Szabad Szó, 1967. október-december (24. évfolyam, 7034-7112. szám)

1967-10-14 / 7045. szám

Szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődését előmozdító akciók A haladás követelménye Termelésnövelést ösztönző Népünk alkotókészségére ala­­­­pozó, mélyenszántó tudományos­­ elemzés és bátor, újszerű meg­oldások jellemzik pártunk Köz­ponti Bizottsága Irányelv-terve­zetének előírásait a nemzetgazda­ság vezetése és tervszerűsítése tö­­kéletesítésére vonatkozóan. Fon­­tos fejezetek foglalkoznak a tu­dományos kutatás és a tervezés megszervezésének javításával is, ami közelebbről érint bennünket, tervezőket. Amint a tervezet rá­mutat: „a műszaki-tudományos ku­tatás beleilleszkedik a társadalmi újratermelés egészének folyama­tába, annak egyik legfontosabb fázisát képezi, s egyre szerveseb­ben hozzátartozik magához az anyagi termeléshez“ A nemzet­­gazdaság fejlődését és korszerű­sítését mind nagyobb mértékben meghatározza az, mennyire bizto­sítunk széles akcióterületet, a tu­dománynak, állandóan figyelem­mel követjük-e hatékonyságát. Az ipari központok mellett majd működésbe lépő kutató és tervező intézetek, központok és üzemi laboratóriumok hozzá fog­nak járulni ahhoz, hogy­ a tudo­mányos kutatás mind szorosab­ban kapcsolódjon a termelés szükségleteihez, biztosítani fog­ják az új választékok és gyártási technológiák megtervezését, ál­landó műszaki segítséget nyújta­nak a központokhoz tartozó vál­lalatoknak. A­ tudományos kuta­tás szervezési rendszere eme lánc­szemeinek fontos szerepük lesz a kutatások gyakorlati alkalmazá­sában — ami a céljuk is —, konkretizálásukban. Éppen ilyen egységek hiánya okozta, hogy eddig egyes kutatási területek hatékonysága alacsony volt. Az Energetikai Berendezéseket Tervező Intézet — temesvári és resicai fiókjával — a magját képezi majd egy, a fentiekben vázolt kutató és tervező intézet­nek, azzal a feladatkörrel, hogy önálló koncepcióban biztosítsa a jövendő dunai és más folyami erőművek felszerelését berendezé­sekkel; e célból ellátják modern laboratóriumokkal, ahol a kuta­tások­­ hidraulikus turbina mo­delleken mehetnek végbe, és így biztosítjuk saját termékeink ver­senyképességét a nemzetközi pia­con is. Intézetünk már eddig is egész sor­ "kivitelezési tervet ké­szített a Vaskapu hidroenergeti­kai felszereléséhez, s ezek egy részét már le is gyártották, fel is szereltek, a tervezés befejezé­sétől számított egy évnél keve­sebb idő alatt; az intézet mű­szaki asszisztenciát nyújt mind a gyártásnál, mind pedig a sze­relésnél. Említésre méltó, hogy intézetünk mind szorosabb kap­csolatot teremt különböző egysé­gekkel, melyek alapvető kutatá­sokat végeznek: az Akadémia te­mesvári kutatóbázisa kavitációs és hegesztési szakosztályaival, a Temesvári Politechnikai Intézet vízgép-tanszékével és így tovább. S intézetünk személyzete köteles­ségének tartja, hogy a hidroener­­getika területén a párt által eléje tűzött feladatokat maradéktalanul valóra váltsa. Gyulai Ferenc mérnök, az Energetikai Berendezéseket Tervező Intézet műszaki igazgatója A­z utasszállítás fontos szek­tora a DATA keretébe tartozó vonalhálózat, a hosszútávú buszok há­lózata. A munkahelyre, a város­ba szállít dolgozókat olyan fal­vakból, amelyeknek nincs vasút­állomásuk: kisebb faluból na­gyobb községbe szállítja általános iskolák felsőbb osztályú tanulóit; igénybe veszi a hosszútávú buszt piacra, bevásárlásra vagy hivata­los ügyek intézésére a városba tartó falusi ember... Tartomá­nyunkban is az utóbbi é­­vekben kiterjedt ez a há­lózat, a növekvő igényeknek megfelelően: a tartományi igaz­gatóság az idén is több új vona­lat helyezett üzembe, a járatok pontosabban közlekednek, és fi­gyelembe vették azt is, hogy a városon dolgozó falusiak idejé­ben érkezzenek munkahelyükre; jó az­ is, hogy — pótolva a busz­hiányt — a Resica környéki utas­­szállításra beállítottak olyan Bu­­cegi kocsikat, amikre szabályos busz-karosszériát szereltek (ezzel nagy vonalakban megszűnt az­ a helyzet, hogy az ottani munkások tehergépkocsikkal legyenek kény­telenek utazni)., Hosszútávú buszok utasaként, azonban, néhány olyan jelenség­re is felfigyelhetünk, amelyek azt mutatják, hogy a tartományi igazgatóság, az egyes gépkocsi­­telepek még nem tettek meg min­dent az utasszállítás civilizált kö­rülmények közötti lebonyolításá­ért. A meglátogatott jónéhány buszállomás közül csak Lugos és Resica rendelkezik nagyobb váró­teremmel, a Lippai egészen kicsi, zsúfolt, m­íg Temesváron és Ara­don ilyesmi egyáltalán nincs: az utasok a vasútállomás előcsarno­kában, vagy pedig a kocsik körül kénytelenek ácsorogni... Másik észrevétel: a jegypénz­táraknál tábla hirdeti, hogy je­gyeket az egyes járatokra csak félórával az indulás előtt adnak ki... És tekintve, hogy nagyon sok járat indul, aránylag egyidő­­ben — például a koradélutáni órákban —, persze, hogy ilyen­kor tolongás keletkezik a pénz­tárak körül, Temesváron is, Lip­­pán is, Aradon is. Ráadásul, a re­sicai pénztárnál, bár kint a tábla, hogy nyitva ennyi órától ennyi óráig, az emberek mégis várakoz­ni kénytelenek. (Október 9-én délben például a dévai busz in­dulása előtt néhány perccel nyi­tották ki a pénztárat). mmm Mite • ■ Az l­­­iformálása körül sincs minden rendben. A tarto­mányi igazgatóság az idén nyá­ron jónéhány új járatot indított be, így Temesvárról, Újmoldová­­ra és Aradra, Resicáról Goruiá­­ra és Nermetre — ezek azonban nem szerepelnek a temesvári, il­letve resicai — nagyon is elhanya­golt külsejű — ,menetrend-táb­lákon. (Az aradi állomáson vi­szont, nagyon helyesen, ott szere­pel az Arad-Temesvár járat...) A lugosi busz-állomáson egyáltalán nincs menetrend-tábla. M­ég egy érdekes, megfigyelhető jelenség, az egyes, járatok menet­idejére vonatkozik. A Temesvár- Lippa járat menetideje két óra és 29 perc — útközben azonban annyi az állásidő (Zábrani­on és máshol negyedórákat is állt a ko­csi október 6-án), hogy akár fél­órával is előbb érkezhetett volna a végállomásra; a Resica-Lugos járat menetideje három óra öt perc — október 9-én azonban a járat 25 perccel (!) előbb érkezett Lugosra, pedig útközben is elég­­sokat állt és az egyik kanyarban, még közel fél órát azért, mert egy betonoszlopokat szállító te­herautó sehogysem tudott kiver­gődni a kanyarból. . . Mit bizo­nyít mindez? Azt, hogy a jára­tok menetidejét sokszor nevetsé­gesen, hosszúra nyújtják, úgy­hogy az óránkénti átlagsebesség alig éri el a 20 kilométert!... Az ilyen laza menetrend aztán odavezet, hogy a sofőrök egy­szerűen nem tartják be, sok esetben sem az indulási, sem pedig az érkezési időt — magya­rán: valósággal előmozdítja a fe­gyelmezetlenséget. De ezenfelül időt rabol el az utasoktól is: a munkás reggel korábban kell kelljen, délután pedig később ér­kezik haza, veszít a pihenőidejé­ből. Jó volna tehát, ha a tarto­mányi igazgatóság felülvizsgálná a menetidőket, ésszerűbbeket ál­lapítana­ meg. De felülvizsgálatra szorul egyes járatok általános menetrendje is: Aradra jónéhány községből — Szécsányról, Szentmártonról, Ti- pari-ról — reggel csak fél nyolc és kilenc óra között érkezik busz, tehát nem segíti azokat, akik 3 munkába jönnének e helységek­ se­bői. Majláthfalváról Aradra egy­ ~ általán nincs járat, pedig onnan iS sokan dolgoznak az­­ aradi üze- l­­ mekben. Majláthfalváról van járat is Temesvárra — de a községből, 3 valamint a szomszédos Monostor- SE ról annyi utas akadna mindig, ~ hogy még egy járatot állíthatná- ~ nak be, Aradra is. Egyes vonala- Es­kon, reggel és délben, nem ár- 3 tana egyszerre több buszt is vi­­tsz ditani (de legalább kettőt): ok- SS­tóber 6-án délben kettőkor pél- il­dául a Lippa-Temesvár járatról 3 még bérletesek is lemaradtak! SE A tények tehát azt jelzik, „hogy , 55 a tartományi igazgatóságnak van SS még tennivalója: a busz-állomá-­­­sokon civilizált feltételeket­ te-­­­remtsenek (várótermeket létesít- Ez­senek; adjanak ki jegyeket előbb jjE is, ne csak félórával az indulás . — előtt; egészítsék ki a menetrend- ~ táblákat az új járatokkal); vizs- sE gálják felül az egyes járatok me- 5E netidejét, valamint általános me- ~ netrendjüket. A, hosszútávú bu- 3 szók utasai elvárják, hogy­ ez­ a S5 közszállítási eszköz a legjobb E5 feltételeket biztosítsa számukra­­E az utazáshoz. SE Pataki Géza Hosszútávú autóbuszokon VILÁG proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP BANAT TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 7045. szám 4 oldal ára 25 bani Szombat, 1967 október 14 anyagi érdekeltség Az RKP KB Irányelv-terveze­tében fontos fejezetet képez az anyagi érdekeltség megjavításá­nak rendszere, mely döntő szere­pet játszik a termelés növelésé­ben, az egész nemzetgazdaság előrehaladásában. A temesvári javítóüzem dolgozói megelégedés­sel fogadták azokat az intézkedé­seket, melyek értelmében az el­ért jövedelemnek arányban kell állnia a végzett munkával, a tény­legesen megvalósított eredmé­nyekkel. E termelés-növelést ösztönző javadalmazási formák eredmé­nyeit a nyár derekától mi már le is mérhetjük. Mondom ezt a­­zért, mert a temesvári javító­üzem is azokhoz a vállalatokhoz tartozik, ahol július eleje óta tö­kéletesebb tervezési és vállalat­­vezetési, hitelellátási formákat kí­sérletezünk ki az anyagi érde­keltség fokozásával és a szemé­lyi felelősség megerősítésével. Ennek egyik kritériuma az, hogy a kiváló minőségű termelést fo­kozó, a fajlagos anyagfogyasztást, önköltséget csökkentő stb. erőfe­szítésekért az évi prémiumon kí­vül a vállalat vezetősége évköz­ben is többször adhat prémiumo­kat a munkában kitűnt dolgo­zóknak. S hogy e pótlólagos ösz­tönzés mennyire fokozza a mun­kások és műszakiak érdekeltsé­gét a termelés növelésében, a rejtett tartalékok operatív felfe­désében és hasznosításában, azt szemléltetően igazolhatom néhány példával is tőlünk. A harmadik évnegyedben — az anyagi érdekeltség és felelősség megerősítése folytán — 113,3 szá­zalékban teljesítettük a termelési tervet. Ez annál figyelemre mél­tóbb, mivel júliusban és augusz­tusban a pihenőszabadságok csúcsidénye volt. Az egyes muta­tószámok jelentős túlteljesítése következtében nem kevesebb, mint 445 000 lej terven felüli jö­vedelemre tettünk szert a har­madik évnegyedben. Ennek fele munkaközösségünket illeti meg. Különben az elmúlt hetekben is üzemünk 74 munkásának, mű­szaki és adminisztratív dolgozó­jának jelentős pénzjutalékot ad­tunk kiváló teljesítményeiért. Eddigi tapasztalatainkból állít­hatom: az anyagi érdekeltség fo­kozása, az új bérezési, javadal­mazási forma módfelett erősíti a munkafegyelmet, s tervfeladata hiánytalan megvalósítására sar­kall mindenkit. Ez pedig harmo­nikusan egybekapcsolja, jól össze­hangolja minden egyes dolgozó egyéni érdekeit a nemzetgazda­ság általános érdekeivel. Sándor György, a temesvári Javítóüzem főmérnöke Mélyreható változások színvonalán Az új társadalom építése fo­lyamán mélyreható változások mentek végbe a román falu gazdasági és társadalmi életében. A nagyüzemi mezőgazdasági lé­tesítmények növelték gazdasági erejét, s ugyanakkor számos le­hetőség nyílt a kultúrigények mind teljesebb kielégítésére is. Mindezek olyan tényezők, ame­lyek természetes velejárói a szo­cialista társadalom építésének, s pozitívan hatnak a falusi dolgo­zók életszínvonala állandó nö­velésére A szétszórtan épült és kevés lakost számláló falusi helységek nagy része a fejlődés jelenlegi szakaszában már nem felel meg a nagyüzemi szocialista gazdál­kodás, a falu komplex gazdasági fejlődése követelményeinek. E­­zen segít a falusi helységek szisz­­tematizálására vonatkozó tervezet gyakorlati megvalósítása, amely magába foglalja az egyes fal­vak és községek pontos területi elhatárolását, az épülő új gazda­sági és kulturális objektumok lé­tesítésének társadalmi megindok­­lását stb. Temesvár vajonban az elmúlt években számos szisztematizálási rendellenességhez vezetett a lé­tesítmények nem minden esetben jól meggondolt elhelyezése, így például az óteleki termelőszö­vetkezet — a falu- és gazdaság­­fejlesztés távlati célkitűzése hiá­nyában — két állattenyésztési üzemközpontot hozott létre, a­­mely a területkihasználás rovásá­ra történt. Hasonló eset történt meg Románszen­tmihályon is, a­­hol nem megfelelő területen kap­tak helyet az első istállók, s ez a további bővítés kerékkötőjévé vált. A fenti szempont mellett, kü­lönösen jelentősnek vélem a fa­lusi helységek szisztematizálására vonatkozó tervezet azon célkitű­zését, amely előirányozza, hogy a falurendezés szigorúan figyelem­be vegye a vidék ipari fejleszté­sének kilátásait, a mezőgazdasági egységek szakosítását, a munka­­erőf­elhasználást. Bută Iulian, a Temesvár rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke A PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK MEGSZEMLÉLTÉK A KATONAI GYAKORLATOZÁSOKAT Ez év október 12-én és 13-án Nicolae Ceauşescu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Alexandru Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Verdeţ, Vasile Patilineţ elv­­társaik Ion Ioniţă vezérezredessel, a fegyveres erők miniszterével együtt megszemlélték a különbö­ző fegyvernemekhez tartozó csa­patok gyakorlatozásait és e csa­patok harci lőgyakorlataikkal egy­bekötött taktikai feladatainak végrehajtását. Jelen voltak még a következő elvtársak: Cornel Onescu bel­ügyminiszter, Constantin Scarlat vegyipari miniszter, Mihai M­ari­­nescu gépgyártóipari miniszter, Ion Marinescu fémipari minisz­ter, Ion Stanescu, az Állambiz­tonsági Tanács elnöke, a fegyve­res erők miniszterhelyettesei, tá­bornokok és törzstisztek, a helyi szervek képviselői. A párt- és államvez­etőknek be­mutatták fegyveres erőink ha­ditechnikáját, valamint a hadse­regbeli műszaki és mérnöki ká­derek kutató és nyító tevékenysé­gének eredményeit. A gyakorlatozások és a hadifel­­adatok befejezése után Nicolae Ceauşescu elvtárs gratulált a rész­vevőknek, kiemelve a parancs­nokok szervezési és vezetési ké­pességeit, a csapatok tudását és leleményességét a feladatok vég­rehajtásában, a haditechnika és a fegyverzet kiválóságát, s újabb sikereket kívánt a katonáknak, tiszteknek és tábornokoknak ka­tonai tudásuk tökéletesítéséhez. A helységekben, amelyeken át­haladtak, a lakosság mindenütt meleg és lelkes fogadtatásban részesítette a párt- és államveze­tőket. A glimbokai mezőgazdasági ter­melőszövetkezet 360 hektáros gyümölcsösében eddig közel 200 tonna almát szüreteltek Az izvini MTSZ-ben szabassi fel a Hetet a trata A pénteki helyzetjelentés az izvini IVDTSZ tagságának munká­ját süríti magába. Dicsér, de u­­gyanakkor elmarasztal is. íme, néhány számadat: Búzavetési terv: 530 hektár. 360 hektár fel­szántva, 350 hektár előkészítve és 310 hektár bevetve. Következte­tés: A szántás és a vetés közötti arány nem megfelelő. Erre, a ha­tárban Mândru Achim brigádve­­zetővel keresek választ. Vetéssel négy traktoros foglal­kozik. A vélemény egyöntetű. A munka minősége kifogástalan. A gépeket pontosan beállították, s a jól előkészített talajba tiszta, csávázott magot vetnek. Csütör­tökön és pénteken például mint­egy, 80 hektárral növelték a beve­tett területet. A szomszédos parcellám Burcă­len, Csizmadia Béla és Vajda Já­nos a napraforgó­ földet szántja. A már felszántott területen Mirc­­­itei Vasile és Szűcs István gép­kezelők szaporáin tárcsáznak. A szántás azonban korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan azt vala­ki elképzelné. A talponálló és le­vágott, kúpokba rakott kóró aka­dályozza munkájukban a fiukat. Miiről is van szó? A földművesek a kóró egy részét levágták és kú­pokba rakták. Arra viszont már nem gondoltak, hogy ez csak fél­megoldás. A traktorosok csütör­tök­ délelőtt félbeszakították a szántást és a napraforgó­ kórót a már felszántott területre rakták. Persze ez nem az ő feladatuk, de hát a szántás sürgető feladat. A tárcsázással foglalkozó két traktoros pedig a kórót a már megművelt területté hordja. A harmadik művelet: Vetéskor a TM kórót a már bevetett területre­­ kell hordani. Igen ám, de az ilyen­es „vádőtekaró“ alatt a búza ki-­­ pusztul, s akkor több lesz a kár,­­ mint a haszon. Mennyivel egy- ~­szerűbb lenne, ha, a földművesek­rE a levágott kórót a dűlők szélére hordanák. Azt is láttuk, hogy a napraforgó­szár egy része még talpon áll. Ez a traktorosoknak ú­­jabb nagy gondot okoz. A jól átgondolt munkaszerve­zésnek és a szakirányításnak az őszi kampányban megvan a ma­ga jelentősége. Csütörtökön azon­ban azt tapasztaltam, hogy sem az ita­lök, sem­i a k­i­nb­oly non­ tar­­tózkodott a terepen, ott, ahol vég­­sősorban eldől a termés sorsa. Délelőtt mindketten Békáson vol­tak, gyűlésen vettek részt, ahon­nan délután egy órakor tértek vissza a gazdaságba. Az elnök délután sem irányíthatta a vetési és a betakarítási kampányt, mert délután öt órára a tartományi mezőgazdasági tanács gyűlésre hívta. A mérnök pedig délután kimutatások elkészítésével fog­lalkozott. (Az idei őszi kampány során már­ többször tapasztaltuk, hogy az Arad és Temesvár rajio­­ni, valamint a tartományi me­zőgazdasági tanács és szövetkeze­ti szövetség az elnököket és az agrármérnököket elég gyakran el­vonta a munkálatok helyszíni irányításától). Az irviniek kapásnövények u­­tán még egy szem búzát sem ve­tettek el. A lemaradás csakis a kapásnövények gyorsabb ütemű betakarításával, a terület felsza­badításával, a traktorok teljesítő­képességének kihasználásával és nem utolsósorban a munkaszer­­vezés­ lényeges javításával hoz­ható be. Gergely Gergely Hifii HAZAI mg mm ** ab a mg m A® A AA AA,... ■ Péntek délelőtt meg­kezdődött a Román Athene­­umban a Constantin Brâncuşi kollokvium, amelyet a Műve­lődés- és M­űvészetügyi Ál­lami Bizottság, a Képzőmű­vészek Szövetsége rendezett a Műkritikusok Nemzetközi Egyesületével együtt. A há­romnapos kollokvium szom­baton és vasárnap a Köztár­sasági Palota kistermében folytatja munkáját. ■ Október 15 és 20 között az egész országban beoltják gyermekbénulás ellen az 1964.­­ november 1 és 1966 novem­ber 1 között született gyerme­keket. A szérumot folyadék formájában szájon át adják be. Az oltást az egészségügyi körzeteknél és a gyermek­­közösségekben végzik. 0 Brassóban megnyílt az ország első sportmúzeuma. A múzeumban bőséges anyag szemlélteti a sport fejlődését az idők folyamán. 0 A tengerparti üdülőhelyek szállodáiban, Lilláiban és pi­henőotthonaiban az idei sze­zonban több mint 370 000 ha­zai dolgozót és külföldi turis­tát szállásoltak el, ami re­kordnak számít az eddigi szezonokhoz viszonyítva. A tengerparton már megkezdőd­tek az előkészületek a jövő nyári idényre.­­ Szeptember 22 és októ­ber 2 között Novi­ Szadban (Jugoszlávia) nemzetközi va­dászati kiállítást rendeztek. A romániai vadászok kiállí­tási tárgyai rendkívüli sikert arattak. A kiállított 188 tró­fea közül 176 aranyérmet, 11 ezüstérmet és egy bronzérmet nyert. (AGERPRES) Mm iiiiiiiii!!fiiiiiii!tiii­iiiiiiiiiiiiiiiii!I!iiiinmnmimiiiiiiiiiiii!!tiii!tiii!iiiiiiiiiiiiii!! mmmm telein ! NAGYARÁNYÚ PARASZT-TÜNTETÉSEK 1 FRANCIAORSZÁGBAN 3 Párizs (Agerpres). se Franciaor­szág 28 megyéjében csütörtökön tüntettek a ss 3 kis- és középpar­asztok, hatékony állami támogatást követ 3 S telve. Az ország központi tartományaiban és a délnyugati 3 3 vidéken a tüntetők eltorlaszolták az országutakat. Indre 3 S5 megyében helyenként a vasúti forgalmat isr leállították. 3 S 3 Gironde megyében és Rennes-nél megszakították a telefon- 3 3 összeköttetést. A Rermes-i prefektúra épülete előtt a tante- 5 3 tök „felügyelő őrségeket“ szerveztek, egy küldöttség pedig 3 3 átadta a hatóságoknak a parasztok követeléseit tartalmazó 3 re petíciót. I­­ ORKÁN PUSZTÍTOTT INDIÁBAN Delhi (Agerpres). 3 3 Az Orissa indiai állam partvidékein végig­söpört orkán 3 3­60 000 házat lerombolt, hajlék nélkül hagyva 700 000 era- 55­3 bért — jelenti a Statesman indiai lap. Nem hivatalos 3 3 adatok szerint — írja a lap —­ egyetlen tartományban 60 3­3 személy vesztette életét. A hatóságokhoz még nem érkezett §3 3 jelentés annak a 300 halásznak a sorsáról, akik az orkán 3 3 idején a tengeren tartózkodtak. SS VIDEOTELEFONOK, „GONDOLKOZÓ“ SZEMAFOROK A GÉNUAI­­­I NEMZETKÖZI VÁSÁRON 3 R­ó­m­a. — N. Puicea, az­­Agerpres tudósítója jelenti: 3 3 Giuseppe Saragat, Olaszország elnöke Génuában meg­ 3 3 nyitotta a harmadik nemzetközi távközlési vásárt és az első 3 3 nemzetközi konténer-kiállítást. Részt vesz számos európai 3 3 ország, valamint az USA és Japán. A nemzetközi távközlési 3 3 vásáron bemutatott újdonságok között megemlítendők a 3 3 videotelefonok és a „gondolkozó“ szemaforok, egy bonyo- 2­3 toit telefonrendszer lézersugárral, amelyen egyszerre 30­­­3 beszélgetés folytatható stb. &IIIIimiillli II illllllIlli!liIIiiII!!lll!IIII||!llllllll!llll||||IIIII!l I!llili I]t I|jlllUUUlUli Il 9

Next