Szabad Szó, 1963. január-március (20. évfolyam, 1-76. szám)

1963-01-03 / 1. szám

2 Célunk: tartalmas előadások biztosítása Traktorosaink által, a tavalyi me­zőgazdasági kampányban elért sike­rek nem kis mértékben tulajdonítha­tók annak, hogy már az előző évek­ben is igyekeztünk minél nagyobb számú gépkezelőt bevonni a szakmai oktatás különböző formájába. Nem véletlen, hogy az olyan traktorosok, mint Szilágyi Elek, Cristea Traian, Cismaş Isa, Ştefan Marin és sokan mások, akik rendszeresen tanultak a téli szaktanfolyamokon, a mező­­gazdasági kampányok során is a leg­jobb eredményeket érték el. Munká­juk hozzájárult a kollektív gazdasá­gokban a terméshozamok növeléséhez, s a gépállomás évi tervének túlszár­nyalásához is. Ilyen előzmények után természetes, hogy gépállomásunk munkaközössége örömmel fogadta pártunk Központi Bizottságának és a Minisztertanács­nak a téli szakoktatás megjavítására hozott határozatát. Ennek értelmében mi is átszerveztük a szakmai oktatást. Célunk az volt, hogy egyetlen trakto­ros se maradjon ki az oktatásból. Szem előtt tartva a gépesítők felké­szültségét, gépállomásunk vezetősége a­ét oktatási forma létesítését határoz­ta el. Három kört - egyenként 50 hallgató részvételével - hároméves tanulmányi időtartamra, egyet pedig egy éves tanulmányi időtartamra ál­lítottunk be. Az utóbbiba azokat a traktorosokat soroltuk, akik már elő­zőleg hároméves szakmai iskolát vé­geztek. A tanulmányi körök tematikai ter­vét, a tartományi szervektől kapott lecketerv alapján készítettük el, ter­mészetesen szem előtt tartva traktoro­saink felkészültségét, s gépállomásunk munkakörülményeit. Az előadók ki­választásánál főleg arra törekedtünk, hogy olyan embereket bízzunk meg e meglehetősen igényes feladattal, akik az elméleti felkészültség mellett nagy­­gyakorlati tapasztalattal is rendelkez­nek, így, a gépállomás technikusai és mérnökei mellett, felkértük a Mező­­gazdasági Gépészeket kiképző szak­mai iskola tanárainak egy részét is, az előadások megtartására. Hogy min­den előadó már előre tudja előadá­sának időpontját és témáját, tehát idejében fel tudjon készülni, az ok­tatás megkezdésekor átadtuk minden előadónak a tervet. Az előirányzatnak megfelelően, de­cember 14-én került sor a szakmai körök megnyitására, mely alkalom­mal megtartottuk az első előadást is, a talaj megmunkálására szolgáló gé­pek gazdaságos kihasználásáról. Ami a megjelenést illeti, elmondhatjuk, hogy a jó mozgósítás eredményeként a feliratkozottak 90 százaléka jelen volt. Csupán a szabadságon lévő trak­torosok hiányoztak. Az említett elő­adás témakörébe tartozott az ekék, boronák, tárcsásboronák, kultivátorok stb. leírása, amelyben nagy segítséget jelentettek az előadónak az említett gépekről készült technikai rajzok, így, érthetőbbé vált a magyarázat a hallgatók számára. Ez előadás kere­tében szó esett még ezeknek a gépek­nek gazdaságos és agrotechnikai szem­pontból is legmegfelelőbb kihaszná­lásáról, a hajtási sebességekről, a ta­­lajművelési mélységekről, amelyek a gépállomás munkakörzetébe tarto­zó területeken leginkább beváltak. Az elméleti rész után következett az elő­adás gyakorlati része, amely lehetővé tette, hogy a szóban elmondottakat a hallgatók ellenőrizzék a megfelelő gépeken, kinn a gépállomás udvará­ban. A továbbiak során is ehhez ha­sonlóan tartottuk meg az előadásokat s a gyakorlati bemutatókat. Mivel a­­zonban az idő kedvezett a mélyszán­tásnak, s a traktorosokat e munkára mozgósítottuk, egy előadást kényte­lenek voltunk elhalasztani, így most készülünk a negyedikre. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítottuk azonban, hogy a gép­állomásunkon szervezett szakmai ok­tatás nem minden vonatkozásban ki­elégítő. Előfordult például, hogy ha­bár minden előadó már jóelőre is­meri előadásának időpontját és té­máját, nem készül fel megfelelően ar­ra, nem készít lecketervet. Így tör­tént például az elmúlt előadások egyi­kén Vastag Lajos előadóval, aki ahe­lyett, hogy alaposan előkészített terv alapján fejtette volna ki az előírt kér­dést, nagyrészt csak műszaki feljegy­zései egyes adatainak felolvasására szorítkozott, így előadása száraz volt, nem ébresztette fel a hallgatók érdek­lődését az előadott téma iránt. Ha­sonló példák sajnos más körökben is előfordultak. Pedig vannak olyan elő­adóink is, mint Simota Constantin, aki mindig alaposan dokumentált lecke­tervet készít, s példaképül szolgálhat azoknak, akik csak felületesen készül­nek fel az előadásokra. Az említett hiányosság kiküszöbö­lésével javíthatjuk a téli szaktanfo­lyam színvonalát, s elősegíthetjük, hogy ez valóban hozzájáruljon a trak­torosok mindennapi munkájának eredményesebbé tételéhez, a tevékeny­ségi területükhöz tartozó kollektív gazdaságokban a gabonahozam növe­léséhez. PÁZMÁN ERNŐ, az újpécsi GTA főmérnöke Felkészültek az új modellek gyártására Év végén sokat foglalkoznak a vál­lalatokban azzal, hogy mit és milyen mértékben fognak gyártani az el­következő évben. Ez történt a zsom­bolyai Horia cipőgyárban is, ahol mesterek, mérnökök és munkások javaslatait figyelembe véve, az 1963-as év modelljeit tervezték meg. Már a IV. árumintakiállításon is mintegy 30 új cipőmodell képviselte a gyárat és valamennyi látogató elisme­rőleg nyilatkozott a szebbnél-szebb formájú és változatos színű lábbelik­ről. Még itt kötöttek szerződést a kereskedelemmel , teljesen új vonalú női és férficipő modellre. Nyáron nagy keresletnek örvende­nek a lyukacsos női szandálcipők, amelyeket ebben az évben új mintá­val készítenek. Ezek részére a matri­cákat a gyár karbantartó osztályának dolgozói készítették el, főképp Boros János és tegyük hozzá, igen ügyesen. Erről tanúskodnak a szép sorjában rakott különféle nagyságú és a leg­szebb színekben pompázó szandálok, férficipők. A színek igen különbözők. A fér­fiak számára jövőre inkább a sötét, kakaóbarna, fek­ete és sötétszürke színű bőröket fogják feldolgozni, a női ci­pőknél pasztell-színek, mint fehér, vajszín, világosdrapp, világosszürke stb. fog érvényesülni. A női cipők színének megválasztásában arra töre­kednek, hogy a nők összhangot tud­janak teremteni a ruha, kalap, sál, táska stb. között. Most főleg mikro­­porosz-talpú cipőket gyártanak; ezek igen praktikusak és keresettek. Nézzük csak meg név szerint, kik foglalkoznak rendszeresen model­l­­tervezéssel. Először is Kristóf Mik­lóst és Schütter Jánost kell megemlí­tenünk, akiknek ez a szakmájuk, de sokat foglalkozik ezzel Fazekas Ist­ván technológus is. A mesterek közül pedig Csikós János adott már eddig is igen hasznos tanácsokat az újvo­­nalú cipők készítéséhez. Az 1963-as évi előkészületek során igyekeztek jól megszervezni a mun­kát, biztosítani annak folyamatossá­gát. E célból 20 új varrógépet helyez­tek üzembe a varrodában, új stanc­­késeket készítettek, valamint futó­szalagot szereltek fel a stancoló rész­legen. A gyárban mesterek, munkások egyaránt tisztában vannak azzal, hogy mit fognak gyártani 1963 első félévé­ben és megtettek minden előkészüle­tet a munka megkezdésére. VARGA MAGDA Tanulnak a fiatal szakmunkások Két hónapja annak, hogy a resical esti líceum megnyitotta kapuit. Azóta javában folynak az előadások s a diá­kok újból megbarátkoztak a tanulás­sal. A IX. C. osztályban járva örömmel hallottam, amikor egyes tanulók fele­letük során alapos, magas felkészült­ségről tettek tanúbizonyságot.. Burtea Gheorghe, Selejan Simion, Matuşca Augustin és Spidle Eduárd csak 9-es és 10-es osztályzatot kaptak azon a na­pon fizikából és számtanból. JANCOVICI MARIAN, levelező J.Szabados, S a A. lugosi Ion Vidu kórus már jó másfél évszázada ápolja a bánáti népi művészet gazdag hagyományait. Sokáig halkan, letompitva csen­gett a dal a Temes pmián..Re ....felszabadulást követő esztendőkben szabadon szárnyalt fel a szép népi muzsika. Mind nagyobb megbecsü­lésben részesült, egyre kiválóbb feltételek közepette fejlődhetett együt­tesünk. Bemutatkoztunk a főváros színpadán, énekeltünk Aradon, Ko­lozsváron, Brassóban - az országnak szinte valamennyi tartományában mefordultunk. Legnagyszerűbb élményünk az volt, hogy eljutottunk Moszkvába is. Dalaink üzemekben, gyárakban, kollektív gazdaságokban közvetí­tették a párt szavát. A ku­lturforradalom harcosai vagyunk, legjobb tu­dásunkkal, tehetségünkkel szolgáljuk a ránk bízott feladatot. S látjuk, hogy munkánkat pártunk és államunk milyen magas megbecsülésben részesíti, mindannyiunk számára személy szerinti ösztönzést jelentett, mikor együttesünket a Munkaérd­e­m­r­end első fokozatával tüntették ki. De nemcsak a mi kórusunkr­ól van szó. Rajonszerte több mint 60 énekkar verseng egymással. A belinci, sanovicai, sdioarai, gavojdiai uj kulturotthonban este­ pl­eszsze­­zebbnél-szebb dalok csendülnek fel. A kórusvezetők? Helybeli tanítók, kollektivisták, akik szívvel-lélekkel végzik ezt a munkát. Uj értelmet, uj tartalmat kapott a népi muzsika, a népi tánc. Ta­valy nyáron, a tartományi verseny során újólag megláthattuk, mennyi új értékkel gazdagodtak a kórusmű­vé­szet hagyományai. A régi nóták csupa fájdalmat panaszoltak - a mai dalokban életöröm csendül, vidám­ság, hála és szeretet új életünk megszervezője és vezetője, a párt iránt. Örömmel tekintünk a jövő elébe. Tudjuk, új művészeti feladatokat, új sikereket hoz majd számunkra. S mi nem kíméljük erőnket, tehetsé­günket, hogy a szép bánsági tájakon még gazdagabban virágozzék ki nép­művészete. STAN DIMITRIE érdemes művész, a lugosi Ion Vidu rajoni kulturház énekkarának vezetője Harcban a kiváló minőségű szőttesekért November elején a pártalapszerve­­zet bürójának egyik gyűlésén, mint rendszeresen, Niga Irén, az igazgató­nő tájékoztatta az alapszervezet ve­zetőségét a termelés helyzetéről. Utá­na élénk vita fejlődött ki a szőtte­sek minőségével kapcsolatosan. A temesvári Bumbacul gyárból mindig szép kelmék kerültek ki, bő válasz­tékban, de mégsem lehettek elé­gedettek a kommunisták, mert köz­ben növekedett a kuponok részará­nya. A kuponok, a maradék végek, nagy problémát jelentenek a szövö­­dékben. Ezek a szövési vagy egyéb hibák miatt adódnak. A kelméből kivágják a hibás részt, kisebb részek­re darabolódik az eredeti vég, így keletkeznek a kuponok.­­ Már sokat beszéltünk a minő­ségről, érdekében sokat tettünk, de a kuponok mennyiségének növeke­dése azt mutatja, hogy nem dolgoz­tunk kielégítően. A párttag és­­tagje­lölt szövőnőket alapszervezeti hatá­rozat kötelezi, hogy ne adjanak III. osztályú árut, de hát ők kevesen van­nak a többiekhez képest. Van azon­ban erős IMSZ-szervezetünk, mely­nek közel másfélszáz fiatal szö­vőnő tagja. Közülük is sokan adnak hibás árut. Be kell von­nunk az ifjakat is a jó minőségű szőttesekért folytatott küzdelembe - vázolta álláspontját Niga elvtársnő. Javaslatát mindjárt megtárgyalták,, majd a gyári IMSZ-bizottság felada­tául tűzték ki, hogy az ifjak alapo­san vitassák meg a helyzetet, és ta­láljanak az eddigieknél hathatósabb módszert a szőttesek minőségének ja­vítására, a kuponok mennyiségének csökkentésére. Stöckel Károly segédmester, a gyá­ri IMSZ-bizottság titkára, lendülete­sen fogott a feladat megoldásához. A bik­ó ülését követő napokban a vállalat és a váltások IMSZ-bizottsá­­gai nagymértékben fokozták tevé­kenységüket. A részlegekben az IMSZ-alapszervezetek minden mű­szakban megvitatták a minőség ja­vításának kérdéseit. Ezeken­­a gyű­léseken az IMSZ-tagok, a kommunis­ták példáját követve, vállalták, job­ban ügyelnek munkájukra, hogy ne maradjanak hibák a szőttesben, il­letve ne adjanak III. osztályú árut. Hogy ellenőrizhessék, miképpen tel­jesítik a minőség javítására tett vál­lalást, egy füzetbe naponta beírják a gépekről lekerült végek minőségi osztályzatát. Ha valaki III., vagy IV. osztályú minőségű árut szőtt, ak­kor még aznap röviden megvitatják az esetet és felelősségre vonják. Fi­gyelmeztetik, hogy jobban ügyeljen munkájára, szakmai tanácsokat ad­nak neki, igyekeznek jobban segíteni, a kölcsönös segítségnyújtási módszer szerint. Hetenként egyszer gyűlésen elemzik az eredményeket. E módszer alkalmazását kezdte meg az elmúlt hetekben a Bumbacus gyári IMSZ-szervezet. - Korai még módszerünkről ér­demben beszélni, mert alig kezdtük meg alkalmazását, s mint minden kezdet, ez is nehézkes - mondotta Stöcker Károly elvtárs. Majd előszed­te jegyzeteit. - De azért eredmé­nyek már mutatkoznak. Például Pau­­san elvtársnő - mondotta, jegyzeteit nézve - novemberben 30 százalékban extra minőségű árut adott, a terv szerinti 26 százalék helyett. Kardos elvtársnő, aki szintén szövőnő, ok­tóberben 20, novemberben pedig 31 százalékban termelt extra minőségű kelmét. Eischer Ágnes októberben 14,4, novemberben pedig 34,4 száza­lék extra minőségű szőttest adott. De vegyük másképpen: Itt van pél­dául Graure elvtársnő esete. Októ­berben az általa termelt szőttesmeny­­nyiség a következőképpen osztódott fel, minőségi osztályzatok szerint: 24 százalék extra, 36 százalék első­, 38,8 százalék II., és 9,2 százalék III. osztályú. Novemberben a helyzet a következő volt: extra 35 százalék, el­ső 38 százalék és II. osztályú 27 szá­zalék. Harmadik osztályú terméke már nem volt. - Elég lesz ennyi is a példákból - mondottam, mert láttam, hogy még sok név, adat sorakozik fel az IMSZ- titkár jegyzeteiben. Az összeredmény is kedvező. A kuponok részaránya, az egész terme­lésre vonatkoztatva, mintegy 1 szá­zalékkal volt alacsonyabb november­ben, mint októberben, mennyisége pe­dig mintegy 30 százalékkal kisebb, mint az előző hónapban. A gyári IMSZ-bizottság részéről Ciuc­uc Marius felel a minőségi cso­portok tevékenységéért, ő a gyár III. egységében szövősegédmester, de szabad idejében ellátogat a többi részlegbe is, hogy ösztönözze a mód­szer minél jobb alkalmazását, taná­csokat adjon a csoportvezetőknek, megtárgyalja velük a felvetődő prob­lémákat. Elmentem vele a gyár köz­ponti részlegének minőségellenőrző rámpájához. Itt Matica mester éppen felelősségre vonta az egyik szövőnőt, aki hibákat hagyott az áruban. A szö­vőnő nem tagja az IMSZ-csoportnak Círceie Silvia minőségi ellenőr el­mondotta, hogy a központi részlegben a minőségi csoportok felelősei közül szerinte Bica Ecaterina tűnik ki legjob­ban igyekezetével. Mindennap eljön a rámpához, utánanéz a csoportja ál­tal termelt szőttesek minőségének, mert, mint mondja, ők akarják meg­nyerni a csoportok közötti versenyt. Ghencea Hermina, a műszak IMSZ- bizottságának titkára, Rîţă Eugenia csoportfelelős és mások, akikkel el­beszélgettem, hasznosnak tartják a módszert, ha egyelőre még nem is alkalmazzák kellőképpen. - A mi műszakunkban szerveztük meg leg­utoljára a csoportokat, a nyilvántartá­sok ezért még nem kielégítők - mon­dotta Ghencea elvtársnő -, de igyek­szünk utolérni a többieket. Az előkészítő osztályon Berwanger Gertrude és Bozian Elena hasonló­képpen nyilatkoztak. A felvetőnőknek nehezebb a dolguk, mivel a lánc­henger minőségét csak azután lehet megállapítani, miután felszerelték a szövőgépre. Legigényesebben a gyár III. egysé­géből alkalmazzák a módszert. Itt Heidl Éva, Elischer Ágnes és Schub­­kegel Erika csoportvezetőkkel be­szélgettem. Mindegyiküknek po­ztos nyilvántartási füzete van, amely hű tükrét adja a csoportbeliek minőségi munkájának. Lelkes fiatalok ők, akik igényesen végzik munkáinkat. A­z­ egyik csoport jobb, a másik gyen­gébb, de mindegyiknél észrevevődik a minőség javítására irányuló igyeke­zet. Elischer elvtársnő ismertette cso­portjában, miképpen javultak az eredmények. Gligor Ana szövőnő december 12-én a 18-as számú szövő­gépről harmadik osztályú árut adott. A csoportban megtárgyalták az ügyet, segítették a szövőnőt, és így novem­ber 18-án már extra minőségű áru ke­rült le a 18-as gépről. Szép eredmény az is, hogy az említett napon a cso­port valamennyi tagja extra minősé­gű szőttest adott. Az ifjak módszere tehát hasznos­nak bizonyul, még a kezdet nehéz­ségei közepette is. Van azonban ennek a módszernek egy komoly gyengesége, éspedig az, hogy csupán az IMSZ-tagokra korlá­tozódik. Nagy előnyt jelent a válla­latnak, ha az összes IMSZ-tagok ja­vítanak munkájukon, de vannak má­sok is, akikre ráfér a segítség. Hasznos lenne, ha ilyen kicsiny, könnyen átfogható és irányítható mi­nőségi csoportok szerint dolgoznának a gyár összes munkásai. Jó lenne te­hát még most, az elején egy kicsit módosítani a csoportok szervezésén. Ez nem okozna különösebb nehézsé­get, de annál nagyobb haszonnal járna. Ne legyenek nagyobbak a cso­portok a jelenlegieknél, de ne ve­gyenek benne részt csupán az ifjak, hanem az idősebbek is. Ezért jó len­ne, ha a pártalapszervezet irányításá­val, az IMSZ-bizottság a gyári szak­­szervezeti bizottsággal együttesen lát­na hozzá a csoportok ilyenszerű ki­egészítéséhez, és újabbak szervezésé­hez. Az IMSZ-szervezet így továbbra is felelősségre vonhatná tagjait, a vállalások teljesítését illetően, de az ifjak jobban hasznosíthatnák az idő­sebbek sok éves munkatapasztalatát. Az ifjak lelkesedése és az idősebbek tapasztalata együttvéve, hatalmas erőt képvisel. Ez a szervezeti módosítás nem érintené a módszer lényegét, a kol­lektív felelősségérzet fejlesztését a munka minősége iránt, nem érintené a nyilvántartás formáját sem, ami hasznosnak bizonyult. Ezzel szemben nem csupán az ifjak körében, hanem általánosan, új lendületet adhat a­zocialista munkaversenynek a válla­latban. Ez pedig a kuponok mennyi­ségének további csökkentését, az áru minőségének javulását eredményezné, ami az egész munkaközösség és mind­­annyiunk érdeke. GYURCSIK MIKLÓS SZABAD SZÓ A karánsebesi vasutasok munkasikerei A karánsebesi Vasúti Komplexum derék dolgozói igyekszenek minél jobb körülmények között teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk a vasutasok elé tűzött. A néphatalom éveiben so­kat fejlődött a karánsebesi vasúti csomópont. Az itteni dolgozók arra törekednek, hogy mind jobban kihasz­nálják a számukra teremtett jó mun­kakörülményeket. A karánsebesi Vasúti Fűtőház mun­kaközössége 25­­ nappal határidő előtt teljesítette tavalyi tervfeladatát, ame­lyet 104,82 százalékban valósított meg. Az itt dolgozók jól kihasználták új, korszerű felszerelésekkel ellátott javí­tóműhelyüket és élénk újítási moz­galmat bontakoztattak ki. Ennek nyo­mán 46 újítási javaslatot jegyeztek be, amelyekből 32-t már alkalmaztak. A legjobb újítók egyike Andrei Ioan esztergályos. Szép eredményeket értek el a for­galomirányító szolgálat dolgozói is, akiknek munkakörülményei szintén so­kat javultak. E szolgálat túlteljesí­tette 1962. évi tervfeladatait, például a mafsrutizált szerelvények esetében 112,30 százalékos megvalósítást ért el. A karánsebesi zónaműhely dolgozói 24 nappal a határidő előtt teljesítet­ték múlt évi tervfeladatukat, illetve 19 nappal a versenyvállalásukban fel­tüntetett időpont előtt. A vagonellenőrző szolgálat dolgo­zói is kiemelkedő sikereket értek el. Múlt évi tervüket már december 1-én befejezték. Velük kapcsolatosan érde­mes megemlíteni, hogy ők nyerték el 1962 III. negyedévében az országosan élenjáró vagonellenőrző szolgálatnak ' ^^^^^a fantartó szolgálat szor­galmas munkaközössége szintén jó eredményekkel zárta az évet. Itt a dolgozók munkájának megkönnyíté­sére külön intézkedéseket tettek. Például a vonalon az anyagokat mo­torral ellátott vagonnal szállítják. A karánsebesi vasutasok alaposan felkészültek arra, hogy ez évi felada­taikat is határidő előtt, jó körülmé­nyek között teljesítsék. MUNTEANU NICOLAE, levelező I Olvassátok és r terjesszétek a cfzabai cfaá-t ? liuiiiiiiiiiiiiiniiiuiiniiimiiiiiiisiinniiiuiiiHmmiuiinuuiiio , *ko—/i>—a Állami Román Sfînta Ioana. Állami Magyar Színház Férjhez megy a szakácsnő. Színház (19.30 órakor): (19.30 órakor): A hat ember. Szabadfalusi Munkásmozi (5,7): A félbeszakadt dal; Vörös Csillag, Mehala (3, 5. 7): Szeretlek élet. Aradi mozik mű­sora: Dózsa György filmszínház: Egymásra találás; Nicolae Bălcescu filmszínház: Kö­zös barátunk; Herbák János filmszínház: Tűz a II. vonalon; I. L. Caragiale film- A két „N“ ur titka; Victoria színház: A szép amerikai; Ifjúsági Mozi: 9): Utolsó tangóm; Pilimon Sírbu Kross kalandjai; Progresul, Ujarad: Fa­lusi filmfesztivál; Solidaritatea, Gáj. Fa­lusi filmfesztivál; Maxim Gorkij, Mike­­filmfesztivál. Holnap pénteken, január 4-én sorából; 17,30: A haza szolgálatában; 18,00: Részletek Johann Strauss Bécsi vér című operettjéből; 18,30: Angol nyelvlecke; 18,40: Orosz és szovjet szerzők dalai; 19,00: Falurádió; 19,20: Könnyűzene; 20,00: Hír­adó; 20,10: Kórusművek; 20,30: Jó éjsza­kát gyerekek; 20,40: Tánczene; 21,15: Plasztikai szótár; 21,30: A román nép és a nemzeti kisebbségek zenéje; 22,00: Hírek, időjárásjelentés és sport; 22,25: Esztrád­zene; 22,40: Részletek Debussy Pelleas és Mélisande című operájából; 23,50-23,55: Legújabb hírek. Bukarest 11 műsora: 12,00: Hírek; 12,10: Műsorismertetés; 12,15: Román szerzők szvitjei; 12,45: Esztrádzene; 13,15: A román nyelv; 13,25: Operarészletek román éneke­sek előadásában; 14,00: Híradó; 14,10: Dalok és táncok; 14,30: Könnyűzene; 15,00: Román népi zene; 15,35: Hírek a szocialista 11,52: Riport; 12,66: Pionir-dalok; országokból; 16,00: Hírek és időjárás jelen­ 12,20: Népek táncaiból; 12,45: Teodor Lu­­fes; 16,10: Könnyűzene; 16,50: Mandola­­ou: Szimfonikus variációk román témákra; együttesek műsora; 16,50: A rádió szószé- 13,00: Hírek; 13,05: Műsorismertetés; 13,10; ke; 17,00: Román művészek előadása; 17,30: Szovjet szerzők esztrádzenéje; 13,40: A Orvosi tanácsadó; 17,35: Hirdetések, reklám Duna vízállása; 14,00: Déli hangverseny; mok és zene; 18,oo:Hírek; 18,05: Híres kar- H.oo: Cornel Trăilescu: G-dúr szonáta he- mesterek; Wilhelm Mengelberg; 19,00: ha­­gedűre és zongorára; it, - - - - ..... — és Luminiţa Cosmin énekel; ci: 2. számú h-moll hegedűverseny, közte- szerszólóje; 21,00: Botr­án népi dallamok: működik Yehudi Menuhin; 16,15: Moszkva 21,30: Híradó; 21,45: Tánczene; 22,30: Rá­beszél! 16,45: A „Flacăra Prahovei“ népi SUJ Gamzatov költeményeiből; 22,35: Ro­­zeneka­r játszi!;­ 17,00: Hírek és időjárás- táncok; 23,00: Hírek; 23,10-24,00: Éjsza­­jelentés; 17,10: Műkedvelő együttesek ma­­kai hangverseny. Vz-uur szonáta ne- wímvm mengeiperg; 19,00: va-5,20: Luigi Ionesti sile Veselovski és Gelu Solomonescu köny­­ekei; 15,45: Pagani- nyüzenéje; 19,30: Rádiószínház; 20,47: Hang-Temesvár mozik műsora: Maxim Gorkij (8, 3, 5, 7, 9): Élet­­társad; Arta (11, 3, 5, 7, 9): Az elnök középcsatár; I. L. Caragiale (11,3,5, 7, 9): A lakosztály; Alexandru Sabia (16, 2, 4, 6, 8): (1. 5, 7. .. v11, 3, 5, 7, 9): Lazarillo de Tormes; hiúsági Mozi (11, 3,­­ 7, 9): Déli szél VI. Kerületi Munkásmozi (3, 3, 7). A laka: Falusi Bukarest I műsora; 5,00: Híradó és idő­­járásjelentés ; 5,07: Román népi zene; 5,30: Torna; 5,40: Szórakoztató zenemű­vek; 6,00: Híradó és időjárásjelentés ; 6,07: Kórusfeldolgozá­ 6,7­0: Falurádió; 6,30: Esztrádtáncok; Kis könnyűzene együttesek műsora; Hitek; 7,16: Bánáti népi dallamok; 7,35: Hirdetések és sok; .45: 7,66; 7,30: Orvosi tanácsadó; zene; 7,45: Vidáman köszönt a pionír; 8,00: A központi lapok tartalmának ismer­tetése; 8,08: Hangszerszólók; 8,30: Szim­fonikus hangverseny; 9,30: Részletek Sme­tana Eladott menyasszony című operájá­ból; 10,00: Román népi dallamok; 10,30: Esztrádzene; 11,00: Hiradó; 11,05: Mozart: Kétbrácsás kvintett; 11,37: Táncok operet­tákból; Ügyeletes Ma, csütörtökön, az 1. kerületben: az 1. számú (Engels utca 9) 7-15 óráig; a 2. számú (Ady Endre utca 1) állandó: a 3- számú (Augusztus 23 körút­i) 7-15 óráig; a 11. kerületben: a 4. számú (Ștefan cel Mare utca 3) 7-8 óráig; az 5. számú (Da­cilor utca 10) állandó; a 6. számú (Petru Maior tér 2) 7-15 óráig; a 111. kerületben: a 7. számú (Porumbescu utca 3) 7—21 óráig; a IV. kerületben: a 8. számú (Miron Costin utca 1) 7-10 óráig; a 9. számú (Gojdu utca 2) 7-21 óráig; a 10. számú (Tolbuhin tér 9) állandó; a 9. számú (Preyer utca 1) 7-15. óráig; az V. kerületben: a 12. számú (Cloşca utca 18) 7-21 óráig;­ a VI. kerület­ben: a 10. számú (Primăriei utca 13) 7-21 óráig; Szabadfalun: a 29. számú (Ion Sla­vici utca 25) 7-15 óráig; Rónácon: a 68. számú g­yógyszertár_ (V. Magdi utca 31/ 7—x1 óráig tart nyitva. Nedves, borús idő várható, ha­vazással, havas­esővel. A hőmér­séklet általában nem változik, nap­­pal mínusz 3 és­­ plusz 3 fok, éj- fffaFfatlik­ szaka 0 és mi- Mrf/ára a nusz 4 fok között. * Mérsékelt, helyenként fokozódó dél­nyugati szél. A következő három napra válto­zékony időjárás várható, kedvez a csapadéknak, a hőmérséklet kissé emelkedik. Csütörtök, 1963 január 9 A fiatal színészek IV. köztársasági versenyének eredményei December 21 és 28 között tartották meg a fővárosban a drámai színházak fiatal művészeinek IV. köztársasági versenyét. A döntőben 16, egész estet betöltő előadást, egyfelvonásos szín­műveket, több részletet mutattak be, a művészek magánszámokat is elő­adtak. A döntőben 133 színész, 16 ren­dező és 6 díszlettervező vett részt a fiatal tehetségek köréből. A szombat délelőtti záróünnepsé­gen közölték a verseny eredményeit. Az első helyre került a Lucia Sturdza Bulandra Színház társulata T. Mazilu Ostobák holdfényben címü darabjával, az Ifjúsági és Gyermek­­színház társulata Dorel Dorian Ha nem lennének szerelmek című és az 1. L. Caragiale Nemzeti Színház tár­sulata Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabjával. Második helyezést nyert a brassói Állami Színház V. Alecsandri Chiriţa laţi-ban komédiájával és a marosvá­sárhelyi Állami Színház magyar tago­zata, amely A. Arbuzov Irkutszki történet című darabját adta elő. A harmadik helyre jutott az aradi Állami Színház P. Karvas Antigoné és a többiek és a szebeni Állami Szín­ház L. Kruczkowski A szabadság első napja című drámájával. A rendezők közül első helyre ju­tott Lucia Pintilie, az Ostobák hold­fényben színpadra viteléért és Radu Penciulescu, a Ha nem lennének sze­relmek rendezője. Második hely illet­te Lucian Giurchescut, a Kaukázusi­­ krétakör rendezőjét, harmadik helye­zést nyert Călin Florian, a Szabad­ság első napja, Dinu Cernescu, a Kerge birka rendezője, Ion Simio­­nescu, a Chiriţă Iaşi-ban és Szombati Gille Ottó, a Láz rendezője. Dicsé­retben részesült Dan Alexandrescu az Antigona és a többiek című dráma rendezéséért. A díszlettervezők közül második helyre került Dan Nemţeanu a Kau­kázusi krétakör, harmadikra pedig Frenţiu Sever, az Antigona és a töb­biek szcenográfiájáért. Szintén harma­dik hely illette Elena Simirad-Mun­­teanut, aki a Chiriţa Iaşi-ban című komédia díszleteit tervezte. Dicséret­ben részesült Virgil Miloia, a Lotrea­nu diák esete secera gráfiájáért. A színészek közül első helyre ke­rült Leopoldina Bălănuţa, George Constantin, Octavian Cottescu, Du­mitru Furdui, Silvia Popovici, Tanai Bella és Rodica Tapalaga. (Agerpres) Téli faünnepély a December 13 szalaggyárban 1962 december 29-én kedves ünnepséget tar­tottak a gyár szépen feldíszített gyűléster­­mében. A szülőkkel és gyermekekkel zsúfolá­sig megtelt terem elő­terében hatalmas, a mennyezetig érő, cu­korkával és csillogó díszekkel teleaggatott fenyőfa állott. Az ünnepség kultúr­műsorral kezdődött. A gyár napközi otthoná­ban lévő kicsinyek éne­keltek és verseket sza­valtak, amelyben meg­köszönték a róluk való szeretetteljes gon­doskodást. Különösen nagy sikert aratott Nedelcovici Aurél ak­­kordeonszáma, Jelis Valéria hegedűszáma, továbbá Vasi Ovidiu, Romun Adriana, Weisz Harry és Sarkadi Gab­riella szavalata. A műsor befejezése után, a gyermekek nagy örömére megje­lent Télapó és kiosz­totta az ajándékcsoma­gokat. Összesen 483 gyermek részesült aján­dékban. Minden cso­magban könyvek, játé­kok, barchetanyag, cu­korkák és egyéb édes­ségek voltak. Az ün­nepség végén Télapó a fenyőfán lévő cukor­kákat is kiosztotta a kicsinyek között. —ndr ----­ Sokszáz temesvári gyermek kereste fel az elmúlt napokban Télapó biro­dalmát. Sportvetélkedések a Román Népköztársaság 15. évfordulója-kupáért ASZTALITENISZ A Tehnolemn-klubban 32 férfi­­játékos küzdött a Román Népköztár­saság 15. évfordulója-kupáért, amelyet Suba Sándor (Tehnometal) nyert meg. 2. Szászi, 3. Fikl, 4. Jude (mindhár­man a Tehnolemn versenyzői). KOSÁRLABDA Négy csapat vetélkedett a kupáért és a döntőben az A-osztályú Ştiinţa 73:64 (43:35) arányú győzelmet aratott a Medicina együttese ellen. SÚLYEMELÉS Az Electromotor-klubban bonyolí­tották le a Román Népköztársaság 15. évfordulója-kupa súlyemelő-verse­nyét, amelyet az Electromotor együt­tese nyert meg 39 ponttal, 2. Politech­nika 27 pont, 3. Banatul KSK 16 pont. Íme a győztesek névsora: 56­ kg-os súly: Beraru (Electromo­tor) 180 kg; 60 kg-os súly: Pavelescu (Politechnika) 225 kg; 67,500 kg-os súly: Adler (Electromotor) 225 kg; 75 kg-os súly: Gherghinescu (Süket­néma SE) 250 kg; 82,500 kg-os súlys­zóban (Bánatul) 255 kg; 90 kg-os súly: Nedavni (Electromotor) 292,500 kg; nehézsúly: Slimac (Electromotor) 215 kg. PRONOEXPRESZ 1963 január 2-i húzásán a következő számokat húzták ki: 16, 29, 41, 22, 7, 38, pótszámok: 30, 40. Nyereményalap: 235.775 lej.

Next