Szabad Szó, 1969. április-június (26. évfolyam, 7500-7576. szám)
1969-06-11 / 7560. szám
Ezekben a napokban itt, a Gépkocsijavító Vállalatban is a legtöbbet vitatott kérdés pártunkközelgő kongresszusának történelmi jelentőségű dokumentumai. Fiatalok és idősebbek egyaránt nagy érdeklődéssel olvassák, tanulmányozzák a Téziseket, az Irányelvek tervezetét. És egyszerű, keresetlen szavakkal fejezik ki őszinte, bizakodó véleményüket. — Az Irányelvek tervezetének közzététele, az egész néppel való megvitatása, újabb élő bizonyíték* arra, hogy mennyire szoros és szilárd kapcsolatok fűzik pártunkat a dolgozó néphez — állapította meg Petre Corbuleanu, a vállalat pártbizottságának titkárhelyettese. — Maga az a tény,hogy a párt X. kongresszusának dokumentumait mindenki tanulmányozhatja, szervezett formában megvitathatja, kifejezheti meglátásait és javaslatait, társadalmunk mélységes demokratizmusát tükrözi, azt, hogy nálunk a széles néptömegek véleményének figyelembevételével alakul ki a párt irányvonala az összes tevékenységi területen. — Az Irányelvekben nagyszerű célkitűzéseket olvastam — folytatta a titkárhelyettes. — Engem és társaimat közvetlenül érint a szállításokra vonatkozó fejezet, melyben arról van szó, hogy a tehergépkocsi állomány több mint felét nagy tonnatartalmú Desel-teherautók teszik majd ki. Ez a tény arra ösztönöz bennünket, hogy már most felkészüljünk az újabb feladatokra. Eddig mi csak benzinmotoros teherautókat javítottunk. — Nemrégen még elég sok bírálat érte a vállalatot az olykor gyenge minőségű javításokért, valamint a tervlemaradásokért. Mi a helyzet ma? — Az már a múlté — vélekedett Gheorghe Arpinte mester, az 1-es számú részleg vezetője. — Az idei első negyedévet már nyereséggel, pontosabban több mint 1 300 000 lej terven felüli jövedelemmel zártuk. Május hónapban is ütemesen dolgoztunk, feladatainkat túlszárnyaltuk. Most, júniusban pedig, amikor már ismerjük a következő évtized ragyogó távlatait, még szebb munkasikerek elérésére törekszünk. — Hogy sikerült mindezt elérniük? — Kitartó, hosszú hónapok munkájával. Sok gonddal és nehézséggel kellett megküzdeni. A szakemberhiányt például csak részben sikerült megoldani. Ezen úgy segítettünk, hogy több, számunkra új szakmai tanfolyamot indítottunk be, így ma már nem ritka nálunk az olyan dolgozó, akinek két vagy három mestersége van. Továbbra is probléma azonban a munkaerőhullámzás. Vannak még sajnos elég szép számban olyanok, akik „vándormadárként“ állnak be munkába. — Ezzel kapcsolatosan nekem az a véleményem — mondotta Ónodi Sándor villanyszerelő —, hogy helyesen fektet pártunk egyre nagyobb hangsúlyt a szakképzettség, általában az oktatás színvonalának szüntelen emelésére. Hiszen képzett szakemberek nélkül nem lehet lépést tartani a mai műszaki haladással, nem lehet ésszerűen kihasználni a korszerű gépeket, berendezéseket. Mint ismeretes a következő ötéves tervben jelentősen megnövekedik a Diesel-teherautó park. Ezeknek a gépkocsiknak a javítását részben mi fogjuk majd elvégezni. Ehhez viszont még több szakemberre van szükségünk s mi magunknak is bővítenünk kell ismereteinket. Raffai György (Folytatás a 2 oldalon) Gépkocsijavítók a holnapiGondolkodásra és cselekvésre feladatokra készen VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 7560. szám , 4 oldal, ára 30 barig Szerda, 1969. június 11. serkentő, dokumentumok Van valami felemelő, mélyen emberi abban, ahogy a párt, országunk, népünk életének jelentős eseményei előtt az egész közvélemény elé terjeszti további fejlődésünk alapvonalainak terveit. Az ilyenkor nyilvánosságra kerülő tervek, tézisek, dokumentumok maguk is hosszú, előkészítő munka, kollektív bölcsesség szülöttei. Megvitatásuk mégsem jelent azonban formai hozzájárulást, hiszen akármilyen körültekintően történik is e dokumentumok megszerkesztése, a nép véleménye, elképzelései, alkotó bírálata, problémafelvetése mindenkor lényeges összetevője a végleges, törvénnyé váló határozatoknak. Pártunk tizedik kongresszusának Irányelveiről — úgy hiszem — nem lehet általában beszélni vagy írni. E dokumentum sokrétű mint maga a közelmúlt, jelen és jövő, amelyet tükröz, mindenkihez szól, aki ebben az építőteleppé vált országban, anyagiak vagy szellemiek terén alkot. Általános irányelveket és részletekig menő konkrét tennivalókat rögzít, hibákat fed fel és felvázolja orvoslásuk útját. Mérleg és program, újabb nagy lépés — milliók lépése — az igazán emberi élet emelkedőjén. Meggyőződésem, hogy annak, aki szót kér ebben az országosmegbeszélésében, arra kell törekednie, hogy elsősorban a saját, legjobban ismert működési területének vonatkozásaival foglalkozzon. Én is ezt szeretném tenni. Természetes és magától értetődő, hogy gazdasági és szellemi fejlődésünk, szocialista építésünk útjait taglalva, az Irányelvek nagy figyelmet szentelnek a tudományos kutatás kérdéseinek. Ma már nem kell külön hangsúlyozni, hogy a tudomány fejlődése, a kutatás eredményei szerves, nélkülözhetetlen részét képezik mindennemű gazdasági, technikai, általában társadalmi fejlődésnek. Mindaz, amit az Irányelvek, a megfelelő fejezetben, a technikai-tudományos haladás alapkérdéseiről megállapítanak, ezt az újat példázza. A tudománynak, mint egyre inkább teljes értékű termelő erőnek sokoldalú és erőteljes fejlesztése, a hazai és külföldi tudományos eredmények gyors és operatív felhasználása anyagi termelésünk minden területén, ime az út, amelyen tovább kell mennünk. Különös jelentőségű annak hangsúlyozása, hogy — fejlődésünk jelenlegi szakaszában — a termeléssel az ipar és mezőgazdaság anyagi, technikai bázisával közvetlen kapcsolatban álló tudományos kutatást kell mindenekelőtt, anyagiak és emberanyag szempontjából fejleszteni és támogatni. Úgy vélem azonban, hogy ezzel kapcsolatban, az Irányelvek szellemében hangsúlyoznunk kell, milyen figyelemre tarthatnak igényt, mégpedig joggal, a további tudományos fejlődés alapjait szolgáló elméleti kutatások. Egyrészt, mert ezen kutatások kifejezett háttérbe szorulása összeegyeztethetetlen a tudomány eredményes fejlődésével, másrészt mert ezen a téren hazánk tudományának is jelentős tradíciói és lehetőségei vannak. Az Irányelvek konkrétan foglalkoznak néhány olyan alapvető, megoldandó gazdasági problémával, amelyek megoldásában a hazai tudományos kutatásnak fontos részt kell vállalnia. Ez a felsorolás természetszerűleg nem teljes. A dokumentumokban foglalt elgondolásból azonban nyilvánvalóan következik egy egész sor kutatási terület jelentősége, így például az orvosi biológiai kérdések, amelyeknek megoldása, elméleti és gyakorlati vonatkozásban, hazánkban is elsőrendű fontosságú. Anyagi és szellemi életünk minden eredményének Dr. Sándor István, az Akadémia Temesvári Fejlődéstani Kutatóközpontjának osztályfőnöke Minél egyszerűbben és közvetlenebbül a községi állami szervek hatásköre, feladatköre ma nagyobb, mint bármikor azelőtt. Ez lehetővé teszi, hogy minél gyorsabban, egyszerűbben és közvetlenebbül intézhessék el a lakosok kéréseit és általában a közügyeket. S nem csak lehetővé teszi ezt, hanem egyenesen kötelességüké. Pártunk Központi Bizottságának Tézisei joggal hangsúlyozzák, hogy a nagyobb feladatkör megköveteli a munkastílus és munkamódszerek tökéletesítését, az államapparátus operativitásának és felelősségérzetének növelését, többek között az állampolgárok kéréseinek, bejelentéseinek és javaslatainak megoldásában, arra kötelezi a néptanácsi szerveket, hogy készségesen és lelkiismeretesen szolgálják a dolgozók érdekeit. Nem okoz különösebb gondot a lakosok különböző ügyeinek gyors intézése akkor, ha a községhez csak 2-3 falu — egymáshoz közel fekvő falu — tartozik. De megyénk területén vannak olyan községek is, melyek 8—10 falut fognak át, mint például Gátalja, Facsád, Résás. Ezekben a nagy községekben is, a legtöbben megtalálták azért a módját, hogy operatívan intézzék a lakosok kéréseit, rendszerint úgy, hogy a hét előre meghatározott napján a néptanácsi végrehajtó bizottság elnöke fogadóórát tart egy-egy faluban. — Mi ezt a napot és órát szigorúan betartjuk, — mondja Schmidt Gáspár, az újvári néptanácsi elnök. Már kevésbé szigorúan tartják be azt a gátaljaiak (néptanácsi elnök Drágán, Ion), aminek a következménye, hogy eléggé távol fekvő helységekből, például Perkoszováról, ez emberek kénytelenek apróbb ügyekért is belátogatni Gátaljára ... A kérések jó része különböző iratok, bizonyítványok kiállítására vonatkozik. Igen egyszerűen, közvetlenül oldották meg ezeknek a kéréseknek az elintézését Végváron, Újváron és máshol: a néptanácsi titkár természetesen nem járhat körbe az iratokkal a falvakon, viszont majdnem mindegyik néptanácson van egy-egy alkalmazott, aki a községhez tartozó falvakban lakik (esetleg éppen a néptanács elnöke az) s aki a reggel kért iratot estére már át is adhatja a kérelmezőnek ... Másik lehetőség: a nagyobb községszékhelyeken tartott hetipiac, vagy vásárok alkalmával, a piacra érkező lakosok egyben intézhessék el ügyes-bajos dolgaikat is. De ezt vajon hogyan tehették meg például május 23-án, Facsádon, amikor a délelőtt jó részében sem a néptanácsi elnök (Ursulescu Emanuel), sem pedig a titkár nem tartózkodott a néptanács székházában? Pedig azon a napon eléggé sokan keresték őket. Mi a következménye annak, ha nem intézik el helyben, gyorsan a kéréseket, panaszokat? Az illetők türelmetlenekké válnak — joggal — s aztán a megyei szervekhez fordulnak, jelentéktelen ügyekben is, amiket helyben lehetett volna elintézni. Gátaljáról is, Facsádról is, bizony elég sok ilyen levél érkezik a megyei szervekhez, különösen ingatlantulajdon ügyekben, aztán panaszkodnak hibás adókivetés és hasonlók miatt. De még családi perpatvarok, társadalmi együttélést érintő esetek is eljutnak felsőbb szervekhez, pedig hát a helybeli néptanácsok mellett működő bíráskodási bizottságok, azok tagjai, igazán jobban kell ismerjék ezeket s igy igazságosan dönthetnek... Minél egyszerűbben, közvetlenül, gyorsan és felelősségérzettel — ezt várják tehát a lakosok az állami szervektől, amikor Uralommal fordulnak hozzájuk kéréseikkel, bejelentéseikkel. Pataki Géza (Folytatás a 2 oldalon) A Politikai Könyvkiadó gondozásában megjelent: NICOLAE CEAUŞESCU: Beszéd a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán — 1969. JUNIUS 9 — A brosúra tömegpéldányszámban jelent meg. » Munkaközösségek táviratai pártunk vezetőségéhez Éppúgy, mint szerte az országban, Temes megye kommunistái és egész lakossága rendkívüli érdeklődéssel és teljes egyetértéssel fogadta NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán elhangzott beszédét, melyben kifejtette pártunk marxista-leninista álláspontját a jelenkor kommunista és munkásmozgalmának alapvető kérdéseiben. Gyárakban, üzemekben, intézményekben és falvakon egyaránt, a kommunisták, az összes dolgozók — románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek — erőteljesen kinyilvánították egyöntetű helyeslésüket pártunk álláspontjával, melynek irányvonalait a Központi Bizottság folyó év május 21-i plenáris ülésén szabták meg, s mely következetes folytatása a párt eddigi politikájának. S a kommunisták, a dolgozók munkaközösségei az RKP Központi Bizottságához, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézett táviratok százaiban is kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják pártunk bel- és külpolitikáját, amit azzal támasztanak alá, hogy az eddiginél is lendületesebben munkálkodnak a X. pártkongresszusra tett felajánlások maradéktalan teljesítéséért, a szocialista Románia felvirágzásáért. „Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédéből kiviláglik az a következetesség, mely pártunk külpolitikai vonalát jellemzi“ — mutat rá például a temesvári Azur gyári kommunisták, munkások mérnökök és technikusok távirata, majd így folytatja: — „Ez annak a tanújele, hogy pártunk a marxista-leninista tanítás szellemében hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséhez, az imperializmus elleni harc fokozásához, a béke és a haladás meghonosításához az egész világon“. Népünk — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség — egységesen tömörül pártunk és vezetősége körül s igen magasra értékeli annak bölcs tevékenységét. A temesvári Matei Mikó színház kommunistái, egész munkakollektívája, hangsúlyozzák táviratukban, hogy Ceauşescu elvtárs beszéde behatóan elemezte a jelenkor alapvető kérdéseit, mégpedig magasfokú internacionalista szellemtől, a marxizmus-leninizmus halhatatlan tanításaitól áthatottan. „Kifejezzük lelkes csatlakozásunkat pártunk építő szellemű álláspontjához, — hangzik tovább a távirat —, ahhoz, ahogyan az ön által, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, vezetett küldöttség az RKP KB folyó év május 21-i plenáris ülésén kapott megbízatást teljesíti“. Amint azt a Temesvári Mechanikai Üzemek kommunistáinak, egész munkaközösségének, román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozóinak távirata kidomborítja, pártunknak a tanácskozáson is kifejtett politikája arra sarkallja a kollektívát, hogy egyre újabb munkagyőzelmeket érjenek el. „A Temesvári Mechanikai Üzemek kommunistái, alkalmazottai ezután még fokozottabb mértékben járulnak hozzá pártunk politikájának valóra váltásához, gazdasági feladataik és a X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítéséhez — hangoztatja a távirat — Az össztermelési tervet 1,5 millió lej értékben, az eladott és bevételezett árutermelést 2,5 millió lejjel haladjuk túl, terven felül szállítunk 30 emelő és szállító gépet és más felszereléseket". Hasonló gondolatok és érzelmek hatják át a falvak kommunistáit, dolgozóit is. A girodai községi pártbizottság, a néptanács és a helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak távirata például biztosítja a párt vezetőségét. „Az egész néppel együtt községünk kommunistái, szövetkezeti tagjai és összes lakosai, románok, magyarok, németek, s más nemzetiségűek, újabb sikerekkel fogadják a párt X. kongresszusát és hazánk felszabadulásának XXV. évfordulóját. Határtalanul bízunk országunk arany jövőjében, melyet a kongresszusi Tézisek és a nemzetgazdaságfejlesztési Irányelvek tervezete oly meggyőzően elénk tárnak. A táviratok meleg szavakban méltatják a Román Kommunista Párt arra irányuló törekvéseit, hogy továbbfejlessze kapcsolatait az összes szocialista országokkal, erősítse a világ antiimperialista erőinek egységét; olyan feltételek megteremtéséért küzd pártunk, melyek biztosítják minden egyes szocialista ország gyorsütemű előrehaladását, a szocializmus eszmei vonzerejének növekedéséért az egész világon. S a táviratok zárszavai biztosítják a Központi Bizottságot, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársat, hogy a megye kommunistái és valamennyi dolgozója minden erejükkel támogatják e törekvéseket, melyek a kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a béke megvédését, a világméretű társadalmi haladást s egyben a szocialista Románia felvirágzását szolgálják. A TEJES EGYETÉRTÉSBEN A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ÁLLÁSPONTJÁVAL Internacionalista felelősségtudattal A temesvári Március 6 gyárban rendkívül nagy érdeklődést és elégtételt váltott ki minden kommunistából és dolgozóból NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásán elhangzott nagy horderejű beszéde. A szocialista világrendszernek és napjaink bonyolult, egész nemzetközi helyzetének mélyreható, tudományos elemzése ez, melynek minden sorából a proletár internacionalizmusból fakadó nagy-nagy felelősségérzés csendül ki. Mert küldöttségünk attól a szenvedélyes vágytól áthatva munkálkodik most Moszkvában, hogy minél eredményesebben hozzájáruljon a tanácskozás sikeres elősegítéséhez, a kommunista és munkásmozgalomban fennálló nehézségek leküzdéséhez, a testvérpártok kapcsolatainak a marxista-leninista elvek szellemében való normalizálásához és a szocialista világrendszer erősödéséhez. Joggal mutatott rá pártunk főtitkára: „A szocialista világrendszer csakis egységesen vetheti latba minden erejét és anyagi, politikai és erkölcsi felsőbbrendűségét a békéért és a haladásért vívott nemzetközi harcban. Ezért őrködni kell afölött, hogy a szocialista erők a kölcsönös kapcsolatokban szigorúan tiszteletben tartsák a marxizmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elveit". Felelőséggel tartozunk a szocializmus ügye, az emberiség békéjének és civilizációjának sorsa iránt! Olyan alapgondolat ez, mely — véleményem szerint — vörös fonalként húzódik végig Nicolae Ceauşescu elvtárs rendkívül konstruktív és tárgyilagos beszédében. S engem különösen megragadott ebből az is, hogy a kommunista pártok közötti nézeteltéréseket, vitákat ne élezzék ki, s egyetlen testvérpártot se támadjanak, ítéljenek el. Munkaközösségünk mélységes elégtétellel fogadta pártunk főtitkárának tisztánlátó, tudományos megalapozottságú beszédét. Ugyanakkor lelkesen, fokozott erőfeszítéssel dolgozunk azért, hogy a X. pártkongresszust és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját kimagasló munkasikerekkel köszöntsük. Elhatározásunknak, helytállásunknak meg is van az eredménye. Az elmúlt öt hónapban minden mutatószámot túlteljesítettünk. Arra meg külön gondot fordítunk, hogy a kongresszusi Irányelvek szellemében növeljük a jövedelmet, gazdaságosabban termeljünk. Annál inkább, mert a napokban a terven felüli megtakarításoknál és jövedelemnél egyaránt nehéz százezrekkel egészítettük ki az eredeti vállalásunkat. Meg vagyunk győződve arról, hogy termelési eredményeinkkel Románia Szocialista Köztársaság gazdasági és erkölcsi erejét izmosítjuk. Tudatában vagyunk egyben annak is, hogy hazánk gyors ütemű fejlődése a szocialista világrendszer erejét, életképességét segíti elő. Azt, hogy az antiimperialista harc, a béke ügyét, a szocializmus és a kommunizmus ügyét szolgáljuk mi is dolgos hétköznapi munkánkkal, újabb és újabb eredményeinkkel. Kiss János, a temesvári Március 6 vállalat igazgatója Az egységért - a békés építésért A kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásán NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, az RKP KB főtitkára, az RKP küldöttségének vezetője felszólalásában ismételten hitet tett pártunk internacionalista álláspontjáról, arról a felelősségről, amellyel a nemzetközi munkásmozgalom ügyéhez viszonyul, arról a fáradhatatlanságról, amellyel szóban és tettben küzd a kommunista és munkásmozgalom egységéért, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való megoldásáért, a világbéke megvédéséért Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde, amelyben pártunk s egész népünk álláspontjának ad hangot, a nemzetközi helyzet sokoldalú marxistaleninista elemzésén alapul, s amellett, hogy nyomatékosan felhívja a figyelmet a jelenkori imperializmus veszélyére, aláhúzza ugyanakkor a szocialista világrendszer egyre növekvő politikai és gazdasági befolyását, amely csakis az egység körülményei között képes arra, hogy tovább fejlődjön. Pártunk főtitkára kihangsúlyozza, hogy A kommunista és munkáspártok kapcsolatainak normalizálásához csakis úgy teremthetjük meg a feltételeket, ha elvtársi vitát folytatunk, ha marxista-leninista álláspontról vizsgáljuk meg a véleménykülönbségeket és a nézeteltéréseket, ha saját népeink és a munkásosztály, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocializmus világméretű ügye érdekeiből indulunk ki“. Íme, a Román Kommunista Párt konstruktív álláspontja, amely szem előtt tartja a nemzeti és nemzetközi érdekeket, amely szemlélteti internacionalista hivatás teljesítését, fáradhatatlanságát a nemzetközi munkásmozgalom egységének megerősítése érdekében. A romák kommunisták, hazánk összes dolgozói — így a nyerős MTSZ tagjai is — érzik, és tudják, hogy a magasztos országépítő célkitűzések valóra váltása csakis békés körülmények között lehetséges —, mint arra Ceauşescu elvtárs is rámutat — s elhatározott szándékuk, hogy ezen keresztül is hozzájárulnak a szocialista tábor erősítéséhez, nemzetközi tekintélyének növeléséhez. Az RKP KB alig néhány napja közzétett Tézisei és a X. pártkongresszus Irányelv-tervezete olyan célkitűzéseket irányoznak elő, amelyek valóra váltása hazánkat a fejlett országok színvonalához közelítik. A szocialista Románia kommunistái, dolgozói békés építőmunkára vágynak — falun és városon egyaránt Arra, hogy valóra váltsák és túlszárnyalják a X. kongresszus Irányelveit, hogy hazánk újabb lépést tegyen a szocializmus útján, a kommunizmus felé. Mi, nyerős kommunisták — románok, magyarok és németek — tisztában vagyunk azzal, hogy ez csak akkor lehetséges, hogyha az egész nemzetközi munkásosztály még szorosabbra fűzi sorait, az antiimperialista harc, a szocializmus, a kommunizmus ügye általános érdekeit fölébe helyezik mindannak, ami pillanatnyilagkülönválasztja őket, s ezáltal egységesen viszik diadalra a szocializmus ügyét. Ez az RKP álláspontja, s mi, a párt tagjai fenntartás nélkül egyetértünk ezzel. Demeter József, a nyerős MTSZ elnöke