Szabad Szó, 1970. október-december (27. évfolyam, 7963-8041. szám)
1970-11-22 / 8008. szám
Befejezte bulgáriai látogatását a NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség I. Ionescu, az Agerpres különtudósítója közli: Szófiai lakosok ezrei mentek ki szombat délelőtt a repülőtérre, hogy elutazásakor üdvözöljék Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, amely Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett Bulgária Népköztársaságban. A repülőtér épületét nagy román és bolgár zászlókkal díszítették. Nicolae Ceauşescu elvtárs arcképét Todor Zsivkov és Georgi Trajkov elvtársak arcképei között helyezték el. A román vendégek búcsúztatására a repülőtéren megjelentek a következő elvtársak: Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Todor Pavlov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, Ivan Popov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a Tudomány- és Műszaki Fejlesztésügyi Állami Bizottság elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a KB titkára, Angel Canev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának póttagja, Venelin Kocev, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Petar Tancsev, a Minisztertanács alelnöke, Vladimir Bonev, Roza Koritarova, Georgi Bokov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának tagjai, Szava Ganovszki, a Népi Gyűlés Bürójának elnöke, Dancso Dimitrov, Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének első alelnöke, Georgi Kulisev, Bulgária NK Népi Gyűlése Elnökségének alelnöke, Mincso Mincsev, a Népi Gyűlés Elnökségének titkára, Angel Todorov, a Bolgár Kommunista Párt szófiai városi bizottságának első titkára, Georgi Sztoilov, a szófiai városi néptanács Végrehajtó Bizottságainklnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának több tagja, a Népi Gyűlés Elnökségének és a kormánynak több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tudósok, művészek, kulturális személyiségek, bolgár és külföldi újságírók. Nicolae Ceauşescu elvtársat és a román küldöttség tagjait a Vrania kormánypalotától elkísérték a következő elvtársak: Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Georgi Trajkov, Bulgária NK Népi Gyűlése Elnökségének elnöke, Borisz Velcsev, a Bolgár KP Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a KB titkára, Licsezar Avramov, a Bolgár KP Központi Bizottsága Politbürójának póttagja, a Minisztertanács alelnöke, Ivan Basev külügyminiszter, Konsztantin Tellalov, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi osztályának főnöke, Szpasz Goszpodov, Bulgária bukaresti nagykövete. A repülőtéren a szófiai helyőrség Csapatainak Viszérséget tiszteleg Nicolae Ceauşescu elvtárs előtt. Elhangzik Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság állami himnusza. Nicolae Ceauşescu elvtárs, Todor Zsivkov és Georgi Trajkov elvtárssal együtt ellép a díszőrség előtt. Nicolae Ceauşescu elvtárs és a román küldöttség tagjai elbúcsúznak az őket kikísérő bolgár hivatalos személyektől. Ezután államunk vezetője üdvözli a Szófiában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, valamint a román nagykövetség tagjait. Nicolae Ceauşescu elvtárs barátságosan integet a szófiai lakosok ezreinek, akik hosszasan éltetik, román és bolgár zászlócskákat lobogtatnak. Éljenzések hangzanak el, ütemesen kiáltozzák „Vecsna druzsba!“ (.,Örök barátság!“). Reggel 9.00 óra, Nicolae Ceauşescu elvtárs elbúcsúzik Todor Zsivkov és Georgi Trajkov elvtársaktól. A két ország vezetője melegen kezet szorít, megölelik egymást. A bolgár vezetők szívélyesen üdvözlik Ilie Verdeţ, Leonte Routu, Vasile Patilinet, Corneliu Manescu, Vasile Vlad elvtársakat, a román küldöttség tagjait. Pionírok Virágcsokrokat nyújtanak át a román vendégeknek. A repülőgép lépcsőjéről Nicolae Ceauşescu elvtárs újból barátságosan üdvözli azokat, akik kikísérték a repülőtérre. Az egész látogatás lefolyása, a megnyivánulások, amelyekre alkalmat nyújtott, s amelyeknek csúcspontja az új román-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása volt, Nicolae Ceauşescu elvtárs és Todor Zsivkov elvtárs találkozói és megbeszélései, a két küldöttség tagjai közötti találkozók és megbeszélések a román vendégek találkozása a szófiai, botevgrádi, vracai dolgozókkal, jelentősen hozzájárul pártjaink és államaink testvéri barátságának és együttműködésének továbbfejlesztéséhez, mindkét nép érdekében, a szocialista országok egysége, a béke és a haladás ügye érdekében. Visszaérkezés a fővárosba Szombat délután visszaérkezett a fővárosba Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökével hivatalos baráti látogatást tett Bulgária Népköztársaságban. A küldöttségben részt vettek a következő elvtársak: Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Leonte Routu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Vasile Patilinea, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, a KB osztályvezetője és Nicolae Blejan, Románia Szocialista Köztársaság szófiai nagykövete. A Băneasa repülőtéren a következő elvtársak fogadták az érkező küldöttséget: Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Maxim Berghianu, Fazekas János, Manea Manescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Ion Stănescu, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, újságírók. Jelen volt Boriszlav Konsztantinov, Bulgária NK bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. A repülőtéren a fővárosiak népes tömege köszöntötte Nicolae Ceauşescu elvtársat. Szűnni nem akaró taps, éljenzés harsant fel, Ceauşescu-RKP! — hallatszott mindenünnen, jeléül annak, hogy a dolgozók szeretettel és nagyrabecsüléssel veszik körül párt- és államvezetőnket, a legteljesebb megelégedéssel fogadják országunk párt- és kormányküldöttsége bulgáriai hivatalos látogatásának rendkívül gyümölcsöző eredményeit. A párt főtitkára válaszolt az éljenző tömegnek, kezet szorított a közelállókkal. (Agerpres) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének Bulgária Népköztársaságban tett látogatásáról A 4. oldalon Az MTSZ-üzletek folyamatosabb ellátásáért Az MTSZ-ek első szövetkezetközi üzlete két évvel ezelőtt alakult meg Temesváron. Azóta hálózata , kiterjedt a szénatéri, a harmadik és negyedik kerületi piacra és megnyílt a második korszerűen berendezett üzlet is. A cél az volt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját kereskedelmi egységükkel is hozzájáruljanak a lakosság ellátásához. Ám mindeddig nem tudtak lépést tartani a kereslettel, szervezési fogyatékosságok gátolták a folyamatos felhozatalt. Mivel nem kötöttek állátvétei szerződést a termelőkkel, a java termést elvitte az érdekeltebb fél, a gyümölcs- és zöldségértékesítő vállalat, amely szerződéses viszonyban van az egységekkel. A megkötöttség folytán a társult MTSZ-ek nem láthatták el rendszeresen a saját értékesítő szervüket, s így üzleteikben néha fires polcok fogadták a vásárlókat. A kereskedelemhez keveset értő ügyviteli vezetőség az áldatlan állapoton alig változtatott, hisz nem kutatta a választékbőséget biztosító felhozatal forrásait... Bár a megyei mezőgazdasági szervek állandóan ösztönözték a rendszeres kapcsolatot, ez csupán a tojás- és szárnyasellátás terén bontakozott ki. Csak az utóbbi időben javult az üzletek ellátása. Egyes felesleggel rendelkező ÁMV-k is hozzájárultak ahhoz, hogy zöldségből, gyümölcsből nagyobb választékot kínálhassanak. Ennek eredményeként idén már körülbelül 300 000 lej tiszta jövedelemből juttathatnak a társult MTSZ-eknek. — Mi a helyzet ezekben a november végi napokban? — kérdeztük Ludvig Gábor mérnöktől, a szövetkezetközi üzlethálózat újonnan kinevezett igazgatójától. — Szűkmarkú nyár és ősz után nem könnyű nyilatkozni, hiszen még egész sor szervezési fogyatékosságot is ki kell küszöbölnünk. Ami azonban a zöldségértékesítő vállalat üzleteiben van, az nálunk is megtalálható. — A gyárvárosi negyedben láttunk káposztát, a IV. kerületi egységben nem. Mi az öve ennek? Mingesz József (Folytatás a 1. oldalon) A temesvári Victoria Gyárban új fajta bőrfestékeket állítottak elő. A feltaláló, GUBÁN BALÁZS helybeli szakembere. (ÚJSÁGHÍR). Nem könnyű feladattal bízott meg olvasószerkesztőnk: — Szaladj ki a gyárba, beszélgess a feltalálóval legújabb találmányáról és irj egy kis színeset... Szóval, Gubán Balázsról, a temesvári Victoria Cipő- és Műanyaggyár igazgatójáról, a tapasztalt szakemberről, többszörös feltalálóról kell írnom. De mit lehetne még mondani egy olyan emberről, akit nemcsak Temesvár, hanem az egész ország ismer? Van-e háziasszony, családi Vendégségben egy feltalálónál otthon, ahonnan hiányozna a cipőpaszta, műanyag-asztalterítő, női cipő, műbőrtáska, viharkabát vagy lábbeli, csillogó asztali lámpa, csillár, műszivacs, ágybetét, matrac? De a Gubánvédjegy rangot, minőséget jelent külföldön is. ... Első emeleti, kissé túlzsúfolt dolgozószobájában fogad. Keresetlen szavakkal, közvetlenül indul a beszélgetés. Megemlítettem, hogy bőrfesték-találmányát szabadalmazták. Legyintett, hogy ez már nem újság. Amióta gyártják ezt a festéket, sokmillió lejt takarítottak meg az országnak azzal, hogy nem kell többé ilyen anyagért valutát költeni. Közben felhozzák a legújabb kigyóutánzatú műbőrből készült női cipőt. Lapozgatom az új műbőrkollekciót. Fényes és matt változatban, sokféle színárnyalatban és összetételben gyártják a kigyóutánzatú műbőrt. Majd visszakanyarodunk a találmányra. Az új fajta bőrfestékre, melyet keres az egész ország bőr- és cipőipara. A kigyóutánzat is ebből a festékből készül. Sőt, már külföldön is érdeklődnek eziránt. Gubán Balázs elfoglalt ember. Míg beszélgettünk, sűrűn kopogtattak az ajtón, gyakran csengett a telefon. Részlegvezetők, osztályfelelősök, más vállalatok küldöttei jöttek, valamennyinek sürrős problémája akadt. Beszélgetésünk gyakran félbeszakadt, mert a gyár igazgatója szinte megállás nélkül intézkedik, véleményt mond, határoz. Egy kimutatás fényképmásolatát böngészem. Rajta, Gubán Balázs négy találmánya s az, hogy mennyi értéket jelentettek nemzetgazdaságunknak. Mindenek mellett 8—9 jegyű szám tükrözi fejben a megtakarításokat. A sokatmondó adatok mögött pedig ott áll a tapasztalt szakember, a fáradhatatlan, mindig újért küzdő feltaláló — Gubán Balázs. — Hatalmas, szüntelenül bővülő, több ezer fajta terméket előállító gyárakban mindenben, még a legkisebb kérdésekben is az igazgató intézkedik. Hogyan győzi, mikor jut ideje újításokon, találmányokon dolgozni? — Törekszem, sokat gondolkodom ötleteken. Be szeretném bizonyítani, hogy mi is tudunk olyan új terméket előállítani, mint bármely más ország szakemberei. Higgye el, nem könnyű. Hisz annyi mindent kell még leegyszerűsíteni, meggyorsítani, nyesegetni azokat a vadhajtásokat, amelyek hátráltatják munkánkat. Igazgató, örökké mozgékony termelésszervező, előrelátó szakember, ismert temesvári feltaláló. Alig szabadalmazták egyik találmányát, máris másikon, újabb ötleteken töri a fejét. Kutat, keres, kísérletezik. És a próbák végtelen sora előbb-utóbb gyümölcsöt érlel. ...Arta Gubán. Jó ízlést, kifogástalan minőséget, tartósságot jelképez. S hogy ez így van, abban nem kis szerepe van Gubán Balázsnak, a feltalálónak. Raffai György VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NEPTANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 8008. szám 4 oldal, ára 30 báni Vasárnap, 1970. november 22. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs látogatása Olt megyében A bukaresti kedvezőtlen légköri viszonyok miatt a craiovai repülőtéren szállt le az a repülőgép, amelyen Románia Szocialista Köztársaság Nicolae Ceauşescu elvtárs vezette párt- és kormányküldöttsége utazott haza Szófiából, a szomszédos baráti országban tett hivatalos látogatásról. Pártunk és államunk vezetőjét, Ilie Verdeţ, Leonte Râutu, Vasile Patilineţ, Corneliu Manescu, Vasile Vlad elvtársakat, a küldöttség tagjait Constantin Băbălău elvtárs, a Román Kommunista Párt Dolj megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek más képviselői fogadták. Nicolae Ceauşescu elvtárs megérkezésének hírére a craiovaiak népes tömege ment ki a repülőtérre, hogy meleg szeretettel köszöntse a vendégeket, ez alkalommal is kifejezte mély ragaszkodását a párt és az állam bel- és külpolitikájához, amely töretlenül szolgálja a román nép alapvető érdekeit, a szocializmus és a béke ügyét. Balş — az iparváros Ceauşescu elvtárs, a küldöttség többi tagja a repülőtérről Balşra utazott, hogy megtekintse az ország egyik legfiatalabb ipari létesítményét, a tengely- és forgóalváz-gyárat. Akár,csak az ország területén mindenütt, itt is szembeszökőek a megújulás jelei. Az ország valamennyi övezetének harmonikus fejlesztését célzó pártpolitika gyümölcseként e város „négyzetre emelése“ közvetlenül megváltoztatta Balş arculatát. Balşon, az egykori szerény Olteţ parti településen csak egy öntöde működött, amely tűzhelylapokat gyártott. A tömbházak, a 16 tantermes líceum, a művelődési ház, a kórház a korszerű urbanizmus jegyeit kölcsönzi a városnak. Ugyanakkor az üzem építése nyomán megváltozott a lakosság összetétele. Számos helybeli, valamint környékbeli lakos jó szakmunkássá vált. Ezeket az embereket előre felkészítették olyan hazai vállalatokban, mint a brăilai Progresul, a resicai fémipari üzemek, az aradi vagongyár, a bukaresti szerszámgép- és célgépgyár stb., még akkor, amikor a topográfusok csak felvázolták a leendő ipari egység körvonalait. Ezek az emberek jó szakmunkások lettek. Teodor Jercan mérnök, az üzem igazgatója, tájékoztatja a vendégeket, hogy az első szakaszban a vállalat egy darabból álló tengelyeket és kerekeket gyárt vagonokhoz, a második szakaszban pedig forgóalvázakat is. Ebben a hónapban üzembe helyezik a kerekek melegmegmunkáló vonalát Egyébként az üzempróba időszakában több mint kétezer egyszerű tengelyt le is szállítottak a megrendelőknek. A párt- és államvezetők megtekintik azt a csarnokot, ahol a tengelykovácsoló-vonal működik. A vendégek végignézik a termelési folyamatot, azt az utat, amelyet a csaknem félméteres átmérőjű acélbuga a késztermékig , a kerékig megtesz. A technológiai folyamatot teljesen gépesítették és automatizálták, s itt már ismeretlen a hagyományos kézikovácsolás, annak az embernek a mestersége, aki óriási erőfeszítéssel forgatta az izzó fémrudakat. A „kovácsok“ most a vezérlő tábláktól irányítanak minden műveletet. Az üzem modern berendezése közül sok román iparvállalatok gyártási névjegyét viseli. A bukaresti szerszámgép- és célgépgyár például karusszel-esztergákat, a temesvári mechanikai üzem híddarukat, a craiovai Electroputere transzformátorokat szállított. Nicolae Ceauşescu elvtárs behatóan érdeklődik az üzemfejlesztésről, az öntöde és az acélmű építésének menetéről. A párt főtitkára útmutatásokkal szolgál, hangsúlyozza, hogy a tervezők a legmesszebbmenő felelősségérzettel kezeljék a térkihasználás problémáját, nehogy túl nagy területeket vonjanak ki a mezőgazdasági termelésből. Egyben felkéri a szakembereket, tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy a balsi öntöde és acélmű kiszolgálhassa a szomszédos megyék egyes gyárait és üzemeit is. „Így növekszik a jövedelmezőség és a jövő ötéves terv távlatai viszonylatában jelentkező fokozott nemzetgazdaság-fejlesztési követelményeknek és igényeknek megfelelő specializálást érünk el“ — mutat rá Ceauşescu elvtárs. A látogatás során az üzem igazgatója tájékoztatja a vendégeket a munkások szakmai továbbképzésének problémáiról. Ceauşescu elvtárs megjegyzi: minthogy a technológiai folyamat korszerű, minden egyes munkásnak alapos ismeretei kell hogy legyenek, hogy kezelhesse a kiváló műszaki teljesítményű gépeket és berendezéseket. Az üzemből kilépő Ceauşescu elvtársat a munkások, mérnökök és technikusok népes tömege meleg szeretettel és nagyrabecsüléssel veszi körül. A párt főtitkára a következő szavakkal fordul a jelenlevőkhöz: — Önök az út kezdetén vannak. Tegyenek meg mindent, hogy az üzem Haladéktalanul a tervezett paraméterek szintjén termeljen, sok sikert kívánok! — Biztosítjuk Ceauşescu elvtárs, hogy becsülettel teljesítjük a feladatot — hangzik az egyöntetű válasz. Útban Slatina felé a párt- és államvezetők megállnak egy földtábla szélén. Beljebb répahalmok láthatók. A seoteşti-i szövetkezeti tagok szorgoskodnak a földeken, szedik, hordják a répát. Ceauşescu elvtárs odalép a szövetkezeti parasztokhoz. Nagy örömmel köszöntik: — Jó egészséget, Ceauşescu elvtárs, üdvözöljük körünkben! A párt és az állam vezetője elbeszélget a mezőn dolgozó parasztokkal, érdeklődik a termés minőségéről, az emberek munkájáról, problémáiról. Ezután a hektárhozam felől érdeklődik Nicolae Cojocaru brigádostul. — 20 000 kiló körül járunk — hangzik a válasz. — Ez szép, de az önök érdeke is, hogy a következő termés még jobb legyen. Ehhez viszont szervezzék meg úgy a munkát, hogy a mezőgazdasági kampány idején ne mutatkozzék semmilyen lemaradás, a növénysűrűség feleljen meg az agrotechnikai előírásoknak, bővítsék a gépesítést. — ügy lesz — biztosítják a szövetkezeti parasztok Nicolae Ceauşescu elvtársat, s köréje gyűlnek, szeretne mindenki közelebb lenni, hogy kezet szoríthasson vele. Slatina a rohamos fejlődés útján A megyeszékhelyen, Slatinán ezer és ezer helybeli lelkes fogadtatásban részesíti a vendéget. A tömeg ütemesen kiáltozza: ,,RKP — Ceauşescu“. Ez a jelentőségteljes jelmondat újból és újból bizonyítja, hogy népünk, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtőjében, a kommunista pártban törekvései hű képviselőjét látja, a főtitkár személyében pedig a népnek azt a legjobban szeretett fiát, aki, a párt és az állam élén a haladás és a civilizáció útján vezeti hazánkat. A látogatás következő állomása a fehérfém modern fellegvára. A vendégeket Ion Buda mérnök, az üzem igazgatója, a vezetőség több tagja, nagyszámú munkás fogadja. Itt is ugyanolyan megkapó fogadtatásnak vagyunk tanúi. Az üzem rohamosan fejlődik. Gyors ütemben folyik két új elektrolizáló csarnok építése; ezek évente 50 000 tonna alumíniummal növelik majd a jelenlegi termelést. A többi négy elektrolizáló csarnoktól eltérően, amelyeknek külön-külön 176, egyenként 63 kiloamperes kádjuk van, a most épülő csarnokokban, a végső szakaszban külön-külön 124, egyenként 83 kiloamperes kád lesz, s ennek révén lényegesen növekszik a termelési tér kapacitása. A kádakhoz a legmodernebb segédberendezéseket és gépeket fogják használni, ami növeli az alumíniumgyártás technológiai folyamatának gépesítési és automatizálási fokát. Az elektrolizáló csarnokok, az öntöde és az anódgyár megtekintése során Ceauşescu elvtárs, a többi párt- és államvezető érdeklődik a gyártási folyamat szervezési módjáról, elismeréssel szól a szorgalmas munkaközösség erőfeszítéseiről. Az elektródagyárban és az elektrolizálásnál Ceauşescu elvtárs megjegyzi, hogy a csarnokok világossága nem megfelelő, s ajánlja, tegyenek sürgős intézkedéseket a kérdés megoldására, és használjanak műanyagokat erre a célra. Az új elektrolizáló csarnokok építőtelepét megtekintve, Nicolae Ceauşescu elvtárs megkérdi, mikor fog termelni az első csarnok. Hangsúlyozza: le kell rövidíteni a kivitelezési időt, hogy a beruházást határidő előtt megvalósítsák. A főtitkár elbeszélget Mihai Coşleaval, az elektrolizáló kádak főjavítását végző szektor vezetőjével, Lucian Cereş-sel, az anódgyár mérnökével, érdeklődik a szakmai továbbképzésről. „ Heti kurzusokat kell tartani az egész munkaközösség számára, csakis így javulhat a minőség, csakis így növekedhet a munkatermelékenység, csak így kerülhetik el az üzemhibákkal járó kieséseket. A slatinai gyártelepet látogató párt- és államvezetők felkeresik az aluminiumgyár mellett levő másik fontos vállalatot, a széntermékgyárat, amely nemrégiben kezdte meg a próbagyártást. A vállalat egyedülálló a maga nemében, sem méreteiben, sem műszaki ellátottságában, sem gyártmányválasztéka tekintetében nincs hozzá hasonló az egész országban. Azért telepítették az aluminiumgyár mellé, mert termékeinek egyik legnagyobb fogyasztója éppen az aluminiumgyár lesz. Az új egység gyárt majd grafitos kohászati elektródokat elektrokemencéhez, grafitos elektródokat a nátriumklorid elektrolíziséhez, katódblokkokat és -lapokat az alumíniumipar számára. Nyersanyagként a kőolaj-, koksz és a kohókoksz maradványait, antracitot és szurkot használ fel. Az érkező párt- és államvezetőket nagyszámú munkás, technikus és mérnök meleg szeretettel fogadja. A vendégek Aurică Marga helyettes igazgató kíséretében megtekintik a fontosabb üzemosztályokat. Az üzemlátogatás első állomása a kalcinált olajkoksz-vonal, amely az utolsó sikeres üzempróba után megkezdte a folyamatos gyártást. Az évi 50 000 tonna kapacitású, korszerű berendezés már elő is állította az első tétel antracitterméket. A hónap végéig elkészül és szintén megkezdi a próbagyártást a vállalat másik fontos objektuma, a folyamatos üzemű égetőkemence. (Folytatás a 4. oldalon) A Temes megyei pionírok kulturális fesztiválját köszöntik a képünkön látható fiatalok. A temesvári Diákművelődési Házban sorra kerülő rendezvényen kedves barátokat is köszöntenek: a szomszédos Jugoszlávia Uzdin községéből szombaton megérkezett pionírküldöttséget. (MÜLL RUDOLF felvétele)