Szabad Szó, 1969. április-június (26. évfolyam, 7500-7576. szám)

1969-04-01 / 7500. szám

­ Ügyeletes gyógyszertárak 2-es számú (Măcieşilor utca 1 szám), 10-es számú (Tinereţii körút 30 szám), 5-ös számú (Da­cilor utca 10. szám). Éjjel-nappal nyitva. I NAPRÓL NAPRA aiiiiiiiiuiimimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniii­iiiiiuuiiiiuuuuuiiuiuuiiuuuuiimiiimuui 2. oldal KEDD, ÁPRILIS 1. IV. hónap — II. évnegyed 30 nap —91 +274 Napkelte: 5.57 Napnyugta: 18.43 Hóldkelte: 11.21 Holdnyugta: 5.24 A METEOROLÓGI­AI INTÉZET JELENTI: Bizonytalan, többnyire bo­rús idő várható, esővel, ha­vasesővel, mely helyenként záporrá alakulhat át. Mér­sékelt, időnként fokozódó nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet nem válto­zik, értékei nappal 5 és 10 fok, éjszaka mínusz 2 és plusz 2 fok között ingadoz­nak. A következő két napra az idő az esőnek kedvez, a hő­mér­séklet nem változik. A hegyvidéken bizonyta­lan, borús idő várható, át­meneti havazással. Nevezetes évfordulók: 1881. április 1-én született Octavian Goga költő. 1962-ben ezen a napon halt meg Camil Ressu festő­művész. 1809. április 1-én született N. V. Gogol orosz író. 1873-ban ezen a napon szü­letett Sz. V. Rahmaninov orosz zeneszerző. KORSZERŰ LAKÁSOK építését kezdték meg a megye két ipari községében: Tomeşti-n és Nadrágon. A tomeşti-i tömbház az üveggyár alkalmazottai részére készül 20 lakással, míg a nadrági Ciocanul üzem dolgozói 60 lakást kapnak. A lakásokat még idén átadják rendeltetésüknek. A NYITOTT KAPUK akció ke­retében a dettai Líceum VIII. osztályos tanulóinak egy csoport­ja a hét végén megtekintette Te­mesvárt. Többek között elláto­gattak a Bánát Múzeumba, az Electromotor szakmai iskolába, ahol a műhelyek berendezéseivel ismerkedtek. A líceum diákjai­nak egy másik csoportja fővárosi látogatáson vett részt. A KÖZSÉGSZÉPÍTÉSI AKCIÓ keretében, a nagyteremiai népta­nács százezer rózsatövet bocsátott a­ lakosság rendelkezésére. A községi parkban idén bevezették a vizet, ami lehetővé teszi a nö­vényzet öntözését." Fejtse meg ön is Vízszintes sorok: 1. Tenger, an­golul. 3. Vissza,­könnyez. 6. Álló­víz. 7. M.B. 9. Réz mássalhang­zói. 10. Kevert dal. 12. Akvárium­ban van. 15. Ismert távirati iro­da kezdőbetűi keverve. 16. E.S.L. 17. A vízszintes 12. egyik társa. 20. Végtag (névelővel). 21. A kis képernyő. 23. Névmás. 24. Ásvány. 25. Leánynév (ékezethiba). 26. Kérdőszó. Függőleges sorok: 1. ké­t szó: Angol gőzhajó; Személy­névmás. 2. L/-lel a végén: hárfa van ilyen. 4. Papírra vet. 5. Leve­­gőzött (helyesírási hibák). 7. An­gol férfi. 8. Fiú, idegen szóval. 10. Csehszlovákiai hegység (ékezet­hiány). 11. Keverve, súlyos (éke­zethiba). 13. Nem egészen rigó. 14. Kártyában létezik (ékezet­hiány). 18. A föld megmunkálásá­hoz szükséges. 19. Bámul. 22. Azo­nos mássalhangzók. 24. Igen, ola­szul. Humor Egy színházban az új da­rab felolvasásakor heves vi­ta alakul ki. — Tulajdonképpen hol van ebben a darabban a konfliktus? — kérdi több színész. — A konfliktus a szerep­­osztás alkalmával robban ki — jegyzi meg a rendező. Szolad­ió A Román Kommunista Párt Temes Megyei Bizottsága és a Megyei Néptanács napilapja Szerkesztőség ( 1-55-94, 1-55-95) és kiadóhivatal (1-55-74) Temesvár, 23 August ut 8 szám Hirdetéseket és apróhirdetéseket a kiadóhivatal útján veszünk fel Nyomatott: întreprinderea Poligrafică Banat, Index: 40 373 Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és újságárus kioszkok. A VÁROSI MOZIK MŰSORA TEMESVÁR: Modern (8, 14.30, 16.45, 19, 21.15): Em­ ber az örökkévalóságnak; Árta (9, 11, 14.30, 16.45, 19, 21): Ta­vasz az Oderán; Park (10, 14, 16, 18, 20): Lövések a bitófa alatt; Studio (11, 15, 17, 19, 21): Szigorúan titkos bemutatók; Melodia (9): Jönnek a biciklisták; (11, 15, 17, 19, 21): A fekete rubin átka; Victoria (10, 14, 16, 18, 20): A koppányi aga testamentuma; VI. Kerületi Munkás (15): Malinovkai lakodalom; (17, 19): Tarzan, a majomember; Vörös Csillag, Mehaia (17, 19): Bela; CFR Klub (10, 16, 18, 20): Amikor a halak jönnek. LUGOS: Augusztus 23: Ne váljunk el; Victoria: Nikolai Bauman; ITL: Topkapi. ZSOMBOLYA: Flacăra: Adj pacsit, Pajtás; December 30: A rögeszme. NAGYSZENTMIKLÓS: Popular: Venus asszony csodái. DETTA: Park: Az örök késő. Május 1: A szórakozott pro­fesszor. „ BUZIAS: Dinamo: A böröndös utas. (A vidéki mozik utólagos műsorváltoztatásáért a szerkesztő­ség nem vállal felelősséget). a dévai ásatások során egy 2000 éves dák cserépégető berendezés került napvilágra. A berendezés egy földalatti kamrá­ból és a fölötte levő boltíves he­lyiségből áll. Ebben égették az edényeket. A két helyiséget elvá­lasztó platformon levő réseken áramlott a rpele® levegő a tűzhe­­lyes alsó helyiségből a felsőbe. A berendezés körül kézzel és faze­kaskoronggal készített cserépedé­nyek töredékeire bukkantak. Ez az első ilyenszerű, érintetlenül feltárt berendezés, amely lehető­vé teszi a dák fazekasok techni­kájának alaposabb megismerését. KÉT TANÁCSKOZÁS : A Temes Megyei Művelődés- és Művészetügyi Bizottságnál Útmu­tató tanácskozást tartanak hol­nap, a falusi kultúrotthonok igaz­gatóival a tudományos ismeret­­terjesztés időszerű kérdéseiről. A következő napokban hasonló gyű­lésekre kerül sor az Egyetem aulájában, a községekben törté­nelem- és természetrajz-szakos tanárokkal, valamint a könyvtá­rosokkal.­­ Kétnapos értekezlet kezdődik csütörtökön, amelyet a Pionirszer­­vezetek Megyei Tanácsa szervez. A munkaülés célja általánosítani azokat a munkamódszereket, a­­melyek a pionirmunka változato­sabbá tételét szolgálják. ELŐADÁSOK | MATEI MILLO SZÍNHÁZ (19.30 órakor), Interference. A TEMESVÁRI EGYETEM aulájában ma délután 6 órai kez­dettel Theodor Trapcea egyetemi lektor tart előadást Emanuil Un­­gurianu halálának negyvenedik évfordulója alkalmából. RÁDIÓ BUKAREST II. MŰSORA HOLNAP. SZERDÁN Hírek: 6.05, 7.30, 10.00, 12.00, 14.00 17.00, 18.00, 19.00, 23.00, 0.55. 1­6.00: A nap műsorából. 6.10: Reggeli ritmusok. 6.45: Dal, tánc és jókedv. 7.10: Keringők, polkák, indulók. 7.37: Szórakozta­tó műsor. 7.45:­ Olténiai népdalok és táncok. 8.10: Pionírok hullám­hossza. 8.25: Részletek Duna­je­v­­szkij Szabad szél című operettjé­ből. 8.34: De Falla A háromszög­letű kalap című balettszvitje. 9.10: Német nyelvtanfolyam. 9.30: Könnyűzene. 10.05: Radu Aldu­­lescu gordonkozik. 10.30: Ifjúsági műsor. 10.55: Híres operaáriák. 11.15: Dan Constant­inescu: Zene­kari partita. 11.40: Operettegyve­leg. 12.16: Déli hangverseny. 13.00: Népek zenéjéből. 13.15: Ileana Cotrubaş énekel. 13.30: Vidám hullámhossz. 14.10: Népzene. 14.35: Könnyűzene. 15.00: A preklasz­­szikusoktól a modernekig. 15.30: Könnyűzene. 16.00: Ioan Chirescu dalai. 16.15: Jogi tanácsadó. 16.25: Könnyűzene. 17.10: Műkedvelők műsora. 17.30: Szépmű­vészetek. 17.45: Cornel Ţăranu: Simfonia brevis. 18.05: Versek. 18.25: Zenés mozaik. 19.05: Rivaldafény. 19.30: Német nyelvtanfolyam. 19.50: Jó éjszakát gyerekek. 19.55: Előadás Hugo Wolfról. 20.30: Szakemberek műsora. 20.50: Rádiószínház. 22.06: Román szerzők szimfonikus mű­vei. 22.30: Zenei krónika. 22.45: Szerelmi dalok. 23.07: Részletek Luigi Dallapiccola Éjszakai repü­lés című operájából. 23.45: A Mantovani zenekar játszik. 23.58 —1.00: Carl Orff: Carmina Bura­­na, kantáta. A KÖNNYŰZENEI FESZTIVÁLOK VÁROSÁBAN Vasárnap este érkezett vissza Brassóból a temesvári egyetemi központ könnyűzenekara és szó­listái. A brassói Diákház meghí­vására töltöttek néhány napot a könnyűzenei fesztiválok városá­ban és több sikeres előadást tar­tottak a helybeli főiskolások előtt. PRAKTIKUS, MŰANYAG RU­HAZSÁK kapható néhány napja a papírkereskedésekben. A lég­mentesen lezárható, átlátszó zsák különösen ilyenkor tavasszal tesz jó szolgálatot a háztartásban, molytől és portól védi a követke­ző hideg idényre elcsomagolt szőrmét, télikabátokat, öltönyöket stb. ittas állapotban ve­zette a 21-TM-3726-oS rendszá­mú tehergépkocsit Vagyon Mik­lós. Az ellenőrzést végző milicista a felelőtlen sofőrt 300 lejjel meg­bírságolta és hajtási jogosítvá­nyába is bejegyezte a kihágást. TELEVÍZIÓ 17.30: Telex. 17.35: Tanulók­nak: Román nyelv konzultáció (XII. osztály). 18.05: Angol nyelv­­tanfolyam (52. lecke). 18.30: Gyermekeknek. 19.00: Híradó, idő­járás jelentés. 19.30: Tv-egye­­tem: A látcsőtől a rádióteleszkó­pig. 20.00: Színházi est: Radu Stanca Hora Domniţelor című színművének közvetítése a kolozs­vári Nemzeti Színházból. A szü­netekben: zenei krónika; UNESCO-naptár. 22.20: Varieté­­számok képmagnóról. 22.45: Hír­adó. AZ ORVOS SZEMÉVEL Nemrég tért haza egyéves hol­landiai tanulmányútáról Mogo­­şan Aurel dr., a temesvári Bega kórház anesztézis-szakorvosa. Ta­pasztalatainak ismertetésére tan­folyamot szervezett szakorvos­kollégái részére. Az előadássoro­zat főleg a szakmai újdonságok ismertetését tűzte célul. LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMÁBAN MEGKEZDJÜK GEORGES SIMENOM Maigret útra kel... című, fordulatokban bővel­kedő regényének folytatásos közlését. Maigret detektív­­felügyelő alakja olvasóink számára sem ismeretlen, hisz lapunk hasábjain már megismerkedhettek egyik nyomozásának történetével. A holnaptól folytatások­ban közölt regény Georges Simenon legutóbbi alkotásai közül való, s benne a híres felügyelő újabb bűnügy fel­derítésére indul. Lapunk következő számában megis­merkedhetnek útjával. TURISTA-VENDÉGLŐ A Temesvár központjában nem­rég megnyílt Central szálló leg­felső emeletén 140 férőhelyes ét­termet rendeztek be, ahol az épü­letben megszállt turistacsoportok számára biztosítják a napi há­romszori étkezést. Az ételeket a szálloda földszintjén nemrég meg­nyílt önkiszolgáló étterem kony­háján készítik. „GŐZERŐVEL“ DOLGOZNAK a román óceáni halászflotta hajói. A szenegáli Dakartól nem messze, nemzetközi vizeken halászik a Galaţi és a Constanţa, s máris je­lentős zsákmányra tett szert. Az Atlanti-óceán túlsó oldalán, Lab­rador térségében, Terra Novától északra a Marea Neagră és a Del­ta Dunării működik. Az év első három hónapjában halászhajóink csaknem 4000 tonna halat fogtak és dolgoztak fel. A rovatot Sipos János szerkesztette A munkaviszonyról il!* *) A munkamegszakítás következményei Olvasóink több ízben fordultak a szerkesztőséghez a munka­­megszakítással kapcsolatos prob­lémáikkal. Ezzel kapcsolatosan csak egy esetet szeretnék meg­említeni . Az illető a temesvári Electro- Banat gyárban dolgozott. Jól képzett, megbecsült munkás le­hetett volna, ha mindig eléggé meggondolta és helyesen megfo­galmazta volna azt, amit mon­dani akart. De így sok baj volt vele, mivel állandóan kommen­tálta a vezetőség által hozott in­tézkedéseket. Ez nem járult hoz­zá a fegyelem erősítéséhez. Egy bizonyos összekoccanás alkalmá­val írásban kérte munkaszerző­dése felbontását, amit a vállalat vezetősége — a fentiek ismerete alapján — elfogadott. Miután el­számolt, jött rá, milyen butasá­got követett el mivel három kis­korú gyermek után kapta a csalá­di pótlékot, és nem sok hiányzott már ahhoz sem, hogy új lakás­ba költözzön. Ekkor fordult hoz­zánk segítséget kérve, hogy visz­­szakerülhessen a gyárba, ahon­nan önként, meggondolatlanul eltávozott. Persze, nem egyedi eset ez, többször megtörténik az ember­rel, hogy csak utána jön rá, mi­lyen meggondolatlanságot köve­tett el, nem ismerve a törvényes rendelkezéseket, vagy csak sze­szélyeinek engedve. Jogi tanácsadó A munkamegszakítás fogal­mát sokan összetévesztik a mun­kaszerződés felbontásának fogal­mával. Pedig ez két különböző dolog. Mint már említettük, a munkaszerződés felbontása nem minden esetben jelent megszakí­tást is, mivel bizonyos esetek­ben a 90 napos határidőn belüli újraalkalmazás által lehetőség van arra, hogy ne történjék mun­kamegszakítás is. A munkaszerződés felbontásá­val a Munkatörvénykönyv 19-20. szakaszai foglalkoznak. Ezek sze­rint, a munkaszerződés többféle­képpen is felbontható: a felek határozata, az egyik fél akarata alapján, vagy a munkaszerződés lejártakor, a meghatározott mun­ka befejezésekor. Az első esetben (a felek határozata alapján) a munkaidő folytonossága megsza­kad, egy új időszak következik azután, hogy az illető személy is­mét alkalmazást nyer. Abban a helyzetben viszont, ha a munka­­szerződés felbontása csak az e­­gyik fél akarata következtében történt, nem minden esetben be­szélhetünk munkamegszakítás­­ról, sőt, ez nem is áll be csak néhány kivételes esetben. Ezzel kapcsolatban a Munka­törvénykönyv 19. szakasza lehe­tővé teszi, hogy a meghatározat­lan időre alkalmazott személy felmondhatja munkaszerződé­sét 12 munkanapos előzetes le­mondási felszólítás alapján. Eb­ben az esetben, például, ha ez azért történt, mert egészségi helyzetéből kifolyólag nem tud­ja elvégezni munkáját (persze ezt kellő iratokkal igazolja) és könnyebb, képesítésének megfe­lelő munkát vállal más helyen, követni akarja házastársát, aki más helységbe került, állapotos stb., a munka mezején eltöltött idő megszakítás nélkülinek mi­nősül. Az évi pihenőszabadság­ra vonatkozó törvény nem tesz kivételt ezekkel a személyekkel kapcsolatosan, mivel az első két évben nem csökkenti pihenősza­badságukat, mert a munkaidőt folytonosnak, megszakítás nélkü­linek nyilvánítja. Az utóbbi időben viszont több olyan intézkedés történt törvé­nyileg is, mely a kisgyermekes anyát segíti, így például a 27/1966-os törvény nem 3, hanem 7 éves korú kisgyermekig terjesz­ti ki az anyának azt a jogát, amit a Munkatörvénykönyv 3 é­­ves határral szabott meg. A munkaszerződés felbontása — sajnos — elég sok esetben történik a vállalat részéről, mint büntetés, szankció. Különben ezt a problémát a Munkatörvény­könyv 20. szakasza szabályozza. Ezekben az esetekben sem tör­ténik mindig munkaidő-megsza­kítás. Például, a 20. szakasz a., b., c., d. és j. pontjaiban felso­rolt esetekben, éspedig ha a vál­lalat megszűnik, ha a személyzet­létszámot csökkentik, ha az il­lető nem felel meg a munkakör­nek amelyet betölt, vagy állá­sába bírósági határozat alapján az előtte levő személyt újra szer­ződtetik, és amennyiben 90 na­pon belül elhelyezkedik, nem beszélhetünk munkamegszakí­­tásról. Más a helyzet viszont abban az esetben, ha a munkaszerződés felbontása mint szankció törté­nik, azért mert az alkalmazott rendszeresen áthágta a kötele­zettségeit, vagy 2 hónapnál hosz­­szabb ideig volt letartóztatás a­­latt, elítélték, és ezáltal meg nem felelővé válik munkahelyének betöltésére, munkaképessége el­vesztése miatt 3 hónapnál hosz­­szabb ideig hiányzik, a szülési szabadság letöltése után nem je­lentkezik munkára stb. A fenti esetekért a munkaszer­ződés felbontása a munka meze­jén eltöltött idő megszakítását jelenti. Ez konkrétan a követke­zőkhöz vezet: a) Újraalkalmazás után a kis­korú gyermek után nem kapja a családi pótlékot, csak akk­or ha állandó alkalmazást nyer és legalább 3 hónapig megszakítás nélkül dolgozik. Gondoljuk csak el, hogy mit jelent ez egy több­­gyermekes család számára. b) Pihenési szabadságot csak úgy kaphat, ha a fenti körül­mények között legalább 11 hó­napot dolgozik megszakítás nél­kül. Itt m­egjegyzendő még az is, hogy az első két évben, függet­lenül attól, hogy az illetőnek hány szolgálati éve van összesen, csak a minimális pihenési időt, tehát 15 napot fog élvezni. Csak a megszakítás nélküli 2 éves pe­riódus után fogja élvezni újból a pihenőszabadságot össz-szolgá­­lati évei arányában. c) Ha ideiglenesen munkakép­telenné válik, a társadalmi se­gélyt aszerint fogja élvezni, hogy milyen időszak telt el újra­alkalmazása után megszakítás nélkül. Ezt a problémát a Minisz­tertanács és a Szakszervezetek Központi Tanácsa 880/1965. szám alatt kiadott határozata szabá­lyozza. Eszerint a társadalmi se­gély az első 2 év után 50 száza­lék, a következő időszakban 2-5 évig 75 százalék, 5-8 évig 80 százalék, és csak 8 éven felül 90 százalék. d) És mint utolsót, de nem lé­nyegtelent, szeretnénk még azt is megemlíteni, hogy a fizetések emelése alkalmával ezen alkal­mazottak nem élvezhetik azt a többletfizetést, amelyben azok részesülnek, akik hosszú ideig megszakítás nélkül dolgoznak u­­gyanannál a vállalatnál, vagy intézménynél. Íme csak röviden, milyen kö­vetkezményekkel jár a munkaidő megszakítása. Egeressy László ügyész Tudományos ülésszak a Bánát Múzeumban Nemrégiben tartotta meg a Bá­nát Múzeum II. tudományos szesszióját, amely ismételt alka­lom volt arra, hogy e fontos mű­vészeti és tudományos intézmény számot vessen tevékenységével, elemezze legfontosabb célkitűzé­seit valamint bemutasson egész sor olyan értékes tanulmányt, a­­melyet a múzeum négy szakosz­tályának tudományos dolgozói vé­geztek. Dr. Traian Bunescu egyetemi előadótanár, a Temes megyei Mű­velődés- és Művészetügyi Bizott­ság elnöke megnyitó beszédében néhány jelentős célkitűzésre hívta fel a figyelmet, így többek között megemlítette a képzőművészeti részleg új helyiségbe való átköl­­­­töztetését, egy szabadtéri etnográ­fiai múzeum megvalósítását, a le­­nauheimi emlékmúzeum átszer­vezését valamint a nagyszentmik­­lósi régészeti és etnográfiai rész­leg létesítését. Az alkotó tudomá­nyos kutatómunka fontosságáról, a muzeális intézmények dolgozói­nak állandó feladatairól, az alap­­kiállítások gazdagításáról, vala­mint a leletek hasznosításáról, a múzeumi anyag gazdagításáról is szólott. A tudományos ülésszakon Te­mesvár, Arad, Lippa, Lugos mú­zeumainak kutatói valamint ezek külső munkatársai vettek részt. Az értekezlet első napján a ter­mészettudományi részlegen mu­tattak be tudományos dolgozato­kat (Dumitru Spătaru, König Fe­renc, Stratan Ioan, Marius Moga és mások), majd néhány közlés hangzott el az etnográfia és a mű­vészet területéről. A szesszió második napján földrajzi, a modern és jelenkori történelem problémáival foglal­kozó tudományos munkákat mu­tattak be, így Vallomások az Egyesülés korszakáról az aradi múzeum dokumentumai alapján (Ovidiu Olaru), A bánáti munká­sok és parasztok harca a társa­dalmi és nemzeti szabadságért (Dan Popescu, Lugos), Erdély gazdasági, társadalmi és politikai helyzete a két világháború között (dr. Traian Bunescu) és több más jelentős tematikát felölelő dolgozat hangzott el. A tudomá­nyos közléseket követő értékes hozzászólások, viták hasznos ki­egészítői voltak a tanácskozásnak. Az itt előterjesztett dolgozatok valamint az első tudományos ülésszakon felolvasott munkák fogják képezni a Múzeumi Év­könyv kiadványának alapját. Radu Stela muzeológus Az egész társadalom ügye (Folytatás az első oldalról) Persze nem az egyedüli meg­oldás. De érdemes gondolkozni rajta. Józsi, a hozzá hasonlók problé­mája nemcsak a család, az isko­la, a milícia ügye. Az egész társadalomé. S akkor a társadalomnak is vállalnia kell a ráeső részt a kérdések megoldásában. ★ Eljutottunk hát cikksorozatunk végéhez. Most, hogy lezárni készülünk azt — de nem magát a problémát —, fel kell tennünk a kérdést! sikerült-e valamit is elérnünk a cikkek nyomán? Úgy véljük, igen. Mindeneke­lőtt sikerült tisztáznunk a feltett kérdést: miért csavarog Józsi? Sőt! Az adott lehetőségeken be­lül arra is találtunk választ, mi lenne a további teendő? Véleményünk szerint, ennél is fontosabb, hogy több szemszög­ből sikerült megvilágítani a gyermeknevelés néh­ány elég fon­­tos és problematikus pontját. S bár nem adtunk é­s nem is ad­hattunk —, általánosan érvényes recepteket, a hozzászólások, az egyes vélemények némi tanulság­gal is szolgálhattak olvasóink számára. S mindezen túlmenően: bizto­sak vagyunk abban, hogy azokon kívül, akik véleményüket nyilvá­nították a lapban, többen elgon­dolkoztak még napjaink e soka­kat érdeklő, s nem jelentéktelen problémáján. S ha csak ennyit értünk is el, az is eredmény. mmm ­ Fónagy János, romániai munkásmozgalom számottevő alakja AZ 1918—1929-ES ÉVEK Romá­niájának nagy osztályharcai során olyan forradalmárok neve vált ismeretessé, akik fontos szerepet töltöttek be a hazai proletariátus politikai küzdelmeinek megszer­vezésében és irányításában, az összes elnyomott dolgozók egyesí­tésében — nemzetiségükre való tekintet nélkül — a kizsákmányo­lás és az önkény ellen, a demo­kratikus szabadságjogokért ví­vott harcban. Fónagy János a ha­zai forradalmi munkásmozgalom forró hazafiságtól és internacio­nalizmustól lelkesített számotte­vő alakja volt, aki egész életét a munkásosztály, a nép ügyének szentelte. 1900 szeptember 17-én született a Bihar megyei Margittán. Már fiatal éveiben megismerkedett né­pünk társadalmi-politikai vívódá­saival, kiváltképpen pedig az Er­délyben folytatott társadalmi és nemzeti felszabadítási harcokkal. Miután Nagyváradon befejezte középiskolai tanulmányait, Buda­pesten egyetemre iratkozik be. 1919-ben más hazánkbeli forra­dalmárokkal együtt részt vesz a Magyar Tanácsköztársaság védel­mében. Az első világháború után visz­­szatér az országba. Fejiagyra is erőteljes hatást gyakorol az a radikalizálódá­­si folyamat, amely a hazai mun­kásmozgalomban annak nagy ese­ménye, a Román Kommunista Párt megteremtése előtt végbe­ment. Egyike azoknak az értel­miségieknek, akik lelkesedéssel csatlakoznak a munkásmozgalom­hoz. A munkásság körében kifej­tett tevékenysége során szerzett érdemeiért 1923-ban a Román Kommunista Párt soraiba fogad­ja. AKÁRCSAK SOK MÁS KOM­MUNISTÁNAK, F­ónagy János­nak már forradalmi tevékenysége első éveiben szembe kellett néz­nie az üldöztetéssel a romániai uralkodó osztályok részéről. Bu­karestben, Nagyváradon, Temes­váron többször is letartóztatták és megkínozták, hogy politikai meg­győződése, forradalmi hazafias te­vékenysége feladására kényszerít­sék. Ő azonban megedződött az osztályellenség terrorja ellen foly­tatott küzdelemben, harci akara­tát nem sikerült letörniük. Szá­mos tudományos előadást szer­vezett a munkások körében, u­­gyanakkor élénk tevékenységet folytatott a szakszervezetek és a KISZ soraiban, valamint a helyi pártszervezetekben, mindenkor hangsúlyozva a hazai munkásosz­tály nemzetiségre való tekintet nélküli egységes harcának jelen­tőségét a kizsákmányolók ellen. Számos újság munkatársaként, állandó kapcsolatban a munkás­­mozgalommal, behatóan ismerte főleg az erdélyi és a bánáti munkások életét. Nagyváradról, Szatmárról, Nagybányáról, A­­radról, Temesvárról, Brassóból, Marosvásárhelyről rendszeresen küldött cikkeket a Román Kom­munista Párt vezette magyar nyelvű lapokhoz, hozzájárulva ezáltal a munkástömegek ideoló­giai és politikai neveléséhez, a munkásosztály harci egységének erősítéséhez. A kommunista párt megbízásá­ból 1926-ban a párt marosvásár­­helyi szervezetének tevékenysé­gét irányította, s ugyanitt illegá­lis nyomdát szervezett. Eszméiért, forradalmi tevékenységéért az elnyomó szervek ismét letartóz­tatják és az év októberében az ellene inszcenált perben öt évi fegyházra ítélik és moftanába zár­ják. A PÁRT ÁLTAL NEVELT töb­bi kommunistával együtt, a bör­tönben sem szünteti be tevékeny­ségét, s az ottani terror közepet­te is ugyanaz a fáradhatatlan, optimista harcos marad. A bör­tönbeli körülmények által alá­ásott egészségi állapota 1928-ban erősen megromlik. Jóllehet mos­­tanán raboskodó harcostársai nyo­matékosan kérték kórházba szál­lítását, a börtön igazgatósága és a polgári-földesúri hatóságok visszautasítják ezt a kérést egé­szen 1929 március végéig, amikor egészségi állapotának további súlyosbodása folytán Cimpinára viszik. Ekkor azonban már túlsá­gosan késő volt Április elsején meghalt Fó­nagy János, a kommunista har­cos. Temesvárra hozzák eltemet­ni. Az elhunytat a helybeli Mun­kásotthonban ravatalozzák fel, ahova munkások ezrei jöttek u­­tolsó tiszteletüket leróni. Azon elhatározásuk, hogy a temetés ál­tal vádat emeljenek a polgári­­földesúri kormány ellen, Fónagy szándékos meggyilkolásával el­követett vétkéért, hatalmas páni­kot keltett a hatósági körökben, s ezért minden intézkedést meg­hoztak annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkásokat abban, hogy utolsó útján elkísér­jék azt, akit annyira becsültek. AZ ÜGY, AMELYÉRT FÓ­NAGY JÁNOS HARCOLT és é­­letét áldozta, diadalra jutott ha­zánkban. A Román Kommunista Párt rátermettségének, hozzáérté­sének köszönhető ez, annak, hogy tudta, miként vezesse népünket az igazi szabadság, a független­ség és nemzeti szuverenitás kiví­vásának útján. A nagy győzel­mek, amelyeket a dolgozók nem­zeti különbségre való tekintet nélkül közösen érnek el a szo­cializmusnak román földön való építésében, egyszersmind a méltó megbecsülést és a tiszteletadást is jelentik mindazok számára, akik életüket áldozták a hazáért, a szocializmusért, a nép boldogsá­gáért. Dumitru Aniţoiu tanszékvezető (Temesvári Pártiskola)

Next