Szabad Szó, 1970. október-december (27. évfolyam, 7963-8041. szám)
1970-10-01 / 7963. szám
Főiskolás fokon A második becsengetés hangzik el ebben a tanévben. A második, amely ifjúságunk szellemi életének áramkörét a legfelsőbb fokú erőforrásba kapcsolja. Október elsejénaz 1970-1971-es egyetemi tanévet köszöntjük. Újraindulást. Folytatást. Kezdetet. Temesváron 14 000 főiskolai hallgató foglalja el helyét azokban a korszerű tudományos .,műhelyekben“, ahol hivatott tudományos szakemberek, tanárok irányításával egy, a társadalmi életünk szempontjából döntő fontosságú szakma elsajátításának, s az ennek megfelelő szerepkör, hivatás vállalásának oktatóneveik folyamatában vesznek részt. Mérnökök, orvosok, agronómusok, tanárok és ifjú kutatók formálásának, továbbvezetésének nagy folyamata indul újra ebben a tanévben is. Az az évről évre tökéletesedő gépezet, amely nélkül a haladás elképzelhetetlen. Ezekel az ország más főiskolái biztosították azt, hogy társadalmigazdasági életünk legfontosabb ütőereinél hozzáértő szakemberek töltsék be a képzettségüknek megfelelő tisztséget, s hogy a román oktatás történetében az utóbbi évek döntő jelentőségű minőségi ugráshoz vezessenek. • Csupán Temes megyében 1200 egyetemi végzettséggel rendelkező szakember, értelmiségi tant hozzá nap mint nap az anyagtermelő folyamathoz, a megye gazdasági-társadalmi és szebeai eretéhes, s ezáltal az egész ország fejlődésének elősegítéséhez. Köztük, fontos helyet és szerepeit foglalnak el a tanárok. A ntkregy 6400 tanerő közül, jelentős száma a községi és falusi iskolákban teljesíti hivatását, elősgítve ezáltal is az egész népük felemeléséért, műveltségének okozásáért folytatott törekvések eredményes véghezvitelét. Ha arra gondolunk, hogy viszonyig fiatal értelmiségünk — számttevő hányada ugyanis szocialita rendszerünkben szerzett szóképesítést— aktívan hozzájárul az országszerte kiteljesedő szellmi mozgalomhoz, hogy az a csalán megyénkben alkalmazott tankok 44 százalékát kitevő csoport,amelynek tagjai a falvak és közegek szellemi életének, tudatúlagának alakításán fáradozik, a lehetőségek és távlatok megrekednek. Az iskola szolgálói fellett, megyénkben több mint nap orvos és 1000 agronómus fejt ki eredményes tevékenységet közégeinkben és falvainkban. S e a végcél, ez a felsőfokú oktatásban folyó oktató-nevelő folyttas eredményeinek valóságos tv-e. Erre készülnek, s tudatosan e-e, csakis erre kell készülniük aoknak a fiatal szakembereknek is, akik most, október elsején az új egyetemi tanév főiskolás-gerációját alkotják. Az egyetemi becsengetés nighitt pillanataiban, a korszerű tt-termek, gazdag könyvtárak, szaklaboratóriumit birtokba vételekor ennek a tartalmában és formájában egyaránt felsőbbfokú oktatási folyamatnak az értelmére, létézik meghatározó elemeire, szükségszerűségére is kell gondolni. Ez a társadalmi igény, amely minden fejlett gazdasággal és tudományos élettel rendelkező országban fennáll, bővítette, tökéletesítette hazánkbann is az egyetemi oktatás formáit.A temesvári Politechnikai Intézet, országunk egyik legértékesebb és legsokoldalúbb műszaki főiskolája fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepli ebben az évben. Jó alkalom ez a számvetésre, az eddigi munka eredményeinek és hiányosságainak fel-s mérésére, s a tovább lépéshez szükséges távlatok felvázolására. Az ötven éves intézet évfordulóját új fakultás avatásával teszi emlékezetessé. Az idei tanévtől ismét újabb műszaki képzésterülettel, a műépítészet fakultással gazdagodott. Tovább tökéletesedett az elektrotechnikai fakultás szakágainak elkülönítése az alkalmazott elektronika évfolyam beindításával. Utak, lehetőségek, amelyek az intézet fiatalságát, korszerű igényeinkhez való alkalmazkodását, s ezáltal állandó fejlődését jelzik. (Folytatás a 2. oldalon) Pongrác? P. Mária 1016-: Újra együtt... VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVII. évfolyam, 7963. szám. m 4 oldal, ára 30 bani ■ . Csütörtök, 1970. október 1. as Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége Kairóba utazott Szerdán Kairóba utazott Románia Szocialista Köztársaság pártos állami küldöttsége, hogy részt vegyen Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke temetésén. , A küldöttséget Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársasági Minisztertanácsának elnöke vezeti. A delegációban részt vesz Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, George Macovescu elvtárs, az RKP tagja, első helyettes külügyminiszter és Titus Sinu, Románia Szocialista Köztársaság kairói nagykövete. Az elutazó küldöttséget a következő elvtársak búcsúztatták a Baneasa-repülőtéren: Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdeţ, Emil Draganescu, Fazekas János, Leonte Răutu, Iosif Banc, Vasile Patilineţ, Mihai Marinescu, Ion Păţan, Petru Burlacu helyettes külügyminiszter. Ott volt Ibrahim Yossri, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti ideiglenes ügyvivője. ★ ★ .Délben a küldöttség megérkezett Kairóba. Fogadására megjelent Anwar El Szadatnak, az EAK ideiglenes elnökének több képviselője és az EAK más hivatalos személyei. (Agerpres) Dózsa születésének 500. évfordulóján Dózsa György, az 1514-i parasztfelkelés vezetője születésének 500. évfordulója alkalmából a fővárosi Szakszervezeti Színházban szerda este emlékgyűlést rendezett a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiája és a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa. A gyűlésen részt vett Fazekas János, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Miron Constantinescu, a Társadalom és Politikai Tudományok Akadémiájának elnöke, Péterfi István akadémikus, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, az Államtanács alelnöke, Pompiliu Macovei, a Művelődés és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke, Mircea Malija oktatásügyi miniszter, Şerban Ţiţeica, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának alelnöke, Anton Breitenhofer, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnöke, Iosif Valter, a KISZ KB titkára, Dan Marţian az RKP Bukarest municipium bizottságának titkára, az RKI Központi Bizottságának több tagja: akadémikusok, egyetemi tanerők, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek, katonák, fővárosi nagyvállalatok munkaközösségeinek képviselői, más dolgozók. A gyűlést Roman Moldovan, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke nyitotta meg. Kiemelte annak a hősi harcnak — az erdélyi románok, magyarok és többi nemzetiség közös története dicsőséges eposzának — a jelentőségét, amelyet a Dózsa György vezette parasztság 1514-ben a szabadságért és a társadalmi igazságért vívott a feudális elnyomás ellen. a fővárosban Beszédet tartott Miron Constantinescu egyetemi tanár, aki többek között ezeket mondotta: Dózsa György alakja a történelemben elválaszthatatlanul összeforrt a paraszttömegek harcával, azzal a szereppel, amelyet az európai középkor elnyomott lakossága egyik legnagyobb felkelésének — az 1514-es magyarországi és erdélyi parasztháborúnak — vezetésében töltött be. Az éveket, amelyekben Dózsa György személyisége kiformálódott és jelentős katonai vezetőként kitűnt, a magyarországi és erdélyi feudális rendszer — akárcsak tágabb európai viszonylatban is — ellentmondásainak erős kiéleződése, valamint az otomán birodalom offenzívájában jelentkező külső veszély gyors növekedése jellemezte. Az előadó a továbbiakban rámutatott, hogy a belső ellentmondások erős kiéleződése közepette a fenyegető külső veszély súlyosságáról tanúskodó 1512— 1513. évi török betörések nyomán a legfőbb társadalmi erők körében egyre inkább tért hódított e veszély elhárításának gondolata. A nemesség, amely mitsem törődött az otomán elleni védekezések követelményeivel, megrémült az egybesereglett tömegektől és attól tartott, hogy földbirtokaikat nem lesz ki megművelje. Ezért vad erőszakhoz folyamodott, hogy meggátolja a jobbágyok eltávozását, s hogy elfogja és visszahozza a birtokokra az eltávozottakat. Ez a magatartás felháborította a parasztságot és a nagy tömegeket: az otománok elleni harcra egybegyült sereg, parancsnokával, Dózsa Györggyel az élen, a nemesség ellen fordult.(Folytatás a 3. oldalon) AZ ÁLLAMTANÁCS RATIFIKÁLTA A ROMÁN-SZOVJET SZERZŐDÉST NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs TISZTELT ELVTÁRSAK! A Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között nemrég megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek az Államtanács által történt ratifikálása jelentős mozzanat és megfelel népünk törekvéseinek és óhajának. E szerződésnek Bukarestben történt aláírása jelentős esemény a Románia és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködési kapcsolatok felfelé ívelő fejlődésében, a román-szovjet barátság erősítésében. A marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elveire alapozott jelenlegi szerződés, a mai feltételek között aktualizálva a régi szerződés előírásait — azét, amely a Románia és a Szovjetunió közötti gyümölcsöző szövetségi és baráti kapcsolatok tartós alapja volt —20 éves hosszú időszakra állapítja meg a két ország közötti sokoldalú együttműködés keretét a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a testvéri kölcsönös segélynyújtás és a kölcsönös előny szellemében. A román-szovjet barátsági szerződés a két nép közötti barátság és szolidaritás hosszas hagyományain alapszik — azon a barátságon, amely megszilárdult a fasizmus elleni közös harcban és magasabb szintre emelkedett a szocializmus és a kommunizmus építésének körülményei között; azok a tartós kapcsolatok, amelyek bennünket egyesítenek, hatalmas erőforrásokra találnak a társadalmi rendszer, az alapvető törekvések és a két országot lelkesítő magas rendű célkitűzések közösségében. A szerződés egyben széles távlatokat nyit a jövőben, kedvező keretet teremt a kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a termelésben és más területeken való kooperálás fokozására és erősítésére Románia és a Szovjetunió között. Országainknak a társadalom műszaki-anyagi alapja fejlesztésében, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában elért eredményei megteremtik a cserék bővítésének és változatossá tételének, a minden területre kiterjedő együttműködésnek és kooperálásnak rendkívül kedvező feltételeit. A szerződés leszögezi mindkét állam azon elhatározását, hogy továbbra is a szocialista államok egységének és összeforrottságának erősítésén munkálkodjék, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ez a fő forrása a szocialista világrendszer erejének és legyőzhetetlenségének. A szerződés előírásai kifejezésre juttatják egyben Románia és a Szovjetunió azon elhatározását, hogy következetesen érvényesítsék a nemzetközi életben a békés egymás mellett élést.1970. szeptember 30-án a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államtanács Nicolae Ceauşescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen részt vett Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Minisztertanács elnöke, miniszterek, a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei, a sajtó képviselői. Ion Gheorghe Maurer elvtárs elfogadás végett előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikálásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Az Államtanács megbízásából a törvényerejű rendelet tervezetét előzőleg megvizsgálta a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai, honvédelmi és jogügyi bizottsága ,és kedvezően véleményezte azt, javasolva, elfogadását. A szerződés ratifikálásával kapcsolatos vitában felszólaltak a következő elvtársak: Constantin Daicoviciu, Ion Spătărelu, Király Károly, Aurel Bozgan, Ion Contan és Takács Lajos. Kifejezték teljes egyetértésüket a szerződés ratifikálásával és azt a két nép közötti barátság és együttműködés további erősítéséhez, a szocializmus, a béke és a nemzetközi együttműködéshez való jelentős hozzájárulásnak minősítették. Az Államtanács ezután egyhangúlag elfogadta a szerződés ratifikálásáról szóló törvényerejű rendeletet. A ratifikálás után beszédet mondott NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, beszéde fitikáját, hogy kitartóan küzdjenek egy új világháború elhárításáért, a mai emberiség előtt álló nagy problémák tárgyalások útján történő, békés megoldásáért, a népek békéjének megóvásáért. A két ország politikájának egyik, a szerződésben foglalt fő célkitűzése harcolni az európai légkör javításáért, az európai biztonság megvalósításáért, valamint azért, hogy a történelem folyamán olyan fájdalmas megpróbáltatásokat átélt kontinensünk népeinek életében a béke és a bizalom, a nemzetek közötti barátság és az együttműködés légköre honosodjék meg.Az általános és teljes leszerelésért küzdve, Románia és a Szovjetunió kifejezi egyben azt az elhatározását is, hogy tiszteletben tartja a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeket; a szerződést mindaddig szükségesnek tartjuk, amíg fennáll az észak-atlanti paktum. Az országunk és a Szovjetunió közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése és ratifikálása, a román-szovjet szolidaritás, szövetség és barátság szüntelen erősítése központi helyet foglal el a szocialista Románia állampolitikájában, szerves része annak az internacionalista tevékenységnek, amelyet pártunk és kormányunk folytat a testvéri együttműködési kapcsolatok fejlesztéséért az összes szocialista országokkal, az egész szocialista világrendszer erejének és egységének további növeléséért. Pártunk és népünk ilyképpen egyik legfőbb nemzetközi kötelezettségét teljesíti, hozzájárul a szocializmus és a béke általános ügyéhez a világon. A békés egymás mellett élés elveihez híven, Románia egyben azon munkálkodik, hogy bővítse együttműködési kapcsolatait a világ öszszes államaival — társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül —, a nemzetközi enyhülés érdekében. A többi békeszerető néppel együtt harcolunk az agresszív imperialista politika meghiúsításáért, az erőszakés a diktátum alkalmazásának megszüntetéséért a nemzetközi életben, az államok életébe való bármilyen idegen beavatkozás ellen, minden nép azon szent jogának tiszteletben tartásáért, hogy maga döntsön sorsáról, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az összes nemzetek jogegyenlősége elveinek meghonosításáért az országok közötti kapcsolatokban. Véleményem szerint a román-szovjet szerződésnek egyöntetű ratifikálása Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa által, mindenben megfelel népünk érdekeinek, a Románia és a Szovjetunió közötti, a szomszédos népeink közötti barátság és szövetség erősítése érdekeinek, a szocializmus és a béke általános ügyének a világon. Ion Gheorghe Maurer elvtárs beszéde TISZTELT ELNÖK ELVTÁRSI ELVTÁRSAK! Románia Szocialista Köztársaság kormánya az Államtanács elé terjeszti elfogadás végett a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti, barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét. A szerződés, amelyet 1970. július 7-én írtak alá a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének országunkban tett látogatása idején, nagy horderejű dokumentum. A szerződés tükrözi a két szomszédos szocialista ország közötti kapcsolatok jelenlegi stádiumát, s ugyanakkor kifejezésre juttatja azt az akaratukat, hogy a jövőben is erősítsék a szocialista internacionalizmus szellemében a román és a szovjet népek közötti barátságot és szövetséget, s fejlesszék a Románia és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködést, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök alapján, mindkét nép érdekében, a szocializmus, a béke és a nemzetközi e-együttműködés ügye érdekében. A szerződés újra leszögezi a magas szerződő feleknek azt az elhatározását is, hogy hozzájáruljanak a szocialista országok egységének megszilárdításához, hogy fejlesszék az együttműködést valamennyi állammal, függetlenül társadalmi rendszerétől, hogy Európa és az egész világ biztonságának megvalósításán munkálkodjanak. Minthogy úgy vélem, hogy a Románia és a Szovjetunió közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés előírásai mindenben megfelelnek pártunk és államunk külpolitikája alapelveinek, a román nép alapvető érdekeinek, s a vállalt kötelezettségek nincsenek ellentétben az érvényben levő nemzetközi szerződésekkel, javasolom a ratifikálására vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetének elfogadását. A Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai, honvédelmi és jogügyi bizottságai megvizsgálták és kedvezően véleményezték a törvényerejű rendelet tervezetét. Ugyancsak ma ratifikálja a román-szovjet szerződést a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének Elnöksége is. (Folytatás a 3. oldalon) alapozzuk meg a jövő évi árpa- és fiúzafenest A Lovrini Mezőgazdasági Kísérleti Állomás, a Temes Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság és az Állami Mezőgazdasági Vállalatok Megyei Felügyelőségének ajánlásai az őszi talajművelésre és a szalmásgabonák vetésére Megyénk állami mezőgazdasági vállalatai és termelőszövetkezetei az RKP X. kongresszusának Irányelvei szellemében következő ötéves tervünk időszakában jelentős mértékben növelik a gabonatermelést. Az AMV-ek és az MTSZ-ek az 1971—1975-ös ötéves terv első esztendejében 2500, illetve 2300 kiló hektáronkénti átlagos búzatermés eléréséi irányozzák elő. Szerte a megyében egyre nagyobb méretekben bontakozik ki az őszi kampány. Az eddigi eredmények azonban nincsenek összhangban a lehetőségekkel és a követelményekkel. Különösen a napraforgó- és a kukorica-betakarításban, valamint a terület felszabadításában és a vetőszántásban, tárcsázásban észlelhető számottevő lemaradás. Ebben az időszakban, amikor a jövő évi árpa- és búzatermést alapozzák meg a falvak dolgozói, arra van szükség, hogy a AMV-ek és MGV-ék adminisztratív bizottságai és az MTSZ-ek vezető tanácsai, a pártszervezetek irányításával, az összes erőket az őszi árpa vetésének befejezésére, a búza előveteményének betakarítására, a magágykészítésre és a vetőmagbeszerzésre mozgósítsák. Rövidesen az egész megyében megkezdik a búza vetését. Mindenhol alaposan fel kell készülni rá. Megyénkben az őszi árpa termesztésére is jó lehetőségek vannak. Eddig mindössze 35 százalékra teljesítették a vetési tervet a mezőgazdasági egységek. Ezekben a napokban úgy kell dolgozni, hogy a Csanád 345 és az intensiv fajta árpa vetését a hét végéig be lehessen fejezni. Alapfeltétele ez annak, hogy a vetések megerősödve, bokrosodva kerüljenek a télbe. A búza nagy részét napraforgó, cukorrépa és kukorica után termesztik megyénkben. A vetőszántás üteme azonban nem kielégítő. Az előirányzott területnek csupán 65 százalékát szántották fel a traktorosok. Ez elsősorban az említett kapásnövények lassú betakarításának tudható be, valamint annak, hogy a földművesek nem szabadítják fel idejében a területet. A helyzeten lehet és kell változtatni. Úgy kell megszervezni a munkát az MTSZ-ekben és az ÁMV-ekben, hogy a gépkezelők és a téesz-tagok a kapásnövényeket ezen a héten betakaríthassák. Az ÁMV-ek főtechnológusai és az MTSZ-ek főmérnökei rendszeresen kövessék figyelemmel a kapásnövények érési folyamatát, esetenként módosítsák a vetési tervet. Ott ahol a kukorica még nem érett be, búzát azokon a parcellákon is lehet vetni, amelyeken három éven át búzát termesztettek. Olyan táblákat kell kijelölni, amelyek nem gyomosak és a kártevők, kórokozók nem szaporodnak el, s ahol a traktorosok a nyáron jó minőségű szántást végeztek. Ezeket a területeket különösen nagy gonddal kell megművelni és csak akkor ajánlatos bevetni, ha a hosszú tenyészidejű kukorica után nincs lehetőség idejében szántani, jó magágyat készíteni. a talaj előkészítése HOSSZÚ TENYÉSZIDEJŰ növények UTÁN. Itt-ott a szántás a szárazság és a hideg következtében eléggé rögös. Úgy dolgozzanak tehát a traktorosok ezekben a napokban, hogy az eke ne hozzon felszínre rögöket. Ajánlatos csoportokban üzemeltetni az erőgépeket és a szántást még tárcsázni. Általános érvényű szabály: a szántással egyidőben boronálunk. Ily módon lehetőség kínálkozik a talajnedvesség megőrzésére, jó minőségű magágy készítésére. A száraz talajt tárcsázás után gyűrűshengerrel ajánlatos megművelni. A szakemberek, egységvezetők mindenhol őrködjenek azon, hogy a traktorosok csakis kifogástalan minőségű magágyat készítsenek. A nyári szántást vetés előtt újból megtárcsázzuk (8—10 cm mélyen) s így a gyomnövényeket megsemmisítjük. Ebben az időszakban az egységek jelentős mennyiségű műtrágyát kaptak, amelyet teljes egészében a búzahozam növelésére kell felhasználni. A szuperfoszfátot — 300—400 kg/ha — a magágyelőkészítéssel egyidőben kell a talajba juttatni. Az előirányzott ammóniumnitrát felét — a menynyiséget az elővetemény és a talaj minősége határozza meg — ugyancsak a vetés előtti utolsó tárcsázáskor juttatják a talajba. Ahol nem használtak műtrágyát, hektáronként 20 tonna istállótrágyával javítsák fel a területet. A VETŐMAG BIZTOSÍTÁSA. Az idei időjárási viszonyok kedvezőtlenül hatottak a vetőmag minőségére. Az egységek nagy többségében ki kellett cserélni a magot. A begyűjtő központokban biztosították a vetésre alkalmas, rajonált búzafajtákat. Az egységek vezető- és adminisztrációs tanácsai tegyenek meg minden intézkedést annak érdekében, hogy legkésőbb október 5-ig, átvegyék és megfelelő körülmények között tárolják az egész vetőmagszükségletet. Hogy a jövőben elkerüljük a természeti körülmények esetleges meglepetéseit, minden egységben szervezzék meg és készítsék elő a magtermesztő parcellákat. A szakemberekkülönös körültekintéssel, gonddal foglalkozzanak e parcellák trágyázásával és kijelölésével, hogy magas biológiai értékű, tiszta vetőmagot