Szabad Szó, 1970. július-szeptember (27. évfolyam, 7887-7962. szám)

1970-07-03 / 7887. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AZ IKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolya, 7887. sám 4 oldal, ára 30 bani Péntek, 1970. július 3. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs munkalátogatása Arad és Temes megyében A meleg, ragyogó juliási nap-­­ nál is melegebb fogdtársban ré­szesítették Arad és Tems megye­­ dolgozói Nicolae Ceauşelu elv-­­ társat, a Román ,Kommunista­­ Párt főtitkárát, aki Gheorghe Pană, Ilie Verdeţ,­ Io­n Bánt elvtársakkal együtt ír­ikaláto­­gatásra érkezett. Pártunk és államunk vezetőjét ugyanolyan örömmé,­g­yanazzal a forró­ lelkesedésül fogadták, mint mindig, szerte: az­rszágban bárhol, ha a helyszíne, közvet­lenül akarja megtudni, ni foglal­koztatja a dolgotóké akarja megtanácskozni a múlásokkal, parasztokkal, értem­ségiekkel, s a párt- és állami ak­vával a szocialista építés prolémáit. A pártunk főtitkárának munkastí­lusát jellemző munkáítogatások minden alkalommal kifejezésre juttatják a párt hire marxista­­leninista vezetősége­k :é felsora­kozó népünk sziklaszi­rd, lenyű­göző egységét. Ilyesk’ megnyil­vánul minden egye­­t igazó meg­ingathatatlan bizalmit s azon el­határozása, hogy r­idületlenül érvényre juttassa vá­­nk és ál­lamunk bel- és kispo­itikáját hi­szen a tömegek ebe a politiká­ban látják megtéte ülve önön törekvéseiket, saá, eszményei-I két] I­ Arad utcáin, a szocializmus é­­vei során alkotót tjatalmas ipa­ri erődökben — i Esztergagyár­ban és a Tyu­lmüvekben—, I Nagylak és Pécskjkalászba szök- I kente, aranyló búzaföldjein. « I város hatalmas herén, amely a népsülés idején hullámzó embr­­ienerré változott, majd később Törzsváron, honpolgárok tízez­­reit láttam: mosolyogva, kezük­­ben virággal, tapsolva-éljeneive igykeztek kifejezni legemberibb érzőiket, azt, hogy mit éreztek, érezek azokban a pillanatokban, amior körükben időzött Niolae Ceaşescu elvtárs. V­oltak köztük fiatalok, időseb­­bek románok, magyarok, néme­­tek szerbek, szocialista nemze­­tük nagy és hatalmas családjá­­nak tagjai, az anyagi és szellemi java megteremtői, akik sisbad uta akartak engedni gon­dola­­taikat, érzelmeiknek. Ceausescu- Ceasescu — PCR — szállt száj­­ról szájra, kitörő lelkeseléssel, egytlen ütemben jeléül mnak, mién tartósak a kapcsoltok a szoalista Románia fiai és a pap között, az összes dobozok, s gyárt és az állam vezetője kö­zöt­t mikor az Esztergagya­ vagy az UTA munkásai bűzettek Celsescu elvtársnak hátukról, árnyét a város egész laksságá­­val együtt vivtak az ára­k Ma­rod ellen, hogy megme­tsék a kötagyont és a személyi arakat, hopfűzték: „Voltak n­ehézsé­főtitkár elvtárs, mest tervet teljesítettül háta fogjuk teljesíteni tej utolsó évének ősszel felada­ta! Biztosítjuk önt ettől­. A n­laki szövetkezeti parasztokn­ak most, július elején javában állnak. Ugyanerről biztsították: esztergák magas üzemi jellem­zői. A 2-es szám­u nehézmechanikai csarnokban Nicolae Ceauşescu elvtárs megáll a horizontális esz­terga mellett, amelyen Ioan Mi­­hai munkás dolgozik. Egyike ő azoknak az embereknek, akik a­­lig néhány héttel ezelőtt a vízzel küzdöttek, hogy megmentsék a várost, amelyet pedig csak 15 éve ismer, azóta, hogy idejött a Móc­­vidékről. A párt főtitkára meg­kérdezi tőle, nem kereshetne töb­bet, ha egy gép helyett kettőn dolgozna, ami az üzemnek is ter­melési többletet jelentene? „Ne várjunk arra, hogy mit mond a minisztérium — mondja Ceauşescu elvtárs ugyanebben az értelem­ben egy másik munkásnak, Ioan Hîrcăian csiszolónak — ez a le­hetőségektől, az emberek szak­­képzettségétől függ“. Nicolae Ceauşescu elvtárs ezután meg­vizsgálta más gépek különböző munkafázisait és műszaki lehető­ségeket észlelt konstruktív vál­toztatásokra, amelyek fokoznák a termelékenységet és egyidejűleg a gépeken dolgozók keresetét. „Ne bálványozzuk a gépeket, hi­szen mi teremtjük őket, mi töké­, létesíthetjük őket“ —­­mondja a párt főtitkára. A munkások figyelme­sen hallgatják és helyeslik a fő­titkár útmutatásait: megfogadják, hogy erőfeszítéseket tesznek, igyekeznek gyarapítani szakmai ismereteiket és elsajátítani a jobb munkamódszereket. A vendégek ezután megtekin­tik az üzem más fő osztályait. Megvizsgálnak néhány aggregá­tor amelyet saját célokra gyár­tanak az üzem­ben, valamint más szerszámgépeket. A párt főtitká­ra a műszaki koncepció szem­pontjából elismeréssel nyilatko­zik ezekről, de kifogásolja, hogy esztétikai szempontból kevésbé sikerültek. A látogatásnak az üzemi prob­lémákhoz közvetlenül kapcsoló­dó konkrét jellegét bizonyítják már az első percekben a felvetett kérdések,­­mint például a kisebb­­nagyobb munkadarabok és gép­részek célszerűbb mozgatása a különböző megmunkáló osztályo­kon, a megmunkálási idő lerövi­dítése, a modern irányzatok al­kalmazása a géptervezésben és egyebek. A fogaskerék osztályon, amelynek munkájától az egész üzem terv­ének ütemes teljesítése függ, megállapítják: az új üzem­berendezések beállítása nem sza­bad, hogy termelési­­kiesést okoz­zon. A látogatás végén Nicolae Ceauşescu elvtárs, észrevételeit összegezve, a következőket mond­ja az üzem műszaki vezetőségé­nek: Jó kollektívával, jó műszaki (Folytatás a 3. oldalon) Régi tájak, új jeleségek Aradon Az ország ősi fajénak egy ré­­jén számottevőek­­ szociális szét képező szép«»radi tájak, a- tin elért eredményei Csupán , melyek nagy réái®let felé dém­­éten az évben több mint 1300 f bokra és hegyekre kapaszkodó rést építenek és adwk haszna­­szelid, termékeny ikság, a szó­­l.ja. A tervekben szerepel egy I cializmus éveiben hazánk egyik kri-liceum, egy 800 jelyes mo­­büszkesége lettek Ez a föld, a­­z valamint több ipar szociális­­mélyén ősidők . át­­foglalkoztak a 'aturális létesítmény épitése. Ja megírni aká­rá f*1, _ amely a-­­ nyitott gépkocsiba Nicolae rangló buzatenírt ringatott, a­ Ciusescu elvtárs, a­öbbi párt­itól a nemzeti imádságért és a sállam vezető viszonizza a tűz­­társadalmi igazá­iért vívott harc ét 12 ezer ember éjenzését, a­­ hagyományai er­edtek, amelye­ T meg fogadtatást, ti aradtak két a pártvezet­ő proletariátus a l­ogó arca elárulja büszkék történelem urafej [fejlődési fokára fa, hogy győztesen kerültek ki emelt h Arai jegye, megújult iharossal vivott áráz küzde- s falvaival, vereséges városaival é iből; éjjel-mappa hősiesen lendületesen éj idő, erőteljes te- ejték szép városuk?- Es szilár- I rületi-közigaz­atsi egység képét m­a egységesen elítélték, hogy nyújtja. Termete ma a szocia- sztéritik a nemzagazdaságnak lista Román­­iaoldalu fejlődése .természeti csapás okozta káro- I szempontjábl 1 pontosságú ipar-­­ -példamutatóan teljesítik az I ágak fejlődtek- i Esztergakat, vag éj előirányzatokat ez az ele­­gonokat gyrtó Vállalatok,­gyá- tétele a szociálisa Románia I­rak és tizedik, a melyekből me­­jlesztését szolgálpuj, nagysze­­derű és eleáns bútorok és szép ötéves tervnek I textilanyagi kiülnek ki, hogy Elénk tárulnak J egyik leg- I messze oi sághaterokon túlra is­ntosabb aradi válalat épületei, s elvigyék a aradi munkásság szorgalmán­ ési tudásának­­hírét. I A hazafiasától áthatott román, s magyar, néet és­­más nemzetisé­gű dolgozó a népek és gépbe­­rendezések-s más magas szinvo­­­­nalu terrisek széles skáláját szolgáltatja a nemzetgazdaság-Esztergagyár amelynek őri védjegye imint számos ár­­gban szerzett nigámnak hirne­­rt, mint a műszai haladás és való minőség réjegye. Romá­­n gépiparának erői a jeles­­ségéről, annak ükereiről, em­­reiről — azelőtt hazánkban Is­so­ A 4TM rohamosan fej­­ezelle a termelés úttörői -0f° f,.szovetk.sze* át írtak az utóbbi húsz eszten­tek, tekinyes oktatási, müve- e folyamán. Sok riport szólt ró­l­e i,-e- ,ntezmen'vek uk. még egy regéy hőseiként is tucatjai j­ő nek. s­zerepeltek. Otthinukban ezek a A Nicte Ceauşescu elvtarsai, (ősök megmaradok szerény cím­­ű többi ft- _ _és államvezetőt k ereknek, akikbe­ az alkotás va- t szállító repülőgép 9 órakor iga szorgalommá és önfeláldó­­sz állt lel ünnepélyesen feldiszi-­tással párosul, tett ara repülőtéren. Az üzembe érő a párt- és ál-Teodo­ras elvtárs, a megyei lamvezetőket mélyen, a dolgo­­pártbizt­og első titkára, a me­­zők nagy kollektiváit jellemző gyei né­nács elnöke meleg sza- lelkesedéssel fogdják. Azzal az vakkal vözli a párt- és állam- általános és a „vne ati venit, to- DzetőkiSzinponipás aradme-garase secretar pneral“ egyszerű gyei néseleibe öltözött fiatal szavakkal kifejlett meggyőző- s lányok­­hagyományos kenyérrel déssel, hogy Cauşascu elvtárs és sóvacinálják a vendégeket, mostani látogatása kedvező al­­virágosokat nyújtanak átkaimat nyújt úja­bb, nagybecsű Nicola Ceauşescu elvtársnak, útmutatásokra,­­ a m­unkaszerve- A­ gocsisor a város ünnep­­zés, a termelés t­ökéletesitésére. díszt öt széles útvonalain át Az üzem ve­tőségén kívül je- I elindul a megyeház felé. A len volt loan Ivram gépgyártó­­nagyal Arad ma az ország ipari miniszter, Mircea Pupăză­­ szociali iparosításában fontos mérnök, a szerzámgépipari fő­­szerepletöltő város. A vagon­­vállalat vezérigzgatója. gyár­s­altatja például ország Megtekintik az üzemosztályo­­t gunk­útikocsi szükségleténél kát. Menet közen Ioan Blăgăică legnagy­ részét és egyike leg főmérnök, ismerteti Nicolae nagyobb portárut termelő vál Ceauşescu elvh's előtt a terme­­lalatain­k. Nagy múltra tekin­tési folyamatot a fontosabb fel­­vissza a textilipar, az élelmi­­szereléseket, a munkaszervezés szeripa] bútorgyártás, az esz ... _ _ tergagys. A város a jövőbei módját, a ma kész vagy gyár­­erőtelj vegyipari központ­i fás alá kerülétt esztergákat. Jól­­ lesz, ismertek az S­-430, 500 és 560-as Temesvár municipium dolgozói a hagyományos kenyér­rel és sóval köszöntik városunkba érkezésekor szeretett pártunk főtitkárát. NICOLAE CEAUŞESCU elvtársat (Folytatás a 3. oldalon* NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde az Arad municípiumi népgyűlésen Kedves elvtársak ! Először is a párt Központi Bi­zottságának, szocialista köztár­saságunk Államtanácsának és kormányának meleg üdvözletét óhajtom tolmácsolni önöknek, A­­rad municipium és megye összes lakosainak. (Hatalmas taps, a je­lenlevők ütemesen kiáltják: PCR­­PCR). Ugyanakkor köszönetemet kívánom kifejezni az összes la­kosoknak, akik ma oly szívélye­sen fogadtak bennünket és ki­nyilvánították a párt és vezető­sége iránti szeretetüket és ragasz­kodásukat. Mindebben annak a bizalomnak és eltökéltségnek ta­­nújelét látjuk, amellyel az egész nép valóra váltja kommunista pártunk marx-lenini politikáját. (Hosszas taps, ütemesen kiáltják: PCR-Ceauşescu). Különös örömömre szolgál, hogy ismét itt lehetek az aradiak körében. (Élénk taps). A város két vállalatában, a mezőgazdasá­gi szövetkezetben és az állami mezőgazdasági farmon tett láto­gatásom alkalmával megállapít­hattam, hogy ezek az ipari és mezőgazdasági egységek — mint egyébként Arad megye összes vál­lalatai és mezőgazdasági egységei — jó eredményeket értek el az idén első hat hónapi tevékenysé­gükben. Melegen gratulálok az aradi munkásoknak az első hat havi terv teljesítésében elért e­­redményeikhez. (Taps). Noha az idén tavasszal az idő­járási viszonyok nem voltak ked­vezőek, elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók, szakem­berek, a szövetkezeti parasztok kitartó erőfeszítéseket tettek és tesznek a gazdag termésért. Ne­kik is gratulálok munkájukhoz. (Taps). Az oktatásban nemrég bezá­rult, mégpedig meg kell állapíta­nom, hogy jó eredménnyel, a tanév. Az aradi értelmiségiek, a­­kárcsak egész országunk értelmi­sége odaadó munkát végeznek, s nagyban kiveszik a részüket az ifjú nemzedék neveléséből, az ipar, a mezőgazdaság, a társa­dalmi élet valamennyi­­ területe számára szükséges leendő szak­emberek képzéséből. Éppen e­­zért gratulálni szeretnék az ösz­­szes aradi kulturális és tudomá­nyos dolgozóknak, az egész ér­telmiségnek a munkájuk során el­ért eredményekhez. (Taps). Mint tudjuk, májusban rend­kívüli helyzet adódott elő az or­szágunkat sújtó nagy, mondhat­ni katasztrofális áradások követ­keztében. Tucatnyi megyében, községek, falvak, városok, válla­latok százaiban pusztított az ár­víz, házak tízezrei, sok mezőgaz­dasági farm ment tönkre. A ká­rok mintegy 10 milliárd lejt tesz­nek ki, de nehéz pénzben fel­mérni az ebben az időszakban elszenvedett veszteségeket. A történelmünkben páratlan mé­retű elemi csapás, nagy károkat okozott hazánknak. Meg szeret­ném jegyezni itt, Aradon is , amely szintén megszenvedte a vészt, és ahol a lakosság, a párt­­szervezet vezetésével, hősiesen, eltökélten cselekedett és sikerült megakadályoznia, hogy az áradat nagy károkat okozzon a városban —, hogy egész népünk egyönte­tűen válaszolt a párt­ felhívásá­ra, s összefogott, hogy leküzdje a nehézségeket, biztosítsa szocia­lista hazánk további gyors üte­mű fejlődését. (Hosszantartó, e­­rős taps). Nincs értelme annak, hogy most itt sokat beszéljünk a tör­téntekről. Mindenki, tudja, hogy hazánk lakosainak százezrei — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — hősiesen harcoltak és dolgoztak, s testvéri összefogásban helyt álltak a ne­hézségekkel szemben. Hadseregünk szintén feladatá­nak magaslatán állt, eleget tett a párt felhívásának, az első so­rokban küzdött a fékevesztett vi­zekkel. A hazafias­ gárdák, az if­júsági alakulatok ugyancsak hő­siesen dolgoztak, jelentősen hoz­zájárultak az áradások okozta ne­hézségek legyőzéséhez. Mindez egyazon dolgot bizonyít, neveze­tesen azt, hogy egész népünk, hazánk összes állampolgárai nem­zetiségre való különbség nélkül — munkások, parasztok, értelmi­ségiek, katonák, a hazafias gár­dák, az ifjúsági felkészítési ala­kulatok tagjai, gyermekek — egy­ségesen léptek és lépnek fel az elemi csapások okozta nehézsé­gek legyőzéséért, Románia szün­telen előmeneteléért, a szocializ­mus és a kommunizmus győzel­méért hazánkban! (Hatalmas taps, éljenzés). Még egyszer ki kell emelnem egész népünk szolidaritását, né­pünkét, amely a párt felhívására pénzzel, élelmiszerrel, ruhanemű­vel sietett az árvízkárosult lakos­ság segítségére, serényen dolgo­zott, hogy minél gyorsabban ki­javítsák és üzembe helyezzék az árvízkárokat szenvedett egysége­ket. A szolidaritásnak ez a hatal­mas és egyöntetű megnyilvánu­lása, amely átfogta az egész or­szágot, nemzetünk magasrend­ű szocialista öntudatáról tanúsko­dik. Az új rendszer megteremté­sének éveiben nemzetünk tudatá­ra ébredt annak, hogy csak a megbonthatatlan egység biztosít­ja az összes nehézségek legyőzé­sét, s annak a programnak a si­keres valóra váltását, amely a társadalom sokoldalú fejlesztésé­re, az egész nép jólétének és bol­dogságának növelésére irányul. (Hosszas taps, ütemesen kiáltják: Ceauşescu-PCR). Itt kell megemlítenem azt is, hogy e nehéz körülmények kö­zött a pártszervezetek, a kommu­nisták, a községi és vállalati szervezetek, a megyei és városi pártbizottságok példásan teljesí­tették kötelességüket, a dolgozók első soraiban harcoltak, kivették részüket az általános erőfeszíté­sekből, hogy a minimálisra kor­látozzák az árvíz következmé­nyeit, biztosítsák a gazdasági egy­ségek sürgős helyrehozatalát és egész tevékenységünk normális menetét. Ezért szeretnék melegen gratulálni az önök pártszerveze­tének, a megye összes pártszer­vezeteinek, az Arad megyei bi­zottságnak, valamint az összes többi megyei bizottságnak, egész országunk kommunistáinak, akik bebizonyították szoros tömegkap­csolataikat, bebizonyították, hogy számukra mindennél előbbrevaló a nép ügye, a nép boldogsága és jóléte. (Hatalmas taps). Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy köszönetet mondjunk az if­júsági szervezeteknek és a nő­szervezeteknek, a szakszerveze­teknek is; ők is becsülettel telje­sítették kötelességüket, mindent megtettek, hogy hozzájáruljanak a nehézségek leküzdéséhez, hogy az egész társadalmi élet vissza­térjen a rendes medrébe. (Taps). Egyúttal az aradi dolgozóknak is köszönetet akarok mondani: napokon át megszakítás nélkül dolgoztak, s így sikerült gátat vetni az áradásnak. Máskülönben köszönet jár hazánk összes lako­sainak munkálkodásukért, az i­­l­yen körülmények közepette ta­núsított hősiességükért és egysé­gükért. (Hosszantartó taps). Természetesen, elvtársak, meg sok a tennivaló, amíg teljesen felszámolhatjuk a katasztrofális természeti csapás súlyos követ­kezményeit. Megvan azonban az az elégtételünk, hogy csaknem minden iparvállalat ismét nor­málisan működik; a legtöbb me­zőgazdasági szövetkezet is újra munkához látott, hogy — a víz visszahúzódásának arányában — újra bevesse az elárasztott terü­leteket. Leszögezhetjük, hogy részben máris leküzdöttük a ter­mészeti csapások okozta nehézsé­geket. Természetesen, még sokat kell dolgoznunk, de az eddigi e­­redmények alapján már elmond­hatjuk: még ebben az évben tel­jesen felszámolhatjuk e katasz­trófa következményeit, jó körül­mények között teljesíthetjük az ipari termelés tervét, biztosíthat­juk a mezőgazdaságban kitűzött feladatok teljesítését, olyan ter­mést érhetünk el, amely bizto­sítja a lakosság ellátását. Ilykép­­pen maradéktalanul teljesítjük a jelenlegi ötéves tervet, jó alapot teremtve a következő ötéves tervhez. (Hosszas taps). Igaz, hogy ezekért az eredmé­nyekért nyolc óránál többet kell dolgoznunk; dolgoznunk kell va­sárnap és más ünnepnapokon is. De tegyük fel a kérdést, elvtár­­sak: Mit tehetünk ilyen vesztesé­gek után? Tegyük talán ölbe a kezünket, nézzünk talán az égre, várjuk, hogy a jóisten vagy más­valaki oldja meg problémáinkat? Vagy inkább gyürkőzzünk neki —, amint a népi mondás tartja — és munkánkkal, eltökéltsé­günkkel hozzuk helyre mindazt, amit a víz tönkretett, s határo­zott intézkedésekkel biztosítsuk Romániában a szocialista és a kommunista társadalom megte­remtése programjának teljesíté­sét? Számunkra csak ez az egy út, a nehézségek legyőzéséért végzett eltökélt munka útja léte­zik. Pártvezette egységünk és munkánk, az összes román, ma­gyar, német és más nemzetiségű honpolgárok egysége és munkája szavatolja, hogy legyőzzük a ne­hézségeket, hogy hamarosan el­felejthetjük a ránk zúdult sze­rencsétlenséget. (Hatalmas taps). Meg akarom említeni azt a rendkívül örvendetes tényt, hogy e nehéz körülmények között Ro­mánia élvezte a szocialista orszá­gok népeinek, a világ tucatnyi , más népének támogatását egy vagy más formában, rokonszennv nyilvánult meg népünk iránt, se­gítséget nyújtottak nekünk a ne­hézségek legyőzéséhez. Köszöne­­tet mondunk ezekért a megnyil­vánulásokért és baráti érzelmek­ért mind a szocialista országok dolgozóinak, mind pedig mind­azoknak, akik a világ minden ré­széből bátorító szavakat intéztek hozzánk és segítséget nyújtottak. Mi ebben az országunk iránti ro­­konszenv megnyilvánulását, vala­mint a román nép munkája irán­ti megbecsülést, békepolitikánk, a világ összes államaival való e­­gyüttműködési politikánk meg­becsülését látjuk. (Hosszantartó, erős taps). Most azonban mindenki — kül­földön is — azt akarja látni, ho­gyan küzdjük le, mi románok a nehézségeket. Egyesek még azt a kérdést is feltették: Hány évre lesz szükségünk a nehézségek le­küzdéséhez? Úgy látszik, nem tudják, mire képes egy sorsa u­­rává vált szabad nép, amelynek olyan szervezője és kipróbált ve­zetője van, mint a Román Kom­munista Párt. Mindenkinek be fogjuk bizonyítani, hogy ez a 20 milliós nép, több mint 2 millió kommunistájával valóban cso­dákra képes! Még ebben az év­ben helyre­állítjuk mindazt, ami elpusztult, s biztosítani fogjuk minden tevékenységi területen országunk magasba ívelő fejlődé­sét. (Nagy taps, éljenzés). Kedves elvtársak ! Az előbb említett problémák­kal és nehézségekkel foglalkozva, nem felejtettük és nem felejtjük el egyetlen pillanatra sem, hogy mindent meg kell tennünk a szo­cializmus és a béke világméretű ügyéért. Ezért a párt, hazánk kormánya még a nehéz körülmé­nyek között is beható nemzetkö­zi tevékenységet fejtett ki; tud­juk, hogy a szocialista építésben, a hazánk fejlesztésében elért si­kereink elválaszthatatlanul hoz­zákapcsolódnak és hozzájárulnak a szocializmus erejének növelé­séhez a világon. Ezért látunk mi szoros dialektikus egységet a bel- és külpolitika között,, a nemzeti és nemzetközi feladatok között — és mindent megteszünk, hogy hozzájáruljunk a szocialista országok, az összes haladó erők együttműködésének és egységé­nek megerősítéséhez, együttmű­ködünk az összes népekkel a bé­kéért és az emberiség demokrati­kus fejlődéséért folytatott harc­ban. (Hatalmas taps). A világon, elvtársak, persze még sok kérdés vár­ megoldásra. Sajnos, a háború még mindig sok emberéletet olt ki nap mint nap a földteke különböző pont­jain. Úgy tűnik, hogy nem szűr­tek le minden tanulságot a tör­ténelemből, az utóbbi évek ese­ményeinek menetéből, ami bizo­nyítja, hogy mindörökre leáldo­zott a mai népek korlátlan el­ Az arad! ®»st«f*a*y*í%a«

Next