Szabad Szó, 1961. január-március (18. évfolyam, 1-77. szám)

1961-01-03 / 1. szám

V 5?. Zárszámadási közgyűlések a kollektív gazdaságokban a­­agytopolovácon A n­agytopolováci kollektivisták a múlt esztendőben eredményesen fejlesztették gazdaságukat. Mind az állattenyésztésben, mind a nö­vénytermesztésben számottevő si­kereket értek el. Főleg a szarvas­­marh­atenyésztésben tapasztalható nagy fejlődés. A szarvasmarhák száma 70-ről 164-re növekedett. Jelenleg 70 fejőstehene van a gaz­daságnak. Az állatlétszám növe­kedésével párhuzamosan új szál­láshelyeket építettek a nagytopo­­lováciak. E munkájukban arra törekedtek, hogy a helyi anyagok felhasználásával, a munkafolya­mat jó megszervezésével olcsó, tartós szálláshelyeket építsenek. A múlt év folyamán két tehénis­tállót, két kocafiaztatót, egy 1.000 férőhelyes juhaklot és 60 vagon befogadóképességű magtárt ad­tak át a használatnak. Bár az időjárás 1960-ban nem volt a legkedvezőbb, a kollektivis­ták, a traktorosok segítségével, elég jó termést értek el búzából, kukoricából, takarmánynövényből. Jelentős mennyiségű terményt ad­tak el az államnak, s a tagoknak is szépen jutott. A kollektív gazdaság szerveze­ti-gazdasági megerősítésének, a bőséges termés elérésének ered­ményeként a munkaegység értéke elérte a 33 lejt. Búzából például 3 kilót, csöveskukoricából 6 ki­lót, burgonyából 1 kilót, cukorból 0,115 kilót osztottak ki munka­egységenként. Ezenkívül egy-egy munkaegység után 12 lej került kiosztásra. Megtelt a kollektivis­ták hombárja gabonával, pénzből sincs hiány, jut vásárlásra, szó­rakozásra. A múlt évi eredmények, újabb sikerek elérésére lelkesítik a kol­lektivistákat. A napokban meg­tartott zárszámadási közgyűlésen a kollektivisták elhatározták, hogy 1961-ben jelentősen növelik a hektárhozamot, az állatlétszá­mot, újabb épületeket építenek s a terményfeleslegből nagy mennyi­ségű gabonát adnak el az állam­nak. 1961-ben 1.900 kiló búza, 3.000 kiló szemeskukorica, 1.800 kiló napr­aforgó és 30.000 kiló cukorrépa hektárhozam elérését irányozták elő a kollektivisták. A kollektivisták az állattenyész­tés keretén belül főleg a szarvas­­marhák számát és hozamát nö­velik nagymértékben. A szarvas-, marhák száma 1961 végén el kell érje a 264-et, ebből 156 fejőste­hén. Idén 119 sertést hizlalnak. Év végén 42 kocája, 1.200 juha és 2.000 libája lesz a gazdaság­nak. A kollektivisták a közgyűlé­sen sokat beszéltek az építkezé­sekről is. A közgyűlés úgy dön­tött, hogy 1961-ben 300 sertésnek hizlaldát, 100 lónak, 50 fejőste­hénnek istállót és 5.000 barom­finak építenek ólat. A múlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a szerződéskötés­ből jelentős pénzösszege szárma­zott a kollektív gazdaságnak. A nagytopolováciak idén is hozzá­járulnak az állami központosított alap létrehozásához. A többi kö­zött 170 tonna búza, 300 tonna kukorica és 156 tonna napraforgó értékesítésére kötöttek szerződést. Ezenkívül nagy mennyiségű ipari növényt, zöldségfélét, húst, tejet, gyapjút értékesít a kollektív gaz­daság. A nagytopolováci kollektív gazdaság tagjai vállalták a köz­gyűlésen: 1961-ben olyképpen fognak dolgozni, hogy az évi ter­melési terv mutatószámait mara­déktalanul valóra váltsák s igy to­vább erősítsék a gazdaságot, nö­veljék a munkaegység értékét. G. G. Szigetfalun A múlt év utolsó napjaiban ke­rült sor Szigetfalun, a közös gaz­daság új, 1961. évi tervének meg­vitatására és jóváhagyására. Ezen a gyűlésen sok olyan kérdés ké­pezte vita tárgyát, amelyek, bár igen nagy fontosságúak, ez ideig elkerülték a kollektivisták figyel­mét. A többi között felmerült a trágyázás problémája. Ezzel kap­csolatban a részvevők egyhangú­lag megállapították, hogy a meg­előző években, a gazdaság vezető­tanácsa s a kollektivisták meg­­­ehetősen elhanyagolták a talaj tápereje pótlásának kérdését, ami kedvezőtlen kihatással volt at ter­méshozamra. Most mindannyian egyetértettünk a vezetőtanács a­­zon javaslatával, hogy idén az ed­diginél nagyobb figyelemben része­sítjük ezt a kérdést. Minden ton­na istállótrágyát hasznosítunk és ezenkívül egyre több műtrágyával segítjük a növények fejlődését. Hogy állandó pénzjövedelmet biztosítsunk a közös gazdaságnak, úgy határoztunk, idén jelentősen növelni fogjuk az állami szervek útján értékesített növényi termé­nyek és állati termékek mennyisé­gét az elmúlt évekhez viszonyá­vá. A tagok egyetértettek a vezető­­tanácsnak azon javaslatával, hogy idén gazdaságunk az 55 tonna bú­zán és 51 tonna kukoricán kívül, 11 tonna napraforgót juttasson az állami központi alapba. Az állat­tenyésztési részleg dolgozói pe­­­dig 30 hízott sertés és 500 hekto­liter tehén- és juh­tej átadásával járulnak a lakosság élelmiszerel­látásához 1961-ben. VASS BENJÁMIN, kollektivista s Olvassátok és­­ terjesszétek a 5 l Szabad szo­t­t Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Az RMP Bánát tartományi bizottsága és a tartományi néptanács napilapját Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, postai kézbesítők és önkén­tes lapterjesztők: l' •*.«» «*-«. «»•»«*■». «.»c »•%.« »•%* 4 A Csanádi román, szerb, né­met és magyar kollektív zsidó fiatalok kedvelt találkozóhelye a kultúrotthon. A képen: A Csanádi hon olvasószobájában. A kulturott­ Nőbizottságunk tevékenységéről A Lugosi Textilüzemek B-rész­­legének nőbizottsága a közelmúlt­ban elhatározta, hogy irányító tanfolyamot szervez a részlegben dolgozó asszonyok részvételével, azok politikai és kulturális szín­vonalának emelése érdekében. E célból Epuran Elisabeta egyé­nileg elbeszélgetett a tanfolyamra besorolt asszonyokkal, megmagya­rázta nekik a tanulás előnyeit, s így elérték azt, hogy a tanfolyam látogatottsága rendszerint elég magas arányú. Már a harmadik előadás meg­tartására is sor került. Ezen a tőkés országok dolgozó nőinek el­nyomott helyzetéről beszéltek és párhuzamot vontak országunk nőinek múltbeli és jelenlegi hely­zete között, kidomborítva a politi­kai és gazdasági téren elért vív­mányainkat. A tanfolyam eddigi tevékenysé­géből azt a tanulságot vontuk le, hogy az előadásokat minél hoz­záértőbben, vonzó módon kell tar­tani, mert akkor a részvevők köny­­nyebben sajátítják el az anyagot s tevékenyebben kapcsolódnak be a vitákba. Az irányító tanfolyam meg­szervezésével a részleg nőbizottsá­ga a városi nőbizottság támogatá­sával minden kétséget kizáróan hozzá fog járulni a részleg asz­­szonyai politikai és kulturális ismereteinek gyarapításához. KOMLODI ROZÁLIA, levelező Traktoros becsület (Folytatás az 1. oldalról) zsa árpát, 21,5 mázsa bú­zát, 19 mázsa napraforgót, 5.636 kiló csöveskukoricát, s 31.000 kiló cukorrépát takarítot­tak be hektáronként. A lenauhei­­mi kollektivisták 6.000 kiló ku­korica-, a kiskomlósiak pedig 2.400 kiló árpa- és 34.500 kiló cukorrépa-termést értek el. És sorolhatnék tovább az ilyen példákat, melyek mind a trakto­rosok becsületéről tanúskodnak. Arról, hogy jó minőségű és idejé­ben végzett gépi munkájuk nyo­mán gazdag termés fakadt a kol­lektív gazdaságok földjén. Igaz, a kisőszi gépállomás pártalapszer­­vezete és vezetőtanácsa évek óta rendszeres politikai nevelőmunká­val serkentette kifogástalan mi­nőségű gépi talajmüjjlésre a trak­torosokat. A­ w^o^^TLa verseny­nél is alapv^j^^J^dményként s külön­% suly­jelölték meg e? lyal esik latba a traktorosbrigá­­dok munkájának elbírálásánál az általuk megművelt földeken elért terméseredmény. Érthető tehát, hogy minden kollektív gazdaság­ban elsőrendű magágyat készíte­nek a traktorosok. Tavaly ősszel például a tavaszi növények vetése alá az egész területet felszántot­ták, több mint 30 cm mélyen. E­­zen az őszön hasonlóképpen cse­lekedtek. S amikor megkérdeztük a diszpécsertől, melyik a legjobb brigád a gép­állomáson, azt felelte: „mind a 15 állandó brigád nagyon jól dolgo­zott“. Kroglor János, a 8-as számú traktorosbrigád időelemzője is ar­ra a kérdésre, hogy ki a legjobb traktoros a brigádban, a követke­zőket válaszolta: — Mind a nyolcan derekasan dolgoznak. — Aztán egy helyett nyolc traktorost nevezett meg. Grauer Vasile és Cseh János párt­tagokat, Kerneisz Ferencet, Igaz­ság Lászlót és a többieket. S ez is, — csakúgy mint a kiemelke­dő termelési sikerek —­ a kisőszi traktorosok példamutató munká­jára vall. Arra, hogy egyre na­gyobb becsületet szereznek ma­guknak, a gépállomásnak, és be­csületet, elismerést szereznek környékszerte a gépi munkának. E traktoros-becsületnek pedig az eredménye: az országos elsőség felé vezető út, melynek néhány állomását fentebb felvillantottuk. Eredményekben, munkasikerek­ben gazdag esztendőtől vesznek most búcsút a kisőszi traktoro­sok. S szilveszterkor, újévvirra­­dáskor még szebb tervek meg­valósítására, a traktoros becsület további kivívására, megerősítésé­re koccintják borral teli poharu­kat. E. I. * OOO OOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOvOOOOOOOOOOOOÓOOOOOCOOOO OOC-C OOOOO^.-OOÖOOO o Van Vörösacélon egy ú­j lakó­negyed, amit úgy neveznek a hely­beliek, hogy „húscsomés“ telepü­lés. Ez a furcsa elnevezés már teljesen befészkelte magát az it­teni fogalmakba, s olyan megszo­kottá vált, mint mondjuk Temes­váron a Kardostelep neve. Bárki kitalálhatja, hogy a­ település el­nevezése azzal a Minisztertanácsi Határozattal áll összefüggésben, amely házhelyet és pénzkölcsönt biztosít a dolgozóknak házépítés­hez. Mondanunk sem kell, hogy a telepesek büszkék az általuk épített lakónegyed nevére és ha idegen vetődik feléjük, soha nem mulasztják el az alkalmat hang­súlyozni, hogy ők itt valameny­­nyien „húscsémések“. Így jártam én is a napokban Birán Cornellal, a negyed egyik lakójával, aki meghívott a házába, hogy a sa­ját szememmel győződtek meg építészeti tehetségéről. Birán Cornel az acélműhöz tar­tozó karbantartó csoport vezető­je. 32 éves, megnyerő modorú fiatalember, akit a gyárban min­denki kedvel. Népszerűségének alapja az, hogy a rábízott felada­tokat minden esetben pontosan és jól végzi el. Ezért is tették a­ karbantartó csoport élére. Most együtt rójuk az utat a település felé, miközben Biráu Cornel éle­te történetét meséli. Az egyszerű szavakból tősgyö­keres munkáscsalád hányatott éle­te bontakozik ki előttem. Már ap­ja is itt született Vörösacélon, csak akkor még Ferdinand volt a helység neve. Az öreg Biráu itt dolgozott a gyárban és élte az el­nyomottak életét. Verejtékes munk­n­kával kereste meg a mindennapi betevő falatot maga és családja számára. Nem vett könnyű eleget tennie családfői kötelességének, hiszen összesen heten nyomorog­­ik a kis zsindelytetes, szoba­­muhás vityillóban. Azért mégis­ikerült az öt testvért becsületes flankásemberekké nevelnie az öregnek. Sikerült, de az egészsé­ge ráment. A megfeszített munka, a hiányos táplálkozás és a leve­gőtlen, sötét lakás következtében őt is utolérte a proletár-betegség, a TBC. Néhány év után meghalt. — A felszabadulás után két év­vel befejeztem inaséveimet. Laka­­tos lettem a gyárban, elég jól ke­restem, de a lakás miatt mindig gondban voltunk, nagyon szűkö­sen fértünk meg a kis lakásban. Lassan ballagunk az utón. Közben be is esteledett, s az ut­cán felgyulladnak a fénycsövek. Mert tudni kell, hogy az egyre fejlődő, szépülő Vörösacél képé­hez ma már a fénycsöves lámpa­oszlopok is hozzá tartoznak. Bi­ráu Cornel tovább folytatja élete történetét: — Feleségemet 1947-ben ismer­tem meg. Moldovából került ide, az akkori szárazság űzte el ott­honából. Rendes, becsületes mun­káslány volt. Megszerettük egy­mást és néhány hónap múlva egymáshoz kötöttük életünket. Szeretettel beszél a családjáról Biráu Cornel. Egész lényén meg­látszik, hogy jó férj és család­apa. Nyitott kabátban lépeget mellettem, lassan szövögetve, to­vább a szavakat és újabb részle­teket ismerek meg életéből: — . . . Ketten dolgoztunk to­vább és a sorsunk érezhetően jobbra fordult. Apánk házát per­sze el kellett hagyjuk, hiszen a kis lakásban amúgy is sokan vol­tunk a testvéreimmel. A gyártól kaptunk egy szobát és akkor éreztem először, hogy most már nyugodt, boldog életem­ lesz. Fe­leségem is elégedett volt sorsával, hiszen világéletében szegény lány­­volt maga is. Az ő családjában tizenkét­ testvér osztozkodott a kevésből, amit az apjuk keresett. Szóval boldogan éltük a magunk kis életét és egyikünk sem bánta meg, hogy a másik élettársa lett. Aztán jöttek a gyerekek. Ekkor azonban már a szülői örömök mellé a régi lakásgondok is visz­­szatértek. Kellett, nagyon kellett már egy nagyobb lakás. De hát erre nem sok kilátásunk volt ak­koriban, saját házról pedig még csak álmodni sem mertünk vol­na. . . Na, itt van a telep. Most már mindjárt otthon vagyunk. Kis villácskákkal, tetszetős családi házakkal szegélyezett domboldalhoz érünk. Gyenge mész és festékszag terjeng a levegőben. Sok helyütt még épülőfélben van­nak a házak, de már két-három utca szabályosan kiépült. Itt lak­nak hát a „húscsemések“. . . — Öt-hat évvel ezelőtt kezdtek itt építkezni a dolgozók, állami segéllyel. Akkor itt még egyetlen ház sem volt — folytatja a beszé­det Birán Cornel, miközben be­fordulunk az egyik utcába. — Azóta már majdnem kilencven család épített házat. Én 1938-ban kaptam kölcsönt, vagyis építő­anyagot, tizennyolc ezer le­j­érték­ben. Elképzelheti, mennyire meg­örültünk neki, hiszen saját ház építéséhez adott lehetőséget az állam. Ahogy megkaptuk a ház­helyet is, feleségemmel nyomban hozzákezdtünk az építkezéshez. Látom, azt akarja kérdezni, ho­gyan mertünk nekikezdeni, ami­kor egyikünk sem értett a kőmű­­vességhez, ácsoláshoz meg mi­egyébhez. Megmondom hogyan: a többiek példája ösztönzött ben­nünket. Ha nekik sikerült, miért ne sikerült volna nekünk is. Meg aztán tudja, az is közrejátszott a dologban, hogy nem voltunk m­a­gunkra utalva. Éreztük a többiek jelenlétét, tudtuk, hogy szükség esetén bármikor segítséget kap­hatunk. . . Na, meg is érkez­tünk. . . itt a házam! Takaros, piroscserepes kis ház előtt állunk meg. Két nagy abla­ka derűs fényt sugároz az útra. Frissen meszelt fakín sehol egy hiba. Szakavatott építész sem csi­nálhatta volna meg jobban ezt a házat. Bizány jogos büszkeséggel nézegeti művét, szem­mel látható­lag még most sem vele. — Ne vegye gyerekségnek, hogy annyira, örülök neki, de ne­kem azelőtt semmim sem volt. Ugye megért? Most még fürdő­szobánk is van. Igaz, a víz még nincs bevezetve, de jövőre ez is meglesz. Az ereszt is tavasszal szerelem fel. Az a fő, hogy még a tél beállta előtt beköltözhet­tünk. Míg a ház előtt beszélgetünk, szőke fiatal asszony ér hozzánk, aki a szomszédos házból lépett ki az imént. — Jó estét! Nem­ tudod Cornel. Elena itthon van? — kérdezi. — Itthon. Erids csak be és mondd meg neki, hogy nemso­kára én is jövök, s méghozzá vendéggel — mondja Birán, majd hozzám fordulva folytatja: — Ez az asszonyka legjobb barátom. Graffenberger Feri felesége. Az öntödében dolgozik. Természete­sen asszonyaink is jó barátnők. Feriék szintén idén fejezték be a házakat. Építkezés közben barát­koztunk össze. Beszélgetve, vic­celődve rakosgatta ki-ki a maga fészkét. . . Így könnyebben ment a munka. Ekkor lettünk jó szom­szédi viszonyba. Mit mondjak még? A tizen­nyolc ezer lejes kölcsön törlesz­tése mellett megengedhettük ma­gunknak, hogy bútort is vegyünk, persze részletfizetésre. Ezenkívül disznót is vágtunk. Most pedig mosógépre gyűjtök pénzt, a fele­ségemet akarom meglepni vele tavaszra. Hirtelen karonfog. — Na, de most már kerüljünk beljebb, mert biztosan türelmet­lenkedik az asszony. Jöjjön elv­­társ, igyon velem egy pohár sse­derbort- Az asszony nagyon ért a készítéséhez, s van is belőle fél évre­ való. Ne mondja senki, hogy a „húscsémés“ településen nem vendéglátóak az emberek. Van nekik miből. . . KOVÁCS SÁNDOR Ju­liou CoVA-né tud belelni -a r-■ -- ó --V.' ■ oC/O'.--'''->­ SZABAD SZÓ Az 1960-as év legjobb sportolói A Román Népköztársaság legeredményesebb élsportolói A Sportul Popular című­ szak­lap szavazást rendezett olvasói­val, hogy megállapítsa kik voltak a Román Népköztársaság leg­jobb sportolói az 1960. évben. ered­A szavazás a következő ménnyel végződött: 1. BALÁZS JOLÁN (CCA), aki 1960 ban kétszer javította meg a magasugrás női világre­kordját (1,85 és 1,86), ezenkí­vül aranyérmet nyert Rómában, ahol 9 centiméterrel javította meg az olimpiai csúcsot, Joli negyed­szer nyert Balkán-bajnokságot, 1960-ban 16 versenyen vett részt és ugyanannyi, győzelmet aratott 1,803 111-es átlaggal. 2. PIRVULESCI DUMITRU (Brassói Steagul Roşu), olimpiai birkózó-bajnok, aki már Mel­­bourne-ben a negyedik helyen végzett. 3. DUMITRESCI­ ION (Buka­resti, Recolta), az agyaggalamb­­lövészet olimpiai bajnoka, aki ra­gyogó sikerrel képviselte a román szik­eket az Olimpiai Játékokon. 4. CERNEA ION (Bukaresti Dinamo), értékes ezüstérmet nyert az Olimpiai Játékok bir­kózó-bajnokságán. 5. MANOLIIJ LIA (Bukcuresti Meiului), 15 éves, sikerekben gazdag sportgyőzelmek után Ro­mában ezüstérmet nyert, ezenkí­vül­ harmadszor ért el első helyet a Balkán Játékokon diszkosz­­vetésben. 6. VÁMOS ZOLTÁN (Bukares­ti, Dinamo): az elmúlt évben ra­gyogó eredményeket értt el 1.500 méteres futásban, 3:40,5-ös ered­ménnyel győzött az Olimpiai Já­tékok előtti nemzetközi verse­nyen, majd Rómában 3:40,8 idő­vel az értékes ötödik helyet fog­lalta el. 7. IOVAN SONIA (Bukaresti Ştiinţa) Rómában a női összetett tornaversenyben az ötödik helyen végzett. 8. STARK ANA (Bukaresti Rapid), hazánk egyik legjobb női kézilabdázója, aki mind a nagy­pályás, mind a kispályás játék­ vivő; Rot­man Leon (Bukar­es Dinamó) kenus; Ţăranu­ Ion (B­­ar­esti Dinamó) birkózó; Ion (Bukaresti Dinamo) vó; Constantin Gheorghe Móni Iíkolt (CCA labdarúgó; Henrin Alexanc (CCA )­­ rögbi, játékos; Zica­ Walter (Bukaresti Dinamó) k­ékpár­ozó; Gheorghiu Flo (Ploeşti Petrolul) sakkozó: Dan Aurel (Bukaresti Dina) vízilabdázó. A Sport című képes szaklap) megkérdezte olvasóit, kik volt a­ világ, illetve hazánk legi­­sportolói az­ 1960-as évben. A világ legjobb sportolója mére Juri­j Vlaszov szovjet sír­emelő kapta a legtöbb szava­tot. A legeredményesebb roit sportoló dinére az ankét résj­vel egyöntetűen Balázs szavaztak. ban válogatott csapatunk egyik erőssége. 9. ROMAN STEFAN (Buka-A Szovjetunió 206 újságig pontozás útján állapította resti Progresul), válogatott röp- az 1960. évi legjobb szovjet­­ labda csapatunk kapitánya, és egyik legjobb játékosa, aki sike­resen hozzájárult csapatunk Bra­ziliában, a világbajnokságon elért sikereihez. 10. COSMA ION (Bukaresti Dinamó), az Olimpiai Játékokon a 7. Ötödik hétjét foglalta el a hosszútávú kerékpárversenyen, (537,5 ezenkívül számos nemzetközi ver­senyen győzött. A legjobb tíz sportemberen kí­vül még a következők kaptak gok szárazától: Leuştean Elena (Bu­­karesti, Ştiinţa) tornász, Vicol Maria (Bukaresti Progresul) tor­tolóit. Feladatuk nem volt k­ngy, mert csak Rómában az Olim­piai Játékokon a szovjet versen­s­zők 124 érmet — közöttük aranyérmet — nyertek, line, 1960. év legjobb szovjet spo­lói: Vlaszov Jurij, a nehézsű súlyemelő, olimpiai bajn­, kg világcsúccsal győz Rómában), 2. Sahliti Bori tornász, az összetett egyéni korlát, és a lóugrás olimpia bajnoka, 3. Bolotnyikov Pjo, a 10.000 méteres futás olimp bajnoka (28:38,2) és ugyane táv új világrekordere. A legjobb szovjet sportolók B­ALÁZS JOLÁN PIRVULESCU DUMITRU MA, KEDDEN: állami román színház (19,30 frs­kor): Scrisori de dragoste. ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ (19,30 óra­­kor): A kertész kutyája. IK­ MOZIK: MAXIM GORKIJ (3. 5. 7. »)• A cseremusi szegénylegény: ARTA U. 3 5. 7. 9): A hegy; I. L. CARAGIALE«. 5. 7 9): Ivanna; ALEXANDRU SAFIA HOLNAP. SZERDÁN, JANUÁR 4 én BUKAREST­I MŰ­SORA: 5,00: Hiraló é­s időjárásjelentés; 5,10: Fúvószene; 5,11: Torna; 5,40: Román népi táncok; 6,01: Hirek és időjárásj­­lentés; 6,10: Könnyű­zene akkordeom­ ; 8,30: Falusi hiradt | __, 6,45: Román népi me­lódiák ;__7,15 : Dalok ; 7,30 : Orvosi ta­nácsadó; 7,35: Hirdetések és zene; 7,45: Vi­dáman köszönt a pionír; 8,00: A mai saj­tóból; 8,30: Szimfonikus zene; 9,00: Köny­­nyűzene; 9,30: Szélrózsa; 10,00: Román nép­dalok és táncok; 10,29: Kamarazene; 11.00: Hírek; 11,03: Rádiószínház: „A milliomos"; 12,30: Könnyűzene; 13,00: Hírek; 13,05: Népszerű hangverseny; 13,45: A Duna víz­állása; 14,00: Eugenia Frunză, Elisabeta Pavel és Vasile Cănănău énekel; 14,30: Szerzőink műveiből; 15,00: Hirek; 15,05: Műsorismertetés; 15,10: I­lomán népi tán­c TRCST 7-es számú vállalata Temes­vár, Haşdeu körút 1 szám, alkalmaz Bá­nát tartomány Temesvár és Arad városa, valamint rajonja részére gépkocsivezető­ket és vontató traktorosokat. Érdekeltek Temesváron a vállalat szék­helyén jelentkezhetnek, Aradon a vállalat állatvárártéri részlegén. A Temesvár városi Testnevelési és Sportszövetség a futball-bizottság által TANFOLYAMOT SZERVEZ futballbírák kiképzésére 1961 január 10-i kezdettel Beiratkozási kérvényeket legké­sőbb 1961 januiár 5-ig lehet be­nyújtani a városi IJCFS taná­csához. Temesvár, I. kerület, Voltaire utca. (510) (10, 2, 4, 6, 8): Távol a hazától; VICTORII (11, 3, 5, 7, 9); Az aranycsillagos király IlII.MON SIRBU (11, 3, 5, 7, 9); No­­rmandie-Niemen; IFJÚSÁGI MOZI (3, 5, ))• A tartalékos hokijátékos; VI­KERT - MUNKÁSMOZI (4, 6, 8); A k­­ADFALUSI MUNKÁSMOZI (5 volt hiába; VÖRÖS CSILLAG MI HAZ­A (5­7); Kaspar életéért. Változékony időjű. ■rág, többnyire borús égboltozattal, helyen­ként eső és havazás. A hőmérséklet vál­tozó, nappal 1 és 8 fok, éjjel mínusz 2 és plusz 2 fok között. Mérsékelt, dél­nyu­gati szél. Helyenként köd.­ A következő három napra borús is várható, a hőmérséklet állandó marad. ★ ♦— HIRDETÉSEK idöj 23.11 opu; B 14 szólói 14,30:­ 15,15: té vi Népünk és idöj 16,30: áljelentés; 22,30: Szórakoztató te Beethoven; Esz-dur vonósnégyi 74; 23,52—23,55: Hirek. REST II MŰSORA: 14,00: Hites­űsorismertetés; 14,08: Hangszer ,16: Luigini: Egyiptomi balett dományos almanach; 15,00: Dalol­ihael Haydn: G-dur divertimen gyesre és nagybőgőre; 13,34 : dalai és táncai; 16,00: Hirad Jelentés; 16,15: Könnyűzene énekesek: Dimitr Uzuno­ tenor; 18,50: Orosz nyelvlecke; 17,00: R° mán nép­­dallamok; 17,15: Rádióriport 17,30: Orvosi tanácsadó; 17,35: Esztrádze 18,00: Hírek; 18,05 Pionír-dalok ; 18. Hazánk tartományai és városai zenei éle­téből; 18,50: Veronica Porumbacu ver­­bei; 19,00: Hirdetések és ze! 19,30: Válaszolunk­­ hallgatóinknak; 19. Bánáti népi zene; 20,10: Kóruszene kedvelőegyüttesek előadásában; 20,30: Macovschi: Lépésben a t­udo­mánny 20,40: Könnyűzene; 21,00: Híradó, sport Időjárásjelentés; 21,15: Preklasszikus szer­zők zenéje; 21,55: Aliser Navoi költemé­nek; 15,20: Szovjet könnyűzeneegyüttesek; nyélből; 22,00: Lengyel népi zene; 22,20 15 45- Részü­ltek- R.-iinf.saon,­­Szimfonikus hangverseny; 23.00: T’*—^ 23,15—24.00: Éjszakai­­ hangverseny. Delila“ című operájából; 16.15: Moszkva beszél! 16.45: Román népi táncok; 17.00: Híradó és időjárásjelentés; 17.15: Dalok ; 17.30: A haza szolgálatában; 18.00: Zene­­műsor a mezőgazdaságban és ipari terme­lésben élenjárók tiszteletére; 18,25: Esztrád­­zene; 18,50: Dalok; 19,00: Falurádió; 19,30: Operettáriák és kettősök; 20,00 : Híradó ; 20,20: Jó éjszakát gyerekek ! 20,30: Csaj­­kovszkij: 4. számú f-moll szimfónia; 21,15: Aki tud, az nyer; 22,00: Híradó, sport ésÜgyeletes GYÓGYSZERTÁRAK Ma, kedden, az kerületben: az 1-e számú (Engels etc 9) 7—15 óráig; a 2. szá­mú (Ady Endre uta 1) állandó; a 3. szá­mú (Augusztus körút 11) 7—15 órás, a II. kerületben: a számú (Stefan cl Mare utca 3) 7—8 óráig; az 5-ös szám­ (D.-.cllo­- utca 10) állandó, a 6­'­ .b­au (Petri Maior tér 2) 13—21 óráig­, a ni. kota’r'l­en: a 5 számú (Perumo­­scu utca 3) . — 21 órái: a IV. kerületben: a 8 számú (Miron Cos­tin utca 1) 7—15 óráig, a 9. számú (Gojdi utca 2) 7—21 óráig, a 10. számú (Tolbuhli tér 9) állandó, a II. számú iPreyer utca 1) 7—15 óráig; az V. kerületben: a 12. szá­mú (Cloşca utca 18) — 21 óráig; a VI. k­erületben: a 13. számú (Primăriei utca 1­7—21 óráig; Szabadfalun: a 29 számú Slavici utca 25) 7—15 óráig; R-b­aco 68. számú gyógyszertár (V. Magd 9—17 óráig tart nyitva. /H\\K JMjárás ­ A TEMESVÁRI ELECTRO BANAT VÁLLALAT azonnal alkalmaz mérnököket és technikusokat Felvilágosítások a vállalat személyzeti osztályán kaphatók (2.) Kedd, 1961 január 3

Next