Szabad Szó, 1969. október-december (26. évfolyam, 7656-7734. szám)

1969-10-01 / 7656. szám

fc'MHii»HHiiiiHi»Hiiiiiiiiii»iinnnMiimiiiuiniimnmmnimm»mmniumnmmmmBwmnwtTiKnni I ___ iHitmitHnwinnnNitM­miiiminHnfiNiinHnmiiiiniiiir. NAPRÓL NAPRA| ■ümiminomitnimiiinimiiMiiiinHiiitiiw SZERDA, október 1 X. hónap — Iv. évnegyed 31 nap —274 X91 Napkelte: 6.13 Napnyugta: 17.57 Holdkelte: 20.43 Holdnyugta: 12.34 A METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Az idő általában szép ma­rad, éjszaka derült, este­felé borús égboltozattal. Mérsé­kelt, időnként fokozódó dél­nyugati, nyugati szél. A hő­mérséklet nem változik, nappal 20 és 26 fok, éjszaka 6 és 12 fok között. A következő két napon az idő változékonnyá válik, helyi esőkkel. A hegyvidéken szép idő lesz, nappali felhősödéssel, a hőmérséklet nem változik. Nevezetes évfordulók: 1949. október 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztár­saságot. 1547. október 1-én született Miguel de Cervantes Saa­vedra spanyol író. TÖBB MINT NÉGYEZER LÁTOGATÓ Temesvár 700 éves fennállása alkalmából, a sportcsarnokban megnyitott Temesvár a szocializ­mus éveiben című kiállítást a megnyitás napjától sok külföldi, temesvári és vidéki látogató te­kintette meg A megnyitástól máig több mint 4000 látogatója volt a kiállításnak, melyet októ­ber 15-ig tartanak nyitva. NAGYSZABÁSÚ KORSZERŰ­SÍTÉS és gyártásfejlesztés folyik a sinai­ai Finomgépgyárban. Többek között hatalmas gyárcsar­nokot építenek, ahol a Diesel­mozdonyokhoz való porlasztószi­­vattyút és mélyfúró berendezé­sek felszerelését állítják majd elő. A négyszintes, összesen több mint 4500 négyzetméter terüle­tű új részlegen főként hazai gyártmányú, nagyteljesítményű automata gépeket állítanak be. E­­zenkívü­l tudományosan átszerve­zik az egész technológiai folya­matot, korszerűsítik a belső a­­nyagmozgatást. 1970 végére, a korszerűsítési és gyártásfejleszté­si munkák befejezése nyomán a sinaiai Finomgépgyártó termelő­­kapacitása több mint 25 száza­lékkal növekszik FESTŐI KÖRNYEZETBEN A háromhón­apos nyári vaká­ció folyamán tengerparti és hegyvidéki nemzetközi gyermek­­táboraink Ausztriából, Bulgáriá­ból, Csehszlovákiából, Franciaor­szágból, a Német­ DK-ból, Né­metország SZK-ból, Olaszország­ból, Jugoszláviából, Mongóliából, Lengyelországból, Svédországból, Magyarországról és a Szovjet­unióból érkezett gyermekeket láttak vendégül, ugyanakkor romániai gyermekek üdültek az említett országok legszebb vidé­kein és 15 arany és ezüst érem­mel tértek haza a pionirver­­senyekről, kulturális és sport­versenyekről. Szép sikerrel ven­dégszerepelt külföldön a buka­resti Pionirpalota Romanadul ne­vű folklóregyüttese is. Részt vett a Franciaországban évente meg­rendezett hagyományos nemzet­közi művészeti versenyen, a Ba­rátság Ünnepén. A kis művészek jelenleg az október elején tartan­dó belgrádi Vidám Európa nem­zetközi művészeti fesztiválra ké­szülnek. HALÁLOS KIMENETELŰ BALESET történt vasárnap este 20 óra körül Temesváron a Resi­­ca utcai piacon. A gépkocsiveze­tő, cserben hagyva áldozatát, a sötétség leple alatt elmenekült a helyszínről. Az elgázolt kilétét is csak kedden­ sikerült megálla­pítani, mert semmiféle személyi iratot nem hordott magánál. Mint kiderült bárosi illetőségű, Roş­ea Ioannak hívják, foglalkozás nélküli notórius alkoholista. A baleset idején is ittasan aludt a piactér kövezetén. A gázoló sofőr személyének kiderítésére széles­körű nyomozás folyik Humor — Azt tartják, az ellenté­tek vonzzák egymást Csak akkor nősülök, ha megtalá­lom a tökéletes ellentétemet. — Öregem, ez nem lesz nehéz. Rengeteg szép és okos lány van a világon. Ügyeletes gyógyszertárak 3-es számú (Mueieşilor utca 1­­zám), 10-es számú (Tinereţi­ körút 10 szám), 5-ös számú (Da ellor d­e* 10 szám) Éjjel-nappal nyitva. Sucadon A Román Kommunista Párt Temes Megyei Bizottsága és a Megyei Néptanács napilapja Szerkesztőség (1-55-94, 1-55-95) és kiadóhivatal (1-55-74) Temesvár, 23 August ut 8 szám Hirdetéseket és apróhirdetéseket a kiadóhivatal útján veszünk fel. Nyomatott: întreprinderea Poligrafică Banat, Index: 40 373 Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és újságárus kioszkok. A VÁROSI MOZIK MŰSORA TEMESVÁR: Modern (8, 14.30, 16.45, 19. 21.15, kert­mozi 19.30): A milliárdokat érő ember: Arta (9, 11, 14.30, 16.45, 19, 21), Creola­ Park (10, 14): Dokumentumfilm-ciklus; (16, 18, 20): Csavargók napja; Studio (11, 15, 17, 19, 21): Az utolsó út; Melodia (15): Amikor halott és áttetsző leszek; (9, 11, 17, 19, 21): Északon Alaszka felé; Victoria (10, 14, 16, 18, 20): A család­apa; VI. Kerületi Munkás (15, 17, 19): A tábornoknő: Vörös Csillag, Mehala (17, 19): Gyilkos kerestetik. CFR Klub (10, 16, 19): Tábornokok éjszakája, I. és II. rész. LUGOS: Augusztus 23. Véres macedón esküvő: Victoria: Von Ryan ezredes gyorsvonata. ITL: Az ember, akit szeretek. ZSOMBOLY­A: Flacăra: Az elátkozott hegy bölcse. December 30: Tanulmány a nőkről. NAGYSZENTMIKLÓS: Popular­: Elsietett házasság. DETTA: Park: Tavasz az Oderán. BUZIAS: Dinamo: Út a Saturnus felé. A Saturnus bukass. (A vidéki mozik műsorának utólagos megváltoztatásáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget). RADIO TELEVÍZIÓ BUKAREST II. MŰSORA HOLNAP, CSÜTÖRTÖKÖN Hírek: 6.05, 7.00, 12.00, 14.00, 16.00, 21.00, 23.00, 0.55, 1­6.00: Műsorismertető. 6.10: Tarka reg­geli muzsika. 8.10: Pionírok hul­lámhossza. 8.25: Román szerzők szimfonikus művei. 9.00: Madri­gálok. 9.10: Orosz nyelvtanfo­lyam, 1. ciklus 34. lecke. 9.30: Reggeli hangverseny. 11.30: Iro­dalom. 11.50: A Rádiótelevízió gyermekkórusa énekel. 12.15: Sze­relmem, a muzsika. 12.45: Déli hangverseny. 13.30: Népi zene. 14.03: Melódiák. 14.30: Román szerzők lexikona. 15.05: Expressz­­melódiák. 16.20: Dietrich Fischer Dieskau énekel. 16.40: Népi zene. 16.55: Orvosi tanácsadó. 17.00: Könnyűzene. 17.35: Holnapi zenés műsorokból. 17.40: Hirdetések. 18.00: Zenei variációk. 18.30: Orosz nyelvtanfolyam. 18.50: A zenei variációk folytatása.­­19.30: Előadás a költészetről. 19.30: Jó éjszakát gyerekek. 20.00: Ifjúsá­gi adás. 21.05: Folklórminiatűrök. 21.20: Liviu Glodeanu: Fuvola­verseny. 21.45: Aranyfonotéka: Mihail Sadoveanu Eminescu-ver­­seket olvas fel. 22.00: Lírai dalla­mok. 22.20: Igor Sztravinszkij: Mavra, egyfelvonásos vígopera. 22.50: Kamarazene. 23.05: Mozart 27. számú B-dúr zongoraver­seny. 23.45—1.00: Modern szimfo­nikus művek. A Bukaresti Rádió magyar nyel­vű adásainak időpontja a 261 és 330 méteres hullámhosszon: 7.30—7.50, 16.00—16.15 és 18.45— 19.00 óráig DETTAN VENDÉGSZEREPEL AZ ORION CIRKUSZ Temesvári vendégszereplése u­­tán. Dettára érkezett a szófiai O­­rion cirkusz. Tegnap két előadá­suk volt, ma pedig délután 5 óra­kor és este 8-kor tartanak előadá­sokat. Októberi nagyvasakor Ebben a hónapban Temes me­gyében 12 helyen tartanak nagy­­vásárt 12-e és 26-a között. Del­tán 12-én, Nagyszentmiklóson 13-án, Temesváron 16—17-én, Nagykövéresen, Csákován és Zse­­belyen 19-én, Lugoson 21-én, Fa- Csádon 24-én, Buziáson 25-ér­, Nagyzsámon, Békáson és Varja­son 26-án kerül sor őszi nagy vá­sárokra 11.45: KÖZVETÍTÉS A PIAŢA ROMANĂ TÉRRŐL AZ EGYE­TEMI ÉV MEGNYITÁSA AL­KALMÁBÓL TARTOTT NAGY­GYŰLÉSRŐL. 14.00: Labdarúgás: Rapid — Vitoria Setubal (máso­dik félidő) a Vásárvárosok Euró­pa-kupája keretében — közvetí­tés a 23 August stadionból. 14.45: Rajzfilmek. 15.00: Népzene. 15.30: Labdarúgás: Steaua — Glasgow Rangers a Kupagyőztesek Kupája keretében. Közvetítés a 23 Au­gust stadionból. 17.15: A szeplős Marek — gyermekfilm. 17.40: Románia a Davis-kupa döntőjé­ben. 19.00: Nemzetközi ankét. 19.30: Híradó. 20.15: Mezőgazda­sági aktualitás. 20.30: Filmmú­zeum: Crainquebille — francia játékfilm. 22.00: Reflektor. 22.15: Utazás a Föld körül: a Kínai NK. 22.30: Irodalmi adás. 23.00- Hiradó. A TERMES NAPJJA ALKAL­MÁBÓL a temesvári Megyeköz­ Mozivállalat számos rendezvényt tart. A szocialista mezőgazdasági egységekkel és azok szakemberei­vel közösen mezőgazdasági do­kumentumfilmek vetítésével egy­bekötött szimpozionokat, előadá­sokat. Aki tud, válaszol verse­nyeket, az élenjáró egységek módszereit népszerűsítő beszél­getéseket rendeznek október­ 2- án, 3-án és 5-én Dettán, Zsom­bolyán, Nagyszentmiklóson, Ré­káson, Gátalján, Billéden, Csaná­don és a megye más helységei­ben. ÉRTÉKES LELET Bibliográfiára bukkant Pli­­nius , Naturális História című művében Váczy Leona, a kolozs­vári Központi Egyetemi Könyv­tár munkatársa, aki tíz éve tanul­mányozza az ókori írásos emléke­ket. A könyvjegyzék 482 ókori író 2000 alkotását jelöli meg for­rásmunkaként. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a bibliográfiá­ban a megjelölt művekkel kap­csolatosan értékelések is szere­pelnek, ami — eddigi ismereteink szerint — csupán néhány évtize­de használatos a könyvészetijén. Plinius könyvjegyzéke minden valószínűség szerint a legrégibb rendszeres bibliográfia. 1. ÜDÜLŐ NYUGDÍJASOK A temesvári nyugdíjasok közül idén mintegy 260-an pihentek az egyesület Búzás fürdői saját ü­­dülőjében, 64-en pedig Kalocsán részesültek gyógykezelésben. 1970- ben újabb beruházásokat eszkö­zölnek, hogy növeljék a buziási üdülőház befogadóképességét. FIZ AZTAN A SZERENCSE! Csupán egy darab 6 lejes Loz­in plcc-et vásárolt a közelmúlt­ban Stanciu Ioan Vojteki lakos. Nagyobb befektetésre már nem is volt szükség, mert a kihúzott boríték felnyitása után megtud­ta: egyszeriben Dácia gépkocsi­tulajdonos lett. Fejtse meg ön is Vízszintes sorok: 1. Indiai nagy­város. 7. Gyümölcs. 8. Afrikai főváros. 10. Kiejtett mássalhang­zó. 11. ...s­ut vagy szekér. 12. Halandzsa, értelmetlen beszéd fele. 13. Szóösszetételek előtagja­ként hármat jelent. 14. Szédült. 15. Juhok, románul. 16. Ez kel­lemes a virágüzletben, drogériá­ban. 17. Viz. 18. Kanadai nagy­város. Függőleges sorok­: 1. Szu­dán fővárosa (francia helyesírás­sal). 2. Esküvő. 3. Idegen női név. 4. Rum betűt keverve. 5. Morse hang. 6. A Kazah­ SZSZK fővárosa (végén fölÖ£ betű). 9. ...­­fák­. 10. Németországi folyó. 12. Két szó: táncmulatság és ige­kötő. 14. Tiszta, világos, németül. 16. Helyhatározó. 17. -ban, -ben, több idegen nyelven. PRONOSPORT TIPPÜNK AZ 1969 OKTOBER 5tI, 40. számú versenyre-1. Bologna — Palermo 1 2. Brescia — Bari 1 3. Cagliari — Lazio 1 4. Lanerossi — Fiorentiná 5. Milan — Verona l 6. Roma — Internazionale 2 7. Sampdoria — Juventus x 8. Torino — Napoli x 9. Metrom — Tîrgoviște 1 10. Gloria — Portal x 11. Aradi CFR — Vagongyár 2 12. Ripensia — Tem. CFR 1 13. Gazmetan — Electroputere 1 REJTVÉNYFEJTŐ PÁLYÁZATUNK RÉSZTVEVŐINEK FIGYELMÉBE! Befejeződött a SZABAD SZÓ 1000 lejes rejtvényfejtő pályá­zata. A szerkesztőség címére beérkezett sok száz megfejtés ar­ról tanúskodik, hogy olvasóink érdeklődéssel és örömmel fogad­ták kezdeményezésünket. A nagyszámú pályázó közül a követ­kező 23 versenyző összesítette a legnagyobb és egyenlő pont­számot : Ez után felkérjük a fentieket, látogassanak el szerkesztőség­i­l­münkbe (Temesvár, 23 Augusz­ut 8 szám) 1969 október 1-én dél-­­ 1 után 17 órakor, hogy valamennyiük jelenlétében sorshúzással i­s döntsük el az elsőséget. Abban az esetben, ha a nyertes nem­­ is­­ lesz jelen a sorshúzáson, a SZABAD SZÓ 1000 lejes díját tán küldjük el. ff Chişoder 70 pos- A SZERKESZTŐSÉG 1.Bata Ferenc Temesvár, Glád utca 22 2.Bata Katalin 3.Blasius Mihály 7.Lakos Margit 8.Mureşan Ioan 9.Mixics Irén ff ff Dózsa u. 52 4.Fogarassy Csaba" M. Viteazul 5 5.Gerger Matild înfrăţirii I1 6.Kiss Hilda ff. Goethe 2 ff Carpaţi 38 ff înfrăţirii 11 10. Nagy Sándor ** Pavlov 27­­. Nagy Dagmár ffb 12.Nich­ita Katalin Leningrad 12 13.Oláh Sándor" Someş 25 14.Oláh Julianna ff ff 15.Portik Sándor Mărgăritarelor 23 16. Szávits Gabriella­­ ff Romanilor tér 15 17.Szávits Olivér ff" 18Simon Mária 13 Decembrie 7 19.Simon Tibor" 20.Száraz Magdolna ff Seiler 11 21.Száraz Sándor" 22.S. Török János" Romanilor tér 15 23.Zsíros József Porumbescu 78 A TEMESVÁRI ELECTRO­ BANAT A Temesvári Javítóüzem VÁLLALAT Mangalia utca 61. szám, Pestalozzi utca 22. szám. SÜRGŐEN ALKALMAZ SÜRGŐSEN ALKALMAZ — lakatosokat. — esztergályosokat (IN­-VHI fizetési besorolássá!­ — esztergályosokat. — hidegfém-megmunkálókat. — marósokat. — műanyag-megmunkálókat. — hegesztőket és — galvanizálókat. — szakképzetlen munkásokat. — ipari festőket és — szakképzetlen munkásokat (1munkahelyen szakkápesitest sze Bővebb felvilágosítás az ü­zem személyzeti osztályán kap-Bővebb felvilágosítás a személyzeti osztályon naponta ka­pha­tó. telefon 1-42-60. (980) km ható, telefon 1-44-35. Tábornokok éjszakája A címben szereplő napszak korántsem a cselekmény időpontjára utal elsősor­ban. Anatole Litvak francia-angol ko­produkcióban bemuta­tott filmjében inkább azt igyekszik kimutatni, s a cím is ezt hangsú­lyozza, hogy a náci ha­digépezet csúcsán, a „Herrenvolk“ vezérka­rában a fasiszta mons­trum hatalmának teljé­ben nemcsak társadalmi szükségszerűségként, ha­nem emberileg is ott lappangott a kimúlás csírája. Közel negyedszázad­dal a náci Németország leverése után, a fasiz­mus igazi arcának be­mutatására törekvő szá­mos emlékezetes és ke­vésbé sikerült alkotás sorában a Hans Helmut Kirst regénye alapján készült film sajátos vo­násokat lebbent fel. Esz­közeiben távol áll attól, hogy a háborús évek, vagy akárcsak egy rövid időszak krónikája le­gyen, cselekményének csupán kerete a világ­­dúlás, s bár a kétrészes film úgyszólván egyet­len jelenete háborús, a Varsó lerombolását fel­idéző képsor, mégis mindvégig érezzük a történelmi eservények hiteles jelenlétét. Az alkotók fő törek­vése sikerrel jár: Tanz tábornok patologikus bűntényének felderítése során számos apró ecset­vonással kialakítják a náci vezérkar elember­­telenedett, misztifikált hőseinek panoptikumát. Nem véletlenszerű az ellenpont sem. Az egye­düli katona, Hartmann tizedes (Tom Courte­nay) hősiessége, amely­nek dicsfényével a film elején találkozunk, me­rő extradoxon. A megfu­­tamodásával századbeli bajtársait egymagában túlélő katonából felette­sei „faragnak“ vaske­resztes hőst, hogy ment­sék hadseregük már-már megtépázott hírnevét. Hisz 1942-ben vagyunk Varsóban, amikor a fa­siszta ,.villámháborúk lázálmának képtelensé­ge már bebizonyoso­dott. Egy gyilkosság a há­ború forgatagában szin­te elhanyagolható ese­mény, hát még ha egy utcalányról van szó... De akkor már kevésbé, ha az egyetlen szemta­­nú a bűntényt követő percekben tábornoki lámpasztot látott elsu­hanni a varsói bérka­szárnya lépcsőházában. Meg kell indítani a vizs­gálatot. S mivel a gyil­kosság idején három tá­bornok tartózkodik a szenvedő lengyel fővá­rosban — Kahlenberge (Donald Pleasance), von Seydlitz-Gabler (Char­les Gray) és Tanz (Pe­ter O'Toole) — a nyo­mozó Gray őrnagynak (Omar Sharif) három irányban kell folytatnia a vizsgálatot, betekintést biztosítva ily módon a náci hadigépezet irányít­t­tóinak magánéletébe. Minden kellék meg­adatott, hogy szabályos krimi kerekedjék a tör­ténetből­, de szerencsére ettől megmenekülünk, hála, elsősorban a Tanz generálist alakító Peter O'Toole szinte egyedül­álló színészi teljesítmé­nyének. A művész, aki­nek Beckett-alakítását az ugyancsak a CFR Klub művészmoziban láthattuk, ebben a film­ben kettős síkon felépí­tett játékával elhihetően formálja meg a magával meghasonlott, csak a pusztításban-gyilkosság­­ban önmagára találó emberi szörnyet. Ez a parancsszóra, de önkez­deményezésre is nagy­szabású gyilkos, a hír­hedt Niebelungen had­osztály parancsnoka, ek­kor még sérthetetlen. Grau őrnagy nyomozá­sát felettesei zsákutcába vezetik s előléptetésével lezártnak tekintik a varsói kéjgyilkosság irat­­csomóját. De nem így Gray al­ezredes. .. S Párizsban két évvel később ismét találkozik egy hasonló gyilkossággal és... Tanz tábornokival. A filmnek ebben a részében is le­nyűgöz Peter O'Toole virtuóz alakítása. Tanz tábornokának tébolyult­­letargiájában az átélt háború borzalmai fe­szülnek. Sztálingrád rob­­banása, amely alapjában­­ rázkódtatta meg a náci hadsereget, őrölte fel az ő idegeit is, s elfajult énje ismét bestiális gyil­kosságba űzi. Felelőssé­gét ezúttal csak a nyo­mozótiszt fizikai meg­semmisítésével menthe­ti. Meddig?... A film befejező részé­ben a háborús bű­hö­­­­sök bört­önéből alig sza­badult, levitézlett tábor­nok újabb, hamburgi gyilkosságát és az összeg eddigieket egykori be­osztottjai előtt kell vál­lalnia, önkezével vet véget életének. Ez az öngyilkosság a rendező Anatole Litvak bántó kompromisszuma, a­­mellyel még a befejező jelenetek előtt megszelí­díteni­ igyekezett filmjé­nek végkicsengését. Vé­leményünk szerint azon­ban szerencsére eléggé későn ahhoz, hogy telje­sen megkérdőjelezze ed­­digi alkotását-mondani­­valóját. Mert már a záró­képsorok előtt visz­­szavonhatatlanul sárba tiporta a náci „hősies­ség“ talmi ragyogását, azt a fényt, amelyre napjaink újnáci csopor­tosulásai Németország Szövetségi Köztársaság­ban kalandpolitikáju­kat építik. A mítosz-­­ rombolásban a legna­­­gyobb érdem a főszerep­lő bravúros alakításáé és nem utolsósorban a hiteles történelmi kere­té, amelyben a film alakjai mozognak. Imecs Jenő” 4„ A milliárdokat érő ember Nem tehetünk róla. Arról sem, hogy A mil­liárdokat érő embert vetítik, és arról sem, hogy bármennyire ismétlésnek tűnik, szót érdemel. Nem akarunk az olvasó számára unalmas, szte­reotip fejtegetésekbe bocsátkozni. Elégszer ki­fejtettük nézeteinket az „izgalom“ filmjeire vonatkozólag általában és a „krimi“ műfajáról különösen. Leszögeztük, hogy — véleményünk szerint —, bármilyen műfajban lehet szépet, ér­dekeset, valóban szórakoztatót, magas színvona­lat teremteni. Csak akarat, tehetség, szellem és igényesség, no meg persze, valami mondanivaló (helyesebben így: mondatni való!) kell hozzá. Az ellenkezőjét állítani azt jelentené, mint az ér­tékes színpadi irodalmat például csupán a tra­gédiákra leszűkíteni, vagy a prózából csupán a regény, sőt csak a társadalmi regény létjogosult­ságát elismerni. Példát is adtunk, nem egyet, a bolgár Felügyelőtől, a Pasáig (főleg Gabin miatt!). Noál szögezzük le mindjárt elöljáróban, hogy Michel Boisrand most vetített filmje nem ke­rül be „pozitív“ példatárunkba. Nem a helyszűke miatt, hiszen igazán jó krimi-film vajmi ke­vés akad, hanem egyszerűen azért, mert rossz, primitív és — tegyük hozzá — nem veszélytelen film. Megpróbálom tényekkel alátámasztani a fen­ti — nem túl hízelgő —, állítást. Miért mondjuk — úgymond a lelkes krimi-rajongó —, hogy ez a film rossz? Hiszen bővelkedik izgalmakban, lö­vés, ütés, nyekkenés is akad jócskán, végered- I ményben bunyóval kezdődik, bunyó van a kö-­­­zepén és ... bunyóval zárul. Szerelem is van benne itt-ott, csinos lábak és miegymás, rengeteg autó, egy-két párizsi és marokkói utca stb., stb. ), egyszóval megvan minden kelléke ahhoz, hogy „príma kikapcsolódást“ hozzon. Ez így is van. Ha először látnánk mindezt, talán még el­fogadhatónak találnánk. Csakhogy az utóbbi idő­ben minden valamirevaló mozilátogató krimi­fejadagja, illetve az egy, szerencsétlen fejre zu­hanó krimi­adag mértani arányban nő. Ez egy­­i­ben azt is jelenti, hogy kezdjük kívülről és elő­re ismerni a bűnügyi filmek átlagos „fogásait“,­­ kompozícióját, sőt elég gyakran végkifejlését is. Ez különösen olyankor szembetűnő, amikor, mint ez esetben is, a rendező és forgatókönyvíró szemérmetlenül a néző feledékenységére alapoz­za fantáziamentes, enyhén szólva „utánérzéssel“ teli munkáját. Legyünk őszinték: aki látta pél­dául a Judoka, titkos ügynököt, találhat-e vala­mi újat, ötleteset, érdekfeszítőt ebben a film­ben? Alig hisszük igaz, hogy ott csak Európá­ban, sőt —, ha jól emlékszem — csupán Fran­ciaországban jártunk, itt meg (óh, milyen ócska, olcsó fogás ezt) a titokzatos, rejtelmekkel és veszélyekkel teli keretet is meglátogatjuk — ez­­egyszer nem Casablancát, hanem Fezt. Igaz, hogy ott az acélöklű főhős, a mi jelenlétünk­ben csak egy jóképű fiatal hölgyet vesz le a lá­báról. Frederick Stafford, illetve az amerikai boxbajnok­ titkos ügynök, akit játszik, gyors egymásutánban két csinos párizsi lánnyal is „ci­­cázik“. Igaz, hogy ott a bandafőnök egy nő, itt meg egy volt náci (akit különben Peter van Eyck igen jól személyesít meg!). Ilyen és ehhez hasonló eltérések, valóban vannak. Mert hát a szemtelenségnek is vannak határai és a forgatókönyvet nem lehet szó szerint lemásolni. Mindez persze, másodrendű kérdés. Sokkal fontosabb Boisrond filmjének „mon­danivalója". Megálljunk: itt már­ nem­­lehet annyira tréfára fogni a dolgokat. Hogy miért? Egy pillanat! Foglaljuk össze dióhéjban, a tör­ténet lényegét (ne tessék megijedni, nem rontjuk el az „élvezetet“!). Adva van egy halálra, majd életfogytiglanra ítélt volt kollaboráns (Raymond Pellegrin), aki segített a nácik egyik legfonto­sabb háborúvégi akciójában. Véletlenül, nem tudatosan, hasznára válik az amerikai kincstár­nak és ezért kegyelmet kap­­ Franciaország­ban. Nem tréfálunk, ez valóban így van. Ez a csirkefogó emellett igen szimpatikusan van be­állítva, noha —, a lánya iránti természetes szere­idén kívül — nem más, mint a saját érde­keiért küzdő ordas. A happy­ end tehát az elv­­telenség iskolapéldája, még akkor is, ha az E­­gyesült Államok kincstáráról és érdekeiről van szó. Nem kevésbé „nívós“-ak a film szerelmi vonatkozásai. A jóképű kopó könnyed libegőse, a szőke és a barna leányzók között, egy kissé visszataszító, nemkülönben egyes jelenetek na­turalizmusa Egyszóval, nem tehetünk róla, ha kezd betelni a mérték! Különösen, ha már a jö­vő hét is krimire van betáblázva. Sándor István színházi előadással - a nevelt szemével - Egy vendégszereplés margójára - A vendégszereplések sorában ritkaságszámba menő színházi esemény örvendeztette meg a lu­­gosiakat az elmúlt napokban: gyermekdarabbal látogatott váro­sunkba a Temesvári Állami Ma­gyar Színház. E tény rendkívüli nevelő ha­tását, gondolom, nem is kellene külön hangsúlyozni. A temesvári színház tudatában van ennek, mert — ha lehetőségeihez, reper­toárjához mérten — ritkán is, de megismétli gyermekeknek szóló előadásait. Ezúttal Benedek Elek jól ismert Tu­bbsincs királyfija került színre , s túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a javarészt kicsinyekből álló közönség nagy lelkesedéssel fogadta az elő­adást.­­ Ami tehát a színház teljesítmé­nyét illeti, minden rendben vol­na, bár a szövegmondás (a gyer­mekek felfogóképességéhez mér­ten) kissé gy­ors, kissé sietős volt. A remek díszletek és főleg jel­mezek részben feledtették ezt a hiányosságot, s az alakítások is jelentős mértékben járultak hoz­zá a gyermekek fogalmi körének gazdagításához. De éppen a fogalomkör gazda­gításával kapcsolatosan szeretnék ezúton is egy szerény megjegyzést tenni. A tündérmese, kétségkívül az irodalom és általában a kultú­ra egyik jelentős, fontos ténye­zője. Mindazonáltal, gyakorlati nevelői tapasztalat szerint, a gyer­mekdramaturgiában nagyon is el­kelnének a másfajta témák is, a jelenkorhoz és annak eszméihez még közvetlenebbül kapcsolódó problémakörrel. Úgynevezett mo­dern gyermekszíndarabot tényleg nagyon régen nem láttunk már... Eg­y másik kérdés, amelyet fel szeretnénk vetni, tisztán gyakor­lati és szervezési jellegű. Bátor­kodunk ezúton is figyelmébe a­­jánlani a Színházi szervezőknek, hogy gyermekelőadás esetén — ha árusítunk is jegyeket felnőttek számára talán helyesebb vol­na a teremben való elhelyezés kérdését oly módon megoldani, hogy a színpadhoz közelebb eső helyeket, illetve teremrészeket tartsák fenn a gyermekeknek — és nem fordítva. Képzeljük csak el, mit lát a darabból egy gyer­mek, aki elé felnőtt kerül a né­zőtéren! Iskolán belül, ezt ter­mészetesen így intézzük , de a színház ügyvivősége nemigen tö­rődik ilyen kívánalmakkal; erre, sajnos, épp az említett előadás volt a legfrissebb bizonyíték. A harmadik kérdés, amelyet fel szeretnék vetni a Többsincs királyfi előadásával kapcsolato­san, illetve abból kiindulva a nevelőtársaimat érinti. Javaslatot szeretnék tenni arra, hogy ilyen előadások után, mi nevelők talál­junk rá módot, hogy elbeszélges­sünk a gyermekekkel a látott színdarabról. Kitűnő nevelőesz­­köznek tartom ezt a módszert, nem is beszélve arról, hogy ilyen megbeszélés által megismerik a darabot azok a gyerekek is, akik — különböző okoknál fogva — nem láthatták. Befejezésül talán még csak annyit: örömünkre szolgálna, ha ilyen eseményben legalább ha­vonta részünk volna. Kardos Olga tanárnő

Next