Szabad Szó, 1962. október-december (19. évfolyam, 233-311. szám)

1962-10-02 / 233. szám

Ellenőrizzék rendszeresebben a feladatok teljesítését Jegyzetek a temesvári IC­L pártszervezetének beszámoló- és választógyűléséről A temesvári Tejbegyűjtő és -fel­dolgozó Vállalat pártszervezetében a napokban tartották meg a beszá­moló- és választógyűlést. A válla­lat kommunistái alaposan felkészül­tek erre a fontos eseményre. A vi­ták során felszólalt a jelenlevők több mint kétharmada, s a gyűlés a bírálat és az önbírálat jegyében folyt le. Hatékony tevékenység Az utóbbi időben a pártszervezet hatékonyan segítette a vállalat ve­zetőségét a legfőbb gazdasági kér­dések megoldásában. A kommunis­ták az összes dolgozókat mozgósí­tották a terv mutatószámainak tel­jesítésére, a tej és tejtermékek mi­nőségének javítására, a vállalat jö­vedelmezőségének növelésére. A pártszervezet számos fontos gazda­sági kérdést elemzett, így pél­dául foglalkozott az önköltségi ár csökkentése, a normán felüli kész­letek felszámolása, az új technika bevezetése, a termékek minőségének javítása kérdésének elemzésével. A kommunisták túlnyomó többsége részt vett a gazdasági kérdések megoldásával kapcsolatos határoza­tok kidolgozásában és valóra vál­tásában. Olteanu Ioan, Felmick Eber­­hardt, Simionescu Armand és Salt­­zer Sándor párttagok külön is ki­tűntek értékes javaslataikkal és a munkahelyen kifejtett céltudatos munkájukkal. A pártszervezet e gazdasági kér­dések megvitatásával következete­sen segítette a vállalatot a legfőbb nehézségek leküzdésében. Az eredmények biztatóak. Az ön­költségi ár csökkentése terén az idén jó eredményeket értek el. A vállalat termékeinek minősége ellen is mind kevesebb a panasz. Ebben az évben például szeptember else­jéig 2.900.000 liter tejjel, 477 ezer kiló különféle tejtermékkel szállítottak többet a kereskedelmi egységeknek, mint az előző év azonos időszaká­ban. A kommunisták több új és ke­resett választék bevezetését szorgal­mazták. Az eredmények mellett a be­számoló­k számos felszólaló is rámutatott a vállalat gazdasági tevékenységében fellelhető több hiá­nyosságra. Ezek közé tartozik: a le­­ gő HIHET maradás egyes fontos választékok tervének teljesítésében, a még itt­­ott megnyilvánuló felületes munka és a pazarlás. A joghurtot készítő osztályon még mindig nem sikerült biztosítani az ütemes termelést, itt a termékek minőségével is bajok voltak. Meg is bírálták a fogyaté­kosságok és mulasztások miatt Colvalschi Eugen párttagot és Va­­silescu Eugen párttagjelöltet. Hiányosságnak számít az is, hogy nem küzdöttek eléggé új vá­lasztékok nagyobb méretű bevezeté­séért, noha ezek elősegítették volna a nagyobb jövedelmezőséget. Az alapszervezet bürójának (tit­kár Denteanu Sim­ion elvtárs) alap­vető hibája volt, hogy egyes ese­tekben nem, vagy csak részben el­lenőrizte a hozott határozatok va­lóra váltását. A közgyűlésen megfelelőnek ér­tékelték a pártbáró tevékenységét a kommunista nevelés s a pártfelada­tok elosztása és teljesítése terén. Kitűnt azonban, hogy az összes dolgozók nevelésében még elég sok a hiányosság. Ezt nagymértékben a szakszervezeti bizottság gyenge munkája okozta. Több szakszerve­zeti csoport tevékenysége rendszer­telen volt, csak nagy időközökben tartották meg a termelési értekezle­teket. Ez kihatott a szocialista ver­senyre is, amelyet nem szerveztek meg elég konkréten, nem biztosítot­ták a verseny rendszeres nyilván­tartását és az élenjárók népszerű­sítését. A pártszervezet bürója egy ízben elemezte a szakszervezet tevékeny­ségét, több helyes intézkedést is ja­vasolt, a helyzet mégsem javult. Jo­gosan bírálták tehát a közgyűlésen többen is a szakszervezeti bizott­ságba beválasztott kommunistákat. Élesen bírálták például Vogel Hel­muthot, a szakszervezeti bizottság elnökét, erélytelen és távlat nélküli munkája miatt, Zbârcea Iont, aki a szocialista versenyért felel és több más párttagot. Zura Eugen elvtárs, a szakszer­vezeti kulturfelelős önbírálatot gya­korolt gyenge munkájáért. Noha több próbálkozás történt, a könyv­tár működésén és a könyv­­terjesztésen kívül egyéb gya­korlati eredményeket egyelőre nem tudnak felmutatni. A vállalat dol­gozóinak száma nem nagy és szé­leskörű kultúrtevékenység kibonta­koztatása nem is lehetséges, de — amint arra több felszólaló is rámu­tatott — fiatalok részvételével rig­musbrigádot lehetne létesíteni, ki­rándulásokat szervezni. Szilárd meggyőződésünk, hogyha a pártszervezet új bürója nagyobb javítsák meg a biZtikai ZPrvPZPI irányított gonddal foglalkozik a szakszervezeti szakszervezet irányítását bizottság munkájának megjavításá­val, ellenőrzi és felelősségre vonja az itt dolgozó kommunistákat, a jól szervezett termelési értekezletek és a szocialista verseny révén sok­kal jelentősebben hozzájárul majd a vállalat előtt álló fontos feladatok teljesítéséhez. ‘ Q. L. ­ti Electromotor-gyári műkedvelők között küszöb­ölés­éről is. A munkások attól kezdve figyelmesebben dolgoztak, hogy a felsorolt hibák többé ne for­duljanak elő. A rigmusbrigád műsora nemcsak a munkásokat, hanem a termelés köz­vetlen irányítóit, a mestereket és mérnököket is m­eggondolkoztatta. Ezt vallja Popescu Éva mérnök, Ris­­ta Ion­ó őrmester, Mato Victoria mes­ter. Az előadást követő napon meg­beszélésre hívták össze a munkásokat, amelyen elemezték a jelzett fogyaté­kosságokat és hasznos útmutatásokat adtak azok kiküszöbölésére. A jó minőségű munka érdekében fontos műszaki intézkedéseket foganatosí­tottak, így például az M.S.1 típusú motoroknál megjavították az elvá­lasztó szigetelést stb. A fentiekből is kitűnik, hogy a rigmusbrigád fá­radozása nem volt hiábavaló. Tagjai műsorukkal hatékonyan hozzájárul­óütéseket végezni, melyekkel hozzájá­rulnak a gyár termelési tervének tel­jesítéséhez és a minőség javításához. Nagy népszerűségnek örvendenek a Kérdezz-f­eletek versenyek is. A nagyszámú jelentkező és népes hallga­tóság bizonyítéka annak, hogy a ver­seny témája érdekes és változatos szokott lenni. Nemrég két jól sikerült versenyt szerveztek. Az Ismerjük meg szülővárosunkat versenyen sok érde­kes történelmi jellegű tudnivalóval bővült a részvevők ismerete. A leg­tanulságosabb az Ismerjük meg gyá­runk termékeit - verseny volt. Itt részletesen leírták a különböző termé­kek gyártási eljárásait. A fiatalok szabad idejükben könyv­­ismertetőkön és ismeretterjesztő elő­adásokon is részt vesznek. Ezeken be­tekintést nyernek a tudomány világá­ba, megismerik a nagy írók és mű­vészek életét, munkásságát. A klub vezetősége a jövőben is szervez ha­sonló rendezvényeket, amelyek hozzá­­járulnak ahhoz, hogy a gyár fiataljai­nak a minőségi munka javulásához és kellemesen, hasznosan töltsék szabad a termelési terv teljesítéséhez. Ezért idejüket­ a jövőben újból meglátogatják a dol­gozókat munkahelyükön. Egyik ilyen műsoruk címe „Sectorul 20 in mi­niatură“ , melyet szintén a mikromo­­tor részleg munkásai számára­­ ké­szítenek. A nagy villanymotorok részlegébe is ellátogatnak, így pró­bálnak hozzájárulni az Electromotor­­gyárt műkedvelők a gyár termelési tervének teljesítéséhez, s hírnevének további javításához. Az Electromotor gyár klubjának vezetősége az üzemi párt- és IMSZ szervezhet irányításával, nemcsak a műkedvelő együttesek oktatásával­ben szórakoztató, tanulságos rendez­vényeken vehessenek részt. A fiata­lok a klubot második otthonuknak tekintik. A rendezvények alkalmá­val mindig zsúfolásig telik a klub nagyterme. A klubban eltöltött órák érdekesek és vonzóak. Az elvtársi összejövetelek alkalmával nevelő­jei-A ■szokástól eltérően ez alkalom­mal nem a klub színpadán, hanem a gyár műhelyeiben látogattuk meg az Electromotor gyár műkedvelőit. Nagyszámú előadásaikban ugyanis so­kan gyönyörködtek, s hosszantartó tapssal juttatták kifejezésre elismeré­süket a tánccsoport, kórus s a rig­musbrigád fiataljainak fejlődő mun­kája, magasabb művészi színvonalra törekvése, igyekezete iránt. Ászt a­­zonban kevesebben látták, hogy e fiatalok ugyanolyan jól megállják he­lyüket az esztergapad, vagy a te­kercselő asztal mellett, mint a szín­padon. A gyárban egyenletesen kat­tog, zúg az esztergapadok kórusa, akár a dalárda énekében, itt is amíg a gépből kiveszik a kész munka­darabot - nincs megállás, nincs rit­mus­zavar. Nem csoda ez, hiszen ők azok, akik a művészet eszközeivel nemes har­cot vívnak a minőség javításáért és a termelékenység növeléséért. Arra tö­rekszenek, hogy teljesítsék napi tervü­ket, s csak jó minőségű munkadarab kerüljön ki kezükből. így tesz Kozsuk Valéria, Carban Rozá­lia, Mateescu Ioana tekercse­lő, a műkedvelő együttesek tevé­keny tagja, s így dolgozik Vlaicu­ Aurel esztergályos is, aki naponta 140 mosógép-motorváz helyett több mint 200 darabot készít. A műkedvelők nemcsak személyes példájukkal hatnak serkentőleg tár­saikra, hanem együtteseik tevékeny­ségei által is. Az Electromotor gyár­ban hagyományossá vált, hogy a mű­­együttesek - különöskép kedvelő ---------r ... k äSlä“1*14 5*%ÄffÄ'*£■ a dolgozókat munkahelyükön. A rigmusbrigád nemrég előadást tartott a mikromotor-osztály esztergá­lyos műhelyében. Barátias, őszinte, közvetlen volt a hangja. Mindenki tudta, hogy mindaz, amit mondanak, színtiszta igazság. A műsor szövege, munkájuk tükörképe. Meglátják ben­ne jó teljesítményeiket, ugyanakkor , ,,, , ■, ,■ -r j-al-'i t, , jegy előadásokat tartanak. Nagyon fogyatékoss­ágaikat is. Tudják jól, hogy „jitMai igaza volt azoknak, akik panaszlevelet küldtek, mert sok mosógéphez szüksé­ges mikromotor hibás volt. Az eszter­gályosok sem kételkedtek a rigmus­mondók szavainak igazában. A jövő­tanulságos volt a fiatal újítókkal szervezett találkozás is. Az újítók, be­számoltak tapasztalataikról, termelési eredményeikről. Elmondták, hogy csak szaktudásuk gyarapítása és a ben­ők is jobban kell gazdálkodjanak fejlett munkamódszerek tanulmánya­és nyersanyaggal. Szó esett a selejt ki­­zása által tudtak különböző ésszerű­ DUDÁS JÓZSEF Miért hiányzik munkahelyéről a kollektív gazdaság mérnöke? A szapáryfalvi Uj út kollektív gazdaság ál­lattenyésztő részlegébe még a nyár folyamán Ábrahám Hilda mér­nököt nevezték ki. A gazdaság vezetőtanácsa­­ és tagsága örömmel fo­gadta, abban a re­ményben, hogy nagy segítséget fog nyújtani nekik az állatállomány *-Vesztésében, a gazda­­ság további szervezeti­gazda, m­egerősíté­ Sleke azonban eddigi ik­tatják, hogy fa­néra váltotta le a* rá fűzött reményeket. Ez ideig ugyanis vaj­mi kevés segítséget nyújtott a gazdaság­nak. Ábrahám Fu­ Ida elv­társnő Lugoson lakik és vonattal jár ki Sza­­páryfalvára. A kollek­tivisták nagyon ritkán látják körükben. Ki­nevezése után szabad­ságra ment, s csak egy hónap után jelentke­zett munkahelyén. Többnyire reggel érke­zett, s a déli vonattal visszautazott Lugosra. Szeptember 18-tól 26-ig köz­senki sem látta a jégben. Felmerül a kérdés: Vajon hogyan segíti Ábrahám Hilda mér­nök a szapáryfalvi kol­lektív gazdaságot, ha napokon át hiányzik munkahelyéről? A ra­­joni mezőgazdasági tanács pedig mi­ként ellenőrzi a kol­lektív gazdaságokba kinevezett mérnökök munkáját és mi­lyen intézkedést foga­natosít, hogy az emlí­tett esethez hasonló ne fordulhasson elő? K. B. Ma, kedden Állami Magyar Színház (199­6 órakor): Ki a gyilkos?MOZIK Maxim Gorkij (5, 5, 7, 9): Fény és ár­nyék; Arta (11, 5, 5, 7, 9): Lazarillo de Tormes; J. L. Caraziale (11, 3, 5, 7, 9): Leányok; Alexandru Sabia (16, 2, 4, 6, 8): A betyár fia; Victoria (3, 5, 7, 9): A félbe­szakadt dal; Pilimon Sirbu (11, 3, 5, 7,9): Kisértetkastély Spessartban; Ifjúsági Mozi (11, 3, 5, 7, 9): Tizenharmadikára virradó éjszaka; VI. Kerületi Munkásmozi (3, 5, 7): Nem ér a nevem; Szabadfalusi Mun­kásmozi (5, 7): Szurkolók lesen; Vörös Csillag, Mehala (4, 6, 8): Napfény a jégen. Holtlap, szerdán, október 1-án Bukarest­­ műsora: 5,66: Híradó és idő­­járásjelentés; 5,07: Falurádió; 5,15: Eszt­­rádzene; 5,30: Torna; 5,40: Román népi dallamok; 6,00: Hír­adó és időjárásjelen­­tés; 6,07: Dalok és táncok; 6,30: Könnyű­zene; 6,43: Vidáman köszönt a pionír; 7,00: Hírek; 7,16: Fúvószene; 7,30: Orvosi tanácsadó; 7,33: Hirdetések és zene; 7,45 : Esztrádzene; 8,00: A központi lapok tartal­mának ismertetése; 8,08: Román népi zene; 8,30: Keringők; 8,50: A ploieşti-i Flacăra Prahovei népi zenekar műsora;, 94°: Szimfonikus zene; 10,66: Rádiószínház; 11,14: Hangszerszólók; 11,30: Román népi dallamok; 12,00: Esztrádzene; 12,30: Rész­letek Gluck „Orfeusz“ című operájából; 13,00: Hírek; 13,05: Műsorismertetés; 13,10: Haydn: Versenyszimfónia hegedűre, fa­gottra, oboára, csellóra és zenekarra; 13,40: A Duna vízállása; 14,00: Déli hang­verseny; 15,00: A Német Zene Hete; 15,30: Operett-egyvelegek; 16,15: Moszkva beszél!; 16,45: Gitárszólók; 17,00: Hitek és időjárás jelentés; 17,10: Pionir-dalok; 17,30: Zeneműsor gyermekeknek; 18,00: Esztrád­­táncok; 18,20: Román népi zene; 19,00: Írók a mikrofon előtt: Pop Simion; 19,15: Gigi Marga és Nicolae Nitescu énekei; 19,35: Szimfonikus művek; 20,00: Híradó; 20,15: Kollektivista parasztságunk dalaiból; 20,30: Jó éjszakát gyerekek; 20,40: Manuel De Falla: Varázsló szerelem című balett­­szvitje; 21,15: Falurádió; 21,40: Román népdalok; 22,00: Hírek, időjárásjelentés és sport; 22,20: Esztrádhangverseny; 22,51: szimfónia; 23,50-23,55; 22,20: Sosztákovics: IV. Legújabb hírek. Bukarest 11 műsora: 12,00: Hírek; 12,10: Műsorismertetés; 12,15: Sabin Drăgoi: Dixtour; 12,45: Népek dalai és táncai; 13,15: A riporter jegyzetei; 13,25: Esztrád­hangverseny; 14,00: Híradó; 14,10: Szovjet népek dalaiból; 14,30: Román könnyűzene­­együttesek műsora; 15,00: Részletek We­ber A bűvös vadász ,című operájából; 15,30: A román nép és a nemzeti kisebbségek ze­néje; 16,00: Hitek és időjárásjelentés; 16,10: Esztrádzene; 16,30: Operettrészletek; 16,50: Orosz nyelvlecke; 17,00: Román népi zene; 17,30: Orvosi tanácsadó; 17,35: Hirde­tések, reklámok és zene; 18,00: Hírek; 18,05: Bach: 1. C-dúr szvit; 18,35: Hawai gitár­­szólók; 18,50: Tárca; 19,00: Előadók a mikrofon előtt; 19,30: Képek a mai falu kulturéletéből; 19,40: Opera- és operett­részletek; 20,10: Szergej Agababov eszt­­rádzenéje; 20,30: A Rádió szószéke; 20,40: Olténiai népi dallamok; 21,00: Híradó; 21,15: Könnyűzene-előadók műsora; 21,40: Klasszikus kórusművek; 22,00: Részletek a George Enescu Állami Filharmónia hang­versenyeiből; 23,00: Hírek; 23,10-24,00: Éjszakai hangverseny. Ma, kedden, az I. kerületben: az 1.­­­0-s számú (Engels utca­­­­ 9) 7-15 óráig; a 1. számú (Ady Endre utca 1) állandó; a 3. számú (Augusztus 23 körút 11) 7-15 óráig; a II. kerületben: a 4. számú (Stefan cel Mare utca 3) 7-15 óráig; az 5. számú (Da­cilor utca 10) állandó: a 6 számú (Petru Maior tér 2) 7-15 óráig; a 111. kerületben: a 7. számú (Porumbescu utca 3) 7-21 óráig; a IV. kerületben: a 8 számú (Miron Costin utca 1) 7-13 óráig: a 9. számú (Gojdu utca 2) 7-21 óráig: a 10. számú (Totbuhin tér 9) állandó: a 11. számú (Preger utca 1) 7-15 óráig; S2 V kerületben: a 12. számú (Cloşca utca 18) 7-21 óráig: a VI. kerület­ben: a 13. számú (Památiei utca 13) 7-21 óráig; Szabadfalun: a 29 számú (Ion Sla­vici utca 25) 7-15 óráig. P.an&con. I 68. számú gyógyszertár (V Magdi utca 31) 7-15 óráig tart nyitva. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A TEMESVARI 1 javít'] I ■ I n u i i~«Vn- int (1 i.lfáu I' á1 (U’H* ^11 ’11 'i|'|ii.:liii|lliffcijJt'^.<U.i Iiumuniofaüiil TijRMELO- flOVETKEZET 1 ■ VI­LLAN­­­HÁZTARTÁSI CIKKEKET: I KÉR. , . VOLTAIRE UTCA 4szami­ ALATTI MÜHELYÉBEN. TELEFON 55-62. ............................. 1 KÉPKERETEZÉST 54 VALLAL: I. KEB.GEN. FOCH utca 1 slam, II •• NECULUTA­­ 2 • . IV. . FRÖBL , ■ 43 • ALATTI MÜHELYEBEN, ESERM­OT___ KÉSZÍT is JAVÍT , KI. KÉR TIMOTEI CIPARIU utca 1 siám la MÁRCIUS 6 utca sarkán ) ALATTI MOKE­LYEBEN, TELEFON 63-22. KÜLÖNFÉLE LAKATOSMUNKA^ VÉGEZ CR05NIEV utca 7 mám alatti MLIHELYÉBEN«TEL 65-07 .... , ,,, BÁDO^aSMUNKÁX " 1 VALLAL ! IV. KÉR DÓZSA utca 12 silám (a T LAUREAN utca sarkán). IV kér VÁC.ÁRESCu utca 33 S2AM,­­.*1 IV • FRÖBL utca­­4 III • TIMOTEI ClPARIUura*1 i ALATTI MŰHELYÉBEN , , (A MÁRCIUS 6 UTCA SARKAN); iiiiiiiiiiiiminiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiMiiiiiniiiiiii­ii mii ikÉSzÍtT) . •­­ , A RENDELLO és A SAJAT ANYAGÁBÓL B* DRÓTKERÍTÉST,, II. KER.DOROBANTILOR u.3m alatti műhelyében, v/'W' TELEFON 63-23. IMIIIIIMIIHIIIIIMNIIinMIIIIMItlIIIIIIMIHIIIItimiMIIIMMIIIII IIIIIM UVE6CS1SZOLAST, 3 R AVI ROZA&T, MATTOLÁST (MINTÁVAL VAGY ANÉLKÜL)­­ , VÉGEZ. . ,4 -iSKronizioju ' KÉSZÍT . __ II. KER.BADEA CIRTAN tér­siám 'alatti műhelyében. jrr -L SZABAD SZÓ Új eljárások az öntödében AHHOZ, HOGY VALAKI fo­galmat alkothasson arról, milyen­­ne­héz a munka egy öntödében, rövi­den szeretném fölvázolni a hagyomá­nyos - „klasszikus“ - öntés főbb moz­zanatait. Közismert, hogy a fémeket föld- vagy homokformákba öntik s ez az eljárás lényegében nem válto­zott a bronzkorszak óta ... A ki­öntendő tárgyról fa- vagy fémmintát készítenek s ezt legtöbbször egy sík­ban két félre osztják. A fél­minták köré sima falapon két öntőkeretet helyeznek, amit öntőhomokkal töl­tenek ki és ezt olyan keménységűre döngölik, hogy a minták kiemelése után a homok ezek lenyomatát meg­tartja. A két öntőkeret ezután kemen­cébe kerül, ahol 12-18 órai lassú szá­rításnak vetik alá (ez a homok meg­szilárdítását szolgálja). Szárítás után a két fél­formát egymásra helyezik s az így keletkezett üregbe - mely a minta alakjának felel meg - öntik bele a folyékony fémet, az előre el­készített csatornákon keresztül. A kihűlés után megtisztítják a kész önt­vényt a ráragadt homoktól. Mindez - a formázóhomok keve­rése, a formázás, a formák szárítása, az öntés és az öntvények tisztítása - pár évvel ezelőtt kizárólag kézi mun­kával történt. Már rég felvetődött a kérdés: vajon nem lehetne megköny­­nyíteni ezt a munkát? Hiszen a tech­nika minden ágában az út a nehéz testi munka felszámolása felé vezet. Ebből a szempontból az öntöde igen nehezen bevehető várnak bizonyult. Talán egyetlen más területen sem volt a rutinnak és a „régi jó módszerek­nek“ olyan erős gyökere, mint az ön­tödékben. Főként azért, mert az öntés nagyon nehezen követhető és nagyon sok külhatásnak kitett, sok objektív és szubjektív tényező­től függő folyamat. ÜZEMÜNKBEN, a Temesvári Mechanikai Üzemekben, - mint egyébként más gyárakban is - a töb­bi részleg modern felszereléséhez vi­szonyítva, az öntöde elmaradt. De hangsúlyozni kell, hogy az utóbbi években az öntöde korszerűsítésére is sor került. Az alábbiakban vázolni akarom az e téren elért eredménye­ket, mégpedig az egyes műveletek, fázisok sorrendjében. Gyárunkban az idén tértünk rá a formázóhomok előkészítésének és keverésének nagyfokú gépesítésére, gépi meghajtású homoksziták, szállí­tószalagok, keverők alkalmazásával. A formázást egy hazai gyártmányú prés-formázó gép segítségével gépe­sítettük. Az idén már 100 tonná­nyi öntvény formáját gép készíti el s ezen alkatrészeknél a termelékeny­ség 45 százalékkal növekedett. A formázás gépesítése terén azonban még nagy lehetőségeink vannak. Az idén helyeztünk üzembe egy korszerű olvasztó- és egy szárítóke­mencét is. A legnehezebb munkák egyike az öntvények letisztítása; ennek kikü­szöböléséért, már két évvel ezelőtt bevezettük az öntvények sűrített le­vegővel való tisztítását. A nehéz testi munka kiküszöbölé­se útján tehát vannak eredményeink. De vannak olyan műveletek, ahol a hagyományos eljárások nem fejleszt­hetők tovább, nem gépesíthetők, így például a formák szárítási ideje a szokványos módon nem csökkenthető, egyes alkatrészeknél pedig a selejt a­­ránya sem csökkenthető kellően a hagyományos eljárásokkal, így aztán teljesen új eljárásokat kellett bevezet­ni s ezek közé tartozik a széndioxidos formázás és a fémformába való ön­tés. A széndioxidos formázást a mi üze­münkben hazánkban az elsők között kezdték alkalmazni. Mi ennek az eljá­rásnak a lényege? A KLASSZIKUS MÓDSZER sze­rint a formák szárítása 12-18 órát vesz igénybe, miközben nagy meny­­nyiségű tüzelőanyag fogy el. Az új eljárás ezt a műveletet teljesen kiküszöböli, mivel a szokásos formá­zóhomok helyett, mosott kvarc-ho­mok, vízüveg és víz keverékét hasz­nálják. A mintákat sűrű, finomnyílá­­sú és szélkamrával ellátott lemezre helyezik, erre kerül rá a formázóke­ret, mely szintén fából van és csak ideiglenes jellegű. A keretet a szo­kásos módon megtöltik az említett keverékkel, belepréselik s azután a szélkamrán és a likacsos fenékleme­zen keresztül nagynyomású széndioxid­gáz áramlik keresztül a homokkeve­réken, körülbelül 20 másodpercig. Újabb tíz másodperc múlva, kőke­­ménységű homokformát emelnek le az öntők a formázóasztalról; keret sem kell a forma összetartásához. Te­hát 18 óra helyett­­ 30 másodperc! Mi történt ezalatt a fél perc alatt? Vegyi folyamat, melynek eredménye­ként a kvarchomok homokkőszerűen megkötődik, kemény felszíni réteg veszi körül a formát. Az eljárás előnye - a szárítási idő és az üzemanyag megtakarításán kí­vül - az, hogy a forma sokkal szi­lárdabb, az öntvények körvonalai pontosabbak és a selejt a mini­málisra csökken. A kollektor gyű­rűknél a régi eljárással semmire se mentünk, az új eljárással viszont se­­lejtmentesen dolgoztunk. Az idén üzemünk már 250 tonnányi öntvény formáját állítja elő az ■ új eljárás­sal. MIND A HOMOK-FORMÁZÁ­­SI eljárásnál, mind pedig a szén­­dioxidosnál, öntés után a formát széttörik, a homokot újból feldolgoz­zák. Vajon nem lehet egy formát többször felhasználni, tehát kiküszö­bölni a folytonosan megismétlődő formázást? Ezt a kérdést oldja meg a fémformába, vagy kokillába való öntés. Főleg színesfémeknél alkal­mazzák, azonban vasat is lehet így önteni. Az eljárás termelékenységét a hagyományos eljáráséval szinte össze se lehet hasonlítani: az egy öntvényre eső munka több óráról 2­5 percre csökken s a selejt teljesen ki­zárható. A­ vállalatban az idén 125 tonnányi anyagot öntünk ezzel az el­járással s idei egyik legnagyobb si­kerünk az volt, hogy nagyméretű ventillátort öntöttünk így. Fentiekből kitűnik, hogy a ne­hézségek dacára, az öntödékben - így a mi öntödénkben is sorra elter­jednek a korszerű eljárások, köny­­nyebbé válik a munka és egyben ter­melékenyebbé. GALAMBOS VIKTOR, mérnök A rékási Voinţa kisipari termelőszövetkezet azonnali alkalmazásra KERES, hivatalos iratokkal rendelkező­­ BÚTORASZTALOSOKAT és­­ GÉPÉSZEKET. Érdeklődők forduljanak a ré­kási Voinţa szövetkezethez felvilá­gosításért. Telefon 19.­­5­99)i ÖOÖOÖ00000000 oooooexxroc < . V -U** »'SB» * A Bánát tartományi Sanepid alkalmaz - 1 TOXIKOLÓG VEGYÉSZT AZ ORAVICAI SANEPIDHEZ, - 1 TOXIKOLÓG VEGYÉSZT A LUGOSI SANEPIDHEZ, - 2 TOXIKOLÓG VEGYÉSZT A RESICAI SANEPIDHEZ. FELTÉTELEK: vegyészi v. ve­gyészmérnöki diploma. Előnyben az i év szakmai gyakorlattal ren­delkezők. Érdeklődni a Bánát tartományi Sanepidnél lehet Temesváron, a Beethoven utca 5 szám alatt, vagy az illetékes ra­joni Sanepideknél. AZ IGAZGATÓSÁG (57­8 V. ** * * * au Kedd, 1962 október 2 a temesvári vasúti fűtőházba a. Indulás előtt... SICLOVAN IOAN III., kommunista m­ozdonyvezető, nagyon lelkiismeretesen végzi el a mozdony kötelező felüli­zsgálatát, mi­előtt útnak indulna. Jól tudja, hogy ettől is függ a hibátli menet, az, hogy egyetlen percet se késsen. A pontosság­­ elsőrendű k­­ezelmény egy olyan bonyolult szervezetben, mint amilyen a vasút. Sich­­an elvtárs a takarékosságban is élenjár: átlagban az előirányzottnál 2 szülékkel ke­vesebb üzemanyagot használ. A mozdonyok személyzetének állandó kell frissíteniük ismereteiket. Minden legalább négyszer kell látogatnia a­­ gyakorlati­­ makettekkel, szétvágott előadásokat tartanak. Képünkön : sza­ktor, egy állomás sinkalázatának Dănilă, Gender Aurel, Neagă Nicola tek, figyelmesen köv­en tanulniuk kell, m­egyei mozdonyvezet t­ovábbképző iskolát, ad alkatrészekkel stb. STANA IOAN mozi­vázlatán szemléltet sz*­e, Ciorbă Iosif és más­ítik a magyarázatokat. S ck luntalan fel havonta elméleti és i­mléltetett­­nyvezető in­­■fl'lyokat. Blaj mozdonyvező- TÓTH IMRE mozdonyszerelő lakatos „külön szakmája“ a­ozdony­ ten­­gelycsapágycsészéinek felülvizsgálata és kijavítása. Mindig a minőségre törekszik, hogy ne okozzon selejtet, ami az ő munkáján azt jelenti, hogy egyetlen csapágycsésze sem olvadt ki. A temesári szakmai és technikai mesterkéző iskolaközp­nt Muncsi tér 2 sb­, köz I­­, hogy A TECHNIKA ISKOLA FELVÉTELI VITÁJÁT F. É. OKTÓBE 5-RE HALASZTOTÁK. Felvilágosítások iskola titkárságán kapok. (571) '«p'Olb ** » -Î *■«** I TlSSf.é ■ iSftjí:. ' TARTQ5 i* EL­EGANS, KÉZIMUNKÁVAL! készített Temesváron Aradon . Lugoson Karánsebesen Orsován Resicán Dettán Oravicén Lippán Pécskán Zsombolyán Nagyszere­tmiklóson Ujpécsen Csákován GEIBEN : '¿== az încălțămintea az Avintul a Muncitorul Pielar a Timişul a Semenicul a Cerna a Bírzava a Drumul Nou a Răsăritul a Mureşul az Înfrăţirea a Viitorul a Pielarul az Unirea a Sarguinţa

Next