösztönzője (2. oldal) — A kollektív gazdaságok ellenőrző bizottságainak feladata (2. oldal) — A szocializmus gazdasági hatalma és a béke megszilárdítása (2. oldal) — Sport (2. oldal) Hogyan foglalkozunk a pártonkívüli aktíva mozgósításával, ne­velésével (3. oldal) — „A meglévő gépi felszereléssel teljesíteni tudjuk megnövelt fel­adatainkat is“ (3. oldal) A világpolitika eseményei (4. old­al) ”■ • ■ !-l XmUzaink jelentik iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiDiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiii a kollektív gazdaságok évi jövedelemosztásáról LUGOSON a November 7 kollektív gazdaságban most osztják a tagoknak a munká­juk után járó évi részesedést: búzát, árpát, kukoricát, burgonyát, ólaj­at, mézet, túrót, gyapjút stb, s minden munkaegységre 11 lej készpénzt. Van is öröm ezekben a napokban, hiszen a szorgalmas kollektivisták szép jö­vedelemben részesülnek. Itt van pél­dául Lovas József, aki harmadmagá­val csupán búzából több mint 20 má­zsát vitt haza, nem beszélve a többi terményről és termékről. Ezenkívül 10.285 lej készpénzt is kapott. Hason­ló jövedelemben részesültek: Gál György, Drávid Péter és sokan má­sok is. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa nem feledkezett meg az öregekről és a betegekről sem, így például a 83 éves Mioc Petru a többi között 300 kiló búzát, 200 kiló kukoricát, 200 kiló burgonyát, 50 kiló árpát, 3 kiló cuk­rot stb. kapott. Tom­a Iacob, Kovács Emilia, Bancsi Ferenc és más idős, valamint munkaképtelen kollektivista szintén segélyben részesült. KOVÁCS JÓZSEF MAJLÁTHFALVÁN is megkezdték a múlt évi­ zárszáma­dást, s ennek alapján az osztást. Egy­­egy munkaegységre például 3,70 kiló búza, 5,5 kiló kukorica, 0,50 kiló árpa és 0,10 kiló cukor jutott, pénzből pe­dig eddig 5 lej. Ugyanis van még do­hányunk, vitamin-paprikánk és más termékünk, amelyekért szintén pénzt kapunk. Szomszédom, Jankó István, család­jával több mint 1.100 munkaegységet teljesített. Ennek megfelelő­en csupán búzából 43 mázsát, kukoricából 6.380 kilót, árpából pedig 580 kilót hozott haza. Ehhez hasonló jövedelme sok más kollektivistának volt. LIBUS PIROS ft Tavaszi előkészületek Temesvár rajonban Több kollektív gazdaságban, így a kenézfalviban, girodaiban, gyirokiban, megkezdték a melegágyak készítését. A három kollektív gazdaságban ed­dig 578 négyzetméter felületű meleg­­ágyat­ készítettek elő a vetésre. A tavaszi vetési kampány idejében és jó körülmények között való lefolyása ér­dekében egyes kollektív gazdaságok­ban már most megkezdik a vetési előkészületeket. A karányi, szentand­­rási és orczyfalvi kollektivisták 12.000 kiló vetőmagot tisztítottak ki. 1960-ban Temesvár rajon kollektív gazdaságai 60 hektárral öntöznek nagyobb területet, mint az elmúlt év­ben. A kollektivisták — első­sorban a rékásiak, szakálháziak, ságiak, bil­­lédiek — 435 hektár területet készítet­tek elő öntözésre. A fenti munkákkal párhuzamosan folyik a mezőgazdasági gépek és szer­számok javítása is. A kollektív gaz­daságok műhelyeiben eddig 394 ve­tőgépet, 83 triert és más gépeket ja­vítottak meg. Tovább építik a vízlevezető csatornát Temesvár rajonban a kedvezőtlen időjárás ellenére a falvak dolgozó népe, a községi néptanácsok felhí­vására válaszolva, újult erővel fo­gott hozzá a csatornaásási munká­latokhoz. Január negyedikén pél­dául a Teba—Timişan munkatele­pen többek között 36 román sztamo­­rai és 12 szerbszentmártoni honpol­gár dolgozott. Az utóbbiak 28 köb­méter földet mozgattak meg. A ré­­kási vízlevezetési munkatelepen Ré­­kásról 71 -en, Janováról pedig 15-en vettek részt a munkálatokban, ösz­­szesen 180 köbméter földet ástak ki. Példájukat többen követik, hogy hazafias munkájukkal hozzájárul­janak a termőföldek vízmentesíté­­séhez. ­ Képzőművészeti kiállítás nyílt Lugoson | a színház termében. Számos rajzot,­­ festményt, szobrot állítottak ki a nép- | művészeti iskola, valamint a „Ion Vidu“ | rajoni kulturház képzőművészeti ke­­f­reinek tagjai.­­ A kiállítás nagy érdeklődésnek ör- |­­vend, naponta sokan látogatják azt. Sz Növekszik az­­ állatállomány­­$ •A növénytermesztési ág fejleszté-­­ sével egyidőben a nagyszentmikló- i­si kollektivisták törődnek az állat- * állomány növelésével is. Az utóbbi­­ évben is sok állattal gyarapították­­ írásáért. Gazdag esztendő Mint tartományunk minden kol­lektív gazdaságában, Nagyőszön is most mérlegelik, milyen eredménye­ket is hozott az 1959-es esztendő, mekkorát léptek előre a szervezeti­gazdasági megszilárdulás útján? A számok, a tények azt bizonyít­ják, hogy a fáradság nem volt hiá­bavaló, a kollektivisták közös mun­kája gazdagon gyümölcsözött: jók voltak a terméseredmények, nö­vekedett az állatállomány, erősödött a gazdaság. Két fontos tényező Az 1959-es évet mindenekelőtt a magas terméseredmények jellemzik Nagyőszön. Búzából 1.971, kukori­cából 4.350, cukorrépából 25.130 ki­lót takarítottak be átlagban hektá­ronként. A magas hozamokat természete­sen sok tényező befolyásolta. Mind­össze két fontosabbat ragadunk ki közülük, amelyek jellemzőek voltak az elmúlt évben. Egyik, hogy a kollektivisták nagy mennyiségű műtrágyát használtak, így például a kukorica alá hektá­ronként 200 kiló szuperfoszfátot szórtak ki és a terület legnagyobb részét ammóniumnitráttal is trá­gyázták. Hasonlóan jártak el a cu­korrépa esetében is. A másik tényező — amely nem kevésbé fontos az előbbinél — a traktoros brigád munkájának meg­javítása. A­ traktorosoknak megfe­lelő életfeltételeket biztosítottak, ér­dekeltté tették őket a termelésben azáltal, hogy a terméseredmények­től függően jutalmazták, ugyanak­kor a vezetőtanács a legszigorúbb követelményeket támasztotta az el­végzett munka minőségével szem­ben. Természetesen nem a fent emlí­tett két tényező döntötte el a ma­gas terméseredmények sorsát, de kétségtelenül jelentőségük van ebből a szempontból. Sokára sok pénz tartják a nagyősziek. A kollektivis­ták az elmúlt év folyamán szembe­tűnően növelték árutermelésüket. Nagymennyiségű gabonát juttattak az állami központosított alapra és sok állati terméket adtak el az ille­tékes szerveknek. A mindössze 1.313 hektár mező­gazdasági területtel rendelkező kol­lektivisták 13 vagon búzát és ro­zsot, 142.000 kiló kukoricát, 28.000 kiló napraforgót, 326 vagon cukor­répát adtak el az államnak. Ha az eladott gabonamennyisé­get a bevetett területhez viszonyít­juk, kitűnik, hogy a nagyősziek min­den hektár búzavetés után 300 kiló búzát és minden hektár kukorica­vetés után 470 kiló szemeskukori­cát adtak el az államnak. A kollektivisták elemezve lehető­ségeiket, a szerződésileg lekötött búza átadása után még 10.000 kilót adtak el a felvásárló szerveknek. 5.000 kiló hús minden 100 hektár után Számottevően fejlődött az állat­állomány is a nagyőszi gazdaság­ban. Míg az év elején mindössze 70 szarvasmarhájuk volt, év végén már 133-at tartottak nyilván, (ebből 50 fejőstehén). Minden 100 hektárra tehát, a közös állatállományból 10 szarvasmarha esik. A szarvasmar­haállomány ily jelentős növelése úgy vált lehetővé, hogy a szaporulat mellett még 82 szarvasmarhát vá­sároltak — ebből 46-ot saját pénz­alapjaikból. A szarvasmarhák létszámának növelésével párhuzamosan meg­kezdték az állomány minőségi ja­vítását is. A nem megfelelő, gyenge tejelőképességű egyedeket kise­lejtezték. Igen jelentős, hogy a gazdaság tavaly minden 100 hektár mezőgaz­dasági területre számítva 5.000 kiló húst termelt. Ebben szerepel termé­szetesen szarvasmarha-, juh- és ba­romfihús is, a legnagyobb mennyi­séget azonban a sertéshús teszi ki. A nagyőszi kollektivisták 266 ser­tést hizlaltak, amelyeket szerződé­ses után értékesítettek. 3.000.000 lej pénzjövedelem A nagyőszi kollektív gazdaság egyik fő jövedelmi forrása rendes körülmények között a szőlő. Idén azonban ez a természeti körülmé­nyek következtében jóval keveseb­bet hozott, mint számították. Mégis — s ez igen fontos — a nagyőszi kollektivisták viszonylag nagy pénzjövedelmet értek el: 3.000.000 lejt. Ez azt jelenti, hogy minden 1000 hektár után közel 230.000 lej készpénzt vettek be. íme, mit je­lent, ha a gazdaság egyes üzem­ágait arányosan hangolják össze, arányosan fejlesztik azokat. Ilyen körülmények között nem jöhet ko­moly nehézségeket okozó meglepe­tés ! S hogy mik idei terveik? Egyelő­re csak annyit: még többet akarnak elérni, mint tavaly. JÓZSA ÖDÖN Ahol a fényért dolgoznak ENYHE, NAPSÜTÖTTE TÉLI halványkék, halványzöld és na­l—' DPnnaT t?\t­i au: „ _____a__ ______| REGGELEN sétáltam ki a te­mesvári Electrometal gyár első szá­mú részlegébe, a gyárvárosi Bega­­partra. A kapu közelében gépek zú­gása, s a kapun kidübörgő teher­gépkocsik zaja fogadott. A kapu a­­latti faliújságról frissen kitett cik­kek integettek. „1960-ban nagy fejlődéskilátások­nak nézünk ebbe — írja Neumann Tibor, az első részleg gyártási ve­zetője faliújságcikkében. — Új, kor­szerű műhelyeket létesítünk, új épü­leteket emelünk, kibővítjük a fém­nyomó és az esztergályos műhelyt, modern automata esztergapadokat, modern kovácsműhelyt állítunk munkába ... Benn jóizléssel berendezett, ko­moly dolgozószobájában, Craiovea­nu Constantin, a vállalat igazgató­ja — nyugodt, közvetlen, megfon­tolt férfi — örömmel ad felvilágo­sítást a gyárról. Hogy megkönnyít­se tájékozódásomat, Craioveanu elvtárs bőrbe kötött fényképalbumot vesz elő. — A legújabb csillár- és lám­­pamodelljeink, utcai világítótest­­modelljeink — mutogatja a fényké­peket. — Mi szállítjuk ma­ a fél országnak az utcai világításhoz, szükséges felszereléseket is. A kö­zönségnek fogalma sincs, milyen óriási a kereslet bennük! Akár­mennyit gyártunk ezekből a cikkek­ből, sosem elég ... Peregnek a fényképalbum lapjai. A fényképeken modern szobai csil­lárok. Ismerem őket a szaküzletek kirakataiból. Bronzosan ragyogó AZ ESZTERGAMÜHELYBEN ■*v sivitanak, zúgnak a gyorsjá­ratú kis revolver-esztergapadok. Itt születnek a világítótestek, vil­lanycsengők, vetülékszámlálók for­gácsolt alkatrészei. Csupa apró tárgy, csupa babramunka. Hogy mégis jól menjen, az Electrometal roncssárga színeikkel magukra vonják a figyelmet. Nagy kereslet­nek örvendenek, hozzátartoznak a mai divathoz. — Úgynevezett ,,eloxált“ csillá­rok — magyarázza Craioveanu elv­társ. — De nehogy azt higyje, hogy csak csillárokat, világítótesteket gyártunk. — Egy üvegezett szek­rényből mintákat szed elő. Az egyi­ket különös büszkeséggel teszi e­­lém . —• Vetülékszámláló szövő­gépekhez, a teljesítmény ellenőrzé­sére. A második részlegünk gyárt­ja.... Olyan pontos, mint a leg­jobb külföldi gyártmány, viszont olcsóbb. Amióta készítjük, fölösle­gessé vált a behozatal. Craioveanu elvtárs kezdi felsorol­ni, mi mindent gyártanak a nyolc részlegen, csillártól gőzkazánig és autókarosszériáig. Meg se pró­bálok jegyezni, mert félek, igaza lenne Craioveanu elvtársnak: ha valamennyi cikküket megemlíteném nem maradna hely a noteszemben... Maradjunk tehát a gyár főcikké­nél , a világítótesteknél, csillárok­nál. Kövessük nyomon születésü­ket, technikusai igyekeznek automati­zálni a munkát. Van olyan revolver­­padjuk, amely már teljesen automa­tikusan működik, a munkás csak felügyel rá. Nézem a gépeknél álló munkásokat. Egytől egyig fiatalok. „Itt a Pavel Tkacsenkóról elneve­zett 1. számú esztergályos brigád dolgozik“ — hirdeti egy pirosbetűs felirat a falon. A nyúlánk, rokon­szenves arcú Baderca Ion elmagya­rázza, hogy a brigád, amelynek ő is tagja, IMSZ-brigád és, hogy tényleges brigádéletet élnek. Ez azt jelenti, hogy az ifjak nemcsak a műhelyben vannak együtt, hanem együtt járnak önkéntes munkára, ülésekre, szórakozni, művelődni, ta­nulni ... Baderca elvtárs —­ ezt a műhely vezetőjétől tudom — a részleg IMSZ-titkára és hosszú idő óta él­munkási Egészség, erő és kedv sugárzik ezekről a fiatalok­ról. Nem is csoda! Tágas, tiszta, meleg műhelyben dolgoznak. Jól keresnek. Tanulnak, szórakoznak. A jövőjükre nincs gondjuk. Népköz­­társaságunk ezer lehetőséget nyújt nekik a felemelkedésre. Ezek a fia­talok talán már el sem hiszik, el sem tudják képzelni, milyen nyomorúsá­gos lyukakban és milyen nehéz kö­rülmények között dolgoztak régen, fiatal korukban azok, akik ma dere­­sedő hajjal tanítják őket. A stancoló műhelyt az ember az esztergaműhely zúgása, csikorgása után csendes, nyugodt helynek ér­zi. Excenter-prések tompa ütődése (Folytatás a 3. oldalon) % ■ä $* d //J-feo&ad I riport-, karcolat-, elbeszélés- és I verspályázatának eredménye I Mint ismeretes, szerkesztőségünk a közelmúltban pályázatot­­ hirdetett a népi hatalom megvalósításait tükröző riportok, karco-­­­latok, elbeszélések és versek megírására. A beérkezett írások közül­­ többet már közöltünk is lapunk hasábjain. Alább ismertetjük a pá­­­­lyázat eredményét. 1* Első díjat nyert Székely István, „Emlék” címü írásáért. Második dijat nyert Wild Ferenc, „A bőség útján" címü írásá-­á­ért. Harmadik díjat nyert Martini Mária, „Nagyszerű korszak" ci­­g mű verséért.­­ Ezenkívül dicséretben és jutalomban részesült: Csepella Klára „Épülő csatornák mentén" cimű írásáért, va-­­­lamint: Komlódi Rozália „Egykor és ma a Csernahora partján" cimű­­ állományukat. Ma a kollektív gaz- « ,, , , . , d­e Versenypályázatunk ezzel véget ért, felhívtuk azonban olva­dásig 1.600 juhval, 200 szarvas- % .. .­­. . .. . . ... . ...... .... , marhával, melyből 70 fejőstehén,­­ sor­k figyelmet’ h°gy továbbra is küldjenek írásokat, amelyek a 700 disznóval, 120 kocával és­­ hazánkban, tartományunkban végbemenő lendületes szocialista nagyszámú baromfival rendelkezik.­­ építőmunka mozzanatait elevenítik meg. I

Next